LEUKERAN 2 MG FILMTABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - LEUKERAN 2 MG
A klórambucil Hodgkin‑kór, non‑Hodgkin lymphoma bizonyos formái, krónikus lymphocytás leukaemia és Waldenström macroglobulinaemia kezelésére javallott.
A kezelési protokollok teljes körű részleteit illetően a vonatkozó szakirodalmat kell tanulmányozni.
A klórambucil citotoxikus hatóanyag, amelyet ilyen hatóanyagok beadásában jártas orvos felügyelete alatt kell alkalmazni.
Adagolás
HODGKIN‑KÓR
Felnőttek
Előrehaladott betegség palliatív kezelésére monoterápiában alkalmazva a dózis általában 0,2mg/kg/nap 4‑8héten át. A klórambucilt általában kombinációs kezelés részeként alkalmazzák, és többféle kezelési protokollt alkalmaznak. A klórambucilt a nitrogén-mustár alternatívájaként, kevesebb toxicitás mellett, de hasonló terápiás eredményekkel alkalmazzák.
Gyermekek és serdülők
A klórambucil alkalmazható Hodgkin‑kór kezelésére gyermekeknél. Az adagolási rendek hasonlóak, mint a felnőtteknél alkalmazottak.
NON‑HODGKIN LYMPHOMA
Felnőttek
Monoterápiában alkalmazva a szokásos adagolás kezdetben 0,1‑0,2mg/kg/nap 4‑8héten át, ezt követően fenntartó terápiát kell alkalmazni csökkentett napi adagolással vagy szakaszos, kúraszerű formában. A klórambucil megfelelően alkalmazható előrehaladott diffúz lymphocytás lymphomában szenvedő betegek kezelésében, valamint azoknál, akiknél radioterápiát követően relapszus lépett fel. Előrehaladott non‑Hodgkin lymphocytás lymphomában szenvedő betegeknél a monoterápiában, illetve kombinált kemoterápia részeként alkalmazott klórambucillal elért összesített válaszarányban nincs lényeges különbség.
Gyermekek és serdülők
A klórambucil alkalmazható non‑Hodgkin‑kór kezelésére gyermekeknél. Az adagolási rendek hasonlóak, mint a felnőtteknél alkalmazottak.
KRÓNIKUS LYMPHOCYTÁS LEUKAEMIA
Felnőttek
A klórambucil‑kezelést általában azután kezdik, hogy a betegnél tünetek alakultak ki, vagy ha a perifériás vérkép alapján bizonyított a csontvelő működésének károsodása (de csontvelő‑elégtelenség nincs). A klórambucilt kezdeti dózisa 0,15mg/kg/nap, amíg a teljes fehérvérsejtszám 10000/µl alá nem esik. A kezelés az első kúra után 4héttel kezdhető újra, és 0,1mg/kg/nap adagban kell folytatni.
A betegek egy részénél körülbelül 2hetes kezelés után a normál tartományba csökken a vérben a fehérvérsejtszám, a megnagyobbodott lép és nyirokcsomók nem tapinthatóvá válnak, és a csontvelői fehérvérsejtek aránya 20% alá csökken.
Azokat a betegeket, akiknél bizonyítottan csontvelő‑elégtelenség áll fenn, először prednizolonnal kell kezelni, és a klórambucil‑kezelés megkezdése előtt a csontvelő‑regenerációt igazolni kell. A szakaszos nagy dózisú terápiát összehasonlították a klórambucil napi alkalmazásával, de a terápiás válaszban vagy a mellékhatások gyakoriságában nem figyeltek meg jelentős különbséget a két kezelési csoport között.
WALDENSTRÖM‑FÉLE MACROGLOBULINAEMIA
Felnőttek
Ebben a javallatban a klórambucil az egyik terápiás lehetőség.
Napi 6‑12mg‑os kezdő adagok javasoltak mindaddig, amíg leukopenia nem jelentkezik, ezt követően napi 2‑8mg‑ot kell alkalmazni határozatlan ideig.
KÜLÖNLEGES POPULÁCIÓK
Károsodott veseműködés
Károsodott veseműködésű betegeknél dózismódosítás nem szükséges.
Károsodott májműködés
Károsodott májműködésű betegeknél szorosan ellenőrizni kell a toxicitás okozta panaszok és tünetek előfordulását. Mivel a klórambucil elsősorban a májban metabolizálódik, károsodott májműködésű betegeknél megfontolandó a dóziscsökkentés. Ugyanakkor a károsodott májműködésű betegekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy az adagolásra konkrét ajánlást lehessen adni.
