FLUGALIN 50 MG BEVONT TABLETTA

Befagyott váll, bursitis, tendinitis, tenosynovitis, alsóhát fájdalom, ficamok, húzódások.

A rheumatoid arthritis kezelése, benne a juvenilis arthritissel és a Still betegséggel, osteoarthrosis, spondylitis ankylopoietica, a csont- és izomrendszer betegségei és traumák, például periarthritis.

Enyhe, illetve közepesen erős fájdalmak (például fogfájás, posztoperatív fájdalom, dysmenorrhoea és migrén) enyhítése.

Adagolás

A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd 4.4 pont). A beteg rendszeres felülvizsgálata (gastrointestinalis vérzés) szükséges a kezelés alatt.

Felnőttek és 12 év feletti serdülők

Az ajánlott adag 150-200 mg/nap két, három vagy négy részre osztva. Súlyos tünetek, újkeletű betegségek vagy akut exacerbatio esetében a napi dózis 300 mg-ra emelhető, osztott adagokban.

Dysmenorrhoea:

A tünetek fellépésekor 100 mg adható, amit 4-6 órás időközönként 50 vagy 100 mg követ. Amaximális napi dózis nem haladhatja meg a 300 mg-ot.

Gyermekek:

A Flugalin alkalmazása 12 éves életkor alatt nem ajánlott.

Idősek:

Bár a flurbiprofént az idős betegek általában jól tolerálják, egyes betegekben – főleg, ha a vesefunkció beszűkült – a nem-szteroid gyulladásgátlók eliminációja lelassulhat. Ezekben az esetekben a flurbiprofént fokozott óvatossággal szabad alkalmazni, és az adagolást egyedileg kell beállítani.

Az alkalmazás módja

Per os alkalmazásra.

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, illetve acetilszalicilsavval vagy egyéb nem-szteroid gyulladásgátlóval szembeni túlérzékenység (asthma, urticaria vagy allergiás típusú reakció) esetén.

• Kórelőzményben előforduló nem-szteroid gyulladásgátló (NSAID) kezeléssel összefüggésben kialakult gastrointestinalis vérzés vagy perforáció.

• Aktívan zajló vagy kórelőzményben szereplő colitis ulcerosa, Crohn-betegség vagy kiújuló gastrointestinalis fekély/vérzés (kettő vagy több egymástól független igazolt fekély vagy vérzés).

• A flurbiprofén ellenjavallt súlyos szív-, máj- vagy veseelégtelenségben szenvedő betegeknél (lásd 4.4 pont).

• A terhesség harmadik trimesztere.

Általános óvintézkedések

A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd a 4.2 pontot és alább a gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatokat).

Bármely fájdalomcsillapító elhúzódó alkalmazása esetén fejfájás fordulhat elő, amelyet nem szabad emelt gyógyszer adagokkal kezelni.

Az alkohol egyidejű fogyasztása növeli az NSAID hatóanyagok nemkívánatos hatásait, különösen a tápcsatornát, illetve a központi idegrendszert illetően.

Fennálló fertőzések tüneteinek elfedése

Epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a szisztémás nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok) elfedhetik a fertőzés tüneteit, ami miatt késhet a megfelelő kezelés megkezdése és ezáltal kedvezőtlenebb lehet a fertőzés kimenetele. Ezt bakteriális, területen szerzett tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében észlelték. Ha a Flugalint fertőzéssel összefüggésben kialakuló láz és fájdalom fennállásakor alkalmazzák, ajánlatos a fertőzést figyelemmel kísérni.

Időskori alkalmazás

Az idős betegeknél gyakoribbak az NSAID-ok által okozott mellékhatások, főként a gastrointestinalis vérzés és perforáció, ami végzetes is lehet.

Gastrointestinalis hatások

A flurbiprofén csak óvatosan adható olyan betegeknek, akiknek az anamnézisében peptikus fekély és egyéb gastrointestinalis betegség szerepel, mivel betegségük súlyosbodhat.

