ORALAIR 300 IR NYELVALATTI TABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - ORALAIR 300 IR
Conjunctivitissel (szemviszketés, könnyezés) kísért vagy anélküli, fűpollen okozta allergiás rhinitis kezelése felnőttek, serdülők, valamint 5 évet betöltött gyermekek esetén, ha betegségük klinikailag jelentős tünetekkel jár, és azt pozitív bőrteszttel és/vagy a pázsitfűfélék Pooideae (perjeformák) homológ csoportjába1 tartozó fűpollenek egyikével szembeni specifikus IgE pozitív titerével diagnosztizálták.
1Pooideae (mérsékelt égövi) fűfélék homológ csoportja: mezei komócsin (Phleum pratense), illatos borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum), abrakzab (Avena sativa), csomós ebír (Dactylis glomerata), csenkesz (Festuca spp.), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), árpa (Hordeum vulgare), angol perje (Lolium perenne), réti perje (Poa pratensis), rozs (Secale cereale), kenyérbúza (Triticum aestivum).
Az Oralair-kezelést kizárólag az allergiás betegségek kezelésében megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező orvosok írhatják fel és indíthatják el. Gyermekek, illetve serdülők kezelése során az orvosoknak megfelelő gyermekgyógyászati képzettséggel és tapasztalattal kell rendelkezniük.
Az első Oralair tablettát orvosi felügyelet mellett kell bevenni és a beteget további 30 percig meg kell figyelni.
Adagolás
A kezelés egy kezdő szakaszból (egy 3 napos dózisemelést is beleértve) és egy fenntartó szakaszból áll.
Kezdő kezelés
Az Oralair dózisát három nap alatt kell a fenntartó dózisig emelni a következő sémának megfelelően:
| 1.nap | 1 darab 100IR tabletta |
| 2.nap | 2 darab 100IR tabletta egyidejűleg |
| 3.nap | 1 darab 300IR tabletta |
Az adagnövelési időszak meghosszabbítható, ha az orvos szükségesnek ítéli a beteg állapota alapján.
Fenntartó kezelés
Felnőttek, serdülők és gyermekek adagja napi 300IR.
A fenntartó kezelésnek napi egy Oralair 300IR nyelvalatti tablettával kell folytatódnia a pollenszezon végéig.
A kezelést a pollenszezon várható kezdete előtt körülbelül 4 hónappal kell megkezdeni, és a teljes pollenszezon végéig folytatni kell.
A kezelés időtartama
A nemzetközi kezelési irányelvek az allergén-immunterápiára legalább 3 éves kezelési időtartamot javasolnak, hogy a kezelés befejezése után hosszú távú hatásosságot lehessen elérni.
Ha a tünetek nem javulnak megfelelően az első pollenszezon alatt, a kezelés folytatása nem javallt.
Ha a kezelést 7 napnál rövidebb ideig szakítják meg, akkor azt a szokásos módon folytatni kell. Ha a kezelést 7 napnál hosszabb ideig szakítják meg, javasolt a kezelést orvosi felügyelet mellett folytatni.
Különleges betegcsoportok
Az Oralair tablettával végzett immunterápiával nincsenek klinikai tapasztalatok 65 évesnél idősebb betegek vonatkozásában.
Gyermekek és serdülők
Az Oralair nyelvalatti tabletta biztonságosságát és hatásosságát 5 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták.
Nincsenek adatok gyermekek esetében az Oralair nyelvalatti tablettával egy fűpollenszezont meghaladó időszakban végzett kezelésre vonatkozóan.
Serdülők, illetve legalább 5 éves gyermekek esetén az adagolás megegyezik a felnőttekével.
Az alkalmazás módja
A tablettákat a nyelv alá kell helyezni, meg kell várni (legalább egy percig), amíg teljesen feloldódnak, majd le kell nyelni.
Javasolt a tablettát a nap folyamán, üres szájba bevenni. A bevételt követő 5percben nem szabad ételt, italt fogyasztani.
-
A készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;
-
Súlyos, nem kontrollált vagy instabil asthma (FEV1 < a becsült érték 80%-a) vagy az asztma súlyos exacerbációja az elmúlt 3 hónapban;
-
Aktív vagy rosszul kontrollált autoimmun betegséggel, immundefektussal, immunhiányokkal, immunszuppresszióval vagy a jelenlegi betegség szempontjából releváns rosszindulatú daganatos betegségekkel érintett betegek;
-
Súlyos szájüregi gyulladásos betegségek (úgymint szájüregi lichen planus, szájüregi fekélyek vagy szájüregi gombafertőzés);
-
Az allergénnel végzett immunterápia megkezdése terhesség idején ellenjavallt (lásd 4.6pont).