Időskorúak
Idős betegeknél célzott vizsgálatokat nem végeztek, ugyanakkor ajánlott a vese‑ illetve májműködés monitorozása, és ha károsodás észlelhető, akkor fokozott óvatossággal kell eljárni. Bár a klinikai tapasztalat nem utal a terápiás válaszban jelentkező, életkorra jellemző különbségekre, a gyógyszer adagolását általában óvatosabban kell titrálni idősebb betegeknél, a dózistartomány alsó határánál kezdve a terápiát.
Az alkalmazás módja
A Leukeran filmtabletta szájon át alkalmazandó, és naponta kell bevenni, üres gyomorra (legalább egy órával étkezés előtt vagy legalább három órával étkezés után).
A klórambucillal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A Leukeran filmtabletta biztonságos kezelése: lásd 6.6pont.
Az élő mikroorganizmust tartalmazó vakcinával végzett immunizáció károsodott immunrendszerű gazdaszervezetben fertőzést képes előidézni. Ezért élő vakcinával történő immunizálás nem javasolt.
Azokat a betegeket, akiknél fennáll az autológ őssejt‑transzplantáció elvégzésének lehetősége, nem szabad hosszú távon klórambucillal kezelni.
Ellenőrzés
Mivel a klórambucil irreverzibilis csontvelő‑szuppressziót képes előidézni, a kezelés alatt álló betegek vérképét szorosan monitorozni kell.
A klórambucil terápiás adagban csökkenti a lymphocytaszámot, és kisebb mértékben a neutrophilszámra, a thrombocytaszámra, valamint a hemoglobinszintre is hatással van. A klórambucil alkalmazását nem szükséges leállítani a neutrophilszám csökkenésének első jelére, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a neutrophilszám csökkenése az utolsó adag után még 10napig vagy hosszabb ideig is folytatódhat.
Nem adható klórambucil olyan betegeknek, akik a közelmúltban radioterápián estek át, vagy más citotoxikus szert kaptak.
Ha fennáll a csontvelő lymphocytás infiltrációja, vagy hypoplasiás a csontvelő, a napi adag nem haladhatja meg a 0,1mg/testtömeg kg‑ot.
A klórambucil beadása után a görcsrohamok fokozott kockázata miatt szoros ellenőrzés szükséges nephrosis‑szindrómában szenvedő gyermekeknél, olyan betegeknél, akiknek nagy dózisú, intermittáló terápiát rendeltek, valamint akiknek görcsroham szerepel a kórelőzményében.
Mutagenitás és karcinogenitás
A klórambucilról igazolták, hogy emberben kromatid-, illetve kromoszómakárosodás okoz.
Akut másodlagos rosszindulatú hematológiai betegségek (különösen leukaemia és myelodysplasiás szindróma) előfordulásáról számoltak be, különösen hosszú távú kezelés után (lásd 4.8pont).
Emlőrák adjuváns terápiájaként klórambucil‑kezelésben részesülő betegek kis hányadánál akut myeloid leukaemia előfordulásáról számoltak be.
A klórambucil alkalmazásának megfontolásakor a leukaemia előidézésének kockázatát ellensúlyoznia kell a lehetséges terápiás előnynek.
A Leukeran laktózt tartalmaz
Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Károsodott immunrendszerű egyéneknél élő mikroorganizmust tartalmazó vakcinával végzett vakcináció nem javasolt (lásd 4.4pont).
A purin‑nukleozid analógok (például fludarabin, pentosztatin és kladribin) exvivo fokozták a klórambucil citotoxicitását; de e megfigyelés jelentősége nem ismert.
Terhesség
Ha bármelyik partner Leukeranl‑kezelésben részesül, megfelelő fogamzásgátló óvintézkedések alkalmazása javasolt, mint minden citotoxikus terápia esetében.
Hacsak lehetséges, a Leukeran alkalmazása terhesség alatt kerülendő, különösen az első trimeszterben. A magzatra nézve fennálló kockázatot minden egyedi esetben ellensúlyoznia kell az anya esetében várt terápiás előnynek.
Szoptatás
A Leukeran‑kezelésben részesülő kismamák nem szoptathatnak.
Termékenység
A klórambucil a petefészek‑működés gátlását idézheti elő, és klórambucil‑terápiát követően beszámoltak amenorrhoeáról.
A klórambucil‑terápia következményeként azoospermiát figyeltek meg, de ennek jelentkezéséhez becslések szerint legalább 400mg‑os összdózis adása szükséges.
Lymphomás betegek 410‑2600mg összdózisú klórambucillal végzett kezelését követően a spermatogenesis különböző mértékű rendeződéséről számoltak be.
Teratogenitás
Mint minden egyéb citotoxikus szer, a klórambucil is teratogén hatású lehet.
A klórambucil gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásairól nem áll rendelkezésre információ.
