MEGESTROL PHARMACENTER 160 MG TABLETTA

A Megestrol Pharmacenter 160mg tabletta a következő esetekben javallott:

• előrehaladott emlőcarcinoma (rekurrens, inoperábilis vagy metasztatikus állapot) palliatív kezelésére;

• palliatív kezelés rekurrens, erősen differenciált (G1/G2), receptor-pozitív endometrium carcinoma esetén;

• malignus folyamatokhoz társuló, illetve AIDS miatti anorexia vagy cachexia kezelésére.

A megesztrol-acetát alkalmazása nem megalapozott egyéb daganatos megbetegedések esetében.

Adagolás

Hacsak a kezelőorvos másként nem rendeli, az ajánlott dózisok a következők:

Emlőcarcinoma:

Naponta 160 mg megesztrol-acetát (1db Megestrol Pharmacenter 160mg tabletta).

Endometrium carcinoma:

A beteg klinikai állapotától függően naponta 80-320mg megesztrol-acetát (½-2db Megestrol Pharmacenter 160mg tabletta).

Anorexia vagy cachexia:

Naponta 320–800mg megesztrol-acetát (2–5db Megestrol Pharmacenter 160mg tabletta), egyetlen adagban vagy megosztott adagokban alkalmazva.

Különleges betegcsoportok

Idősek (65 évnél idősebb betegek)

Időskorú betegeknél a dózis módosítása szükségessé válhat, tekintettel a nagyobb gyakorisággal előforduló csökkent máj-, vese- vagy szívműködésre és a kísérő betegségekre vagy egyéb gyógyszeres terápiákra.

Vesekárosodás és/vagy májkárosodás

Ismeretes, hogy a megesztrol-acetát nagymértékben a vesén keresztül választódik ki, így a toxikus reakciók kialakulásának kockázata nagyobb lehet vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Ezért vesekárosodásban, és/vagy enyhe, illetve közepes fokú májkárosodásban szenvedők esetén csak fokozott körültekintéssel alkalmazható a megesztrol-acetát, a dózisokat a megváltozott vérszintek alapján, a kórképeknek megfelelően kell beállítani.

A megesztrol-acetát nem adható súlyos májkárosodásban (lásd 4.3 pont).

Gyermekek és serdülők

A megesztrol-acetát biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és serdülők esetében nem igazolták.

Az alkalmazás módja

A tablettákat étkezés után, egy pohár folyadékkal kell bevenni.

Az alkalmazás időtartama

Legalább 2 hónapos folyamatos megesztrol-acetát–kezelés szükséges ahhoz, hogy a gyógyszer hatásosságát meg lehessen állapítani.

Tumorregresszió kialakulása esetén a kezelést mindaddig folytatni kell, amíg az elsődleges tumorok regressziója teljes nem lesz és a tumorprogresszió nem igazolható. Gyorsan progresszívvá váló tumorok esetében a megesztrol-acetát–kezelést meg lehet szakítani.

A megesztrol-acetát ellenjavallt:

• a készítmény hatóanyagával, a megesztrol-acetáttal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén;

• terhesség és szoptatás esetén.

A megesztrol-acetát nem adható súlyos májkárosodásban (lásd 4.4 pont), thromboemboliában, illetve thromboembolicus megbetegedésekben szenvedő betegeknél.

A megesztrol-acetát kizárólag onkológus szakorvos szigorú felügyelete mellett alkalmazható, lehetőleg ilyen jellegű kezelésekre szakosodott intézményekben. Ez a készítmény adrenokortikoid hatást fejthet ki. Ezt szem előtt kell tartani a betegfelügyeletben.

Fokozott elővigyázatossággal alkalmazható:

• thrombophlebitis, enyhe vagy közepes fokú májkárosodás, kórelőzményben szereplő tüdőembólia esetén,

• előzetesen thrombophlebitis miatt gyógyszeres kezelésben részesült betegeknél,

• vesekárosodás esetén,

• mellékvesekéreg-károsodás esetén,

• fogamzóképes korú nőknél.

