ALPRESTIL 20 MIKROGRAMM/ML KONCENTRÁTUM OLDATOS INFÚZIÓHOZ

Perifériás artériás obliteratív érbetegség (PAOD) terápiája Fontaine III. és IV. stádiumban, ha a lumen‑tágító terápia nem lehetséges, illetve sikertelen.

Az Alprestil felnőttek kezelésére alkalmazható.

Adagolás

Intravénás terápia

Az eddigi tapasztalatok alapján az intravénás terápia a következő séma szerint végezhető:

2 ampulla – egyenként 1 ml – Alprestil tartalmát (40 mikrogramm alprosztadil) 50-250 ml izotóniás sóoldattal hígítva, 2 óra alatt infundáljuk intravénásan infúziós pumpával (= 333 ng/perc; infúziós ráta 0,4‑2ml/perc 50 ml-es mennyiségenként infúziós pumpával). Ez a dózis naponta egyszer alkalmazható, ha a klinikai kép súlyos, naponta kétszer.

Az intravénás alkalmazás alternatív módja:

naponta egyszer 3 ampulla Alprestil tartalmát (60 mikrogramm alprosztadil) 50-250 ml izotóniás sóoldattal hígítva, 3 óra alatt infundáljuk intravénásan (= 333 ng/perc; infúziós ráta 0,3-1,4 ml/perc 50 ml-es mennyiségenként infúziós pumpával).

Adagolás vesekárosodás esetén

Vesekárosodás esetén (szérum kreatinin>1,5 mg/dl, GFR < 90 ml/perc) 1 ampulla Alprestil alkalmazandó naponta kétszer (40 mikrogramm alprosztadil) úgy, hogy a két dózis között több mint két óra különbség legyen. A klinikai választól függően az adagolás a fentiekben részletezett általános séma mértékére növelhető 2-3 nap alatt.

Vesekárosodás és szívbetegség esetén az infúzió térfogata nem lehet több mint 50-100 ml/nap, és automata infúziós pumpa használandó.

Idősek

65 év feletti betegek esetében a kezelés során az általános adagolási séma alkalmazandó:

2 ampulla – egyenként 1 ml – Alprestil tartalmát (40 mikrogramm alprostadil) 50-250 ml izotóniás sóoldattal hígítva, 2 óra alatt infundáljuk intravénásan infúziós pumpával (= 333 ng/perc; infúziós ráta 0,4‑2ml/perc 50 ml-es mennyiségenként infúziós pumpával). Ez a dózis naponta egyszer alkalmazható, ha a klinikai kép súlyos, naponta kétszer.

Az intravénás alkalmazás alternatív módja:

naponta egyszer 3 ampulla Alprestil tartalmát (60 mikrogramm alprosztadil) 50-250 ml izotóniás sóoldattal hígítva, 3 óra alatt infundáljuk intravénásan (= 333 ng/perc; infúziós ráta 0,3-1,4 ml/perc 50 ml-es mennyiségenként infúziós pumpával).

Adagolás májkárosodás esetén

A készítmény alkalmazása ellenjavallt akut májkárosodásra utaló jelek vagy ismerten súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetén (lásd még 4.3 pont).

Gyermekek és serdülők

Az Alprestil alkalmazása ellenjavallt gyermekek és serdülők esetében.

Az alkalmazás módja

Intravénás alkalmazásra infúzió formájában.

A gyógyszer alkalmazás előtti hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6. pontban.

Alkalmazási utasítások

Az izotóniás sóoldat az intravénás infúzió egy megfelelő vivőanyaga. Kompatibilitási vizsgálatok más infúziós oldatokkal vagy gyógyszerekkel nem elérhetők (lásd még 6.2 pont).

Más készítmények nem adhatók az infúziós oldathoz (lásd még 6.2 pont).

Amennyiben egyéb gyógyszer egyidejű alkalmazása indokolt, úgy azt másik perifériás vénán keresztül kell adagolni. Ha ez nem lehetséges, a kompatibilitásról előzőleg meg kell győződni.

Az infúziót közvetlenül az alkalmazás előtt kell elkészíteni. Az elkészített oldat hűtőszekrényben tárolva (2–8°C között) 24 óráig felhasználható. A 24 óránál régebbi oldatokat meg kell semmisíteni.

