PLENADREN 5 MG MÓDOSÍTOTT HATÓANYAG-LEADÁSÚ TABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - PLENADREN 5 MG
Adagolás
A Plenadren-t fenntartó kezelésként adják. A szájon át adott hormonpótló dózist egyénileg, a klinikai reakció függvényében kell meghatározni. Szokásos fenntartó dózisa naponta egyszer 20–30 mg, reggel bevéve. Azon betegek esetében, akiknél még termelődik valamennyi endogén kortizol, alacsonyabb dózis is elegendő lehet. A legnagyobb vizsgált fenntartó dózis 40 mg volt. A lehető legalacsonyabb fenntartó dózist kell alkalmazni. Olyan esetekben, amikor a szervezet túlzott fizikai és/vagy mentális stressznek van kitéve, kiegészítő kezelésként azonnali hatóanyag-felszabadulású hidrokortizon tabletta szedése lehet szükséges, különösen a délutáni/esti órákban. Továbbá lásd az Egyidejű betegségekben való alkalmazás pontot, ahol a hidrokortizon dózisának átmeneti növelésére alkalmazott egyéb módszerek leírása olvasható.
Hagyományos, szájon át alkalmazott glükokortikoid-kezelésről Plenadren-re való áttérés
A hagyományos, szájon át alkalmazott, naponta háromszor adott hidrokortizon-pótló kezelésről Plenadren-re való áttéréskor a betegek ugyanazt a napi dózist kaphatják. Mivel napi adagolással a Plenadren biológiai hasznosulása alacsonyabb, mint a naponta háromszori adagolással alkalmazott hagyományos hidrokortizon tablettáé (lásd 5.2 pont), a kezelésre adott választ monitorozni kell és szükség esetén további egyéni dózismódosítást kell végezni. A naponta kétszer adott hidrokortizon tablettáról, a kortizon-acetátról vagy szintetikus glükokortikoidokról Plenadren-re való áttérést nem tanulmányozták, de ezekben az esetekben is a hidrokortizonnal ekvivalens napi dózisú Plenadren adása javasolt, illetve további egyéni dózismódosítás lehet szükséges.
Egyidejű betegségekben való alkalmazás
Egyidejű betegségekben való alkalmazáskor az akut mellékvese-elégtelenség kockázatára kiemelt figyelmet kell fordítani.
Súlyos esetekben azonnali dózisnövelés szükséges és a hidrokortizon szájon át való alkalmazásáról parenterális, lehetőleg intravénás kezelésre kell áttérni. A hidrokortizon intravénás adagolása átmeneti betegségepizódok esetén indokolt, így például súlyos fertőzések, különösen hányással és/vagy hasmenéssel társult gasztroenteritisz esetén, bármilyen kóroki tényező által okozott magas láz, vagy extrém mértékű fizikai stressz, így például súlyos balesetek vagy altatással járó műtétek esetén, lásd
4.4 pont.
Kevésbé súlyos esetekben, amikor a hidrokortizon intravénás adagolása nem szükséges, így enyhébb fertőzések, bármilyen kóroki tényező által okozott alacsonyabb láz esetén és kevesebb stresszel járó helyzetekben (például kisebb sebészi beavatkozások esetén) a szokásos, szájon át adott napi hormonpótló dózist átmenetileg növelni kell; a teljes napi dózist meg kell emelni úgy, hogy a fenntartó dózist 8 ± 2 óránként, napi kétszer vagy háromszor kell adni (az alkalmazások számát, nem pedig a reggeli dózist kell megemelni). Ezt az adagolási módot több mint 300 egyidejű betegségepizóddal kapcsolatban dokumentálták a klinikai vizsgálati program során. A kezelőorvos véleménye alapján a Plenadren-kezelést azonnali hatóanyag-felszabadulású hidrokortizon tablettával lehet helyettesíteni, vagy a kezelést ezzel lehet kiegészíteni. A hidrokortizon egyszeri dózisának növelése a kortizol teljes plazmakoncentrációját az arányosnál kevésbé növeli meg, lásd 5.2 pont. Az egyidejű betegség epizódjának lezajlása után a beteg visszatérhet a szokásos fenntartó dózisra.
Különleges betegpopulációk
Idősek
Idős korhoz társuló alacsonyabb testtömeg esetén a kezelésre adott klinikai válasz monitorozása ajánlott, és szükség esetén alacsonyabb dózisra való dózismódosítást kell végrehajtani, lásd 5.2 pont.
