ECALTA 100 MG POR OLDATOS INFÚZIÓHOZ VALÓ KONCENTRÁTUMHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - ECALTA 100 MG
Az ECALTA-kezelést az invazív gombás fertőzések ellátásában jártas orvosnak kell elkezdenie. Adagolás
A kezelés megkezdése előtt a gombatenyésztéshez mintát kell venni. A kezelést a tenyésztési eredmények ismerete előtt meg lehet kezdeni, és ha azok rendelkezésre állnak, lehet módosítani.
Felnőttek (adagolás és a kezelés időtartama)
Az első napon egyszeri 200 mg-os telítő dózist kell adni, majd naponta 100 mg-os adagokkal folytatni. A kezelés időtartamát a beteg klinikai válasza alapján kell meghatározni.
Általánosságban, a gombaellenes kezelést az utolsó pozitív tenyésztési eredményt követően legalább 14 napig kell folytatni.
Nem áll rendelkezésre elegendő adat, ami alátámasztaná a 100 mg-os adaggal történő 35 napnál hosszabb kezelést.
Vese- és májkárosodásban szenvedő betegek
Nem szükséges az adagolás módosítása az enyhe, közepes vagy súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél. Nem szükséges az adagolás módosítása semmilyen mértékű vesekárosodásban szenvedő betegeknél, beleértve a dializált betegeket is. Az ECALTA a hemodialízis időpontjától függetlenül beadható (lásd 5.2 pont).
Egyéb különleges betegcsoportok
Nem szükséges az adagolás módosítása felnőtt betegeknél a nem, a testtömeg, az etnikai hovatartozás, a HIV-pozitivitás vagy az életkor alapján (lásd 5.2 pont).
Gyermekek és serdülők (1 hónapos és <18 éves kor között) (adagolás és a kezelés időtartama) Az első napon egyszeri 3,0 mg/ttkg-os (200 mg-ot meg nem haladó) telítő dózist kell adni, majd naponta 1,5 mg/ttkg-os (100 mg-ot meg nem haladó) fenntartó adagokkal folytatni a kezelést.
A kezelés időtartamát a beteg klinikai válasza alapján kell meghatározni.
Általában, a gombaellenes kezelést az utolsó pozitív tenyésztési eredményt követően legalább 14 napig kell folytatni.
Az ECALTA biztonságosságát és hatásosságát újszülöttek (<1 hónapos korúak) esetében nem igazolták (lásd 4.4 pont).
Az alkalmazás módja
Kizárólag intravénás alkalmazásra.
Az ECALTA-t injekcióhoz való vízzel 3,33 mg/ml-es koncentrációra kell feloldani, majd ezt követően 0,77 mg/ml-es koncentrációra kell felhígítani a végső infúziós oldathoz. Gyermekeknél és serdülőknél a dózis beadásához szükséges infúziós oldat térfogata a beteg testtömegétől függ. A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat a 6. pontban találja (lásd 6.6 pont).
Az ECALTA-t az 1,1 mg/perc sebességet (ami az utasításnak megfelelően feloldva és hígítva 1,4 ml/percnek felel meg) nem meghaladó infúziós sebességgel javasolt alkalmazni. Az infúziós reakciók nem gyakoriak, ha az anidulafungin infúzió sebessége nem haladja meg a percenkénti 1,1 mg-ot (lásd 4.4 pont).
Az ECALTA-t tilos bólus injekcióban beadni.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Az echinocandin-csoportba tartozó egyéb gyógyszerekkel szembeni túlérzékenység.
Nem vizsgálták az ECALTA alkalmazását Candida okozta endocarditisben, osteomyelitisben vagy meningitisben szenvedő betegeknél.
Az ECALTA hatásosságát csak korlátozott számú neutropeniás betegnél vizsgálták (lásd 5.1 pont). Gyermekek és serdülők
Az ECALTA-kezelés újszülötteknél (<1 hónapos életkor) nem javasolt. Az újszülöttek kezelése körültekintést igényel a központi idegrendszert érintő disszeminált candidiasis vonatkozásában; a nem klinikai infekciós modellek szerint nagyobb mennyiségű anidulafungin szükséges a megfelelő
központi idegrendszeri penetrációhoz (lásd 5.3 pont), ami nagyobb mennyiségű poliszorbát 80 beadásával jár, mert ez a készítmény egyik segédanyaga. A nagy dózisú poliszorbátot a szakirodalomban összefüggésbe hozták a potenciálisan életveszélyes toxicitásokkal újszülötteknél.
Az anidulafungin 4.2 pontban javasolt dózisánál magasabb dózis hatásosságát és biztonságosságát támogató klinikai adatok nincsenek.
Hepaticus hatások
Az anidulafunginnal kezelt egészséges önkénteseknél és a betegeknél a májenzimek szintjének emelkedését észlelték. A súlyos alapbetegségekben szenvedő, az anidulafungin mellett egyidejűleg több gyógyszerrel is kezelt betegek egy részénél klinikailag jelentős májrendellenességek jelentkeztek. Jelentős májműködési zavar, hepatitis és májelégtelenség esetei a klinikai vizsgálatok során nem voltak gyakoriak. Az anidulafungin-kezelés alatt a májenzimek szintjének emelkedését mutató betegeknél ellenőrizni kell a májfunkció romlására utaló jeleket, és értékelni kell az
anidulafungin-kezelés folytatásával járó előny-kockázat arányát. Anaphylaxiás reakciók
Anaphylaxiás reakciókat, köztük sokkot is, jelentettek az anidulafungin alkalmazásakor. Ha ilyen reakciók jelentkeznek, az anidulafungin-kezelést fel kell függeszteni, és megfelelő kezelést kell alkalmazni.
Infúzióval összefüggő reakciók
Infúzióval összefüggő nemkívánatos eseményeket, köztük kiütést, csalánkiütést, kipirulást, pruritust, dyspnoét, bronchospasmust és hypotoniát jelentettek az anidulafungin alkalmazása mellett. Az infúzióval összefüggő nemkívánatos események nem gyakoriak, ha az anidulafungin infúzió sebessége nem haladja meg a percenkénti 1,1 mg-ot (lásd 4.8 pont).
