JODECORP TABLETTA

Sugárprofilaxis; a jódizotópok (elsősorban ¹³¹I, továbbá ¹³²I, ¹³³I, ¹³⁵I) szervezetbe történő beépülésének megelőzése.

Szükség esetén 1 x 1 Jodecorp tabletta (1 x 100 mg jodid) egy adagban bevéve.

Az 1 x 100 mg stabil jódizotóp egy napra nyújt védelmet a radiojód- (csak és kizárólag a radiojód)-izotópok ellen, és abban az esetben elegendő, ha a radiojód felhő formájában halad át az adott területen.

A maximális hatékonyság elérése érdekében a stabil jódizotóp alkalmazására a radiojód-expozíciót megelőzően vagy azt követően nagyon rövid időn belül kell sort keríteni. A radiojód pajzsmirigybe jutását akadályozó hatásának mértéke kb. 95%, ha bevételére a kontamináció előtt több órával, a kontamináció időpontja körül, illetve közvetlenül azt követően kerül sor. Ha a bevétel kb. 4 órával a kontaminációt követően történik, a gátlóhatás kb. 50%, ha pedig kb. 6 órával később, akkor gyakorlatilag 0%.

Korábban vagy jelenleg fennálló pajzsmirigybetegség (pl. aktív hyperthyreosis), ismert jódérzékenység, dermatitis herpetiformis, hypocomplementaemiás vasculitis.

Radiodiojód kontamináció esetén a felnőttkori, egész élettartamra kivetített pajzsmirigyrák-kockázat emelkedés becslések szerint a gyermekkori szint kb. ¼-ét éri el.

Ezen belül a fiatalabb (40 év alatti) felnőttek esetében a radioaktív jódizotópok által okozott pajzsmirigyrák kockázata alacsony (szemben a gyermekekkel), ugyanakkor az egyszeri stabil jódizotóp adagolás súlyos mellékhatásainak kockázata is csekély. Az ismételt adagolás a mellékhatás-kockázat fokozódása miatt ebben a korcsoportban nem ajánlott.

A 40 év felettiek esetében a radioaktív jódizotópok által okozott pajzsmirigyrák kockázata a nullához közelítő, viszont a jódszubsztitúció mellékhatás-kockázata az életkorral fokozódik. Ezért stabil jódizotóppal végzett profilaxis ebben a korcsoportban nem ajánlott, hacsak a pajzsmirigybe inhalációt követően potenciálisan bejutó dózis nagysága (kb. 5 Gy) nem fenyegeti a pajzsmirigy funkciót.

A kálium-jodid egyszeri 130mg-os dózisának alkalmazása során nem jelentettek gyógyszerkölcsönhatást. A tartós jodidadagolás megnehezítheti a Graves-betegség antithyroid készítményekkel való kontrollját és csökkentheti az antithyroid készítményeket szedők remissziós rátáját, valamint terápiás célú radiojód adás esetén emelni kell ennek dózisát az euthyreosis, ill. a hypothyreosis elérése érdekében. Más jód-/jódozott készítmények egyidejű alkalmazása értelemszerűen fokozza a mellékhatás-kockázatot.

A terhesség alatt bekövetkező radiojód kontamináció ellen is ajánlott napi 1 x 1 Jodecorp tabletta bevétele.

A kálium-jodid állatkísérletekben magzatkárosító és fertilitást csökkentő hatást mutatott.

A radiojód izotópok átjutnak az anyatejbe. A szoptató anyáknak 1 x 1 Jodecorp tabletta ajánlott. Az ismételt adagolás nem javallott.

Nincs adat. Mindazonáltal nem várható, hogy a kálium-jodid a javasolt adagolásban befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek üzemeltetéséhez szükséges képességeket.

A jódterápia esetében általánosságban előfordulhatnak pajzsmirigy-mellékhatások, főként jódhiányos területeken (fokozott thyreotoxicosis [jódbasedow] kockázat). Nagyobb kockázatnak vannak kitéve a pajzsmirigy-betegségben szenvedők (pl. autoimmun thyreoiditis, Graves-betegség, struma nodosa). Nem zárhatók ki a test más részeit érintő mellékhatások sem, mint pl. a gastrointestinalis mellékhatások, túlérzékenységi reakciók (súlyosabb esetekben láz, ízületi fájdalmak, arcon és más testtájakon jelentkező oedemák, súlyos légszomj, dermatitis herpetiformis és hypocomplementaemiás vasculitis). Bőrkontaktus: érzékeny bőrön irritáció. Szemkontaktus: irritáció és égő érzés. Inhaláció: a kálium-jodid por irritáló hatású lehet.

További lehetséges mellékhatások tartósabb jodidkezelés esetén: sialoadenitis, iodismus (fémes ízérzet, égő érzés a szájüregben és a torokban, fog- és ínyfájdalmak, esetenként gastritis és hasmenés).

Krónikus túladagolás esetén pajzsmirigy adenoma, hypothyreosis, golyva (Wolff-Chaikoff hatás), jodismus, bőrkiütések, fejfájás, orrfolyás, gyengeség, általános depresszió jelentkezhet. Felnőttekben a mellékhatás-kockázat nagyobb, mint gyermekkorban.

A csernobili balesetet követő lengyelországi tömeges radiojodid-profilaxis tapasztalatai: A kálium‑jodid radiojód kontamináció elleni profilaxis javallattal, egyszeri alkalommal történő adása során jelentkező mellékhatásokról a csernobili balesetet követően Lengyelországban végrehajtott tömeges alkalmazás (kb. 10,5 millió 16 éven aluli gyermek és 7 millió felnőtt kapott kálium-jodidot) nyújtott alapvető adatokat. Ezek szerint súlyos mellékhatást két eset kivételével nem tapasztaltak. Szinte kizárólag csak gastrointestinalis panaszokat és enyhe súlyosságú bőrkiütéseket jelentettek. A gastrointestinalis mellékhatásokat gyakrabban (max. 2%) jelentették gyermekek körében az alkalmazott szupertelített kálium-jodid oldat rossz íze miatt, míg az enyhe bőrkiütések a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt kb. 1%-os incidenciával jelentkeztek. Azon újszülöttek körében, akik életük első két napján részesültek a profilaxisban, 0,37% esetében (12 eset a 3214-ből) tapasztalták a szérum TSH szint enyhe és átmeneti megemelkedését, amelyet a szérum szabad tiroxinszintjének csökkenése kísért. E jelenségeknek a későbbi életszakaszban sem volt klinikai következménye. A 7millió felnőtt közül csak 2 jódallergiás esetében jelentettek súlyos mellékhatásokat. Összességében a súlyos mellékhatás incidencia Lengyelországban egy dózis kálium-jodid bevételét követően gyermekek esetében kb. 1 : 10 millió, felnőttek esetében kb. 1 : 1 millió volt.

Egy önkéntesekkel végzett humán vizsgálatban 4 személy egyszeri 1000 mg kálium-jodidot vett be (764 mg jóddal egyenértékű), amelyet pár órával követően kellemetlen érzésük volt az állkapcsukban és fejfájásról is beszámoltak. Más mellékhatást nem jelentettek.