PATIOX 3 MG/G + 15 MG/G VÉGBÉLKRÉM

A Patiox felnőtteknél a krónikus analis fissurával járó fájdalom kezelésére javallott.

A Patiox az analis fissura akut tüneteinek kezelésére is szolgál, amennyiben más terápia sikertelennek bizonyult.

Adagolás:

Naponta 2-szer endorektálisan vagy perianálisan alkalmazva, legalább 3 hétig.

Az alkalmazás módja:

Endorektális és perianális alkalmazás.

Felnőttek:

Perianális alkalmazáshoz: Vigyen fel egy kis mennyiségű krémet a perianális területre és finoman masszírozza be, hogy megkönnyítse a penetrációt.

Endorektális alkalmazáshoz: Csavarja az endorektális applikátort a tubusra, vezesse be az applikátort a végbélnyílásba és nyomjon ki kb. egy centiméternyi krémet a tubusból (egy centiméternyi krém kb. 2,5-3g krémnek felel meg).

A beteget tájékoztatni kell arról, hogy a Patiox alkalmazása előtt tisztítsa meg a kezelendő területet és minden alkalmazás után forró szappanos vízzel mossa el az applikátort.

Különleges betegcsoportok

Idősek:

Időseknél a Patiox-kezelést orvos felügyelete mellett kell végezni (lásd a 4.4 pontot).

Májkárosodás

Nincs szükség az adagolás módosítására.

Vesekárosodás

Nincs szükség az adagolás módosítására.

Gyermekek és serdülők:

A készítményre vonatkozó biztonságossági és hatékonysági adatok hiánya miatt a Patiox nem alkalmazható 18 év alatti gyermekeknél és serdülőknél.

• A készítmény hatóanyagaival, különösen a lidokainnal (és a hasonló, amidtípusú helyi érzéstelenítőkkel) vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

• súlyos, hypotoniával járó állapotok és cardiovascularis elégtelenség;

• myocardialis infarktus az alkalmazást megelőző 4 hétben;

• instabil angina pectoris;

• cardiovascularis sokk;

• diltiazemmel vagy rifampicinnel kombinációban történő alkalmazás.

A gyógyszer túlzott dózisban és/vagy huzamosabb ideig történő helyi alkalmazása szenzibilizációs tüneteket, helyi hiperaemiát és vérzéses reakciókat okozhat, amelyek a Patiox-kezelés felfüggesztésével megszűnnek.

A készítményt óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknek a kezelendő területen súlyos analis fissura és gyulladás áll fenn, mivel hasonló készítménnyel végzett klinikai vizsgálatban a hatóanyagok túlzott mértékű felszívódását figyelték meg olyan betegeknél, akiknél haemorrhoidectomiát végeztek. Szisztémás hatást azonban nem észleltek.

A Patiox végbélkrém alkalmazása nem ajánlott ciklosporinnal kombinálva (lásd a 4.5 pont Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók).

A gyógyszer alkalmazása nem ajánlott terhesség és szoptatás alatt (lásd 4.6 pont).

Az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

• Mivel a májban metabolizálódik, ezt a gyógyszert óvatosan kell alkalmazni májkárosodásban szenvedő betegeknél.

• Mivel a Patiox elsősorban a vizelettel ürül, óvatosan kell eljárni, ha ezt a gyógyszert vesekárosodásban szenvedő betegeknél alkalmazzák.

• A kezelés során a vérnyomás ellenőrzése ajánlott.

• Óvatosan kell eljárni, ha a kezelés bizonyos más gyógyszerekkel egyidejűleg történik. A teljeskörű tájékoztatást lásd a 4.5 pontban.

• Idős betegeknél a Patiox-kezelést orvos felügyelete mellett kell végezni.

• Ha a Patiox-kezelés 3 hét után sikertelen (az analis fissura és/vagy a fájdalom nem javul vagy súlyosbodik) a kezelőorvosnak mérlegelnie kell a kezelés leállítását.

