CAMCEVI 42 MG RETARD SZUSZPENZIÓS INJEKCIÓ
- leuprorelin
- Var.
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ kiemelt jogosultsággal felírható
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - CAMCEVI 42 MG
A CAMCEVI a hormonfüggő, előrehaladott prosztatarák, valamint a nagy kockázatú lokalizált és lokálisan előrehaladott, hormonfüggő prosztatarák kezelésére javallott, sugárkezeléssel kombináltan.
Adagolás
Felnőtt, prosztatacarcinomában szenvedő betegek
A CAMCEVI-t olyan egészségügyi szakember irányítása mellett kell alkalmazni, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik a kezelésre adott válasz nyomon követéséhez.
A CAMCEVI 42 mg-ot hathavonta egyszer, subcutan injekció formájában adják be. A beadott szuszpenzió szilárd gyógyszerleadó depót képez, és hat hónapon keresztül biztosítja a leuprorelin folyamatos felszabadulását.
Az előrehaladott prosztatarák leuprorelinnel történő kezelése általában hosszú távú kezelést jelent; a terápiát nem szabad leállítani, ha remisszió vagy javulás történik.
A leuprorelin nagy kockázatú lokalizált vagy lokálisan előrehaladott prosztatarák esetén neoadjuváns vagy adjuváns terápiaként alkalmazható sugárterápiával kombináltan.
A leuprorelinre adott választ klinikai paraméterekkel és a prosztataspecifikus antigén (PSA) szérumszintjének mérésével kell ellenőrizni. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tesztoszteronszint a nem orchidectomizált betegek többségénél a kezelés első 3 napja során emelkedett, majd 3-4 héten belül a gyógyszeres kasztrációs szint alá csökkent. Az elért kasztrációs szint a leuprorelin-kezelés során végig fenntartható volt (<1% hirtelen tesztoszteronszint-emelkedés). Amennyiben a beteg válasza nem tűnik optimálisnak, meg kell bizonyosodni arról, hogy a tesztoszteron szérumszintje lecsökkent-e a kasztrációs szintre, illetve továbbra is azon az értéken maradt-e.
A metasztatikus, kasztrációrezisztens prosztatarákban szenvedő, sebészeti úton nem kasztrált, gonadotropinfelszabadító-hormon- (GnRH-) agonistával (például leuprorelinnel) kezelt és az
androgének bioszintézisét gátló szerekkel vagy androgénreceptor-gátlókkal kezelhető betegeknél a GnRH-agonistával történő kezelés folytatható.
Különleges betegcsoportok
Vese- vagy májkárosodás
Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek körében nem végeztek klinikai vizsgálatokat.
Gyermekek és serdülők
A leuprorelin biztonságosságát és hatásosságát 0 és 18 év közötti gyermekek és serdülők esetében nem igazolták (lásd a 4.3 pontot is). Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
A subcutan alkalmazandó CAMCEVI-t csak olyan egészségügyi szakember adhatja be, aki jól ismeri ezen eljárásokat. A gyógyszer beadására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.
Az intraarteriális és intravénás beadás szigorúan kerülendő.
Mint más, subcutan injekció formájában beadott gyógyszerek esetében, az injekció beadási helyét itt is rendszeresen váltogatni kell.
A CAMCEVI ellenjavallt nőknél, valamint gyermekeknél és serdülőknél.
A készítmény hatóanyagával, más GnRH-agonistákkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Korábban orchidectomián átesett betegek (más GnRH-agonistákhoz hasonlóan a leuprorelin sem eredményezi a szérum tesztoszteronszintjének további csökkenését sebészi kasztráció után).
Egyedüli kezelésként alkalmazva olyan prosztatarákos betegeknél, akiknél gerincvelői compressio áll fenn vagy gerincvelői metasztázisok jelenléte bizonyított (lásd még 4.4 pont).
Az androgéndeprivációs kezelés a QT-intervallum megnyúlásához vezethet
Olyan betegeknél, akiknél QT-intervallum-megnyúlás szerepel a kórtörténetben vagy fennállnak annak kockázati tényezői, valamint olyan betegeknél, akik egyidejűleg kapnak olyan gyógyszert, amely a QT-intervallum megnyúlását okozhatja (lásd 4.5 pont), a leuprorelin alkalmazása előtt a kezelőorvosnak értékelnie kell az előny–kockázat profilt, beleértve a torsade de pointes kialakulásának lehetőségét is. Megfontolandó az elektrokardiogram és az elektrolitszintek rendszeres ellenőrzése.
