KEMADRIN 5 MG TABLETTA

A Parkinson-kór minden formájának kezelésére javasolt: legyen az idiopathiás (paralysis agitans), encephalitis utáni, vagy arterioscleroticus eredetű.

Enyhíti a parkinsonos tüneteket, különösen jól oldja a rigiditást és kedvezően befolyásolja a tremort, akinesiát, a beszéd- és írászavart, járásproblémákat, nyálfolyást, izzadást, oculogyriás krízist, és a depressziós hangulatot.

A neuroleptikumok által előidézett extrapyramidalis tünetek, pl. pseudo-parkinsonismus, akut dystoniás reakciók, illetve akathisia kezelésére is javallt.

Adagolás

Az egyénenként változó optimális dózist a kezelőorvosnak kell meghatározni.

Adagolás felnőtteknek

Parkinson-kór

A szokásos kezdő adag 2,5mg prociklidin naponta 3‑szor, ami napi 2,5‑5 mg‑mal emelhető 2‑3naponként, az optimális hatás eléréséig.

Az optimális hatást biztosító szokásos fenntartó adag 15‑30mg prociklidin naponta. A lefekvés előtt bevett további adag néhány betegnél jótékony hatást mutatott. Napi 60mg-ig a prociklidint jól tolerálták a betegek, ezért a kezelőorvos indokolt esetben ilyen nagy adagot is rendelhet.

Fiatalabb betegeknek, illetve azoknak, akik encephalitis utáni Parkinson-kórban szenvednek, általában nagyobb adagra van szükségük a terápiás hatás kialakulásához, mint az idősebb, vagy az arterioscleroticus parkinsonismusban szenvedő betegeknek.

A prociklidin levodopával vagy amantadinnal kombinálható azokban az esetekben, amikor egyetlen gyógyszerrel a betegség nem kontrollálható.

Neuroleptikumok okozta extrapyramidalis tünetek

A kezdő adag rendszerint naponta 3‑szor 2,5mg prociklidin, amit naponta 2,5mg‑mal lehet emelni, egészen a tünetek enyhüléséig.

A hatásos fenntartó adag általában 10‑30mg prociklidin/nap.

3‑4hónapos kezelés után a készítmény adását le lehet állítani, és a beteget megfigyelés alatt kell tartani, hogy visszatérnek-e a neuroleptikumok által okozott extrapyramidalis tünetek. Ha igen, a prociklidin terápiát vissza kell állítani a (fizikai aktivitást) korlátozó extrapyramidalis tünetek kivédésére.

A kezelés időszakos felfüggesztése azoknál a betegeknél is javasolt, akik hosszú ideig igénylik a gyógyszer használatát.

Biztonságosságát és hatásosságát gyermekkorban nem igazolták, ezért gyermekek esetében a készítmény kizárólag csak a gyermek számára nyújtott előnyök és lehetséges kockázatok mérlegelése után alkalmazható.

Idős betegek:

Az idős betegek a fiatalabbaknál érzékenyebbek a prociklidin antikolinerg hatására, ezért az adagok csökkentésére lehet szükség (lásd 4.4pont).

Az adagolás módja:

Orális alkalmazásra.

Farmakokinetikai vizsgálati eredmények szerint a prociklidin plazmafelezési ideje alapján elégséges lehet a tabletták kétszeri bevétele, ha az a betegnek kényelmesebb.

A tablettákat a jobb tolerálhatóság érdekében célszerű étellel együtt bevenni.

A tabletta egyenlő adagokra osztható.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Más antikolinerg hatású szerekhez hasonlóan, az előny/kockázat arányt minden olyan esetben mérlegelni kell, amikor a prociklidint szűkzugú glaucomás, vagy glaucomára feltehetően hajlamos betegnek szánják.

Ugyancsak elővigyázatosságot igényel a készítmény alkalmazása gastrointestinalis rendszerben obstrukcióra hajlamos, illetve prostata hypertrophiához társuló húgyúti tüneteket mutató betegeknél.

A neuroleptikus kezelésben részesülő betegek egy részénél tardiv dyskinesiák jelentkeznek. Az antikolinerg szerek nem idézik elő ezt a szindrómát, de neuroleptikumokkal együtt adva felerősíthetik a tardiv dyskinesia tüneteit, illetve az ingerküszöb csökkentésével gyakorlatilag felszínre hozhatják a tüneteket az arra hajlamos betegeknél. Ezekben az esetekben a neuroleptikumok újra beállítása, vagy az antikolinerg kezelés csökkentése megfontolandó.

Mentális zavarokban szenvedőknél egyes esetekben pszichotikus rohamokat váltott ki a neuroleptikumok extrapyramidális mellékhatásainak enyhítésére adott prociklidin.

Idősebb betegek, különösen azok, akik nagy dózisú antikolinerg gyógyszert kapnak, fogékonyabbak lehetnek az ilyen kezelések mellékhatásaira (lásd 4.8pont).

Az időskorúaknál különösen gyakori az olyan központi idegrendszeri zavarok fellépése, mint a zavartság, kognitív funkciók és memória romlása, orientációs problémák, és hallucináció. Ezek a tünetek általában visszafordíthatók az antikolinerg kezelés csökkentésével vagy felfüggesztésével.

