IBANDRONSAV SANDOZ 50 MG FILMTABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - IBANDRONSAV 50 MG
Az Ibandronsav Sandoz a csontrendszert érintő események (patológiás törések, radioterápiát vagy sebészeti beavatkozást igénylő csontszövődmények) megelőzésére javallott emlőcarcinomában és csontmetasztázisban szenvedő felnőtt betegek számára.
Az Ibandronsav Sandoz-zal történő kezelést csak a daganatos betegségek kezelésében járatos orvos
kezdheti meg.
Adagolás
A szokásos adag naponta egyszer egy 50 mg-os filmtabletta.
Különleges populációk Májkárosodás
Az adagolás módosítása nem szükséges (lásd 5.2 pont).
Vesekárosodás
Nem szükséges az adagolás módosítása enyhe vesekárosodás esetén (kreatinin-clearance ≥ 50 és
< 80 ml/perc).
Közepes vesekárosodásban (kreatinin-clearance ≥ 30 és < 50 ml/perc) szenvedő betegeknél a dózist
ajánlott másnaponta egy 50 mg-os filmtablettára módosítani (lásd 5.2 pont).
Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) szenvedő betegeknél az ajánlott adag egy 50 mg-os filmtabletta hetente egyszer. Lásd a fenti adagolási előírást.
Idős betegek
Az adagolás módosítása nem szükséges (lásd 5.2 pont)
Gyermekek és serdülők
Az ibandronsav biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekek és serdülők esetében nem
igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok (lásd 5.1 és 5.2 pont).
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
Az alkalmazás módja Oralis alkalmazás.
Az Ibandronsav Sandoz filmtablettát egy éjszakán át tartó éhezés után (legalább 6 óra), a napi első étkezés vagy italfogyasztás előtt kell bevenni. Az Ibandronsav Sandoz filmtabletta bevétele előtt más gyógyszereket és étrend kiegészítőket (a kalciumot is beleértve) sem szabad bevenni. A filmtabletta bevétele után még legalább 30 percig nem szabad táplálkozni. Vizet bármikor szabad fogyasztani az Ibandronsav Sandoz kezelés során (lásd 4.5 pont). Ne vegye be magas kalciumtartalmú vízzel. Amennyiben felmerül, hogy a csapvízben nagy mennyiségű kalcium van (kemény víz), akkor javasolt alacsony ásványianyag tartalmú palackozott vizet használni.
-
A filmtablettát egészben kell lenyelni egy egész pohár vízzel (180 - 240 ml), a betegnek egyenesen kell ülnie vagy állnia a filmtabletta bevételekor.
-
A beteg az Ibandronsav Sandoz bevétele után 60 percig nem fekhet le.
-
A filmtablettát nem szabad elrágni, elszopogatni vagy összetörni, mert oropharyngealis fekélyesedést okozhat.
-
Az Ibandronsav Sandoz filmtablettát kizárólag vízzel szabad bevenni.
-
Olyan oesophagus rendellenességek, amelyek késleltetik az oesophagus ürülését, például
szűkület vagy achalasia
-
A beteg nem képes legalább 60 percig egyenesen ülni vagy állni
-
Hypocalcaemia
-
Az ibandronsavval vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység.
Csont- és ásványianyag-metabolizmus zavarban szenvedő betegek
Az Ibandronsav Sandoz terápia megkezdése előtt a hypocalcaemiát és más csont-, és ásványianyag-metabolizmus zavart hatékonyan kezelni kell. Fontos, hogy a betegek kalcium és D-vitamin felvétele megfelelő legyen. Amennyiben a táplálékkal felvett kalcium és/vagy D-vitamin mennyisége nem elegendő, ezek pótlásáról gondoskodni kell.
Gastrointestinalis irritáció
Az orálisan adagolt biszfoszfonátok a tápcsatorna felső részén lévő nyálkahártya lokális irritációját idézhetik elő. A lehetséges irritációs hatások és az alapbetegség esetleges súlyosbodásának veszélye miatt óvatosan kell eljárni, ha az Ibandronsav Sandoz-t olyan betegeknek adják, akik a tápcsatorna felső részének aktív betegségében szenvednek (pl. ismert Barrett-oesophagus, dysphagia, egyéb nyelőcsőbetegségek, gastritis, duodenitis vagy fekély).