A kezelés időtartama

3 hetes kezelést követően döntést kell hozni arról, hogy a további kezelés hasznos-e. Ha a terápia nem volt sikeres, a kezelést fel kell függeszteni. A kezelés teljes időtartama 4 hétnél nem lehet hosszabb.

1. A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

2. Elégtelen szívműködés alábbi esetei: New York Heart Association (NYHA) III. vagy IV stádiumú szívelégtelenség, hemodinamikailag jelentős szívritmuszavarok, nem megfelelően kezelt koszorúér-betegség, mitrális- vagy aortabillentyű-szűkület és/vagy -elégtelenség,

myocardialis infarctus előfordulása a terápiát megelőző 6 hónapban.

3. Klinikailag, vagy radiológiailag fennálló pulmonális ödéma, vagy olyan szívelégtelenség, ami korábban pulmonális ödémával társult.

4. Súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy pulmonális venookkluzív betegség (PVOD).

5. Disszeminált infiltráció a tüdőkben.

6. Agyi történés előfordulása a terápiát megelőző 6 hónapban.

7. Súlyos hypotonia.

8. Veseműködési zavar (oligoanuria).

9. Akut májkárosodásra utaló eltérések (emelkedett transzamináz-, illetve emelkedett gamma GT-értékek) vagy ismert súlyos májkárosodás (illetve ezek korábbi fennállása).

10. Vérzésre való hajlam, például gyomor- vagy nyombélfekély, illetve többszörös traumák okozta akut eróziós vagy belső vérzés.

11. Terhesség.

12. Szoptatás.

13. Szülést követő időszak.

14. Gyermek- és serdülőkor.

15. Kötelező alkoholmegvonás.

16. Általános kontraindikációt jelentenek az infúziós terápia szempontjából: pangásos szívelégtelenség, pulmonális vagy cerebrális ödéma, és hyperhydratio.

Szívbetegség, antihipertenzívumok szedése, illetve koszorúér keringési zavar esetén a cardiovascularis paramétereket szorosan kell monitorozni az Alprestil-kezelés tartama alatt és a kezelést követő napon. Minden alprosztadil-kezelés után szoros monitorozás szükséges. A szívműködés paramétereit (pl.vérnyomás, szívfrekvencia) és lehetőség szerint a testsúlyt és a folyadékháztartást is ellenőrizni kell. Hyperhydratio elkerülése érdekében az infúzió térfogata nem lehet több mint 50-100 ml/nap (automata infúziós pumpával adagolva), továbbá szigorúan követendő a 4.2 pontban ismertetett időkorlátok betartása.

A beteg elbocsátása előtt a cardiovascularis funkcióknak stabilnak kell lenniük.

A betegek szoros monitorozása szükséges perifériás ödéma, illetve csökkent vesefunkció esetén (pl.folyadékháztartás és vesefunkció ellenőrzése).

Az alprosztadil adagolását csak a perifériás artériás obliteratív érbetegség kezelésében jártas szakorvos végezheti, aki rendelkezik a folyamatos cardiovascularis kontroll személyi és tárgyi feltételeivel.

Az alprosztadil hígítatlanul nem adható be, illetve bolus injekció formájában nem alkalmazható.

Alprosztadil alkalmazása terhesség lehetséges fennállása esetén ellenjavallt.

Az Alprestil túladagolása esetén a mellékhatások megnövekedett gyakoriságán kívül vérnyomásesés és reflex tachycardia (a vazodilatátor hatásnak köszönhetően) fordulhat elő. A túladagolás tüneteinek előfordulása esetén az Alprestil dózisát csökkenteni kell, vagy a terápiát fel kell függeszteni. A túladagolás terápiája tüneti, általában nem is szükséges, mert a vegyület gyorsan metabolizálódik.

Bár a mai napig nincs tudomásunk arról, hogy az Alprestil adásának káros következményei lennének, mégis csak különös gondossággal alkalmazható a következő kísérő betegségek esetén:

• súlyos vesekárosodás,

• nem megfelelően beállított diabetes mellitus,

• súlyos cerebrovascularis insuffitientia,

• thrombocytosis (trombocita-szám > 400000/mikroliter),

• perifériás polyneuropathia,

• epekövesség az anamnézisben,

• meglévő gyomorfekély vagy fekélyes anamnézis,

• glaucoma,

• epilepsia.

