BAQSIMI 3 MG ORRPOR EGYADAGOS TARTÁLYBAN
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - BAQSIMI 3 MG
A Baqsimi súlyos hypoglykaemia kezelésére javallott diabetes mellitus-ban szenvedő felnőtteknél, serdülőknél és legalább 1 éves gyermekeknél.
Adagolás
Felnőttek, serdülők és legalább 1 éves gyermekek
Az ajánlott dózis 3 mg glükagon az egyik orrlyukban alkalmazva.
Idősek
Az életkor alapján nincs szükség dózismódosításra.
A biztonságossággal és hatásossággal kapcsolatban csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre a 65 éves és annál idősebb, és nincsenek adatok a 75 éves és annál idősebb betegek esetén.
Vesekárosodás
Vesefunkció alapján nincs szükség dózismódosításra.
Májkárosodás
Májfunkció alapján nincs szükség dózismódosításra.
1 évesnél fiatalabb gyermekek
A Baqsimi biztonságosságát és hatásosságát 1 évesnél fiatalabb csecsemők és gyermekek esetén nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
Kizárólag nasalis alkalmazásra. A glükagon orrport az egyik orrlyukban kell alkalmazni. A glükagon az orrnyálkahártyáról passzívan szívódik fel. Az alkalmazás után nem szükséges belélegezni vagy mély levegőt venni.
A betegeket és gondozóikat tájékoztatni kell a súlyos hypoglykaemia jeleiről és tüneteiről. Mivel a súlyos hypoglykaemia megszüntetéséhez mások segítségére van szükség, a betegnek el kell mondani,
hogy tájékoztassa a környezetében lévő személyeket a Baqsimi-ről és annak betegtájékoztatójáról. Súlyos hypoglykaemia felismerése esetén a Baqsimi-t a lehető leghamarabb be kell adni. A betegnek vagy a gondozónak el kell mondani, hogy olvassák el a Baqsimi betegtájékoztatóját. Hangsúlyozni kell az alábbi utasításokat:
A glükagon orrpor alkalmazására vonatkozó utasítások
-
A piros sávot lehúzva távolítsa el a zsugorfóliát.
-
Vegye ki az egyadagos tartályt a védőhengerből. Ne nyomja meg a dugattyút addig, amíg készen nem áll az adag beadására.
-
Tartsa az egyadagos tartályt az ujjai és a hüvelykujja között. Használat előtt ne tesztelje a tartályt, mert csak egy adag glükagont tartalmaz, és nem lehet újra felhasználni.
-
Óvatosan vezesse be az egyadagos tartály hegyét az egyik orrlyukba addig, amíg az ujja(i) hozzá nem ér(nek) az orr külső részéhez.
-
Nyomja be teljesen a dugattyút. Az adag beadása akkor ér véget, amikor a zöld vonal már nem látszik.
-
Ha a beteg eszméletlen, fordítsa az oldalára a fulladás megelőzése érdekében.
-
Az adag beadása után az ellátást végző személynek azonnal orvosi segítséget kell kérnie.
-
Amikor a beteg reagált a kezelésre, a máj glikogénháztartásának helyreállítása és a hypoglykaemia relapszusának megelőzése érdekében szájon át adjon szénhidrátot.
A különleges figyelmeztetéseket és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedéseket lásd a 4.4 pontban.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Phaeochromocytoma (lásd 4.4 pont).
Phaeochromocytoma
Phaeochromocytoma jelenlétében a glükagon serkentheti a katekolaminok felszabadulását a daganatból. Ha a beteg vérnyomása drasztikusan megnő, a vérnyomás csökkentésére a nem szelektív alfa-adrenerg blokád alkalmazása bizonyult hatékonynak. A Baqsimi phaeochromocytomában szenvedő betegeknél ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Insulinoma
Insulinomában szenvedő betegeknél a glükagon alkalmazása kezdetben a vércukorszint növekedését eredményezheti. Ugyanakkor a glükagon alkalmazása közvetlenül vagy közvetve (a vércukorszint kezdeti növekedése által) serkentheti az inzulin fokozott felszabadulását az insulinomából, és hypoglykaemiát okozhat. Azoknak a betegeknek, akiknél a glükagon-dózis alkalmazása után hypoglykaemia tünetei alakulnak ki, szájon át vagy intravénásan glükózt kell adni.
