PRAVAFENIX 40 MG/160 MG KEMÉNY KAPSZULA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - PRAVAFENIX 40 MG/160 MG
A Pravafenix diéta és egyéb, nem gyógyszeres kezelés (pl. testmozgás, súlycsökkentés) kiegészítéseként, dyslipidaemiában szenvedő, a koszorúér-betegség magas kockázatának kitett felnőtt betegek kezelésére javallott, hogy csökkentse a trigliceridek, és növelje a HDL-koleszterin szintjét, amikor az LDL-koleszterinszint megfelelően be van állítva a 40 mg pravasztatin-monoterápia mellett vagy egy másik mérsékelt intenzitású sztatin-kezeléssel.
A Pravafenix adásának megkezdése előtt ki kell zárni a kombinált dyslipidaemia másodlagos okait, és a betegeknél szokványos koleszterin- és trigliceridszint-csökkentő étrendet kell bevezetni, amelyet a kezelés alatt is folytatni kell.
Adagolás
Az ajánlott dózis napi egy kapszula. A kezelés megkezdése előtt bevezetett étrendi korlátozásokat a
továbbiakban is alkalmazni kell.
A kezelésre kialakuló választ a szérum lipidértékeinek meghatározásával kell nyomon követni. A Pravafenix-kezelést rendszerint a szérum lipidszintjének gyors csökkenése követi, de ha három hónapon belül nem alakul ki megfelelő válasz, a kezelést abba kell hagyni.
Különleges betegcsoportok
Idősek (65 évesnél idősebbek)
A Pravafenix-kezelés megkezdéséről a vesefunkció értékelését követően kell dönteni (lásd 4.4 pont, Vese- és húgyúti betegségek és tünetek).
Vesekárosodás
A Pravafenix közepesen súlyos/súlyos vesekárosodásban (a meghatározás szerint 60 ml/perc alatti kreatinin-clearance, lásd 4.3 pont) szenvedő betegeknél ellenjavallt.
Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adagolás módosítására.
Májkárosodás
A Pravafenix középsúlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nem ajánlott, súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél pedig ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Enyhe májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adagolás módosítására.
Gyermek és serdülők (18 évnél fiatalabbak)
A Pravafenix-nek 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetén a kevert dyslipidaemia javallata esetén nincs releváns alkalmazása (lásd 4.3 pont).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazás.
Az ajánlott dózis naponta egy kapszula, az esti étkezéskor bevéve. Mivel a Pravafenix üres gyomorból
kevésbé jól szívódik fel, azt mindig étellel együtt kell bevenni (lásd 4.5 és 5.2 pont).
-
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
-
Súlyos májkárosodás, beleértve a biliaris cirrhosist és az aktív májbetegséget, ezen belül a májfunkciós értékek tisztázatlan eredetű, tartós, a normálérték felső határának (ULN) háromszorosát meghaladó emelkedését (beleértve a szérum transzaminázszintjének emelkedését is) (lásd 4.4 pont).
-
Gyermekek és serdülők (18 évnél fiatalabbak).
-
Közepesen súlyos/súlyos vesekárosodás (a meghatározás szerint 60 ml/perc alatti becsült kreatinin-clearance).
-
Fibrátokkal vagy ketoprofennel végzett kezelés során jelentkező ismert fényallergia vagy
fototoxikus reakció.
-
Epehólyag-betegség (lásd 4.4 pont).
-
Krónikus vagy akut pancreatitis, kivéve a kifejezetten magas trigliceridszint miatt kialakult akut hasnyálmirigy-gyulladást (lásd 4.4 pont).
-
Terhesség és szoptatás (lásd 4.6 pont).
-
A beteg kórtörténetében szereplő, sztatinok és/vagy fibrátok adása mellett kialakult myopathia és/vagy rhabdomyolysis, vagy korábbi sztatinkezelés során igazolt, a normálérték felső határának 5-szörösét meghaladó kreatin-foszfokinázszint- (CK) emelkedés (lásd 4.4 pont).
A Pravafenix farmakokinetikai tulajdonságai nem egyeznek teljes mértékben a meglevő monoterápiák együttes alkalmazásáéval, amennyiben azt zsíros étellel vagy éhgyomorra veszik be. A betegeket a fenofibrát és pravasztatin szabad együttes alkalmazásáról nem szabad Pravafenix-re átállítani (lásd 5.2 pont).
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Néhány esetben beszámoltak arról, hogy a sztatinok de novo myasthenia gravist vagy ocularis myastheniát okoztak, illetve súlyosbították ezeket, ha már korábban is fennálltak (lásd 4.8 pont). A Pravafenix alkalmazását le kell állítani, ha a tünetek súlyosbodnak. Beszámoltak a tünetek kiújulásáról, miután a beteg (ismét) alkalmazni kezdte ugyanazt vagy egy másik sztatint.
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Más lipidszintcsökkentő hatóanyagokhoz hasonlóan a pravasztatinhoz és a fenofibráthoz is myalgia, myopathia és nagyon ritkán rhabdomyolysis kialakulása társult, másodlagos veseelégtelenséggel együtt vagy anélkül. A rhabdomyolysis a vázizmok akut, potenciálisan halálos kimenetelű állapota, amely a kezelés során bármikor kialakulhat, és a CK myoglobinuriához vezető, jelentős (rendszerint a normál felső határérték 30- vagy 40-szeresét meghaladó) emelkedésével járó nagyfokú myoglobinuria jellemzi.
Az izomtoxicitás kockázata nagyobb, ha fibrátot és 3-hidroxi-3-metil-glutaril-koenzim A- (HMG- CoA) reduktáz-inhibitort alkalmaznak egyidejűleg. Minden olyan betegnél gondolni kell myopathiára, akiknél tisztázatlan eredetű izomtünetek, például fájdalom vagy érzékenység, izomgyengeség vagy izomgörcsök jelentkeznek. Ilyen esetekben meg kell mérni a CK szintjét (lásd alább).
Következésképpen a kezelés megkezdése előtt gondosan értékelni kell a Pravafenix potenciális előny- kockázat arányát, és a betegeknél figyelemmel kell kísérni az izomtoxicitás bármely jelének kialakulását. Bizonyos hajlamosító tényezők, így a 70 év feletti életkor, a vesekárosodás, a májkárosodás, a hypothyreoidismus, a személyes anamnézisben szereplő, sztatin vagy fibrát mellett jelentkező izomtoxicitás, a személyes vagy családi anamnézisben szereplő, örökletes izomrendellenesség vagy az alkoholizmus növelheti az izomtoxicitás kockázatát, ezért e betegeknél a kombinációs kezelés megkezdése előtt javasolt a CK mérése (lásd alább).