Valamennyi NSAID-dal történt kezelés során beszámoltak gastrointestinalis vérzésről, fekélyképződésről vagy perforatióról, ami a kezelés alatt bármikor jelentkezhet. Ezek a mellékhatások akár halált is okozhatnak és bekövetkezhetnek figyelmeztető tünetekkel vagy az anamnézisben szereplő korábbi súlyos gastrointestinalis eseményt követően, illetve akár ezek nélkül is.

A gastrointestinalis vérzés, ulcus vagy perforatio kialakulásának kockázata nő a flurbiprofén dózisának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében ulcus szerepel, különösen, ha az vérzéssel vagy perforációs szövődménnyel járt, és idős korban. Ilyen esetekben a kezelést a lehető legalacsonyabb dózissal kell kezdeni.

Ilyen betegeknél, valamint azoknál, akik egyidejűleg kis dózisú acetilszalicilsavat vagy egyéb, a gastrointestinalis kockázatot várhatóan növelő készítményt szednek, mérlegelni kell a védő készítmények (például mizoprosztol vagy protonpumpa gátlók) egyidejű alkalmazását (lásd 4.5 pont).

Azoknak a betegeknek, akiknek az anamnézisében gastrointestinalis betegség szerepel - különösen az idős betegek esetében -, a kezelés kezdeti szakaszában jelenteniük kell minden szokatlan hasi tünetet (különösen a gastrointestinalis vérzést).

Ha a flurbiprofént szedő betegnél gastrointestinalis vérzés vagy ulcus jelentkezik, a kezelést abba kell hagyni.

Légzőszervi betegségek

A flurbiprofén alkalmazása kapcsán bronchospasmusról számoltak be azoknál a betegeknél, akinek az anamnézisében asthma szerepelt.

Cardiovascularis-, vese- és májkárosodás

Óvatosság szükséges vese-, szív- vagy májbetegségben szenvedőknél, mivel az NSAID-ok alkalmazása ronthatja a vesefunkciót. Ezeknél a betegeknél a lehető legalacsonyabb dózist kell alkalmazni és rendszeresen ellenőrizni kell a vesefunkciót.

Az NSAID-ok alkalmazása dózisfüggően a prosztaglandin képződés csökkenését, és veseelégtelenség kialakulását okozhatja. Ennek csökkent vesefunkciójú, szívelégtelenségben, májműködési zavarban szenvedő, diuretikummal kezelt, illetve időskorú betegeknél a legnagyobb a kockázata. Ezeknél a betegeknél a vesefunkciót rendszeresen ellenőrizni kell (lásd 4.3 pont).

Fokozott óvatossággal adható azoknak a betegeknek, akiknek az anamnézisében szívelégtelenség vagy magas vérnyomás szerepel, mivel a flurbiprofén kezelés ödémát okozhat.

Óvatosság ajánlott a gastrointestinalis fekélyek vagy vérzések kockázatát fokozó gyógyszereket (például per os kortikoszteroidokat, antikoagulánsokat, mint a warfarin, a szelektív szerotonin visszavétel-gátló vagy vérlemezke-aggregációgátlókat, például acetilszalicilsavat) szedő betegek esetében (lásd 4.5 pont).

Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások

Hypertonia és/vagy enyhe/közepesen súlyos pangásos szívelégtelenség előzetes fennállása esetén a beteget folyamatosan ellenőrizni kell és tanácsokkal kell ellátni, mivel NSAID-ok és a flurbiprofén alkalmazásával kapcsolatosan előfordult folyadékretenció és oedema.

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thrombotikus események (például myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok hosszabb ideig történő alkalmazása esetén. A flurbiprofén tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy ezt a kockázatot ki lehessen zárni.

Nem megfelelően beállított hipertónia, pangásos szívelégtelenség, diagnosztizált ischaemiás szívbetegség, perifériás artériás betegség és/vagy cerebrovascularis betegség esetén a flurbiprofénnel történő kezelést csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni. Hasonlóan megfontolandó olyan betegek kezelése, akiknél cardiovascularis betegségekre hajlamosító tényezők (például hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás) fennállnak.