Túlérzékenység és allergiás reakciók
Előfordulhatnak a glükagon injekciós gyógyszerformájával összefüggésben is jelentett allergiás reakciók, melyek a következők lehetnek: generalizált bőrkiütés és egyes esetekben légzési nehézséggel járó anafilaxiás sokk, valamint hypotensio. Ha a beteg légzési nehézséget tapasztal, azonnali orvosi segítséget kell kérni.
Glikogénraktárak és hypoglykaemia
A glükagon csak akkor hatékony a hypoglykaemia kezelésében, ha a májban elegendő mennyiségű glikogén áll rendelkezesére. Mivel a glükagon éhezés, mellékvesekéreg-elégtelenség, krónikus
alkoholizmus vagy krónikus hypoglykaemia esetén csekély mértékben vagy egyáltalán nem hatásos, ezeket az állapotokat glükóz adásával kell kezelni.
A máj glikogénháztartásának helyreállítása és a hypoglykaemia relapszusának megelőzése érdekében szájon át szénhidrátot kell adni, amikor a beteg reagált a kezelésre.
Gyógyszerinterakciós vizsgálatokat nem végeztek. Inzulin
Az inzulin a glükagonnal ellentétesen hat. Indometacin
Indometacinnal együtt alkalmazva a glükagon elveszítheti a vércukorszint-növelő képességét, illetve akár hypoglykaemiát is okozhat.
Béta-blokkolók
Béta-blokkolót szedő betegeknél várhatóan nagyobb mértékben növekedhet a pulzus és a vérnyomás, ez a növekedés azonban a glükagon rövid felezési ideje miatt átmeneti.
A glükagon-kezelés hatására a mellékvesékből katekolaminok szabadulnak fel, és a béta-blokkolók egyidejű alkalmazása gátlás nélküli alfa-adrenerg stimulációt, ennek következtében pedig nagyobb mértékű vérnyomás-emelkedést eredményezhet (lásd 4.4 pont).
Warfarin
A glükagon növelheti a warfarin véralvadásgátló hatását.
Terhesség
A glükagon orrporral kapcsolatban állatoknál nem végeztek reprodukciós és termékenységi vizsgálatokat.
A Baqsimi alkalmazható terhesség alatt. A glükagon nem jut át az emberi placentán. Beszámoltak cukorbetegségben szenvedő terhes nőknél történt glükagon-alkalmazásról, és nem ismert olyan káros hatás, ami a terhesség lefolyását, a magzat és újszülött egészségét befolyásolná.
Szoptatás
A Baqsimi alkalmazható szoptatás alatt. A glükagon nagyon gyorsan kiürül a véráramból, ezért a súlyos hypoglykaemiás reakciók kezelése után a szoptató anyák tejébe kiválasztódó mennyiség várhatóan rendkívül kevés. A glükagon az emésztőrendszerben lebomlik, és eredeti formájában nem képes felszívódni, ezért a gyermekre nézve semmilyen metabolikus hatása nincsen.
Termékenység
A glükagon orrporral nem végeztek termékenységi vizsgálatokat.
Patkányokkal végzett vizsgálatok alapján a glükagon nincs káros hatással a termékenységre.
A Baqsimi elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A beteg koncentrálóképessége és reakciókészsége a hypoglykaemia következményeként romolhat, ami a kezelés után egy rövid ideig még fennállhat. Ez kockázatot jelenthet olyan helyzetekben, ahol ezek a képességek különösen fontosak, például gépjárművezetés vagy gépek kezelése során.