A sztatinokat, így a pravasztatint tilos együtt adni szisztémásan alkalmazott fuzidinsavval vagy a fuzidinsav kezelés befejezése után 7 napon belül. Azoknál a betegeknél, akiknél elkerülhetetlen a szisztémás fuzidinsav-kezelés, a sztatin-kezelést a fuzidinsav-kezelés időtartamára le kell állítani. A fuzidinsav- és sztatin-kezelést kombinációban kapó betegeknél (néhány esetben halálos kimenetelű) rhabdomyolysisről számoltak be (lásd 4.5 pont). A beteget figyelmeztetni kell, hogy amennyiben bármilyen izomgyengeséget, izomfájdalmat vagy izomérzékenységet tapasztal, haladéktalanul forduljon orvoshoz.
A sztatin-kezelést a fuzidinsav utolsó adagjának beadása után hét nappal lehet újrakezdeni. Különleges esetekben, amelyekben tartós fuzidinsav-kezelésre van szükség, például súlyos fertőzések kezelése esetén, a Pravafenix és a fuzidinsav egyidejű alkalmazásának szükségességét egyedileg kell elbírálni, és a kombinált kezelés kizárólag orvosi felügyelet alatt végezhető.
A kezelés megkezdése előtt
A kezelés megkezdése előtt meg kell mérni a CK szintjét. A kiindulási CK-szint a kombinációs kezelés során jelentkező későbbi emelkedés esetén referenciaértékként is hasznos lehet. A CK-szintet a méréskor olyan egyéb potenciális tényezők figyelembevételével kell értelmezni, amelyek átmeneti izomkárosodást okozhatnak, mint például jelentős fizikai terhelés vagy izomsérülés, és a mérést szükség szerint meg kell ismételni.
Ha a CK kiindulási szintje jelentős mértékű, a normál felső határérték 5-szörösét meghaladó emelkedést mutat, az eredményeket 5–7 nap elteltével ellenőrizni kell. Megerősítés esetén a kezelés végérvényesen nem kezdhető meg (lásd 4.3 pont).
A kezelés során
A CK rutin ellenőrzése a kombinációs kezelés első 12 hónapja során 3 havonta szisztematikusan ajánlott, e kezdeti időszak után pedig a klinikus megítélésére van bízva.
A betegeknek azt az útmutatást kell adni, hogy azonnal jelentsék az izmok megmagyarázhatatlan
fájdalmát, érzékenységét, gyengeségét vagy görcseit. Ilyen esetekben meg kell mérni a CK szintjét.
Ha a CK szintjének kifejezett (a normál felső határérték 5-szörösét meghaladó) emelkedését észlelik és ez megerősítést nyer, a Pravafenix-kezelést le kell állítani. A kezelés leállítását kell mérlegelni akkor is, ha az izomtünetek súlyosak, és mindennapos panaszokat okoznak (bármilyen CK-szint mellett). Amennyiben az ilyen betegeknél örökletes izombetegséget gyanítanak, nem ajánlott a Pravafenix-kezelés újrakezdése.
Nagyon ritkán immunmediált nekrotizáló myopathiáról (IMNM) számoltak be bizonyos sztatinokkal való kezelés alatt vagy után. Az IMNM-t tartós proximális izomgyengeség és emelkedett szérum kreatin-kináz értékek jellemzik, amelyek a sztatin-kezelés megszakítása ellenére fennmaradnak.
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Más lipidszintcsökkentő gyógyszerekhez hasonlóan a pravasztatinnal vagy fenofibráttal kezelt betegek egy részénél a transzaminázok szintjének közepes mértékű emelkedéséről számoltak be. Az esetek többségében a máj transzaminázainak szintje visszatért a kiindulási értékre, anélkül, hogy a kezelés leállítására lett volna szükség.
Ajánlott, hogy a transzaminázok szintjét a kezelés első 12 hónapja során 3 havonta ellenőrizzék, e kezdeti időszak után pedig a klinikus megítélésére van bízva.
Külön figyelmet kell fordítani azokra a betegekre, akiknél a transzaminázok szintje megemelkedik, és a kezelést le kell állítani, ha az aszpartát-aminotranszferáz (ASAT) és az alanin-aminotranszferáz (ALAT) szintjének emelkedése meghaladja a normál felső határérték 3-szorosát és tartósan fennáll. Körültekintően kell eljárni, ha a Pravafenix-et olyan betegeknél alkalmazzák, akiknek kórtörténetében májbetegség vagy jelentős alkoholfogyasztás szerepel.
Pancreatitis
Fenofibrátot vagy pravasztatint szedő betegeknél pancreatitist jelentettek (lásd 4.3 pont). Ennek előfordulása a súlyos hypertrygliceridaemiában szenvedő betegeknél a hatásosság hiányát, a gyógyszer közvetlen hatását vagy a közös epevezeték elzáródását eredményező epeúti kő- vagy sludge miatt kialakuló másodlagos jelenséget jelenthet.
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
A Pravafenix középsúlyos/súlyos vesekárosodás esetén ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Ajánlott, hogy a kezelés megkezdésekor és a kombinációs kezelés első 12 hónapja során 3 havonta szisztematikusan ellenőrizzék a becsült kreatinin-clearance-t, ezen időszak után pedig a klinikus megítélésére van bízva.
Ha a becsült kreatinin-clearance nem éri el a 60 ml/perc értéket, a kezelést le kell állítani.
Intersticiális tüdőbetegség
Néhány sztatin adásakor – különösen hosszan tartó kezelés esetén – az intersticiális tüdőbetegség kivételes eseteiről számoltak be (lásd 4.8 pont). Jelei közé tartozhat a nehézlégzés, a köpetürítéssel nem járó köhögés és az általános egészségi állapot romlása (fáradtság, súlycsökkenés és láz). Ha a gyanú szerint egy betegnél intersticiális tüdőbetegség alakult ki, a Pravafenix-kezelést le kell állítani.
Epekövesség
A fenofibrát fokozhatja a koleszterin kiválasztódását az epébe, ami potenciálisan epekövességhez vezethet. Epekövesség gyanúja esetén az epehólyag vizsgálata javallott. Ha epekő jelenlétét igazolják, a Pravafenix adását le kell állítani.