Orális biszfoszfonát-kezelés alatt álló betegeknél jelentettek olyan mellékhatásokat, mint az oesophagitis, nyelőcsőfekély vagy nyelőcső-erosio, melyek néhány esetben súlyosak voltak és kórházi kezelést tettek szükségessé, illetve ritkán vérzéssel jártak vagy azokat nyelőcsőszűkület, illetve perforatió követte. A súlyos oesophagealis mellékhatások kockázata magasabbnak tűnik olyan betegeknél, akik nem az adagolási útmutatásoknak megfelelően járnak el, és/vagy akik az oesopagus irritációra utaló tünetek kialakulása után is folytatják az orális biszfoszfonátok szedését. A betegeknek különös figyelmet kell fordítaniuk és képesnek kell lenniük az adagolási útmutatások betartására (lásd 4.2 pont).
Az orvosnak gondosan figyelnie kell az oesophagealis reakció okozta lehetséges panaszokat vagy tüneteket és a beteget figyelmeztetnie kell arra, hogy hagyja abba az Ibandronsav Sandoz szedését és forduljon orvoshoz, ha dysphagia, nyelési fájdalom, retrosternális fájdalom vagy újonnan jelentkező vagy súlyosbodó gyomorégés jelentkezik nála.
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
Bár a kontrollos klinikai vizsgálatokban nem figyeltek meg magasabb kockázatot, post-marketing jelentésekben beszámoltak az orális biszfozfonátok alkalmazásakor jelentkező gyomor- és nyombélfekélyekről, melyek néhány esetben súlyosak voltak és szövődményekkel jártak.
Acetilszalicilsav és NSAID-ok
Minthogy az acetilszalicilsav, nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok) és a
bifoszfonátok gastrointestinalis irritációt okoznak, együttadásuk során óvatosság szükséges.
Állkapocs oszteonekrózis
Az onkológiai indikációkban ibandronsavval kezelt betegeknél a forgalomba hozatalt követően
nagyon ritkán az állkapocs oszteonekrózisát (ONJ) jelentették (lásd 4.8 pont).
Egy új kezelés vagy egy új kezelési ciklus elkezdését el kell halasztani azoknál a betegeknél, akiknek nem begyógyult, nyílt lágyrészléziójuk van a szájüregben.
Azoknál a betegeknél, akiknél kísérő kockázati tényezők állnak fenn az Ibandronsav Sandoz-kezelés előtt fogászati vizsgálat és preventív fogászati beavatkozások elvégzése, valamint egyéni előny-kockázat értékelés javasolt.
Egy betegnél az állkapocs oszteonekrózis kialakulás kockázatának mérlegelésekor az alábbi kockázati
tényezőket kell figyelembe venni:
-
A gyógyszer csontreszorpciót gátló potenciálját (magasabb a kockázat az igen potens vegyületeknél), az alkalmazás módját (magasabb a kockázat a parenteralis alkalmazás esetén), valamint a csontreszorpciót okozó kezelés kumulatív dózisát
-
Rák, kísérőbetegségek (pl. anaemia, coagulopathiák, fertőzés), dohányzás
-
Egyidejű kezelések: kortikoszteroidok, kemoterápia, angiogenesis-inhibitorok, a fej és a nyak
sugárkezelése
-
Rossz szájhigiénia, fogágybetegség, rosszul illeszkedő fogpótlások, az anamnaesisben szereplő
fogászati betegség, invazív fogászati beavatkozások, például foghúzások
Minden beteget megfelelő szájápolásra, a rutinszerű fogászati ellenőrzések elvégeztetésére, valamint arra kell ösztönözni, hogy azonnal jelezzenek minden, az Ibandronsav Sandoz-kezelés alatt fellépő szájüregi tünetet, mint például mozgó fogat, fájdalmat vagy duzzanatot, nem gyógyuló fekélyeket vagy váladékozást. A kezelés ideje alatt az invazív fogászati beavatkozásokat csak alapos megfontolás után szabad elvégezni, és kerülni kell az Ibandronsav Sandoz-kezeléshez egészen közeli időszakot.
