LITALIR 500 MG KEMÉNY KAPSZULA
- hydroxycarbamide
- Var.
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ kiemelt jogosultsággal felírható
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése

Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - LITALIR 500 MG
-
fej-nyaki (kivéve ajkak) laphámsejtes carcinoma, sugárterápiával kombinálva,
-
krónikus myeloid leukaemia (előkezelési szakasz és palliatív terápia),
-
thromboemboliás szövődmények kialakulása szempontjából nagy rizikójú polycythaemia vera,
-
thromboemboliás szövődmények kialakulása szempontjából nagy rizikójú essentialis thrombocythaemia.
Adagolás
Az adagolást a beteg tényleges vagy ideális testtömege alapján kell megállapítani, attól függően, melyik kisebb.
Hidroxikarbamid egyidejű adása egyéb myelosuppressiv gyógyszerekkel adagolásmódosítást igényelhet (lásd 4.5pont).
Szolid tumorok
Intermittáló terápia
80mg/ttkg per os, harmadnaponta, egy dózisban bevéve.
Folyamatos terápia20-30mg/ttkg, per os, naponta egy dózisban bevéve.
Az intermittáló adagolási rend előnyösebb lehet a csökkent toxicitás miatt (csontvelő-depresszió).
Egyidejű sugárterápia(Fej-nyaki carcinoma)
80mg/ttkg per os, harmadnaponta, egy dózisban bevéve.
A gyógyszer adását legalább 7nappal a sugárterápia előtt el kell kezdeni, folytatni a radioterápia során, majd azt követően korlátlan ideig, feltéve, ha a beteg megfelelő megfigyelés alatt marad és szokatlan vagy súlyos toxicitás nem jelentkezik.
Krónikus myeloid leukaemia
Folyamatos terápia20-30mg/ttkg, per os, naponta egy dózisban bevéve.
A kezelés hatásosságát 6hetes adagolás után lehet megállapítani. Megfelelő klinikai válasz esetén a terápiát korlátlan ideig tovább kell folytatni. A kezelést meg kell szakítani, ha a fehérvérsejtszám 2500sejt/mm3 vagy a thrombocytaszám 100000sejt/mm3 alá süllyed. Ilyen esetben a sejtszámot 3nap után újra meg kell határozni. Ha a sejtszám elfogadható szintre emelkedik, a terápia újraindítható. A haematopoesis rendeződése általában gyors. Ha a Litalir és a sugárterápia kombinált alkalmazásakor a rendeződés elhúzódik, a sugárterápia is felfüggeszthető. Az anaemia – még ha súlyos is – rendezhető a Litalir‑kezelés megszakítása nélkül.
Essentialis thrombocythaemia
15mg/ttkg, per os, naponta egy dózisban bevéve. A dózist úgy kell beállítani, hogy a vérsejtszámok ezután megfelelően kontrolláltak legyenek.
A Litalir‑kezelést folytatni kell, kivéve ha a thrombocyta- és/vagy fehérvérsejtszámot már nem lehet megfelelően beállítani, vagy nyilvánvaló rezisztencia vagy intolerancia áll fenn.
Polycythaemia vera
15‑20mg/ttkg, per os, naponta egy dózisban bevéve. A dózis beállítását addig kell folytatni, amíg a vérsejtszámok megfelelő kontrollját el nem érik.
A legtöbb beteg esetében ez a napi 500–1000mg‑os dózis alkalmazásával érhető el. A Litalir-kezelést folytatni kell, kivéve ha nem tudják elérni a fehérvérsejt- és/vagy a thrombocytaszám megfelelő mértékű kontrollját, vagy nyilvánvaló rezisztencia vagy intolerancia áll fenn. Javasolt 6-8hetente ellenőrizni a teljes vérképet.
Adagolás módosítása
Egyidejűmyelosuppressiv kezelés, illetve sugárterápia
Hidroxikarbamid és egyéb myelosuppressiv gyógyszerek egyidejű alkalmazása a dózisok módosítását igényelheti (lásd 4.5pont).
Gyermekek és serdülők
A Litalir biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és serdülők esetében nem igazolták.
Idősek
Mivel az idősebb betegek érzékenyebbek lehetnek a hidroxikarbamid hatásával szemben, csökkentett dózis alkalmazására lehet szükség (lásd 4.4 pont).