Vesekárosodás
Enyhe vagy közepes fokú vesekárosodás esetén nem szükséges az adagolás módosítása. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében a kezelésre adott klinikai válasz monitorozása ajánlott, és dózismódosítás lehet szükséges, lásd 5.2 pont.
Májkárosodás
Enyhe vagy közepes fokú májkárosodás esetén az adagolás módosítása nem szükséges. Súlyos májkárosodásban csökken a működő májszövet mérete, így a hidrokortizon-metabolizáló képesség is csökken. Emiatt a kezelésre adott klinikai válasz monitorozása ajánlott, és dózismódosítás lehet szükséges, lásd 5.2 pont.
Gyermekek és serdülők
A Plenadren biztonságosságát és hatásosságát gyermekek/18 évesnél fiatalabb serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy a Plenadren-t szájon át, egy pohár vízzel, ébredés után, legalább fél órával étkezés előtt, lehetőség szerint álló helyzetben, reggel 6 és 8 óra között kell bevenni. A Plenadren-t egészben, a tabletta felezése, szétrágása, illetve összetörése nélkül kell lenyelni. Naponta többszöri alkalmazás szükségessége esetén a reggeli adagot a leírtak szerint, a további adagokat pedig a nap folyamán később étkezéstől függetlenül kell bevenni.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Akut mellékvese-elégtelenség
Olyan ismert mellékvese-elégtelenségben szenvedő betegeknél, akiknél elégtelen az alkalmazott napi adag, vagy fokozott kortizol igényt jelentő helyzet áll fenn, akut mellékvese-elégtelenség alakulhat ki. Plenadren-nel kezelt betegeknél beszámoltak ilyen eseményekről. Akut mellékvese-elégtelenségben szenvedő betegeknél kialakulhat hypadreniás krízis. Ezért a betegeket tájékoztatni kell az akut mellékvese-elégtelenség és a hypadreniás krízis okozta jelekről és tünetekről, és hogy ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulniuk.
Akut hypadreniás krízis esetén a hidrokortizont parenteralisan, lehetőleg intravénásan kell adni nagy dózisban, 9 mg/ml-es (0,9%) nátrium-klorid oldatos infúzióval együtt, az aktuális kezelési irányelveknek megfelelően.
Egyidejű fertőzések
Átmeneti betegségek, például enyhébb fertőzések, bármilyen eredetű alacsonyabb láz esetén és kevesebb stresszel járó helyzetekben (például kisebb sebészi beavatkozások esetén) a napi hormonpótló adagot átmenetileg meg kell emelni, lásd 4.2 pont, Egyidejű betegségekben való alkalmazás. A beteget körültekintően tájékoztatni kell az ilyen esetekben szükséges teendőkről, és fel kell hívni a figyelmét, hogy azonnal forduljon orvoshoz hirtelen állapotromlás, különösen gasztroenteritisz, folyadék- és sóvesztéshez vezető hányás és/vagy hasmenés, illetve a szájon át adott hidrokortizon elégtelen felszívódása esetén.
Mellékvese-elégtelenségben és egyidejű retrovírus-fertőzésben, például HIV-fertőzésben szenvedő betegeknél a vírusellenes szerekkel való gyógyszerkölcsönhatás lehetősége miatt az dózismódosítást körültekintően kell végezni, és a fertőzés miatt a hidrokortizon dózisát növelni kell.
A tudományos jelentések szerint a mellékvese-elégtelenségben szenvedők hormonpótló kezelésekor alkalmazott dózisokban a hidrokortizonnak nincs immunszupresszív hatása. Ezért nem megalapozott az az elképzelés, hogy a hidrokortizon hormonpótló dózisai súlyosbítják a szisztémás fertőzéseket és azok kimenetelét. Emellett az az elképzelés sem megalapozott, hogy a mellékvese-elégtelenségben szenvedők hormonpótló kezelésében alkalmazott hidrokortizon-dózisok csökkentenék a védőoltásokra adott válaszreakciót, illetve növelnék az élő kórokozót tartalmazó oltóanyagok beadásakor kialakuló általános fertőzés veszélyét.