Azoknak a betegeknek a kezelési tervét, akiknél az állkapocs oszteonekrózisa alakul ki, a kezelőorvosnak és az az állkapocs oszteonekrózis kezelésében jártas fogorvosnak vagy szájsebésznek szorosan együttműködve kell felállítania. Az Ibandronsav Sandoz-kezelés átmeneti megszakítása mérlegelendő, amíg az állapot rendeződik, és lehetőség szerint az együttjáró kockázati tényezők mérséklődnek.
A külső hallójárat oszteonekrózis
Biszfoszfonátok alkalmazásakor a külső hallójárat oszteonekrózisát jelentették, főként hosszan tartó kezeléssel összefüggésben. A külső hallójárat oszteonekrózisának lehetséges kockázati tényezői közé a szteroidhasználat és a kemoterápia, és/vagy olyan helyi kockázati tényezők tartoznak, mint például a fertőzés vagy a trauma. A külső hallójárat oszteonekrózisának lehetőségét figyelembe kell venni azoknál a biszfoszfonátokat szedő betegeknél, akiknél fültünetek, például krónikus fülfertőzés jelentkezik.
Atípusos combcsonttörések
A biszfoszfonát-kezelés kapcsán atípusos subtrochantericus és diaphysealis combcsonttöréseket jelentettek, főként olyan betegeknél, akik osteoporosis miatt tartós kezelésben részesülnek. Ezek a haránttörések vagy rövid ferde törések a combcsont bármely részén bekövetkezhetnek, a közvetlenül a trochanter minor alatti résztől a közvetlenül a supracondylaris rész („supracondylar flare”) feletti részig. Ezek a törések minimális trauma mellett vagy akár trauma
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
nélkül is bekövetkeznek, és egyes betegek comb- vagy lágyéktájéki fájdalmat észlelnek, amely gyakran képalkotó vizsgálatokkal kimutatható stressz-törésekkel társul, hetekkel vagy hónapokkal azelőtt, hogy a beteg teljes combcsonttöréssel jelentkezne. A törések gyakran kétoldaliak. ezért a biszfoszfonáttal kezelt, combcsonttörést szenvedett betegeknél az ellenoldali combcsontot is meg kell vizsgálni. Az ilyen jellegű törések nem kielégítő gyógyulását is jelentették.
A feltételezetten atípusos combcsonttörést szenvedett betegeknél meg kell fontolni a biszfoszfonát-kezelés megszakítását, a beteg állapotának értékelésétől és az egyéni előny/kockázat mérlegelésétől függően.
Biszfoszfonát-kezelés folyamán a betegeket figyelmeztetni kell, hogy számoljanak be bármilyen comb-, csípő- vagy lágyéktájéki fájdalomról, és az ilyen tünetekkel jelentkező betegeket ki kell vizsgálni a részleges combcsonttörés irányában.
Vesefunkció
A klinikai vizsgálatok nem mutatták ki a vesefunkció romlását hosszú távú ibandronsav-kezelésben részesülő betegekben. Ennek ellenére azonban, a beteg egyéni klinikai értékelésétől függően, ajánlatos a vesefunkciót, illetve a szérum kalcium-, foszfát- és magnéziumszinteket figyelemmel kísérni az ibandronsavval kezelt betegeknél.
Egyéb biszfoszfonátokra ismerten túlérzékeny betegek
Óvatosan kell eljárni, ha ismert, hogy a beteg más biszfoszfonátra túlérzékeny.
Az Ibandronsav Sandoz laktózt és nátriumot tartalmaz
Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Gyógyszer-étel kölcsönhatások
Azok a termékek, melyek kalciumot, vagy más többértékű kationt (pl. alumínium, magnézium, vas) tartalmaznak, beleértve a tejet és az ételeket is, valószínű, hogy befolyásolják az Ibandronsav Sandoz filmtabletta felszívódását. Ezért az ilyen termékeket, beleértve az ételeket is, csak legalább 30 perccel az Ibandronsav Sandoz bevétele után szabad fogyasztani.