Cardiovascularis betegségek
Férfiaknál a GnRH-agonisták alkalmazásával összefüggésben a myocardialis infarctus, a hirtelen szívhalál és a stroke kialakulásának fokozott kockázatáról számoltak be. A jelentett esélyhányadosok alapján a kockázat alacsonynak tűnik. Ezt a kockázatot a cardiovascularis kockázati tényezőkkel együtt kell gondosan értékelni a prosztatarákos betegek kezelésének meghatározásakor. A GnRH-agonistát kapó betegeket figyelemmel kell kísérni a cardiovascularis betegségek kialakulására utaló tünetek és jelek szempontjából, és a mindenkori klinikai gyakorlatnak megfelelően kell kezelni őket.
Átmeneti tesztoszteronszint-emelkedés (flare)
A leuprorelin, más GnRH-agonistákhoz hasonlóan, a kezelés első hetében a tesztoszteron, a dihidro-tesztoszteron és a savas foszfatáz szérumkoncentrációjának átmeneti emelkedését okozza. A betegek a tünetek súlyosbodását vagy új tünetek jelentkezését tapasztalhatják, beleértve a csontfájdalmat, neuropathiát, haematuriát, az ureter vagy a húgyhólyagkimenet obstructióját (lásd 4.8 pont). Ezek a tünetek a kezelés folytatásával általában megszűnnek.
A leuprorelin-kezelés előtt 3 nappal kezdődően és a kezelés első két-három hetén át megfontolandó egy megfelelő antiandrogén szer kiegészítő alkalmazása. Ez a jelentések szerint megelőzi a szérumtesztoszteron-szint kezdeti emelkedésének következményeit.
Férfiaknál a sebészi kasztrációt követően a leuprorelin nem vezet a szérum tesztoszteronszintjének további csökkenéséhez.
Csontsűrűség
Orchidectomián átesett vagy GnRH-agonistával kezelt férfiak esetén csökkent csontsűrűségről számoltak be az orvosi szakirodalomban (lásd 4.8 pont).
Az antiandrogén terápia jelentősen növeli az osteoporosis miatti csonttörések kockázatát. Erről azonban csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Osteoporosis miatti csonttörést a betegek 5%-ánál figyeltek meg 22 hónapos farmakológiai androgéndeprivációs kezelést követően, illetve a betegek 4%-ánál 5–10 éves kezelést követően. Az osteoporosis miatti törések kockázata általában nagyobb, mint a patológiás törések kockázata.
A tartós tesztoszteronhiány mellett az osteoporosis kialakulásában szerepet játszhat a magasabb életkor, a dohányzás, az alkoholos italok fogyasztása, az elhízás és a mozgásszegény életmód.
Hypophysis apoplexia
A forgalomba hozatalt követő felügyelet során a GnRH-agonisták alkalmazása után ritka esetekben hypophysis apoplexia (a hypophysis infarctusa következtében fellépő klinikai szindróma) kialakulásáról számoltak be, amely többségében az első dózist követő 2 héten belül, néha pedig egy órán belül jelentkezett. Ezekben az esetekben a hypophysis apoplexia hirtelen fejfájás, hányás,
látásváltozás, ophthalmoplegia, megváltozott mentális állapot és néha keringés-összeomlás formájában jelentkezett. Ezen tünetek azonnali orvosi ellátást igényelnek.
Metabolikus változások
GnRH-agonistát kapó férfiak esetében hyperglykaemiáról és a diabetes kialakulásának fokozott kockázatáról számoltak be. A hyperglykaemia a diabetes mellitus kialakulását vagy diabeteses betegeknél a glykaemiás kontroll romlását jelezheti. A GnRH-agonistát kapó betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell a vércukorszintet és/vagy a glikált hemoglobin (HbA1c) szintjét, a betegek pedig a hyperglykaemia vagy a diabetes kezelésére vonatkozó mindenkori gyakorlat szerint kezelendők. A GnRH-agonistával összefüggő metabolikus változások magukba foglalhatják a zsírmájbetegséget is.
Görcsrohamok
A forgalomba hozatalt követően görcsrohamokról számoltak be leuprorelint kapó betegeknél, függetlenül attól, hogy a kórtörténetükben szerepelt-e hajlamosító tényező vagy sem (lásd 4.8 pont). A görcsrohamot a mindenkori klinikai gyakorlatnak megfelelően kell kezelni.