Az infúzióval összefüggő reakciók exacerbációját észlelték anesztetikumok egyidejű alkalmazásakor egy nem klinikai (patkány) vizsgálatban (lásd 5.3 pont). Ennek klinikai jelentősége nem ismert.
Mindazonáltal az anidulafungin és anesztetikumok egyidejű alkalmazásakor óvatosan kell eljárni. Ismert hatású segédanyagok
Fruktóz
Az ECALTA fruktózt tartalmaz.
Örökletes fruktózintoleranciában (HFI) szenvedő betegek ezt a gyógyszert nem kaphatják, kivéve, ha az feltétlenül szükséges.
A csecsemőket és kisgyermekeket (2 éves kor alatt) még nem feltétlenül diagnosztizálták HFI-vel. Az intravénásan alkalmazott (fruktózt tartalmazó) gyógyszerek életveszélyesek lehetnek, ezért nem adhatók ennek a populációnak, hacsak nincs rájuk elengedhetetlen szükség, és nincs alternatív készítmény.
A HFI tüneteire részletesen kiterjedő kórtörténetet kell összegyűjteni minden egyes beteg esetében, mielőtt megkapják ezt a gyógyszert.
Nátrium
Az ECALTA kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként. Alacsony nátriumtartalmú diétán lévő betegeknél megemlíthető, hogy ez a készítmény gyakorlatilag
„nátriummentes”.
Az ECALTA nátriumtartalmú oldatokkal hígítható (lásd 6.6 pont), amivel számolni kell a betegnek beadott összes nátriumforrás figyelembevételekor.
Poliszorbát
Az ECALTA poliszorbát 80-at tartalmaz. A poliszorbátok allergiás reakciókat okozhatnak, és hatással lehetnek a szívre és a vérkeringésre (például szabálytalan vagy rendellenes szívverés vagy alacsony vérnyomás). A kockázat minimalizálását az infúzió sebességének csökkentésével kell figyelembe venni.
Az anidulafungin klinikailag nem lényeges szubsztrátja, induktora vagy inhibitora a citokróm P450 izoenzimeknek (1A2, 2B6, 2C8, 2C9, 2C19, 2D6, 3A). Megjegyzendő azonban, hogy az in vitro vizsgálatok nem zárják ki teljesen az in vivo gyógyszerkölcsönhatások lehetőségét.
Interakciós vizsgálatokat az anidulafungin és olyan egyéb gyógyszerek között végeztek, amelyekkel valószínűleg egyidejűleg kerülnek alkalmazásra. Egyik gyógyszer adagjának módosítása sem javasolt, ha az anidulafungint ciklosporinnal, vorikonazollal vagy takrolimusszal alkalmazzák egyidejűleg, valamint nem javasolt az anidulafungin adagjának módosítása, ha azt amfotericin B-vel vagy rifampicinnel alkalmazzák egyidejűleg.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Terhesség
Az anidulafungin terhes nőkön történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).
Az Ecalta alkalmazása nem javallt terhesség alatt, kivéve akkor, ha az anyai előny egyértelműen felülmúlja az esetleges magzati kockázatot.
Szoptatás
Nem ismert, hogy az anidulafungin kiválasztódik-e a humán anyatejbe. A rendelkezésre álló, állatkísérletek során nyert farmakodinámiás/toxikológiai adatok az anidulafungin kiválasztódását igazolták az anyatejbe.
Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Az ECALTA alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a kezelést/tartózkodnak a kezeléstől –figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve.
Termékenység
Hím és nőstény patkányokkal végzett vizsgálatokban az anidulafungin nem volt hatással a termékenységre (lásd 5.3 pont).
A biztonságossági profil összefoglalása
Az anidulafungin klinikai vizsgálataiban infúzióval összefüggő mellékhatásokról számoltak be; ezek közé tartozott a bőrkiütés, a pruritus, dyspnoe, bronchospasmus, hypotonia (gyakori események), a kipirulás, a hőhullám, valamint az urticaria (nem gyakori események); ezeket az 1. táblázat foglalja össze (lásd 4.4 pont).
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A következő táblázat 840,100 mg anidulafunginnal kezelt betegnél bármilyen okból előforduló mellékhatásokat (MedDRA terminológia) tartalmazza, a következő gyakorisági kategóriákban: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 - <1/10) vagy nem gyakori (≥1/1000 - <1/100), ritka (≥1/10 000 -
<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000) és spontán bejelentésekből származó nem ismert gyakoriságú (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
| 1. táblázat A mellékhatások táblázatos felsorolása | ||||||
| MedDRA | Nagyon | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nagyon | Nem |
| szervrendszer | gyakori(≥1/10) | (≥1/100 -<1/10) | (≥1/1000 -<1/100) | (≥1/10 000- <1/1000) | ritka (<1/10 000) | ismert |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek éstünetek | Coagulopathia | |||||
| Immun- | Anaphy- | |||||
| rendszeri | laxiás | |||||
| betegségek és | sokk, | |||||
| tünetek | anaphy- | |||||
| laxiás | ||||||
| reakció* | ||||||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek éstünetek | Hypo- kalaemia | Hyper- glykaemia | ||||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Convulsio, fejfájás | |||||
| Érbetegségek és tünetek | Hypertonia, hypotonia | Kipirulás, hőhullám | ||||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek éstünetek | Bronchospas- mus, dyspnoe | |||||
| Emésztő- | Diarrhoea, | Hányás | Felhasi | |||
| rendszeri | hányinger | fájdalom | ||||
| betegségek és | ||||||
| tünetek | ||||||
| Máj- és | Emelkedett a | Emelkedett | ||||
| epebetegségek, | glutamát- | gamma- | ||||
| illetve tünetek | piruvát- | glutamil-transz- | ||||
| transzamináz | feráz-szint | |||||
| (GTP) szintje , | ||||||
| 1. táblázat A mellékhatások táblázatos felsorolása | ||||||
| MedDRA szervrendszer | Nagyon gyakori(≥1/10) | Gyakori (≥1/100 -<1/10) | Nem gyakori (≥1/1000 -<1/100) | Ritka (≥1/10 000- <1/1000) | Nagyonritka (<1/10 000) | Nem ismert |
| emelkedett az alkalikus- foszfatáz szintje, emelkedett a glutamát – oxálacetát- transzamináz (GOT) szintje, emelkedettbilirubinszint, cholestasis | ||||||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei éstünetei | Bőrkiütés, pruritus | Urticaria | ||||
| Vese- és húgyútibetegségek és tünetek | Emelkedett kreatininszint a vérben | |||||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépőreakciók | Fájdalom az infúzió beadása helyén | |||||
* Lásd 4.4 pont.