A biológiai hasznosíthatóság kb. 75%-kal csökken, ha az ibandronsav tablettát normál étkezés után
2 órával veszik be. Ezért ajánlott a filmtablettát egy egész éjszakai éhezés után (legalább 6 óra) bevenni, és azt még legalább 30 percig folytatni a gyógyszer bevétele után (lásd 4.2 pont).
Gyógyszerkölcsönhatások
Metabolikus kölcsönhatás fennállása nem valószínű, mivel az ibandronsav nem gátolja a fő humán hepatikus P450 izoenzimeket, és vizsgálatok során kimutatták, hogy nem indukálja a máj citokróm P450 rendszerét patkányokban (lásd 5.2 pont). Az ibandronsav csak a vesén keresztül ürül, és biotranszformáció nem történik.
A gyomor pH-ját emelő H2-antagonisták és egyéb gyógyszerek
Egészséges férfi önkénteseken és postmenopausás nőkön az intravénásan adott ranitidin az ibandronsav biológiai hasznosíthatóságát kb. 20%-kal növelte (ez az ibandronsav biológiai hasznosíthatóságának normál variabilitásán belül van), valószínűleg a gyomor savasságának csökkentése révén. Adagolás módosítás azonban nem szükséges, ha az ibandronsavat H2-antagonistákkal, vagy olyan gyógyszerekkel adják együtt, melyek növelik a gyomor pH-ját.
Acetilszalicilsav és NSAID-ok
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
Minthogy az acetilszalicilsav, nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok) és a bifoszfonátok gastrointestinalis irritációt okoznak, együttadásuk során óvatosság szükséges (lásd 4.4 pont).
Aminoglikozidok
Óvatosan kell eljárni, ha biszfoszfonátokat aminoglikozidokkal adnak együtt, mert mindkét anyag hosszú időre csökkenti a szérum kalcium szintjét. Figyelni kell arra is, hogy nem áll-e fenn esetleg egyidejű hypomagnesaemia.
Terhesség
Az ibandronsav terhes nőkön történő alkalmazására vonatkozóan nincsenek megfelelő adatok. A patkányokon végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). Emberben a potenciális veszély nem ismert. Az ibandronsav ezért nem adható terhesség esetén.
Szoptatás
Nem ismert, hogy az ibandronsav kiválasztódik-e az anyatejbe. Laktáló patkányoknál kimutattak kis mennyiségű ibandronsavat az anyatejben intravénás adagolás után. Az ibandronsav nem adható szoptató nőknek.
Termékenység
Nincs az ibandronsav hatásaira vonatkozó humán adat. Patkányokon végzett reprodukciós vizsgálatokban a szájon át alkalmazott ibandronsav csökkentette a fertilitást. Patkányokon végzett vizsgálatokban az intravánásan alkalmazott ibandronsav nagy napi dózisoknál csökkentette a fertilitást (lásd 5.3 pont).
A farmakodinámiás és farmakokinetikai tulajdonságok és a tapasztalt mellékhatások alapján az ibandronsav várhatóan nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Biztonságossági profil összefoglalása
A legkomolyabb kimutatott mellékhatások közé tartozik az anafilaxiás reakció/sokk, atípusos combcsonttörések, állkapocs oszteonekrozis, gastrointestinalis irritáció és szemgyulladás (lásd az „A kiválasztott mellékhatások leírása” című bekezdést és a 4.4 pontot). A kezelés leggyakrabban a szérum kalciumszintjének normál tartomány alá csökkenésével (hipokalcémia) társult, amelyet diszpepszia követett.
Mellékhatások táblázatos felsorolása
Az 1. táblázat 2 döntő fontosságú, III. fázisú vizsgálatokból (csontrendszert érintő események megakadályozása emlőrákos és csontáttétes betegek esetében: 286, Sandoz 50 mg ibandronsavval szájon át kezelt beteg), valamint piacra kerülés utáni tapasztalatból származó mellékhatások felsorolását tartalmazza
A mellékhatások MedDRA szervrendszerek és gyakorisági kategóriák szerint kerülnek felsorolásra.