A biztonságossági profil összefoglalása
A leggyakrabban jelentett mellékhatások a fokozott könnyezés (36%), a felső légúti irritáció (34%), a hányinger (27%), a fejfájás (21%) és a hányás (16%) voltak.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A mellékhatások az 1. táblázatban a MedDRA által javasolt kifejezésekkel, szervrendszeri kategóriánként, előfordulási gyakoriság szerint vannak feltüntetve. Minden egyes mellékhatás esetén a megfelelő gyakorisági kategória az alábbi megállapodás szerint kerül megadásra: nagyon gyakori
(≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1 000 - < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 - <1/1000) és nagyon ritka (<1/10 000).
1. táblázat A glükagon orrpor mellékhatásainak gyakorisága
| Szervrendszeri kategória | Nagyon gyakori | Gyakori | Nem gyakori |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | fejfájás | dysgeusia | |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | fokozott könnyezés | ocularis hyperaemiaszemviszketés | |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek éstünetek | felső légúti irritációa | ||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | hányáshányinger | ||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | viszketés | ||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | emelkedett szisztolés vérnyomásbemelkedett diasztolés vérnyomásb | emelkedett szívfrekvenciab |
a Felső légúti irritáció: orrfolyás, kellemetlen érzés az orrban, orrdugulás, orrviszketés, tüsszögés, torokirritáció, köhögés, orrvérzés és parosmia
b Emelkedett szívfrekvencia és vérnyomás: az élettani paraméterek értékelése alapján. A gyakoriságok a kezelés előtti és utáni értékek különbségein alapulnak.
Immunogenitás
Összességében a betegek 5,6%-ánál alakultak ki a kezelés során glükagon elleni antitestek. Az antitestek nem neutralizáló antitestek voltak, és nem csökkentették a glükagon hatásosságát, illetve nem voltak összefüggésben a kezelés során jelentkező mellékhatások kialakulásával sem.
Gyermekek és serdülők
A klinikai vizsgálatokból származó adatok alapján a legalább 1 éves gyermekeknél megfigyelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága várhatóan ugyanolyan, mint a felnőttek esetében.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Túladagolás esetén a beteg hányingert, hányást, az emésztőrendszer motilitásának csökkenését, a vérnyomás és a pulzusszám emelkedését észlelheti. Túladagolás esetén a szérum káliumszintje lecsökkenhet, amelyet ellenőrizni és szükség esetén korrigálni kell. Ha a beteg vérnyomása drasztikusan megnő, a vérnyomás csökkentésére a nem szelektív alfa-adrenerg blokád alkalmazása bizonyult hatékonynak arra a rövid időre, amíg ennek kontrollja szükséges (lásd 4.4 pont).
Farmakológiai tulajdonságok - BAQSIMI 3 MG
Farmakoterápiás csoport: Hasnyálmirigy-hormonok, glikogenolitikus hormonok, ATC-kód: H04AA01 Hatásmechanizmus
A glükagon a máj glükagon-receptorainak aktiválásával növeli a vér glükózkoncentrációját azáltal, hogy stimulálja a glikogén lebontását a májban és a glükóz felszabadulását a májból. Ahhoz, hogy a glükagon a hypoglykaemia-ellenes hatását kifejthesse, szükség van a májban lévő glikogénraktárakra.
Farmakodinámiás hatások
A nemnek és a testtömegnek nincs klinikai szempontból jelentős hatása a glükagon orrpor farmakodinámiás jellemzőire.
3 mg glükagon orrpor alkalmazását követően az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtt betegeknél a vércukorszint már 5 perc után emelkedni kezdett (lásd 1. ábra). 10 perc múlva a vércukorszint medián értéke 3,9 mmol/l (70 mg/dl) felett volt. Az átlagos maximális vércukorszint-növekedés 7,8 mmol/l (140 mg/dl) volt.
1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél (1 éves és legfeljebb 17 éves közötti korúaknál) 3 mg glükagon orrpor alkalmazását követően a vércukorszint már 5 perc után emelkedni kezdett, és az átlagos maximális vércukorszint-növekedés 5,7–7,7 mmol/l (102–138 mg/dl) között volt. A kiindulási értékhez képest a glükózszint átlagos maximális emelkedése 7,33 mmol/l (132 mg/dl) (1–4 éveseknél), 7,67 mmol/l (138 mg/dl) (4–8 éveseknél), 7,39 mmol/l (133 mg/dl) (8–
<12 éveseknél), és 5,67 mmol/l (102 mg/dl) (12–<17 éveseknél) volt (2. ábra).
