ISOPRINOSINE 1000 MG GRANULÁTUM BELSŐLEGES OLDATHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - ISOPRINOSINE 1000 MG
Az Isoprinosine, mint egy nem specifikus immunmodulátor, a szokásos antivirális vagy sebészeti kezelés kiegészítő terápiájaként immunkompetens betegeknél az alábbi vírusos fertőzésekben adható:
-
Bőr vagy nyálkahártya (genitális vagy orális) érintettségű humán papillomavírus (HPV)-fertőzések (pl. Condyloma acuminatum).
-
Szövődménnyel nem járó, ismétlődő, labiális vagy genitális Herpes simplex vírus okozta fertőzések.
-
Szövődménymentes Herpes zoster fertőzés (reaktíválódó HZV fertőzés)
-
Felső légúti vírusos infekciók kezelése (pl. akut rhinopharyngitis, akut pharyngitis, akut laryngitis, akut laryngopharyngitis).
Szubakut szklerotizáló panencephalitis (SSPE) kezelése.
Adagolás
Az adagolást a beteg testtömege és a betegség súlyossága alapján kell meghatározni.
A napi adagot az ébrenléti órákra egyenletesen elosztva kell alkalmazni.
Felnőttek és idősek:
Az ajánlott napi adag 50mg/ttkg, általában napi 3gramm, de legfeljebb napi 4g-ig (általában naponta 3-4 alkalommal 1 tasak).
Gyermekek és serdülők:
Több mint 60kg testtömegű gyermekeknek és serdülőknek napi 50mg/ttkg általában napi 3g, legfeljebb napi 4g (általában naponta 3-4 alkalommal 1 tasak).
A kezelés időtartama
Akut megbetegedések:
Rövid lefolyású megbetegedésekben a kezelés szokásos időtartama 5–14 nap. A kezelést a tünetek megszűnését követően még 1‑2napig, vagy tovább kell folytatni az orvos megítélése szerint.
Elhúzódó vírusos megbetegedések:
A készítményt a tünetek megszűnését követően még 1-2 hétig vagy tovább kell alkalmazni az orvos megítélése szerint.
Recidiváló megbetegedések:
A kezelés kezdeti fázisában a kezelésre vonatkozó ajánlás megegyezik az akut betegségekre adottal. A fenntartó kezelés során a napi adag 500-1000mg-ra csökkenthető. Ha a relapszus kezdeti tünetei jelentkeznek, vissza kell térni az akut esetekben adott napi adagolásra, melyet a tünetek megszűnését követően még 1-2 napig szükséges folytatni, majd ismételten a napi fenntartó adag alkalmazása javasolt. Ezt a kezelési protokollt, ha szükséges, többször lehet ismételni, az alapján, hogy az orvos hogyan ítéli meg a klinikai állapotot és milyen javaslatot ad a kezelésre.
Krónikus megbetegedések:
Napi 50mg/ttkg az alábbi adagolás szerint:
Tünetmentes esetben: 30 napig adagoljuk, 60 napig kihagyjuk.
Enyhe tüneteknél: 60 napig adagoljuk, 30 napig kihagyjuk.
Súlyos tüneteknél: 90 napig adagoljuk, 30 napig kihagyjuk.
Ezen adagolási mód szükség szerint ismételhető. A kezelés során a recidíva tüneteire irányuló monitorozás szükséges.
Indikációspecifikus adagolás és időtartam
Szubakut szklerotizáló panencephalitis (SSPE):
Napi 100mg/ttkg, legfeljebb napi 3-4g-ig folyamatosan, rendszeres monitorozás mellett, amely során értékelik a beteg állapotát és a kezelés meghosszabbítása iránti igényt.
Humán papillomavírus okozta genitális fertőzések:
Külső genitális szemölcsök (kivéve a perianalis, intraanalis vagy a meatusban levő szemölcsöket), vagy endocervix-szel összefüggő HPV-fertőzésekben napi 3g (naponta 3-szor 1 tasak) a hagyományos helyi kezelés vagy sebészi beavatkozás adjuváns terápiájaként, 14-28 napig az alábbiak szerint:
a) az „alacsony kockázatnak kitett” betegeknél 14-28 napon át folyamatosan adagolva, ezt követően legfeljebb 2hónapos gyógyszermentes időszak a maximális kiürülés elérése érdekében;
b) a „magas kockázatnak1 kitett” betegeknél a maximális kiürülés elérése érdekében 3 hónapon át minden hónapban 1-2 egymást követő héten hetente 5 napig adagolva.
