CARDURA XL 4 MG MÓDOSÍTOTT HATÓANYAGLEADÁSÚ FILMTABLETTA

Hypertonia (monoterápiaként vagy szükség esetén egyéb antihipertenzív szerekkel, tiazid‑diuretikumokkal, béta-blokkolóval, kalciumcsatorna-blokkolóval, ACE-gátlóval kombinálva).

Benignus prostata hyperplasia (BPH) klinikai tüneteinek, valamint a húgyúti obstrukciós tünetek kezelésére. Hipertenzív és normotenziós betegeknél egyaránt alkalmazható. Bár BPH-ban szenvedő normotenziós betegek esetében a vérnyomás változása klinikailag elenyésző mértékű, egyidejűleg fennálló benignus prostata hyperplasia és magasvérnyomás-betegség is hatékonyan kezelhető CarduraXL-monoterápiával.

Szokásos adagja felnőtteknek naponta egyszer 4mg. A Cardura XL optimális hatásának a kialakulása akár négy hétig is eltarthat. A válaszreakciótól függően, szükség esetén az adag napi egyszer 8mg-ra emelhető. A javasolt legnagyobb napi adag 8mg.

A Cardura XL filmtablettát egészben, táplálékkal vagy anélkül, elegendő mennyiségű folyadékkal kell bevenni. A beteg ne rágja, ne ossza ketté, illetve ne törje össze a tablettát (lásd 4.4 pont).

Idősek

Időskorban a szokásos felnőtt adagok alkalmazása javasolt.

Vesekárosodásban szenvedő betegek:

A szokásos adagok adhatók, mivel a veseműködést a doxazozin nem befolyásolja, ill. a beszűkült vesefunkció a doxazozin farmakokinetikáját nem változtatja meg.

Májkárosodásban szenvedő betegek:

Lásd 4.4 pont.

Gyermekek és serdülők:

A Cardura XL biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és serdülők esetében nem vizsgálták.

• Doxazozinnal vagy egyéb kinazolinokkal (prazozin, terazozin) vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni ismert túlérzékenység.

• Az anamnézisben oesophagealis obstrukció, gastrointestinalis obstrukció, illetve a gastrointestinalis traktus lumenének bármilyen mértékű csökkenése.

• A Cardura XL ellenjavallt azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében orthostaticus hypotonia szerepel.

• Benignus prostata hyperplasiával társuló felső húgyúti obstrukcióban, krónikus húgyúti fertőzésben szenvedő betegeknél vagy húgyhólyagkő esetén.

• Hypotonia esetén.

A doxazozin-monoterápiában történő alkalmazása ellenjavallt túlfolyásos húgyhólyag esetén, vagy progresszív veseelégtelenséggel vagy anélkül járó anuriában szenvedő betegeknél.

A betegek tájékoztatása

A betegeket fel kell világosítani arról, hogy a tablettákat egészben kell lenyelni. A beteg ne rágja össze, ne ossza ketté, illetve ne törje össze a tablettát.

A betegek figyelmét hívjuk fel, hogy aggodalomra nincs ok, ha időnként a székletükben a tablettára emlékeztető burkot észreveszik. A Cardura XL gyógyszerformában a hatóanyag egy fel nem szívódó burokban található, ez biztosítja a hatóanyag lassú kiáramlását, és a szervezetbe történő felszívódását. A folyamat befejeztével az üres tablettahéj kiürül a szervezetből.

A gastrointestinalis passzázs idejének kifejezett csökkenése (pl. sebészeti rezekciót követően) a Cardura XL farmakokinetikai profilját és ezáltal a gyógyszer hatásosságát módosíthatja. A doxazozin hosszú felezési idejének tekintetében ennek a klinikai jelentősége nem tisztázott.

A kezelés kezdete

Mint valamennyi alfa-blokkoló gyógyszer esetében, a betegek posturalis hypotoniát észlelhetnek szédülés és gyengeség tüneteivel, vagy ritkán eszméletvesztéssel (syncope), különösen a terápia megkezdésekor. Egyéb vérnyomáscsökkentő szerek alkalmazásához hasonlóan, beleértve az alfa‑blokkolókat, a terápia kezdetén a beteget a szokásosnál is körültekintőbben kell ellenőrizni a posturalis hatások kockázatának minimálisra csökkentése érdekében.

