GALEBON 0,4 MG RETARD KEMÉNY KAPSZULA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - GALEBON 0,4 MG
Benignus prostata hyperplasiával (BPH) kapcsolatos alsó húgyúti tünetek (LUTS: lower urinary tract symptoms) kezelése.
Adagolás
Naponta 1retard kemény kapszula, amelyet a reggeli, illetve a napi első étkezés után kell bevenni.
Gyermekek
A Galebon 0,4mg retard kemény kapszulának gyermekeknél nincs releváns alkalmazása.
A tamszulozin biztonságosságát és hatásosságát 18évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok leirata az 5.1pontban található.
Alkalmazás vesekárosodás esetén
Vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges az adag módosítása.
Alkalmazás májkárosodás esetén
Enyhe és közepes májkárosodásban nem szükséges az adag módosítása (lásd még 4.3pont „Ellenjavallatok”).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra. A kapszulát egészben kell lenyelni, és nem szabad összetörni vagy szétrágni, mert ez befolyásolhatja a hatóanyag elhúzódó kioldódását.
- A készítmény hatóanyagával szembeni túlérzékenység beleértve a gyógyszer-indukált angioödémát vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
- Orthostaticus hypotonia az anamnézisben.
- Súlyos májkárosodás.
A többi α1-adrenoreceptor antagonistához hasonlóan a tamszulozinnal való kezelés kapcsán egyes esetekben vérnyomásesés fordulhat elő, amely eredményeként nagyon ritkán syncope is kialakulhat. Az orthostaticus hypotonia első jeleire (szédülés, gyengeség) a beteget le kell ültetni vagy fektetni, amíg a tünetek meg nem szűnnek.
A tamszulozinnal való kezelés megkezdése előtt a beteget meg kell vizsgálni, hogy kizárhatóak legyenek olyan egyéb betegségek, amelyek a benignus prostata hyperplasia tüneteivel megegyező panaszokat okozhatnak.
A kezelés előtt, és a kezelés ideje alatt rendszeresen rektális digitális vizsgálatot és szükség esetén prostata specifikus antigén (PSA) meghatározást kell végezni.
A súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében (kreatinin-clearance <10ml/perc) a kezelést nagy körültekintéssel kell végezni, mert velük kapcsolatosan kevés a klinikai tapasztalat.
Néhány, tamszulozin-kezelés alatt álló vagy előzőleg tamszulozinnal kezelt betegnél cataracta vagy glaucoma műtét során Intraoperativ Floppy Iris szindrómát (IFIS, a szűk pupilla-tünet egy variánsa) figyeltek meg. Az IFIS a műtét közbeni és a műtét utáni szemkomplikációk számának növekedéséhez vezethet.
A tamszulozin-kezelés felfüggesztését cataracta vagy glaucoma műtét előtt 1-2 héttel hasznosnak tartják a köztudatban, de ennek előnyét még nem igazolták. A terápiát a cataracta-műtét előtt jóval abbahagyó betegeknél is előfordult IFIS.
Tamszulozin-kezelést nem ajánlott kezdeni azon betegeknél, akik cataracta vagy glaucoma műtétre vannak előjegyezve. A műtét előkészítése során a cataracta‑műtétet végző sebésznek és a szemészcsoportnak meg kell győződnie arról, hogy a cataracta vagy glaucoma műtétre előjegyzett beteget kezelik-e vagy kezelték-e tamszulozinnal annak érdekében, hogy az IFIS műtét alatti kezeléséhez a megfelelő feltételeket biztosíthassák.
Nem ajánlott a tamszulozint a CYP3A4 erős inhibitoraival együtt adni olyan betegeknek, akikre a gyengén metabolizáló CYP2D6 fenotípus jellemző.
A tamszulozin-hidrokloridot óvatosan kell alkalmazni a CYP3A4 erős és mérsékelt inhibitoraival kombinációban (lásd 4.5pont).
A készítmény kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz retard kemény kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Nem észleltek kölcsönhatást tamszulozin-hidroklorid és atenolol, enalapril vagy teofillin egyidejűleg történő alkalmazása során.
Az egyidejűleg adott cimetidin a tamszulozin plazmaszintjének emelkedését okozhatja, a furoszemid pedig annak csökkenését, de mivel a gyógyszerszintek a normális tartományban maradnak, nem szükséges megváltoztatni az adagolást.
In vitro a diazepám, propranolol, triklórmetiazid, klórmadinon, amitriptilin, diklofenák, glibenklamid, szimvasztatin és warfarin adásakor a humán plazmában mért tamszulozin szabad frakciójának mennyisége nem változik meg. A tamszulozin sem változtatja meg a diazepám, a propranolol, a triklórmetiazid és a klórmadinon szabad frakcióit.
A diklofenák és a warfarin azonban fokozhatja a tamszulozin eliminációját.