---------------------------------------------------------------------
1Genitális HPV-fertőzésekben szenvedő betegeknél a recidívákra vagy cervicalis dysplasiára vonatkozó legújabb, elfogadott „magas kockázati profil” hasonló az egyéb állapotokra jellemző profilokhoz, és az alábbiakat foglalja magába:
- genitális HPV-fertőzés az anamnézisben több mint 2 éves időtartammal, vagy több mint három hatástalan kezeléssel,
- immunszupresszió az alábbi okokból:
- recidiváló vagy krónikus fertőzések, vagy bármilyen egyéb nemi úton terjedő betegség az anamnézisben,
- tumorellenes kemoterápia,
- rendszeres mértéktelen alkoholfogyasztás,
- rosszul szabályozott diabetes mellitus,
- atopia,
- orális fogamzásgátlók tartós (legalább 2 éven át történő) használata,
- vörösvértestek folátszintje 660nmol/l-nél kisebb,
- vaginális promiszkuitás vagy a tartós szexuális partner változása,
- anális szex,
- 20 (± 3) év feletti életkor,
- dohányzás.
Az alkalmazás módja
A gyógyszer kizárólag szájon át alkalmazható.
A napi adagot egyenletesen egész napra kell elosztani.
Az Isoprinosine belsőleges oldathoz való granulátumot egy pohár, de legalább 100ml hideg vagy langyos vízben feloldva, közvetlenül az elkészítést követően kell bevenni. A tasakot közvetlenül a használat előtt kell felnyitni. A tasak tartalma feloldás után tiszta, színtelen, citromillatú oldatot ad. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felnyitott tasakot a gyógyszerekre vonatkozó szabályok szerint meg kell semmisíteni (lásd 6.6 pont).
Az Isoprinosine granulátum belsőleges oldathoz készítmény étkezéstől függetlenül bevehető.
-
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;
-
a betegnél aktuálisan zajló köszvényes roham;
-
kórosan emelkedett szérum húgysavszint.
Az Isoprinosine hatására a kiindulási szérum- vagy vizelet-húgysavszintek átmenetileg megemelkedhetnek, de általában a normál tartományon belül maradnak (8 mg%-ot, ill. 420mikromol/l-t tekintve felső határnak). Ez különösen férfiaknál és mindkét nem esetén az időseknél következhet be.
A húgysavszint emelkedésének oka az, hogy a gyógyszer inozin összetevője emberben húgysavvá bomlik le, azaz a szérum húgysav koncentráció emelkedés oka nem az enzim- vagy a vese-clearance-funkciók gyógyszer okozta változása.
Ennélfogva azon betegeknek, akiknek az anamnézisében köszvény, hyperurikaemia, urolithiasis vagy károsodott vesefunkció szerepel, a gyógyszer csak fokozott körültekintéssel adható. A kezelés során a húgysavszint rendszeres ellenőrzése szükséges.
Néhány betegnél túlérzékenységi reakció (urticaria, angiooedema, anaphylaxia) előfordulhat. Ezekben az esetekben az Isoprinosine-kezelést abba kell hagyni.
Tartós alkalmazás során vesekövek képződése előfordulhat. A szérum- és/vagy a vizelethúgysavszint, a májfunkció, a vérkép és a vesefunkció rendszeres ellenőrzése ajánlott Isoprinosine tartós alkalmazása esetén.
Különös gondossággal kell eljárni a HPV okozta súlyos fokú laphám eredetű intraepitheliális léziójú (HSIL státuszú) betegek esetén. Ezekben az esetekben megfelelő sebészeti kezelést kell javasolni.
Ez a készítmény kén-dioxidot, a citrom aroma összetevőjét tartalmazza, amely ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat és hörgőgörcsöt okozhat.
Az Isoprinosine egyidejű alkalmazása immunszuppresszív szerekkel kerülendő, mert egymás hatását módosíthatják.
Az Isoprinosine elővigyázatossággal adható együtt xantin-oxidáz-gátlókkal vagy húgysavürítést fokozó hatóanyagokkal, beleértve a vízhajtókat is.
AZT-vel (zidovudin) történő egyidejű alkalmazás hatására az AZT-ből (zidovudin) történő nukleotidképzés több különböző mechanizmus útján fokozódik, beleértve az AZT (zidovudin) biohasznosulásának növekedését, és a vérben keringő monocyták intracelluláris foszforilációjának fokozódását.
