CONSTELLA 290 MIKROGRAMM KEMÉNY KAPSZULA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Korlátozások
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - CONSTELLA 290 MIKROGRAMM
A Constella közepesen súlyos vagy súlyos, székrekedéssel járó irritábilis bél szindróma (IBS-C) tüneti kezelésére javallott felnőtteknél.
Adagolás
Az ajánlott adag egy kapszula (290 mikrogramm) naponta egyszer.
Az orvosnak időszakosan fel kell mérnie a kezelés folytatásának szükségességét. A linaklotid hatásosságát kettős vak, placebokontrollos, legfeljebb 6 hónapig tartó vizsgálatokkal igazolták. Amennyiben a 4 hetes kezelést követően a betegek nem tapasztalják a tünetek javulását, a beteget újra meg kell vizsgálni és újra kell értékelni a kezelés folytatásának előnyét és kockázatait.
Különleges betegcsoportok
Máj- vagy vesekárosodásban szenvedő betegek
A máj- vagy vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására (lásd 5.2 pont).
Idősek
Bár időseknél nem szükséges módosítani az adagot, a kezelést gondosan kell ellenőrizni és időszakosan újra kell értékelni.
Gyermekek és serdülők
A Constella biztonságosságát és hatásosságát 18 évnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
A Constella nem alkalmazható gyermekeknél és serdülőknél (lásd 5.1 pont). Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra. A kapszulát legalább 30 perccel étkezés előtt kell bevenni (lásd 4.5 pont).
A hatóanyaggal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység. Ismert vagy feltételezett, mechanikus eredetű gyomor-bél rendszeri elzáródásban szenvedő betegek.
A Constella-t a szervi betegségek kizárását és a közepesen súlyos vagy súlyos IBS-C diagnózisának felállítását (lásd 5.1 pont) követően lehet alkalmazni.
A betegeknek tudatában kell lenniük, hogy a kezelés alatt előfordulhat hasmenés és a gastrointestinalis traktus alsó részéből eredő vérzés. Figyelmeztetni kell őket arra, hogy tájékoztassák orvosukat, ha súlyos vagy elhúzódó hasmenés, illetve alsó gastrointestinalis vérzés fordul elő (lásd 4.8 pont).
Amennyiben elhúzódó (pl. több mint 1 hetes) vagy súlyos hasmenés fordul elő, a hasmenéses epizód megszűnéséig meg kell fontolni a linaklotid-kezelés ideiglenes felfüggesztését és orvoshoz kell fordulni. További elővigyázatosság szükséges olyan betegeknél, akik hajlamosabbak víz- és elektrolit-egyensúly zavarainak kialakulására (pl. idős betegek, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek, hypertensiós betegek), és fontolóra kell venni az elektrolitok szintjének ellenőrzését.
A linaklotid használata után az intestinalis perforatio eseteit jelentették olyan betegeknél, akiknél a bélfalak lokalizált vagy diffúz gyengeségével járó alapbetegség fennállt. Figyelmeztetni kell a betegeket, hogy azonnal forduljanak orvoshoz súlyos, perzisztáló vagy rosszabbodó hasi fájdalom esetén; ha ezek közül bármelyik tünet megjelenik, a linaklotid alkalmazását fel kell függeszteni.
A linaklotid alkalmazását nem vizsgálták krónikus gyulladásos bélrendszeri betegségekben szenvedő betegeknél, mint a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa; ennek megfelelően a Constella alkalmazása ezen betegeknél nem javasolt.
Idősek
Idős betegekről kevés adat áll rendelkezésre (lásd 5.1 pont). A hasmenés klinikai vizsgálatokban tapasztalt magasabb fokú kockázata miatt (lásd 4.8 pont) különleges figyelmet kell fordítani ezekre a betegekre és időszakosan gondosan fel kell mérni a kezelés előny-kockázat arányát.
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A javasolt klinikai dózisokban történő alkalmazását követően a linaklotid ritkán mutatható ki a vérplazmában, és in vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a linaklotid nem szubsztrátja és nem inhibitora/induktora a citokróm P450 enzimrendszernek, és nem lép kölcsönhatásba gyakori efflux és uptake transzporterek egy sorozatával (lásd 5.2 pont).