Idiopathiás intracranialis hypertensio
Idiopathiás intracranialis hypertensióról (pseudotumor cerebri) számoltak be leuprorelint kapó betegeknél. A betegeket figyelmeztetni kell az idiopathiás intracranialis hypertensio jeleire és tüneteire, többek között a súlyos vagy visszatérő fejfájásra, látászavarokra és fülzúgásra. Amennyiben
idiopathiás intracranialis hypertensio lépne fel, meg kell fontolni a leuprorelin alkalmazásának leállítását.
Bőrt érintő súlyos mellékhatások
A leuprorelin‑kezeléssel összefüggésben bőrt érintő súlyos mellékhatásokat (SCAR) jelentettek, beleértve a potenciálisan életveszélyes vagy halálos kimenetelű Stevens–Johnson‑szindrómát (SJS) és a toxikus epidermalis necrolysist (TEN). A gyógyszer felírásakor a betegeket tájékoztatni kell a jelekről és a tünetekről, és szorosan figyelemmel kell kísérni őket a bőrreakciók tekintetében. Ha az ilyen reakciókra utaló jelek és tünetek jelentkeznek, a leuprorelin alkalmazását azonnal le kell állítani, és (adott esetben) alternatív kezelést kell mérlegelni.
Egyéb események
GnRH-agonistákkal kapcsolatban az ureter obstructiójáról és gerincvelő-compressióról is beszámoltak, mely utóbbi paralysishez is vezethet – akár halálos kimenetelű szövődményekkel, akár anélkül. Ha gerincvelő-compressio vagy vesekárosodás alakul ki, meg kell kezdeni e szövődmények standard kezelését.
A csigolya- és/vagy agyi metasztázisokkal rendelkező betegeket, valamint a húgyúti obstructióban szenvedő betegeket a kezelés első néhány hetében szorosan figyelemmel kell kísérni.
Farmakokinetikai gyógyszer–gyógyszer interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A leuprorelin más gyógyszerekkel való kölcsönhatásairól nem érkezett jelentés.
Mivel az androgéndeprivációs kezelés megnyújthatja a QT-intervallumot, gondosan mérlegelni kell a leuprorelin egyidejű alkalmazását olyan gyógyszerekkel, amelyek ismerten megnyújtják a QT-intervallumot, vagy olyan gyógyszerekkel, amelyek képesek torsade de pointes kiváltására (mint például az I.A osztályú [pl. kinidin, dizopiramid] vagy III. osztályú [pl. amiodaron, szotalol, dofetilid, ibutilid] arrhythmia elleni gyógyszerek, metadon, moxifloxacin, antipszichotikumok stb.) (lásd
4.4 pont).
A CAMCEVI alkalmazása nőknél ellenjavallt.
Az állatokkal végzett vizsgálatok eredményei és a hatásmechanizmus alapján a leuprorelin káros hatással lehet a nemzőképes hím egyedek termékenységére (lásd 5.3 pont).
A leuprorelint tartalmazó készítmények kismértékben befolyásolják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ennek a gyógyszernek az alkalmazása fáradtságot, szédülést és látászavarokat okozhat (lásd 4.8 pont). A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy ne vezessenek gépjárművet, illetve ne kezeljenek gépeket, ha ezen mellékhatások jelentkeznek.
A biztonságossági profil összefoglalása
A leuprorelin-tartalmú készítményekkel kapcsolatban észlelt mellékhatások elsősorban a leuprorelin sajátos farmakológiai hatásának – nevezetesen bizonyos hormonszintek emelkedésének és csökkenésének – következményei. A leggyakrabban jelentett mellékhatások a hőhullámok, hányinger, rossz közérzet és fáradtság, valamint az injekció beadási helyén fellépő átmeneti lokális irritáció.