A gyakorisági kategóriákat az alábbiak szerint határozzák meg: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 - < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000–< 1/100); ritka (≥ 1/10 000–< 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A mellékhatások az egyes gyakoriságcsoportokon belül csökkenő súlyossági sorrendben vannak feltüntetve.
-
táblázat A gyógyszer ibandronsav orális alkalmazásával kapcsolatosan jelentett mellékhatásai
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
Szervrendszer Gyakori Nem gyakori Ritka Nagyon ritka Nemis me rt Vérképzőszervi ésnyirokrends zeri betegségek és tünetek Anaemia Anyagcsere- éstáplálkozási betegségek és tünetek Hypocalcaemia Immunrendszerirendelleness égek Túlérzékenység†, bronchospazmus†, angioödéma†,Anafilaxiásreakció/sokk†** Asztmásroh am Anyagcsere- éstáplálkozási betegségek és tünetek Hipokalcémia** Idegrendszeribetegségek és tünetek Paraesthesia,dysgeusia (ízlelési zavar) Szembetegségek ésszemészeti tünetek Szemgyulladás†** Emésztőrendszeribetegségek és tünetek Özofagitisz,alhasi fájdalom, diszpepszi a, hányinger Vérzés,duodenumfek ély, gasztritisz, diszfágia, szájszárazság A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei Pruritus Stevens–Johnson-szindróma†, eritéma multiforme†,hólyagosbőrkiütések† A csont- ésizomrendsze r, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Atípusossubtrochanteri cusés diaphysealis combcsonttöré sek † Állkapocsoszteonekrózi s †**A külső hallójáratoszteonekrózi sa (biszfoszfonát ok csoportjára jellemző mellékhatás).† A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
Szervrendszer Gyakori Nem gyakori Ritka Nagyon ritka Nemis me rt Vese- és húgyútibetegségek és tünetek Azotaemia(uraemia) Általános tünetek,az alkalmazás helyén fellépő reakciók Asthenia Mellkasi fájdalom,influenzaszer ű megbetegedé s, rosszullét, fájdalom Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei A vérmellékpajzsm irigy-hormon szintjének emelkedése **További információkért lásd alább
†A forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatás.
A kiválasztott mellékhatások leírása
Hipokalcémia
A vese csökkent kalciumkiválasztása, amely a szérum foszfátkoncentrációinak csökkenésével párosulhat, és nem tesz szükségesség terápiás intézkedéseket. A szérum kalciumkoncentrációja hipokalcémiás szintekre csökkenhet.
Állkapocs oszteonekrózis
Főként az olyan daganatos betegeknél, akiket csontreszorpciót gátló gyógyszerekkel, köztük ibandronsavval kezeltek, az állkapocs oszteonekrózisával járó esetekről számoltak be (lásd 4.4 pont). Az ibandronsav forgalomba hozatalát követően állkapocs oszteonekrózis esetekről számoltak be.
Szemgyulladás
Szemgyulladásos eseményekről, például uveitisről, episcleritisről and scleritisről számoltak be az ibandronsavval végzett kezelés kapcsán. Egyes esetekben ezek az események csak az ibandronsav-kezelés megszakítása után rendeződtek.
Anafilaxiás reakció/sokk
Intravénás ibandronsav-kezelésben részesült betegeknél anafilaxiás reakciót/sokkot, köztük halálos
kimenetelű eseteket is jelentettek.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Az ibandronsav túladagolás kezelésével kapcsolatosan nincsen különleges utasítás. Azonban az orális túladagolás felső emésztőszervi történéseket, pl. gyomorpanaszokat, gyomorégést, oesophagitist, gastritist vagy fekélyt okozhat. Tejet vagy antacidokat kell adni az ibandronsav
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
megkötésére. Az oesophagealis irritáció veszélye miatt hánytatni nem szabad, és a betegnek teljesen kiegyenesedve kell magát tartania.
Farmakológiai tulajdonságok - IBANDRONSAV 50 MG
Farmakoterápiás csoport: Csontbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek, Biszfoszfonát, ATC kód: M05BA06.