Egy egészséges önkéntesekkel végzett, az élelmiszerekkel való kölcsönhatásra vonatkozó klinikai vizsgálat azt mutatta, hogy a terápiás dózisokban alkalmazott linaklotid nem mutatható ki a vérplazmában sem étkezést követően, sem pedig éhomi állapotban. A Constella étkezést követő bevétele gyakoribb és lazább székletet, valamint több gastrointestinalis mellékhatást okozott, mint az éhomi állapotban való bevétel (lásd 5.1 pont). A kapszulát 30 perccel étkezés előtt kell bevenni (lásd 4.2 pont).
A protonpumpa-gátlókkal, hashajtókkal vagy nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerekkel végzett egyidejű kezelés növelheti a hasmenés kockázatát. Óvatosan kell eljárni, ha a Constella-t ilyen gyógyszerekkel egyidejűleg alkalmazzák.
A súlyos vagy elhúzódó hasmenés befolyásolhatja más szájon át alkalmazható készítmények felszívódását. Az orális fogamzásgátlók hatásossága csökkenhet és kiegészítő fogamzásgátló módszer alkalmazása javasolt az orális fogamzásgátló esetleges hatástalanságának megelőzése érdekében (lásd
az orális fogamzásgátló alkalmazási előírását). Körültekintően kell eljárni az emésztőrendszerben felszívódó alacsony terápiás indexű gyógyszerek, mint például a levotiroxin felírásakor, mivel ezek hatásossága csökkenhet.
Terhesség
A linaklotid terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Állatkísérletek nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont). A Constella alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt.
Szoptatás
Szájon át történő alkalmazás után a Constella minimális mértékben szívódik fel. Egy szoptatásra irányuló, csak az anyatejet elemző klinikai vizsgálatban hét olyan nőt vizsgáltak, akik terápiás céllal már folyamatosan szedték a linaklotidot. Az anyatejben nem volt kimutatható sem a linaklotid, sem annak aktív metabolitja. Ebből következően nem várható, hogy a szoptatás miatt a csecsemőt linaklotid-expozíció éri, így a Constella szoptatás alatt is alkalmazható.
Nem vizsgálták a linaklotid vagy metabolitjának hatását a szoptató nők tejelválasztására. Termékenység
Az állatkísérletek azt jelezték, hogy nincs semmilyen hatással sem a hímek, sem a nőstények
fertilitására.
A Constella nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
Kontrollos klinikai vizsgálatokban a linaklotidot 1166, IBS-C-ben szenvedő betegnek adták szájon át. Ezek közül 892 beteg kapta a linaklotidot napi 290 mikrogramm ajánott dózisban. A klinikai fejlesztési terv alapján a teljes expozíció meghaladta az 1500 betegévet. A Constella-kezeléssel összefüggő leggyakrabban jelentett mellékhatás a főleg enyhe, ill. közepesen súlyos hasmenés volt, amely a betegek kevesebb mint 20%-ánál fordult elő. Ritkán és jóval súlyosabb esetekben ez következményként dehydratióhoz, hypokalaemiához, a vér hidrogén-karbonát-szintjének csökkenéséhez, szédüléshez és orthostaticus hypotensióhoz vezet.
Egyéb gyakori mellékhatások (>1%) a hasi fájdalom, a puffadás és a flatulencia voltak. A mellékhatások táblázatos felsorolása
A napi 290 mikrogramm javasolt dózissal végzett klinikai vizsgálatok során, illetve a forgalomba
hozatalt követő időszakban (1. táblázat) az alábbi mellékhatásokat jelentették, a következő gyakorisági besorolás szerint: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – <1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 –
<1/100), ritka (≥ 1/10 000 – <1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
1. táblázat: A klinikai vizsgálatok során, illetve a forgalomba hozatalt követő időszakban a napi 290 mikrogramm javasolt dózissal összefüggésben jelentett mellékhatások
| MedDRA Szervrendszer | Nagyon gyakori | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nem ismert |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Vírusos gastroenteritis | ||||
| Immunrendszeri betegségek éstünetek | Anaphylaxiás reakció | ||||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek éstünetek | Hypokalaemia Dehydratio Étvágycsökkenés | ||||
| Idegrendszeribetegségek és tünetek | Szédülés | ||||
| Érbetegségek és tünetek | Orthostaticus hypotensio | ||||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Hasmenés | Hasi fájdalom Flatulencia Hasi puffadás | Széklet inkontinencia Sürgető székletürítési ingerAlsó gastrointestinalis vérzés, beleértve a haemorrhoidalis vérzést és a rectalis vérzést is Hányinger Hányás | Gastrointestina-lis perforatio | |
| A bőr és bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Urticaria | Bőrkiütés | |||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | A vér hidrogén-karbonát-szintjének csökkenése |
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása
A hasmenés a leggyakoribb mellékhatás, és következik a hatóanyag hatásmechanizmusából.