Gyomorürüléssel és -motilitással kapcsolatos betegségek
Fokozott gyomor- és bélmotilitás, például krónikus hasmenés esetén a felszívódott kortizol koncentrációja alacsonyabb lehet, így nem ajánlott a módosított hatóanyag-leadású tabletták szedése. Igazoltan lassabb gyomorürüléssel vagy csökkent motilitással járó betegségek esetén nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az ilyen betegségekben szenvedők esetében a klinikai választ folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
A szokásosnál nagyobb dózisú hidrokortizon alkalmazása
A szokásosnál (élettani szükségletnél) nagyobb mennyiségű hidrokortizon szedése vérnyomás- emelkedést, só- és vízretenciót és fokozott kálium-kiválasztást eredményezhet. A szokásosnál nagyobb dózisú hidrokortizonnal való hosszú távú kezelés a Cushing-szindrómára emlékeztető klinikai tünetek, vagyis hirtelen kialakuló, főleg abdominális hízás, hipertónia és cukorbetegség kialakulását okozhatja, amely fokozza a szív-ér rendszeri morbiditás és mortalitás kockázatát.
Az idős kor és az alacsony testtömegindex ismert kockázati tényezői a glükokortikoidok terápiás dózisai mellett kialakuló mellékhatásoknak, így a csontritkulásnak, a bőr elvékonyodásának, a diabetes mellitusnak, a hipertóniának és a fertőzésekre való fokozott hajlamnak.
Valamennyi glükokortikoid növeli a kalcium kiválasztását és csökkenti a csontok újraépülési folyamatainak sebességét. A hosszú távú glükokortikoid-pótlásban részt vevő, mellékvese- elégtelenségben szenvedő betegeknél alacsonyabb csontsűrűséget mutattak ki.
A nagydózisú glükokortikoidok hosszan tartó szedése posterior subcapsularis cataracta kialakulásához és látóideg-károsodással járó glaukómához vezethet. Nem tapasztaltak ilyen jellegű hatásokat azoknál a betegeknél, akik a mellékvese-elégtelenségben alkalmazott glükokortikoid dózisokat alkalmazták a hormonpótló kezelésben.
A szisztémás glükokortikoidok alkalmazása mellett pszichiátriai mellékhatások alakulhatnak ki. Ezek a kezelés kezdetén és dózismódosításkor léphetnek fel. Kialakulásuk kockázata nagyobb dózisok szedésekor fokozottabb lehet. A dózis csökkentése után a legtöbb mellékhatás megszűnik, bár ilyenkor speciális kezelés válhat szükségessé.
Szisztémás kortikoszteroidok alkalmazása után feokromocitómás krízis fellépéséről számoltak be, amely halálos kimenetelű is lehet. Ismert vagy gyanított feokromocitómában szenvedő betegeknek csak az előny/kockázat megfelelő értékelése után adhatók kortikoszteroidok.
Pajzsmirigyfunkció
Mellékvese-elégtelenségben szenvedőknél monitorozni kell a pajzsmirigyfunkciót, mivel mind a pajzsmirigy-alulműködés, mind a pajzsmirigy-túlműködés jelentősen befolyásolhatja az alkalmazott hidrokortizon expozícióját.
A primer mellékvese-elégtelenség kezelése gyakran valamely mineralokortikoiddal történő kiegészítő kezelést is indokolttá tesz.
A hidrokortizon alábbiakban felsorolt gyógyszerkölcsönhatásait a glükokortikoidok terápiás dózisa mellett tapasztalták.
A hatékony CYP3A4-induktorok, például a fenitoin, rifabutin, karbamazepin, barbiturátok, rifampicin, orbáncfű, illetve a kevésbé hatékony induktorok, mint a vírusellenes efavirenz és a nevirapin fokozhatják a kortizol metabolikus clearence-ét, csökkenthetik terminális felezési idejét, és ezáltal a vérkeringésben megtalálható mennyiségét, és fokozhatják a kortizol vérszintjének ingadozását (a rövidebb terminális felezési idő következtében). Ez a hidrokortizon dózismódosítását teheti szükségessé.
A hatékony CYP3A4-induktorok, például a ketokonazol, itrakonazol, pozakonazol, vorikonazol, eritromicin, telitromicin, klaritromicin, ritonavir és a grépfrútlé gátolhatják a hidrokortizon metabolizációját, így fokozhatják annak vérszintjét. Bármelyik antibiotikummal történő hosszú távú profilaktikus kezeléskor megfontolandó a hidrokortizon dózisának módosítása.
Mifeprisztonnal való kezelést követően 3-4 napig csökkenhet a kortikoszteroidok hatása.
A gyomorürülést és -motilitást befolyásoló gyógyszerkészítmények szedésekor folyamatosan monitorozni kell a klinikai választ, lásd 4.4 pont.