Gyermekek és serdülők
Az anidulafungin biztonságosságát 68, invazív candidiasisban (ICC) - beleértve a candidaemiát - szenvedő gyermek és serdülő (1 hónapos - <18 éves korú) betegnél vizsgálták egy prospektív, nyílt, nem összehasonlító gyermekgyógyászati vizsgálatban (lásd 5.1 pont). Bizonyos hepatobiliaris nemkívánatos események gyakorisága, beleértve az emelkedett a glutamát-piruvát-transzamináz azaz GTP szint (alanin-amino-transzferáz , ALAT) és emelkedett glutamát-oxálacetát-transzamináz azaz GOT (aszpartáz-amino-transzferáz, ASAT) szint nagyobb gyakorisággal (7-10%) fordult elő ezeknél a gyermekgyógyászati betegeknél, mint a felnőtteknél megfigyelt érték (2%). Noha ehhez hozzájárulhatott a véletlen vagy az alapbetegség súlyosságának a különbsége, nem zárható ki, hogy nagyobb gyakorisággal jelentkeznek hepatobiliaris mellékhatások a gyermekgyógyászati betegeknél, mint a felnőtteknél.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Mint bármilyen túladagolásnál, szükség szerint általános szupportív intézkedéseket kell alkalmazni. Túladagolás esetén a 4.8 pontban említett mellékhatások jelentkezhetnek.
A klinikai vizsgálatok során véletlenül telítő dózisként egy egyszeri 400 mg anidulafungint alkalmaztak. Klinikai mellékhatásokról nem számoltak be. Egy 10 egészséges önkéntesen végzett vizsgálatban, akik 260 mg-os telítő dózist követően napi 130 mg-os adagot kaptak, nem észleltek dóziskorlátozó toxicitást. A 10 alany közül 3-nál átmeneti tünetmentes (a normálérték felső határának a háromszorosát elérő vagy azt meghaladó) transzamináz-szint emelkedést észleltek.
Gyermekgyógyászati betegekkel történt klinikai vizsgálatban egy alany két anidulafungin-dózist kapott, ami a várt dózis 143%-a volt. Nem jelentettek klinikai mellékhatást.
Az ECALTA nem dializálható.
Farmakológiai tulajdonságok - ECALTA 100 MG
Farmakoterápiás csoport: Systemás gombaellenes szerek, egyéb systemás gombaellenes szerek, ATC kód: J02AX06
Hatásmechanizmus
Az anidulafungin félszintetikus echinocandin, ami az Aspergillus nidulans fermentációs termékéből szintetizált lipopeptid.
Az anidulafungin szelektíven gátolja az 1,3-β-D glukán szintetázt, ami a gombákban meglévő enzim, amely azonban az emlőssejtekben nem található. Ez a gomba sejtfal egy nélkülözhetetlen alkotóelemének, az 1,3-β-D-glukán képződésének a gátlását eredményezi. Az anidulafungin fungicid hatást mutatott a Candida fajokkal szemben, és hatásos az Aspergillus fumigatus gombafonalainak aktív sejtnövekedést mutató régiói ellen.
Érzékenységtesztelési határértékek
Az érzékenységtesztelés MIC-értékének (minimális gátló koncentráció) értelmezési szempontjait az Európai Antimikrobiális Érzékenységi Vizsgálati Bizottság (EUCAST) határozta meg az anidulafungin esetében, és itt találhatók meg: https://www.ema.europa.eu/documents/other/minimum- inhibitory-concentration-mic-breakpoints_en.xlsx
In vitro aktivitás
Az anidulafungin in vitro hatásosságot mutatott C. albicans, C. glabrata, C. parapsilosis, C. krusei és
C. tropicalis fajokkal szemben. Ezen eredmények klinikai jelentőségét lásd a „Klinikai hatásosság és biztonságosság” részben.
A célgén „forró pont” területén mutációt tartalmazó izolátumok terápiás kudarccal vagy áttöréses fertőzésekkel jártak. A legtöbb klinikai esetben kaszpofungin-kezelést is végeztek. Mindamellett, állatkísérletekben ezek a mutációk keresztrezisztenciát okoznak mindhárom echinokandinnal szemben, és ezért az ilyen izolátumok echinokandin-rezisztensnek minősülnek, amíg további klinikai tapasztalatok nem állnak rendelkezésre az anidulafunginnal kapcsolatban.
Az anidulafungin in vitro hatásossága a Candida fajokkal szemben nem egységes. A C. parapsilosis
esetében az anidulafungin MIC értéke magasabb, mint a többi Candida faj esetében.
In vivo aktivitás
A parenterálisan alkalmazott anidulafungin a jól működő és a gyenge immunrendszerű egér és nyúl modellekben hatásos volt a Candida fajokkal szemben. Az anidulafungin-kezelés meghosszabbította a túlélést, és 24–96 órával az utolsó kezelést követően vizsgálva csökkentette a szervekben a Candida fajok mennyiségét.
A kísérletes fertőzések közé tartozott a neutropeniás nyulak disszeminált C. albicans fertőzése, neutropeniás nyulak flukonazol-rezisztens C. albicans okozta oesophagealis/oropharyngealis fertőzése, valamint neutropeniás egerek flukonazol-rezisztens C. glabrata disszeminált fertőzése.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Candidaemia és az invazív Candidiasis egyéb formái
Az anidulafungin biztonságosságát és hatásosságát egy pivotális III. fázisú, randomizált, kettős vak, multicentrikus, multinacionális vizsgálatban értékelték, főként nem neutropeniás candidaemiás betegeken, valamint korlátozott számú, mélyszöveti Candida fertőzésben vagy tályogképződéssel járó betegségben szenvedő betegen. A Candida endocarditisben, osteomyelitisben vagy meningitisben szenvedő betegeket, illetve C. krusei okozta fertőzésben szenvedő betegeket specifikusan kizárták a vizsgálatból. A betegek random módon kaptak anidulafungint (200 mg intravénás telítő adag, majd napi 100 mg intravénásan) vagy flukonazolt (800 mg intravénás telítő adag, majd napi 400 mg intravénásan), és az APACHE II-pontszám (≤20 és >20), valamint a neutropenia megléte, illetve hiánya szerint sztratifikációra kerültek. A kezelést legalább 14, de legfeljebb 42 napig alkalmazták.