A Patiox végbélkrém metil-parahidroxibenzoát-nátriumot és propil-parahidroxibenzoát-nátriumot tartalmaz, amelyek allergiás reakciókat okozhatnak (amely esetleg csak később jelentkezik) Ezen kívül a Patiox végbélkrém 300mg propilénglikolt tartalmaz 3g krémben, ami 100mg/g-nak felel meg. A készítmény cetil-sztearil-alkoholt is tartalmaz, amely helyi bőrreakciót (pl. kontakt dermatitist) okozhat.

A Patiox végbélkrémmel nem végeztek gyógyszerkölcsönhatási vizsgálatokat.

Figyelembe véve azonban, hogy a Patiox végbélkrém hatóanyagai felszívódhatnak, az alábbi gyógyszerkölcsönhatások alakulhatnak ki.

Nifedipin

Ellenjavallt kombináció (lásd 4.3 pont)

• Diltiazem

A nifedipin koncentrációjának jelentős emelkedése fordulhat elő a diltiazem által okozott májmetabolizmus-csökkenés miatt, súlyos hypotensio kockázatával.

• Rifampicin

A citokróm P450 3A4 enzim erős induktora. Rifampicinnel történő együttadás esetén a nifedipin biohasznosulása jelentősen csökken, és ezáltal gyengül a hatékonysága. Nifedipin és rifampicin kombinált alkalmazása ezért ellenjavallt.

Nem ajánlott kombinációk (lásd 4.4 pont)

• Ciklosporin

Fogínygyulladással összefüggő nemkívánatos hatások megnövekedett kockázatát figyelték meg.

Az alkalmazás során óvatosságot/figyelmet igénylő kombinációk

• Enzimindukáló antiepileptikumok (fenitoin, karbamazepin, fenobarbitál)

A nifedipin plazmakoncentrációjának csökkenése fordul elő a májmetabolizmus fokozódása miatt (ezek a gyógyszerek a citokróm P450 3A4 enzim induktorai). Klinikai megfigyelés és dózismódosítás indokolt az antikonvulzív-kezelés alatt és abbahagyása után.

• Cimetidin

800mg/nap vagy nagyobb dózisban alkalmazott cimetidin esetén: a nifedipin vérnyomáscsökkentő hatása fokozódhat. Fokozott klinikai megfigyelés szükséges a cimetidin-kezelés alatt és abbahagyása után.

• Idelalizib

A nifedipin nemkívánatos hatásainak, például az orthostaticus hypotensionak a fokozódása, különösen idős személyeknél. Fokozott klinikai megfigyelés javasolt az idelalizib-kezelés alatt.

• A citokróm P450 3A4 erős gátlói (klaritromicin, eritromicin, itrakonazol, ketokonazol, pozakonazol, ritonavir, telitromicin, vorikonazol, fluoxetin, nefazodon).

A nifedipin plazmakoncentrációjának és a nifedipin nemkívánatos hatásainak növekedése, leggyakrabban a hypotensio fokozódása, különösen idős személyeknél. Fokozott klinikai megfigyelés javasolt az enzimgátlóval történő egyidejű kezelés alatt.

• Olyan gyógyszerek, amelyek károsíthatják a nifedipin metabolizmusát (pl. kinuprisztin/dalfoprisztin, ciszaprid, valproinsav).

• Alfa-blokkolók (alfuzozin, doxazozin, prazozin, szilodoszin, tamszulozin, terazozin, urapidil).

Fokozott vérnyomáscsökkentő hatás. Az orthostaticus hypotensio fokozott kockázata.

• Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek

A hypotensio, különösen az orthostaticus hypotensio fokozott kockázata.

• Béta-blokkolók szívelégtelenségben szenvedő betegeknél

Béta-blokkolókkal (bizoprolol, karvedilol, metoprolol vagy nebivolol) kezelt szívelégtelenség esetén a nifedipin együttes alkalmazása szoros megfigyelést igényel, mivel néhány izolált esetben a szívelégtelenség súlyosbodását figyelték meg.

