PARCODIN 500 MG/30 MG TABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Korlátozások
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - PARCODIN 500 MG/30 MG
Nem gyulladásos eredetű, közepes erősségű fájdalom rövid távú csillapítása, amennyiben kombináció alkalmazása indokolt.
A kodein 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők részére olyan akut, közepes erősségű fájdalom csillapítására javallt, mely nem enyhül olyan más fájdalomcsillapítókra, mint a paracetamol vagy ibuprofén (önmagában).
Adagolás
Felnőttek
Felnőtteknek az ajánlott adag 1-2 tabletta 4-6 óránként. A maximális napi dózis 6 tabletta.
A kodeint a legkisebb hatásos adagban a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni. Ezt az adagot legfeljebb naponta 4-szer, legalább 6 órás időközönként lehet bevenni. A maximális napi adag nem lépheti túl a 180 mg-ot.
A tolerancia elkerülése érdekében kizárólag akkor kell bevenni, ha szükség van rá.
A kezelés időtartamát 3 napra kell korlátozni, és ha nem érhető el hatásos fájdalomcsillapítás, a betegeknek/gondozóiknak javasolni kell, hogy kérjék ki egy orvos véleményét.
Vesekárosodás
Veseelégtelenség esetében (kreatinin-clearance <30 ml/perc) az egyszeri dózis 1 tabletta, és a dózisok közötti intervallum legalább 6 óra.
Gyermekek és serdülők
12-18 éves gyermekek és serdülők:
12 éves vagy idősebb gyermekek és serdülők részére a kodein javasolt adagja 6 óránként 30-60 mg, amennyiben szükséges, az adag legfeljebb a napi maximális adagig (180 mg) emelhető. Az adagot a testtömeg határozza meg (0,5-1 mg/ttkg).
12 évesnél fiatalabb gyermekek:
A kodein 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem alkalmazható az opioid-toxicitás kockázata miatt, melyet a kodein morfinná történő alakulása és kiszámíthatatlan metabolizmusa okoz (lásd 4.3 és 4.4pontok).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A tablettát sok folyadékkal kell bevenni.
A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Légzésdepresszió
Asztma
Epe-, húgyvezetéki-, vagy gastrointestinalis görcs
Súlyos májkárosodás
Veseelégtelenség
Opioid-dependencia
Krónikus székrekedés
(lásd 4.4 pont).
A készítményt nem szabad használni:
-
12 évesnél fiatalabb gyermekeknél.
-
Minden olyan gyermekkorú betegnél (0-18 éves), akinél obstruktív alvási apnoe miatt tonsillectomiát és/vagy adenotomiát végeznek, mivel fokozott a súlyos és életet veszélyeztető mellékhatások kialakulásának kockázata (lásd 4.4 pont).
-
Szoptatás alatt (lásd 4.6 pont).
-
Ismert CYP2D6 ultragyors metabolizáló betegeknél.
Piroglutamát-acidózis miatt kialakuló emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózist (HAGMA) jelentettek egyes olyan, súlyos betegségben (pl. súlyos vesekárosodás, sepsis) szenvedő, vagy egyes alultáplált, illetve egyéb ok (pl. krónikus alkoholizmus) miatt glutationhiányban szenvedő betegeknél, akiket hosszú időn keresztül kezeltek terápiás dózisú paracetamollal, illetve akiket paracetamol és flukloxacillin kombinációjával kezeltek. Ha piroglutamát-acidózis miatt kialakuló HAGMA gyanúja merül fel, a paracetamol alkalmazásának azonnali leállítása és szoros monitorozás javasolt. A vizelet 5-oxoprolin- szintjének ellenőrzése célszerű lehet a piroglutamát-acidózis – mint a HAGMA mögöttes okának – azonosításához olyan betegek esetében, akiknél több kockázati tényező is fennáll.
Az alkohol rontja a központi idegrendszer működését, légzésdepresszió alakulhat ki, ezért az alkoholfogyasztás és az opioidokat tartalmazó gyógyszerek egyidejű alkalmazását el kell kerülni.
A kodeint óvatosan kell alkalmazni olyan gyógyszerekkel (például benzodiazepinekkel, antipszichotikumokkal vagy anesztetikumokkal) való együttadáskor, amelyek deprimálják a központi idegrendszert.