Mindkét vizsgálati karon engedélyezték, hogy a betegek legalább 10 napig tartó intravénás kezelést követően orális flukonazolra váltsanak azzal a feltétellel, hogy tolerálni tudták a per os kezelést, és legalább 24 órája láztalanok voltak, valamint a legutolsó hemokultúráik Candida speciesek tekintetében negatívak voltak.
A módosított, beválasztás szerinti („modified intent-to-treat” (MITT) populációba kerültek azok a betegek, akiknél a vizsgálatba való belépés előtt egy normálisan steril lokalizációból vett tenyésztés eredménye Candida fajra nézve pozitív volt, és akik legalább egy adagot kaptak a vizsgálati szerből. Az elsődleges hatásossági elemzésben, ami a MITT-populáció globális válasza volt az intravénás kezelés végén, az anidulafungint a flukonazollal vetették össze egy előre meghatározott, kétlépéses statisztikai összehasonlításban („nem rosszabb, mint” típusú [„non-inferiority”] vizsgálat, amit „jobb, mint” típusú [„superiority”] vizsgálat követett). A sikeres globális válaszhoz klinikai javulásra és mikrobiológiai eradikációra volt szükség. A betegeket a teljes kezelés befejezése után 6 hétig követték.
Kétszázötvenhat, 16-91 éves beteg került randomizált módon kezelésre, és kapott legalább egy adag vizsgálati szert. A vizsgálat megkezdésekor a leggyakoribb izolált fajok a C. albicans (63,8% anidulafungin, 59,3% flukonazol), majd a C. glabrata (15,7%, 25,4%), C. parapsilosis (10,2%,
13,6%) és a C. tropicalis (11,8%, 9,3%) voltak, az utóbbi 3 faj esetén sorrendben 20, 13 és
15 izolátum az anidulafungin-csoportban. A betegek többségének Apache II-pontszáma ≤ 20 volt, és nagyon kevés volt közülük neutropeniás.
Mind az átfogó, mind a különböző alcsoportok hatásossági adatait a 2. táblázat mutatja be.
| 2. táblázat Globális siker a MITT-populációban: primer és szekunder végpontok | |||
| Anidulafungin | Flukonazol | A csoportok közti különbség a(95%-os CI) | |
| Az IV kezelés vége (elsődleges végpont) | 96/127 (75,6%) | 71/118 (60,2%) | 15,42 (3,9; 27,0) |
| Csak candidaemia | 88/116 (75,9%) | 63/103 (61,2%) | 14,7 (2,5; 26,9) |
| Egyéb steril lokalizációkb | 8/11 (72,7%) | 8/15 (53,3%) | - |
| Peritonealis fluidum/IAc abscessus | 6/8 | 5/8 | |
| Egyéb | 2/3 | 3/7 | |
| C. albicansd | 60/74 (81,1%) | 38/61 (62,3%) | - |
| Nem-albicans speciesekd | 32/45 (71,1%) | 27/45 (60,0%) | - |
| Apache II-pontszám ≤ 20 | 82/101 (81,2%) | 60/98 (61,2%) | - |
| Apache II-pontszám > 20 | 14/26 (53,8%) | 11/20 (55,0%) | - |
| Nem neutropeniás(ANC, sejt/mm3 > 500) | 94/124 (75,8%) | 69/114 (60,5%) | - |
| Neutropeniás(ANC, sejt/mm3 ≤ 500) | 2/3 | 2/4 | - |
| Más végpontoknál | |||
| A teljes kezelés végén | 94/127 (74,0%) | 67/118 (56,8%) | 17,24 (2,9; 31,6)e |
| 2 hetes követés | 82/127 (64,6%) | 58/118 (49,2%) | 15,41 (0,4; 30,4)e |
| 6 hetes követés | 71/127 (55,9%) | 52/118 (44,1%) | 11,84 (-3,4; 27,0)e |
a Az anidulafungin és a flukonazol különbségéből számítva
b Egyidejű candidaemiával vagy anélkül
c Intraabdominalis
d Olyan betegek adatai, akiknél a vizsgálat megkezdésekor egyetlen patogén volt.
e A szekunder időpontok többszörös összehasonlításával post hoc korrigált 98,3%-os konfidencia intervallumok. ANC – abszolút neutrofilszám
Az anidulafungin- és a flukonazol-karok mortalitási arányait a 3. táblázat mutatja:
| 3. táblázat Mortalitás | ||
| Anidulafungin | Flukonazol | |
| Vizsgálati összmortalitás | 29/127 (22,8%) | 37/118 (31,4%) |
| Mortalitás a vizsgálati kezelés alatt | 10/127 (7,9%) | 17/118 (14,4%) |
| A Candida fertőzésnek tulajdonított mortalitás | 2/127 (1,6%) | 5/118 (4,2%) |
További adatok neutropeniás betegek körében
Az anidulafungin (200 mg intravénás telítő dózis, majd napi 100 mg intravénásan) hatásosságát értékelték mikrobiológiailag igazolt invazív candidiasisban szenvedő, felnőtt neutropeniás betegek (definíció: abszolút neutrofilszám ≤500 sejt/mm3, fehérvérsejtszám ≤500 sejt/mm3 vagy a vizsgálat kezdetekor a vizsgáló megítélése szerint neutropenia áll fenn) körében 5 prospektív vizsgálat (1, a kaszpofunginnal összehasonlító vizsgálat és 4 nyílt, nem összehasonlító vizsgálat) összesített adatai alapján. A betegeket legalább 14 napig kezelték. A stabil klinikai állapotú betegek esetében engedélyezték a per os azol-kezelésre való áttérést legalább 5–10 napi anidulafungin-kezelés után. Az elemzésbe összesen 46 beteget vontak be. A betegek többsége csak candidaemiában szenvedett (84,8%; 39/46). A vizsgálat megkezdésekor a leggyakoribb izolált kórokozók a következők voltak:
C. tropicalis (34,8%; 16/46), a C. krusei (19,6%; 9/46), a C. parapsilosis (17,4%; 8/46), a C. albicans (15,2%; 7/46) és a C. glabrata (15,2%; 7/46). A sikeres globális válasz aránya az intravénás kezelés végén (elsődleges végpont) 26/46 (56,5%) volt, illetve a bármilyen kezelés végén 24/46 (52,2%) volt. Az összmortalitás a vizsgálat végéig (a 6 hét utáni kontroll vizsgálatig) 21/46 (45,7%) volt.