• Digoxin: nifedipin és digoxin egyidejű alkalmazása a digoxin clearance-ének csökkenéséhez és ezáltal a plazma digoxinszintjének növekedéséhez vezethet. Ezért a betegnél előzetesen ellenőrizni kell a digoxin túladagolás tüneteit, és szükség esetén csökkenteni kell a glikozid dózisát.

• Kinidin: nifedipin és kinidin együttadása csökkentheti a plazma kinidinszintjét, és a nifedipin-kezelés leállítása után egyes esetekben a plazma kinidin-szintjének nagymértékű emelkedése figyelhető meg. Következésképpen, ha nifedipint adnak hozzá a kezeléshez, vagy abbahagyják a nifedipin adását, a kinidin plazmakoncentrációjának monitorozása, és szükség esetén a kinidin dózisának módosítása javasolt. Gondosan ellenőrizni kell a vérnyomást, és szükség esetén csökkenteni kell a nifedipin dózisát.

• Takrolimusz: a takrolimusz a citokróm P450 3A4 enzimen keresztül metabolizálódik. A publikált adatok arra utalnak, hogy a nifedipinnel egyidejűleg alkalmazott takrolimusz dózisa egyes esetekben csökkenthető. A két gyógyszer egyidejű alkalmazásakor a takrolimusz plazmakoncentrációját ellenőrizni kell, és szükség esetén meg kell fontolni a takrolimusz dózisának csökkentését.

Lidokain

Az alkalmazás során óvatosságot/figyelmet igénylő kombinációk

• Antiarrhythmiás gyógyszerek (pl. amiodaron)

A lidokain-plazmakoncentráció emelkedésének kockázata, lehetséges neurológiai vagy szívre gyakorolt nemkívánatos hatásokkal, az antiarrhythmiás gyógyszerek okozta májmetabolizmus-csökken miatt.

Az antiarrhythmiás gyógyszerekkel történő egyidejű alkalmazása torsades de pointes-t válthat ki. Az antiarrhythmiás gyógyszerekkel kezelt betegeket gondosan ellenőrizni kell a lidokainnal végzett egyidejű kezelés során.

Az azonos osztályba tartozó antiarrhythmiás szerek egyidejű alkalmazása bizonyos esetek kivételével nem javasolt, mert megnövekszik a cardialis mellékhatások kockázata. A negatív inotróp, bradycardiát indukáló és /vagy pitvari vezetést lassító tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerekkel történő egyidejű alkalmazás problémát jelenthet, és klinikai, továbbá EKG-monitorozást igényel.

• Cimetidin

800mg/nap vagy nagyobb dózisban alkalmazott cimetidinnel: a lidokain neurológiai és cardiális nemkívánatos hatásainak fokozódása (a cimetidin okozta májmetabolizmus-gátlás miatt). Fokozott klinikai megfigyelés: EKG és esetleg a lidokain plazmakoncentrációjának ellenőrzése a kombinációval történő kezelés alatt és után.

• Béta-blokkolók

Béta-blokkolókkal (bizoprolol, karvedilol, metoprolol vagy nebivolol) kezelt szívelégtelenség esetén a lidokain együttes alkalmazása szoros megfigyelést igényel a dekompenzált szívelégtelenség kockázatával járó negatív inotróp hatás miatt.

• Antiepileptikumok

Egészséges alanyokkal és epilepsziás betegekkel végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy olyan gyógyszerek, mint például a fenitoin vagy a barbiturátok hosszú távú alkalmazása megnövelheti a lidokain-igényt a gyógyszert metabolizáló mikroszomális enzimek indukciója miatt. A fenitoin növelheti az α1-savas glikoprotein plazmakoncentrációját is, és ezáltal csökkentheti a lidokain szabad frakcióját a plazmában.