Vénás thromboemboliás események
A FIELD-vizsgálatban a tüdőembólia incidenciájának statisztikailag szignifikáns növekedését (a placebocsoportban 0,7%, míg a fenofibráttal kezelt csoportban 1,1%; p=0,022), valamint a mélyvénás thrombosis előfordulásának statisztikailag nem szignifikáns emelkedését (placebo: 1,0%, 48/4900 beteg, illetve fenofibrát: 1,4%, 67/4895 beteg; p=0,074) jelentették. A vénás thrombosisos események fokozott kockázata a thrombosis kockázati tényezői közé tartozó magasabb homociszteinszinttel és más, azonosítatlan tényezőkkel állhat kapcsolatban. Ennek klinikai jelentősége nem tisztázott. Ezért körültekintően kell eljárni azoknál a betegeknél, akiknél már előfordult tüdőembólia.
Diabetes mellitus
Néhány bizonyíték arra utal, hogy a sztatinok csoportjába tartozó gyógyszerek megemelik a vércukorszintet, és a jövőben kialakuló diabetes szempontjából nagy kockázatú betegek körében néhány esetben olyan mértékű hyperglykaemiát okozhatnak, amelynél előírás szerint
diabetes-kezelésre van szükség. Ezt a kockázatot azonban meghaladja a sztatinok által csökkentett vascularis kockázat, ezért ez nem lehet oka a sztatin kezelés abbahagyásának. A veszélyeztetett betegeknél (éhgyomri glükózszint 5,6–6,9 mmol/l, BMI >30 kg/m2, emelkedett trigliceridszint, hypertonia) a nemzeti irányelvek szerinti klinikai és biokémiai monitorozás szükséges.
Egyidejű alkalmazás glecaprevir/pibrentasvir készítményekkel
Glecaprevir/pibrentasvir-kezelésben részesülő betegeknél nem javallott a Pravafenix alkalmazása. A pravasztatin és a glecaprevir/pibrentasvir egyidejű alkalmazása megemelheti a pravasztatin plazmakoncentrációját, és a dózisfüggő nemkívánatos események, többek között a myopathiás kockázat növekedésével járhat. A glecaprevir/pibrentasvir-kezelésben részesülő betegek pravasztatindózisa nem haladhatja meg a napi 20 mg-ot.
Laktóz
Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz- hiányban vagy glükóz–galaktóz-malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Nátrium
Ez a gyógyászati termék kapszulánként (töltőanyag és aktív összetevő) 33,3 mg nátriumot tartalmaz, ami a WHO által felnőttek számára javasolt 2 g-os maximum napi bevitel 1,7%-ának felel meg
A Pravafenix-szel nem végeztek hivatalos interakciós vizsgálatokat, a klinikai vizsgálatokban részt vevő betegeknél azonban a hatóanyagok egyidejű alkalmazása semmilyen váratlan kölcsönhatást nem eredményezett. Az alábbiak az egyes hatóanyagokról (fenofibrát és pravasztatin) rendelkezésre álló információkat tükrözik.
A pravasztatint érintő kölcsönhatások
Kolesztiramin/kolesztipol
Az egyidejű alkalmazás a pravasztatin biohasznosulásának körülbelül 40–50%-os csökkenését eredményezte. A biohasznosulás vagy terápiás hatás nem mutatott klinikailag jelentős csökkenést, amikor a pravasztatint egy órával a kolesztiramin előtt vagy 4 órával utána, illetve egy órával a kolesztipol előtt adták be.
Ciklosporin
A pravasztatin és a ciklosporin egyidejű alkalmazása a pravasztatin szisztémás expozíciójának körülbelül 4-szeres emelkedéséhez vezet. Néhány betegnél azonban a pravasztatin expozíciójának emelkedése nagyobb lehet. Az e kombinációval kezelt betegek klinikai és biokémiai ellenőrzése ajánlott.
A citokróm P450 által metabolizált gyógyszerek
A citokróm P450 rendszer nem metabolizálja a pravasztatint klinikailag jelentős mértékben. A citokróm P450 rendszer által metabolizált vagy ezt gátló gyógyszerek ezért anélkül adhatók a pravasztatint alkalmazó, stabil kezelési rendhez, hogy jelentős változást idéznének elő a pravasztatin plazmaszintjében – amint ezt más sztatinok esetében tapasztalták. Számos gyógyszer estében célzottan igazolták, hogy a pravasztatinnal nem áll fenn jelentős farmakokinetikai kölcsönhatás, különösen olyan szerek esetében, amelyek a CYP3A4 szubsztrátjai/inhibitorai, pl. diltiazem, verapamil, itrakonazol, ketokonazol, proteázgátlók, grépfrútlé és CYP2C9-inhibitorok (pl. flukonazol).
A pravasztatinnal és eritromicinnel végzett két interakciós vizsgálat egyikében a pravasztatin görbe alatti területének (AUC) (70%) és Cmax-értékének (121%) statisztikailag szignifikáns növekedését figyelték meg. Egy klaritromicint alkalmazó hasonló vizsgálatban az AUC (110%) és a Cmax (127%) statisztikailag szignifikáns növekedését észlelték. Bár ezek a változások kismértékűek voltak, körültekintően kell eljárni, ha a pravasztatint eritromicin vagy klaritromicin mellett adják.
Fuzidinsav
A myopathia, például a rhabdomyolysis kockázata fokozott lehet a sztatinok és fizudinsav együttes szisztémás alkalmazása esetén. A kölcsönhatás mechanizmusa (farmakodinámiás vagy farmakokinetikai vagy mindkettő) még nem ismert. A fuzidinsav- és sztatin-kezelést kombinációban kapó betegeknél (néhány esetben halálos kimenetelű) rhabdomyolysisről számoltak be.
Azoknál a betegeknél, akiknél elkerülhetetlen a szisztémásfuzidinsav-kezelés, a sztatin-kezelést a fuzidinsav-kezelés időtartamára le kell állítani. Lásd még 4.4 pont.
Glecaprevir/pibrentasvir
A pravasztatin és a glecaprevir/pibrentasvir egyidejű alkalmazása megemelheti a pravasztatin plazmakoncentrációját, és a dózisfüggő nemkívánatos események, többek között a myopathiás kockázat növekedésével járhat. A glecaprevir/pibrentasvir-kezelésben részesülő betegek pravasztatin
dózisa nem haladhatja meg a napi 20 mg-ot. Ezért az ilyen betegeknél a Pravafenix alkalmazása nem javallott.
Egyéb gyógyszerek
Interakciós vizsgálatok során a biohasznosulás terén semmilyen statisztikailag szignifikáns különbséget nem figyeltek meg, amikor a pravasztatint acetil-szalicilsavval, antacidumokkal (egy órával a pravasztatin előtt adva), nikotinsavval vagy probukollal együtt alkalmazták.
A fenofibrátot érintő kölcsönhatások
Epesavkötő gyanta
Az epesavkötő gyanták gyakran csökkentik a gyógyszerek felszívódását, és e gyanták egyidejű alkalmazása esetén a fenofibrátot 1 órával a gyanta előtt vagy 4–6 órával az után kell bevenni, hogy a gyanta ne gátolja a fenofibrát felszívódását.