Egy prospektív, kettős vak, randomizált, kontrollos vizsgálatban az anidulafungin hatásosságát értékelték invazív candidiasisban szenvedő, felnőtt neutropeniás betegek körében (definíció: abszolút neutrofilszám ≤500 sejt/mm3 a vizsgálat kezdetekor). A beválasztható betegek vagy anidulafungint (200 mg intravénás telítő dózis, majd napi 100 mg intravénásan), vagy kaszpofungint (70 mg intravénás telítő dózis, majd napi 50 mg intravénásan) kaptak (2:1 arányú randomizálás). A betegeket legalább 14 napon keresztül kezelték. A stabil klinikai állapotú betegek esetében engedélyezték a per os azol-kezelésre való áttérést legalább 10 napi vizsgálati kezelés után. Összesen 14, mikrobiológiailag igazolt invazív candidiasisban szenvedő, neutropeniás beteget vontak be a vizsgálatba (MITT populáció; 11 beteg kapott anidulafungint és 3 beteg kaszpofungint). A betegek többsége csak candidaemiában szenvedett. A vizsgálat megkezdésekor a leggyakoribb izolált kórokozók a következők voltak: C. tropicalis (anidulafunginnal kezelt: 4 beteg, kaszpofunginnal kezelt: 0 beteg),
C. parapsilosis (2; 1), C. krusei (2; 1) és C. ciferrii (2; 0). A sikeres globális válaszadási arány az intravénás kezelés végén (elsődleges végpont) az anidulafungin esetében 8/11 (72,7%) és a kaszpofungin esetében 3/3 (100%) volt (különbség: -27.3, 95% CI: -80,9; 40,3); a sikeres globális válaszadási arány a bármilyen kezelés végén az anidulafungin esetében 8/11 (72,7%) és a kaszpofungin esetében 3/3 (100%) volt (különbség: -27.3, 95% CI: -80,9; 40,3). Az összmortalitás a 6 hetes ellenőrzésig (MITT populáció) az anidulafungin esetében 4/11 (36,4%) és a kaszpofungin esetében 2/3 (66,7%) volt.
Mikrobiológiailag igazolt, invazív candidiasisban szenvedő, neutropeniás betegeket azonosítottak 4, hasonló kialakítású prospektív, nyílt, nem összehasonlító vizsgálat összesített adatai alapján. Az anidulafungin (200 mg intravénás telítő dózis, majd napi 100 mg intravénásan) hatásosságát értékelték 35 felnőtt neutropeniás beteg (definíció: abszolút neutrofilszám ≤500 sejt/mm3 vagy fehérvérsejtszám
≤500 sejt/mm3 – 22 betegnél; vagy a vizsgálat kezdetekor a vizsgáló megítélése szerint neutropeniás – 13 beteg) körében. Mindegyik beteget legalább 14 napig kezelték. A stabil klinikai állapotú betegek esetében engedélyezték a per os azol-kezelésre való áttérést legalább 5-10 napi anidulafungin-kezelés után. A betegek többsége csak candidaemiában szenvedett (85,7%). A vizsgálat megkezdésekor a leggyakoribb izolált kórokozók a következők voltak: C. tropicalis (12 beteg), C. albicans (7 beteg), C. glabrata (7 beteg), C. krusei (7 beteg) és C. parapsilosis (6 beteg). A teljes sikeres globális válasz aránya az intravénás kezelés végén (elsődleges végpont) 18/35 (51,4%) volt, illetve a bármilyen kezelés végén 16/35 (45,7%). Az összmortalitás a 28. napig 10/35 volt (28,6%). A vizsgálat kezdetén a vizsgáló által neutropeniásnak megítélt 13 betegnél a teljes sikeres globális válasz aránya az intravénás kezelés végén, illetve a bármilyen kezelés végén 7/13 (53,8%) volt.
További adatok a mély szöveti fertőzésben szenvedő betegek körében
Az anidulafungin (200 mg intravénás telítő dózis, majd napi 100 mg intravénásan) hatásosságát értékelték mikrobiológiailag igazolt mélyszöveti candidiasisban szenvedő felnőtteknél 5 prospektív vizsgálat (1, a kaszpofunginnal összehasonlító vizsgálat és 4 nyílt, nem összehasonlító vizsgálat) összesített adatai alapján. A betegeket legalább 14 napig kezelték. A 4 nyílt vizsgálatban a stabil klinikai állapotú betegek esetében engedélyezték a per os azol-kezelésre való áttérést legalább
5-10 napi anidulafungin-kezelés után. Összesen 129 beteg adatait értékelték. Egyidejűleg candidaemiában szenvedett 21 beteg (16,3%). Az APACHE II pontszám átlagosan 14,9 (tartomány: 2-44) volt. A fertőzés helye a leggyakrabban a hasüreg (54,3%, 70/129 beteg), az epeutak (7,0%, 9/129), a mellüreg (5,4%, 7/129) és a vese (3,1%, 4/129) volt. A mély szövetekből a leggyakrabban izolált kórokozók a következők voltak: C. albicans (64,3%; 83/129), C. glabrata (31,0%; 40/129),
C. tropicalis (11,6%; 15/129) és C. krusei (5,4%; 7/129). Az 4. táblázatban látható a teljes sikeres globális válasz aránya az intravénás kezelés végén (elsődleges végpont), illetve a bármilyen kezelés végén, valamint az összmortalitás a 6 hét utáni kontroll vizsgálatig.