A bőrt érintő hatások

A nem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása kapcsán nagyon ritkán súlyos bőrreakciókról, köztük exfoliativ dermatitisről, Stevens-Johnson-szindrómáról és toxikus epidermalis necrolysisről számoltak be, melyek közül néhány halálos kimenetelű volt. Úgy tűnik, ezeknek a reakcióknak a betegeknél a kezelés korai szakaszában a legnagyobb a kockázata. Az esetek többségében a reakciók a kezelés első hónapjában jelentkeznek. A flurbiprofént a bőrkiütés, nyálkahártya lézió vagy a túlérzékenység bármely egyéb jelének első jelentkezésekor abba kell hagyni.

Vesét érintő hatások

Az NSAID-ok, mint például a flurbiprofén-kezelés megkezdésekor fokozott óvatosság javasolt jelentősen dehidrált betegeknél.

Hematológiai hatások

Egyéb NSAID-okhoz hasonlóan a flurbiprofén is gátolhatja a vérlemezke aggregációt, és megnyújthatja a vérzési időt.

SLE és kevert kötőszöveti betegség

Az aszeptikus meningitis kockázata fokozott lehet (különösképpen fennálló autoimmun betegségben szenvedő betegeknél, mint amilyen például a szisztémás lupus erythematosus és a kevert kötőszövetes betegség). Az aszeptikus meningitis tünetei közé tartozik a kötött tarkó, a fejfájás, az émelygés, a hányás, a láz, illetve a zavarodottság (lásd 4.8 pont).

Információ a segédanyagokról

A készítmény laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A készítmény glükóz-szirupot és szacharózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.

Óvatosság ajánlatos, ha a betegeket az alábbi gyógyszerekkel kezelik, mert néhány betegnél interakciót jelentettek:

Diuretikumok, ACE-gátlók és angiotenzin-II antagonisták

Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. A diuretikumok az NSAID-ok nephrotoxikus hatását is fokozhatják. Egyes, károsodott veseműködésű betegeknél (például dehidrált betegek vagy károsodott veseműködésű idős betegek) egy ACE-gátló vagy egy angiotenzin-II antagonista együttes alkalmazása olyan szerekkel, amelyek gátolják a ciklooxigenáz enzimet, a veseműködés további romlását eredményezheti, beleértve a heveny veseelégtelenség lehetőségét is, ami rendszerint reverzíbilis. A flurbiprofént egyidejűleg ACE-gátlókkal vagy angiotenzin-II antagonistákkal szedő betegeknél ezekre a kölcsönhatásokra gondolni kell. Ezért a kombinációt óvatosan kell alkalmazni, különösen az időseknél. A betegeket megfelelően hidrálni kell, és a vesefunkciónak az egyidejű kezelés megkezdése utáni, majd azt követő rendszeres ellenőrzését mérlegelni kell.

Lítium sók

Az NSAID-ok csökkentik a lítium eliminációját.

Metotrexát

Az NSAID-ok csökkentik a metotrexát eliminációját.

Antikoagulánsok

Az NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, köztük a warfarin hatásait.

Thrombocytaaggregáció-gátlók és szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRIs)

Az NDAID-ok alkalmazása esetén fokozott a gastrointestinalis vérzések kockázata.

Acetilszalicilsav

Úgy, mint más NSAID-ot tartalmazó készítménynél, a flurbiprofén és acetilszalicilsav együttes adása általában nem ajánlott a mellékhatások fokozódásának lehetősége miatt.

Szívglikozidok

Az NSAID-ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a glomeruláris filtrációs arányt, és növelhetik a plazmában a szívglikozidok szintjét.

Ciklosporin

A vesetoxicitás kockázata fokozott az NSAID-ok adásánál.

Kortikoszteroidok

Fokozott a gastrointestinalis fekély vagy vérzés kockázata.