A kezelt betegek 2%-a tapasztalt súlyos hasmenést és klinikai vizsgálatok során a betegek 5%-a szakította meg a kezelést a hasmenés miatt.
A jelentett hasmenéses esetek legnagyobb része enyhe (43%) vagy közepesen súlyos (47%) volt; a kezelt betegek 2%-a tapasztalt súlyos hasmenést. A hasmenéses epizódok körülbelül fele a kezelés első hetében kezdődött.
A hasmenés a betegek körülbelül egyharmadánál hét napon belül megszűnt, azonban 80 betegnél (50%) 28 napnál hosszabb ideig tartott (ez a linaklotiddal kezelt betegek 9,9%-át teszi ki).
A klinikai vizsgálatokban a betegek öt százaléka hagyta abba a kezelést hasmenés miatt. Azon betegek esetében, akiknél a hasmenés a kezelés abbahagyását tette szükségessé, néhány nappal a kezelés abbahagyása után a hasmenés megszűnt.
Az idős (> 65 éves), hypertensiós és diabeteses betegek gyakrabban jelentettek hasmenést, mint a vizsgálatokba bevont teljes IBS-C populáció tagjai.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A túladagolás a készítmény ismert farmakodinámiás hatásainak túlzott megnyilvánulásából eredő tüneteket okozhat, főként hasmenést.
Egy olyan vizsgálatban, amelyben egészséges önkéntesek 2897 mikrogramm (az ajánlott terápiás dózis legfeljebb 10-szerese) egyszeri adagot kaptak, ezen alanyok biztonságossági profilja összhangban volt a teljes populáció profiljával, és itt is a hasmenés volt a leggyakrabban jelentett mellékhatás.
Túladagolás előfordulása esetén a beteget tüneti kezelésben és szükség esetén szupportív terápiában kell részesíteni.
Farmakológiai tulajdonságok - CONSTELLA 290 MIKROGRAMM
Farmakoterápiás csoport: Székrekedés elleni szerek, egyéb székrekedés elleni szerek, ATC kód: A06AX04
Hatásmechanizmus
A linaklotid egy guanilát-cikláz-C (GC-C) receptor agonista visceralis érzéstelenítő és szekretoros aktivitással.
A linaklotid egy 14 aminosavból álló szintetikus peptid, amely szerkezetileg rokonságban áll az endogén guanilin peptid családdal. Mind a linaklotid, mind annak aktív metabolitja kötődik a bél hámsejtjeinek luminális felszínén levő GC-C receptorhoz. Kimutatták, hogy a GC-C receptoron kifejtett hatása révén a linaklotid csökkenti a visceralis fájdalmat, állatkísérletes modellekben javítja a gyomor-béltartalom továbbítását, embereknél pedig javítja a vastagbéltartalom továbbítását. A GC-C aktiválása a ciklikus guanozin-monofoszfát (cGMP) koncentrációjának emelkedéséhez vezet, mind az extracelluláris, mind az intracelluláris térben. Az extracelluláris cGMP csökkenti a fájdalomérző rostok aktivitását, ami állatkísérletes modellekben a visceralis fájdalom csökkenéséhez vezet. A cysticus fibrosis transzmembrán vezetőképesség szabályozó (CFTR) aktiválása által az intracelluláris cGMP klorid- és hidrogén-karbonát-kiválasztást idéz elő a bél lumenébe, ami a bélben levő folyadék mennyiségének növekedéséhez és a bélpasszázs felgyorsulásához vezet.
