CARDURA 4 MG TABLETTA

Hypertonia kezelésére (monoterápiaként vagy szükség esetén egyéb antihipertenzív szerekkel, tiazid‑diuretikumokkal, béta-blokkolóval, kalciumcsatorna-blokkolóval, ACE-gátlóval kombinálva).

Adagolás

A doxazozin dózistartománya napi 1‑16mg között van. Az ajánlott kezdő adag napi 1mg 1‑2hétig (a 2mg-os tablettából fél tabletta) a posturalis hypotonia és/vagy syncope előfordulási lehetőségének legkisebbre csökkentése érdekében (lásd 4.4pont). Ez az adag a következő 1‑2héten belül napi 2mg‑ra emelhető. Szükség esetén az adag fokozatosan, hasonló időközökben – napi 4mg-ra, 8mg-ra, legfeljebb 16mg-ra növelhető a beteg kezelésre adott válasza alapján, a kívánt vérnyomáscsökkenés eléréséig. A szokásos fenntartó adag napi 2-4mg.

Időskorban a szokásos felnőtt adagok alkalmazása javasolt.

Vesebetegeknek a szokásos adagok adhatók, mivel a veseműködést a doxazozin nem befolyásolja, ill. a vesekárosodás a doxazozin farmakokinetikáját nem változtatja meg.

Májkárosodás (lásd 4.4 pont)

Gyermekekés serdülők:

A Cardura tabletta hatásosságát és biztonságosságát gyermekek és serdülők esetében nem igazolták.

Az alkalmazás módja

A doxazozin napszaktól függetlenül adagolható. A Cardura tablettát lehetőleg mindennap ugyanabban az időben kell alkalmazni.

A tabletta étkezéssel együtt, vagy attól függetlenül is bevehető, egy pohár vízzel.

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, vagy egyéb kinazolinokkal (prazozin, terazozin) szembeni túlérzékenység.

• A Cardura ellenjavallt azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében orthostaticus hypotonia szerepel.

• Benignus prostata hyperplasiával társuló felső húgyúti obstrukcióban, krónikus húgyúti fertőzésben szenvedő betegeknél vagy húgyhólyagkő esetén.

• Hypotonia

• A doxazozin-monoterápiában történő alkalmazása ellenjavallt túlfolyásos húgyhólyag esetén, vagy progresszív veseelégtelenséggel vagy anélkül járó anuriában szenvedő betegeknél.

A kezelés kezdete

Mint valamennyi alfa-blokkoló gyógyszer esetében, a betegek posturalis hypotoniát észlelhetnek szédülés és gyengeség tüneteivel, vagy ritkán eszméletvesztéssel (syncope), különösen a terápia megkezdésekor (lásd 4.2pont). Ezért a megfelelő/körültekintő orvosi gyakorlat a vérnyomás ellenőrzése a terápia megkezdésekor, a posturalis hatások lehetőségének minimalizálása céljából.

Bármely hatékony alfa-blokkolóval való kezelés beállításakor tanácsot kell adni a betegnek, hogyan kerülheti el a posturalis hypotoniából eredő tüneteket, és mit tegyen, amennyiben azok kialakulnának. A beteget figyelmeztetni kell, hogy kerülje el az olyan helyzeteket, amikor sérülés következhetne be a doxazozin-kezelés kezdeti időszakában jellemző szédülés vagy gyengeség miatt.

Alkalmazása akut cardialis eredetű állapotokban: egyéb értágító vérnyomáscsökkentő gyógyszerekhez hasonlóan a doxazozint is csak különleges körültekintéssel szabad adni a következőkben felsorolt akut cardialis állapotokban szenvedő betegeknek:

• aortastenosis vagy mitralis stenosis következtében kialakult tüdőödéma;

• megnövekedett perctérfogat mellett kialakuló szívelégtelenség;

• tüdőembólia vagy pericardialis folyadékgyülem következtében kialakult jobbszívfél‑elégtelenség;

• balkamra-elégtelenség csökkent telődési nyomással.

Alkalmazása májkárosodásban szenvedő betegeknél

Mint minden, teljes mértékben a májban metabolizálódó gyógyszer esetén, a doxazozint megfelelő körültekintéssel kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiknél a májkárosodás bizonyított. Mivel nincs tapasztalat súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél, a doxazozin alkalmazása ezeknél a betegeknél nem javasolt.

Együttadása foszfodiészteráz-gátlókkal (PDE-5-gátlókkal)

A doxazozin és a foszfodiészteráz- (PDE-5) gátlók - (pl. szildenafil, tadalafil és vardenafil) megfelelő körültekintéssel alkalmazhatók egyidejűleg, mivel mindkét gyógyszernek van vérnyomáscsökkentő hatása, és ez egyes betegekben szimptomatikus hypotoniához vezethet. Az orthostaticus hypotonia kockázatának csökkentése céljából javasolt csak akkor elkezdeni a PDE-5-gátló-kezelést, ha az alfa‑blokkoló-terápiában részesülő beteg hemodinamikailag egyensúlyba került. Továbbá a PDE‑5‑gátló-kezelést a lehető legkisebb adagban javasolt elkezdeni, és ajánlott a doxazozin bevételétől számított 6órás időintervallumot figyelembe venni.