Vesekárosodás
Minthogy a készítmény renalisan eliminálódik, vesekárosodás esetén a dózis csökkentése megfontolandó (lásd 4.4 pont). A hematológiai paraméterek szoros ellenőrzése javasolt.
Májkárosodás
Nem állnak rendelkezésre olyan speciális adatok, melyek útmutatást nyújtanának a májkárosodásban szenvedő betegek esetében történő dózismódosításhoz.
A hematológiai paraméterek szoros ellenőrzése javasolt (lásd 4.4pont).
Az alkalmazásmódja
A kapszulát összerágás nélkül, folyadékkal kell bevenni. A beteg kérésére vagy nyelési nehézség esetén a kapszula tartalma egy pohár vízbe szórható, de a dózist azonnal be kell venni.
A kapszula semleges vivőanyagokat is tartalmaz, melyek vízben esetleg nem oldódnak fel, ezért az oldat felszínén úsznak.
Fel kell hívni a beteg figyelmét arra, hogy a gyógyszer méreg, amelyet óvatossággal kell kezelni: a por nem kerülhet bőrre és nyálkahártyára, és a kapszula felnyitása során ügyelni kell, hogy a beteg a port ne lélegezze be.
A gyógyszer kezelésével kapcsolatos óvintézkedéseket lásd a 6.6pontban.
-
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
-
Fennálló csontvelő-depresszió (például leukopenia: fehérvérsejtszám: <2500/mm3; thrombocytopenia: thrombocytaszám <100000/mm3) vagy súlyos anaemia.
-
Szoptatás alatt a Litalir alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.6 pont).
Csontvelő-depresszió
Csontvelő-depresszió fennállása esetén a terápiát nem szabad elkezdeni (lásd 4.3 pont). A hidroxikarbamid csontvelő-depressziót okozhat, melynek a leukopenia általában az első és leggyakoribb tünete. Thrombocytopenia és anaemia kevésbé gyakori és ritkán figyelhető meg előzetes leukopenia nélkül. A csontvelő-depresszió valószínűbb azon betegek esetében, akik korábban sugárterápiában vagy citotoxikus kemoterápiában részesültek. A gyógyszer ilyen betegeknek csak elővigyázatossággal adható (lásd 4.5 és 4.8pont). A myelosuppressio rendeződése gyors, ha a hidroxikarbamid-kezelést felfüggesztik.
Posztirradiációs erythema
Hidroxikarbamid adásakor a korábban sugárterápiában részesült betegeknél a posztirradiációs erythema fellángolhat.
Gyomorműködési zavarok és mucositis a kombinált sugárterápia következtében
A kombinációs kezelés következtében fellépő jelentős gyomorirritáció, például hányinger, hányás és anorexia általában a Litalir-kezelés megszakításával kontrollálható.
A besugárzás helyén a nyálkahártya-gyulladásból származó fájdalom vagy diszkomfortérzés (mucositis) helyi érzéstelenítőkkel vagy per os adott fájdalomcsillapítókkal rendszerint kezelhető. Ha a reakció súlyos, a hidroxikarbamid-kezelés átmenetileg felfüggeszthető. Ha a reakció nagyon súlyos, akkor emellett egy időre az adott dózisú besugárzás is elhalasztható.
Anaemia
Myeloproliferativ betegség miatt hidroxikarbamiddal kezelt betegeknél haemolyticus anaemia előfordulását jelentették (lásd 4.8 pont). Azoknál a betegeknél, akiknél súlyos anaemia alakul ki, laborvizsgálatokat kell végezni a haemolysis vonatkozásában is. Ha haemolyticus anaemiát diagnosztizálnak, akkor a hidroxikarbamid-kezelést le kell állítani.
A súlyos anaemiát rendezni kell a kezelés megkezdése előtt.
Erythrocyta-rendellenességek: megaloblastos erytropoesis, mely önkorlátozó, gyakran megfigyelhető a terápia kezdetén. A morfológiai elváltozás hasonlít az anaemia perniciosához, de nincs összefüggésben B12-vitamin- vagy folsavhiánnyal. A macrocytosis elfedheti az esetleg kialakuló folsavhiányt, ezért a szérumfolsavszint rendszeres meghatározása ajánlott.
