DOLOSPED 500 MG TABLETTA

A Dolosped 15éves vagy annál idősebb serdülők és felnőttek számára javallott az alábbi esetekben:

- sérüléseket vagy műtéti beavatkozásokat követő akut, súlyos fájdalmak

- kólikás fájdalmak

- daganat okozta fájdalmak

- egyéb akut vagy krónikus, súlyos fájdalmak, ahol más terápiás módszerek ellenjavalltak

- egyéb kezelésekre nem reagáló, magas láz.

Adagolás

Az adagot a fájdalom vagy a láz intenzitása, és a Dolosped‑re adott, az egyéni érzékenységtől függő válasz alapján kell meghatározni. Alapvető fontosságú, hogy a fájdalmat és a lázat csillapító legkisebb adagot kell választani.

Felnőttek és 15éves vagy annál idősebb serdülők (>53kg) legfeljebb 1000mg metamizolt vehetnek be egyszeri adagban, ami naponta legfeljebb 4‑szer, 6‑8óránként alkalmazható. Ez 4000mg maximális napi adagot jelent.

Az egyértelmű hatás 30‑60perccel a per os alkalmazás után várható.

Az alábbi táblázat az ajánlott egyszeri adagokat és a maximális napi adagokat mutatja a testtömegtől vagy a kortól függően:

A kezelés időtartama

Ez a gyógyszer csak rövid időtartamú kezelésre szolgál és 3napnál hosszabb ideg csak orvos vagy fogorvos tanácsára szabad szedni.

Az alkalmazás időtartamát a kórállapot jellege és súlyossága határozza meg.

Különleges betegcsoportok

Idősek, legyengült betegek, és csökkent kreatinin-clearance‑ű betegek

Időseknél, legyengült betegeknél, és csökkent-kreatinin clearance‑ű betegeknél az adagot csökkenteni kell, mivel a metamizol bomlástermékeinek eliminációja meghosszabbodhat.

Máj- és vesekárosodás

Mivel máj- vagy vesekárosodás esetén az elimináció sebessége csökkent, a nagy adagok többszöri alkalmazását kerülni kell. Nincs szükség az adag csökkentésére, ha csak rövid ideg alkalmazzák. Ez idáig nincs elegendő tapasztalat a metamizol hosszú távú alkalmazására vonatkozóan, súlyos máj- és vesekárosodásban szenvedő betegeknél.

Gyermekek és serdülők

A Dolosped nem ajánlott 15évesnél fiatalabb gyermekeknek és serdülőknek, mivel egy tabletta 500mg fix mennyiségű metamizolt tartalmaz. Egyéb gyógyszerformák/hatáserősségek elérhetőek, amelyek megfelelően adagolhatók kisebb gyermekeknek.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A tablettákat szétrágás nélkül, elegendő mennyiségű folyadékkal (pl. egy pohár vízzel) kell bevenni.

- A készítmény hatóanyagával, más pirazolon-, illetve pirazolidin-származékkal, azaz metamizol-nátriumot, propifenazont, fenazont vagy fenilbutazont tartalmazó készítményekkel, vagy a készítmény 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység (beleértve azon betegeket, akiknél pl. agranulocytosis alakult ki ezen hatóanyagok alkalmazását követően).

• Ismert analgeticum-asthma szindrómában vagy csalánkiütéses/angiooedemás típusú analgeticum‑intoleranciában szenvedők, vagyis olyan betegek, akik a szalicilátokra, paracetamolra vagy más, nem kábító hatású fájdalomcsillapítókra, pl. diklofenákra, ibuprofénre, indometacinra vagy naproxénre bronchospasmussal, illetve egyéb anafilaktoid típusú reakcióval (pl. urticaria, rhinitis, angiooedema) reagálnak.

• Metamizol vagy más pirazolon- vagy pirazolidin-származék által indukált agranulocytosis az anamnézisben.

• Károsodott csontvelőműködés vagy a vérképző rendszer betegségei.

- Örökletes glükóz-6‑foszfát-dehidrogenáz-hiány (haemolysis kockázata).

• Akut intermittáló hepaticus porphyria (porphyriás roham jelentkezésének kockázata).

• Terhesség harmadik trimesztere (lásd 4.6pont).

• 15éves életkor alatti gyermekek.