Súlyos allergiás reakciók
Bármely más allergénnel végzett immunterápiához hasonlóan súlyos túlérzékenységi reakciók, így súlyos gégeödéma vagy szisztémás allergiás reakciók (azaz a bőr, a nyálkahártya vagy mindkettő érintettségével, nehézlégzéssel, perzisztáló gastrointestinalis tünetekkel vagy alacsony vérnyomással és/vagy ehhez társuló tünetekkel járó, hevenyen fellépő betegség) fordulhatnak elő. Tájékoztassa a betegeket az ezzel járó jelekről és tünetekről és arról, hogy ha ezek előfordulnának, azonnal kérjenek orvosi segítséget és hagyják abba a kezelést. A kezelést csak az orvos utasítására szabad újrakezdeni.
Allergénnel végzett immunterápiára adott korábbi szisztémás allergiás reakció
Az Oralair tabletta alkalmazását csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni olyan betegeknél, akiknél allergénnel végzett korábbi immunterápiát követően szisztémás allergiás reakció lépett fel, és a lehetséges reakciók kezelésére szolgáló intézkedéseknek rendelkezésre kell állniuk.
Asztma
Az asztma a súlyos szisztémás allergiás reakciók ismert kockázati tényezője. Az asztmastátuszt gondosan értékelni kell a kezelés megindítása előtt (lásd 4.3pont).
Az asztmával is érintett betegek esetében elvárt, hogy az asztmaterápiájuk az Oralair-kezelés megkezdésekor, majd annak során végig be legyen állítva. Nem ajánlott az Oralair megkezdése után hirtelen abbahagyni az asztma fenntartó kezelésére alkalmazott gyógyszert.
Az egyidejűleg asztmával is érintett betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az asztma hirtelen romlása esetén haladéktalanul forduljanak orvoshoz.
Akut légúti fertőzésben szenvedő asztmás betegeknél az Oralair-kezelés megkezdését el kell halasztani a fertőzés megszűnéséig.
Szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek fokozott kockázatnak lehetnek kitéve szisztémás allergiás reakciók esetén. Ez figyelembe kell venni az Oralair-kezelés megkezdése előtt.
Béta-adrenerg blokkolók
Előfordulhat, hogy a béta-adrenerg-receptor-blokkolókkal kezelt betegek nem reagálnak a súlyos szisztémás reakciók, így az anafilaxia kezelésére adott adrenalin szokásos adagjára. A béta-adrenerg-receptor-blokkolók specifikusan antagonizálják az adrenalin szívműködést stimuláló és hörgőtágító hatásait.
MAO-gátlók, triciklusos antidepresszánsok és COMT-gátlók
Alaposan meg kell fontolni az allergénnel végzett immunterápia alkalmazását monoaminoxidáz-inhibitorokkal (MAOI), triciklusos antidepresszánsokkal vagy katekol-O-metiltranszferáz- (COMT) gátlókkal kezelt betegeknél, ezek a kezelések ugyanis erősíthetik az adrenalin hatását.
Enyhe vagy közepesen súlyos lokális allergiás reakciók
A kezelés során a beteg olyan allergénekkel érintkezik, amelyekre allergiás. Emiatt várható, hogy enyhe vagy közepesen súlyos lokális allergiás reakciók (például oralis pruritus, torokirritáció, fül-pruritus) lépnek fel az oropharyngealis területen. Amennyiben a betegnél jelentős reakciók lépnek fel az alkalmazás helyén, megfontolható a tüneti kezelés (például antihisztaminok) alkalmazása.
Orális léziók
Szájsebészeti beavatkozások (beleértve a foghúzást is) esetén el kell halasztani az Oralair tablettával végzett kezelést, a már folyamatban levő kezelést pedig a szájüreg teljes gyógyulásáig abba kell hagyni.
Eosinophil oesophagitis
Az Oralair tablettával végzett immunterápiával kapcsolatosan beszámoltak eosinophil oesophagitisről. Amennyiben súlyos vagy tartósan fennálló gastro-oesophagealis tünetek, így dysphagia vagy mellkasi fájdalom lép fel az Oralair tablettával végzett kezelés során, az Oralair tablettával végzett kezelést meg kell szakítani, és a beteg állapotát az orvosnak értékelnie kell. A kezelést csak az orvos utasítása esetén szabad újrakezdeni.
Remisszióban lévő autoimmun betegségek
Remisszióban lévő autoimmun betegségekkel érintett betegek számára az Oralair tablettát csak alapos megfontolást követően szabad felírni.