Enyhe vagy közepes intenzitású hőhullámok a betegek körülbelül 58%-ánál fordulnak elő.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az injekció formájában alkalmazott leuprorelin-tartalmú gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során a következő nemkívánatos hatásokról számoltak be előrehaladott prosztatarákos betegeknél. A nemkívánatos hatások gyakorisági sorrendben vannak felsorolva: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
1. táblázat: Az injekció formájában alkalmazott leuprorelin-tartalmú gyógyszerekkel kapcsolatosan jelentett mellékhatások
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |
| gyakori | nasopharyngitis |
| nem gyakori | húgyúti fertőzés, lokális bőrfertőzés |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek éstünetek | |
| gyakori | hematológiai változások, anaemia |
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | |
| nem gyakori | a diabetes mellitus súlyosbodása |
| Pszichiátriai kórképek | |
| nem gyakori | furcsa álmok, depresszió, csökkent libido |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |
| nem gyakori | szédülés, fejfájás, hypaesthesia, insomnia, ízlelési zavar, szaglási zavar, vertigo |
| ritka | kóros akaratlan mozgások |
| nem ismert | idiopathiás intracranialis hypertensio (pseudotumor cerebri) (lásd 4.4 pont) |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | |
| nem gyakori | QT-intervallum-megnyúlás (lásd 4.4 és 4.5 pont), myocardialis infarctus (lásd 4.4 pont) |
| Érbetegségek és tünetek | |
| nagyon gyakori | hőhullámok |
| nem gyakori | hypertensio, hypotensio |
| ritka | syncope, collapsus |
| Légzőrendszeri, mellkasi ésmediastinalis betegségek és tünetek | |
| nem gyakori | rhinorrhoea, dyspnoe |
| nem ismert | interstitialis tüdőbetegség |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |
| gyakori | hányinger, hasmenés, gastroenteritis/colitis |
| nem gyakori | székrekedés, szájszárazság, dyspepsia, hányás |
| ritka | puffadás, eructatio |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |
| nagyon gyakori | ecchymosis, erythema |
| gyakori | pruritus, éjszakai verejtékezés |
| nem gyakori | hideg verejték, fokozott verejtékezés |
| ritka | alopecia, bőrkiütés |
| nem ismert | Stevens–Johnson‑szindróma / toxikus epidermalis necrolysis (SJS/TEN) (lásd 4.4 pont)Toxikus bőrkiütés Erythema multiforme |
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövetbetegségei és tünetei | |
| gyakori | arthralgia, végtagfájdalom, myalgia, rigor, gyengeség |
| nem gyakori | hátfájdalom, izomgörcsök |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | |
| gyakori | csökkent vizeletürítési gyakoriság, vizeletürítési zavar, dysuria,nocturia, oliguria |
| nem gyakori | húgyhólyaggörcs, haematuria, gyakori vizeletürítés súlyosbodása, húgyúti retentio |
| A nemi szervekkel és azemlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | |
| gyakori | emlőérzékenység, testicularis atrophia, testicularis fájdalom, terméketlenség, emlőhypertrophia, erectilis dysfunctio, csökkent méretű penis |
| nem gyakori | gynaecomastia, impotencia, testicularis betegség |
| ritka | emlőfájdalom |
| Általános tünetek, azalkalmazás helyén fellépő reakciók | |
| nagyon gyakori | fáradtság, az injekció beadási helyén jelentkező égő érzés vagy paraesthesia |
| gyakori | rossz közérzet, az injekció beadási helyén jelentkező fájdalom, véraláfutás vagy szúró érzés |
| nem gyakori | az injekció beadási helyén jelentkező pruritus vagy induratio, letargia, fájdalom, pyrexia |
| ritka | az injekció beadási helyén jelentkező fekélyesedés |
| nagyon ritka | az injekció beadási helyén jelentkező necrosis |
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | |
| gyakori | vér megemelkedett kreatinin-foszfokináz-szintje, megnyúlt koagulációs idő |
| nem gyakori | emelkedett glutamát-piruvát-transzamináz-szint, emelkedett trigliceridszint, megnyúlt protrombinidő, testtömeg-növekedés |
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása
A leuprorelin-kezelés során általánosan jelentett egyéb nemkívánatos hatások közé tartozik a perifériás oedema, pulmonalis embolisatio, palpitatio, myalgia, a bőrérzet megváltozása, izomgyengeség, hidegrázás, bőrkiütés, amnesia és látászavarok. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek hosszú távú alkalmazása során izomatrophiát jelentettek. Mind a rövid, mind a hosszú hatású GnRH-agonisták alkalmazását követően ritkán beszámoltak a már meglévő hypophysisadenoma infarctusáról is. Ritka esetekben thrombocytopeniáról és leukopeniáról is beszámoltak. A glükóztolerancia megváltozását is jelentették.
GnRH-agonista-analógok alkalmazása után görcsrohamokról számoltak be (lásd 4.4 pont).
