MILGAMMA N LÁGY KAPSZULA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Korlátozások
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése

Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - MILGAMMA
Gyulladásos eredetű és idegbetegségek, mint diabetes mellitus és alkohol okozta polyneuropathia, migrén, fájdalmas izomfeszülések, a gerincvelő radiculáris irritációs szindrómái, nyaki gerincoszlopszindróma, cervicobrachiális szindróma, herpes zoster, faciális paresis. Elhúzódó reconvalescentia, és geriátriai esetekben.
Adagolás
Szokásos dózisa naponta 3-4-szer 1db kapszula. Enyhébb esetekben és amennyiben a gyógyszerre adott válasz különösen jó, 1-2db kapszulát ajánlott naponta bevenni.
Gyermekek és serdülők
A Milgamma N lágy kapszula biztonságosságát és hatásosságát gyermekek esetében nem igazolták, ezért gyermekeknél és 18év alatti serdülőknél nem alkalmazható. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
A kapszulákat szétrágás nélkül, étkezés után kevés folyadékkal kell bevenni.
A készítmény hatóanyagaival, földimogyoróval vagy a szójával, illetve a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Azoknak a B12-hiányos betegeknek, akiknél fennáll a Leber-féle opticus atrophia kockázata, nem szabad cianokobalamint adni a B12-hiány kezelésére.
Mivel a felesleges kobalamin a vesén keresztül ürül, a B12‑vitamin felhalmozódhat, különösen a végstádiumú vesebetegségben (dialízisre szoruló) betegek esetében. A szérum B12‑vitamin szintjét rendszeresen ellenőrizni kell, és a kezelési ütemezést ennek megfelelően kell módosítani a megfelelő szérumszint fenntartása érdekében.
A farmakokinetikai, biztonságossági és hatásossági adatok hiánya miatt májkárosodásban szenvedő betegek esetében szorosabb betegmegfigyelés válhat szükségessé.
A piridoxintartalom miatt a Milgamma N lágy kapszula tartós (6hónapnál hosszabb) alkalmazása neuropathia kialakulásához vezethet.
A piridoxin túl nagy dózisainak hosszan tartó alkalmazása perifériás neuritist okozhat, amely az izoniazid‑toxicitásra jellemző tünetekhez hasonlóan zsibbadással, paraesthesiával, égő érzéssel vagy járásbizonytalansággal járhat. Neuropathiás tünetek jelentkezése esetén a Milgamma N lágy kapszula alkalmazását azonnal abba kell hagyni.
Figyelembe kell venni a szorbitot (vagy fruktózt) tartalmazó egyéb készítmények és a táplálékkal bevitt szorbit (vagy fruktóz) együttes hatását. A szájon át alkalmazott gyógyszerek szorbittartalma befolyásolhatja az egyidejűleg alkalmazott egyéb gyógyszerek biohasznosulását.
A tiamint az 5-fluoruracil inaktiválja, mivel az 5-fluoruracil kompetitív módon gátolja a tiaminnak tiamin-pirofoszfáttá történő foszforilációját, ami a hiányállapot kialakulásának kockázatát növeli még olyan betegeknél is, akiknél korábban nem állt fenn hiány.
Rendszeres monitorozás javasolt, és az 5‑fluorouracil‑kezelés alatt mérlegelni kell a tiamin profilaktikus alkalmazását. Hiányállapot gyanúja vagy neurológiai tünetek (például zavartság, ataxia, szemészeti jelek) jelentkezése esetén azonnal tiamint kell adni.
Ezenkívül, bár korlátozott számú klinikai bizonyíték áll rendelkezésre, a pemetrexed vagy altretamin melletti kiegészítő tiamin alkalmazása összefüggésbe hozható a kemoterápiás kezelés mellékhatásainak (például neuropathia, fáradtság) csökkenésével, valamint a daganatos betegek tápláltsági és anyagcsere‑állapotának javulásával.