A morfinnal összehasonlítva, a kodeinhez való hozzászokás veszélye csekély, de nem elhanyagolható. A kodein nem okoz eufóriát, ha az ajánlott dózisokban (<200 mg/nap) alkalmazzák. Túladagolás esetében az eufória, tolerancia és hozzászokás veszélye megnő. Azok a betegek, akik hajlamosak visszaélni a központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel, túladagolhatják az analgetikumokat. Ezért a kodeint tartalmazó gyógyszereket nem szabad a központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel visszaélő betegeknek felírni.
Az opioidok összehúzzák a gastrointestinalis traktus és a húgyvezeték záróizmait, ezért székrekedést, ileust vagy vizelet-visszatartást okozhatnak.
Ezt a gyógyszert óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknél megnőtt az intracerebralis nyomás, akiknek epe- vagy vesekövük, prostata hypertrophiájuk, székrekedésük vagy atonusos hólyagjuk van. A kodein fokozhatja az epe-, vese- vagy bélgörcsöket, és a készítmény alkalmazása nem ajánlott görcsös fájdalom kezelésére.
A készítmény kombinálható egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel, de egyéb opioiddal való kombinációs terápia nem ajánlott az opioidok mellékhatása miatt.
Általában fájdalomcsillapítók hosszan tartó szedése, különösen gyulladáscsökkentő, lázcsillapító hatóanyagokkal kombinálva, tartós vesekárosodást, veseelégtelenséget idézhet elő (analgetikum nephropathia).
Ugyanúgy, mint egyéb opioid esetében, a kodein hatásával szemben is kialakulhat tolerancia és dependencia. A légzési kontrollra gyakorolt depresszív hatása azonban nem változik. A hosszú ideig tartó folyamatos terápia nem javasolt (lásd 4.2 pont).
A készítményt fokozott óvatossággal kell alkalmazni (dóziscsökkentéssel vagy az adagolási időközök növelésével) Gilbert-szindróma esetén.
CYP2D6 metabolizmus
A kodein a CYP2D6 májenzim révén alakul át aktív metabolitjává, morfinná. Amennyiben egy betegnél részben vagy teljesen hiányzik ez az enzim, megfelelő fájdalomcsillapítás nem érhető el. Becslések szerint a kaukázusi népesség legalább 7%‑ának lehet ilyen enzimhiánya.
Extenzív vagy ultragyors metabolizáló betegeknél azonban szokásos adagolás során is fokozott az opioid-toxicitás kialakulásának kockázata.
Ezek a betegek gyorsan alakítják át a kodeint morfinná, ezáltal a vártnál magasabb szérum morfinszinteket eredményezve.
Az opioid-toxicitás általános tünetei közé tartozik a zavartság, aluszékonyság, felületes légzés, szűk pupillák, hányinger, hányás, székrekedés és étvágytalanság. Súlyos esetekben előfordulhat életet veszélyeztető, ritkán fatális keringési- és légzési elégtelenség Az ultragyors metabolizálók becsült előfordulása a különböző népességek/rasszok körében az alábbiakban került összefoglalásra:
| Népesség | Előfordulás % |
| Afrikai/Etióp | 29% |
| Afro-amerikai | 3,4% ‑ 6,5% |
| Ázsiai | 1,2% ‑ 2% |
| Kaukázusi | 3,6% ‑ 6,5% |
| Görög | 6,0% |
| Magyar | 1,9% |
| Észak-európai | 1%-2% |
Posztoperatív alkalmazása gyermekeknél
A szakirodalomban közlemények jelentek meg arról, hogy obstruktív alvási apnoe miatt végzett tonsillectomia és/vagy adenotomia után alkalmazva, a kodein ritka, de életet veszélyeztető mellékhatásokhoz - beleértve a halált is- vezetett (lásd 4.3 pont). Minden gyermek a megfelelő dózistartományban lévő kodein adagokat kapta, ugyanakkor bizonyíték volt arra nézve, hogy ezek a gyermekek ultragyors vagy extenzív metabolizálók voltak a kodein morfinná metabolizálásának képességét tekintve.