4. táblázat A sikeres globális válasza és az összmortalitás aránya mélyszöveti candidiasisban szendedő betegek körében – összesített elemzés
MITT populáció n/N (%)
Globális sikeres válasz (EOIVT)b
Összesen 102/129 (79,1)
Hasüreg 51/70 (72,9)
Epeutak 7/9 (77,8)
Mellüreg 6/7 (85.7)
Vese 3/4 (75,0)
Globális sikeres válasz (EOT)b 94/129 (72,9)
Összmortalitás 40/129 (31,0)
a Globális sikeres válasznak minősült a klinikai és mikrobiológiai siker egyidejű jelenléte
b EOIVT: az intravénás kezelés végén; EOT: a bármilyen kezelés végén
Gyermekek és serdülők
Egy prospektív, nyílt, nem komparatív, nemzetközi vizsgálatban az anidulafungin biztonságosságát és hatásosságát mérték fel 68, ICC-ben szenvedő, 1 hónapos - <18 éves korú gyermekgyógyászati betegnél. A betegeket életkor szerint rétegezték (1 hónap – <2 év, 2 – <5 év, illetve 5 – <18 év), és naponta egyszer intravénásan anidulafungint kaptak (3,0 mg/ttkg telítő dózist az 1. napon, majd azt követően napi 1,5 mg/ttkg fenntartó dózist) legfeljebb 35 napig, ami után opcionálisan orális flukonalzolra válthattak (napi 6–12 mg/ttkg, legfeljebb napi 800 mg). A betegeket a kezelés befejezése után 2 és 6 héttel utánkövették.
Az anidulafungint kapó 68 beteg közül 64-nek volt mikrobiológiailag igazolt Candida fertőzése, és őket értékelték hatásosság szempontjából a módosított, beválasztás szerinti (MITT) populációban. Összesen 61 betegnél (92,2%) csak a vérből volt izolálható a Candida. A leggyakrabban izolált patogén a Candida albicans (25 beteg [39,1%]) volt, amit a Candida parapsilosis (17 beteg [26,6%]) és a Candida tropicalis (9 beteg [14,1%]) követett. A sikeres globális válasz meghatározása a sikeres klinikai válasz (gyógyulás vagy javulás) és a sikeres mikrobiológiai válasz (eradikáció vagy feltételezett eradikáció) együttese volt. A sikeres globális válasz összesített arányát a MITT populációra vonatkozóan az 5. táblázat mutatja be.
| 5. táblázat A sikeres globális válasz összefoglalása korcsoportonként, MITT populáció | |||||
| Sikeres globális válasz, n (%) | |||||
| Időpont | Globális válasz | 1 hónap – <2 év(N = 16)n (n/N, %) | 2 – <5 év(N = 18)n (n/N, %) | 5 – <18 év(N = 30)n (n/N, %) | Összesítve (N = 64)n (n/N, %) |
| EOIVT | Siker | 11 (68,8) | 14 (77,8) | 20 (66,7) | 45 (70,3) |
| 95%-os CI | (41,3; 89,0) | (52,4; 93,6) | (47,2; 82,7) | (57,6; 81,1) | |
| EOT | Siker | 11 (68,8) | 14 (77,8) | 21 (70,0) | 46 (71,9) |
| 95%-os CI | (41,3; 89,0) | (52,4; 93,6) | (50,6; 85,3) | (59,2; 82,4) | |
| 2. heti utánkövetés | Siker | 11 (68,8) | 13 (72,2) | 22 (73,3) | 46 (71,9) |
| 95%-os CI | (41,3; 89,0) | (46,5; 90,3) | (54,1; 87,7) | (59,2; 82,4) | |
| 6. heti utánkövetés | Siker | 11 (68,8) | 12 (66,7) | 20 (66,7) | 43 (67,2) |
| 95%-os CI | (41,3; 89,0) | (41,0; 86,7) | (47,2; 82,7) | (54,3; 78,4) | |
95% CI = pontosan 95%-os konfidencia intervallum binomiális arányokhoz Clopper–Pearson- módszerrel meghatározva; EOIVT = intravénás kezelés vége; EOT = kezelés vége; MITT = módosított, beválasztás szerinti; N = populáció alanyainak száma; n = választ adó alanyok száma.
Általános farmakokinetikai jellemzők
Az anidulafungin farmakokinetikáját egészséges alanyokon, speciális betegcsoportokon és betegeken
jellemezték. A szisztémás expozíció alacsony interindividuális változékonyságát észlelték (variációs koefficiens ~25%). Az egyensúlyi állapot egy telítő adag (a napi fenntartó adag kétszerese) beadása után, az első napon kialakult.
Eloszlás
Az anidulafungin farmakokinetikáját a gyors eloszlási felezési idő (0,5-1 óra) és 30-50 l-es eloszlási volumen jellemzi, ami a teljes test folyadéktérfogatához hasonló. Az anidulafungin nagymértékben kötődik (>99%) az emberi plazmafehérjékhez. Embereken az anidulafunginnal specifikus szöveti eloszlási vizsgálatokat nem végeztek. Ezért az anidulafungin cerebrospinalis folyadékba és/vagy a vér-agy gáton keresztül történő penetrációját illetően nem áll rendelkezésre információ.
Biotranszformáció
Az anidulafungin hepatikus metabolizációját nem észlelték. Az anidulafungin klinikailag nem lényeges szubsztrátja, induktora vagy inhibitora a citokróm P450 izoenzimeknek. Nem valószínű, hogy az anidulafunginnak klinikailag jelentős hatása legyen a citokróm P450 izoenzimek által metabolizált gyógyszerek metabolizmusára.
Az anidulafunginból fiziológiás hőmérsékleten és pH-értéken lassú kémiai lebomláson keresztül egy nyílt gyűrűs peptid keletkezik, melynek nincs gombaellenes hatása. Az anidulafungin in vitro lebomlásának felezési ideje fiziológiás körülmények között megközelítőleg 24 óra. Ezt követően in vivo a nyílt gyűrűs vegyület peptidekre bomlik, és főként biliáris exkrécióval ürül.
Elimináció
Az anidulafungin clearance-e kb. 1 l/óra. Az anidulafungin eliminációs felezési ideje kb. 24 óra, ami a plazmakoncentráció-idő profil legnagyobb részére jellemző, terminális felezési ideje pedig 40-50 óra, ami a profil terminális eliminációs fázisát jellemzi.