A piridoxin terápiás dózisai csökkentik a levodopa‑tartalmú készítmények terápiás hatását.
Ezért a Parkinson‑kórban L‑dopa‑kezelésben részesülő betegek nem kaphatnak a napi szükségletet meghaladó B6‑vitamin‑dózisokat. Ez az ajánlás nem vonatkozik a perifériás dekarboxiláz‑gátlóval kombinált kezelésre.
A piridoxinantagonisták (például hidralazin, izoniazid (INH), D‑penicillamin, cikloszerin), az alkohol használata, valamint az ösztrogéntartalmú orális fogamzásgátlók tartós használata piridoxinhiányhoz vezethet.
A B12‑vitamin felszívódása csökkenhet protonpumpa‑gátlók (például omeprazol), H2‑hisztaminreceptor‑blokkolók (például cimetidin), kolchicin, aminoglikozidok (például neomicin), aminoszalicilsav, antiepileptikumok, káliumsók és metildopa, valamint alkohol egyidejű alkalmazása esetén.
A szérum B12‑vitamin‑koncentráció csökkenhet orális fogamzásgátlót, metformint vagy antipszichotikumokat (például olanzapint vagy risperidont) szedő betegek esetén.
A klóramfenikol csökkentheti a B12‑vitamin hatásait anémiás betegekben.
A nitrogén‑oxiddal való hosszan tartó expozíció funkcionális B12‑vitaminhiányt és súlyos neurológiai mellékhatásokat okozhat még normális B12‑vitaminszintek mellett is.
Terhesség
A B1‑, B6‑ és B12‑vitamin terhes nőknél történő alkalmazására vonatkozóan nem áll rendelkezésre, vagy csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre.
Az állatkísérletek a reprodukciós toxicitás szempontjából nem kielégítőek (lásd 5.3pont).
A Milgamma N lágy kapszula alkalmazása terhesség alatt nem ajánlott.
Szoptatás
A tiamin, a piridoxin és a cianokobalamin kiválasztódnak az anyatejbe. A hatóanyagok újszülöttekre/csecsemőkre gyakorolt hatásáról nem áll rendelkezésre elegendő adat.
A piridoxin 450–600mg-os napi dózisának 5–7napos alkalmazása a laktáció gátlását idézte elő.
A Milgamma N lágy kapszula alkalmazása szoptatás alatt nem javasolt.
Termékenység
A Milgamma N lágy kapszula termékenységre gyakorolt hatására vonatkozóan nem áll rendelkezésre klinikai adat.
A Milgamma N lágy kapszula nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A mellékhatásokat általában az alábbi gyakorisági kategóriák szerint értékelik:
Nagyon gyakori ≥ 1/10
Gyakori≥ 1/100 – <1/10
Nemgyakori≥ 1/1000 – <1/100
Ritka≥ 1/10000 –<1/1000
Nagyonritka <1/10000
Nemismert (gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Idegrendszeri betegségek és tünetek:
Gyakorisága nem ismert: perifériás szenzoros neuropathiákat válthat ki (tartós alkalmazást követően, lásd 4.4 és 4.9pontok).
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
Gyakorisága nem ismert: Emésztőrendszeri betegségek és tünetek (hányinger vagy egyéb gasztrointesztinális panaszok).
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
Gyakorisága nem ismert: láz.
Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Ritka: Túlérzékenységi reakciók, amelyek urticaria, kiütés vagy kiterjedt területeken jelentkező pruritus formájában nyilvánulhatnak meg, anaphylaxiás sokk.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
Nagyon ritka: Acne-szerű bőrkiütések
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül:
a) A túladagolás tünetei
A benfotiamin és a cianokobalamin orális alkalmazása esetén széles terápiás indexük miatt nem várhatók túladagolási tünetek. Ezen vitaminokkal kapcsolatban intoxikációs vagy túladagolási tüneteket nem írtak le.