Orális véralvadásgátlók
A fenofibrát fokozza az orális véralvadásgátlók hatását, és növelheti a vérzés kockázatát. Ajánlott, hogy a kezelés kezdetén a véralvadásgátlók dózisát körülbelül harmadával csökkentsék, majd szükség esetén az INR (nemzetközi normalizált arány) alapján fokozatosan módosítsák. Ez a kombináció ezért nem ajánlott.
Ciklosporin
Fenofibrát és ciklosporin egyidejű alkalmazásakor a vesefunkció reverzibilis romlásának néhány súlyos esetét jelentették. Az ilyen betegek vesefunkcióját ezért gondosan ellenőrizni kell, és a laboratóriumi paraméterek jelentős megváltozása esetén a fenofibrátkezelést le kell állítani.
Glitazon-készítmények
Fenofibrát- és glitazon-késztmények együttes beadása esetén bizonoys esetekben a HDL- koleszterinszint ellentmondásos, de visszafordítható csökkenéséről számoltak be. Ezért olyan esetekben, ahol Pravafenix-et és valamilyen glitazon-készítményt együtt adnak be, javasoljuk a HDL- koleszterinszint ellenőrzését, és ha az túl alacsony, javasoljuk az egyik kúra abbahagyását.
Kölcsönhatás élelmiszerekkel
A Pravafenix-et étkezés közben kell bevenni, mivel az étel növeli a fenofibrát biohasznosulását (lásd
4.2 és 5.2 pont).
A betegeknek minden klinikai vizsgálatban azt az útmutatást adták, hogy a Pravafenix-et mindennap az esti étkezés során vegyék be, és folytassák a kezelés előtt bevezetett étrendi korlátozásokat. Mivel a biztonságosságra és hatásosságra vonatkozó jelenlegi adatok az étellel együtt és étrendi korlátozások mellett végzett alkalmazáson alapulnak, a Pravafenix-et étellel együtt ajánlott bevenni. (lásd 4.2 és
5.2 pont)
Terhesség
Pravafenix
A pravasztatin és a fenofibrát terhes nőknél történő együttes alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. A kombinációt reproduktív toxicitási vizsgálatok keretében nem vizsgálták. Az emberekre gyakorolt potenciális kockázat nem ismert. Ezért, amennyiben a pravasztatin ellenjavallt (lásd alább), a Pravafenix ellenjavallt terhesség alatt (lásd 4.3 pont).
Pravasztatin-nátrium
A pravasztatin ellenjavallt terhesség alatt, és fogamzóképes nőknek csak akkor adható, ha az ilyen betegek teherbe esése nem valószínű, és tájékoztatást kaptak a lehetséges kockázatról. A fogamzóképes nők esetén különös körültekintés ajánlott annak biztosítása érdekében, hogy a terhesség alatt végzett pravasztatinkezeléssel járó lehetséges kockázatokat kellőképpen megértsék. Ha egy beteg
terhességet tervez vagy teherbe esik, az orvost erről azonnal tájékoztatni kell, és a pravasztatin adását a magzatot érő lehetséges kockázat miatt le kell állítani.
Fenofibrát
A fenofibrát terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. Állatkísérletek során nem igazoltak teratogén hatásokat. Az anyai toxicitást okozó tartományába eső adagok mellett embriotoxikus hatásokat igazoltak (lásd 5.3 pont). Az emberekre gyakorolt potenciális kockázat nem ismert.
Szoptatás
Pravafenix
Szoptató állatokon nem végeztek vizsgálatokat a Pravafenix-szel. Ezért, figyelembe véve a pravasztatin szoptatás alatti alkalmazására vonatkozó ellenjavallatot, a Pravafenix a szoptatás alatt ellenjavallt (lásd 4.3 pont).
Pravasztatin-nátrium
A pravasztatin kis mennyiségben kiválasztódik a humán anyatejbe. A pravasztatin ezért ellenjavallt szoptatás alatt (lásd 4.3 pont).
Fenofibrát
A fenofibrát kiválasztódik a nőstény patkányok tejébe.
A fenofibrát és/vagy metabolitjainak humán anyatejbe történő kiválasztódásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ.
Termékenység
A reproduktív toxicitási vizsgálatok során sem a fenofibrát, sem a pravasztatin esetében nem figyeltek meg termékenységet érintő hatásokat (lásd 5.3 pont).
A termékenységet illetően a fenofibrát és a pravasztatin együttes alkalmazásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ.
A Pravafenix nem vagy elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Gépjárművek vezetése vagy gépek használata esetén azonban figyelembe kell venni, hogy a kezelés során szédülés és látászavarok jelentkezhetnek.
A biztonságossági profil összegzése
A Pravafenix terápia során leggyakrabban jelentett mellékhatások az emelkedett transzaminázszint és az emésztőrendszeri betegségek.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Klinikai vizsgálatokban több mint 1566 beteget kezeltek Pravafenix-szel. A mellékhatások rendszerint
enyhék és múló jellegűek voltak.
A mellékhatások gyakorisága az alábbiak szerint kerül osztályozásra: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka
(<1/10 000).