Ennél a készítménynél nem áll rendelkezésre korszerű klinikai dokumentáció, amely használható lenne a nemkívánatos hatások gyakoriság‑meghatározásának alátámasztására. A nemkívánatos hatások előfordulási gyakorisága változó lehet az alkalmazott dózistól függően, illetve akkor is, ha a hatóanyagot más terápiás szerekkel kombinációban adják.
A gyakoriság osztályozásához a következő rendszert alkalmazták: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
| Szervrendszer | Mellékhatás | |
| Jó‑, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is) | Gyakori | Akut másodlagos rosszindulatú hematológiai betegségek (különösen leukaemia és myelodysplasiás szindróma), különösen hosszú távú kezelés után. |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon gyakori | Leukopenia, neutropenia, thrombocytopenia, pancytopenia vagy csontvelő‑szuppresszió1. |
| Gyakori | Anaemia. | |
| Nagyon ritka | Irreverzibilis csontvelő‑elégtelenség. | |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | ||
| Ritka | Túlérzékenység, például urticaria és angioneuroticus oedema az első adag vagy a további adagok beadása után. (Lásd: A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei) | |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | Nephrosis‑szindrómában szenvedő gyermekeknél convulsiók. |
| Ritka | Parciális és/vagy generalizált convulsiók2 olyan gyermekeknél és felnőtteknél, akik a klórambucilt naponta alkalmazott terápiás adagokban vagy intermittáló, nagy dózisú kezelés formájában kapják. | |
| Nagyon ritka | Mozgászavarok, köztük tremor, izomrángás és myoclonus convulsio nélkül. Perifériás neuropathia. | |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Nagyon ritka | Interstitialis tüdőfibrosis3, interstitialis pneumonia. |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | Gastrointestinalis rendellenességek, például hányinger és hányás, hasmenés és szájnyálkahártya‑fekélyek. |
| Máj‑ és epebetegségek, illetve tünetek | Ritka | Hepatotoxicitás, sárgaság. |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Nem gyakori | Bőrkiütés; |
| Ritka | Stevens‑Johnson‑szindróma, toxicus epidermalis necrolysis.4(lásd: Immunrendszeri betegségek és tünetek) | |
| Vese‑ és húgyúti betegségek és tünetek | Nagyon ritka | Steril cystitis. |
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | Nem ismert | Amenorrhoea, azoospermia. |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Ritka | Láz |
1. Bár csontvelő‑szuppresszió gyakran jelentkezik, általában reverzibilis, ha a klórambucil alkalmazását időben leállítják.
2. Azok a betegek, akiknek a kórelőzményében epilepszia szerepel, különösen érzékenyek lehetnek erre.
3. Hosszú távú klórambucil‑terápiában részesülő, krónikus lymphocytás leukaemiában szenvedő betegeknél esetenként beszámoltak súlyos interstitialis pulmonalis fibrosisról. Ez azonban a klórambucil alkalmazásának leállításával reverzibilis lehet.
4. Beszámoltak a bőrkiütés súlyos állapottá történő progressziójáról, a Stevens‑Johnson‑szindrómát és a toxikus epidermalis necrolysist is beleértve.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Panaszok és tünetek
A klórambucil véletlen túladagolása után észlelt legfőbb lelet a reverzibilis pancytopenia volt. Az agitalt viselkedéstől és az ataxiától a többszöri grand mal típusú epilepsziás rohamokig terjedő neurológiai toxicitás is előfordult.
Kezelés
Mivel a klórambucilnak nincs ismert antidotuma, a vérkép szoros monitorozása és általános szupportív intézkedések bevezetése szükséges, indokolt esetben megfelelő vértranszfúzióval együtt.
Farmakológiai tulajdonságok - LEUKERAN 2 MG
Farmakoterápiás csoport: antineoplasztikus és immunmoduláló szerek, antineoplasztikus szerek, alkilálószerek, nitrogén mustár analógok
ATC kód: L01AA02
Hatásmechanizmus
A klórambucil aromás nitrogén mustár származék, amely kétfunkciós alkilálószerként fejti ki hatását. A DNS‑replikáció megzavarásán kívül a klórambucil a sejtek apoptosisát is kiváltja a p53 citoszolban történő felszaporodása, majd az apoptosis promoter (Bax) aktiválása útján.
Farmakodinámiás hatások
A klórambucil citotoxikus hatásához a klórambucil és fő metabolitja, a fenilecetsav‑mustár egyaránt hozzájárul (lásd 5.2pont).
Rezisztencia mechanizmus
A klórambucil egy aromás nitrogén‑mustár származék. Beszámoltak a nitrogén‑mustárokkal szembeni rezisztenciáról, amely a következők miatt jöhet létre: ezen hatóanyagok és metabolitjaik transzportjában bekövetkezett változások multirezisztens fehérjék miatt, ezen hatóanyagok által képzett DNS‑keresztkötések kinetikájában bekövetkező módosulások, változások az apoptosisban és módosult DNS‑repair aktivitás. A klórambucil nem szubsztrátja a multirezisztens protein 1‑nek (MRP1 vagy ABCC1), glutation‑konjugátumai azonban szubsztrátjai az MRP1‑nek (ABCC1) és MRP2‑nek (ABCC2).