A glükagon orrpor farmakodinámiás jellemzőit nem befolyásolta az orrdugulással járó megfázás, függetlenül attól, hogy alkalmaztak-e orrdugulást csökkentő gyógyszert vagy sem.
-
ábra Az átlagos vércukorszint időbeli alakulása 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtteknél
-
ábra Az átlagos vércukorszint időbeli alakulása 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél
―― 1-től <4 évesig
―― 4-től <8 évesig
―▲― 8-tól <12 évesig
―― 12-től <17 évesig
252
234
216
198
180
162
Az átlagos vércukorszint (mg/dl)
144
126
108
90
72
54
36
18
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
Idő (perc)
Klinikai hatásosság
A felnőtteknél végzett pivotális vizsgálat egy randomizált, multicentrikus, nyílt elrendezésű,
2 periódusú, 1-es típusú vagy 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtt betegeknél végzett,
keresztezett elrendezésű vizsgálat volt. Az elsődleges cél az egyszeri 3 mg-os dózisú glükagon orrpor hatásosságának összehasonlítása volt az intramuscularisan adott 1 mg-os glükagon dózissal 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtt betegeknél. A vércukorszint hypoglykaemiás tartományba történő csökkentésére inzulint alkalmaztak, a legalacsonyabb vércukor célérték < 2,8 mmol/l (< 50 mg/dl) volt.
A pivotális vizsgálatba 83, 18 éves és legfeljebb 65 éves közötti korú beteget vontak be. Hetvenhét beteg szenvedett 1-es típusú cukorbetegségben, átlagéletkoruk 32,9 év volt, a cukorbetegség fennállásának átlagos időtartama 18,1 év volt, és a vizsgálatban 45 (58%) nő vett részt. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek (n = 6) átlagéletkora 47,8 év volt, a cukorbetegség fennállásának átlagos időtartama 18,8 év volt, és közülük négyen (67%) voltak nők.
Az elsődleges hatásossági végpont azoknak a betegeknek az aránya volt, akiknél a kezelés sikeres volt; a sikeres kezelést a vizsgálati glükagon-készítmény alkalmazása után 30 percen belül a vércukorszint
≥ 3,9 mmol/l-re (≥ 70 mg/dl) történő emelkedéseként, vagy a legalacsonyabb vércukorszintről való
≥ 1,1 mmol/l-es (≥ 20 mg/dl) emelkedéseként határoztak meg, anélkül, hogy a vércukorszint emelése érdekében további lépéseket tettek volna. A vércukor legalacsonyabb szintje definíció szerint a glükagon alkalmazása után közvetlenül vagy 10 percen belül mért, legalacsonyabb vércukorszint volt.
Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél a glükagon orrpor esetében az átlagos legalacsonyabb vércukorszint 2,5 mmol/l (44,2 mg/dl), míg a glükagon intramuscularis alkalmazása esetén 2,7 mmol/l (48,9 mg/dl) volt. A glükagon orrpor az inzulin által kiváltott hypoglykaemia visszafordításában nem volt rosszabb, mint az intramuscularisan alkalmazott glükagon; a kezelés a glükagon orrporral kezelt betegek 98,7%-ánál, az intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt betegek 100%-ánál volt sikeres 30 percen belül (lásd 2. táblázat). A vércukorszint sikeres rendeződésének kritériuma 40 percen belül minden beteg esetén teljesült. A kezelés minden 2-es típusú cukorbeteg (100%) esetén 30 percen belül sikeres volt.