Egy egyszeri dózissal végzett klinikai vizsgálatban izotóppal (14C) jelölt anidulafungint (~88 mg) adtak egészséges alanyoknak. Az alkalmazott radioaktivitás kb. 30%-a választódott ki a széklettel
9 nap alatt, melynek kevesebb mint 10%-a volt változatlan gyógyszer. Az alkalmazott radioaktivitás kevesebb mint 1%-a választódott ki a vizelettel, jelezve az elhanyagolható renális clearance-t. Az anidulafungin-koncentrációk az adagolás után 6 nappal a kimutathatósági határ alá esnek. Nyolc héttel az adagolást követően elhanyagolható mennyiségű gyógyszereredetű radioaktivitást nyertek vissza a vérből, a vizeletből és a székletből.
Linearitás/nonlinearitás
Az anidulafungin a napi adagok széles tartományában (15-130 mg) lineáris farmakokinetikát mutat. Speciális betegcsoportok
Gombafertőzésben szenvedő betegek
A populációs farmakokinetikai analízisek alapján az anidulafungin farmakokinetikája a gombafertőzésben szenvedő betegeknél az egészséges egyéneknél észlelthez hasonló. A 200/100 mg napi adagolási rend és 1,1 mg/perc infúziós sebesség mellett 7 mg/l-es Cmax-érték és 3 mg/l-es minimális koncentráció (Cmin) érhető el egyensúlyi állapotban, kb. 110 mg•h/l-es átlagos egyensúlyi AUC-vel.
Testtömeg
Bár a populációs farmakokinetikai analízis során a testtömeget a clearance-ben bekövetkező változékonyság egyik forrásaként azonosították, a testtömegnek csekély klinikai jelentősége van az anidulafungin farmakokinetikáját illetően.
Nem
Az anidulafungin plazmakoncentrációi egészséges férfiaknál és nőknél hasonlóak voltak. Betegeken ismételt dózisokkal végzett vizsgálatokban a gyógyszer clearance-e férfiaknál némiképp gyorsabb volt (kb. 22%-kal).
Idősek
A populációs farmakokinetikai analízis azt mutatta, hogy a clearance medián-értéke némiképp különbözött az idős betegek (betegek kora ≥ 65 év, a clearance medián-értéke = 1,07 l/h) és a nem idős betegek (betegek kora <65 év, a clearance medián-értéke = 1,22 l/h) csoportjai között, azonban a clearance-értékek tartománya hasonló volt.
Etnikai hovatartozás
Az anidulafungin farmakokinetikája kaukázusiak, feketék, ázsiaiak és hispániaiak között hasonló volt.
HIV-pozitivitás
HIV-pozitivitás miatt az adagolás módosítása nem szükséges, tekintet nélkül az egyidejűleg alkalmazott antiretrovirális kezelésre.
Májelégtelenség
Az anidulafungin nem metabolizálódik a májban. Az anidulafungin farmakokinetikáját Child-Pugh A,
B vagy C stádiumú májelégtelenségben szenvedő betegeknél vizsgálták. Az
anidulafungin-koncentrációk semmilyen mértékű májelégtelenségben szenvedő betegnél sem emelkedtek. Bár a Child-Pugh C stádiumú májelégtelenségben szenvedő betegeknél az AUC csekély csökkenését figyelték meg, a csökkenés az egészséges alanyoknál végzett populációs vizsgálatok során észlelt eredmények tartományán belül esett.
Vesekárosodás
Az anidulafungin renális clearance-e elhanyagolható (<1%). Az enyhe-, közepes-, súlyos fokú vagy végstádiumú (dialízis-függő) vesekárosodásban szenvedő betegeken végzett klinikai vizsgálatban az anidulafungin farmakokinetikája az egészséges veseműködésű alanyoknál észlelthez hasonló volt. Az anidulafungin nem dializálható, és a hemodialízis időpontjától függetlenül beadható.
Gyermekek és serdülők
Az anidulafungin farmakokinetikáját legalább 5 napig tartó adagolást követően vizsgálták 24, károsodott immunrendszerű, neutropeniás gyermekgyógyászati betegnél (2-11 évesek) és serdülőnél (12-17 évesek). Az egyensúlyi állapot egy telítő adag (a napi fenntartó adag kétszerese) beadása után az első napon kialakult, és egyensúlyi állapotban a Cmax és az AUCss a dózissal arányos módon növekszik. A szisztémás expozíció ebben a betegcsoportban 0,75 mg/kg/nap, illetve 1,5 mg/kg/nap napi fenntartó dózis után hasonló volt, mint felnőtteknél az 50 mg/nap, illetve 100 mg/nap napi adag után. Ezek a betegek mindkét adagolási rendet jól tolerálták.
Az anidulafungin farmakokinetikáját 66, ICC-ben szenvedő gyermekgyógyászati betegeknél
(1 hónapos - <18 éves korú) vizsgálták egy prospektív, nyílt, nem komparatív gyermekgyógyászati vizsgálatban, 3,0 mg/ttkg telítő dózis, majd napi 1,5 mg/ttkg fenntartó dózis adását követően (lásd 5.1 pont). Az ICC-ben szenvedő felnőttek és gyermekgyógyászati betegek összesített adataiból
készített populációs farmakokinetikai elemzés alapján az átlagos expozíciós paraméterek (AUC0-24,ss és Cmin,ss) értéke dinamikus egyensúlyi állapotban, az összes gyermekgyógyászati korcsoportban
(1 hónap - <2 év, 2 - <5 év, illetve 5 - <18 év) összemérhető volt a 200 mg telítő dózist és napi 100 mg fenntartó dózist kapó felnőttekével. A testtömeggel korrigált CL (l/óra/ttkg) és egyensúlyi eloszlási volumen (l/ttkg) hasonló volt az egyes korcsoportokban.
Gyógyszerészeti jellemzők - ECALTA 100 MG
Fruktóz Mannit Poliszorbát 80 Borkősav
Nátrium-hidroxid (a pH beállításához) Sósav (a pH beállításához)
Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel vagy elektrolitekkel keverhető.
3 év
A hűtőlánc megszakítása legfeljebb 25 °C hőmérsékleten, legfeljebb 96 órán át megengedett, és a por hűtszekrénybe visszahelyezhető.
Elkészített oldat
Az elkészített oldat beadás előtti kémiai és fizikai stabilitása 25 °C-on 24 órán át igazolt.