Károsodott légzésfunkciójú gyermekek
A kodein nem javasolt azon gyermekek számára, akiknél a légzésfunkció károsodott lehet, ideértve a neuromuscularis betegségeket, súlyos szív- vagy légzőszervi állapotokat, felső légúti vagy tüdőfertőzéseket, sokszoros traumát vagy kiterjedt sebészeti beavatkozásokat. Ezek a tényezők súlyosbíthatják a morfin-toxicitás tüneteit.
A CYP2E1 hepatikus mikroszomális izoenzim katalizálja a paracetamol metabolizmusát, és a CYP2D6 katalizálja a kodein morfinná való demetilezését.
Alkohol
Az alkohol fokozza a készítmény hatóanyagai által esetlegesen okozott légzésdepressziót és májtoxicitást.
CYP2E1-indukálók és probenecid
A CYP2E1 izoenzim indukálószerei, azaz például az izoniazid és a rifampicin, karbamazepin, fenitoin és fenobarbitál felgyorsítják a paracetamol metabolizmusát, és fokozhatják májtoxicitását. A probenecid késlelteti a paracetamol metabolitjainak eliminálását, és ezzel fokozhatja a paracetamol májtoxicitását.
CYP2D6-inhibitorok
A CYP2D6 inhibitorok, azaz például a kinidin, fluoxetin és néhány neuroleptikus gyógyszer csökkenti a kodein analgetikus hatását (lásd 5.2 pont).
Metoklopramid és domperidon
A metoklopramid és a domperidon felgyorsíthatja a paracetamol felszívódását.
Warfarin
Mind a paracetamol, mind a kodein fokozhatja a warfarin antikoaguláns hatását, amit ellenőrizni kell, ha a készítményt egy hétnél tovább szedik.
Kolesztiramin
A kolesztiramin csökkentheti a paracetamol felszívódását.
A központi idegrendszerre ható gyógyszerek
Ugyanúgy, mint egyéb opioidok, a kodein dózisfüggő módon fokozza a központi idegrendszeri depressziót okozó gyógyszerek, azaz például az anesztetikumok, benzodiazepinek, fentiazinok, centrális relaxánsok és az alkohol hatását. Befolyásolhatja a triciklusos antidepresszánsok és a MAO‑gátlók hatását.
Flukloxacillin
Elővigyázatossággal kell eljárni olyankor, amikor a paracetamolt flukloxacillinnel párhuzamosan alkalmazzák, mivel egyidejű alkalmazásukkor piroglutamát-acidózis miatt kialakuló emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózis alakulhat ki, különösen olyan betegeknél, akiknél ennek kockázati tényezői fennállnak (lásd 4.4 pont).
Terhesség
Paracetamol
A terhes nőkre vonatkozó nagy mennyiségű adat nem utal sem malformációt előidéző, sem foetalis/neonatalis toxicitásra. A méhen belül paracetamol-expozícióban részesült gyermekek idegrendszeri fejlődésével foglalkozó epidemiológiai vizsgálatok eredményei nem egyértelműek.
A terhesség során paracetamolt és kodeint tartalmazó kombinációs készítmény használata kizárólag ideiglenesen, rövid időre, és kis dózisokban ajánlott.
A kodein a légzőszervek torz kialakulását, valamint szülés közben nagy dózisokban alkalmazva az újszülött légzésdepresszióját okozhatja.
Szoptatás
A kodein nem alkalmazható szoptatás alatt (lásd 4.3 pont). A kodein és aktív metabolitja nagyon alacsony dózisban jelen lehet az anyatejben szokásos terápiás adagok mellett, de nem valószínű, hogy hátrányosan hat a szoptatott csecsemőre. Ha azonban a beteg egy ultragyors CYP2D6 metabolizáló, akkor az anyatejben az aktív metabolit, a morfin magasabb szintjei lehetnek jelen az anyatejben, és nagyon ritka esetekben a csecsemőnél opioid-toxicitás tüneteihez vezethetnek, mely fatális lehet.
A készítmény alkalmazása károsan befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Az ajánlott dózisban a mellékhatások ritkák.
A kodein által okozott káros mellékhatások előfordulási gyakorisága és súlyossága dózisfüggő.
A paracetamolról azt is leírták, hogy dózistól függetlenül nagyon ritkán anafilaxiát okoz.