Agranulocytosis

A metamizol alkalmazása agranulocytosist okozhat, ami halálos kimenetelű is lehet (lásd 4.8pont). Ez akkor is előfordulhat, ha előzőleg nem okozott komplikációt.

A metamizol által okozott agranulocytosis idioszinkráziás mellékhatás. Nem dózisfüggő, és a kezelés során bármikor, de akár még röviddel a kezelés abbahagyása után is kialakulhat.

A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha az alábbi, agranulocytosisra utaló tünetek bármelyikét (például lázat, hidegrázást, torokfájást vagy fájdalmas nyálkahártya-elváltozásokat, különösképpen a szájban, orrban, torokban, illetve a genitáliákon vagy az anális régióban) észlelik, akkor hagyják abba a gyógyszer alkalmazását és azonnal forduljanak orvoshoz.

Ha a metamizolt lázcsillapítás céljából alkalmazzák, akkor lehet, hogy a kialakulóban lévő agranulocytosis néhány tünete észrevétlen maradhat. Hasonlóképpen az antibiotikumot kapó betegeknél a kezelés egyes tüneteket el is fedhet.

Agranulocytosisra utaló jelek és tünetek jelentkezésekor azonnal teljes vérképvizsgálatot (beleértve a kvalitatív vérképvizsgálatot is) kell végeztetni, és a kezelést az eredmények megérkeztéig abba kell hagyni. Igazolt agranulocytosis esetén a metamizol nem alkalmazható újra (lásd 4.3pont).

A Dolosped hatóanyaga a pirazolon-származék metamizol, amelynek alkalmazása során felléphetnek ritka, de életveszélyes mellékhatások: anaphylaxiás sokk és agranulocytosis (lásd 4.8pont).

A Dolosped‑re anaphylactoid reakcióval reagáló betegeknél különösen magas a kockázata annak, hogy ugyanígy reagáljanak más, nem kábító hatású fájdalomcsillapítókra.

A Dolosped‑re anaphylaxiás vagy egyéb, az immunrendszer által közvetített reakciókkal (pl. agranulocytosissal) reagáló betegeknél különösen magas a kockázata annak, hogy ugyanígy reagáljanak egyéb pirazolon- vagy pirazolidin-származékokra.

Pancytopenia

Pancytopenia jelentkezése esetén a Dolosped szedését azonnal abba kell hagyni, és a teljes vérképet ellenőrizni kell a normál értékek visszaállásáig (lásd 4.8pont). A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy vérdiszkráziára utaló tünetek (pl. általános rossz közérzet, fertőzés, szűnni nem akaró láz, bőrvérzések, vérzés, sápadtság) jelentkezése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók

A Dolosped‑del szembeni esetleg súlyos anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók előfordulásának kockázata különösen megnő az alábbi betegeknél:

- analgeticum-asthma-syndroma, illetve csalánkiütéses/angioedemás típusú analgeticum-intolerancia fennállása esetén (lásd 4.3pont),

- asthma bronchialéban szenvedő betegek, különösen az ezzel együttesen megjelenő rhinosinusitis polyposa esetén,

- krónikus urticariában szenvedő betegek esetén,

- színezőanyagokkal (pl. tartrazinnal) vagy tartósítószerekkel (pl. benzoátokkal) szembeni intolerancia esetén,

- alkohol-intolerancia esetén. Az ilyen betegek már kis mennyiségű szeszesital elfogyasztására is tüsszögéssel, könnyezéssel és az arc erős kipirulásával reagálnak. Ez az alkohol-intolerancia korábban már meglévő, de nem diagnosztizált analgeticum-asthma-syndromát is jelezhet (lásd 4.3pont).

Súlyos bőrreakciók

Metamizol-kezeléssel összefüggésben súlyos bőrreakciókról (SCARs), többek között Stevens–Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN) és potenciálisan életveszélyes vagy halálos, eozinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) számoltak be.

A betegeket tájékoztatni kell a jelekről és tünetekről, és szoros megfigyelés alatt kell tartani őket a bőrreakciók észlelése érdekében.

Ha ilyen reakciókra utaló jelek és tünetek jelennek meg, a metamizol adását azonnal le kell állítani és semmikor nem szabad újrakezdeni (lásd 4.3pont).

Hypotensiv reakciók

A Dolosped egyes esetekben hypotensiv reakciókat idézhet elő (lásd 4.8pont). Ezek a reakciók valószínűleg dózisfüggőek, és nagyobb valószínűséggel fordulnak elő parenterális beadást követően.