Bármely hatékony alfa-blokkolóval való kezelés beállításakor tanácsot kell adni a betegnek, hogyan kerülheti el a posturalis hypotoniából eredő tüneteket, és mit tegyen, amennyiben azok kialakulnának. A beteget figyelmeztetni kell, hogy kerülje el az olyan helyzeteket, amikor a doxazozin-kezelés elkezdése folyamán esetlegesen fellépő szédülés vagy gyengeség eredményeképpen sérülés következhetne be.

Alkalmazása akut cardialis eredetű állapotokban

Egyéb értágító vérnyomáscsökkentő gyógyszerekhez hasonlóan a doxazozint is csak különleges körültekintéssel szabad adni a következőkben felsorolt akut cardialis állapotokban szenvedő betegeknek:

• aortastenosis vagy mitralis stenosis következtében kialakult tüdőödéma;

• megnövekedett perctérfogat mellett kialakuló szívelégtelenség;

• tüdőembólia vagy pericardialis folyadékgyülem következtében kialakult jobbszívfél‑elégtelenség;

• balkamra-elégtelenség csökkent telődési nyomással.

Alkalmazása májkárosodásban szenvedő betegeknél

Hasonlóan egyéb, kizárólagosan a májban metabolizálódó gyógyszerekhez, a doxazozin csak körültekintéssel adagolható csökkent májfunkciójú betegeknek. Mivel nincs tapasztalat súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél, a doxazozin alkalmazása ezeknél a betegeknél nem javasolt.

Együttadása foszfodiészteráz-gátlókkal (PDE-5-gátlókkal)

A doxazozin és a foszfodiészteráz- (PDE-5) gátlók (pl. szildenafil, tadalafil és vardenafil) megfelelő körültekintéssel alkalmazhatók egyidejűleg, mivel mindkét gyógyszernek van vérnyomáscsökkentő hatása, és ez egyes betegekben szimptomatikus hypotoniához vezethet. Az orthostaticus hypotonia kockázatának csökkentése céljából javasolt csak akkor elkezdeni a PDE-5-gátló-kezelést, ha az alfa‑blokkoló-terápiában részesülő beteg hemodinamikailag egyensúlyba került. Továbbá a PDE‑5‑gátló‑kezelést a lehető legkisebb adagban javasolt elkezdeni, és ajánlott a doxazozin bevételétől számított 6órás időintervallumot figyelembe venni. Az elnyújtott hatóanyag-felszabadulású doxazozin‑gyógyszerformákkal nem végeztek vizsgálatot.

Alkalmazása cataracta műtéten áteső betegeknél

Intraoperatív laza/petyhüdt írisz szindrómáról (Intraoperative Floppy Iris syndrome, IFIS, a szűk pupilla szindróma egy variánsa) számoltak be cataracta műtét során néhány betegnél, akik a műtét idején vagy azt megelőzően tamszulozinnal kezeltek. Elszigetelt eseteket jelentettek alfa‑1‑receptor‑blokkolókkal is, és egy a gyógyszercsoportra jellemző hatás lehetősége nem zárható ki. Mivel az IFIS az operáció során – a beavatkozással járó – szövődmények megnövekedett kockázatához vezethet, a műtét előtt a jelenlegi vagy korábbi alfa-blokkolókkal történő kezelésről tájékoztatni kell a műtétet végző szemészt.

Priapismus

Tartós erekcióról és priapismusról számoltak be az alfa‑1‑blokkolók, köztük a doxazozin kapcsán a forgalomba hozatalt követően. Amennyiben a priapismust nem kezelik azonnal, az a pénisz szöveteinek károsodásához és a potencia tartós elvesztéséhez vezethet, ezért a beteg kérjen azonnal orvosi segítséget.