A hidroxikarbamid késleltetheti a vas plazmaclearance-ét és csökkentheti az erythrocyták vas-utilizációjának mértékét, de az erythrocyták élettartamát nem befolyásolja.
A bőrerek toxikus eredetű gyulladása
A bőrerek toxikus eredetű gyulladása – beleértve a vascularis ulceratiót és gangraenát – a myeloproliferativ betegségben szenvedők hidroxikarbamid-kezelése során fordult elő. A bőrerek toxikus eredetű gyulladásáról azoknál a betegeknél számoltak be leggyakrabban, akiknek az anamnézisében interferon-kezelés szerepelt, vagy akik aktuálisan kaptak interferon‑kezelést.
Myeloproliferativ betegségben szenvedő betegeknél, akiknél a bőr vascularis ulceratiója kialakul, – a potenciálisan súlyos klinikai kimenetel miatt – a hidroxikarbamid adását fel kell függeszteni, és az indokoltságnak megfelelően alternatív sejtredukciós gyógyszer adását kell kezdeményezni.
Másodlagos rosszindulatú daganatok
Myeloproliferativ betegségek – mint polycythaemia vera és thrombocythaemia – miatt hosszú távú hidroxikarbamid‑kezelésben részesülő betegeknél másodlagos leukaemiát jelentettek. Nem ismert, hogy a másodlagos leukaemiát kiváltó hatás a hidroxikarbamidnak vagy a beteg alapbetegségének tulajdonítható-e. Hosszú távú hidroxikarbamid-kezelésben részesülő betegeknél bőrdaganatokról számoltak be. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy védjék bőrüket a napsugárzástól. Ezenkívül a hidroxikarbamid-kezelés során és annak leállítása után is rendszeresen vizsgálják át saját bőrfelületüket, a rutinszerű kontrollvizsgálatok során pedig szűrésszerűen keresni kell a másodlagos rosszindulatú daganatok jeleit. Bőrdaganat vagy epithelialis dysplasia diagnózisa esetén fontolóra kell venni más kezelési módokat. Ilyen esetekben a folyamatos dermatológiai megfigyelésnek folytatódnia kell a hidroxikarbamid-kezelés leállítása után is.
Légzőrendszeri betegségek
A myeloproliferatív daganat miatt kezelt betegeknél interstitialis tüdőbetegségről, pl. tüdőfibrózisról, tüdőinfiltrációról, pneumonitisről, valamint alveolitisről/allergiás alveolitisről számoltak be, és ezek halálos kimenetelűek lehetnek. Azoknál a betegeknél, akiknél láz, köhögés, légszomj vagy más légzőszervi tünet jelentkezik, szoros monitorozásra, kivizsgálásra és kezelésre van szükség. Úgy tűnik, hogy a hidroxikarbamid-kezelés azonnali leállítása és kortikoszteroid alkalmazása megszünteti a légzőszervi eseményeket (lásd 4.8 pont).
HIV-fertőzés
Halálos és nem halálos kimenetelű hasnyálmirigy-gyulladás egyaránt előfordult olyan HIV-fertőzött betegeknél, akik didanozin, vagy didanozin–sztavudin, és hidroxikarbamid kombinációs kezelést kaptak. Hidroxikarbamiddal és antiretrovirális gyógyszerekkel kezelt, HIV-fertőzött betegek körében végzett forgalmazás utáni vizsgálatokban májtoxicitást és halálhoz vezető májelégtelenséget jelentettek. Halálos kimenetelű májbetegséget gyakrabban jelentettek olyan betegek esetén, akiket hidroxikarbamid, didanozin és sztavudin kombinációjával kezeltek. Ezt a kombinációt kerülni kell.
Perifériás neuropathiát – amely néhány esetben súlyos volt – jelentettek olyan HIV-fertőzött betegeknél, akiket antiretrovirális gyógyszerek, köztük didanozin, vagy didanozin–sztavudin, és hidroxikarbamid kombinációjával kezeltek (lásd 4.8pont).