Cox-2 gátlók és más NSAID-ok

Flurbiprofén együttes adása más NSAID-okkal, beleértve a ciklooxigenáz-2 szelektív gátlókat, kerülendő az additív hatás lehetősége miatt.

Mifepriszton

Az NSAID-okat 8-12 napig nem szabad alkalmazni a mifepriszton alkalmazása után, mivel az NSAID-ok csökkenthetik a mifepriszton hatásait.

Kinolon antibiotikumok

Állatkísérletek adatai azt mutatják, hogy az NSAID-ok növelhetik a kinolon antibiotikumokkal járó konvulziók kockázatát. Az NSAID-okat és kinolonokat szedő betegeknél nagyobb lehet a konvulziók kialakulásának a kockázata.

Takrolimusz

NSAID-okkal együttadva fokozódhat a renális toxicitás kockázata.

Zidovudin

NSAID-okkal együttadva a haematológiai toxicitás kockázata nő. HIV-pozitív haemophiliás betegeknél a haemarthrosis és a haematoma kialakulásának veszélye fokozódik.

Alkohol: az alkohol egyidejű fogyasztása növeli az NSAID hatóanyagok nemkívánatos hatásait, különösen a tápcsatornát, illetve a központi idegrendszert illetően.

Termékenység

A flurbiprofén kedvezőtlenül befolyásolhatja a termékenységet a nők esetében, ezért alkalmazása nem javasolt azoknál, akik teherbe kívánnak esni. Azoknál a nőknél, akik nem esnek teherbe vagy akiknél infertilitás miatt kivizsgálás történik, megfontolandó a Flugalin-kezelés megszakítása.

Terhesség

A prosztaglandinszintézis gátlása kedvezőtlenül befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrionális/foetalis fejlődést. Epidemiológiai vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy egy prosztaglandinszintézis-gátlónak a koraterhesség alatt történő alkalmazását követően fokozott a vetélés és a szívfejlődési rendellenesség, valamint a gastroschisis kockázata. A cardiovascularis malformációk abszolút kockázata kevesebb, mint 1%-ról maximum kb. 1,5%-ig emelkedett. Az elképzelések szerint a kockázat a dózissal és a kezelés időtartamával együtt növekszik. Állatoknál egy prosztaglandinszintézis-gátlónak az alkalmazása igazoltan a pre- és posztimplantációs veszteség és az embrio-foetalis letalitás növekedését eredményezi. Emellett a különböző malformációk, köztük a cardiovascularis malformációk gyakoriságának emelkedéséről számoltak be olyan állatoknál, amelyeknek az organogenezis periódusa alatt egy prosztaglandin-szintézis gátlót adtak.

A terhesség 20. hetétől kezdődően a Flugalin bevont tabletta alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül – a második trimeszterben végzett kezelést követően – ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt.

A Flugalin bevont tablettát a terhesség első és második trimesztere alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van. Ha a flurbiprofént olyan nő alkalmazza, aki teherbe kíván esni, vagy azt a terhesség első vagy második trimesztere alatt alkalmazza, akkor az adagnak olyan alacsonynak és a kezelés időtartamának olyan rövidnek kell lennie, amennyire csak lehetséges.

Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus-szűkület antenatalis monitorozása, ha a Flugalin-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. A Flugalin alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.

A terhesség harmadik trimesztere alatt minden prosztaglandin-szintézis gátló a magzatot az alábbiaknak teheti ki:

• cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus Botalli idő előtti szűkületével/záródásával és pulmonalis hypertoniával),

• renális dysfunctio (lásd fent).

az anyát és az újszülöttet a terhesség végén az alábbiaknak teheti ki:

• a vérzési idő lehetséges megnyúlása, ez egy aggregáció-gátló hatás, ami már nagyon kis dózisoknál is kialakulhat.

• a méhkontrakciók gátlása, ami késői vagy elhúzódó szülést eredményezhet.

Ennek következtében a Flugalin bevont tabletta a terhesség harmadik trimeszterében ellenjavallt.