Terhesség

Állatkísérletek kimutatták, hogy a nifedipinnek teratogén és foetotoxikus kockázata van. Teratogenitást figyeltek meg nagy lidokain-dózis intramuszkuláris beadása során, amely jelentősen meghaladja a Patiox alkalmazásával járó expozíciót (lásd 5.3 pont). A klinikai adatok még nem elegendőek ahhoz, hogy teljesen ki lehessen zárni a kockázatot. Következésképpen elővigyázatosságból a Patiox nem ajánlott terhes nőknél és fogamzásgátlást nem alkalmazó, fogamzóképes nőknél.

Szoptatás

A nifedipin és a lidokain kiválasztódik az anyatejbe. Következésképpen elővigyázatosságból a Patiox nem ajánlott szoptató nőknek.

Termékenység

Egy patkányokon végzett in vivo vizsgálat kimutatta, hogy a nifedipin káros és reverzibilis hatással van a spermiumok működésére. Lidokain hatására a termékenységben bekövetkező változásokról nem számoltak be.

Ez a gyógyszer nem befolyásolja a gépjárművezetéshez vagy a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Továbbá eddig ilyen hatásokról nem számoltak be.

A klinikai vizsgálatok során tapasztalt mellékhatásokat az alábbi táblázatban foglalták össze, szervrendszerenként és előfordulási gyakoriságuk szerint csoportosítva.

A mellékhatások gyakorisága a következő egyezmény szerint került megállapításra: nagyon gyakori (> 1/10) gyakori (≥ 1/100 – < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100); ritka (≥ 1/10000 - < 1/1000) nagyon ritka (< 1/10000); nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

A Patiox végbélkrém túladagolásából eredő szisztémás toxicitásról nem számoltak be. A készítmény helyi alkalmazását követő mérgezés esetén a szisztémás hatásoknak hasonlóknak kell lenniük azokhoz, amelyeket a más alkalmazási módokban adott hatóanyagok általában kiváltanak.

Súlyos nifedipin-mérgezés esetén tudatzavarok léphetnek fel, beleértve a kómát, vérnyomáscsökkenést, megváltozott szívritmust és cardiogen sokkot.

Túladagolás esetén a hatóanyag eltávolítása és a stabil szív-érrendszeri állapotok helyreállítása élvez prioritást. A hemodialízisnek nincs értelme, mivel a nifedipin nem dializálható, de a plazmaferezis javasolt (a magas plazmafehérje-kötődés és a viszonylag alacsony eloszlási térfogat miatt). A bradycardia tünetileg kezelhető ß-szimpatomimetikus szerek adásával; pacemaker ideiglenes elhelyezése javasolt, ha a ritmuszavar életveszélyes.

Súlyos túladagolás esetén: kalcium-glükonát infúzió javasolt (10-20ml 10%-os kalcium-glükonát-oldat intravénásan, lassan, szükség szerint ismételve). Ez a vér kalciumszintjét a normálérték felső határára vagy akár kissé a fölé is emelheti. Ha a kalcium hatása nem bizonyul megfelelőnek, a kezelést érszűkítő szimpatometikumok, például dopamin vagy noradrenalin hozzáadásával kell folytatni. Biztosítani kell a szívritmus, az ingerületvezetés és a szívteljesítmény fenntartását. Szignifikáns hipotenzió kontrollálható bármilyen térfogatnövelő intravénás infúzióval, figyelembe véve a folyadéktúlterhelés kockázatát. Ellenőrizni szükséges, hogy a beteg szed-e egyidejűleg béta-blokkolókat.

A helyi érzéstelenítők és a lidokain legtöbb toxikus reakciója a központi idegrendszert és a szív- és érrendszert érinti, és a túladagolás következtében súlyos hypotensio, aszisztolé, bradycardia, apnoe, görcsrohamok, kóma, CNS depresszió, szívmegállás, légzésleállás és halál következhet be.

A kezelés tüneti.