Terhesség
A Plenadren terhesség alatt is alkalmazható. Nincsenek arra utaló adatok, hogy a hidrokortizon-pótló kezelés mellékvese-elégtelenségben szenvedő terhes nőknél az anyára és/vagy a magzatra negatív hatással lenne. Terhesség során a kezeletlen mellékvese-elégtelenség kedvezőtlen hatással van az anyára és a magzatra is, így fontos, hogy a kezelés a terhesség alatt is folytatódjon.
Állatokkal végzett reprodukciós vizsgálatok igazolták, hogy a glükokortikoidok magzati rendellenségeket és reproduktív toxicitást okozhatnak, lásd 5.3 pont.
A hidrokortizon dózisát a mellékvese-elégtelenségben szenvedő terhes nőknél gondosan monitorozni kell. Az adagolást a kezelésre adott egyéni válasz alapján kell meghatározni.
Szoptatás
A hidrokortizon kiválasztódik a humán anyatejbe. A Plenadren szoptatás alatt is alkalmazható. A hidrokortizon-pótló kezelés során alkalmazott dózis valószínűleg semmilyen klinikailag jelentős hatást nem gyakorol a csecsemőre nézve. A hosszan tartó, magas dózisú szisztémás glükokortikoid- kezelésben részesülő anyák csecsemői esetében fokozott kockázata van a mellékvese-szupresszió kialakulásának.
Termékenység
A mellékvese-elégtelenségben szenvedő betegeknél csökkent paritást figyeltek meg, ennek legvalószínűbb oka egy másik betegség egyidejű jelenléte, azonban nincs arra utaló jel, hogy a hidrokortizonnak a hormonpótló kezelésben alkalmazott dózisai hatással lennének a termékenységre.
A Plenadren kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Fáradtságról és rövid ideig tartó szédülésről már születtek jelentések.
A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt mellékvese-elégtelenség befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
A hidrokortizont hormonpótló kezelésként alkalmazzák, melynek célja a normális kortizolszint visszaállítása. Emiatt a mellékvese-elégtelenség kezelésekor kialakuló mellékhatásprofil nem vethető össze más olyan betegségek mellékhatásprofiljával, amelyek esetében jóval nagyobb dózisú, szájon át vagy parenterálisan alkalmazott glükokortikoidra van szükség.
Összességében egy 12 hetes vizsgálat alapján a mellékhatások gyakorisága és típusa hasonló volt a napi egyszer szedett módosított hatóanyag-leadású Plenadren tabletta és a napi háromszor szedett hidrokortizon tabletta esetén. Kezdetben a mellékhatások gyakoriságának növekedését figyelték meg a betegek kb. 20%-ánál, ezt a napi háromszor adott hagyományos hidrokortizon tablettáról a napi egyszeri adagolású módosított hatóanyag-leadású tablettára való első áttérést követően legfeljebb
8 hétig tapasztalták. Az említett mellékhatások (hasi fájdalom, hasmenés, émelygés és fáradtság) azonban enyhék vagy mérsékeltek, átmenetileg és rövid ideig jelentkeznek, viszont dózismódosítást vagy kiegészítő kezelést tehetnek szükségessé, lásd 4.2 pont. A jelentések alapján a fáradtság nagyon gyakori volt.
A mellékhatások összefoglalása táblázatos formában
A klinikai vizsgálatokban összesen 80 beteget kezeltek módosított hatóanyag-leadású hidrokortizonnal (173 betegévnyi adatnak felel meg). Az ezek a klinikai vizsgálatok és a forgalomba hozatal utáni felügyelet során észlelt mellékhatások szervrendszeri kategóriánként és gyakoriság szerint az alábbiak voltak:
Nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 – < 1/10)
| MedDRA szerintiszervrendszeri kategóriák | Mellékhatások gyakorisága | |
| Nagyon gyakori | Gyakori | |
| Idegrendszeribetegségek és tünetek | VertigoFejfájás | |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Hasmenés | Felhasi fájdalom Hányinger |
| A bőr és a bőr alattiszövet betegségei és tünetei | Viszketés Kiütés | |
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövetbetegségei és tünetei | Arthralgia | |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Fáradtság |
Emellett az alábbi mellékhatásokat jelentették a mellékvese-elégtelenség hormonpótló terápiájától eltérő javallatok esetén alkalmazott, más, nagyobb dózisú hidrokortizont tartalmazó készítményekkel kapcsolatban (a gyakoriság: nem ismert, a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg).
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Fertőzések aktiválódása (TBC, gombás és vírusos fertőzések, beleértve a herpesz vírust is).
Endokrin betegségek és tünetek
Glükóz-intolerancia kialakulása és diabetes mellitus.