Laktóz
Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Nátrium
Ez a gyógyszer kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek.
Nem jelentettek kölcsönhatásokat az olyan Oralair tablettával végzett klinikai vizsgálatok során, amelyekben a betegek szedhettek gyógyszert az allergiás tünetek kezelésére (antihisztaminokat, szteroidokat).
Nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy milyen lehetséges kockázatokkal jár az Oralair tablettával végzett kezelés során egyéb allergénekkel egyidejűleg alkalmazott immunterápia.
A tüneti antiallergiás gyógyszerekkel, illetve anti-IgE gyógyszerekkel (például omalizumabbal) végzett, együttesen alkalmazott kezelés növelheti a beteg immunterápiával szembeni toleranciájának mértékét. Erre gondolni kell az ilyen gyógyszerek abbahagyásakor.
Nincs klinikai tapasztalat az Oralair tablettával végzett kezelés alatt adott védőoltásokkal kapcsolatban. A védőoltás az Oralair tablettával végzett kezelés megszakítása nélkül csak a beteg általános állapotának orvosi értékelése után adható.
Terhesség
Az Oralair tabletta alkalmazásával kapcsolatban nincsenek terhes nőkre vonatkozó klinikai adatok.
Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).
Az Oralair-kezelést nem szabad megkezdeni terhesség ideje alatt (lásd 4.3pont) a súlyos szisztémás allergiás reakciók (anafilaxiás reakciók) lehetséges kockázata miatt.
Ha a kezelés során a beteg teherbe esik, az Oralair-kezelés, – ha szükséges – szoros megfigyelés mellett folytatható.
Szoptatás
Nem ismert, hogy az ötféle fűpollen allergénkivonata kiválasztódik-e az anyatejjel.
Óvintézkedésként célszerű mellőzni az allergén-immunterápia elkezdését a szoptatás során.
Mindazonáltal, mivel a szoptató nőknél az Oralair tabletta hatóanyagának szisztémás expozíciója elhanyagolható, az Oralair tabletta alkalmazását mérlegelni lehet a szoptatás alatt, figyelembe véve a kezelésnek az anya számára nyújtott előnyeit és a szoptatásnak a gyermek számára jelentett előnyeit.
Termékenység
Embernél a termékenységre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.
Az Oralair tabletta hatóanyagával nem végeztek állatokon fertilitási vizsgálatokat. Mindazonáltal az ötféle fűpollen allergénkivonatával végzett ismételt adagolású dózistoxicitási vizsgálatok során hím és a nőstény állatok reproduktív szerveinek a kórszövettani vizsgálata nem mutatott káros hatást.
Az Oralair tabletta nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A gyógyszerbiztonsági profil összefoglalója
Az Oralair tablettával végzett kezelés során a betegek olyan allergéneknek vannak kitéve, melyek az alkalmazás helyén fellépő reakciókat és/vagy szisztémás allergiás tüneteket okozhatnak.
Ezért a kezelés során az alkalmazás helyén fellépő reakciók (pl. oralis pruritus és torok irritációja) várhatók. Ha a beteg az alkalmazás helyén reakciót észlel, a tüneti kezelést (pl. antihisztaminokkal) meg lehet fontolni.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A placebokontrollos klinikai vizsgálatok során összesen 1038 olyan felnőttet és 154 olyan gyermeket kezeltek naponta egyszer ORALAIR 300IR tablettával, akik fűpollen által kiváltott allergiás rhinoconjunctivitisben szenvedtek. Az ezeknél a betegeknél jelentett nemkívánatos hatásokat az alábbi táblázat összegzi.
A vizsgálatban való részvétel idő előtti abbahagyásához vezető mellékhatások többsége megfelelt az alkalmazás helyén fellépő reakcióknak. Ezek enyhe-közepes mértékűek voltak, nem voltak súlyosak.
A gyógyszermellékhatások szervrendszerek és gyakoriságok szerinti táblázatos összesítése: nagyon gyakori (>1/10), gyakori (>1/100 – <1/10), nem gyakori (>1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10000 – <1/1000). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint szerepelnek. A forgalomba hozatal utáni megfigyelés során jelentett mellékhatások az alábbi táblázatban „nem ismert” gyakorisággal szerepelnek.