Alkalmazása cataracta műtéten áteső betegeknél:

Intraoperatív laza/petyhüdt írisz szindrómáról (Intraoperative Floppy Iris syndrome, IFIS, a szűk pupilla szindróma egy variánsa) számoltak be cataracta műtét során néhány betegnél, akiket a műtét idején vagy azt megelőzően tamszulozinnal kezeltek. Elszigetelt eseteket jelentettek alfa‑1‑receptor‑blokkolókkal is, és egy a gyógyszercsoportra jellemző hatás lehetősége nem zárható ki. Mivel az IFIS az operáció során – a beavatkozással járó – szövődmények megnövekedett kockázatához vezethet, a műtét előtt a jelenlegi vagy korábbi alfa-blokkolókkal történő kezelésről tájékoztatni kell a műtétet végző szemészt.

Priapismus

Tartós erekcióról és priapismusról számoltak be az alfa‑1‑blokkolók, köztük a doxazozin kapcsán a forgalomba hozatalt követően. Amennyiben a priapismust nem kezelik azonnal, az a pénisz szöveteinek károsodásához és a potencia tartós elvesztéséhez vezethet, ezért a beteg kérjen azonnal orvosi segítséget.

Segédanyagok

A Cardura tabletta segédanyagként laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A Cardura tabletta kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

Együttadása PDE-5-gátlókkal:

A doxazozin PDE-5-gátlóval való együttadása egyes betegekben szimptomatikus hypotoniához vezethet (lásd 4.4pont). Nem végeztek vizsgálatokat a doxazozin retard gyógyszerformáival.

Egyéb:

A doxazozin a szérumfehérjékhez kb. 98%-ban kötődik. In vitro vizsgálatokban a digoxin, kumarin, fenitoin és indometacin fehérjekötődését nem befolyásolta.

In vitro vizsgálatok arra utalnak, hogy a doxazozin a citokróm P4503A4 (CYP 3A4) szubsztrátja. A doxazozin erős CYP 3A4-gátlókkal (például klaritromicinnel, indinavirrel, itrakonazollal, ketokonazollal, nefazodonnal, nelfinavirral, ritonavirral, szakinavirral, telitromicinnel vagy vorikonazollal) történő egyidejű alkalmazása esetén fokozott óvatossággal kell eljárni (lásd 5.2pont).

A klinikai gyakorlatban a konvencionális doxazozint tiazid-diuretikumokkal, furoszemiddel, béta‑blokkolókkal, nem-szteroid gyulladásgátlókkal, antibiotikumokkal, orális antidiabetikumokkal, urikozuriás gyógyszerekkel, antikoagulánsokkal együtt adva kóros interakciókat nem észleltek. Formális gyógyszer-gyógyszer-kölcsönhatás vizsgálatokból származó adatok azonban nincsenek.

A doxazozin fokozhatja egyéb alfa-blokkolók és antihipertenzív gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatását.

Egy nyílt, randomizált, placebokontrollos vizsgálatban 22 egészséges férfi önkéntesnél 1mg doxazozin egyszeri adása a 4 napos per os cimetidin-kezelés (400mg naponta kétszer) első napján a doxazozin átlagos AUC értékében 10%-os növekedést eredményezett, és nem okozott statisztikailag szignifikáns változást a doxazozin átlagos Cmax értékében és átlagos felezési idejében. A cimetidinnel együtt adott doxazozin esetében mért átlagos AUC-értékben bekövetkezett 10%-os növekedés beleesik a placebóval együtt adott doxazozin esetében mért átlagos AUC-értékek egyének közötti variációjába (27%).

Terhesség:

Mivel terhes nőknél megfelelő és jól kontrollált vizsgálatokat nem végeztek, a doxazozin biztonságosságát terhességben nem állapították meg. Ennek megfelelően terhesség során kizárólag akkor alkalmazható, amennyiben az orvos véleménye szerint a várható terápiás előny felülmúlja a lehetséges kockázatokat. Bár a doxazozin állatkísérletekben nem bizonyult teratogénnek, extrém nagy adagok alkalmazásakor csökkent magzati túlélést figyeltek meg (lásd 5.3pont).

Szoptatás:

A doxazozin anyatejbe való kiválasztódása nagyon alacsony mértékűnek bizonyult (a relatív csecsemődózis kevesebb, mint 1%), azonban humán adatok csak igen korlátozottan állnak rendelkezésre. Az újszülöttekre vagy csecsemőkre vonatkozó kockázat nem zárható ki, ezért a doxazozint csak akkor szabad használni, ha az orvos véleménye szerint a lehetséges előnyök felülmúlják a lehetséges kockázatokat.

A járművezetéshez, illetve fokozott baleseti veszéllyel járó munka végzéséhez szükséges képességek romolhatnak, főként a Cardura alkalmazásának első szakaszában.

A gyakorisági kategóriák a következők: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Amennyiben a túladagolás hypotoniához vezet, a beteget azonnal hanyatt kell fektetni úgy, hogy feje alacsonyabbra kerüljön. Szükség esetén a megfelelőnek ítélt tüneti kezelést kell alkalmazni. Mivel a doxazozin nagymértékben kötődik a szérumfehérjékhez, dialízis nem javallt.

Ha ez az ellátás nem megfelelő, elsődlegesen a sokkot kell kezelni plazmaexpanderekkel. Ha szükséges, ezt követően vazopresszort kell alkalmazni. A vesefunkciót ellenőrizni kell és szükség esetén támogató kezelést kell nyújtani.