A kezelés sikerességéig eltelt átlagos időtartam a glükagon orrporral kezelt csoportban 16,2 perc, az 1 mg intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt csoportban pedig 12,2 perc volt. A kezelés sikerességéig eltelt idő a glükagon beadása és a kezelés sikerességének elérése között eltelt időtartamot jelenti; ez az időtartam nem foglalja magában a kontrollcsoportban az intramuscularis injekció esetén a feloldás és előkészítés időtartamát.
A glükagon alkalmazása utáni 30. percre a betegek a glükagon orrporral és az intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt csoportban egyaránt hasonló javulást értek el a hypoglykaemia tünetei tekintetében, az Edinburgh Hypoglycaemia Symptom Questionnaire (a hypoglykaemia tüneteit értékelő Edinburgh kérdőív) értékelése alapján.
-
táblázat A sikeres kezelés kritériumainak és egyéb vércukor-kritériumoknak teljesülése a pivotális vizsgálat betegeinél
1-es típusú cukorbetegség (n = 75)a 1-es és 2-es típusú cukorbetegség(n = 80)a glükagonorrpor 3 mg intramuscularis glükagon1 mg glükagonorrpor 3 mg intramuscularis glükagon1 mg Sikeres kezelés – n (%) 74 (98,7%) 75 (100%) 79 (98,8%) 80 (100%) Kezelések közötti különbség(2-oldalas 95%-os konfidenciaintervallum)b,c 1,3% (–3,8%; 7,2%) 1,3% (–3,6%; 6,8%) Az egyéb vércukor- kritériumok teljesülése – n (%)d (1) ≥ 3,9 mmol/l(≥ 70 mg/dl) 72 (97%) 74 (99%) 77 (97%) 79 (99%) (2) A legalacsonyabb értékhez képest≥ 1,1 mmol/l-es(≥ 20 mg/dl) növekedés 74 (100%) 75 (100%) 79 (100%) 80 (100%) (1) és (2) egyaránt 72 (97%) 74 (99%) 77 (97%) 79 (99%) a A hatásossági elemzési populációba minden olyan beteg beletartozott, aki mindkét vizsgálati készítmény- dózist megkapta, és akinél az elsődleges végpont értékelhető volt.
b Számított különbség = (a sikeres intramuscularis glükagon-kezelés százalékos aránya) – (a glükagon orrporral végzett sikeres kezelés százalékos aránya).
c 2-oldalas 95%-os, a „pontos” farok elméletén alapuló profil valószínűségi módszerrel meghatározott konfidenciaintervallum (CI); noninferioritási küszöb = 10%.
d Százalékos arány a sikeres kezelés kritériumainak megfelelő betegek száma alapján.
Egy hasonló elrendezésű klinikai megerősítő vizsgálatban 70, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő, 41,7 év (20–64 év) átlagéletkorú beteget vontak be, akiknél a cukorbetegség fennállásának átlagos időtartama 19,8 év volt. Közülük huszonheten (39%) voltak nők. A vércukorszint
< 3,3 mmol/l (< 60 mg/dl) értékre történő csökkentésére inzulint alkalmaztak.
A glükagon orrpor esetében az átlagos legalacsonyabb vércukorszint 3,0 mmol/l (54,2 mg/dl), míg a glükagon intramuscularis alkalmazása esetén 3,1 mmol/l (55,7 mg/dl) volt. A glükagon orrpor az inzulin által kiváltott hypoglykaemia visszafordításában nem volt rosszabb, mint az intramuscularisan alkalmazott glükagon; a kezelés a glükagon orrporral kezelt betegek 100%-ánál, az intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt betegek 100%-ánál volt sikeres (lásd 3. táblázat). A kezelés sikerességéig eltelt átlagos időtartam a glükagon orrporral kezelt csoportban 11,4 perc, az 1 mg intramuscularisan alkalmazott glükagonnal kezelt csoportban pedig 9,9 perc volt.