| Szervrendszeri kategória | Mellékhatás | Gyakoriság |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | Túlérzékenységi reakciók | Nem gyakori |
| Anyagcsere- éstáplálkozási betegségek és tünetek | Diabetes mellitus súlyosbodása, elhízás | Nem gyakori |
| Pszichiátriai kórképek | Alvászavar, beleértve az insomniát és a rémálmokat | Nem gyakori |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Szédülés, fejfájás, paraesthesia | Nem gyakori |
| Szívbetegségek és aszívvel kapcsolatostünetek | Palpitatiók | Nem gyakori |
| Emésztőrendszeribetegségek és tünetek | Haspuffadás, hasi fájdalom, felhasi fájdalom, székrekedés,diarrhoea, szájszárazság, dyspepsia, eructatio, fokozott flatulentia, nausea, hasi diszkomfort, hányás | Gyakori |
| Máj- és epebetegségek,illetve tünetek | Transzaminázok szintjének emelkedése | Gyakori |
| Fájdalom a májban, a gamma-glutamil-transzferáz szintjének emelkedése | Nem gyakori | |
| A bőr és a bőr alattiszövet betegségei és tünetei | Pruritus, urticaria | Nem gyakori |
| A csont- ésizomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | Arthralgia, hátfájás, magas kreatin-foszfokináz-szint a vérben,izomgörcsök, csont- és izomrendszeri fájdalom, myalgia, végtagfájdalom | Nem gyakori |
| Vese- és húgyútibetegségek és tünetek | Magas kreatininszint a vérben, a kreatinin renálisclearance-ének csökkenése, a kreatinin renális clearance-ének emelkedése, veseelégtelenség | Nem gyakori |
| Általános tünetek, azalkalmazás helyénfellépő reakciók | Asthenia, fáradtság, influenzaszerű betegség | Nem gyakori |
| Laboratóriumi és egyébvizsgálatok eredményei | Magas koleszterinszint a vérben, magas trigliceridszint avérben, a kis denzitású lipoprotein szintjének emelkedése, súlygyarapodás | Nem gyakori |
Kiválasztott mellékhatások leírása
Vázizom: Ritkán a kreatin-foszfokináz (CK) szintjének kifejezett és tartós emelkedését jelentették. A klinikai vizsgálatokban a kreatin-foszfokináz-szint lényeges (CK a normálérték felső határának legalább 3-szorosa, a normálérték felső határának legfeljebb 5-szöröse) megemelkedésének incidenciája 1,92% volt a Pravafenix-szel kezelt betegek körében. A kreatin-foszfokináz-szint klinikailag jelentős (CK ≥5-ször az ULN, <10-szer az ULN, izomtünetek nélküli) megemelkedését a Pravafenix-szel kezelt betegek 0,38%-ánál figyelték meg. Klinikailag jelentős emelkedést (CK ≥ 10- szer az ULN, izomtünetek nélkül) a Pravafenix-szel kezelt betegek 0,06%-ánál észleltek (lásd
4.4 pont).
Hepaticus reakciók: Ritkán a szérumban található transzaminázok szintjének kifejezett és tartós emelkedését jelentették. A klinikai vizsgálatokban a szérum-transzaminázok lényeges (GPT és/vagy GOT ≥3-szor az ULN, <5-ször az ULN) megemelkedésének incidenciája 0,83% volt a Pravafenix-szel kezelt betegek körében. A szérum-transzaminázok klinikailag jelentős (GPT és/vagy GOT ≥ 5-ször az ULN) megemelkedését a Pravafenix-szel kezelt betegek 0,38%-ánál figyelték meg. (lásd 4.4 pont)
További információk a fix dózisú kombináció egyes hatóanyagairól
A Pravafenix pravasztatint és fenofibrátot tartalmaz. Alább a pravasztatint vagy fenofibrátot tartalmazó gyógyszerek alkalmazása kapcsán klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatal utáni tapasztalatok során megfigyelt, olyan további mellékhatások felsorolása található, amelyek a Pravafenix adásakor potenciálisan előfordulhatnak. A gyakorisági kategóriák a pravasztatin és a fenofibrát EU-ban hozzáférhető alkalmazási előírásából rendelkezésre álló információn alapulnak.
| Szervrendszerikategória | Mellékhatás(fenofibrát) | Mellékhatás(pravasztatin) | Gyakoriság |
| Vérképzőszervi ésnyirokrendszeri betegségek és tünetek | Csökkent hemoglobinszint,csökkent fehérvérsejtszám | Ritka | |
| Idegrendszeribetegségek és tünetek | Fáradtság és vertigo | Ritka | |
| Peripheriás polyneuropathia | Nagyonritka | ||
| Myasthenia gravis | Nem ismert | ||
| Szembetegségek ésszemészeti tünetek | Látászavar (beleértve a homályoslátást és a kettős látást) | Nemgyakori | |
| Ocularis myasthenia | Nem ismert | ||
| Érbetegségek és tünetek | Thromboembolia(tüdőembólia, mélyvénásthrombosis)* | Nemgyakori | |
| Légzőrendszeri,mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Intersticiálispneumopathiák | Nem ismert | |
| Máj- és epebetegségek,illetve tünetek | Cholelithiasis | Nemgyakori | |
| Sárgaság, fulmináns májnekrózis,hepatitis | Igen ritka | ||
| Sárgaság, cholelithiasis szövődményei (pl. cholecystitis, cholangitis, epekő okozta hasigörcsrohamok, stb.) | Nem ismert | ||
| A bőr és a bőr alattiszövet betegségei és tünetei | Bőrkiütés, a hajas fejbőr/hajrendellenességei (beleértve a hajhullást) | Nemgyakori | |
| Dermatomyositis | Nagyonritka | ||
| Alopecia, fényérzékenységi reakciók | Ritka | ||
| Eruptív lichen planus | Nem ismert | ||
| A csont- ésizomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | Izomproblémák (pl.myositis, izomgyengeség) | Nemgyakori | |
| Izomszakadás | Nem ismert | ||
| Rhabdomyolysis, amelyhez myoglobinuria, myopathia talaján kialakult másodlagos akut veseelégtelenség társulhat (lásd 4.4 pont), myositis, polymyositis. Néha ruptúrával szövődött ínproblémák elszigetelt esetei.Lupus erythematosus-szerű szindróma. | Igen ritka | ||
| Rhabdomyolysis | Immunmediált nekrotizáló myopathia (lásd 4.4 pont) | Nem ismert | |
| Vese- és húgyútibetegségek és tünetek | Vizelési rendellenességek(beleértve a dysuriat, valamint agyakori és éjszakai vizeletürítést) | Nemgyakori | |
| A nemi szervekkel és azemlőkkel kapcsolatosbetegségek és tünetek | Szexuális dysfunctio | Szexuális dysfunctio | Nemgyakori |
| Általános tünetek | Fáradtság | Nemgyakori | |
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | A vér magas karbamidszintje | Ritka |
* A 9795, 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő beteg részvételével végzett, randomizált, placebokontrollos vizsgálatban, a FIELD-vizsgálatban (fenofibrátra vonatkozó vizsgálat) a fenofibráttal kezelt betegek körében a pancreatitises esetek számának statisztikailag szignifikáns emelkedését figyelték meg a placebóval kezelt betegekhez képest (0,8%, illetve 0,5%; p=0,031). Ugyanebben a vizsgálatban a tüdőembólia incidenciájának statisztikailag szignifikáns növekedését (a placebo-csoportban 0,7%, míg a fenofibráttal kezelt csoportban 1,1%; p=0,022), valamint a mélyvénás thrombosis előfordulásának statisztikailag nem szignifikáns emelkedését (placebo: 1,0% [48/4900 beteg], illetve fenofibrát: 1,4% [67/4895 beteg]; p=0,074) jelentették.