| Szervrendszer / Gyakoriság / Mellékhatás | |||
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |||
| Gyakori | nasopharyngitis, rhinitis | ||
| Nem gyakori | szájherpesz, otitis | ||
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | |||
| Nem gyakori | nyirokcsomó-megnagyobbodás | ||
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | |||
| Nem gyakori | túlérzékenység, oralis allergia szindróma | ||
| Nem ismert | anafilaxiás reakció | ||
| Pszichiátriai kórképek | |||
| Nem gyakori | depresszió | ||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |||
| Nagyon gyakori | fejfájás | ||
| Nem gyakori | szédülés, ízérzés zavara, somnolentia | ||
| Ritka | szorongás | ||
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | |||
| Gyakori | conjunctivitis, szemviszketés, fokozott könnyezés | ||
| Nem gyakori | szemhéjödéma, hyperaemiás szem, szemszárazság | ||
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | |||
| Gyakori | fül-pruritus | ||
| Nem gyakori | füldiszkomfort | ||
| Érbetegségek és tünetek | |||
| Ritka | kipirulás | ||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | |||
| Nagyon gyakori | torok irritációja | ||
| Gyakori | pharyngealis oedema, asthma, dyspnoe, köhögés, dysphonia, allergiás rhinitis (orrdugulás, tüsszögés, rhinorrhoea, nasalis diszkomfort), sinus congestio | ||
| Nem gyakori | gégeödéma, sípoló légzés, szorító érzés a torokban, pharyngealis hypaesthesia | ||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |||
| Nagyon gyakori | oralis pruritus | ||
| Gyakori | szájüregi ödéma, nyelvödéma, ajaködéma, oropharyngealis hólyagképződés, stomatitis, hasmenés, hányás, hasi fájdalom, dyspepsia, dysphagia, nausea, glossodynia, oralis hypaesthesia, oralis paraesthesia, oropharyngealis fájdalom, oropharyngealis diszkomfort, oralis diszkomfort, a nyelv viszketése, ajakviszketés, szájszárazság, száraz torok | ||
| Nem gyakori | lágyszájpadi oedema, gastritis, gastrooesophagealis reflux, szájfekély, oesophagealis fájdalom, szájfájdalom, cheilitis, eructatio, gingivitis, glossitis, nyelési fájdalom, szájüregi panaszok, nyálmirigy-megnagyobbodás, fokozott nyálszekréció, nyelvtájéki panaszok | ||
| Nem ismert | eosinophil oesophagitis | ||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |||
| Gyakori | urticaria, atopiás dermatitis, pruritus | ||
| Nem gyakori | angiooedema, bőrkiütés, acne | ||
| Ritka | arcödéma | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | |||
| Gyakori | mellkasi diszkomfort | ||
| Nem gyakori | torokgombóc érzése, asthenia, influenzaszerű betegség | ||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | |||
| Ritka | emelkedett eozinofil-sejtszám | ||
| Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények | |||
| Nem gyakori | excoriatio | ||
Az első kezelési periódusban jelentett mellékhatásokhoz viszonyítva kevesebb féle mellékhatásról és kisebb gyakorisággal számoltak be a második és harmadik kezelési periódus során olyan felnőttek esetén, akiket egy klinikai vizsgálatban három egymást követő fűpollenszezon során ORALAIR-rel kezeltek.
Néhány kiválasztott mellékhatás leírása
Az Oralair tablettával végzett kezelés során a betegek olyan allergéneknek vannak kitéve, melyek az alkalmazás helyén fellépő reakciókat és/vagy szisztémás allergiás tüneteket okozhatnak.
Ezért a kezelés során alkalmazás helyén fellépő reakciók (pl. oralis pruritus és torok irritációja) várhatók. Ha a beteg az alkalmazás helyén fellépő reakciót észlel, a tüneti kezelést (pl. antihisztaminokkal) meg lehet fontolni.
Bármely más allergénnel végzett immunterápiához hasonlóan súlyos túlérzékenységi reakciók, így súlyos gégeödéma vagy szisztémás allergiás reakciók (azaz a bőr, a nyálkahártya vagy mindkettő érintettségével, nehézlégzéssel, perzisztáló gastrointestinalis tünetekkel, vagy alacsony vérnyomással és/vagy ehhez társuló tünetekkel járó, akut módon fellépő betegség) fordulhatnak elő. Tájékoztassa a betegeket az ezzel járó jelekről és tünetekről, valamint arról, hogy ha ezek előfordulnának, azonnal kérjenek orvosi segítséget és hagyják abba a kezelést. A kezelést csak az orvos utasítására szabad újrakezdeni.
Gyermekek és serdülők
Összességében, gyermekeknél és serdülőknél a biztonságossági profil hasonló, mint a felnőtteknél. A táblázatos összefoglalóban felsorolt mellékhatások közül az alábbiakat nagyobb gyakorisággal jelentették gyermekeknél és serdülőknél, mint felnőtteknél:
Nagyon gyakori: köhögés, nasopharyngitis, szájödéma.