A B6‑vitamin nagy dózisai rövid ideig történő alkalmazás esetén (napi 1g feletti dózisok) neurotoxikus hatásokat okozhatnak. Ugyanakkor napi 100mg‑os dózis több mint 6hónapon át történő szedése neuropathiát válthat ki. A túladagolás alapvetően szenzoros polyneuropathia formájában jelentkezik, amelyhez esetenként ataxia társulhat. Rendkívül nagy dózisok görcsöket idézhetnek elő.
b) A túladagolás kezelése
150mg/ttkg feletti piridoxin-hidroklorid akut dózisok bevételét követően hánytatás és aktív szén beadása javasolt. A hánytatás a bevételt követő 30percben a leghatásosabb.
Szükség lehet intenzív orvosi ellátásra is.
-
FARMAKOLÓGIA TULAJDONSÁGOK
Farmakológiai tulajdonságok - MILGAMMA
Farmakoterápiás csoport: B1-vitamin B6- és/vagy B12-vitaminnal kombinációban
ATC-kód: A11DB03
A Milgamma N lágy kapszulában lévő neurotrop B-vitaminok (B1-vitamin-származék, B6-vitamin, B12-vitamin) kedvezően befolyásolják az idegrendszer és a mozgásszervek gyulladásos és degeneratív megbetegedéseit. A vitaminhiány pótlásán túlmenően a nagy vitamin dózisokat tartalmazó kombinációnak kifejezett analgetikus, antineuralgikus és regeneratív hatásai vannak.
Egy placebokontrollos, kettős vak klinikai vizsgálatban a benfotiamin, a B6-vitamin- és a B12-vitamin-kombináció hatásosságát vizsgálták diabeteses polyneuropathiában szenvedő betegeken. A terápia ideje alatt jelentős javulást tapasztaltak a fájdalom és az érzékelési zavarok terén (Ledermann and Wiedey, 1989).
Egy placebokontrollos, kettős vak klinikai vizsgálat szerint jelentős javulás volt kimutatható az ideg vezetési sebesség vonatkozásában benfotiamin, B6-vitamin- és a B12-vitamin-kombináció adagolását követően diabeteses polyneuropathiában szenvedő betegeken. A hosszú távú utánkövetés eredménye a vizsgálat befejezését követően 9hónappal megerősítette ezt a pozitív hatást (Stracke et al., 1996).
A benfotiamin az allitiaminok csoportjába tartozik, a B1-vitamin lipidoldékony előanyaga (prodrugja). Számos előnye van a vízoldékony tiaminnal szemben:
1. A benfotiamin felszívódása 3-5-ször kedvezőbb az ekvivalens mennyiségű tiamin-hidrokloridénál.
2. A benfotiamin bevitelét követően nagyobb arányban (2-5-szörös mennyiségben) alakul át metabolikusan aktív koenzimmé, kokarboxilázzá, mint a hasonló mennyiségű tiamin.
3. A benfotiamin jóval rezisztensebb a tiamináz bontó enzimjével szemben.
4. Még nagyon magas orális benfotiamin dózisok sem váltanak ki anafilaktoid reakciókat.
5. Míg a tiamin-hidroklorid gátolja a bél-perisztaltikát, a benfotiamin enyhe stimuláló hatást fejt ki a simaizomzatra.
6. A benfotiamin íztelen és szagtalan. Szedésekor a vízoldékony B1-vitaminnal ellentétben nem okoz tipikus, kellemetlen testszagot.
A B6-vitamin szabályozza a fehérje-, zsír és szénhidrát lebontását. Az extrapiramidális tüneteket az agytörzsre kifejtett hatása révén gátolja.
A B12-vitamin esszenciális a sejtanyagcsere a normális vérképzés, és az idegrendszer működéséhez. Katalizálja a biológiai nukleinsav szintézist, és ezáltal elősegíti az új sejtmagok felépülését. Nagy dózisokban a B12-vitaminnak is vannak analgetikus, antiallergiás és keringés javító hatásai.