Terhesség esetén és a szoptatás teljes időszaka alatt szedése (a humán megfigyelések/adatok hiánya miatt) általában nem ajánlott, illetve a várható előnyök és lehetséges mellékhatások viszonya egyéni mérlegelést igényel.
Az Isoprinosine nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Isoprinosine-kezelés során a legtöbbször megfigyelt, a gyógyszeralkalmazással összefüggő mellékhatás mind a felnőtt, mind a gyermekpopulációban a vizelet és a szérum húgysav koncentráció átmeneti megemelkedése (értéke általában a normál tartományon belül marad), és rendszerint a kezelés befejezése után néhány nappal visszatér a kiindulási értékre.
MedDRA szerinti gyakorisági kategóriák:
| Nagyon gyakori | ≥1/10 |
| Gyakori | ≥1/100 – <1/10 |
| Nem gyakori | ≥1/1000 – <1/100 |
| Ritka | ≥1/10000 – <1/1000 |
| Nagyon ritka | <1/10 000 |
| Nem ismert | A gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg. |
| GyakoriságSzervrendszer | Nagyon gyakori | Gyakori | Nem gyakori |
| Pszichiátriai kórképek | idegesség, álmatlanság | ||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | fejfájás, szédülés | aluszékonyság | |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | hányinger, hányás, gyomortáji diszkomfortérzés | hasmenés, székrekedés | |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | bőrkiütés, viszketés | ||
| A csont-és izomrendszer, valamint és a kötőszövet betegségei és tünetei | ízületi fájdalmak | ||
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | polyuria | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | fáradtságérzés, rossz közérzet | ||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | a vér húgysavszintjének emelkedése, a vizelet húgysavszintjének emelkedése | transzaminázok, az alkalikus foszfatáz vagy a vér karbamid-nitrogén (BUN) szintjének emelkedése |
A forgalomba hozatalt követően az alábbi mellékhatásokat jelentették. Előfordulási gyakoriságuk nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | túlérzékenység, anaphylaxiás reakció |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | szédülés |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | gyomortáji és hasi fájdalom |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | angiooedema, erythema, urticaria, |
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológiai tulajdonságok - ISOPRINOSINE 1000 MG
Farmakoterápiás csoport: közvetlenül ható vírusellenes szerek
ATC-kód: J05AX05
Immunmodulátor – vírusellenes készítmény. Az immunrendszerre hatva, a sejtes immunválaszt befolyásolva növeli a szervezet saját védekezőképességét; ugyanakkor gátolja a vírusok szaporodását is.
Az Isoprinosine szintetikus purinszármazék, amely immunmodulációs és vírusellenes hatásokkal bír. Ezen hatások abból erednek, hogy in vivo egyértelműen fokozza a szervezett immunválaszát. Klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az Isoprinosine javítja a csökkent vagy kórosan működő sejt-mediált immunitást egy Th1-típusú válasz kiváltása útján, amely a T-lymphocyták érését és differenciálódását, valamint az indukált lymphoproliferatív válaszok potencírozását indítja el a mitogén vagy antigén által aktivált sejtekben. Hasonlóképpen a gyógyszerről azt is kimutatták, hogy modulálja a T-lymphocyták és a természetes ölő (natural-killer) sejtek citotoxicitását és a CD8+ szuppresszor és a CD4+ helper sejtek funkcióit, valamint növeli az IgG és a komplement felszíni markerek számát. Az Isoprinosine fokozza az IL-1 és IL-2 citokinek termelését, valamint in vitro növeli az IL-2 receptor expresszióját. In vivo szignifikáns mértékben fokozza az endogén IFN-gamma szekrécióját és csökkenti az IL-4 termelését. Továbbá kimutatták, hogy potencírozza a neutrofil granulocyták, a monocyták és a makrofágok kemotaxisát és fagocita aktivitását.
In vivo az Isoprinosine fokozza a lymphocyták csökkent fehérjeszintézisét és transzlációs képességét, ugyanakkor gátolja a virális RNS-szintézist a következő mechanizmusok révén (amelyek mértéke még további vizsgálatokat igényel):
1./ inozin-mediált orotsav beépítése a poliriboszómákba,
2./ a poliadenilsav virális mRNS-hez történő kötődésének gátlása, és
3./ a transzmembrán fehérje komplexek molekuláris reorganizációja történik, amelyek szerepet játszanak a T-sejt specifikus receptor signalling-jában, ami a lymphocták membránon belüli plazmarészecskéin (IMP-n) keresztül zajlik, és ami közel háromszorosára növeli a membrán sűrűségét.