Az ibandronsav a specifikusan a csontra ható biszfoszfonát vegyületcsoportba tartozik. A csontokra gyakorolt szelektív hatásuk azon alapul, hogy a biszfoszfonátok nagyfokú affinitást mutatnak a csontot alkotó ásványokhoz. Gátolják az osteoclastok aktivitását, de ennek pontos mechanizmusa még nem ismert.
In vivo, az ibandronsav megelőzi a kísérletesen előidézett csontleépülést, mely kiváltható a gonád funkciók megszűnésével, retinoidokkal, tumorokkal vagy tumor kivonatokkal. Az endogén csontreszorpció gátlását igazolták a 45Ca-mal végzett kinetikai vizsgálatokkal és a csontvázba előzőleg beépített radioaktív tetraciklin felszabadulásával.
A farmakológiailag hatásos dózisoknál jóval nagyobb dózisokban az ibandronsavnak nem volt semmiféle hatása a csont mineralizációra.
A rosszindulatú betegségek által kiváltott csontreszorpcióra jellemző, hogy a reszorpció túlzott mértékű, melyet nem egyenlít ki megfelelő csontképződés. Az ibandronsav szelektíven gátolja az osteoclast aktivitást, így csökkenti a csontreszorpciót és ezáltal csökkenti a malignus betegségek csontrendszeri szövődményeit.
Az emlőcarcinómában és csontmetasztázisban szenvedő betegeken végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a csont osteolysist gátló hatás dózisfüggő, amit a csontreszorpció markerei jeleznek, valamint dózisfüggő a csonrtendszeri történésekre kifejtett hatás is.
A csontrendszeri történések gátlását két randomizált, placebo-kontrollos, fázis III vizsgálatban értékelték, melyben emlőtumoros valamint csontmetasztázisos betegeket kezeltek 50 mg-os ibandronsav filmtablettákkal 96 hétig. Az emlőtumoros betegek, akik csontmetasztázisát radiológiailag igazolták, vagy placebo kezelést kaptak (277 beteg) vagy 50 mg-os ibandronsavat (287 beteg). Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit foglaljuk össze az alábbiakban.
Primer hatékonysági végpontok
A vizsgálatok primer végpontja a skeletális morbiditási periódus arány (SMPR) volt. Ez egy összetett végpont, mely a következő, csontrendszerrel kapcsolatos történéseket (SRE-k) foglalta magába, mint szubkomponenseket:
-
csont radioterápia, a fraktúrák/fenyegető fraktúrák kezelésére
-
a fraktúrák műtéti kezelése
-
vertebrális fraktúrák
-
nem-vertebrális fraktúrák.
Az SMPR analízist az idő függvényében végezték, és az egy vagy több eseményt, mely egyetlen
12 hetes periódus alatt következett be, potenciálisan a betegséggel kapcsolatosnak tekintették. Ezért, ha több esemény következett be egy 12 hetes periódus alatt, azt csak egynek számolták az analízis szempontjából. Az ezekből a vizsgálatokból származó összesített adatok alapján a per os 50 mg ibandronsav filmtabletta szignifikánsan hatásosabbnak bizonyult mint a placebo az SRE-k csökkentésében SMPR-rel mérve (p = 0,041). Ugyancsak 38%-kal csökkent az SRE kifejlődésének rizikója az ibandronsavval kezelt betegeken a placebohoz hasonlítva (relatív rizikó 0,62, p = 0,003) A 2. táblázat a hatékonysági eredményeket foglalja össze.