A káros mellékhatások gyakoriság szerinti osztályozása:
-
Nagyon gyakori (≥1/10)
-
Gyakori (≥1/100 - <1/10)
-
Nem gyakori (≥1/1000 - <1/100)
-
Ritka (≥1/10000 - <1/1000)
-
Nagyon ritka (<1/10000)
-
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg).
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek:
Nagyon ritka: thrombocytopenia, leukopenia
Nem ismert: agranulocytosis, pancytopenia
Immunrendszeri betegségek és tünetek:
Ritka: allergiás reakciók, azaz például bőrkiütés/csalánkiütés, bőrvörösödés és láz
Nagyon ritka: túlérzékenységi reakciók
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nem ismert: emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózis
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Ritka: fejfájás, szédülés, hangulatváltozás és szignifikáns légzési depresszió, alvászavar
Szembetegségek és szemészeti tünetek:Ritka: pupillaszűkület
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:
Ritka: tinnitus
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:
Nagyon ritka: bradycardia
Érbetegségek és tünetek:
Nagyon ritka: perifériás értágulat, hypotonia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:
Nagyon gyakori: köhögésgátlás
Nem ismert: apnoe
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
Nagyon gyakori: székrekedés, fáradtság, kimerültség
Nem gyakori: hányinger, gyomorfájdalom és hányás
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek:
Ritka: emelkedett májenzim-szintek, epegörcs
Nagyon ritka: irreverzibilis májkárosodás, fatális májelégtelenség, icterus
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
Nagyon ritka: súlyos bőrreakciók
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek:
Ritka: vizelet-visszatartás
Nagy dózisok hosszan tartó alkalmazása dependencia kialakulásához vezethet.
Néhány kiválasztott mellékhatás leírása
Emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózis
Piroglutamát-acidózis miatt kialakuló emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózist figyeltek meg egyes olyan, paracetamolt alkalmazó betegek esetében, akiknél kockázati tényezők álltak fenn (lásd 4.4 pont). Ezeknél a betegeknél az alacsony glutationszint következtében piroglutamát-acidózis léphet fel.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A paracetamol a májban glükuronid- és szulfát konjugátumokká metabolizálódik (lásd 5.2 pont). Paracetamol-túladagolás esetében, amikor a metabolizmus ezen útvonalai telítettek, egy toxikus metabolit képződése fokozódik. A glutation inaktiválja ezt a metabolitot. Az acetilcisztein fokozza a glutation mennyiségét a májban, és csökkenti az irreverzibilis májkárosodás kockázatát. A valószínűleg májkárosodást okozó paracetamol dózis 150 mg/ttkg (10 g felnőttekben).
Tünetek
A paracetamol-túladagolás után az első tünetek közé tartozik a hányinger, hányás és gyomorfájdalom. A májkárosodásnak és a májenzimszintek növekedésének klinikai tünetei csak néhány nap múlva jelentkeznek. A methaemoglobinaemia cianózist indukál.
A kodein-túladagolás legsúlyosabb mellékhatása a légzésdepresszió, amely súlyosbodik, amikor az öntudat szintje csökken. A többi tünet általában reverzibilis: székrekedés, vizeletürítési nehézségek, epegörcs, hangulatváltozás, nyugtalanság, pupillaszűkület, fáradtság és esetleg arrhythmiák.
Kezelés
A túladagolás azonnali kezelése a gyomormosás és aktív szén alkalmazása. Ha a bevett paracetamol dózis több mint 125 mg/ttkg, vagy ha a paracetamol lenyelése után a paracetamol szintje meghaladja az alábbi értékeket: 1350 µmol/l (4 óra múlva), 990 µmol/l (6 óra múlva) és 660 µmol/l (9 óra múlva), akkor az intravénás acetilciszteinnel való kezelést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. Alkoholistáknál, vagy olyan betegeknél, akik olyan gyógyszert szednek, amely a májban metabolizálódik, kisebb dózist kell alkalmazni. Az acetilcisztein-kezelés még a túladagolás után 24-72 órával is hasznos lehet.
A kodein-túladagolás kezelése főleg tüneti: légút-biztosítás, oxigén-utánpótlás és folyadék biztosítása. A gyomormosás még több óra elteltével is hasznos, mivel a kodein késlelteti a gyomor ürülését. Ha a kodein dózisa feltehetően több mint 500 mg, akkor megfontolandó egy opioid antagonistával, azaz például naloxonnal való kezelés. A máj- és vesefunkciót, a vér-aggregációt és az elektrolit egyensúlyt laboratóriumi tesztekkel kell követni.