Gyakori: oralis allergia szindróma, cheilitis, glossitis, torokgombóc érzése, a fület érintő diszkomfortérzés.
A táblázatos összefoglalón túl az alábbi reakciókról számoltak be ORALAIR tablettát szedő gyermekeknél és serdülőknél:
Gyakori: tonsillitis, bronchitis.
Nem gyakori: mellkasi fájdalom.
Forgalomba hozatalt követő tapasztalat
A forgalomba hozatalt követő időszakban az alábbi mellékhatásokat jelentették felnőtteknél, serdülőknél és gyermekeknél: asthma exacerbatiója, szisztémás allergiás reakció, eosinophil oesophagitis.
Nem ismert az ORALAIR tablettával végzett kezelés során ezeknek a reakcióknak a gyakorisága.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Túladagolásról nem számoltak be.
A javasolt napi adagot meghaladó adagok bevételekor a nemkívánatos hatások kockázata fokozódik, beleértve az általános mellékhatásokat és a súlyos, helyi nemkívánatos hatásokat. Súlyos tünetek jelentkezése esetén, mint például angiooedema, nyelési nehézség, légszomj, hangváltozás vagy teltségérzés a torokban, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Túladagolás esetén a nemkívánatos hatásokat tünetileg kell kezelni.
Farmakológiai tulajdonságok - ORALAIR 300 IR
Farmakoterápiás csoport: allergénkivonatok, fűpollen, ATC kód: V01AA02
Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások
Az Oralair tabletta a fűpollenek által okozott, conjunctivitisszel vagy anélkül megjelenő allergiás rhinitis specifikus IgE-mediált allergiás tüneteiben szenvedő betegek kezelésére alkalmazható.
A farmakodinámiás hatás célpontja az immunrendszer. A kezelés célja, hogy immunválaszt váltson ki azzal az allergénnel szemben, amellyel a beteget kezelik. A specifikus immunkezelés klinikai hatásának teljes és pontos hatásmechanizmusa nem egészében ismert és dokumentált. Kimutatták, hogy az Oralair-kezelés egy szisztémás kompetitív antitestválaszt vált ki a fűantigénnel szemben, valamint a specifikus IgG termelésének fokozódásához vezet. Ezen jelenségek klinikai jelentősége még nem ismert.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
VO34.04 számú vizsgálat
Európában végeztek egy multicentrikus, multinacionális, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot. A vizsgálatba 628, fűpollenek okozta szezonális allergiás rhinitisben és/vagy rhinoconjuctivitisben szenvedő felnőttet vontak be, akik betegségét bőrtesztekkel és/vagy a fűpollenre specifikus IgE pozitív titerével igazolták.
A betegeket 4 csoportba sorolták be véletlenszerűen: placebo (n=156), Oralair 100IR/nap (n=157), Oralair 300IR/nap (n=155) és Oralair 500IR/nap (n=160).
Minden beteg naponta egyszer kapott egy nyelvalatti adagot körülbelül 4 hónappal a pollenszezon kezdete előtt indítva és egy teljes pollenszezonon keresztül folytatva. Az eredmények elemzését 569kiértékelésre alkalmas beteg eredményei alapján végezték (placebo, n=148; Oralair 100IR, n=142; Oralair 300IR, n=136; Oralair 500IR, n=143). A hatásosságot a rhinoconjuctivitis-tünetek összpontszáma (Rhinoconjunctivitis Total Symptom Score – RTSS) alapján határozták meg (a részleteket lásd alább) ezalatt az egy pollenszezon alatt.
A vizsgálat eredményei szerint az 500IR-es és 300IR-es adagok hatásossága összehasonlítható, míg a biztonságossági adatok a 300IR-es adag esetében kedvezőbbek, amiből következik, hogy a javasolt napi adag 300IR naponta.
A hatásossága elemzése, mely során a 300IR-es csoportot a placeboval szemben értékelték (az ITT – Intent to Treat, azaz beválasztás szerinti – betegcsoportban a vizsgálati alanyok száma a 300IR-es csoportnál 136, a placebocsoportnál 148 volt), az alábbi eredményeket mutatta:
VO34.04-vizsgálat – hatásossági eredmények (egy pollenszezon alatt)
Elsődleges végpont
| VO34.04-vizsgálat | ORALAIR 300IRÁtlag (SD)Medián | PlaceboÁtlag (SD)Medián | Abszolút korrigáltkülönbség Átlag[CI 95%] | Relatív átlag különbség*% | p-érték** |
| Rhinoconjunctivitis tüneti pontszám A | 3,58 (2,98) 2,91 | 4,93 (3,23) 4,62 | -1,39 [-2,09; -0,69] | 27,3% | 0,0001 |
*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo
** p-érték ANCOVA
A Tünet pontszám: Az átlagos napi rhinoconjunctivitis tüneti összpontszámok (total rhinoconjunctivitis symptom score) betegenként a fűpollenszezon alatt. A rhinoconjunctivis tünetei az alábbiak voltak: tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, könnyezés és szemviszketés (a pontszám tartománya 0‑18, a felső érték (18) mind a hat tünet tekintetében tartós, nagyon súlyos szintet jelez).
