METFORMIN STADA 1000 MG FILMTABLETTA

A 2‑es típusú diabetes mellitus kezelése, különös tekintettel a túlsúlyos betegekre, amikor a diéta, illetve a testmozgás önmagában nem biztosítja a vércukorszint megfelelő szabályozását.

• A Metformin Stada alkalmazható monoterápiában vagy más orális antidiabetikumokkal vagy inzulinnal kombinálva, felnőtteknél.

• 10éves vagy annál idősebb gyermekeknél és serdülőknél a Metformin Stada monoterápiában vagy inzulinnal kombinálva alkalmazható.

A diabéteszes szövődmények csökkenését mutatták ki túlsúlyos, 2‑es típusú diabéteszben szenvedő felnőtt betegeknél, akik a diéta sikertelenségét követően elsővonalbeli kezelésként metformin-terápiában részesültek (lásd 5.1pont).

Adagolás

Normál veseműködésű felnőttek (GFR≥90ml/perc)

Monoterápiaként és egyéb orális antidiabetikumokkal kombinálva

Szokásos kezdő dózisa naponta 2‑szer vagy 3‑szor 500mg vagy 850mg metformin-hidroklorid étkezés közben vagy után.

10‑15nap után a dózist a vércukorszint mérések alapján kell módosítani.

A dózis lassú emelése javíthatja a gasztrointesztinális toleranciát.

Nagy dózisú (napi 2‑3g) metformin-hidrokloriddal kezelt betegeknél lehetőség van arra, hogy két 500mg‑os filmtablettát egy 1000mg‑os filmtablettával helyettesítsenek.

A metformin-hidroklorid maximális javasolt dózisa naponta 3g, 3adagra elosztva.

Egy másik orális antidiabetikumról történő átállás esetén a másik gyógyszert el kell hagyni, és el kell kezdeni a metformin szedését a fent leírt dózisban.

Inzulinnal együtt történő alkalmazás

A metformin és az inzulin alkalmazható kombinációban, a jobb vércukorszintkontroll elérése céljából. A metformin-hidroklorid szokásos kezdő dózisa naponta 2‑szer vagy 3‑szor 500mg vagy 850mg, míg az inzulin dózisát a vércukorszint mérésének eredménye alapján kell módosítani.

Idősek

A csökkent veseműködés lehetősége miatt időseknél a metformin adagolását a vesefunkció alapján kell meghatározni. A vesefunkció rendszeres ellenőrzése szükséges (lásd 4.4pont).

Vesekárosodás

A GFR értékét a metformin-tartalmú készítménnyel folytatott kezelés megkezdése előtt és a kezelés során legalább évente ellenőrizni kell. A vesekárosodás további romlása szempontjából fokozott kockázatnak kitett betegeknél és időseknél a veseműködés gyakoribb, például 3‑6havonta történő ellenőrzése szükséges.

Gyermekek és serdülők

Monoterápiaként vagy inzulinnal kombinálva

• A Metformin Stada 10éves vagy annál idősebb gyermekeknek, illetve serdülőknek adható.

• A szokásos kezdő dózis 500mg vagy 850mg metformin-hidroklorid naponta egyszer, étkezés közben vagy után.

10‑15nap után a dózist a vércukorszint mérések alapján kell módosítani. A dózis lassú emelése javíthatja a gasztrointesztinális toleranciát. A javasolt maximális dózis naponta 2g metformin-hidroklorid, 2‑3részre elosztva.

AMetformin Stada 1000mg filmtablettávalkisebb (500 mg-os, vagy 850 mg-os) hatáserősségű metformin hidroklorid adagolása nem biztosítható, így, más, megfelelő hatáserősségű készítményt kell alkalmazni az 500 mg-os, vagy 850 mg-os dózisokhoz.

• a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység,

• akut metabolikus acidózis bármely formája (például laktátacidózis, diabéteszes ketoacidózis),

• diabéteszes prekóma,

• súlyos veseelégtelenség (GFR<30ml/perc),

• vesefunkció befolyásolására képes akut állapotok, például dehidráció, súlyos fertőzés, sokk,

• olyan betegségek, melyek szöveti hypoxiát eredményezhetnek (különösen akut betegség, vagy krónikus betegség rosszabbodása), mint pl. dekompenzált szívelégtelenség, légzési elégtelenség, közelmúltban lezajlott miokardiális infarktus, sokk,

• májelégtelenség, akut alkoholintoxikáció, alkoholizmus.

Laktátacidózis

A laktátacidózis, amely egy nagyon ritka, de súlyos metabolikus szövődmény, leggyakrabban a veseműködés akut rosszabbodásakor, szív- és légzőszervi megbetegedésben vagy szepszisben lép fel. A veseműködés akut rosszabbodásakor a metformin felhalmozódása következik be, ami növeli a laktátacidózis kockázatát.