Előfordulásuk kockázata nő az alábbi esetekben:

- már előzetesen fennálló alacsony vérnyomás, folyadékhiányos vagy dehidrált állapot, instabil vérkeringés vagy kialakulóban lévő keringési elégtelenség (pl. szívizominfarktus vagy többszörös trauma)

- magas láz.

Ezért az ilyen betegeknél az alkalmazás indikációját gondosan mérlegelni kell, és a beteg állapotát szorosan figyelemmel kell kísérni. Megelőző jellegű intézkedések (pl. a vérkeringés stabilizálása) válhatnak szükségessé a hypotoniás reakciók kockázatának csökkentése érdekében.

Olyan betegeknél, akiknél feltétlenül el kell kerülni a vérnyomás csökkenését (pl. súlyos koszorúér-betegség vagy az agyat ellátó erek jelentős szűkülete), a Dolosped csak a haemodinamikai paraméterek szoros monitorozása mellett alkalmazható.

A vese- illetve májfunkció zavara esetén a Dolosped csak a kockázatok és az előnyök gondos mérlegelését követően és megfelelő elővigyázatossággal alkalmazható (lásd 4.2pont).

A Dolosped alkalmazása előtt a betegeket a fent említetteknek megfelelően ki kell kérdezni. Az anafilaktoid reakciók fokozott kockázatának kitett betegeknél a Dolosped csak a lehetséges kockázatok és a várható előnyök gondos mérlegelését követően alkalmazható. Ha a Dolosped‑et ilyen esetekben alkalmazzák, a betegeket szoros orvosi ellenőrzés alatt kell tartani, és a sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.

Gyógyszer okozta májkárosodás

Metamizollal kezelt betegeknél a kezelés kezdetét követően néhány nappal, vagy néhány hónappal kialakuló, túlnyomórészt hepatocellularis jellegű akut hepatitis eseteit jelentették. A tünetek közé tartozott a májemzimszint-emelkedés (sárgasággal vagy a nélkül), a gyakran egyéb gyógyszer-túlérzékenységi reakciók (pl. bőrkiütés, vérdiszkrázia, láz és eozinofília), vagy az autoimmun hepatitisre jellemző tünetek kíséretében. A legtöbb beteg a metamizol-kezelés abbahagyása után felépült, ugyanakkor izolált esetekben beszámoltak májátültetést igénylő akut májelégtelenségről.

A metamizol által okozott májkárosodás mechanizmusa nem teljesen tisztázott, de az adatok immunoallergiás mechanizmusra utalnak.

A betegek figyelmét fel kell hívni, hogy májkárosodásra utaló tünetek jelentkezése esetén forduljanak kezelőorvosukhoz. Ilyen esetekben a metamizol alkalmazását abba kell hagyni, és ellenőrizni kell a májfunkciót.

A metamizol nem alkalmazható újra azoknál a betegnél, akiknél metamizol-kezelés során

jelentkezett olyan májkárosodás, amelynek egyéb okát nem sikerült meghatározni.

Ez a gyógyszer 32,7mg nátriumot tartalmaz tablettánként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2g nátriumbevitel 1,6%‑ának felnőtteknél.

Metabolizáló enzimek farmakokinetikai indukciója

A metamizol metabolizáló enzimeket indukálhat, beleértve a CYP2B6 és CYP3A4 enzimeket is. A metamizol együttes alkalmazása bupropionnal, efavirenzzel, metadonnal, valproáttal, ciklosporinnal, takrolimusszal vagy szertralinnal csökkentheti ezeknek a gyógyszereknek a plazmakoncentrációját, ami potenciálisan mérsékelheti ezeknek a gyógyszereknek a klinikai hatásosságát. Ezért a metamizol együttes alkalmazásakor óvatosság szükséges; adott esetben a klinikai válasz és/vagy a gyógyszerek szérumkoncentrációjának monitorozása is szükséges lehet.

A metamizol és a klórpromazin egyidejű alkalmazása során súlyos hypothermia alakulhat ki.

A pirazolon-származékok csoportja ismerten kölcsönhatásba léphet orális antikoagulánsokkal, kaptoprillel, lítiummal és triamterénnel, valamint befolyásolhatja a vérnyomáscsökkentők és a vizelethajtók hatásosságát. Az nem ismert, hogy a metamizol milyen mértékben idéz elő ilyen kölcsönhatásokat.