-
táblázat A sikeres kezelés kritériumainak és egyéb vércukor-kritériumoknak teljesülése a pivotális vizsgálat betegeinél
1-es típusú cukorbetegség (n = 66)a glükagon orrpor 3 mg intramuscularis glükagon1 mg Sikeres kezelés – n (%) 66 (100%) 66 (100%) Kezelések közötti különbség (2-oldalas 95%-os konfidenciaintervallum)b 0% (–5,4%; 5,4%)c Az egyéb vércukor-kritériumok teljesülése – n (%)(1) ≥ 3,9 mmol/l (≥70 mg/dl)(2) A legalacsonyabb értékhez képest ≥ 1,1 mmol/l-es (≥ 20 mg/dl) növekedés(1) és (2) egyaránt 66 (100%)66 (100%)66 (100%) 66 (100%)66 (100%)66 (100%) a A hatásossági elemzési populációba minden olyan beteg beletartozott, aki mindkét vizsgálati készítmény- dózist megkapta, és akinél az elsődleges végpont értékelhető volt.
b Számított különbség = (a sikeres intramuscularis glükagon-kezelés százalékos aránya) – (a glükagon orrporral végzett sikeres kezelés százalékos aránya); noninferioritási küszöb = 10%.
c 2-oldalas, 95%-os, a „pontos” farok elméletén alapuló profil valószínűségi módszerrel meghatározott konfidenciaintervallum (CI).
Egy felnőtteknél, valós helyzetben történő alkalmazással kapcsolatos, körülbelül 6 hónapos vizsgálatban 129, 1-es típusú cukorbeteg (átlagéletkor 46,6 év; 18–71 éves betegek) és a gondozóik/hozzátartozóik kaptak glükagon orrport a közepesen súlyos vagy súlyos hypoglykaemiás epizódok otthon vagy munkahelyen történő kezelésére. A hatásossági elemzés során 69 beteg által jelentett összesen 157 közepesen súlyos vagy súlyos hypoglykaemiás epizódot vettek figyelembe. A súlyos hypoglykaemiás epizódot olyan epizódként definiálták, amikor a cukorbeteg klinikailag cselekvőképtelenné válik (azaz eszméletlen, illetve görcsrohamok, vagy súlyos pszichés zavartság áll fenn), ezért a hypoglykaemia kezelése érdekében harmadik személy segítségére szorul. A közepesen súlyos hypoglykaemiás epizódot olyan epizódként definiálták, amikor a cukorbeteg a neuroglykopenia tüneteit (úgymint gyengeség, beszédzavar, kettőslátás, álmosság, koncentrációs zavar, homályos látás, szorongás, éhségérzet, fáradtság vagy zavartság) mutatja, és a vércukormérő készülék által mért vércukorszintje 3,3 mmol/l (60 mg/dl) vagy annál alacsonyabb. Ezen epizódok közül 151-nél (96,2%) a betegek a glükagon orrpor alkalmazása után 30 percen belül magukhoz tértek vagy állapotuk rendeződött. Mind a 12 súlyos hypoglykaemiás epizódnál (100%) a betegek a glükagon orrpor alkalmazását követő 5–15 percen belül magukhoz tértek, a görcsrohamaik megszűntek (4 betegnél 7 olyan epizód fordult elő, amikor a glükagon orrpor beadása előtt görcsrohamok jelentkeztek) vagy állapotuk rendeződött.
Gyermekek és serdülők
A gyermekgyógyászati pivotális vizsgálat egy randomizált, multicentrikus, klinikai vizsgálat volt, amely a glükagon orrport az intramuscularisan alkalmazott glükagonnal hasonlította össze 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél. A glükagont azt követően alkalmazták, hogy az adagolás napján a vércukorszint elérte a < 4,4 mmol/l (< 80 mg/dl) értéket. A hatásosságot azon betegek százalékos aránya alapján határozták meg, akiknél a glükagon beadását követő 30 percen belül a vércukorszint-növekedés ≥ 1,1 mmol/l (≥ 20 mg/dl) volt a legalacsonyabb vércukorszinthez viszonyítva.