Az orálisan beadott benfotiamint a bélben lévő foszfatáz enzim S-benzoltiaminná (SBT) alakítja át.
Ez jobban felszívódik, mint a vízoldékony tiamin származékok, és a vérkeringésbe jutva bekerül a sejtek belsejébe, ahol enzimatikus debenzoiláció révén tiaminná alakul, amelyet a tiamin-kináz konvertál aktív koenzimmé (kokarboxilázzá, másnéven tiamin difoszfáttá). A szervezetben körülbelül 1mg lebomlik naponta. A tiamin felesleg a vizelettel kiválasztódik.
A kokarboxiláz, többek között a piruvát dehidrogenáz koenzimje, amely kulcsszerepet játszik az oxidatív glukóz lebontásban. Mivel az idegsejtekben az energia termelődés elsősorban oxidatív glukóz lebontás révén történik, a sejtek működése szempontjából alapvető a megfelelő tiamin-ellátás. Ha a glukózszint emelkedik, fokozódik a tiamin-szükséglet is. Benfotiaminnal nagyobb intracelluláris tiamin és aktív koenzim koncentrációk érhetők el, mint a vízoldékony tiamin-származékok orális adagolásával.
A kokarboxiláz elégtelen vérszintje az intermedier bomlástermékek, így a piruvát, laktát és ketoglutarát felszaporodását eredményezi a vérben és a szövetekben, amelyre a vázizomzat, a myocardium és a központi idegrendszer különösen érzékenyen reagál. A benfotiamin gátolja ezeknek a toxikus anyagoknak a felszaporodását. Emellett a benfotiamin terápiás dózisokban alkalmazva analgetikus sajátságokkal is rendelkezik.
A szervezet B6-vitamin státuszát terheléses triptofán teszttel ellenőrzik. L-triptofán 0,1g/ttkg orális alkalmazását követően, a xanturénsav-kiválasztás általában kevesebb mint 30mg 24óra leforgása alatt. Az ennél nagyobb xanturénsav-kiválasztás a B6-vitamin-hiány jele.
A piridoxin, piridoxal és piridoxamin nagyon gyorsan abszorbeálódnak, és piridoxal-5 foszfáttá (PALP), illetve piridoxállá foszforilálódnak illetve oxidálódnak. A fő kiválasztási termék a 4-piridoxinsav.
A táplálékból az emésztés során felszabaduló B12-vitamint a gyomorban az intrinsic factor (IF) köti meg. Ez a glikoprotein a gyomor parietális sejtjeiben képződik. A B12-vitamin-IF komplex rezisztens a proteolitikus enzimekkel szemben, és átjut a distális ileumba, ahol specifikus receptorokhoz kötődik, amelyek biztosítják a vitamin felszívódását. A B12-vitamin a mucosán keresztül átjut a kapilláris keringésbe, ahol a transzkobalamin transzport fehérjéhez kötődik. Ezt a kompexet gyorsan abszorbeálja a máj, a csontvelő és az egyéb proliferáló sejtek.
B12-vitamin felszívódási zavar lép fel azoknál a betegeknél, akiknél hiányzik az intrinsic factor, akik gastrectomiát követő malabsorptióban vagy bélbetegségekben, bélelváltozásokban szenvednek, vagy akiknél autoimmun antitestek képződése áll fenn. Általában a táplálékból csak 1,5–3,5 µg B12-vitamin szívódik fel.
A B12-vitamin kiválasztódik az epével és bekerül az enterohepatikus körforgásba. A B12-vitamin bejut a placentába is.
Biotranszformáció
A benfotiaminnak a vízoldékony tiamin-mononitráthoz viszonyított jóval nagyobb biohasznosulását tíz fiatal férfin egy összehasonlító klinikai vizsgálatban BITSCH (1990) igazolta.
A benfotiamin dózisfüggő mértékben szívódik fel, mivel lipoid-oldékonyságának köszönhetően a tiaminnal ellentétben nem szaturálható kinetika jellemzi. Összehasonlításképpen a vízoldékony tiaminból legfeljebb napi 10mg szívódik fel. Ezen felül a benfotiamin hosszabb ideig tárolódik a szövetekben.