Óvintézkedések:

Thrombophlebitis, májkárosodás, tüdőembólia:

Azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében thrombophlebitis vagy tüdőembólia szerepel, vagy akik megesztrol-acetát alkalmazásakor is thromboplebitisben, illetve enyhe, vagy közepes fokú májkárosodásban szenvednek, a megesztrol csak fokozott körültekintéssel alkalmazható, az adagokat ennek megfelelően kell beállítani. Általánosságban véve a megesztrol-acetát 160mg dózisban történő alkalmazása nem javasolt azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében thrombophlebitis szerepel.

Mellékvesekéreg-károsodás:

Bár a megesztrol-acetát glükokortikoid aktivitása nem teljesen ismert, laboratóriumi adatok bizonyítják a hypophysis-mellékvese axis szuppresszióját.

A megesztrol-acetát szedése során újonnan diagnosztizált diabetes mellitusszal, a már fennálló diabetes mellitus súlyosbodásával (az inzulin dózisának emelése), Cushing-szindrómával és ritkán klinikailag jelentős mellékvese-elégtelenséggel kapcsolatos klinikai esetekről számoltak be. Ezért a hypophysis-mellékvese axis szuppresszióját figyelembe kell venni minden betegnél, akik tartósan megesztrol-acetátot szednek vagy a tartós kezelést abbahagyják, illetve akiknél csökkent mellékvese-működésre utaló tünetek vagy jelek mutatkoznak, pl. hypotonia, hányinger, hányás, szédülés vagy gyengeség. E betegek esetében a mellékvese-működést laboratóriumi módszerekkel vizsgálni kell és szükség esetén gyorsan ható glükokortikoidokat kell adni.

Fogamzóképes korú nők:

Fogamzóképes korban lévő nőknek megfelelő fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a megesztrol-acetát–kezelés alatt. A megesztrol-acetát alkalmazása, főként a terhesség első 4hónapja alatt, a magzat genitális rendellenességeivel volt összefüggésbe hozható. A megesztrol‑kezelés alatt teherbe eső betegeket tájékoztatni kell a magzatra gyakorolt esetleges káros hatásokról (lásd 4.6 pont).

Megesztrol-acetát hosszú távú kezelésben:

A megesztrol-acetát 7 éven át tartó alkalmazásával összefüggésben jóindulatú és rosszindulatú emlődaganatok előfordulásának növekedését jelentették nőstény kutyáknál. Patkányokkal és majmokon végzett hasonló vizsgálat esetében a daganatos megbetegedések növekedése nem volt megfigyelhető.

Jelenleg nem ismeretes, hogy a daganatok kutyáknál megfigyelhető fokozott incidenciájának emberekre nézve van-e jelentősége, de ezt mindenképpen figyelembe kell venni a megesztrol-acetát–kezelés előny/kockázat értékelésénél.

Laktóz:

A készítmény 216mg laktózt tartalmaz tablettánként. Ritkán előforduló örökletes galaktózintoleranciában, laktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A progesztogéneknek más gyógyszerekkel alkalmazva a következő kölcsönhatásait figyelték meg, amelyek a megesztrol-acetát–kezelés során is előfordulhatnak:

Barbiturátok és rifampicin: ezeknek a gyógyszereknek a metabolizmusa fokozódik.

Antiepileptikumok, pl. barbexaklon, karbamazepin, fenitoin, primidon: ezeknek a gyógyszereknek a metabolizmusa fokozódik.

Széles spektrumú antibiotikumok, pl. ampicillin és tetraciklin: a bélflóra károsodása következtében a megesztrol-acetát plazmaszintje és hatásossága csökken.

Antidiabetikus gyógyszerek: a glükóztolerancia megváltozik.

Egy HIV-pozitív betegek bevonásával végzett farmakokinetikai vizsgálatban nem volt jele annak, hogy a megesztrol-acetát klinikailag jelentős mértékben befolyásolná a zidovudin plazmakoncentrációját.