Néhány sztatin esetében a következő mellékhatásokat jelentették:
-
rémálmok,
-
memóriacsökkenés,
-
depresszió,
-
intersticiális tüdőbetegség kivételes esetei, különösen hosszan tartó kezelés mellett (lásd 4.4 pont),
-
diabetes mellitus: a gyakoriság a kockázati tényezők (éhgyomri vércukorszint ≥5,6 mmol/l, BMI >30 kg/m2, emelkedett trigliceridszint, hypertonia az anamnézisben) jelenlététől vagy hiányától függ.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Túladagolás esetén tüneti és szupportív kell alkalmazni. Pravasztatin
A túladagolás jelentett esetei nem jártak tünetekkel, és nem vezettek a laboreredmények kóros emelkedéséhez. Specifikus antidotum nem ismert. Túladagolás gyanúja esetén, amennyiben szükséges, tüneti kezelés és megfelelő szupportív intézkedések alkalmazandók.
Fenofibrát
Specifikus antidotum nem ismert. Túladagolás gyanúja esetén, amennyiben szükséges, tüneti kezelés és megfelelő szupportív intézkedések alkalmazandók. A fenofibrát hemodialízis útján nem eliminálható.
Farmakológiai tulajdonságok - PRAVAFENIX 40 MG/160 MG
Farmakoterápiás csoport: Lipidszintet módosító anyagok, HMG CoA-reduktázgátlók és egyéb lipidszintcsökkentő szerek kombinációi, ATC-kód: C10BA03
Farmakodinámiás hatások
A Pravafenix fenofibrátot és pravasztatint tartalmaz, amelyek eltérő hatásmechanizmussal rendelkeznek, és a szérum lipidszintjének csökkentése terén összeadódó hatással bírnak. Az alábbi megállapítások a Pravafenix egyes hatóanyagainak farmakodinámiás/farmakokinetikai tulajdonságaira utalnak.
Fenofibrát
A fenofibrát egy fibrinsavszármazék, amelynek embereknél megfigyelt lipidszintmódosító hatását a peroxiszóma-proliferátor aktiválta receptor alfa típusának (PPARα) aktiválása mediálja. A lipoprotein- frakciókat illetően fenofibráttal végzett vizsgálatok az LDL- és VLDL-koleszterin szintjének csökkenését mutatják. Gyakran nő a HDL-koleszterin szintje. Az LDL- és VLDL-trigliceridek szintje csökken. A hatás összességében a kis és nagyon kis denzitású lipoproteinek nagy denzitású lipoproteinekhez viszonyított arányának a csökkenése.
A fenofibrát klinikai gyakorlatban megfigyelt lipidszintcsökkentő tulajdonságait in vivo transzgénikus egerekben, illetve emberi májsejttenyészetekben a peroxiszóma-proliferátor aktiválta receptor α típusának (PPARα) aktiválásával magyarázták. E mechanizmus révén a fenofibrát a lipoprotein-lipáz aktiválása és az apoprotein C-III termelődésének csökkentése révén fokozza a lipolízist és a trigliceridben gazdag részecskék eliminációját a plazmából. A PPARα aktiválása az A-I és A-II apoprotein, valamint a HDL-koleszterin szintézisének növekedését is kiváltja.
Bizonyított, hogy a fibrátokkal történő kezelés csökkentheti a szívkoszorúér-betegségek előfordulását, azonban a kardiovaszkuláris betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében nem csökkentették valamennyi halálok előfordulását.
Az Action to Control Cardiovascular Risk in Diabetes (ACCORD) lipidvizsgálat egy randomizált placebo-kontrollos vizsgálat volt, amelyet 5518, II. típusú diabetes mellitusban szenvedő, a szimvasztatin mellett fenofibráttal kezelt beteg bevonásával végeztek. A fenofibrát plusz szimvasztatin kezelés mellett nem mutatkozott szignifikáns különbség a szimvasztatin-monoterápiához képest a nem halálos myocardialis infarctust, a nem halálos stroke-ot és a kardiovaszkuláris halálozást magában foglaló elsődleges kompozit végpontban (hazárdarány [HR]: 0,92; 95%-os KI: 0,79–1,08, p=0,32; abszolút kockázat csökkenése: 0,74%). Dyslipidaemiás betegek – vagyis a definíció szerint azok, akiknél kiinduláskor a HDL-koleszterinszint az alsó tercilisbe (≤34 mg/dl vagy 0,88 mmol/l), a trigliceridszint pedig a felső tercilisbe (≥204 mg/dl vagy 2,3 mmol/l) esett – előre meghatározott alcsoportjában a fenofibrát plusz szimvasztatin kezelés mellett 31%-os relatív csökkenést tapasztaltak az elsődleges kompozit végpont tekintetében a szimvasztatin-monoterápiához képest (hazárdarány [HR]: 0,69; 95%-os KI: 0,49–0,97, p=0,03; abszolút kockázat csökkenése: 4,95%). Egy másik előre meghatározott alcsoport elemzése során statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak a kezelés és a nemek között (p=0,01), ami azt mutatja, hogy a kombinációs kezelés férfiaknál lehetséges terápiás előnyt jelent (p=0,037), míg a kombinációs terápiában részesülő nők esetében az elsődleges végpontra vonatkozóan potenciálisan magasabb kockázat várható, mint a szimvasztatin-monoterápia mellett (p=0,069). Ezt nem figyelték meg a dyslipidaemiás betegek fent említett alcsoportjában, de a fenofibrát plusz szimvasztatin kombinációval kezelt dyslipidaemiás nők esetében az előny sem volt egyértelműen bizonyított, és ebben az alcsoportban nem volt kizárható a lehetséges káros hatás.
A plazma húgysavszintje a hiperlipidémiás betegek körülbelül 20%-ánál nő, különösen a IV-es típusú betegséget mutatók esetében. A fenofibrát a húgysav vizeletbe történő kiválasztását fokozó hatással bír, és ezért az ilyen betegeknél további előnyökkel jár.
Pravasztatin
A pravasztatin a 3-hidroxi-3-metil-glutaril-koenzim A- (HMG-CoA) reduktáz, a koleszterin bioszintézisének korai sebességkorlátozó lépését katalizáló enzim kompetitív inhibitora, és kétféle módon fejti ki lipidszintcsökkentő hatását. Először is, a HMG-CoA-reduktáz reverzibilis és specifikus kompetitív gátlásával a koleszterin sejten belüli szintézisének mérsékelt csökkenését váltja ki. Ez a sejtfelszíni LDL-receptorok számának növekedését, valamint a keringő LDL-koleszterin fokozott receptormediált lebontását és clearance-ét eredményezi.
Másodszor, a pravasztatin azáltal gátolja az LDL képződését, hogy az LDL-koleszterin előanyagának,
a VLDL-koleszterinnek a májban zajló szintézisét gátolja.