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Só- és vízretenció, ödémára való hajlam, hipertónia, hipokalémia.
Pszichiátriai kórképek
Eufória, pszichózis, álmatlanság.
Szembetegségek és szemészeti tünetek Megnövekedett szembelnyomás, szürke hályog.
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Emésztési zavar és a fennálló gyomorfekély súlyosbodása.
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
Cushing-szindrómára jellemző tünetek, stria, ecchymosis, acne és hirsutismus, lassú sebgyógyulás.
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Csontritkulás spontán törésekkel.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A hidrokortizon-túladagolást követő akut toxicitásra és/vagy halálra vonatkozó jelentések ritkák. Nincs antidótuma. A tünetek az izgatottságtól a mániás állapotig, akár pszichózisig terjedhetnek. A jelek magukba foglalják a hipertóniát, az emelkedett plazmaglükózszintet és a hipokalémiát. Krónikus túladagolás miatti reakciók esetében kezelés általában nem javallt, kivéve, ha a beteg olyan állapotban
van, amely szokatlanul fogékonnyá teszi a hidrokortizon mellékhatásaira. Ebben az esetben, tüneti kezelés válhat szükségessé.
Farmakológiai tulajdonságok - PLENADREN 5 MG
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás kortikoszteroidok, glükokortikoidok, ATC kód: H02AB09. Farmakodinámiás hatások
A hidrokortizon egy glükokortikoid, az endogén kortizol szintetikus formája. A glükokortikoidok
fontos szerepet játszanak az intermedier metabolizmusban, az immunműködésben, a csont- és izomrendszer, illetve a kötőszövet és az agy működésében. A kortizol a legfontosabb glükokortikoid, melynek termelődése a mellékvesekéregben történik.
A természetesen előforduló glükokortikoidokat (a hidrokortizont és a kortizolt), amelyek sóvisszatartó tulajdonsággal is rendelkeznek, a mellékvese-elégtelenség hormonpótló terápiájában alkalmazzák.
Emellett jelentős gyulladáscsökkentő hatásuk miatt sok szervrendszer betegsége esetén is alkalmazzák őket. A glükokortikoidoknak sokféle, összetett metabolikus hatásuk van. Emellett módosítják a szervezet különböző ingerekre adott immunválaszait is.
Klinikai hatásosság
Egy pivotális vizsgálatot, amely egy randomizált, két periódusos 12 hetes, keresztezett, multicentrikus vizsgálat volt, 64, primer mellékvese-elégtelenségben szenvedő beteg bevonásával végeztek, akik közül 11 diabetes mellitusban és 11 hipertóniában is szenvedett. A vizsgálatban azonos napi hidrokortizon-dózis (20–40 mg) alkalmazásával a napi egyszer adott, módosított hatóanyag-leadású tablettát és a napi háromszor adott hagyományos tablettát hasonlították össze.
A napi háromszor adott hagyományos tablettához viszonyítva a naponta egyszeri, módosított hatóanyag-leadású tabletta a reggeli bevételt követő első négy órában magas kortizolvérszintet, viszont a késő délutáni/esti órákban és összességében a 24 órás periódus alatt alacsonyabb vérszintet eredményezett (1. ábra).
1. ábra: A kortizol mért átlagos szérumkoncentrációja az idő függvényében egyszeri és többszöri adagolást követően primer mellékvese-elégtelenségben szenvedőknél (n=62), szájon át, naponta egyszer alkalmazott Plenadren és napi háromszor alkalmazott hidrokortizon esetében.
Felszívódás
Szájon át történő alkalmazást követően a hidrokortizon gyorsan és jól felszívódik a gasztrointesztinális traktusból; a szájon át alkalmazott 20 mg-os adag (tabletta) esetében több mint 95%-os felszívódási arányt jelentettek. A biofarmáciai osztályozási rendszer (BCS) alapján a hidrokortizon a 2-es hatóanyagcsoportba tartozik, nagy bélpermeabilitással és kis oldhatósággal rendelkezik, különösen nagyobb dózisokban. A módosított hatóanyag-leadású tabletta egy külső, azonnali hatóanyag-leadást biztosító bevonatból és egy nyújtott hatóanyag-leadást biztosító magból áll. Az azonnali hatóanyag- leadást biztosító rész biztosítja a felszívódás gyors megindulását, a nyújtott hatóanyag-leadást biztosító rész pedig egyenletes kortizolkoncentrációt hoz létre a vérben. Azonos napi hidrokortizon-dózis mellett a módosított hatóanyag-leadású tabletta biológiai hasznosulása (AUC0-24h) 20%-kal kisebb, mint a naponta háromszor adott hagyományos tablettáé. Nagyobb szájon át adott dózis esetén a kortizol teljes plazmakoncentrációja kevésbé arányosan növekedett. A módosított hatóanyag-leadású hidrokortizon tabletta dózisának 5 mg-ról 20 mg-ra történő növelése esetén háromszoros koncentrációnövekedés volt tapasztalható.