A vizsgálatba negyvennyolc olyan beteget vontak be, akik legalább egy dózis vizsgálati készítményt kaptak. A kisgyermek korcsoportban (4 éves és legfeljebb 8 éves kor közöttiek) az átlagéletkor 6,5 év volt. A gyermek korcsoportban (8 éves és legfeljebb 12 éves kor közöttiek) az átlagéletkor 11,1 év, a
serdülőkorúaknál (12 éves és legfeljebb 17 éves kor közöttiek) pedig 14,6 év volt. A populáció mindegyik életkor szerinti korcsoportban főként fehérbőrű fiúkból állt.
A 3 mg glükagon orrpor és a 0,5 mg (25 kg-nál kisebb testtömegű gyermekek) vagy 1 mg (25 kg vagy annál nagyobb testtömegű gyermekek) intramuscularisan alkalmazott glükagon mindegyik korcsoportban hasonló glikémiás választ eredményezett. Mindkét kezelési karon, mindegyik korcsoport összes betegénél (100%) a glükagon alkalmazása után 20 percen belül ≥ 1,1 mmol/l
(≥ 20 mg/dl) értékkel nőtt a vércukorszint a legalacsonyabb vércukorértékhez képest.
Az ≥ 1,1 mmol/l (≥ 20 mg/dl) vércukorszint-növekedés eléréséig eltelt átlagos időtartam hasonló volt a glükagon orrpor és az intramuscularisan alkalmazott glükagon esetén minden korcsoportban (lásd
-
táblázat)
4. táblázat A legalacsonyabb vércukorértékhez viszonyított ≥ 1,1 mmol/l-es (≥ 20 mg/dl) növekedés eléréséig eltelt átlagos időtartam a gyermekgyógyászati pivotális vizsgálatban
| A legalacsonyabb értékhez viszonyított növekedés | A glükagon alkalmazása után eltelt átlagos idő (perc) | |||||
| Kisgyermekek(4 – < 8 éves) | Gyermekek(8 – < 12 éves) | Serdülők(12 – < 17 éves) | ||||
| intramus cularis glükagonan = 6 | glükagon orrpor 3 mgn = 12 | intramusc ularis glükagonan = 6 | glükagon orrpor 3 mgn = 12 | intramusc ularis glükagonan = 12 | glükagon orrpor 3 mgn = 12 | |
| ≥ 1,1 mmol/l(≥ 20 mg/dl) | 10,0 | 10,8 | 12,5 | 11,3 | 12,5 | 14,2 |
a 0,5 mg vagy 1 mg intramuscularisan alkalmazott glükagon (a testtömeg alapján).
Egy gyermekeknél és serdülőknél, valós helyzetben történő alkalmazással kapcsolatos, körülbelül
6 hónapos vizsgálatban 26, 4 éves és betöltött 18 éves kor közötti, 1-es típusú cukorbeteg (átlagéletkor 11,7 év; 5–17 éves betegek) és a gondozóik/hozzátartozóik kaptak 3 mg glükagon orrport a közepesen súlyos és súlyos hypoglykaemiás epizódok otthon vagy iskolában történő kezelésére. A hatásossági elemzés során 14 beteg által jelentett, összesen 33 közepesen súlyos hypoglykaemiás epizódot vettek figyelembe. A súlyos hypoglykaemiás epizódot olyan epizódként definiálták, amikor a beteg a neuroglykopenia tüneteit mutatja, és a vércukorszintje 2,8 mmol/l (50 mg/dl) alatt van. A közepesen súlyos hypoglykaemiás epizódot olyan epizódként definiálták, amikor a cukorbeteg gyermek/serdülő a neuroglykopenia tüneteit és/vagy jeleit mutatja, és a vércukorszintje ≤3,9 mmol/l (≤70 mg/dl).
Mindegyik epizód esetében, így a súlyos hypoglykaemia esetében is (8 epizód 5 betegnél), a betegek állapota a glükagon orrpor alkalmazását követő 5–30 percen belül rendeződött.