A pravasztatin egészséges alanyok és magas koleszterinszintű betegek esetében egyaránt csökkenti a következő lipidértékeket: összkoleszterin, LDL-koleszterin, apolipoprotein B, VLDL-koleszterin és trigliceridek, ugyanakkor a HDL-koleszterin és az apolipoprotein A szintje emelkedik.
Pravafenix
A pravasztatin és a fenofibrát külön-külön kifejtett hatása egymást kiegészítő jellegű. A pravasztatin hatékonyabban csökkenti az LDL-koleszetrin és az összkoleszterin szintjét, de a triglicerid és
HDL-koleszterin tekintetében csak mérsékelt hatást fejt ki, míg a fenofibrát nagyon hatékonyan csökkenti a triglicerid és növeli a HDL-koleszterin szintjét, ám csekély hatással van az LDL- koleszterinre.
A fibrátok ezenfelül az LDL-koleszterin-részecskék méretét és denzitását módosító tulajdonságokkal bírnak, ezáltal csökkentik azok atherogenitását.
A kombinációban adott fibrátokról és sztatinokról azt is igazolták, hogy egymást segítő módon növelik a PPARα-receptorok transzkripciós aktivitását.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A Pravafenix 40 mg/160 mg, 40 mg pravasztatin vagy 20 mg szimvasztatin alkalmazásával négy, több vizsgálóhelyen zajló vizsgálatot végeztek: 3 vizsgálat egy 12-hetes randomizált, kettős-vak, aktív kontrollos időszakból és egy nyílt kiterjesztési szakaszból állt, egy pedig egy 24-hetes nyílt vizsgálat volt.
Ezekbe a vizsgálatokba Európában és az USA-ban összesen 1637 olyan beteget vontak be, akiknél
40 mg, önmagában adott pravasztatinnal vagy 20 mg szimvasztatinnal végzett kezelésre nem alakult ki
megfelelő terápiás válasz.
A döntő jelentőségű európai, több vizsgálóhelyen zajló, 64-hetes vizsgálatban, amelynek egy 12-hetes randomizált, kettős vak, két placebós (double-dummy), kétkaros, párhuzamos csoportokat alkalmazó időszak képezte részét, 248, nagy érrendszeri kockázatnak kitett, kevert dyslipidaemiában szenvedő beteget randomizáltak az alábbi két kezelési csoport egyikébe: 40 mg/160 mg Pravafenix vagy 40 mg pravasztatin. Csak azokat a betegeket randomizálták, akik 40 mg pravasztatinnal (naponta egyszer
1 tabletta) végzett 8-hetes kezelés után nem érték el az NCEP ATP III szerinti LDL-koleszterin- és triglicerid-célértéket (100 mg/dl-nél nagyobb LDL és 150 mg/dl-nél nagyobb triglicerid). A
40 mg/160 mg Pravafenix-szel kezelt betegeket a 40 mg pravasztatinnal kezelt betegekkel
hasonlították össze: a Pravafenix a 40 mg pravasztatinhoz képest nagyobb mértékben, szignifikánsan csökkentette a nem-HDL-koleszterin, az LDL-koleszterin és a triglicerid szintjét, illetve szignifikánsan növelte a HDL-koleszterin szintjét (táblázat).
A naponta egyszer 40 mg/160 mg Pravafenix-szel vagy 40 mg pravasztatinnal
| 40 mg | Pravafenix a | |
| 40 mg/160 mg Pravafenix | PRAVASZTATIN | PRAVASZTATIN- |
| na=120 | na=119 | hoz képest |
| Középérték (%)± SEb | Középérték (%)± SEb | p-értékc |
| Nem-HDL-koleszterin –14,1 ± 1,78(mg/dl) | –6,1 ± 1,79 | 0,0018 |
| LDL-koleszterin –11,7 ± 1,75 | –5,9 ± 1,76 | 0,019 |
| HDL-koleszterin +6,5 ± 1,12 | +2,3 ± 1,13 | 0,0089 |
| Triglicerid –22,6 ± 4,37 | –2,0 ± 4,39 | 0,0010 |
| Összkol. (mg/dl) –9,9 ± 1,37 | –4,4 ± 1,38 | 0,006 |
| Apo A1 (g/l) +5,5 ± 0,99 | +2,8 ± 0,97 | 0,058 |
kezelt betegeknél a kiindulástól a 12. hétig kialakuló változások százalékos középértéke
(mg/dl) (mg/dl) (mg/dl)
| Apo B (g/l) | –12,6 ± 1,57 | –3,8 ± 1,53 | <0,0001 |
| Apo B/Apo A1 | –16,3 ± 1,66 | –6,0 ± 1,61 | <0,0001 |
| Fibrinogén (g/l) | –8,8 ± 1,80 | +1,4 ± 1,75 | <0,0001 |
| Ultraérzékeny-CRP | –1,1 ± 0,61 | +0,6 ± 0,70 | 0,003 |
| (mg/l) | |||
| a Betegek száma |
b A 40 mg pravasztatinnal végzett 8-hetes kezelés után mért kiindulási érték és a 40 mg/160 mg Pravafenix-szel vagy 40 mg pravasztatinnal végzett további 12-hetes kezelés utáni érték közötti változás százalékos középértéke (legkisebb négyzetek középértéke ± standard hiba).
c A páronkénti p-érték akkor szignifikáns, ha 0,05-nál nagyobb.
A 40 mg/160 mg Pravafenix hatásait az USA-ban elvégzett hasonló, több vizsgálóhelyen zajló, 64 hetes vizsgálatban megerősítették, amelynek részét képezte egy 12 hetes, randomizált, kettős vak szakasz, és amely a 40 mg/160 mg Pravafenix-et önmagában adott 160 mg fenofibráttal és önmagában adott 40 mg pravasztatinnal hasonlította össze, kevert dyslipidaemiában szenvedő betegeknél. A
40 mg/160 mg Pravafenix fő lipidparaméterekre gyakorolt, 40 mg pravasztatinnal és 160 mg
fenofibráttal végzett monoterápiához viszonyított járulékos előnyét szintén megállapították.
Gyermekek
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a Pravafenix vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől a gyermekpopuláció minden alcsoportjánál a lipoprotein-anyagcsere zavarai és más hiperlipidémiák tekintetében (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati információk).
A fenofibrát pravasztatinnal történő együttes alkalmazásakor semmilyen klinikailag jelentős
farmakokinetikai kölcsönhatást nem figyeltek meg.
Felszívódás
A Pravafenix egy egyszeri adagolású vizsgálatban biológiailag egyenértékű volt az együtt adott fenofibráttal és pravasztatinnal. Egy többszöri adagolású vizsgálatban azonban az eredmények azt mutatták, hogy a készítmény nem egyenértékű, mivel többszöri adagolás után a kombináció fenofibrát összetevőjét illetően 20%-kal alacsonyabb a biohasznosulása. Ez az étel zsírtartalma miatt van.