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
-
táblázat Hatékonysági eredmények (csontmetasztázisos emlőtumoros betegeken)
A csontrendszert érintő összes esemény (SRE-k) Placebo n = 277 Ibandronsav 50 mgN = 287 p-érték SMPR (per betegév) 1,15 0,99 p = 0,041 SRE relatív kockázat - 0,62 p = 0,003 Szekunder hatékonysági végpontok
A csontfájdalom pontszámaiban statisztikailag szignifikáns javulás történt az 50 mg-os ibandronsav filmtablettával történő kezelés hatására placebohoz viszonyítva. A fájdalom csökkenése tartósan az alapérték alatt maradt az egész vizsgálat folyamán, és szignifikánsan kevesebb fájdalomcsillapítót fogyasztottak a betegek a placebo kezeléshez hasonlítva. Az életminőségben és a WHO teljesítmény státusban szignifikánsan kisebb romlás következett be az ibandronsavval kezelt csoportban a placebo csoporthoz hasonlítva. A csont reszorpció markerének, a CTx-nek a vizeletben lévő koncentrációja (C-terminális telopeptid, mely I típusú kollagénből szabadul fel) szignifikánsan csökkent az ibandronsav csoportban a placebohoz hasonlítva. Ez a csökkenés a vizelet CTx szintjében szignifikáns korrelációt mutatott a primer hatásossági végpont SMPR-rel (Kendall-tau-b) (p < 0,001). A 3. táblázat a szekunder hatékonysági eredményeket foglalja össze.
-
táblázat Szekunder hatékonysági eredmények (csontmetasztázisos emlőtumoros betegeken)
| Placebo n = 277 | Ibandronsav 50 mgn = 287 | p-érték | |
| Csontfájdalom* | 0,20 | -0,10 | p = 0,001 |
| Analgetikum fogyasztás* | 0,85 | 0,60 | p = 0,019 |
| Életminőség* | -26,8 | -8,3 | p = 0,032 |
| WHO teljesítmény pontszám* | 0,54 | 0,33 | p = 0,008 |
| Vizelet CTx** | 10,95 | -77,32 | p = 0,001 |
*Átlagos változás az alapértékhez képest az utolsó értékelésig
**Median változás az alapértékhez képest az utolsó értékelésig
Gyermekek és serdülők (lásd 4.2 pont és 5.2 pont)
Az ibandronsav biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekek és serdülők esetében nem
igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Felszívódás
Az ibandronsav orális adás után gyorsan felszívódik a felső gastrointestinalis szakaszból. A maximális plazmakoncentráció 0,5 - 2 óra alatt alakul ki (medián 1 óra) éhezés állapotában, az abszolút biohasznosulás 0,6%. A felszívódás mértéke romlik, ha étellel vagy itallal (kivéve a vizet) veszik be. Az ibandronsav biohasznosulása 90%-kal csökken, ha normál reggelivel veszik be, az éhező egyéneken észlelt biológiai hasznosíthatósághoz viszonyítva. Ha étkezés előtt 30 perccel veszik be, a biohasznosulás kb. 30%-kal csökken. A biológiai hasznosíthatóság nem csökken jelentősen, ha az ibandronsavat 60 perccel étkezés előtt veszik be.
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
A biohasznosulás kb. 75%-kal csökkent, ha az ibandronsav filmtablettát normál étkezés után 2 órával adták. Ezért ajánlott a filmtablettát egy éjszakán át tartó éhezés után (minimum 6 óra) bevenni, és azt még legalább 30 percig folytatni a filmtabletta bevétele után (lásd 4.2 pont).
Eloszlás
A keringésbe kerülés után az ibandronsav gyorsan kötődik a csontokhoz, vagy kiválasztódik a vizeletbe. Emberben a látszólagos végső megoszlási térfogat legalább 90 l és a csontot érő mennyiség a keringő adag 40 - 50%-a. Humán plazmában a fehérjekötődés terápiás koncentrációknál kb. 87%, így a más gyógyszerekkel történő kiszorításos kölcsönhatás nem valószínű.
Biotranszformáció
Sem állaton, sem emberen nem bizonyított, hogy az ibandronsav metabolizálódik.
Elimináció
Az ibandronsav felszívódott része a keringésből a csontokba szívódik fel (a becslések szerint
40 - 50%), a fennmardó mennyiség változatlan formában a vesén keresztül ürül. Az ibandronsav fel nem szívódott része változatlan formában a széklettel ürül.
A megfigyelt látszólagos felezési idő tartománya széles, és függ a dózistól, valamint a meghatározási módszer érzékenységétől, de a látszólagos terminális felezési idő általában 10 - 60 óra. A kezdeti plazmaszintek gyorsan csökkennek, és 3 illetve 8 órán belül elérik a csúcsérték 10%-át, intravénás ill. orális adás után.