A tamszulozin-hidroklorid erős CYP3A4 inhibitorokkal való együttes alkalmazása fokozott tamszulozin-hidroklorid expozícióhoz vezethet. A ketokonazollal (egy közismerten erős CYP3A4 inhibitorral) való együttes alkalmazása a tamszulozin-hidroklorid AUC és a cmax értékeinek 2,8‑szoros, illetve 2,2-szeres emelkedését eredményezte.
A tamszulozin-hidrokloridot nem ajánlott együtt adni erős CYP3A4 inhibitorokkal azon betegek esetében, akik gyengén metabolizáló CYP2D6 fenotípusba tartoznak.
A tamszulozin-hidrokloridot óvatosan kell alkalmazni a CYP3A4 erős és mérsékelt inhibitoraival kombinációban.
A tamszulozin-hidroklorid paroxetinnel való együttes alkalmazása, mely egy erős CYP2D inhibitor, a tamszulozin cmax és AUC értékeinek 1,3-szoros, illetve 1,6-szoros emelkedését eredményezte, de ezek az emelkedések nem tekinthetők klinikailag relevánsnak.
Más α1-adreno-receptor antagonistával történő együttes alkalmazása hypotoniát okozhat.
A tamszulozin nők kezelésére nem javallt.
Rövid és hosszú távú klinikai vizsgálatok során férfiakban ejakulációs zavarokat figyeltek meg. Engedélyezést követően retrográd ejakulációt és ejakulációs képtelenséget jelentettek.
A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. A betegnek tudnia kell azonban, hogy az alkalmazást követően szédülés léphet fel.
| Szervrendszerek | Gyakori(≥1/100 - <1/10) | Nem gyakori(≥1/1000 -<1/100) | Ritka(≥1/10000 -<1/1000) | Nagyon ritka(<1/10000) | Nem ismert(a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg) |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Szédülés (1,3%) | Fejfájás | Syncope | ||
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | Homályos látás*, Látászavar* | ||||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | Palpitatio | ||||
| Érbetegségek és tünetek | Orthostaticus hypotonia | ||||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Rhinitis | Epistaxis* | |||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Obstipatio, Hasmenés, Hányinger, Hányás | Szájszárazság* | |||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Kiütés, Pruritus, Urticaria | Angioödéma | Stevens–Johnson-szindróma | Erythema multiforme*, Exfoliativ dermatitis* | |
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | Ejakulációs zavarok, Retrográd ejakuláció, Ejakulációs képtelenség | Priapismus | |||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Gyengeség |
*Poszt-marketing megfigyelések
A tamszulozin-kezeléssel összefüggő Intraoperativ Floppy Iris szindrómaként (IFIS) ismert, szűk pupilla-tünetről számoltak be cataracta vagy glaucoma műtét közben a forgalmazást követően (lásd még 4.4pont).
A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok
A fent említett mellékhatásokon kívül a tamszulozin kezeléssel összefüggésben a következő mellékhatásokat jelentették: pitvarfibrilláció, arrhythmia, tachycardia és dyspnoea. Mivel ezek a spontán bejelentett esetek a világot átfogó forgalomba hozatalt követő tapasztalatokból származnak, az esetek gyakorisága és a tamszulozin szerepe az ok-okozati összefüggés tekintetében megbízhatóan nem határozható meg.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Tünetek
A tamszulozin-hidroklorid túladagolása potenciálisan súlyos hypotoniás hatást válthat ki. Súlyos hypotoniát írtak le különböző mennyiségek túladagolása után.
12mg tamszulozin-hidroklorid volt az a legmagasabb adag, amit egy beteg véletlenül kapott, ez fejfájást eredményezett, további kórházi ápolás nem volt szükséges.
Kezelés
Túladagolást követő akut hypotonia esetén cardiovascularis szupportív kezelést kell alkalmazni. A beteget lefektetve a vérnyomás helyreállítható és a pulzus normalizálható. Ha ez nem segít, térfogatnövelőket, és ahol szükséges vazopresszorokat kell alkalmazni. Ellenőrizni kell a vesefunkciót és általános szupportív kezelést kell alkalmazni.
Mivel a tamszulozin nagyon erősen kötődik a plazmafehérjékhez, a dialízis kezelés valószínűleg eredménytelen.
A felszívódás megakadályozása érdekében célszerű hánytatót adni. Nagy mennyiség bevétele esetén gyomormosást lehet végezni és aktív szenet, és ozmotikus hashajtót, például nátrium‑szulfátot lehet alkalmazni.
5. FARMAKOLÓGiai TULAJDONSáGOK
Farmakológiai tulajdonságok - GALEBON 0,4 MG
Farmakoterápiás csoport: Urológiai készítmények, α1 ‑adrenoreceptor antagonisták, ATC kód: G04CA02
Jóindulatú prosztata-betegségek kezelésére.
Hatásmechanizmus
A tamszulozin szelektív és kompetitív módon kötődik a posztszinaptikus α1-receptorokhoz, különösen az α1A és az α1D altípushoz. A húgycső és a prosztata simaizmainak ellazulását idézi elő.