A fix dózisú kombináció (Pravafenix) ezért nem tekinthető felcserélhetőnek a fenofibrátot, illetve
pravasztatint tartalmazó, monokomponensű gyógyszerek szabad együttes alkalmazásával.
A Pravafenix egyszeri dózisának adását követően farmakokinetikai vizsgálatot végeztek, étkezés utáni és éhgyomri állapotban. E vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az étel hatással van a fix dózisú kombináció felszívódásának sebességére és mértékére. A 160/40 mg fenofibrát/pravasztatin kombináció egyszeri dózisának beadását követően éhgyomri állapotban kisebb a fenofibrinsav biohasznosulása. A fenofibrinsav csökkent AUCt-, AUC∞- és Cmax-értéke (pontbecslés) 30,94%, 10,9%, illetve 68,71%.
A 160/40 mg fenofibrát/pravasztatin vizsgálati készítmény egyszeri dózisának beadása után éhgyomri állapotban nagyobb a pravasztatin biohasznosulása, mint a készítmény egyszeri dózisának étkezés utáni beadását követően. Az AUCt, AUC∞ és Cmax értékének növekedése 111,88%, 114,06%, illetve 115,28%. A fenofibrát különféle formulációinak megfelelően a fix kombinációt étellel ajánlott bevenni, mert a fenofibrát biohasznosulása nagyobb, ha étellel együtt veszik be, és a pravasztatin lipidszintcsökkentő hatásossága nem változik.
Pravasztatin
A pravasztatint orális úton az aktív formájában alkalmazzák. Gyorsan felszívódik, a szérumban a csúcskoncentráció 1–1,5 órával a bevétel után alakul ki. A szájon át alkalmazott adagnak átlagosan 34%-a szívódik fel, abszolút biohasznosulása 17%.
A tápcsatornában jelen levő étel a biohasznosulás csökkenéséhez vezet, de a pravasztatin koleszterinszint-csökkentő hatása ugyanolyan, függetlenül attól, hogy étellel vagy anélkül veszik be.
A felszívódást követően a pravasztatin 66%-a a májon történő első áthaladás (first pass) során
extrakción megy keresztül – ez a hatásának elsődleges helye, egyben a koleszterinszintézis és az
LDL-koleszterin clearance-ének elsődleges helye is. In vitro vizsgálatok igazolták, hogy a pravasztatin a májsejtekbe szállítódik, míg más sejtek lényegesen kisebb felvételt mutatnak. A májon keresztül végbemenő fenti, jelentős „first pass” folyamatot figyelembe véve a pravasztatin plazmakoncentrációi csupán korlátozott értékkel bírnak a lipidszintcsökkentő hatás előrejelzésében.
A plazmakoncentráció a beadott dózissal arányos.
Fenofibrát
A maximális plazmakoncentráció (Cmax) a szájon át történő alkalmazás után 4–5 órával alakul ki. A plazmakoncentráció folyamatos kezelés esetén bármely adott személy esetében stabil.
A fenofibrát felszívódása étellel együtt történő alkalmazás esetén fokozódik. Az étel hatása annak
zsírtartalmával nő: minél nagyobb a lipidtartalom, annál nagyobb a fenofibrát biohasznosulása. Eloszlás
Pravasztatin
A keringő pravasztatin körülbelül 50%-a plazmafehérjékhez kötődik. A megoszlási térfogat körülbelül
0,5 l/kg. A pravasztatin kis mennyiségben átjut a humán anyatejbe.
Fenofibrát
A fenofibrinsav erősen kötődik plazmafehérjékhez (több mint 99%-ban). Biotranszformáció és elimináció
Pravasztatin
A pravasztatint a citokróm P450 nem metabolizálja jelentős mértékben, és a jelek szerint az a P- glikoproteinnek nem szubsztrátja és nem is inhibitora, hanem inkább más szállítófehérjék szubsztrátja. Szájon át történő alkalmazás után a kezdeti dózis 20%-a a vizelettel, 70%-a pedig a széklettel eliminálódik. A szájon át alkalmazott pravasztatin eliminációs felezési ideje 1,5–2 óra a plazmában.
Intravénás alkalmazás után a dózis 47%-a a vesében zajló kiválasztás útján, 53%-a pedig epén keresztül történő kiválasztódás és biológiai átalakulás révén eliminálódik. A pravasztatin fő lebomlási terméke a 3-α-hidroxi izomer metabolit. Ez a metabolit az anyavegyület HMG-CoA-reduktáz-inhibitor aktivitásának egytizedével–egynegyvenedével bír.
A pravasztatin szisztémás clearance-e 0,81 l/h/kg, veseclearance-e pedig 0,38 l/h/kg, ami tubuláris szekrécióra utal.
Fenofibrát
Változatlan formájú fenofibrát nem mutatható ki a plazmában, ahol a fő metabolit a fenofibrinsav. A szer elsősorban a vizelet útján választódik ki. A szer teljes mennyisége gyakorlatilag 6 napon belül eliminálódik. A fenofibrát főként fenofibrinsav formájában, valamint annak glükuronid- konjugátumaként választódik ki. Idős betegeknél a fenofibrinsav látszólagos teljes plazma-clearance-e nem változik meg. A fenofibrinsav eliminációs felezési ideje a plazmában körülbelül 20 óra.
Egyszeri dózis alkalmazását és folyamatos kezelést követően végzett kinetikai vizsgálatok igazolták,
hogy a szer nem akkumulálódik. A fenofibrinsav hemodialízis útján nem eliminálódik.
Gyógyszerészeti jellemzők - PRAVAFENIX 40 MG/160 MG
A kapszula tartalma Laktóz-monohidrát Mikrokristályos cellulóz Aszkorbil-palmitát Povidon K29-32
Karboximetil-keményítő-nátrium Magnézium-sztearát
Talkum Triacetin
Nátrium-hidrogén-karbonát
Lauroil-makrogolgliceridek, 1500-as típus
Hidroxi-propil-cellulóz
Makrogol 20 000
Kapszulahéj Zselatin Indigókármin Fekete vas-oxid Titán-dioxid
Sárga vas-oxid
Poliamid-alumínium-PVC/alumínium buborékcsomagolás. 2 év.
HDPE tartályok.
3 év.
30, 60 és 90 kemény kapszulát tartalmazó poliamid-alumínium-PVC/alumínium buborékcsomagolás.
14, 30, 60 és 90 kapszulát tartalmazó átlátszatlan HDPE tartályok.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.