Étkezést követően csökkent a hidrokortizon felszívódási sebessége, így a maximális plazmakoncentráció hosszabb idő alatt, átlagosan kevesebb, mint 1 óra helyett több mint 2,5 óra alatt alakult ki. Másrészről viszont a 20 mg-os tabletta esetén a felszívódás mértéke és a biohasznosulás mintegy 30%-kal magasabb volt étkezést követően az éhgyomri állapothoz képest, és nem tapasztaltak felszívódási zavart vagy dózisdömpinget.
Eloszlás
A plazmában a kortizol a kortikoszteroid-kötő globulinhoz (CBG, más néven transzkortin) és az albuminhoz kapcsolódik. Mintegy 90%-a kötött állapotban fordul elő.
Elimináció
Az intravénásan vagy szájon át adagolt hidrokortizon tabletta terminális felezési ideje a jelentések alapján hozzávetőlegesen 1,5 óra. A Plenadren beadását követően a kortizol terminális felezési ideje hozzávetőlegesen 3 óra volt, hatóanyag felszabadulása pedig szabályozott. Ez a terminális felezési idő hasonló az endogén kortizol farmakokinetikájához, amelynek felszabadulása is kontrollált, a termelődése szabályozza.
A hidrokortizon (kortizol) lipofil tulajdonságú szer, amely kizárólag metabolizációval ürül ki a szervezetből, a clearence-e alacsony és a bélben, illetve a májban történő kiválasztása is kis hányadot tesz ki.
A hidrokortizon kizárólag 1-es és 2-es típusú 11ßHSD-enzimekkel, illetve CYP3A4-gyel történő metabolizáció útján eliminálódik a májban és a perifériás szövetekben. A CYP3A4 a kortizol kiválasztásában is részt vesz a 6β-hidroxikortizol képzése útján, amely a vizelettel ürül ki. A kortizol membránon keresztüli transzportja főleg passzív diffúzióval történik, így a vesén és epén keresztüli kiválasztás nem számottevő.
Különleges betegpopulációk
Vesekárosodás
A kortizol egy kis része (a naponta termelődött mennyiség <0,5%-a) változatlan formában a vizelettel kerül kiválasztásra, ami azt jelenti, hogy a kortizol eliminációja kizárólag metabolizmus útján történik. Mivel a súlyos vesekárosodás hatást gyakorolhat a kizárólag metabolizmussal kiválasztódó gyógyszerekre, dózismódosításra lehet szükség.
Májkárosodás
Nem végeztek vizsgálatokat májkárosodásban szenvedő betegekkel, viszont a hidrokortizonra vonatkozó szakirodalmi adatok alapján enyhe/közepes fokú májkárosodás esetén nincs szükség dózismódosításra. Súlyos májkárosodás esetén csökken a működő májszövet mérete, így a hidrokortizont metabolizáló képessége is csökkent. Ez egyéni dózismódosítást tehet szükségessé.
Gyermekek és serdülők
Gyermekek és serdülők esetében nem állnak rendelkezésre farmakokinetikai adatok.
Gyógyszerészeti jellemzők - PLENADREN 5 MG
Tablettamag hipromellóz mikrokristályos cellulóz
hidegen duzzadó keményítő (kukorica) vízmentes kolloid szilícium-dioxid magnézium-sztearát
Tablettabevonat
Plenadren 5 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta
makrogol (3350) polivinil-alkohol talkum
titán-dioxid (E171) vörös vas-oxid (E172) sárga vas-oxid (E 172) fekete vas-oxid (E172)
Plenadren 20 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta
makrogol (3350) polivinil-alkohol talkum
titán-dioxid (E171)
PP csavaros kupakkal ellátott, 50 db módosított hatóanyag-leadású tablettát tartalmazó HDPE üveg.
-
db, 50 módosított hatóanyag-leadású tablettát tartalmazó üveg dobozban
-
db, 50 módosított hatóanyag-leadású tablettát tartalmazó üveg dobozban (100 tabletta). Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.