A metamizol egyidejű adagolása csökkentheti az acetil-szalicilsav thrombocytaaggregációt gátló hatását. Emiatt a cardioprotektiv célzattal alacsony dózisú acetil-szalicilsavat szedő betegeknek a metamizolt különös óvatossággal szabad csak adni.

Terhesség

A metamizol terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében csak korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre.

Az első trimeszterben metamizol-expozíciónak kitett terhes nőkre (n=568) vonatkozó nyilvános adatok alapján teratogén vagy embriotoxikus hatást nem azonosítottak. Bizonyos esetekben a metamizol egyszeri adagjai elfogadhatók az első és a második trimeszterben, ha egyéb terápiás alternatíva nincs. Ugyanakkor a metamizol alkalmazása általában nem ajánlott az első és a második trimeszterben. A harmadik trimeszterben történő alkalmazás foetotoxicitással (vesekárosodás és ductus arteriosus constrictio) társult, ezért a metamizol alkalmazása a terhesség harmadik trimeszterében ellenjavallt (lásd 4.3pont). A harmadik trimeszterben figyelmetlenségből alkalmazott metamizol esetén a magzatvizet és a ductus arteriosust ultrahanggal és echokardiográfiával ellenőrizni kell.

A metamizol átjut a placentán.

Állatkísérletekben a metamizol reproduktív toxicitást váltott ki, de nem volt teratogén (lásd 5.3pont).

Szoptatás

A metamizol bomlástermékei jelentős mennyiségben kiválasztódnak az anyatejbe és a szoptatott csecsemőre vonatkozó kockázat nem zárható ki. Ezért a metamizol ismételt alkalmazását különösen kerülni kell szoptatás alatt. A metamizol egyszeri alkalmazása esetén az anyatej gyűjtése és kidobása javasolt az adag alkalmazását követően 48órán át.

Az ajánlott adagban alkalmazva a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket károsan befolyásoló hatása nem ismert. Óvintézkedésként azonban nagyobb adagok alkalmazása esetén figyelembe kell venni a képességek gyengülésének lehetőségét, és a betegek nem kezelhetnek gépeket, nem vezethetnek gépjárműveket, illetve nem végezhetnek egyéb, veszéllyel járó tevékenységeket. Mindez különösen érvényes alkohol egyidejű fogyasztásakor.

A metamizol fő mellékhatásai a túlérzékenységi reakciókból erednek. A legjelentősebb a sokk és az agranulocytosis. Ezek a reakciók ritkán vagy nagyon ritkán fordulnak elő, de életveszélyesek, és akkor is felléphetnek, ha a metamizolt korábban problémamentesen alkalmazták.

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Ritka: leukopenia

Nagyon ritka: agranulocytosis vagy thrombocytopenia

Nem ismert: aplasticus anaemia, pancytopenia, beleértve a fatális kimenetelű eseteket is.

Ezek a reakciók akkor is kialakulhatnak, ha a metamizolt korábban komplikációmentesen alkalmazták.

Az agranulocytosis kockázata megnő, ha a metamizol-nátriumot egy hétnél tovább adják. Az agranulocytosis jellemző tünetei a gyulladásos nyálkahártya‑elváltozások, (pl. a szájüregben, az orrban, a torokban és a genitáliákon, illetve a végbéltájékon), a torokfájás, a nyelési nehézségek, a láz és a hidegrázás. Az antibiotikumokat szedő betegeknél azonban ezek a jelek minimálisak lehetnek. A nyirokcsomók vagy a lép csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem duzzadt. A vörösvértest‑süllyedés jelentősen megnő, míg a granulocyták száma nagymértékben csökken, vagy a granulocyták teljes mértékben hiányoznak. A haemoglobin-, a vörösvértestek- és a vérlemezkék száma általában normális.

Az általános állapot váratlan romlása agranulocytosisra utalhat.

A gyógyszer szedésének azonnali abbahagyása nélkülözhetetlen az állapot rendeződéséhez. Ezért fokozottan ajánlott a Dolosped szedésének azonnali abbahagyása a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok eredményeinek megvárása nélkül, amennyiben az agranulocytosis tünetei jelentkeznek.

Pancytopenia jelentkezésekor a Dolosped szedését azonnal abba kell hagyni, és a teljes vérképet ellenőrizni kell a normál értékek visszaállásáig (lásd 4.4pont).