A benfotiamin a lipid-oldékony tiamin-származékok közül egyértelműen a legkedvezőbb. Egy összehasonlító, crossover-jellegű klinikai vizsgálatban BITSCH (1992) bebizonyította, hogy benfotiamin adagolást követően például az AUC-érték (görbe alatti terület – idő profil) a plazmában négyszer nagyobb volt, mint a megfelelő fursultiamin értékek; a plazmában mért maximális tiamin-koncentráció (Cmax) pedig benfotiamin adását követően duplája volt a megfelelő fursultiamin értékeknek.
A B1-vitamin-státusz megállapítására az erythrocytákban a tiamindifoszfát-dependens-enzim, így például transzketoláz (ETK) aktivitásának mérése, valamint aktiválódásuk lehetséges mértéke, az aktivációs koefficiens (α-ETK) meghatározása alkalmas. Az ETK koncentráció értéke a plazmában 2µg/100ml és 4µg/100ml közötti.
A piridoxal-5 foszfát (PALP) átlagos szérumszintje 1,2µg/100ml. A B6-vitamin átlagos szintje a vérben 6µmol/100ml.
Nem tapasztalták hypervitaminosis és más mellékhatások előfordulását még napi 1g-ot meghaladó dózisok hetekig, hónapokig tartó adagolása során sem.
A normál plazma koncentráció 200–900pg/ml, míg hiányállapot esetén <200pg/ml. A keringésben jelen lévő B12-vitamin mindössze 0,1 %-a a teljes vitamin mennyiségnek.
A napi B12-vitamin-szükséglet körülbelül 1µg. Az aktuálisan a keringésben nem található B12-vitamin a szervezetben főként a májban tárolódik. A szervezetben lévő tartalék ("body-pool") 3-5mg, amelynek 50-90%-át a máj tartalmazza.
A kolchicin, etanol és neomicin gátolják a B12-vitamin felszívódását (ez esetben parenterális bevitel javasolt). Biguanid-típusú orális antidiabetikumok és p-aminoszalicilsav, valamint klóramfenikol és C-vitamin, befolyásolják a B12-vitamin felszívódását.
A cianocobalamin biológiai felezési ideje a plazmában 123óra.
Gyógyszerészeti jellemzők - MILGAMMA
Szilárd zsír, lecitin, glicerin 85%, kalcium-hidrogén-foszfát, etilvanillin, titán-dioxid (E171), vörös vas-oxid (E172), zselatin, Karion 83 (mannit E 421, szorbit E 420, hidrogénezett hidrolizált keményítő), finomított repceolaj.
A benfotiamin esetében a tiaminra jellemző inkompatibilitás általában nem tapasztalható.
Csak aminofillinnel, C-vitaminnal vagy magas hőmérséklet és nedvesség esetén B2-vitaminnal kombinálva mutatott elszíneződést.
A B12-vitamin oxidáló és redukáló hatású anyagokkal és nehézfémsókkal szemben inkompatibilis. A B12-vitamin a B-komplexek más faktoraihoz hasonlóan a tiamin-tartalmú oldatokban a tiamin bomlástermékei miatt gyorsan károsodik (ez a hatás kisebb Fe-ion koncentrációval kivédhető). A riboflavin különösen egyidejű fény hatásra destruktív hatást fejt ki; a fotolízist a nikotinamid meggyorsítja, míg antioxidánsok gátolják a folyamatot.
Kapszulák színtelen, átlátszó PVC/PVDC/Al buborékcsomagolásban és dobozban.
20×, 50×, 100×, valamint kórházi kiszerelés: 500×, 1000×db kapszula.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Kizárólag a csomagoláson feltüntetett lejárati időn belül használható fel.
Megjegyzés (egy keresztes)
Osztályozás: I. csoport
-
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).