Egy gyermekgyógyászati, nyílt elrendezésű, multicentrikus, I. fázisú vizsgálatban értékelték a 3 mg-os egyszeri nasalis glükagon-dózis (NG) biztonságosságát és tolerálhatóságát 1 és <4 év közötti, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél. Hét beteg vett részt a vizsgálatban, mindannyian megkapták a tervezett 3 mg-os dózist a vizsgálati gyógyszerből, és befejezték a vizsgálatot. A résztvevőknek javasolták, hogy ne táplálkozzanak az adagolás előtt éjszaka, hogy az adagoláskor a vércukorszint elérje a 70–140 mg/dl (3,9–7,8 mmol/l) célértéket. A hatékonyságot a Baqsimi alkalmazása után, a glükózszint nadír értékéhez képest, 30 percen belül a glükózszint ≥ 1,1 mmol/l-es (20 mg/dl-es) emelkedését mutató betegek százalékos aránya alapján értékelték. Az összes (100%) betegnél a glükózszint ≥ 1,1 mmol/l-es (20 mg/dl-es) emelkedését mutattak a glükózszint nadír értékéhez képest, a glükagon adagolását követően 30 percen belül. A Baqsimi esetében a ≥
1,1 mmol/l-es (20 mg/dl-es) glükózszint-emelkedés eléréséhez szükséges átlagos idő 15,6 perc volt (a gyermekeknél történő alkalmazásra vonatkozó információk a 4.2 pontban találhatók).
Felszívódás
Az orrnyálkahártyán keresztül felszívódva a glükagon 15 perc múlva éri el a 6130 pg/ml átlagos maximális plazmaszintet.
Eloszlás
A glükagon látszólagos megoszlási térfogata orrnyálkahártyán történő alkalmazás esetén körülbelül 885 l.
Biotranszformáció
A glükagonról ismert, hogy a májban, a vesében és a plazmában bomlik le. Elimináció
A glükagon átlagos felezési ideje orrnyálkahártyán történő alkalmazás esetén körülbelül 38 perc. Vesekárosodás
Vesekárosodás esetén a kezelés értékelésére nem végeztek szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokat.
Májkárosodás
Májkárosodás esetén a kezelés értékelésére nem végeztek szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokat.
Gyermekek és serdülők
Gyermekeknél és serdülőknél (1 év és legfeljebb 17 év közötti korúak) az orrnyálkahártyán keresztül felszívódva a glükagon 10–20 perc múlva éri el az átlagos maximális plazmaszintet.
Megfázás és az orrdugulást csökkentő készítmények alkalmazása
Felnőttek, gyermekek és serdülők klinikai adatai alapján nem várható jelentős hatása a terápiás válaszra, ha az orrjáratok nem tisztíthatók, például orrfolyás kisgyermekek esetében, mivel a glükagon expozíciója elegendő a majdnem maximális glükózválasz kiváltásához, megfázás és/vagy orrdugulás ellenére is.
Gyógyszerészeti jellemzők - BAQSIMI 3 MG
Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.
A nedvességtől való védelem érdekében az egyadagos tartályt a felhasználásig tartsa a zsugorfóliával lezárt védőhengerben.
Az egyadagos tartály polietilénből és polipropilénből készült.
A zsugorfóliával lezárt védőhenger polietilénből és polipropilénből készült, és nedvességmegkötő anyagot tartalmaz.
1 db vagy 2 db egyadagos tartályt tartalmazó csomagolás.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
A készítmény kezelése
Ez a gyógyszer használatra kész, és kizárólag egyszeri alkalmazásra való.
Az egyadagos tartály csak egyetlen adagot tartalmaz, ezért az alkalmazás előtt nem szabad légteleníteni vagy tesztelni.
A gyógyszer alkalmazására vonatkozó, a betegtájékoztatóban található utasításokat gondosan be kell tartani.
Ha a védőhengert kinyitották, az egyadagos tartály nedvességnek lehet kitéve. Ennek következtében elképzelhető, hogy a gyógyszer nem a vártnak megfelelően hat. Rendszeresen ellenőrizze a zsugorfóliával lezárt védőhengert. Ha a védőhengert kinyitották, cserélje ki a gyógyszert egy másikra.
Megsemmisítés
Alkalmazás után semmisítse meg az egyadagos tartályt és a védőhengert.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.