A leuprorelin-tartalmú gyógyszerek injekció formájában történő beadása után jelentett lokális mellékhatások hasonlóak azokhoz a helyi mellékhatásokhoz, amelyek a hasonló, subcutan beadott gyógyszerekkel kapcsolatosan jelentkeztek. Ezek a subcutan injekció beadását követően lokalizáltan jelentkező mellékhatások általában enyhék, és a megfigyelések szerint rövid ideig tartanak.
GnRH-agonista-analóg gyógyszer beadása után ritkán anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók kialakulását jelentették.
A csontsűrűség változásai
Orchidectomián átesett vagy GnRH-analóggal kezelt férfiak esetén csökkent csontsűrűségről számoltak be az orvosi szakirodalomban. A leuprorelinnel való hosszú távú kezelés során várhatóan egyre több, az osteoporosisra utaló jel fog jelentkezni. Az osteoporosis miatt megnövekedett csonttörési kockázatot illetően lásd a 4.4 pontot.
A betegség jeleinek és tüneteinek súlyosbodása
A leuprorelinnel történő kezelés az első hetekben a betegség jeleinek és tüneteinek súlyosbodását okozhatja. Ha az olyan állapotok, mint a csigolyametasztázisok és/vagy a húgyúti obstructio vagy a haematuria súlyosbodnak, neurológiai problémák, például az alsó végtagok gyengesége és/vagy paraesthesiája vagy a húgyúti tünetek súlyosbodása léphetnek fel.
A CAMCEVI bőrt érintő, lokális tolerálhatóságára vonatkozó klinikai tapasztalatok
A CAMCEVI bőrt érintő, lokális tolerálhatóságát az FP01C-13-001 fő vizsgálatban négy szempont szerint értékelték: viszketés, erythema, égő és szúró érzés. A 137, subcutan CAMCEVI injekciót kapott alany többségénél bőrirritáció nem, vagy csak enyhe intenzitással jelentkezett az injekció beadását követően. A jelentett lokális események általában enyhék vagy közepesen súlyosak voltak, és elmúltak.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat-profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A leuprorelinnél nem áll fenn a gyógyszerabúzus lehetősége, és a szándékos túladagolás is valószínűtlen. A leuprorelinnel kapcsolatban nem jelentettek a klinikai gyakorlatban előforduló gyógyszerabúzust vagy túladagolást, de abban az esetben, ha valóban túlzott expozíció történik, megfigyelés és tüneti szupportív kezelés ajánlott.
Farmakológiai tulajdonságok - CAMCEVI 42 MG
Farmakoterápiás csoport: endokrin terápia, gonadotropinfelszabadító-hormon-analógok; ATC-kód: L02AE02
Hatásmechanizmus
A leuprorelin-mezilát a természetben előforduló GnRH szintetikus, nonapeptid agonistája, amit ha folyamatosan adagolnak, gátolja a hypophysis gonadotropinszekrécióját és elnyomja a here szteroidogenezisét férfiaknál. Ez a hatás a gyógyszeres kezelés abbahagyásával visszafordítható. Az agonista azonban nagyobb hatékonysággal rendelkezik, mint a természetes hormon, így a tesztoszteronszint helyreállásáig eltelt idő betegenként eltérő lehet.
Farmakodinámiás hatások
A leuprorelin beadása a luteinizáló hormon (LH) és a folliculusstimuláló hormon (FSH) vérben keringő szintjének kezdeti emelkedéséhez vezet, ami férfiaknál a gonadalis szteroidok, a tesztoszteron és a dihidrotesztoszteron szintjének átmeneti emelkedését okozza. A leuprorelin folyamatos adagolása az LH és az FSH szintjének csökkenését eredményezi. A férfiaknál a tesztoszteron szintje a kasztrációs küszöbérték alá csökken (≤50 ng/dl).
A leuprorelin első adagját követően a szérum átlagos tesztoszteronkoncentrációja átmenetileg megemelkedett, majd 3-4 héten belül a kasztrációs küszöbérték alá csökkent (≤50 ng/dl), és a gyógyszer 6 havonta történő beadásával a kasztrációs küszöbérték alatt is maradt (lásd alább, 1. ábra). A leuprorelinnel végzett hosszú távú vizsgálatok azt mutatták, hogy a kezelés folytatása akár hét évig, de feltehetően korlátlan ideig is képes a kasztrációs szint alatt tartani a tesztoszteronszintet.
A klinikai vizsgálati program során a daganat méretét közvetlenül nem mérték, de közvetett módon előnyös tumorválaszt tapasztaltak, amelyet a leuprorelin esetében az átlagos PSA-szint 97%-os csökkenése mutatott.