Élő kórokozót tartalmazó védőoltások
A hidroxikarbamid és az élő vírust tartalmazó vakcinák egyidejű alkalmazása lehetővé teheti a vakcinában lévő vírus szaporodását, és/vagy felerősítheti a vakcinában lévő vírus okozta mellékhatásokat, mert a normál védekező mechanizmusokat a hidroxikarbamid legyengítheti. A hidroxikarbamid-kezelés alatt álló beteg élővírus-vakcinával történő oltása súlyos fertőzéshez vezethet. A beteg vakcinára adott antitestválasza gyengülhet. Az élő kórokozót tartalmazó vakcinák alkalmazását kerülni kell, és egyénre szabott szakorvosi tanácsot kell kérni (lásd 4.5 pont).
Folyadékbevitel
A beteget tájékoztatni kell a megfelelő folyadékbevitel fenntartásáról.
Máj- és vesekárosodás
A kezelés alatt rendszeresen ellenőrizni kell a vérképet, valamint a máj- és veseműködést. A máj- és/vagy vesekárosodásban szenvedő betegek kezelésével kapcsolatban korlátozott tapasztalatok állnak rendelkezésre, ezért elővigyázatosság ajánlott, különösen a kezelés kezdetén (lásd 4.2pont).
Idősek
Mivel idősebb betegek érzékenyebbek lehetnek a hidroxikarbamid hatásával szemben, csökkentett dózis alkalmazására lehet szükség.
Fogamzásgátlás
A DNS-szintézist befolyásoló gyógyszerek (mint a Litalir) potenciálisan mutagének lehetnek, és ezt a lehetőséget figyelembe kell venni, mielőtt ilyen gyógyszert alkalmaznának gyermekvállalást tervező férfiaknál és nőknél. Ezért a kezelés alatt álló férfiaknak a gyermeknemzés elkerülése és biztonságos fogamzásgátlás használata javasolt a terápia alatt és legalább háromhónapig azt követően. Tájékoztatni kell a betegeket a terápia megkezdése előtti spermakonzerválás lehetőségéről.
Fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a hidroxikarbamid-kezelés alatt (lásd 4.6pont).
Interferencia a folyamatos glükózmonitorozó rendszerekkel
A hidroxikarbamid hatására bizonyos folyamatos glükózmonitorozó (CGM) rendszerek szenzorai tévesen a valósnál magasabb glükózszintet mérhetnek, ami hypoglykaemiához vezethet, ha az inzulin adagolásakor a szenzor által mért glükózszinteket veszik alapul.
Ha a CGM-rendszert hidroxikarbamiddal végzett kezeléssel egyidejűleg kell használni, konzultáljon a CGM-rendszert felíró orvossal arról, hogy fontolóra kell-e venni másik megfelelő glükózszint-monitorozó módszer alkalmazását.
Laktóz
Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Nátrium
Ez a gyógyszer 11,7mg nátriumot tartalmaz kemény kapszulánként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2g nátriumbevitel 0,6%-ának felnőtteknél.
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó.
Egyébmyelosuppressivgyógyszerek, illetve sugárterápia
Hidroxikarbamid és egyéb myelosuppressiv gyógyszerek vagy sugárterápia egyidejű alkalmazása a csontvelő-depresszió, gyomorirritáció, mucositis és más mellékhatások valószínűségét fokozza (lásd 4.2, 4.4 és 4.8pont).
Előzetes vagy egyidejű sugárterápia hatására az erythema súlyosbodása jelentkezhet.
Húgysavürítők
Mivel a hidroxikarbamid fokozhatja a szérumhúgysavszintet, a húgysavürítő dózisát esetleg módosítani kell.
A vizsgálatokban a hidroxikarbamid, valamint a karbamid, a húgysav és a tejsav meghatározásánál használt enzimek (ureáz, urikáz, laktát-dehidrogenáz) között analitikai interferencia mutatkozott, ami tévesen emelkedett értékeket mutatott a fentiek meghatározásakor a hidroxikarbamiddal kezelt betegek esetében.
Citarabin
In vitro vizsgálatokban hidroxikarbamiddal kezelt sejtekben a citarabin és a fluoropirimidinek citotoxicitása fokozódott. Még nem ismert, hogy ezen interakció a klinikumban szinergikus toxicitáshoz vezetne, illetve a citarabin dózisának módosítását igényelné.
HIV-fertőzés – antivirális gyógyszerek (didanozin, sztavudin stb.)