Dehidráció (súlyos hasmenés vagy hányás, láz vagy csökkent folyadékbevitel) esetén a metformin adagolását átmenetileg fel kell függeszteni, és ajánlott felvenni a kapcsolatot egészségügyi szakemberrel.

Metforminnal kezelt betegeknél a veseműködést esetlegesen akutan károsító gyógyszerek (például vérnyomáscsökkentők, vízhajtók és nem-szteroid gyulladáscsökkentők [non steroidal anti-inflammatory drugs, NSAIDs]) adásának megkezdésekor elővigyázatosság szükséges.

A laktátacidózis egyéb kockázati tényezői a túlzott alkoholfogyasztás, a májműködési zavar, a rosszul beállított diabetes, a ketózis, a tartós éhezés és bármilyen, hypoxiával társuló állapot, valamint laktátacidózist kiváltani képes gyógyszerek együttadása (lásd 4.3 és 4.5pont).

A betegeket és/vagy gondozóikat tájékoztatni kell a laktátacidózis kockázatáról. A laktátacidózisra jellemző az acidotikus diszpnoe, a hasi fájdalom, az izomgörcsök, az asthenia és a hypothermia, amit kóma követ. Feltételezett tünetek esetén a betegnek abba kell hagynia a metformin szedését, és azonnal orvoshoz kell fordulnia. Diagnosztikai laboratóriumi eredmény a vér csökkent pH értéke (<7,35), az emelkedett plazma laktátszint (>5mmol/l), valamint az emelkedett anionrés és laktát/piruvát arány.

Veseműködés

A GFR értéket a kezelés megkezdése előtt és a kezelés során rendszeresen ellenőrizni kell, lásd 4.2pont. A metformin ellenjavallt azon betegeknél, akiknél a GFR<30ml/perc, és adását átmenetileg fel kell függeszteni olyan állapotokban, amelyek a veseműködést módosítják, lásd 4.3pont.

Szívműködés

Szívelégtelenségben szenvedő betegek a hypoxia és a veseelégtelenség fokozott kockázatának vannak kitéve. Stabil, krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegeknek a metformin rendszeres szív- és vesefunkció-monitorozás mellett adható.

Akut és instabil szívelégtelenségben szenvedő betegeknek a metformin adása ellenjavallt (lásd 4.3pont).

Jódtartalmú kontrasztanyagok alkalmazása

Jódtartalmú kontrasztanyagok intravaszkuláris alkalmazása kontrasztanyag-indukált nephropathiához vezethet, ami a metformin felhalmozódásával, és a laktátacidózis kockázatának növekedésével jár. A metformin adását fel kell függeszteni a vizsgálatot megelőzően vagy a vizsgálat idejére, és csak legalább 48óra elteltével állítható vissza, akkor is csak abban az esetben, ha a veseműködést újra ellenőrizték, és az stabilnak bizonyult, lásd 4.2 és 4.5pont.

Sebészeti beavatkozások

A metformin adását az általános, spinális vagy epidurális anesztéziával járó műtét idejére fel kell függeszteni. A készítmény leghamarabb 48órával a műtét, illetve az orális táplálásra való visszatérés után adható újra, akkor is csak abban az esetben, ha a veseműködést újra ellenőrizték, és az stabilnak bizonyult.

Gyermekek és serdülők

A 2‑es típusú diabetes mellitus diagnózisát a metformin-kezelés megkezdése előtt igazolni kell.

A metformin egy évig tartó kontrollos klinikai vizsgálatai során nem észleltek a növekedésre és a pubertásra gyakorolt hatást, de erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre hosszú távú vizsgálati adatok. Ebből következően a metforminnal kezelt gyermekeknél – különösen prepubertáskort megelőzően – a gyógyszer ilyen jellegű hatásának nyomonkövetése javasolt.

10 és 12év közötti gyermekek

A gyermekekre és serdülőkre vonatkozó kontrollos klinikai vizsgálatokba mindössze 15főt vontak be, akik 10 és 12év közöttiek voltak. Habár a metformin hatásossága és biztonságossága ezen gyermekek esetében nem különbözött az idősebb gyermekeknél és serdülőknél tapasztaltaktól, a készítmény 10 és 12év közötti gyermekeknek történő felírásakor különös óvatosság ajánlott.

Egyéb óvintézkedések

Minden betegnek folytatnia kell a nap során szabályosan elosztott szénhidráttartalmú diétáját. A túlsúlyos betegeknek folytatniuk kell az energiaszegény diétát.