Az ibandronsav összclearance-e alacsony, az átlagos értékek 84 - 160 ml/min között vannak. A vese clearance (kb. 60 ml/min egészséges postmenopausás nőkön) az összclearance 50 - 60%-áért felelős és kapcsolatban van a kreatinin clearance-szel. A látszólagos össz- és renális clearance közötti különbség felel meg a csontok által felvett mennyiségnek.
Úgy látszik, hogy a renális elimináció szekretoros útja nem tartalmaz savas vagy bázikus transzportrendszereket, amelyek az egyéb hatóanyagok kiválasztásában vesznek részt. Emellett az ibandronsav nem gátolja a fő humán hepatikus P450 izoenzimeket, és nem indukálja a máj citokróm P450 rendszerét patkányokban.
Farmakokinetika különleges populációknál
Nem
Az ibandronsav biohasznosulása és farmakokinetikája nőkön és férfiakon hasonló.
Rassz
Az ibandronsav megoszlásában etnikai különbséget nem találtak ázsiaiak és kaukázusiak között.
Nagyon kevés adat van afrikai származású betegeken.
Vesekárosodás
Az ibandronsav expozíció különböző fokozatú vesekárosodásban szenvedő betegeknél összefüggésben van a kreatinin clearance-szel (CLcr). Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeken
(CLcr ≤ 30 ml/min), akik napi 10 mg orális ibandronsav kezelést kaptak 21 napig, 2 - 3-szor
nagyobb plazmakoncentráció alakult ki, mint a normál vesefunkciójú betegeken
(CLcr ≥ 80 ml/perc). Az ibandronsav összclearance-e súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeken 44 ml/min-re csökkent, szemben a normál vesefunkciójú betegeknél tapasztalt 129 ml/perc-cel. Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegek esetén (CLcr ≥ 50 ml/perc és
< 80 ml/perc) nem szükséges dózismódosítás. Közepes vesekárosodásban (CLcr ≥ 30 és
< 50 ml/perc) vagy súlyos vesekárosodásban (CLcr < 30 ml/perc) szenvedő betegeknél
dózismódosítás javasolt (lásd 4.2 pont).
Májkárosodás (lásd 4.2 pont)
Nincsenek májkárosodott betegeken nyert ibandronsavra vonatkozó farmakokinetikai adatok. A máj
nem játszik jelentős szerepet az ibandronsav eliminációjában, mivel az ibandronsav nem
A gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye megszűnt
metabolizálódik, hanem vagy kiürül a vesén keresztül, vagy felszívódik a csontokba. Ezért májkárosodás esetén nem kell dózist módosítani. Minthogy az ibandronsav fehérjekötődése kb. 87% terápiás koncentrációknál, nem valószínű, hogy a súlyos májkárosodással együttjáró hypoproteinaemia a szabad plazmakoncentráció klinikailag szignifikáns növekedéséhez vezet.
Idős betegek (lásd 4.2 pont)
Egy multivariációs anlízisben a kor nem volt független faktor egyik vizsgált farmakokinetikai paraméter esetében sem. Minthogy a vesefunkció a kor előrehaladtával csökken, ez az egyetlen faktor melyet figyelembe kell venni (lásd a vesekárosodás bekezdést).
Gyermekek és serdülők (lásd 4.2 pont és 5.1 pont)
Az Ibandronsav Sandoz alkalmazásáról 18 évesnél fiatalabb betegeknél nincs adat.
Gyógyszerészeti jellemzők - IBANDRONSAV 50 MG
Tabletta mag:
Povidon Mikrokristályos cellulóz Kroszpovidon
Hidegenduzzadó kukoricakeményítő
Glicerin-dibehenát
Vízmentes, kolloid, szilícium-dioxid
Tabletta bevonat: Laktóz-monohidrát Makrogol 4000 Hipromellóz
Titán-dioxid
A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
Az Ibandronsav Sandoz 50 mg filmtabletta 3, 6, 9, 28 vagy 84 filmtablettát tartalmazó Poliamid/Al/PVC-Aluminium fólia buborékcsomagolásban, kartondobozba csomagolva kapható.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.