Halálos és nem halálos kimenetelű hasnyálmirigy-gyulladás egyaránt előfordult olyan HIV-fertőzött betegeknél, akiket didanozin, sztavudin és hidroxikarbamid kombinációjával kezeltek.
A hidroxikarbamiddal és antiretrovirális gyógyszerekkel kezelt HIV-fertőzött betegek körében végzett forgalmazás utáni vizsgálatokban májtoxicitást és halálhoz vezető májelégtelenséget jelentettek. Halálos kimenetelű májbetegséget gyakrabban jelentettek olyan betegek esetén, akiket hidroxikarbamid, didanozin és sztavudin kombinációjával kezeltek. Ezt a kombinációt kerülni kell.
Perifériás neuropathiát – amely néhány esetben súlyos volt – jelentettek olyan HIV-fertőzött betegeknél, akiket antiretrovirális gyógyszerek, köztük didanozin, vagy didanozin–sztavudin, és hidroxikarbamid kombinációjával kezeltek (lásd 4.8 pont).
Interferon
Megnőtt a toxikus vasculitis kockázata azoknál a betegeknél, akik előzetes vagy egyidejű interferon‑kezelésben részesültek. Myeloproliferativ betegségben szenvedő betegeknél, akiknél a bőr vascularis ulceratiója kialakul – a potenciálisan súlyos klinikai kimenetel miatt – a hidroxikarbamid adását fel kell függeszteni és a javallatnak megfelelően alternatív sejtredukciós gyógyszer adását kell kezdeményezni.
Élő vírust tartalmazó védőoltások
Fokozott a halálos kimenetelű szisztémás vakcinációs betegség kockázata élő kórokozót tartalmazó vakcinák egyidejű alkalmazása esetén. Az élő kórokozókat tartalmazó védőoltások alkalmazása immunszupprimált betegeknél nem ajánlott (lásd 4.4 pont).
Terhesség
A Litalir terhes nőnek adva magzatkárosodást okozhat, és sok állatfaj kísérleti modelljén ismerten teratogén.
Terhes nők körében jól kontrollált vizsgálatokat még nem végeztek. Ha a beteg terhessége során Litalir-t kap, vagy a Litalir szedése során esik teherbe, a magzatot fenyegető kockázatra figyelmeztetni kell. Szakmai konzultáció lehetőségével kell élni, és fontolóra kell venni a gondos nyomonkövetést megfelelő klinikai és ultrahangvizsgálatokkal.
Fogamzóképes nőknek tanácsolni kell, hogy a gyógyszer szedése során ne essenek teherbe.
Szoptatás
A hidroxikarbamid kiválasztódik a humán anyatejbe. Mivel a szoptatott csecsemőnél súlyos mellékhatásokat okozhat, a szoptatást vagy a gyógyszerszedést fel kell függeszteni, figyelembe véve a gyógyszer fontosságát az anya számára (lásd 4.3 pont).
Termékenység
Férfiaknál ritkán reverzibilis azoo- vagy oligospermiát figyeltek meg. A férfi betegeket tájékoztatni kell a terápia megkezdése előtti spermakonzerválás lehetőségéről.
A hidroxikarbamid genotoxikus lehet. Ezért, ha a nőbeteg a hidroxikarbamid-kezelés után gyermeket szeretne, szakmai konzultáció ajánlott. A terápiában részesülő férfiaknak tanácsos biztonságos fogamzásgátló módszereket alkalmazniuk a terápia alatt és legalább háromhónapig azt követően (lásd 4.4 pont). A fogamzóképes nőknek azt kell tanácsolni, hogy alkalmazzanak hatékony fogamzásgátlást a terápia alatt és legalább 6hónapig azt követően.