A diabetes monitorozására szolgáló szokásos laboratóriumi vizsgálatokat rendszeresen el kell végezni.

A metformin csökkentheti a B12‑vitamin szérumszintjét. Az alacsony B12‑vitamin-szint kockázata növekszik a metformin dózisának, valamint a kezelés időtartamának növelésével, és/vagy azoknál a betegeknél, akiknél ismerten B12‑vitamin-hiányt okozó kockázati tényezők állnak fenn. B12‑vitamin-hiány gyanúja (például anaemia vagy neuropátia) esetén monitorozni kell a B12‑vitamin szérumszintjét. A B12‑vitamin-hiány kockázati tényezőivel rendelkező betegeknél időszakos B12‑vitamin-szint moniorozásra lehet szükség. A metformin-kezelést addig kell folytatni, ameddig az tolerálható, és nem ellenjavallt, valamint a B12‑vitamin-hiány megfelelő korrekciós kezelését kell biztosítani a jelenlegi klinikai irányelveknek megfelelően.

A metformin önmagában nem okoz hypoglykaemiát, ugyanakkor óvatosság ajánlott, ha a gyógyszert inzulinnal, vagy más orális antidiabetikumokkal (pl. szulfonilureákkal vagy meglitinidekkel) kombinációban alkalmazzák.

Együttadása nem ajánlott

Az alkoholintoxikáció fokozza a laktátacidózis kockázatát, különösen éhezés, alultápláltság vagy májkárosodás esetén.

Jódtartalmú kontrasztanyagok

A metformin adását fel kell függeszteni a vizsgálatot megelőzően vagy a vizsgálat idejére, és csak legalább 48óra elteltével állítható vissza, akkor is csak abban az esetben, ha a veseműködést újra ellenőrizték, és az stabilnak bizonyult (lásd 4.2 és 4.4pont).

Elővigyázatossággal adható kombinációk

Egyes gyógyszerek, például az NSAID‑ok, köztük a szelektív ciklooxigenáz (COX)‑2-inhibitorok, az ACE-gátlók, az angiotenzin‑II-receptor-blokkolók, valamint a vízhajtók, különösen a kacsdiuretikumok károsan befolyásolhatják a veseműködést, és ezáltal növelhetik a laktátacidózis kockázatát. Ezen készítmények metforminnal együttes adásának megkezdésekor, illetve a kombinációs kezelés során a veseműködés szoros monitorozása szükséges.

Intrinsic hyperglykaemiás aktivitással rendelkező gyógyszerek (például glükokortikoidok [szisztémás vagy lokális alkalmazás mellett] és szimpatomimetikumok)

Gyakoribb vércukorszint-ellenőrzés elvégzésére lehet szükség, különösen a kezelés kezdetekor. Amennyiben szükséges, a metformin dózisát módosítani kell ezen gyógyszerrel folytatott terápia alatt és annak abbahagyása esetén.

Organikus kationtranszporterek (OCT)

A metformin az OCT1 és OCT2 transzporternek is szubsztrátja. Együttadás metforminnal:

• az OCT1 inhibitorok (mint például a verapamil) csökkenthetik a metformin hatékonyságát,

• az OCT1 induktorok (mint például a rifampicin) fokozhatják a metformin tápcsatornából történő felszívódását és hatékonyságát,

• az OCT2 inhibitorok (mint például a cimetidin, dolutegravir, ranolazin, trimetoprim, vandetanib, izavukonazol) csökkenthetik a metformin vesén keresztül történő kiválasztását és ez a metformin plazmakoncentrációjának emelkedéséhez vezethet,

• az OCT1 és OCT2 inhibitorok (mint például a krizotinib és olaparib) megváltoztathatják a metformin hatásosságát és vesén keresztüli eliminációját.

Ezért óvatossággal kell eljárni, különösen vesekárosodásban szenvedő betegeknél, ha ezeket a gyógyszereket metforminnal együtt adják, mivel a metformin plazmakoncentrációja megemelkedhet. Ha szükséges, megfontolandó a metformin dózisának módosítása, mivel az OCT- inhibitorok/induktorok megváltoztathatják a metformin hatékonyságát.

Terhesség

A nem kontrollált hyperglykaemia a fogamzás időszakában (perikoncepciós fázis) és a terhesség alatt a veleszületett rendellenességek, a terhesség elvesztésének, a terhességi magas vérnyomás, a preeklampszia, és a perinatális mortalitás fokozott kockázatával jár. Fontos, hogy a terhesség alatt a vércukorszint a lehető legközelebb legyen a normális szinthez, ezáltal csökkentve a hyperglykaemiával összefüggő káros következmények kockázatát az anyára és gyermekére nézve.

A metformin átjut a placentán, akár az anyai szintekkel azonos koncentrációkat elérve.