Másodlagos végpontok
| VO34.04-vizsgálat | ORALAIR 300IRÁtlag (SD)Medián | PlaceboÁtlag (SD)Medián | Abszolút korrigáltkülönbség Átlag[CI 95%] | Relatív átlag különbség*% | p-érték** |
| Kiegészítő gyógyszer alkalmazása B | 19,7% (24,8) 10,6% | 27,9 % (29,3) 19,7% | - | - | - |
| Életminőség-pontszám C | 1,08 (0,96) 0,89 | 1,37 (1,01) 1,20 | -0,25 [-0,47; -0,04] | 21,1% | =0,0199 |
*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo
** p-érték ANCOVA
B Kiegészítő gyógyszer alkalmazása: Azon napok százalékos aránya betegenként, amelyeken legalább egy kiegészítő gyógyszer bevétele történt, p-érték 0,0194 NS (Wilcoxon).
C Az életminőséget a pollenszezon csúcsán értékelték a rhinoconjunctivitis életminőség kérdőív segítségével (Rhinoconjunctivitis Quality of Life Questionnaire, RQLQ, a pontszám tartománya 0-7, a magasabb pontszám rosszabb életminőség-tartományt jelez).
A kezelés hatásosságának betegek által végzett globális kiértékelése: az Oralair tablettával kezelt csoportban 136-ból 119 beteg (88%), míg a placebocsoportban 148-ból 108 beteg (73%) észlelt (enyhétől a mérsékeltig vagy jótól a kiválóig terjedő) mértékű javulást ahhoz képest, mint amire az előző pollenszezonnal kapcsolatban emlékezett.
A 0-tól 3-ig terjedő tartománnyal rendelkező hat egyedi tüneti pontszám átlagainak ANCOVA elemzéséből származó eredmények szerint a különbség kedvezőbb volt a 300IR tabletta mellett a placeboval szemben a tüsszögés (-0,19), az orrfolyás (-0,23), az orrviszketés (-0,23), az orrdugulás
(-0,28), a szemviszketés (-0,24) és a könnyezés (-0,21) tekintetében is.
A kiegészítő gyógyszert nem használó betegek aránya 35,3% volt a 300IR csoportban és 27,0% a placebocsoportban (NS).
Post-hoc végpontok (a vakosítás feloldása után):
| VO34.04-vizsgálat | ORALAIR 300IRÁtlag (SD)Medián | PlaceboÁtlag (SD)Medián | Abszolút korrigáltkülönbségÁtlag [CI 95%]. | Relatív átlag különbség* % | p-érték |
| Átlagos korrigált tüneti pontszám D | 4,17 (3,39) 3,57 | 5,88 (3,82) 5,26 | -1,84 [-2,66; -1,02] | 29,1% | <0,0001** |
| Átlagos kiegészítő gyógyszer pontszáma E | 0,31 (0,43) 0,16 | 0,48 (0,53) 0,31 | -0,17 [-0,29; -0,05] | 35,0% | 0,0047** |
| PSCD2-0 F | 43,5% (33,8) 38,6 | 28,7% (30,7) 17,1 | - | - | 0,0001*** |
| PSFD G | 25,3% (30,2) 10,9 | 14,9% (23,6) 0,0 | - | - | 0,0006*** |
*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo
** p-érték ANCOVA/*** p-érték Wilcoxon
D Átlagos korrigált tüneti pontszám (Average Adjusted Symptom Score – AASS): Kiegészítő gyógyszer használatára korrigált tüneti pontszámok (minden beteg esetében, a tüneti pontszám napi használatával és naponta használt kiegészítő gyógyszer mellett) átlaga.
E Átlagos kiegészítő gyógyszer pontszáma (Average Rescue Medication Score): A fűpollenszezon alatt minden beteg esetében napi kiegészítő gyógyszer pontszámainak átlaga. A felhasznált gyógyszereket az alábbiak szerint pontozták: nincs kiegészítő gyógyszer = 0, antihisztaminok (orális és/vagy okuláris) = 1, nazális kortikoszteroidok = 2 és orális kortikoszteroidok = 3.