A gyógyszer járművezetésre vagy a gépek kezelésére gyakorolt hatását még nem vizsgálták. Mivel a gyógyszer álmosságot okozhat, és más neurológiai hatással is rendelkezik (lásd 4.8 pont), hátrányosan befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Az alábbi táblázat a mellékhatásokat szervrendszerenként és előfordulási gyakoriság szerint sorolja fel, a következő gyakorisági kategóriák alkalmazásával: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
| Szervrendszer (MedDRA kifejezések) | Gyakoriság | MedDRA kifejezés |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Ritka | Gangraena1 |
| Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is) | Gyakori | Bőrdaganat2 , (laphámsejtes carcinoma, bazálsejtes carcinoma) |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon gyakori | Csontvelő-károsodás4, leukopenia, thrombocytopenia5, anaemia, a CD4lymphocyta-szám csökkenése |
| Nem ismert | Megaloblastosis3, haemolyticus anaemia | |
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | Nagyon gyakori | Anorexia6 |
| Ritka | Tumorlízis-szindróma | |
| Pszichiátriai kórképek | Gyakori | Hallucináció, dezorientáció |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | Görcsrohamok, szédülés, fejfájás, perifériás neuropathia, aluszékonyság |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Gyakori | Pulmonalis infiltráció, dyspnoe, tüdőfibrózis |
| Nem ismert | Pneumonitis, alveolitis, allergiás alveolitis, köhögés, interstitialis tüdőbetegség | |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon gyakori | Hasmenés, székrekedés, hányinger6, hányás6, stomatitis, hasnyálmirigy-gyulladás7, mucositis, hasi diszkomfortérzés, dyspepsia |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Gyakori | Emelkedett májenzimszint, hepatotoxicitás7, hepatitis, cholestasis |
| Nem ismert | Emelkedett bilirubinszint | |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Nagyon gyakori | Maculopapularis kiütések, facialis erythema2, acralis erythema2, alopecia2, dermatomyositis2, a bőr hiperpigmentációja2, bőratrófia2, körömbetegségek2, bőrfekély2, papularis kiütések2, bőr-exfoliatio2, a bőr ereinek gyulladása1 |
| Nem ismert | Cutan lupus erythematosus, actinicus keratosis2, viszketés2, körömpigmentáció | |
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | Nem ismert | Szisztémás lupus erythematosus |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | Nagyon gyakori | Emelkedett szérumkreatinin-, BUN- és szérumhúgysavszint, dysuria |
| Nem ismert | Vesekárosodás | |
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | Nagyon gyakori | Azoospermia, oligospermia |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Nagyon gyakori | Rossz közérzet, láz, gyengeség, meghűlés |
| Nem ismert | Gyógyszer okozta láz, didergés, túlérzékenységi reakciók |
1 A bőrerek toxikus eredetű gyulladása – beleértve a vascularis ulceratiót és gangraenát – a myeloproliferativ betegségben szenvedőknél fordult elő hidroxikarbamid-kezelés esetén. A bőrerek toxikus eredetű gyulladásának kockázata fokozott azoknál a betegeknél, akik előzőleg vagy egyidejűleg interferon-kezelésben részesülnek.
2 Előzetes sugárterápiát követő hidroxikarbamid-kezelés súlyosbíthatja a mucositist. Az előzőleg besugárzott szöveteknél az erythema és hiperpigmentáció kiújulását okozhatja. Erythema, bőr- és körömatrófia, bőrhámlás, lila színű papulák, alopecia, dermatomyositis-szerű bőrelváltozások, actinicus keratosis, bőrdaganat (laphámsejtes carcinoma, bazálsejtes carcinoma) bőrfekélyek (főleg lábszárfekély), viszketés, valamint a bőr és a köröm hiperpigmentációja volt megfigyelhető néhány izolált esetben, részben évekkel a hosszú távú hidroxikarbamid-kezelés után.
3 A hidroxikarbamid-kezelés alatt megaloblastosis fordulhat elő, mely nem reagál folsav- és B12‑vitamin‑kezelésre.
4 A csontvelő‑depresszió a kezelés abbahagyásakor megszűnik; a hidroxikarbamid dózislimitáló toxicitása a csontvelő‑depresszió.
5 Myeloproliferativ betegségek, úgy mint polycythaemia vera és thrombocythaemia esetén, hosszú távú hidroxikarbamid-kezelésben részesülő betegeknél másodlagos leukaemiát jelentettek. Jelenleg nem ismert, hogy a másodlagos leukaemiát kiváltó hatás a hidroxikarbamidnak vagy a beteg alapbetegségének tulajdonítható-e. A hidroxikarbamid késleltetheti a vas plazmaclearance-ét és csökkentheti az erythrocytákban a vas utilizációjának mértékét, de az erythrocyták élettartamát nem befolyásolja.