A prociklidin vese-, vagy májműködési zavarokban szenvedő betegeknél történő használatával kapcsolatban nincsenek specifikus információk. Mivel azonban a májban metabolizálódik és a vizelettel választódik ki, a prociklidin csak óvatosan adható károsodott vese- vagy májműködésű betegeknek.

A készítmény alkalmazását nem szabad hirtelen abbahagyni, mert rebound parkinsonos tünetek alakulhatnak ki.

Más antikolinerg szerekhez hasonlóan a prociklidinnél is fennáll a visszaélés veszélye. Habár az ilyen esetek ritkák, az orvos kellő körültekintéssel járjon el a gyógyszer felírásával kapcsolatban, azokban az esetekben, amikor a beteg tünetei nem tűnnek valósnak.

Segédanyagok

A készítmény laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A készítmény kevesebb, mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz adagolási egységenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

A monoamino-oxidáz inhibitorok vagy az antikolinerg hatású gyógyszerek, mint pl. az amantadin, memantin, antihisztaminok, fenotiazinok és triciklusos antidepresszánsok erősíthetik a prociklidin antikolinerg hatását.

A kolinerg tulajdonságú gyógyszerek, például a takrin használata csökkentheti a prociklidin terápiás hatását.

A prociklidin együttadása néhány neuroleptikummal az extrapyramidalis tünetek enyhítésére, csökkentheti a neuroleptikum plazmakoncentrációját. Azonban ez a csökkenés valószínűleg nem jár a klinikai hatás jelentős csökkenésével.

Az antikolinergikumok mint a prociklidin, csökkenthetik a levodopa hatását azzal, hogy megnövelik a gyomorból való ürülés idejét, ezzel növelve a gyomorban a lebomlás mértékét.

Az antikolinergikumok (mint a prociklidin) antagonizálhatják a cizaprid, a domperidon és a metoklopramid gastrointestinalis hatásait.

A prociklidin potencírozhatja a kinidin vagolitikus hatását.

Az antikolinergiás szerek csökkenthetik a ketokonazol felszívódását.

A fenotiazin/antikolinerg terápia alatt fellépő magas környezeti hőmérséklet, illetve páratartalom ritkán hyperpyrexiát okozott.

Paroxetin napi adása szignifikánsan növeli a prociklidin plazmaszintjét. Ha antikolinerg hatás jelentkezik, a prociklidin adagját csökkenteni kell.

Terhesség

A terhesség alatti biztonságos felhasználásra nem áll elegendő információ rendelkezésre, bár kiterjedt klinikai vizsgálatok nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot arra, hogy a gyógyszer bármilyen módon befolyásolná a terhesség normális lefolyását. Ennek ellenére, mint minden más gyógyszer, a prociklidin csak akkor adható terhesség alatt, ha a várható klinikai előny az anyára vonatkozóan meghaladja az esetleges károsodás kockázatát a magzatra nézve.

Szoptatás

1. Nem ismert, hogy a Kemadrin alkalmazását követően a prociklidin kiválasztódik-e a humán anyatejbe.

Termékenység

Lásd az 5.3 pontban.

Prociklidin szedése során neurológiai mellékhatásokról, mint pl. homályos látásról, szédülésről, zavartságról, dezorientációról számoltak be. Ezért az érintett betegek ne vezessenek gépjárművet, vagy üzemeltessenek gépet.

Egy klinikai tanulmány szerint számos neuroleptikummal kezelt beteg fáradtságérzete csökkent, aktivitása fokozódott, amikor más antikolinerg szerekről prociklidin szedésére tértek át.

A gyakoriságot a szakirodalmi adatok alapján állapították meg és az alábbiak szerint határozták meg:

nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥↔↔– <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A főbb nemkívánatos hatások ugyanazok, mint bármely antikolinerg szer használatakor várhatók és általában az adagok csökkentésével visszafordíthatók.

A nagy dózisban adott prociklidin szédülést, mentális zavarodottságot, a kognitív funkció és a memória károsodását, dezorientációt, szorongást, izgatottságot és hallucinációt okozhat.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Tünetek és jelek

A túladagolás tünetei stimuláns hatások, mint az izgatottság, nyugtalanság és zavartság, súlyos álmatlansággal, ami akár 24órán át vagy még tovább tart. Vizuális és hallási hallucinációkat jelentettek. A legtöbb beteg euphoriás, de némelyikük lehet szorongó és agresszív is.

A pupillák maximálisan tágak, fényre nem reagálnak. A feljegyzett esetekben a dezorientáció 1‑4napig tartott, majd egy regeneráló alvással ért véget.

Központi idegrendszeri depresszió jeleit, köztük aluszékonyságot, beszűkült tudatállapotot, alkalmanként kómát jelentettek igen nagymértékű túladagolás esetén.

Prociklidin túladagolással társult tachycardiát is megfigyeltek.

Kezelés

Ha a prociklidin bevétele óta csak egy-két óra telt el (esetleg hosszabb idő is, tekintve a gyomor motilitására gyakorolt hatását), aktív szenet kell adni a felszívódás csökkentésére. Egyéb beavatkozást a klinikai állapotnak, valamint a helyi mérgezési központok előírásainak megfelelően kell alkalmazni, ahol ilyenek rendelkezésre állnak.