Egy III. fázisú, randomizált klinikai vizsgálat 970, lokálisan előrehaladott prosztatarákban szenvedő beteget (főként T2c–T4 betegek, valamint néhány T1c–T2b besorolású beteg, akiknél patológiás regionálisnyirokcsomó-érintettség volt kimutatható) foglalt magában, akik közül 483 beteg rövid távú (6 hónapos) androgénszuppressziós kezelést kapott sugárkezeléssel kombináltan, 487-en pedig hosszú távú (3 éves) kezelést kaptak. A vizsgálat egy noninferioritási elemzése során összehasonlították a GnRH-agonistával (triptorelin vagy gozerelin) végzett, rövid és hosszú távú, egyidejű és adjuváns hormonális kezelést. Az 5 éves teljes mortalitás 19,0% volt a rövid távú és 15,2% volt a hosszú távú kezelést kapó csoportban. A megfigyelt 1,42-es relatív hazárd (hazard ratio, HR) – amelynél az egyoldalú 95,71%-os CI felső határa 1,79, illetve a kétoldalú 95,71%-os CI: 1,09; 1,85 (p = 0,65 a noninferioritásra vonatkozóan) – azt mutatja, hogy a sugárterápia és a 6 hónapos androgéndeprivációs kezelés kombinációja a túlélés tekintetében inferiornak minősül a sugárterápia és a 3 éves androgéndeprivációs kezelés kombinációjához képest. A hosszú távú kezelés és a rövid távú kezelés esetén a teljes túlélés 5 év elteltével 84,8%-os, illetve 81,0%-os volt. A QLQ-C30 segítségével mért általános életminőség nem különbözött szignifikánsan a két csoport között (p = 0,37). Az eredményekben túlsúlyt képviselt a lokálisan előrehaladott daganattal rendelkező betegek populációja.
A nagy kockázatú, lokalizált prosztatarák kezelésének indikációjára vonatkozó bizonyítékok a GnRH-analógokkal – köztük a leuprorelinnel – kombinált sugárterápia publikált vizsgálatain alapulnak. Öt publikált vizsgálat (EORTC 22863, RTOG 85-31, RTOG 92-02, RTOG 8610, valamint D'Amico és mtsi., JAMA, 2004.) klinikai adatait elemezték; ezek mindegyike a GnRH-analóg és a sugárterápia kombinációjának előnyét bizonyítja. A közzétett vizsgálatok esetében nem lehetett egyértelműen elkülöníteni az egyes vizsgálati populációkat a lokálisan előrehaladott prosztatarák és a nagy kockázatú lokalizált prosztatarák indikációja szerint.
A klinikai adatok alapján a sugárkezelés és az azt követő 3 éves androgéndeprivációs kezelés előnyösebb, mint a sugárkezelés és az azt követő 6 hónapos androgéndeprivációs kezelés.
A sugárterápiában részesülő T3–T4-es besorolású betegek esetében az androgéndeprivációs kezelés ajánlott időtartama a szakmai irányelvek alapján 2-3 év.
A CAMCEVI hatásosságára vonatkozó klinikai tapasztalat
A leuprorelin multicentrikus, egykarú, nyílt elrendezésű, 48 hetes, III. fázisú vizsgálatában 137, nagy kockázatú, lokalizált és lokálisan előrehaladott prosztatarákban szenvedő, androgéndeprivációs kezelésre szoruló férfi beteg vett részt. A készítmény (két adag 24 hét különbséggel beadva) hatásosságát a következők alapján értékelték: azon alanyok százalékos aránya, akiknél a szérum tesztoszteronkoncentrációja a kasztrációs küszöbérték alá csökkent; a szérum LH-szintjére mint a tesztoszteronszint-beállítás mutatójára gyakorolt hatás; valamint a szérum PSA-szintjére gyakorolt hatás.
A 28. napra a kasztrációs küszöbérték alatti szérumtesztoszteron-szinttel (≤50 ng/dl) rendelkező betegek aránya 98,5% (135/137 beteg; beválasztás szerinti populáció), illetve 99,2% (123/124 beteg; protokoll szerinti populáció) volt (1. ábra).
Szérumtesztoszteron-szint (ng/dl)
-
ábra: A szérum átlagos tesztoszteronkoncentrációja az idő előrehaladtával a CAMCEVI alkalmazása esetén (n = 124; protokoll szerinti populáció)
Nap
A szaggatott vonal a szérumtesztoszteron-koncentráció kasztrációs szintjét (50 ng/dl) jelzi.