Farmakodinámiás hatások
Egy keresztezett elrendezésű, élelmiszer-kölcsönhatás vizsgálatban 18 egészséges önkéntes
290 mikrogramm Constella-t kapott 7 napon keresztül az étkezést követően, illetve éhomi állapotban. A Constella bevétele közvetlenül egy magas zsírtartalmú reggeli elfogyasztása után gyakoribb és lazább széklethez, valamint több gastrointestinalis mellékhatáshoz vezetett, az éhgyomorra történő bevétellel összehasonlítva.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A linaklotid hatásosságát két randomizált, kettős vak, placebokontrollos, III. fázisú klinikai vizsgálat keretében állapították meg, IBS-C-ben szenvedő betegeken. Az egyik klinikai vizsgálatban
(1. vizsgálat) 804 beteget kezeltek 290 mikrogramm dózisú Constella-val vagy placebóval naponta egyszer 26 hétig. A második klinikai vizsgálatban (2. vizsgálat) 800 beteget kezeltek 12 hétig, majd újrarandomizálták őket egy további 4 hetes kezelési időszakra. A 2 hetes kezelés előtti kiindulási időszakban a betegek a hasi fájdalom pontszámának átlaga 5,6 volt (0-tól 10-ig terjedő skálán), a hasi
fájdalomtól mentes napok aránya 2,2% volt, a puffadás pontszámának átlaga 6,6 volt (0-tól 10-ig terjedő skálán), és hetente átlagosan 1,8 alkalommal történt spontán székletürítés (SBM).
A III. fázisú klinikai vizsgálatokba bevont betegpopuláció jellemzői az alábbiak voltak: átlagéletkor 43,9 év [a határértékek 18-87 év voltak, és 5,3%-uk volt ≥ 65 éves], a betegek 90,1%-a nő volt.
Minden beteg megfelelt az IBS-C Rome II kritériumainak és egy 2 hetes kiindulási időszak során az alábbiaknak kellett megfelelniük: a hasi fájdalom pontszámának átlaga ≥ 3 egy 0-tól 10-ig terjedő numerikus értékelési skálán (közepesen súlyos-súlyos IBS populációnak megfelelő kritérium),
< 3 teljes spontán székletürítés és ≤ 5 SBM hetente.
A kiegészítő elsődleges (co-primary) végpont mindkét klinikai vizsgálatban az IBS súlyosságának csökkenése és a hasi fájdalom/diszkomfortérzés csökkenése szempontjából jól reagáló betegek aránya volt a 12 hét során. Az IBS súlyosságának csökkenése szempontjából azt a beteget tekintették jól reagálónak, aki jelentős vagy teljes javulást mutatott a kezelési időszak legalább 50%-ában; a hasi fájdalom/diszkomfortérzés vonatkozásában azt a beteget tekintették jól reagálónak, aki 30%-os vagy annál nagyobb mértékű javulást mutatott a kezelési időszak legalább 50%-ában.
Az 1. vizsgálat 12 hetes adatai alapján a linaklotiddal kezelt betegek 39%-a reagált jól az IBS-javulás mértékének tekintetében, szemben a placebóval kezelt betegek 17%-ával (p < 0,0001) és a linaklotiddal kezelt betegek 54%-a reagált jól a hasi fájdalom/diszkomfortérzés vonatkozásában, szemben a placebóval kezelt betegek 39%-ával (p < 0,0001).
A 2. vizsgálat 12 hetes adatai alapján a linaklotiddal kezelt betegek 37%-a reagált jól az IBS-javulás mértékének vonatkozásában, szemben a placebóval kezelt betegek 19%-ával (p < 0,0001) és a linaklotiddal kezelt betegek 55%-a reagált jól a hasi fájdalom/kellemetlenség vonatkozásában, szemben a placebóval kezelt betegek 42%-ával (p = 0,0002) a 12. héten.
Az 1. vizsgálat 26 hetes adatai alapján a linaklotiddal kezelt betegek 37%-a és 54%-a reagált jól az IBS-javulás mértékének vonatkozásában (p < 0,0001), illetve a hasi fájdalom/kellemetlenség vonatkozásában (p < 0,0001), míg a placebóval kezelt betegeknek csak 17%-a és 36%-a.
Mindkét vizsgálatban a javulás már az 1. héten tapasztalható volt és fennmaradt a teljes kezelési időszak alatt (1. és 2. ábra). Kimutatták, hogy a 3 hónapig tartó folyamatos kezelés befejezését követően a linaklotid nem okoz rebound hatást.