Felszívódás
A klórambucil jól felszívódik a gastrointestinalis tractusból passzív diffúzióval, és a beadástól számított 15percen belül mérhető. A per os klórambucil biohasznosulása 10‑200mg‑os egyszeri adagok beadása után körülbelül 70‑80%. Egy vizsgálatban, melyet 12betegnél végeztek, akik körülbelül 0,2mg/kg klórambucilt kaptak szájon át, a dózisra korrigált átlagos maximális plazmakoncentráció (492±160nanogramm/ml) a beadást követő 0,25‑2óra elteltével alakult ki.A klórambucil plazmakoncentrációjának egyének közötti variabilitása 15 és 70mg közötti per os adagok alkalmazását követően viszonylag csekélynek mutatkozott (az AUC betegen belüli variabilitása 2‑szeres, míg a betegek közötti variabilitás 2‑4‑szeres). A klórambucil felszívódása étkezés után bevéve csökkent. Egy 10beteggel végzett vizsgálatban a táplálékbevitel több, mint 100%‑kal növelte a Cmax eléréséig eltelt medián időt, több, mint 50%‑kal csökkentette a plazma csúcskoncentrációját, valamint körübelül 27%‑kal csökkentette az átlagos AUC (0‑∞) értéket (lásd 4.2pont).
Eloszlás
A klórambucil eloszlási térfogata körülbelül 0,14‑0,24l/kg. A klórambucil kovalensen kötődik a plazmafehérjékhez, főleg albuminhoz (98%), és kovalensen kötődik a vörösvértestekhez.
Biotranszformáció
A klórambucil nagy mértékben metabolizálódik a májban monodiklór‑etilációval és β‑oxidációval, melynek következtében fő metabolitként az állatoknál alkiláló aktivitást mutató fenilecetsav‑mustár képződik. A klórambucil és a PAAM in vivo monohidroxi és dihidroxi származékokká bomlik le. A klórambucil továbbá reakcióba lép a glutationnal, melynek során a klórambucil mono‑ és diglutationil‑konjugátumai képződnek.
Körülbelül 0,2mg/kg per os klórambucil beadását követően a PAAM néhány beteg plazmájában már 15perc elteltével kimutatható volt, és a 306±73nanogramm/ml‑es, dózisra korrigált átlagos plazmakoncentráció (Cmax) 1‑4órán belül alakult ki.
Elimináció
Az eliminációs felezési idő terminális fázisa a klórambucil esetében 1,3‑1,5óra között mozog, a PAAM esetében pedig körülbelül 1,8óra. A változatlan klórambucil, illetve a PAAM renalis excretiója nagyon csekély mértékű, mindkettőből kevesebb, mint a beadott dózis 1%‑a választódik ki a vizelettel, a dózis fennmaradó része pedig főként monohidroxi és dihidroxi származékok formájában ürül.
Gyógyszerészeti jellemzők - LEUKERAN 2 MG
Tablettamag
mikrokristályos cellulóz
laktóz
vízmentes kolloid szilícium-dioxid
sztearinsav
A tabletta filmbevonata
Opadry®Brown 05B26836:
hipromellóz
titán‑dioxid (E171)
sárga vas‑oxid (E172)
vörös vas‑oxid (E172)
makrogol/PEG400
3év.
Felhasználhatóság első felbontás után: 25°C-on tárolva 28napig, 5°C-on tárolva 50napig felhasználható.
Hűtőszekrényben (2°C – 8°C) tárolandó.
A gyógyszer első felbontás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.
A Leukeran filmtabletta polipropilén/HDPE gyermekzáras kupakkal ellátott barna színű üvegben (III-as típusú), 25 db, 50 db vagy 100 db filmtablettát tartalmazó kiszerelésben kerül forgalomba.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
A klórambucil citotoxikus hatóanyag, amelyet ilyen hatóanyagok beadásában jártas orvos felügyelete alatt kell alkalmazni.
Ha a filmbevonat érintetlen, a Leukeran filmtabletták kezelése nem jelent kockázatot. A Leukeran filmtablettákat nem szabad kettétörni vagy összetörni és amennyiben a bevonat sértetlen, kezelésükkor nem szükséges külön óvintézkedéseket foganatosítani.
A Leukeran filmtabletta megsemmisítését a veszélyes anyagok megsemmisítésére vonatkozó helyi szabályozásnak megfelelő módon kell végezni.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (két keresztes)
Osztályozás:II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).