Farmakológiai tulajdonságok - PARCODIN 500 MG/30 MG
Farmakoterápiás csoport: Opioidok
ATC kód: N02AJ06
A készítmény paracetamolt és kodeint tartalmaz, melyek mind perifériás, mind központi hatással rendelkeznek.
A paracetamolnak ugyanolyan fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatása van, mint a szalicilátoknak, azonban gyulladáscsökkentő hatása elhanyagolható, mivel csak gyengén gátolja a prosztaglandinok perifériás szintézisét. A paracetamol nem befolyásolja a thrombocyta-aggregációt vagy a vérzési időt. Nem irritálja az acetilszalicilsavra érzékeny betegek gyomrát, és akiknek gyomorfekélyük van, általában tolerálják a paracetamolt.
A kodein centrálisan ható gyenge fájdalomcsillapító. Hatását a μ-opioid receptorokon keresztül fejti ki. Bár kicsi az affinitása ezekhez a receptorokhoz, és fájdalomcsillapító hatása morfinná történő átalakulásának köszönhető. A kodein, főleg más analgetikumokkal kombinálva, mint a paracetamol, hatékonynak bizonyult akut nociceptív fájdalom esetén.
A paracetamol és a kodein kombinációs készítményt nem-gyulladásos eredetű fájdalom ideiglenes enyhítésére lehet használni, ilyen például a műtét utáni, a poszt-traumatikus, neuropátiás fájdalom, vagy a fájdalomérző idegek fájdalma.
Felszívódás:
A paracetamol és a kodein gyorsan, és majdnem teljesen (>90%) felszívódik a gastrointestinalis traktusból. A csúcskoncentrációt egy óra alatt éri el, a fájdalomcsillapító hatás fél-egy órán belül észlelhető, és a maximális hatás 2 óra múlva észlelhető.
Eloszlás
A paracetamol meglehetősen egyenletesen oszlik el a szervezetben, és gyengén kötődik a plazmafehérjékhez (<20%).
A kodein fehérjéhez való kötődése klinikailag nem szignifikáns (<10%).
Az eloszlás átlagos térfogata 0,9 l/ttkg paracetamollal és 3,5 l/ttkg kodeinnel.
Biotranszformáció
A paracetamol majdnem teljesen (>95%) metabolizálódik a májban, főleg glükuroniddá és szulfát konjugátumokká (összesen körülbelül 90%). Egy kisebb jelentőségű út (<5%), amit a CYP2E1 enzim katalizál, eredményezi egy intermedier toxikus metabolit, az N-acetil-p-benzokinonimin keletkezését. Ezt fiziológiás körülmények között a glutation méregteleníti, és a vizelettel eliminálódik, ciszteinnel és merkaptopurinnal való konjugálás után (lásd 4.9 pont).
A kodein elsődleges metabolizmusa szignifikáns és változó (20-40%). A kodein részben a májban metabolizálódik: O-demetilezéssel a CYP2D6 morfinná alakítja a dózis 10-15 %-át (lásd 4.5 pont), illetve N-demetilezéssel norkodeinné alakul át (a dózis 15-25 %-a).
Elimináció
A paracetamol átlagos felezési ideje a plazmában 2,3 óra. Metabolitjai majdnem teljesen a veséken keresztül választódnak ki. Súlyos vese- vagy májelégtelenség esetében a metabolitok metabolizmusa és eliminációja elhúzódik (lásd 4.2 és 4.4 pontok).
A kodein átlagos felezési ideje a plazmában 2,5-3,5 óra, és főleg kodein- (körülbelül 50%) és norkodein konjugátumok, valamint szabad kodein (<10%) formájában választódik ki. A kiválasztás főleg a vesén keresztül játszódik le (a felszívódott mennyiség 85%-a). Valamennyi kodein az epével választódik ki, konjugált formában.
Gyógyszerészeti jellemzők - PARCODIN 500 MG/30 MG
10 db vagy 20 db vagy 30 db vagy 50 db vagy 100 db tabletta fehér LDPE kupakkal ellátott, fehér HDPE tartályban és dobozban.