2. ábra: A hasi fájdalom/diszkomfortérzés vonatkozásában tekintett válaszadók 2. ábra: A hasi fájdalom/diszkomfortérzés vonatkozásában tekintett válaszadókAz IBS-C egyéb jelei és tünetei (puffadás, a teljes spontán székletürítések (CSBM) gyakorisága, erőlködés, a széklet állaga) javultak a linaklotiddal kezelt betegeknél a placebóval összehasonlítva
(p < 0,0001), amint az az alábbi táblázatban látható. Ezen hatások az 1. héten tapasztalhatóak voltak és fennmaradtak a teljes kezelési időszak alatt.
A linaklotid hatása az IBS-C tünetekre a kezelés első 12 hetében, az összesített III. fázisú hatásossági klinikai vizsgálatokban (1. és 2. vizsgálat).
| Fő másodlagos hatásossági paraméterek | Placebo (n = 797) | Linaklotid (n = 805) | |||||
| KiindulásÁtlag | 12. hétÁtlag | Változás a kiinduláshoz képestÁtlag | KiindulásÁtlag | 12. hétÁtlag | Változás a kiinduláshoz képestÁtlag | LS átlagos különbség | |
| Puffadás (11 pontos numerikus értékelésiskála) | 6,5 | 5,4 | –1,0 | 6,7 | 4,6 | –1,9 | –0,9* |
| CSBM/hét | 0,2 | 1,0 | 0,7 | 0,2 | 2,5 | 2,2 | 1,6* |
| A széklet állaga (BSFSpontszám) | 2,3 | 3,0 | 0,6 | 2,3 | 4,4 | 2,0 | 1,4* |
| Erőlködés(5 pontos skála) | 3,5 | 2,8 | – 0,6 | 3,6 | 2,2 | –1,3 | –0,6* |
*p <0,0001, linaklotid vs. placebo. LS: Legkisebb négyzetek CSBM: teljes spontán székletürítés
A linaklotid-kezelés ugyanakkor a validált és a betegségre specifikus életminőség-mutató (IBS-QoL; p <0,0001), és EuroQoL (p = 0,001) jelentős javulását eredményezte. Klinikailag jelentős összesített IBS-QoL válasz (>14 pont különbség) a linaklotiddal kezelt betegek 54%-ánál jelentkezett, szemben a placebóval kezelt betegek 39%-ával.
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a Constella vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a funkcionális székrekedés indikációjában (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
Felszívódás
Terápiás orális adagolást követően a linaklotid általában minimális mértékben mutatható ki a plazmában, és ennek következtében a standard farmakokinetikai paraméterek nem számíthatók ki.
Legfeljebb 966 mikrogramm egyszeri linaklotid-adag és legfeljebb 290 mikrogrammos többszörös linaklotid-adag alkalmazását követően az anyavegyület és az aktív metabolit (deztirozin) plazmaszintje nem volt mérhető. Amikor a 8. napon 2897 mikrogramm került alkalmazásra egy
7 napos, napi 290 mikrogrammos kezelést követően, a linaklotid 18 alanyból mindössze 2-nél volt kimutatható a mennyiségi meghatározás alsó határát (0,2 ng/ml) alig meghaladó koncentrációban (a koncentráció értékei 0,212 és 0,735 ng/ml között mozogtak). A két kulcsfontosságú (pivotális)
III. fázisú vizsgálatban, amelyekben a betegek 290 mikrogramm linaklotidot kaptak naponta egyszer, a linaklotid 162 betegből 2-nél volt kimutatható körülbelül 2 órával a kezdeti linaklotid-dózist követően (a koncentráció értékei 0,241 ng/ml és 0,239 ng/ml között mozogtak) és 4 hét kezelés után a
162 betegből egyiknél sem volt kimutatható. Az aktív metabolit a 162 beteg egyikénél sem volt kimutatható egyetlen időpontban sem.
Eloszlás
Mivel terápiás dózist követően a linaklotid ritkán mutatható ki a plazmában, nem végeztek standard eloszlási vizsgálatokat. A linaklotid szisztémás eloszlása várhatóan elhanyagolható vagy nem történik meg.