Prosztatakarcinóma-szűrés

A prosztatakarcinóma sok, a benignus prostata hyperplasiához (BPH) társuló tünetet okoz, és a két betegség egyszerre is fennállhat. Ezért a BPH tüneteinek kezelésére javallt doxazozin-terápia megkezdése előtt a prosztatakarcinomát ki kell zárni.

A Cardura XL készítmények kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaznak tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”-ek.

Együttadása PDE-5-gátlókkal

A doxazozin PDE-5-gátlóval való együttadása egyes betegekben szimptomatikus hypotoniához vezethet (lásd 4.4pont). Cardura XL-lel nem végeztek vizsgálatokat.

Egyéb

A doxazozin potencírozza egyéb alfa-blokkolók és egyéb antihipertenzívumok vérnyomáscsökkentő hatását.

A doxazozin 98%-a a szérumban plazmafehérjékhez kötött. In vitro vizsgálatokban a Cardura XL a digoxin, warfarin, fenitoin és indometacin fehérjekötődését nem befolyásolta.

In vitro vizsgálatok arra utalnak, hogy a doxazozin a citokróm P450 3A4 (CYP 3A4) szubsztrátja. A doxazozin erős CYP3A4-gátlókkal (például klaritromicinnel, indinavirrel, itrakonazollal, ketokonazollal, nefazodonnal, nelfinavirral, ritonavirral, szakinavirral, telitromicinnel vagy vorikonazollal) történő egyidejű alkalmazása esetén fokozott óvatossággal kell eljárni (lásd 5.2pont).

A klinikai gyakorlatban a konvencionális doxazozin tiazid-diuretikumokkal, furoszemiddel, béta‑blokkolókkal, nem-szteroid gyulladásgátlókkal, antibiotikumokkal, orális antidiabetikumokkal, urikozuriás gyógyszerekkel, antikoagulánsokkal együtt adva kóros interakciót nem észleltek. Formális gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás‑vizsgálatokból származó adatok azonban nincsenek.

Egy nyílt, randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatban 22 egészséges férfi önkéntesnél 1mg doxazozin egyszeri adása a 4 napos per os cimetidin-kezelés (400mg naponta kétszer) első napján a doxazozin átlagos AUC értékében 10%-os növekedést eredményezett, és nem okozott statisztikailag szignifikáns változást a doxazozin átlagos Cmax értékében és átlagos felezési idejében. A cimetidinnel együtt adott doxazozin esetében mért átlagos AUC-értékben bekövetkezett 10%-os növekedés beleesik a placebóval együtt adott doxazozin esetében mért átlagos AUC-értékek egyének közötti variációjába (27%).

Terhesség

Mivel terhes nőknél megfelelő és jól kontrollált humán vizsgálatokat nem végeztek, a Cardura XL biztonságosságát terhességben nem állapították meg. Ennek megfelelően terhesség során kizárólag az előny/kockázat szigorú mérlegelésével adható. Bár doxazozinnal végzett állatkísérletekben a hatóanyag nem bizonyult teratogénnek, extrém nagy adagok adásakor csökkent magzati túlélést figyeltek meg (lásd 5.3pont).

Szoptatás

A doxazozin anyatejbe való kiválasztódása nagyon alacsony mértékűnek bizonyult (a relatív csecsemődózis kevesebb, mint 1%), azonban humán adatok csak igen korlátozottan állnak rendelkezésre. Az újszülöttekre vagy csecsemőkre vonatkozó kockázat nem zárható ki, ezért a doxazozint csak akkor szabad használni, ha az orvos véleménye szerint a lehetséges előnyök felülmúlják a lehetséges kockázatokat.

A járművezetéshez, illetve a fokozott baleseti veszéllyel járó munka végzéséhez szükséges képességek romolhatnak, főként a Cardura XL alkalmazásának első szakaszában.

A gyakorisági kategóriák a következők: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10000) és nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Mivel a túladagolás hypotoniához vezethet, a beteget azonnal le kell fektetni úgy, hogy feje alacsonyabbra kerüljön. Szükség esetén a megfelelőnek ítélt tüneti kezelést kell alkalmazni. Mivel a doxazozin nagymértékben kötődik a szérumfehérjékhez, a dialízis nem javallt.