6 A hidroxikarbamid és együttes sugárterápia miatt okozott súlyos gastricus stressz tünetei (hányinger, hányás, anorexia) kontrollálhatók a hidroxikarbamid‑kezelés ideiglenes megszakításával. A gastrointestinalis mellékhatások gyakoriak, de ritkán igényelnek dóziscsökkentést vagy a terápia felfüggesztését.
7 Halálos és nem halálos kimenetelű hasnyálmirigy-gyulladást és hepatotoxicitást jelentettek azoknál a HIV‑fertőzött betegeknél, akik antiretrovirális gyógyszerek, főleg didanozin–sztavudin, és hidroxikarbamid kombinációját kapták.
8 A didanozinnal, sztavudinnal és indinavirral kombinált hidroxikarbamid‑kezelést kapó betegeknél a CD4‑sejtszám medián csökkenése körülbelül 100/mm3 volt.
Hiperszenzitivitás
Gyógyszer okozta láz
Számos esetben jelentettek kórházi kezelést igénylő magas lázat (>39°C) gastrointestinalis, tüdő, vázizomrendszeri, hepatobiliaris, dermatológiai vagy cardiovascularis tünetekkel egyidejűleg. A tünet jellemzően a gyógyszer alkalmazásának kezdetét követő 6héten belül jelentkezett, és a hidroxikarbamid abbahagyása után azonnal megszűnt. Az ismételt alkalmazást követően a láz 24órán belül újra megjelent.
Egyéb
Maculopapularis kiütés, erythema az arcon, perifériás erythema, bőrfekélyesedés és dermatomyositis-szerű bőrelváltozások. Néhány betegnél a Litalir-ral történő többéves, hosszú távú napi fenntartó terápia esetében hyperpigmentációt, körömpigmentációt, erythemát, bőr- és körömsorvadást, hámlást, lila színű papulákat és alopeciát figyeltek meg.
Sugárterápiával kombinált Litalir-kezelés
A hidroxikarbamid és a sugárterápia egyidejű alkalmazásakor megfigyelt mellékhatások hasonlóak voltak a hidroxikarbamid-monoterápiánál megfigyeltekhez, elsősorban csontvelő-depresszió (leukopenia és anaemia) és gyomorirritáció fordult elő. Szinte minden adekvát hidroxikarbamid + sugárterápia kombinációs kezelésben részesülő betegnél kialakul leukopenia. Csökkent thrombocytaszám (<100000/mm3) ritkán fordult elő, leggyakrabban kifejezett leukopeniával együtt jelentkezett.
A hidroxikarbamid és a sugárterápia kombinációja bizonyos, a sugárterápia mint önmagában alkalmazott kezelés során gyakran megfigyelt mellékhatások – például a gyomorbántalmak és a mucositis – exacerbatióját okozhatja.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológiai tulajdonságok - LITALIR 500 MG
Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, egyéb daganatellenes szerek, ATC-kód: L01XX05
Daganatos megbetegedések
A hidroxikarbamid antineoplasztikus hatásának pontos mechanizmusa nem ismert. Patkány és humán szövetkultúrán végzett vizsgálatok támasztják alá azt az elméletet, mely szerint a hidroxikarbamid a DNS‑szintézis azonnali gátlását eredményezi azáltal, hogy ribonukleotid‑reduktáz‑gátlóként hat, de nem interferál sem a fehérje-, sem a ribonukleinsav-szintézissel.
A sugárterápia potenciálása
Három feltételezés létezik a sugárterápia-potenciálás hatásmechanizmusára vonatkozóan fej-nyaki laphámsejtes (epidermoid) carcinomában. Kínaihörcsög-sejten végzett in vitro vizsgálatok szerint a hidroxikarbamid letális a normálisan radiorezisztens S-fázisú sejtekre, és a sejtciklus más sejteit is G1 vagy pre-DNS-szintézis stádiumban tartja, melyben a sejtek a legérzékenyebbek a sugárzásra. A harmadik hatásmechanizmus-teória HeLa sejteken végzett in vitro vizsgálatokon alapszik. Úgy tűnik, a hidroxikarbamid a DNS-szintézis gátlásával gátolja a sugárterápiával károsított, de el nem pusztított sejtek normál reparációját, így csökkenti túlélési arányukat. Az RNS- és fehérjeszintézisben nincs változás.