Terhesség

Fogamzóképes korban lévő nőknek hatékony fogamzásgátló módszer alkalmazását kell javasolni a megesztrol‑acetát–kezelés alatt. A megesztrol-acetát alkalmazása terhesség és szoptatás alatt ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Számos adat mutat összefüggést a progeszteron-származékok első trimeszter alatt történő intrauterin expozíciója és a hímnemű és nőnemű magzatoknál fellépő genitális rendellenességek között.

A hímnemű magzatnál előforduló hypospadiák (1000 újszülöttből 5–8-at érint) kockázata megközelítőleg kétszerese a megesztrol-acetát–expozíciónak kitett magzatoknál. A progesztogénnek kitett nőnemű magzatokra gyakorolt hatásból eredő kockázatra vonatkozó adatok nem elégségesek, mégis az egyes, ilyen gyógyszerek által kifejtett expozíció a külső nemi szervek enyhe virilizációját idézhetik elő.

Ha egy beteg megesztrol-acetát–expozíciónak van kitéve a terhessége első 4 hónapjában vagy a megesztrol-acetát szedése alatt teherbe esik, tájékoztatni kell őt a magzatot érintő lehetséges kockázatokról.

Fogamzóképes korban lévő nőknek javasolni kell, hogy kerüljék a teherbeesést a kezelés alatt.

Szoptatás

A lehetséges mellékhatások miatt a szoptatást fel kell függeszteni a megesztrol-acetát–kezelés alatt.

Nem végeztek vizsgálatokat a megesztrol-acetát gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásaira vonatkozóan.

A mellékhatások az alábbiakban szervrendszerenként, a MedDRA terminológia és a következő gyakorisági kategóriák szerint kerülnek felsorolásra:

Nagyon gyakori (≥1/10)

Gyakori (≥1/100 ‑ <1/10)

Nem gyakori (≥1/1000 ‑ <1/100)

Ritka (≥1/10000 ‑ 1/1000)

Nagyon ritka (<1/10000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

A megesztrol-acetát leggyakoribb mellékhatása (a tapasztalatok szerint a betegek 81–88%-át érinti) a testtömeg-növekedés. A testtömeg-növekedés fokozott étvággyal társul; a zsír- és testtömeg fokozódásában nyilvánul meg, nincs összefüggésben a folyadék-visszatartással.

A hypophysis-mellékvesekéreg axis károsodása következtében a következő tünetek kialakulását jelentették: glükózintolerancia, hyperglykaemia, a diabetes mellitus első manifesztációja, a már fennálló diabetes mellitus súlyosbodása, Cushing-szindróma. A megesztrol-acetát–kezelés megszakítását követően a mellékvesekéreg működésének ideiglenes károsodása nagyon ritkán volt megfigyelhető. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a megesztrol-acetát glükokortikoid hatása következtében enyhén gátolja a mellékvesekéreg működését.

A mellékvesekéreg károsodásának lehetőségét figyelembe kell venni minden olyan betegnél, aki hosszú távú megesztrol-acetát–kezelést kap, vagy akinél megszakították a gyógyszer szedését, mert ezeknél a betegeknél gyorshatású glükokortikoid pótlására lehet szükség.

AIDS-ben szenvedő betegeknél impotencia kialakulását jelentették a megesztrol-acetát–kezelés alatt.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Nem tapasztaltak akut toxikus hatásokat napi 1600mg megesztrol-acetát 6 hónapig vagy tovább tartó alkalmazásánál. Túladagolásos eseteket jelentettek a megesztrol-acetát forgalomba hozatali engedélyezését követően. A túladagolás tünetei lehetnek pl. hasmenés, hányinger, hasi fájdalom, dyspnoe, köhögés, tántorgó járás, levertség, mellkasi fájdalom. Nincs specifikus antidotum, ezért a túladagolás kezelése tüneti.