Vajúdás és szülés

A készítmény a vajúdás megindulásának késleltetését okozhatja, illetve nagyobb vérzési hajlamot mind az anyánál, mind a gyermeknél.

Szoptatás

A flurbiprofén kiválasztódik a humán anyatejbe, azonban a kiválasztott mennyiség az anyai dózisnak csak kis hányadát képezi. A Flugalin alkalmazása nem javasolt a szoptatás alatt. A jelenleg rendelkezésre álló, korlátozott számú vizsgálat szerint a nem-szteroid gyulladásgátlók nagyon alacsony koncentrációban megjelenhetnek az anyatejben. Lehetőség szerint a nem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása kerülendő a szoptatás alatt.

Az NSAID-kezelés során nemkívánatos hatások, mint például szédülés, álmosság, fáradtság és látászavarok előfordulhatnak. Ilyen esetekben nem javasolt a gépjárművezetés, illetve gépek kezelése.

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Túlérzékenységi reakciókat jelentettek a flurbiprofénnel történő kezelést követően. Ezek közé tartozik (a) a nemspecifikus allergiás reakció és az anafilaxia, (b) a légúti reaktivitás, beleértve az asztmát, az asztma súlyosbodását, a bronchospasmust, illetve a dyspnoét, továbbá (c) vonatkozó bőrtünetek, köztük pruritus, urticaria, purpura, angioedema és nagyon ritkán erythema multiforme, bullosus dermatosisok (benne Stevens-Johnson-szindróma és toxicus epidermalis necrolysis).

Fertőző betegségek és parazitafertőzések

Az NSAID-ok alkalmazásával egyidejűleg a bőrfertőzésekkel kapcsolatos gyulladásos tünetek fellángolását (például a nekrotizáló fasciitis kialakulását) jelentették. Ha fertőzés jelei alakulnak ki vagy súlyosbodnak a flurbiprofén alkalmazása során, a betegnek késedelem nélkül fel kell keresnie kezelőorvosát.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

A leggyakoribb nemkívánatos hatások gastrointestinalis jellegűek. A flurbiprofén alkalmazását követően hányingert, hányást, hasmenést, flatulenciát, székrekedést, dyspepsiát, hasi fájdalmat, melaenát, haematemesist, stomatitis ulcerosát, gastrointestinalis vérzést, fekélyes szájnyálkahártya gyulladás jelentkezhet, valamint a colitis és a Crohn-betegség kiújulását (lásd 4.3 pont) jelentették. Ritkábban gastritist, pepticus fekélyt, fekély miatt bekövetkező perforációt vagy vérzést figyeltek meg.

Pancreatitist nagyon ritkán jelentettek.

Szív- és érrendszeri betegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thrombotikus események (például myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok hosszabb ideig történő alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).

Oedemát, hypertoniát és szívelégtelenséget jelentettek NSAID-kezeléssel kapcsolatban.

Az flurbiprofénhez esetlegesen kapcsolódó mellékhatások gyakorisága a MedDRA gyakorisági konvenció és a szervrendszerek szerinti osztályozás szerint került feltüntetésre. Az alábbi gyakorisági kategóriák kerültek alkalmazásra: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – 1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Tünetek

Fejfájás, hányinger, hányás, gastrointestinalis tünetek vérzés, ritkán hasmenés, tudatzavar, izgatottság, kóma, álmosság, szédülés, fülzúgás, konvulzió. Súlyos mérgezés esetén akut veseelégtelenség és májkárosodás lehetséges.

Kezelés

A flurbiprofénnek nincs pecifikus antidótuma, így tüneti kezelés ajánlott.

Gyomormosás és szükség esetén a szérum elektrolitok korrekciója ajánlott.

A vese- és májfunkció monitorozása szükséges. A beteget a mérgezést követően legalább 4 óráig megfigyelés alatt kell tartani. Konvulziók esetében intravénás diazepám kezelés ajánlott.