Per os adagolás után ember esetében gyorsan felszívódik a gyomor-bél rendszerből. A plazma-csúcskoncentrációt a per os beadás után 1‑4órával éri el. A dózist növelve nem arányosan nagyobb plazma-csúcskoncentrációt és plazmakoncentráció–idő görbe alatti területet (AUC) figyeltek meg. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az étkezés befolyásolja-e a hidroxikarbamid abszorpcióját.
Eloszlás
A hidroxikarbamid gyorsan és széleskörűen eloszlik a testben, a feltételezett eloszlási térfogata a teljes víztérhez hasonló. A plazma/ascites folyadékarány 2:1 és 7,5:1 között változik. A hidroxikarbamid leukocytákban és erythrocytákban feldúsul, átjut a vér–agy gáton is.
Biotranszformáció
A per os dózis legalább 50%-a metabolikus utakon konvertálódik, de ezeket nem írták le pontosan. Az egyik út valószínűleg a telíthető májmetabolizmus. Egy másik, mellékes folyamatban egy bélbaktérium-eredetű ureáz a hidroxikarbamidot acetohidroxaminsavvá bontja.
Elimináció
A hidroxikarbamid vesekiürülési sebességét embernél nagy valószínűséggel elsőrendű kinetika jellemzi. Tumoros betegek esetében a veseelimináció a beadott dózis 30-55%-át tette ki.
Különleges betegcsoportok
Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a gyermek- és serdülőkor, az időskor, a nem vagy a rassz különbséget okozna a farmakokinetikai adatokban.
Vesekárosodás
Mivel az elimináció útja renalis, vesebetegek esetében a dóziscsökkentés megfontolandó.
Májkárosodás
Nem állnak rendelkezésre olyan speciális adatok, melyek útmutatást nyújtanának a dózismódosításhoz májkárosodásban szenvedő betegek esetén (lásd 4.2pont).
Gyógyszerészeti jellemzők - LITALIR 500 MG
Kapszulatöltet:
magnézium-sztearát;
vízmentes citromsav;
vízmentes dinátrium-hidrogén-foszfát;
laktóz-monohidrát.
Kapszulahéj:
indigókármin (E132);
sárga vas-oxid (E172);
titán-dioxid (E171);
eritrozin (E 127);
zselatin;
fekete jelölőfesték: OPACODE S-1277002 [propilénglikol, fekete vas-oxid (E172), sellak].
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. A kupakot mindig szorosan vissza kell zárni.
100 db kapszula, garanciazáras alumínium kupakkal lezárt, III-as típusú, pamut vattabetétet tartalmazó barna színű üvegbe töltve, dobozban.
A citosztatikumokat mindig óvatossággal kell kezelni. Pontosan be kell tartani a citosztatikumok megfelelő kezelésére vonatkozó eljárások menetét. Kezelés alatt értendő a klinikai környezetben, gyógyszertárakban, raktárhelyiségekben, valamint az otthoni ápolási környezetben végzett minden olyan tevékenység, amely magában foglalja a gyógyszer kezelését, ideértve a kicsomagolást és ellenőrzést, a létesítményen belüli szállítást, valamint a dózis előkészítését és beadását is. A személyzet terhes tagjai nem kezelhetik ezt a gyógyszert. A Litalir gyermekektől és háziállatoktól elzárva tartandó. A Litalir-t nem szedő személyeknek nem szabad érintkezésbe kerülniük a gyógyszerrel. Minden esetben óvintézkedéseket kell tenni az érintkezés megelőzése érdekében, például kesztyűt kell viselni, valamint az ilyen készítmények kezelése előtt és után mindig kezet kell mosni szappannal és vízzel. A kapszula tartalmát nem szabad belélegezni, illetve az nem kerülhet bőrre és nyálkahártyára. Ha a por kiszóródik, azonnal fel kell törölni megnedvesített, eldobható törlőkendővel, és az üres kapszulákhoz hasonlóan lezárt tartályban a hulladékgyűjtőbe kell dobni.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (két keresztes)
Osztályozás: II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).
Webes hivatkozások
Csomagolás és ár
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ kiemelt jogosultsággal felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ kiemelt jogosultsággal felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ kiemelt jogosultsággal felírható