Külön odafigyelést igényel az alprosztadil pre- és posztoperatív időszakban, illetve operáció alatt történő alkalmazása.

Ez a készítmény legfeljebb 2400mg alkoholt (etanolt) tartalmaz a maximális dózisban (3 ampulla). A készítmény 3 ampullányi dózisát 70kg-os felnőtt esetén alkalmazva, a szervezetben 34mg/ttkg etanolexpozíciót eredményez, amely körülbelül 5,8mg/100 ml véralkoholszint-emelkedéshez vezethet. Összehasonlításképpen, felnőttek esetén egy pohár bor vagy 500 ml sör elfogyasztása után körülbelül 50mg/100 ml-es véralkoholszint várható.

A készítmény együttes alkalmazása propilénglikol- vagy etanoltartalmú egyéb gyógyszerekkel az etanol akkumulációjához vezethet és mellékhatásokat okozhat.

Mivel a készítményt lassan, 2-3 órán keresztül adják be, az alkohol hatása kevésbé jelentkezik.

Magas rizikófaktorú betegek (pl.: epilepszia) esetén a készítmény alkalmazása megfontolandó.

Mivel az alprosztadil értágító hatással rendelkezik és in vitro egy gyenge thrombocyta-aggregáció-gátló szer, ezért egyéb vazodilatátorok és antikoaguláns szerek egyidejű adása különös odafigyelést igényel. Az alprosztadil véralvadásgátló hatása miatt a thrombocyta-aggregáció-gátló szerek, illetve fibrinolitikumok hatása növekedhet.

Az értágító hatás esetleges megnövekedése miatt az Alprestil-kezelés alatt egyéb vazodilatátorok egyidejű adása a cardiovascularis paraméterek szoros monitorozása mellett történhet.

Az Alprestil-kezelés időtartama alatt a vérnyomáscsökkentő szerek hatása kifejezettebbé válhat (pl.antihipertenzív szerek, vazodilatátorok), ezért az érintett betegeknél a vérnyomás intenzív monitorozása szükséges.

Fokozza a koszorúér betegségek kezelése során alkalmazott készítmények hatását.

Terhesség lehetséges fennállása esetén és szoptatás ideje alatt az Alprestil nem alkalmazható.

Fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátló módszer alkalmazása javasolt.

Preklinikai termékenységi vizsgálatok alapján – az alprosztadil előírtaknak megfelelő alkalmazása és adagolása mellett – termékenységre gyakorolt hatás nem várható.

Az Alprestil csökkentheti a szisztolés vérnyomás értéket, így kismértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A kezelt betegeket erről tájékoztatni kell, hogy vezetés vagy gépek kezelése esetén elővigyázatosság szükséges.

A mellékhatások gyakoriság alapján az alábbi kategóriák szerint kerültek meghatározásra:

Nagyon gyakori (≥1/10)

Gyakori (≥1/100 és <1/10)

Nem gyakori (≥1/1000 és <1/100)

Ritka (≥1/10 000 és <1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert (gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Az alprosztadil alkalmazása során az alábbi nemkívánatos hatások figyelhetők meg:

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Az alprosztadil túladagolása esetén a mellékhatások megnövekedett gyakoriságán kívül vérnyomásesés és reflex tachycardia fordulhat elő.

További tünetként előfordulhat vasovagalis syncope sápadtsággal, verejtékezéssel, émelygéssel és hányással. A helyi tünetek közül fájdalom, ödéma és bőrpír jelentkezhet a véna lefutása mentén.

Túladagolás kezelése

A túladagolás tüneteinek előfordulása esetén az infúzió sebességét csökkenteni kell, vagy a terápiát fel kell függeszteni. Hypotonia esetén javasolt a beteget lefektetni, lábait felpolcolni.

A túladagolás terápiája tüneti, általában nem is szükséges, mert a vegyület nagyon gyorsan metabolizálódik. A tünetek további fennállása esetén a beteg cardialis vizsgálata/tesztek elvégzése szükséges. Szükség esetén szimpatomimetikumok alkalmazása javasolt.