A szérum átlagos LH-szintje jelentősen csökkent az első injekció beadását követően, és ez a hatás a vizsgálat végéig fennmaradt (98%-os csökkenés a kiindulási értékhez képest [336. nap]).
A vizsgálatban a daganat méretét közvetlenül nem mérték, de feltételezhető a leuprorelin esetében a közvetett előnyös tumorválasz, amit a gyógyszer beadását követően az átlagos PSA-szint jelentős csökkenése bizonyít (a kiindulási 70 ng/ml-es átlag a 168. napra átlagosan minimum 2,6 ng/ml-re csökkent [protokoll szerinti populáció]).
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén minden korosztálynál eltekint a leuprorelin-tartalmú referenciakészítmény vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől prosztatacarcinoma kezelése esetén (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
Felszívódás
A leuprorelin első és második adagját követően a szérum leuprorelin-koncentrációjának kezdeti gyors növekedését figyelték meg, amelyet a beadást követő első 3 napon gyors csökkenés követett: az első adag esetén 99,7 ng/ml-es, a második adag esetén pedig 93,7 ng/ml-es – 3,7, illetve 3,8 órával a beadást követően meghatározott – átlagos leuprorelin-szérumkoncentráció jellemezte a kezdeti
„kirobbanó” emelkedési fázist; ezután a szérum átlagos leuprorelin-szintje viszonylag állandó maradt a 24 hetes adagolási intervallumok során, amikor is a leuprorelin a beadást követő harmadik naptól kezdve folyamatosan felszabadult, és a szérumkoncentráció a 24 hetes (kb. 6 hónapos) adagolási intervallumban stabil maradt („plató” fázis) (átlagos koncentráció: 0,37–2,97 ng/ml). A 24 hetente ismételt adagolás esetén nem tapasztalható a leuprorelin jelentős felhalmozódása.
A leuprorelin koncentrációjának a CAMCEVI beadása után tapasztalható kezdeti akut növekedését gyors csökkenés követi a dinamikus egyensúlyi állapotot jellemző szint eléréséig.
A 2. ábrán a leuprorelin farmakokinetikai/farmakodinámiás (a szérum tesztoszteronszintje szerinti) profilja látható, a CAMCEVI első injekciója (első adag) és a 24. hét (második adag) után mért szérum-tesztoszteronszinttel összevetve (FP01C-13-001 vizsgálat; II. rész).
Leuprorelin Tesztoszteron
KONCENTRÁCIÓ (ng/ml)
-
ábra: A CAMCEVI-re adott farmakokinetikai/farmakodinámiás válasz
IDŐ (nap)
Eloszlás
Egészséges férfi önkénteseknek beadott intravénás bolus injekciót követően a leuprorelin átlagos eloszlási térfogata dinamikus egyensúlyi állapotban 27 liter volt. A leuprorelin in vitro körülbelül 43-49%‑ban kötődött a humán plazmafehérjékhez.
Metabolizmus
A leuprorelinnel nem végeztek metabolizációs vizsgálatokat.
Elimináció
Egészséges férfi önkénteseknél 1 mg leuprorelin intravénás bolusként történő beadásakor az átlagos szisztémás clearance 8,34 l/óra volt, a terminális eliminációs felezési idő kétkompartmentes modell alapján körülbelül 3 óra.
A leuprorelinnel nem végeztek kiválasztódási vizsgálatokat.
Gyógyszerészeti jellemzők - CAMCEVI 42 MG
Hűtőszekrényben (2 °C–8 °C) tárolandó.
A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. Hűtőszekrényből történő kivételt követően a készítmény az eredeti csomagolásában,
szobahőmérsékleten (25 °C alatt) legfeljebb nyolc hétig tárolható; ha nyolc héten belül nem kerül felhasználásra, meg kell semmisíteni.
A csomagolás tartalma: 1 db előretöltött fecskendő (az anyaga ciklikus olefin kopolimer, szürke elasztomer kupakkal lezárva, dugattyú és ujjmarkolat), 1 db steril biztonsági tű (18 G, 5/8 hüvelyk).
A CAMCEVI beadás előtti megfelelő előkészítése érdekében kövesse az utasításokat.
Fontos: Az alkalmazás előtt hagyni kell, hogy a CAMCEVI szobahőmérsékletűre (15 °C–25 °C) melegedjen. Az alkalmazás során kesztyű használata javasolt.