Biotranszformáció
A linaklotid aktív elsődleges metabolitjává (deztirozin) való metabolizálása helyileg történik az emésztőcsatornában. Mind a linaklotid, mind az aktív metabolit deztirozin redukción és enzimek által katalizált proteolízisen esnek át az emésztőcsatornában, aminek eredményeként kisebb peptidek és nem esszenciális aminosavak keletkeznek.
A linaklotid és annak elsődleges aktív metabolitja (MM-419447) által a humán efflux transzporterekre (BCRP, MRP2, MRP3 és MRP4), valamint a humán uptake transzporterekre (OATP1B1, OATP1B3, OATP2B1, PEPT1 és OCTN1) kifejtett lehetséges gátló hatást in vitro vizsgálták. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy egyik peptid sem gátolja a gyakori efflux és uptake transzportereket a vizsgált, klinikailag releváns koncentrációban.
A linaklotid és metabolitjai által a gyakori bélenzimekre (CYP2C9 és CYP3A4) és májenzimekre (CYP1A2, 2B6, 2C8, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4) kifejtett gátló hatást, vagy a májenzimekre (CYP1A2, 2B6 és 3A4/5) kifejtett indukciós hatást in vitro vizsgálták. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a linaklotid és metabolitja, a deztirozin, nem gátolják vagy indukálják a P450 citokróm enzimrendszert.
Elimináció
Egy 7 napos, 18 egészséges önkéntes bevonásával végzett, naponta 290 mikrogramm dózisban alkalmazott linaklotid-kezelést követően a 8. napon szájon át alkalmazott egyszeri
2897 mikrogrammos linaklotid-dózis után a dózisnak körülbelül 3-5%-a volt kimutatható a székletben, lényegében teljes mennyiségben az aktív metabolit (deztirozin) alakjában.
Életkor és nem
A nem hatását a linaklotid klinikai farmakokinetikájára nem vizsgálták, mivel ritkán mutatható ki a plazmából. Az életkor és a nem várhatóan nincs hatással az adagolásra. Az életkorra vonatkozó információkat lásd a 4.2, 4.4, és 4.8 pontban.
Vesekárosodás
A Constella-t vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem vizsgálták. A linaklotid ritkán mutatható ki a plazmában, tehát a vesekárosodás várhatóan nem befolyásolja az anyavegyület vagy metabolitjának kiürülését.
Májkárosodás
A Constella-t májkárosodásban szenvedő betegeknél nem vizsgálták. A linaklotid ritkán mutatható ki a plazmában, és a máj P450 citokróm enzimrendszere nem metabolizálja, tehát a májkárosodás várhatóan nem befolyásolja az anyavegyület vagy metabolitjának lebomlását vagy kiürülését.
Gyógyszerészeti jellemzők - CONSTELLA 290 MIKROGRAMM
Kapszulatöltet mikrokristályos cellulóz
hipromellóz 4–6 mPa×s – szubsztitúció típusa: 2910 kalcium-klorid-dihidrát
leucin
Kapszulahéj
titán-dioxid (E171) zselatin
vörös vas-oxid (E172) sárga vas-oxid (E172) polietilénglikol
Jelölőfesték sellak propilénglikol
tömény ammóniaoldat kálium-hidroxid
titán-dioxid (E171) fekete vas-oxid (E172)
28 vagy 90 kapszulát tartalmazó tartály vagy 112 db kapszulát tartalmazó gyűjtőcsomagolás (4 csomag, mindegyikben 28 kapszula) felbontatlanul: 3 év.
10 kapszulát tartalmazó tartály felbontatlanul: 2 év. Első felbontás után: 18 hét.
Legfeljebb 30 ºC-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében a tartályt tartsa jól lezárva.
A tartály egy vagy több, szilikagélt tartalmazó lezárt tasakot tartalmaz a kapszulák szárazon tartása érdekében. A tasakokat tartsa a tartályban.
Fehér, nagy sűrűségű polietilén (HDPE) tartály, a felbontást jelző zárással és gyermekbiztos zárással, egy vagy több szilikagélt tartalmazó szárító tasakkal.
A kiszerelések: 10, 28 vagy 90 db kapszula, vagy egy 112 db kapszulát tartalmazó gyűjtőcsomagolás (4 csomag, mindegyikben 28 db kapszula).
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.