F Tünetkontrollált napok százaléka (Percentage of Symptom Controlled Days – PSCD2-0): Azon napok százalékos aránya, melyeken a tüneti pontszám legfeljebb 2 volt és nem volt szükség kiegészítő gyógyszer alkalmazására.
G Tünetmentes és kiegészítő gyógyszertől mentes napok aránya (Proportion of Symptom and rescue medication–Free days (PSFD): A tünetmentes és a kiegészítő gyógyszer bevételét nem igénylő napok százalékos aránya.
A 300IR csoportban hatvanegy beteg (45%) esetében volt a tünetkontrollált napok (tünet pontszám legfeljebb 2 és nem szükséges kiegészítő gyógyszer adása) aránya 50% fölött a fűpollenszezon alatt, szemben a placebocsoport 40 hasonló betegével (27%).
Gyermekek és serdülők
VO52.06 számú vizsgálat
Európában végeztek egy multicentrikus, multinacionális, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot (VO52.06-vizsgálat). A vizsgálatba 278, fűpollenek okozta szezonális allergiás rhinitisben és/vagy rhinoconjuctivitisben szenvedő, 5-17 éves beteget vontak be, akik betegségét bőrtesztekkel és a fűpollenre specifikus IgE pozitív titerével igazolták.
A betegeket 2 csoportba sorolták be véletlenszerűen: placebo (n=139) vagy Oralair 300IR/nap (n=139). Minden beteg naponta egyszer kapott egy nyelvalatti adagot; a kezelést körülbelül 4 hónappal a pollenszezon kezdete előtt indították és egy teljes pollenszezonon keresztül folytatták. Növekvő adagolási sémát alkalmaztak a kezelési fázis első 3 napja alatt, ahol az adagot 100IR-rel emelték, naponta 100IR kezdő adagtól napi 300IR-es adagig emelve. Az eredmények elemzését 266, kiértékelésre alkalmas beteg eredményei alapján végezték (placebo, n=135 és Oralair 300IR, n=131). A hatásosságot a rhinoconjuctivitis-tünetek összpontszáma (Rhinoconjunctivitis Total Symptom Score – RTSS) alapján határozták meg (a részleteket lásd alább) ez alatt az egy pollenszezon alatt.
A hatásosság elemzése, mely során a 300IR-es csoportot a placeboval szemben értékelték (az ITT – Intent to Treat – betegcsoportban a vizsgálati alanyok száma a 300IR-es csoportnál 131, a placebocsoportnál 135 volt), az alábbi eredményeket mutatta:
VO52.06-vizsgálat – hatásossági eredmények (egy pollenszezon alatt):
Elsődleges végpont
| VO52.06-vizsgálat | ORALAIR 300IRÁtlag (SD)Medián | PlaceboÁtlag (SD)Medián | Abszolút korrigáltkülönbségÁtlag [CI 95%] | Relatív átlag különbség* % | p-érték** |
| Rhinoconjunctivitis tüneti pontszám A | 3,25 (2,86) 2,48 | 4,51 (2,93) 4,08 | -1,13 [-1,80; -0,46] | 28,0% | 0,001 |
*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo
** p-érték ANCOVA
A Tüneti pontszám: Az átlagos napi rhinoconjunctivitis-tünetek összpontszámai (total rhinoconjunctivitis symptom score) betegenként a fűpollenszezon alatt. A rhinoconjunctivis tünetei az alábbiak voltak: tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, könnyezés és szemviszketés (a pontszám tartománya 0-18, a felső érték (18) mind a 6 tünet tekintetében tartós, nagyon súlyos szintet jelez).
Másodlagos végpontok
| VO52.06-vizsgálat | ORALAIR 300IRÁtlag (SD)Medián | PlaceboÁtlag (SD)Medián | Abszolút korrigált különbségÁtlag [CI 95%] | Relatív átlagkülönbség*% | p-érték** |
| Átlagos kiegészítő gyógyszer pontszáma B | 0,60 (0,61) 0,39 | 0,79 (0,65) 0,76 | -0,20 [-0,34; -0,06] | 24,1% | 0,0064 |
| Kiegészítő gyógyszer alkalmazása C | 35,4% (33,2) 26,8% | 46,5% (34,6) 49,0% | - | - | - |
*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo
** p-érték ANCOVA
B Átlagos kiegészítő gyógyszer pontszáma (Average Rescue Medication Score): Minden beteg esetében a napi kiegészítő gyógyszer pontszámainak átlaga a fűpollenszezon alatt. A felhasznált gyógyszereket az alábbiak szerint pontozták: nincs kiegészítő gyógyszer = 0, antihisztaminok (orális és/vagy okuláris) = 1, nazális kortikoszteroidok = 2 és orális kortikoszteroidok = 3.
