ALKALIGEN OLDATOS INFÚZIÓ

Metabolikus acidosis. Alkalmazása minden olyan esetben indokolt, amikor az artériás vér pH értéke 7,2 alá és/vagy az Astrup-féle standard bikarbonát értéke 8-10 mmol/l alá csökken, illetve amikor a Siggaard–Andersen féle nomogram alapján a bázishiány (BE) meghaladja a 8 µmol/l értéket. Barbiturát és szalicilát mérgezésnél alkalizálás.

Iv. cseppinfúzióban. A teljes adag és az infundálás sebessége a beteg klinikai állapotától függ.

A szükséges mennyiség meghatározása:

Felnőtteknek:

- Astrup-féle standard bikarbonát normálérték alapján:

Szükséges HCO3^- mennyiség(mmol) = Astrup-féle standard bikarbonát normálérték –

(aktuálisan mért standard bikarbonát érték) x ttkg x 0,2

Szükséges HCO3^- mennyiség (mmol)= a beteg báziseltérése (BE) x ttkg x 0,2

(A ttkg-nak 0,2-as faktorral történő szorzata az extracelluláris folyadékmennyiség)

Az így kiszámított mennyiségnek csak a felét javasolt először beadni, majd újabb vér-gáz vizsgálat után ha szükséges folytatni az adagolást.

- Laboratóriumi vizsgálati lehetőségek hiányában kardiopulmonális újraélesztés esetén bikarbonát adása akkor indokolt, ha az újraélesztés 3 percnél hosszabb keringésmegállást követően kezdődik, illetve ha 10 percen túl még folytatni szükséges.

Ebben az esetben az ajánlott adag: 1 mmol/ttkg HCO3^- -t azaz 155 mmol-os Alkaligen infúziós oldatból 70 kg-os beteg esetén: 70 x 6,45 = 450 ml-t.

Az infundálás sebessége nem haladhatja meg a 120 csepp/perc mennyiséget.

Csecsemőknek és gyermekeknek:

Metabolikus acidosis esetén a beadandó mennyiséget a sav-bázis paraméterek alapján (kívánt és mért bikarbonát különbsége x ttkg x 0,3) számítják ki. Induláskor a kiszámított mennyiség felét, vagy harmadát adják be, majd a sav-bázis paraméterek ismeretében döntenek a további adásról. Az Alkaligen infúzió 6,4 ml-ében 1 mmol bikarbonát van. Csecsemőknek és gyermekeknek az adagolás sebessége általában 20-30 csepp/perc ill. 50 ml/óra.

Újraélesztés esetén, amikor vér-gáz eredmények nem állnak rendelkezésre

1 mmol/ttkg (≈ 6,4 ml Alkaligen infúzió/ttkg) adása javasolt induláskor, majd a reanimáció alatt 0,5 mmol/ttkg (≈ 3,2 ml Alkaligen infúzió/ttkg) dózisban 10 percenként ismételhető. A vér-gáz vizsgálat elérhetősége esetén a korrekciót ennek megfelelően kell végezni.

Ismert túlérzékenység a nátrium-hidrogén-karbonátra, vagy a készítmény egyéb összetevőire.

Metabolikus és respirációs alkalosis;hypernatraemia; respirációs acidosis (hypercapnia); oligo-anuriás állapotok; hypokalaemia; tüdőödéma, szívelégtelenség.

A sav-bázis háztartás rendezése fokozatosan történjen, mert a túlkompenzáció következtében kialakuló alkalosis miatt súlyos cardiovascularis hatások léphetnek fel. Újraélesztésnél a szív és az agy számára az enyhe acidosis kedvezőbb mint az alkalosis.

Kizárólag intravénásan alkalmazható.

Az infúzió alkalmazásakor a sav -bázis státusz, valamint a szérum-elektrolitok ismételt ellenőrzése javasolt.

Kizárólag sértetlen infúziós üvegben lévő, tiszta és színtelen készítmény használható.

A megbontott infúziós oldatot félretenni és később felhasználni tilos!

Nem ismert.

Mivel ilyen jellegű célzott klinikai vizsgálatok eddig nem történtek, így terhesség, illetve szoptatás idején csak az előnyök és kockázatok gondos mérlegelése után alkalmazható.

Nem ismert.

MedDRA szerinti gyakorisági kategóriák:

• Nagyon gyakori (≥1/10)

• Gyakori (≥1/100 - <1/10)

• Nem gyakori (≥1/1000 - <1/100)

• Ritka (≥1/10000 - <1/1000)

• Nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Immunrendszeri betegségek és tünetek:

Nagyon ritka: anafilaxiás reakció

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:

Nagyon ritka: tachycardia

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Nagyon ritka: hányinger, hányás

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei:

Ritka: csalánkiütés

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:

Ritka: bőrirritáció

Veszélyes lehet a beadott nagy mennyiségű nátrium, az infúzió okozta hyperosmolaritás, valamint a bikarbonát lebontása során termelődő CO2, mely alkalosishoz, hypernatremiához, illetve oxigénhiányos állapothoz vezethet. Az infúzió adagolását ezért csak szakorvos, vagy szakápoló végezheti és a beadás ideje alatt fokozott figyelem és felügyelet szükséges.