Egy regiszter-alapú kohorszvizsgálatból, és publikált adatokból (meta-analízisek, klinikai vizsgálatok és nyilvántartások) származó, terhes nőkre vonatkozó nagy mennyiségű adat (több mint 1000expozíciós kimenetel) azt mutatja, hogy a perikoncepciós szakaszban és/vagy a terhesség alatt a metformin expozíciót követően nem emelkedett sem a veleszületett rendellenességek, sem a magzati/újszülöttkori toxicitás kockázata.

Korlátozott számú és nem egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre a méhen belül metformin-expozíciónak kitett gyermekek testtömegére gyakorolt hosszú távú hatásról. Úgy tűnik, hogy 4éves korig a metformin nem befolyásolja a motoros és szociális fejlődést a terhesség alatt expozíciónak kitett gyermekeknél, bár a hosszú távú eredményekre vonatkozó adatok korlátozottak.

Klinikailag indokolt esetekben, a metformin alkalmazása megfontolható inzulin kiegészítéseként vagy alternatívájaként terhesség alatt vagy a fogamzás időszakában.

Szoptatás

A metformin kiválasztódik a humán anyatejbe. Nem figyeltek meg mellékhatásokat anyatejjel táplált újszülöttek, illetve csecsemők esetében. Mindazonáltal, mivel csak korlátozott adat áll rendelkezésre, az anyatejjel való táplálás nem javasolt metformin kezelés ideje alatt. El kell dönteni, hogy a felfüggesztik-e szoptatást, figyelembe véve a szoptatás előnyeit, és a gyermeknél előforduló mellékhatások lehetséges kockázatát.

Termékenység

A metformin 600mg/ttkg/nap dózisban, ami a testfelületeket összehasonlítva a maximális ajánlott humán dózis háromszorosa, nem befolyásolta a hím és a nőstény patkányok termékenységét.

A metformin monoterápia formájában alkalmazva nem okoz hypoglykaemiát, ezért nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A beteget figyelmeztetni kell azonban a hypoglykaemia veszélyére, ha a metformint más antidiabetikummal (például szulfonilureákkal, inzulinnal, meglitinidekkel) kombinációban kapja.

A kezelés kezdetekor a leggyakoribb mellékhatások a hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom és étvágytalanság, amelyek a legtöbb esetben spontán rendeződnek. Az ilyen mellékhatások elkerülése érdekében ajánlatos a metformin napi dózisát 2‑3részre elosztani és lassan emelni a dózisokat.

A következő mellékhatások jelentkezhetnek metformin-terápia mellett.

Az előfordulási gyakoriságot a következőképpen határozták meg: nagyon gyakori: ≥1/10; gyakori:≥1/100–<1/10; nem gyakori: ≥1/1000–<1/100; ritka: ≥1/10000–<1/1000; nagyonritka: <1/10000.

Az egyes gyakorisági kategórián belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek

Gyakori

• csökkent B12‑vitamin-szint vagy B12‑vitamin-hiány (lásd 4.4pont)

Nagyon ritka

• laktátacidózis (lásd 4.4pont).

Idegrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori

• megváltozott ízérzés.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon gyakori

• gyomor-bélrendszeri zavarok, mint a hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, étvágytalanság. Ezek a nemkívánatos hatások a leggyakrabban a terápia megkezdésekor jelentkeznek, és a legtöbb esetben spontán rendeződnek. A megelőzésükhöz javasolt a metformint napi 2‑3részre elosztott adagokban, étkezés közben vagy után bevenni. A dózis lassú emelése szintén javíthatja a gasztrointesztinális tolerálhatóságot.

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Nagyon ritka

• májfunkciós eltérések, valamint hepatitisz izolált esetei, amelyek a metformin elhagyását követően megszűnnek.

A bőr- és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Nagyonritka

• bőrreakciók, mint eritéma, pruritusz, urtikária.

Gyermekek és serdülők

A szakirodalmi és a forgalomba hozatalt követő adatok, valamint a kontrollos klinikai vizsgálatok alapján, amelyek a 10‑16év közötti, 1évig kezelt gyermekekre korlátozódtak, a mellékhatások természetükben és súlyosságukban hasonlóak voltak a felnőtteknél leírtakéhoz.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Nem észleltek hypoglykaemiát a metformin 85g‑os dózisáig, habár ilyen esetben előfordult laktátacidózis. A metformin jelentős túladagolása, vagy egyidejűleg fennálló rizikófaktorok laktátacidózishoz vezethetnek. A laktátacidózis sürgősségi állapot, és kórházban kezelendő. A laktát és a metformin leghatékonyabb eltávolítási módja a hemodialízis.