Farmakodinámiás hatások
A tamszulozin fokozza a maximális vizeletáramlást. A húgycső és a prosztata simaizmainak feszülését oldja, ezáltal megszünteti az obstrukciót elősegítve a vizeletürítést és csökkentve az ürítési (obstruktív) tüneteket.
Szintén csökkenti a hólyag instabilitása következtében kialakult vizelettartási tüneteket.
Tartós kezelés során is érvényesül a vizelettartásra és ürítésre gyakorolt hatása. Jelentősen késlelteti a sebészi beavatkozások és a katéterezés szükségességének idejét.
Az α1-adreno-receptor antagonisták csökkenthetik a vérnyomást a perifériás ellenállás lecsökkentése révén. A tamszulozinnal végzett vizsgálatok során klinikailag számottevő vérnyomásesést nem észleltek.
Gyermekek
Egy kettős vak, randomizált, placebokontrollos, dózistartomány vizsgálatot végeztek neuropathiás hólyagbetegségben szenvedő gyerekeken. Összesen 161 (2–16év közötti) gyermeket randomizáltak és kezeltek a 3 tamszulozin dózis szint egyikével (alacsony [0,001-0,002mg/kg], közepes [0,002‑0,004mg/kg] és magas [0.004-0,008mg/kg]) vagy placebóval. Az elsődleges végpont azoknak a betegeknek a száma volt, akiknek az M. pubovesicalis szivárgási nyomáspontja <40cm H2O-ra csökkent egy nap alatt végzett két értékelés alapján. A másodlagos végpontok a következők voltak: A kiindulási értékhez viszonyítva bekövetkezett tényleges és százalékos változás az M. pubovesicalis szivárgási nyomáspontban, a hydronephrosis és a hydroureter javulásában vagy stabilizálódásában és a katéterezéssel kapott vizeletmennyiségben és a katéterezés időszakában a bevizelések számában bekövetkezett változásokban a katéterezési naplóban történt bejegyzések alapján. Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a placebocsoport és a 3 tamszulozin dózis szint bármelyikével kezelt csoport között sem az elsődleges, sem a másodlagos végpont tekintetében. Nem tapasztaltak terápiás választ egyik dózisszint esetében sem.
Felszívódás
A tamszulozin a bélből szívódik fel, biohasznosulása csaknem teljes. A tamszulozin felszívódása csökken, ha étkezés közben veszik be.
Egyforma felszívódási körülmények biztosíthatóak, ha a beteg mindig ugyanabban az időben, étkezés után veszi be a gyógyszert.
Kinetikája lineáris.
Egyszeri adag tamszulozin étkezés utáni orális bevitelét követően plazma csúcskoncentráció kb. 6óra múlva alakul ki; ismételt adagolással az 5.napra jön létre a ’steady state’ állapot, ilyenkor a cmax kb. kétharmaddal nagyobb, mint az egyszeri adagolás után. Bár ezek a mérések idősebb betegekben történtek, ugyanez várható fiatal betegek esetében is.
A plazmaszintek egyéntől függő variabilitása előfordulhat mind egyszeri, mind többszöri adagolás után is.
Eloszlás
Férfiakban a tamszulozinnak kb. 99%-a kötődik plazmafehérjéhez. Eloszlási térfogata kicsi (kb. 0,2l/kg).
Biotranszformáció
A tamszulozin metabolizációja lassú, a ’first pass’ hatás nem számottevő. A tamszulozin legnagyobb része a plazmában változatlan formában található. A májban metabolizálódik. Patkányokban a tamszulozin alig okoz mikroszomális enzimindukciót. In vitro vizsgálatok azt mutatják, hogy a metabolizációért a CYP3A4 és a CYP2D6 enzimek felelősek, a tamszulozin-hidroklorid metabolizmusában más CYP izoenzimek kevésbé játszanak szerepet. A CYP3A4 és a CYP2D6 metabolizáló enzimek gátlása a tamszulozin-hidroklorid megnövekedett expozíciójával járhat (lásd 4.4 és 4.5 pont).
Egyik metabolitja sem aktívabb az anyavegyületnél.
Elimináció
A tamszulozin és metabolitjai főleg a vizelettel ürülnek ki, a beadott dózis kb. 9%-a változatlan formában.
Étkezés után alkalmazott egyszeri tamszulozin adag után, és ’steady state’ állapotban mérve, a betegekben a hatóanyag plazma felezési ideje 10-13óra.
Gyógyszerészeti jellemzők - GALEBON 0,4 MG
Kapszula töltet:
kalcium-sztearát
trietil-citrát
talkum
metakrilsav-etilakrilát-kopolimer (1:1) (tartalmaz: poliszorbát 80, nátrium-lauril-szulfát)
mikrokristályos cellulóz (E460)
Kapszula tok:
sárga vas-oxid (E172)
fekete vas-oxid (E172)
vörös vas-oxid (E172)
titán-dioxid (E171)
zselatin
30, 90 vagy 100darab kapszula található színtelen, átlátszó PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: II./1 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, a szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY jogosultja
Richter Gedeon Nyrt.
1103 Budapest
Gyömrői út 19–21.
Magyarország