Mikrobiológiai szempontból, az aszeptikus gyógyszerkészítés szabályainak betartása mellett, az elkészített oldat 25 °C-on tárolva legfeljebb 24 órán át felhasználható.
Infúziós oldat
Nem fagyasztható!
Az infúziós oldat beadás előtti kémiai és fizikai stabilitása 25 °C-on 48 órán át igazolt.
Mikrobiológiai szempontból, az aszeptikus gyógyszerkészítés szabályainak betartása mellett, az infúziós oldat 25 ºC-on tárolva az elkészítéstől számított 48 órán belül használható fel.
Hűtőszekrényben (2 °C – 8 °C) tárolandó.
A gyógyszer feloldás és hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.
30 ml-es I. típusú üvegből készült injekciós üveg, elasztomer dugóval (butil gumi, ami a készítménnyel érintkező felületén inert polimer borítással, valamint a felső felületén a könnyebb elkészíthetőség érdekében lubrikáns anyaggal van bevonva, vagy alternatívként brómbutil gumi, lubrikánssal) és alumínium zárókupakkal, lepattintható kupakkal.
A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások.
Az ECALTA-t az injekcióhoz való vízzel, és ezt követően CSAK vagy 9 mg/ml (0,9%) nátrium- klorid-oldatos injekcióval vagy 50 mg/ml (5%) glükózinfúzióval szabad hígítani. Az elkészített ECALTA 9 mg/ml-es (0,9%) nátrium-klorid-infúziótól vagy 50 mg/ml-es (5%) glükózinfúziótól eltérő intravénás anyagokkal, adalékanyagokkal vagy gyógyszerekkel való kompatibilitását nem állapították meg. Az infúziós oldat nem fagyasztható.
Elkészítés
30 ml injekcióhoz való vízzel aszeptikusan elkészített injekciós üveg 3,33 mg/ml-es koncentrációt biztosít. Az elkészítéshez szükséges idő akár 5 perc is lehet. A rákövetkező hígítás után az oldatot ki kell dobni, ha szemcsés anyag vagy elszíneződés észlelhető benne.
Hígítás és az infúzió beadása
Amennyiben az oldat és a tartály tulajdonságai megengedik, a parenterális gyógyszert a beadás előtt vizuálisan ellenőrizni kell, hogy tartalmaz-e szilárd részecskéket vagy elszíneződött-e. Ha részecskék észlelhetők benne vagy elszíneződött, az oldatot meg kell semmisíteni.
Felnőtt betegek
Az elkészített injekciós üveg(ek) tartalmát aszeptikusan kell átjuttatni vagy 9 mg/ml (0,9%) nátrium-klorid-infúziót vagy 50 mg/ml (5%) glükózinfúziót tartalmazó infúziós zsákba (vagy
palackba), hogy megfelelő koncentrációjú ECALTA-oldat keletkezzen. Az alábbi táblázat megadja a 0,77 mg/ml végső koncentrációjú infúzió elkészítéséhez szükséges hígításokat és az egyes dózisok beadására vonatkozó utasításokat.
Az ECALTA beadását megelőző kívánt hígítások
| Adag | Port tartalmazó injekciósüvegek száma | Felol- dott össztér-fogat | Infúzió térfogataA | Infúzió össztér- fogataB | Infúzió sebessége | Infúzió beadásának minimálisidőtartama |
| 100 mg | 1 | 30 ml | 100 ml | 130 ml | 1,4 ml/perc vagy84 ml/óra | 90 perc |
| 200 mg | 2 | 60 ml | 200 ml | 260 ml | 1,4 ml/perc vagy84 ml/óra | 180 perc |
A 9 mg/ml (0,9%) nátrium-klorid-infúzió vagy 50 mg/ml (5%) glükózinfúzió.
B 0,77 mg/ml koncentrációjú infúziós oldat
Az infúzió sebessége nem haladhatja meg az 1,1 mg/perc-et (ami az utasításnak megfelelő feloldás és hígítás esetén 1,4 ml/perc-nek vagy 84 ml/óra-nak felel meg) (lásd 4.2, 4.4 és 4.8 pont).
Gyermekek és serdülők
Az 1 hónapos – <18 éves korú gyermekek és serdülők esetében a megfelelő dózis beadásához szükséges infúziós oldat térfogata a beteg testtömegétől függ. Az elkészített oldatot tovább kell hígítani, amíg a végső infúziós oldat koncentrációja el nem éri a 0,77 mg/ml-t. Programozható fecskendő vagy infúziós pumpa használata javasolt. Az infúzió sebessége nem haladhatja meg az 1,1 mg/perc értéket (ez az utasítások szerint történő feloldás és hígítás esetén 1,4 ml/perc vagy 84 ml/óra sebességnek felel meg) (lásd 4.2 és 4.4 pont).
-
Számítsa ki a beteg dózisát, és oldja fel a szükséges számú injekciós üveg tartalmát a feloldásra vonatkozó utasításoknak megfelelően, hogy 3,33 mg/ml koncentrációt kapjon (lásd 2. és
4.2 pont).
-
Számítsa ki, hogy mekkora térfogatú feloldott anidulafunginra van szükség (ml-ben):
-
Anidulafungin térfogata (ml) = Anidulafungin dózisa (mg) 3,33 mg/ml
-
-
Számítsa ki a dózis beadásához használt oldat teljes térfogatát (ml-ben), hogy a végső koncentráció 0,77 mg/ml legyen:
-
A dózis beadásához használt oldat teljes térfogata (ml)
= Anidulafungin dózisa (mg) 0,77 mg/ml
-
-
Számítsa ki a hígítószer (5%-os glükózinjekció [USP, Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerkönyve szerinti] vagy 0,9%-os nátrium-klorid-injekció [USP] [azaz normál fiziológiás sóoldat]) térfogatát, ami a dózis beadásához használt oldat elkészítéséhez szükséges:
-
Hígítószer térfogata (ml) = A dózis beadásához használt oldat teljes térfogata (ml) – Anidulafungin térfogata (ml)
-
-
Aszeptikus technikával juttassa az anidulafungin és az 5%-os glükózinjekció (USP) vagy a 0,9%-os nátrium-klorid-injekció (USP) (azaz normál fiziológiás sóoldat) szükséges térfogatát (ml-ben) a beadáshoz szükséges infúziós fecskendőbe vagy iv. infúziós zsákba.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.