A CAMCEVI a következőkből áll:
-
Egy buborékcsomagolás, benne egy steril, előretöltött fecskendő;
-
Egy steril biztonsági tű.
Ujjmarkolat
Tű és kupak
Gyógyszer
Henger
Dugattyú
Végzáró
Az összeszerelt előretöltött fecskendő:
-
lépés – A gyógyszer előkészítése:
Hagyja, hogy az előretöltött fecskendő szobahőmérsékletűre melegedjen, és vizsgálja meg a tartalmát. -
Vegye ki a CAMCEVI-t a hűtőszekrényből.
-
Alkalmazás előtt hagyni kell, hogy a CAMCEVI szobahőmérsékletűre (15 °C–25 °C) melegedjen. Ez kb. 15-20 percet vesz igénybe.
-
Sík, tiszta, száraz felületen nyissa ki a dobozt és vegye ki a buborékcsomagolást és a tasakot. Vegye ki az előretöltött CAMCEVI fecskendőt (A) a buborékcsomagolásból. Vegye ki a biztonsági tűt (B) a tasakból. Vizsgálja meg a csomagolás teljes tartalmát. Ne használja fel, ha bármelyik eszköz bármely része sérült.
-
Ellenőrizze a fecskendőn feltüntetett lejárati időt. Ne használja fel a lejárati időn túl.
-
Alkalmazás előtt szemrevételezéssel ellenőrizze a gyógyszert. Az előretöltött fecskendőnek törtfehér vagy halványsárga, viszkózus és opálos szuszpenziót kell tartalmaznia. Ne használja fel, ha idegen anyagot észlel a fecskendőhengerben.
-
-
lépés – A fecskendő összeszerelése:
Csatlakoztassa a tűt -
Vegye le a szürke kupakot a fecskendőről (A).
-
Csatlakoztassa a tűt (B) a fecskendő (A) végéhez úgy, hogy a tűt rányomja és csavarja az óramutató járásával megegyező irányba, körülbelül háromnegyed fordulatig, amíg a tű biztonságosan nem csatlakozik. Ne csavarja túl. Ha a túlcsavarás a fecskendő, illetve a tű törését okozza, semmisítse meg az előretöltött CAMCEVI fecskendőt.
-
-
lépés – A beadás folyamata:
Készítse elő az injekció beadási helyétAdja be a készítményt Az intraarterialis és intravénás beadás szigorúan kerülendő. -
Válasszon olyan beadási helyet a has felső vagy középső részén, ahol elegendő puha vagy laza bőr alatti szövet van, és ahol nem adtak be gyógyszert az elmúlt időszakban. Az injekció beadási helyét rendszeresen váltogatni kell.
-
Tisztítsa meg a beadási helyet egy alkoholos törlőkendővel. NE adjon be injekciót olyan területre, ahol a bőr alatti szövet izmos vagy rostos, illetve olyan helyre, amely dörzsölődhet vagy nyomódhat (például az öv vagy a ruházat derékrésze, gumírozása által).
-
Húzza le a tűvédő kupakot a tűről (B). Az egyik kezével fogja meg és csípje össze a bőrt az injekció beadási helye körül. Szúrja be a tűt 90°-os szögben, majd engedje el a bőrredőt.
-
Lassú és egyenletes nyomással adja be a fecskendő teljes tartalmát, majd húzza ki a tűt a beszúráskor is alkalmazott 90°-os szögben.
A tűvédő alkalmazása
-
A tű kihúzása után azonnal aktiválja a biztonsági hüvelyt egy ujjával /
a hüvelykujjával vagy egy sík felületen, és nyomja addig, amíg teljesen be nem fedi a tű hegyét, és rögzül a helyén.
-
Hallható és érezhető kattanás jelzi a lezárt pozíciót. Ellenőrizze, hogy a biztonsági hüvely teljesen rögzült-e. Használat után a fecskendőt a fedett tűvel együtt helyezze egy megfelelő, szúrásbiztos tárolóedénybe.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
-
-
lépés – Semmisítse meg a tűt és az előretöltött fecskendőt
| Hüvelykujjas aktiválás | Felületenvaló aktiválás |
| Nyomás | Nyomás |
| „Katt” | „Katt” |
Webes hivatkozások
Csomagolás és ár
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ kiemelt jogosultsággal felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ kiemelt jogosultsággal felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ kiemelt jogosultsággal felírható