C Kiegészítő gyógyszer használata: Azon napok százalékos aránya betegenként, amelyeken legalább egy kiegészítő gyógyszer bevétele történt, p-érték 0,0146 NS (Wilcoxon).
Egyedi tüneti pontszámok: A 0-tól 3-ig terjedő tartománnyal rendelkező hat egyedi tüneti pontszám átlagainak ANCOVA elemzéséből származó eredmények szerint a különbség kedvezőbb volt a 300IR tabletta mellett a placeboval szemben az orrfolyás (-0,16), az orrdugulás (-0,26), a szemviszketés (‑0,33) és a könnyezés (-0,21) tekintetében is.
A kiegészítő gyógyszert nem használó betegek aránya 18,3% volt a 300IR-es csoportban és 14,8% a placebocsoportban (NS).
Post-hoc végpontok (a vakosítás feloldása után):
| VO52.06-vizsgálat | ORALAIR 300IRÁtlag (SD)Medián | PlaceboÁtlag (SD)Medián | Abszolút korrigált különbségÁtlag[CI 95%] | Relatív átlag különbség*% | p-érték |
| Átlagos beállított tüneti pontszám D | 4,30 (3,57) 3,33 | 6,12 (3,85) 5,28 | -1,64 [-2,51; -0,78] | 29,8% | 0,0002** |
| PSCD2-0 E | 33,8% (30,0) 30,0 | 23,7% (27,2) 12,2 | - | - | 0,0107*** |
| PSFD F | 19,2% (24,9) 5,2 | 10,5% (18,4) 0,0 | - | - | 0,0037*** |
*Relatív átlag különbség: Abszolút különbség / Placebo
** p-érték ANCOVA/*** p-érték Wilcoxon
D Átlagos korrigált tüneti pontszám (Average Adjusted Symptom Score – AASS): Kiegészítő gyógyszer használatára korrigált tünetek átlagos pontszáma (minden beteg esetében, a tüneti pontszám napi használata és naponta használt kiegészítő gyógyszer alapján).
E Tünetkontrollált napok százaléka (Percentage of Symptom Controlled Days – PSCD2-0): Azon napok százalékos aránya, amelyeken a tüneti pontszám legfeljebb 2 volt és nem volt szükség kiegészítő gyógyszer alkalmazására.
F Tünetmentes és kiegészítő gyógyszertől mentes napok aránya (Proportion of Symptom and rescue medication–Free days (PSFD): A tünetmentes és a kiegészítő gyógyszer bevételét nem igénylő napok százalékos aránya.
A 300IR csoportban negyvennégy beteg (34%) esetében volt a tünetkontrollált napok (amikor a tüneti pontszám legfeljebb 2 és nem szükséges kiegészítő gyógyszer adása) aránya 50% fölött a fűpollenszezon alatt, szemben a placebocsoport 26 hasonló betegével (19%).
Az Oralair tablettában található allergének többsége fehérjék és glikoproteinek keveréke. Az intakt allergéneknek nincs közvetlen biohasznosulása a vérben. Ezért nem történtek állatkísérletes vagy humán farmakokinetikai vizsgálatok az Oralair tabletta farmakokinetikai profiljának és metabolizmusának értékelésére.
Gyógyszerészeti jellemzők - ORALAIR 300 IR
kroszkarmellóz-nátrium,
laktóz-monohidrát,
magnézium-sztearát,
mannit (E421),
mikrokristályos cellulóz,
vízmentes kolloid szilícium-dioxid
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási hőmérsékletet.
A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
Oralair 100 IR és 300 IR nyelvalatti tabletta
Egy 3 db 100 IR nyelvalatti tablettát tartalmazó kis buborékcsomagolás, illetve egy 28 db 300 IR nyelvalatti tablettát tartalmazó buborékcsomagolás.
Nyelvalatti tabletták poliamid/alumínium/polivinil-klorid//(vinil) lakkbevonattal ellátott alumínium buborékcsomagolásban. Az egyes tabletták feletti fólia számozva van.
Kiszerelés: 31db nyelvalatti tabletta dobozban.
Oralair 300 IR nyelvalatti tabletta
Egy 30 db 300 IR nyelvalatti tablettát tartalmazó buborékcsomagolás.
Nyelvalatti tabletták poliamid/alumínium/polivinil-klorid//(vinil) lakkbevonattal ellátott alumínium buborékcsomagolásban.
Kiszerelések: 30db vagy 90db nyelvalatti tabletta dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.