Az Isoprinosine in vitro csak nagy koncentrációkban gátolja a cGMP foszfodiészterázt, ezen koncentrációk az in vivo immunfarmakológiai hatások szempontjából nem vehetők figyelembe.
A gyógyszer mindkét összetevője külön farmakológiai tulajdonságokkal rendelkezik.
Felszívódás
Embernél a per os alkalmazást követően az inozin-acedoben-dimepranol gyorsan felszívódik az emésztőrendszerből és megjelenik a szisztémás keringésben. Izotóp vizsgálatokban a bevételt követő 8-24 órán belül a vizeletben mért radioaktivitások alapján a DIP és PAcBA összetevők felszívódása gyakorlatilag teljesnek tekinthető. Hasonlóképpen, Rhesus majmoknál történő orális alkalmazást követően a radioaktív izotóppal jelölt DIP és PAcBA összetevők intravénás koncentrációinak 94-100%-a mutatható ki a vizeletben.
Az Isoprinosine-ból származó inozin az endogén inozinnal egyezően a purinlebontás útvonalán metabolizálódik. A felszívódás mennyiségi méréséhez a húgysavszintek emelkedését határozzák meg. Orális alkalmazást (tabletta) követően az exogén inozinnak legfeljebb 70%-a ürül a vizelettel húgysav formájában, a fennmaradó hányad a normál metabolitok, azaz xantin és hypoxantin formájában távozik. Embernél a radioaktív izotóppal jelölt gyógyszer nem alkalmas a keletkező inozin felszívódásának mérésére, mivel a radioaktív izotóp a normál purinmetabolizmus útvonalain keresztül később beépülhet a DNS-be, amit állatkísérletes vizsgálatok meg is erősítettek (a radioaktivitás megjelent a nukleotid-frakcióban).
Eloszlás
A radioaktív izotóppal jelölt gyógyszert majmoknál alkalmazva a radioaktív izotóp a következő szövetekben volt kimutatható (csökkenő sorrendben): vese, tüdő, máj, szív, lép, here, hasnyálmirigy, agy és vázizomzat.
Biotranszformáció
A készítmény inozin komponense az elimináció során ugyanazon anyagcsere útvonalra (purinlebontás) kerül, mint az endogén inozin.
Embernél a fő metabolit az N,N-dimetilamino‑2‑propanol (DIP) esetében az N-oxid, a p‑acetamido‑benzoesav (PAcBA) esetében pedig az o-acil-glükuronid.
Embernél 1gramm izotóppal jelzett Isoprinosine per os bevételét követően a DIP esetében 3,7mikrogramm/ml illetve a PAcBA esetében 9,4mikrogramm/ml plazmakoncentrációkat mértek a bevétel után 2, illetve 4 órával. Humán dózistolerancia vizsgálatokban a szérumhúgysav-koncentráció növekedése – mint a gyógyszer eredetű inozin mérésének indirekt markere – nem lineáris, és az 1. és 3. óra között +/- 10% variabilitást mutat.
Elimináció
4gramm/nap dózisú Isoprinosine per os adása mellett, kromatográfiásan mérve a beadott mennyiség 85%-ának megfelelő p-acetamido-benzoesav (PAcBA) és metabolitjai választódnak ki a vizelettel 24óra alatt. Az N,N-dimetilamino-2-propanol (DIP) eliminációs felezési ideje 3,5óra. A p‑acetamido‑benzoesav (PAcBA) eliminációs felezési ideje 50perc.
Emberben a fő metabolit a DIP esetében az N-oxid, a PAcBA esetében pedig az o-acil-glükuronid.
Humán vizsgálatok szerint steady state állapotban minden gramm per os bevett Isoprinosine-ból 0,147gramm húgysav választódik ki a vizelettel 24óra alatt.
Biohasznosulás/AUC
Orális adagolás mellett a 4. napon elért steady state állapotnál a p-acetamido-benzoesav (PAcBA) molekularésznek és metabolitjainak a vizelettel ürülő mennyisége a bevett mennyiségnek legalább 90%-a, a dimetil-amino-2-propanolnak (DIP) és metabolitjainak vizelettel ürülő mennyisége a bevett adagnak legalább 76%-a volt. A vizelettel ürülő mennyiségek alapján meghatározott "plazmakoncentráció-idő görbe alatti terület" a DIP esetében legalább 88%, a PAcBA esetében legalább 77% volt.
Gyógyszerészeti jellemzők - ISOPRINOSINE 1000 MG
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (két keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).