Immunrendszeri betegségekés tünetek

Ritka: anaphylaxiás és anaphylactoid reakciók

Nagyon ritka: súlyos és életveszélyes anaphylaxiás és anaphylactoid reakciók

Ilyen reakciók előfordulhatnak a gyógyszerek injekcióban történő beadásakor, közvetlenül a gyógyszer alkalmazása után vagy órákkal az alkalmazás után. A legtöbb esetben ezek a reakciók általában az alkalmazást követően egy órán belül jelentkeznek.

Az enyhébb reakciók tipikusan bőr-, illetve nyálkahártyatünetek (pl. viszketés, égő érzés, kipirosodás, csalánkiütés és duzzanat), nehézlégzés és ritkábban emésztőrendszeri panaszok (pl. hányiger, dyspepsia, hányás) formájában jelentkeznek. Az ilyen, enyhébb reakciók súlyosabb formát ölthetnek, generalizált csalánkiütéssel, súlyos angiooedemával (beleértve a gégeoedémát), súlyos bronchospasmussal, cardialis arrhythmiával, vérnyomáseséssel (melyet néha vérnyomás-emelkedés előz meg) és keringési sokkal. Az analgeticum-asthma szindrómás betegeknél az intolerancia jellemzően asthmás roham formájában jelentkezik.

A sokk első jelei, például hideg verejtékezés, szédülés, bizonytalanság, kellemetlen érzés a szív környékén, a bőr elszíneződése esetén meg kell tenni a szükséges sürgősségi intézkedéseket.

Érbetegségek és tünetek

Nem gyakori: hypotensiv reakciók

Ezek farmakológiai eredetűek lehetnek, és nem járnak együtt az anaphylactoid vagy anaphylaxiás reakciók egyéb tüneteivel. Ezek a reakciók csak ritkán vezetnek súlyos vérnyomáseséshez.

Az ilyen jellegű hypotensiv reakciók kockázatát a gyors intravénás injekció fokozza.

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Nem ismert: gyógyszer okozta májkárosodás, beleértve az akut hepatitist, sárgaságot, emelkedett májenzimszinteket (lásd 4.4pont).

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Nem gyakori: fix gyógyszer-exanthema

Ritka: egyéb exanthemák (kiütés)

Nagyon ritka: Stevens–Johnson szindróma (SJS) vagy toxikus epidermalis necrolysis (TEN) alakulhat ki.

Nem ismert: Eozinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS).

Bőrreakciók kialakulása esetén a Dolosped szedését azonnal abba kell hagyni.

Vese- és húgyúti betegségekés tünetek

Nagyon ritka: különösen hypovolaemiás vagy már fennálló vesebetegségben szenvedő betegeknél vagy túladagolás után veseelégtelenség (anuriával vagy oliguriával), proteinuria és interstitialis nephritis léphet fel.

Kiválasztott mellékhatások leírása

Metamizol-kezeléssel összefüggésben súlyos bőrreakciókról, többek között Stevens–Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN) és az eozinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) számoltak be (lásd 4.4pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Tünetek

Akut túladagolás esetén émelygést, hányást, hasi fájdalmat, vesefunkció-károsodást/akut veseelégtelenséget (pl. interstitialis nephritis miatt) és ritkábban központi idegrendszeri tüneteket (szédülést, aluszékonyságot, kómát, görcsöket) és vérnyomásesést figyeltek meg, amely esetenként sokkhoz és tachycardiához vezetett.

Nagyon nagy adagok alkalmazása után a rubazonsav kiválasztódása vörösre színezheti a vizeletet.

Terápiás beavatkozások

A metamizolnak nincs specifikus antidotuma. Ha a metamizol bevétele után csak rövid idő telt el, megkísérelhető a felszívódás csökkentése felszívódást gátló módszerekkel (pl. aktív szén alkalmazásával). A fő metabolit (4‑N‑metilamino-antipirin) hemodialízissel, hemofiltrációval, hemoperfúzióval, illetve plazmaszűréssel eltávolítható.

Az intoxikáció kezelése, valamint a súlyos szövődmények megelőzése általános és speciális intenzív ellátást és megfigyelést igényel.

Súlyos túlérzékenységi reakciók (sokk) kezelése

Az érvényben lévő irányelveknek megfelelően meg kell kezdeni a sürgősségi ellátó intézkedéseket.