PREGABALIN VIVANTA 150 MG KEMÉNY KAPSZULA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - PREGABALIN 150 MG
Neuropátiás fájdalom
A készítmény perifériás és centrális neuropátiás fájdalom kezelésére javallott felnőtteknek.
Epilepszia
A készítmény a szekunder generalizációval vagy anélkül fellépő parciális rohamok adjuváns kezelésére ajánlott felnőtteknek.
Generalizált szorongás
A készítmény generalizált szorongás (Generalised Anxiety Disorder – GAD) kezelésére ajánlott felnőtteknek.
Adagolás
A terápiás tartomány 150–600mg naponta, amelyet két vagy három adagra elosztva kell bevenni.
Neuropátiás fájdalom
A pregabalin kezdő adagja 150mg naponta, 2–3adagra elosztva. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi adag 3–7nap múlva 300mg-ra emelhető, és amennyiben szükség van rá, újabb 7nap múlva a napi adag maximum 600mg-ig tovább emelhető.
Epilepszia
A pregabalin kezdő dózisa 150mg naponta, 2–3adagra elosztva. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi dózis egy hét múlva 300mg-ra emelhető. Újabb egy hét múlva a napi dózis maximum 600mg-ig emelhető.
Generalizált szorongás
A dózistartomány 150–600mg naponta, két vagy három adagra elosztva. A kezelés szükségességét rendszeresen újra kell értékelni.
A pregabalin kezdő dózisa 150mg naponta. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi dózis egy hét múlva 300mg-ra emelhető. Egy újabb hét elteltével a napi dózis 450mg-ra emelhető. A 600mg-os maximális napi dózis további egy hét múlva érhető el.
A pregabalin-kezelés felfüggesztése
A jelenlegi klinikai gyakorlat szerint, ha a pregabalin-kezelést fel kell függeszteni, akkor a javallattól függetlenül, fokozatosan, legalább egy hét alatt kell megvonni a gyógyszert (lásd 4.4 és 4.8pont).
Vesekárosodás
A pregabalin a vérkeringésből elsősorban renalis exkrécióval, változatlan formában ürül. Mivel a pregabalin-clearance egyenesen arányos a kreatinin-clearance-szel (lásd 5.2pont), vesekárosodásban szenvedő betegeknél a dózis csökkentésének mértékét a kreatinin-clearance függvényében (CLkr), egyénre szabva kell meghatározni, az 1.táblázatnak megfelelően, amelyet az alábbi képlet segítségével állapítottak meg:
A pregabalint a plazmából hemodialízissel hatékonyan el lehet távolítani (4óra alatt a gyógyszer 50%‑át). Hemodializált betegeknél a napi pregabalin-dózist a vesefunkció alapján kell beállítani. Anapi dózison felül egy kiegészítő dózist kell bevenni közvetlenül mindegyik 4órás hemodialízis kezelés után (lásd 1.táblázat).
1.táblázat A pregabalin-dózis módosítása a vesefunkció alapján
| Kreatinin-clearance (CLkr) (ml/perc) | Pregabalin teljes napi dózis* | Adagolási rend | |
| Kezdő dózis (mg/nap) | Maximális dózis (mg/nap) | ||
| ≥60 | 150 | 600 | BID vagy TID |
| ≥30–<60 | 75 | 300 | BID vagy TID |
| ≥15–<30 | 25-50 | 150 | Naponta egyszer vagy BID |
| <15 | 25 | 75 | Naponta egyszer |
| Kiegészítő dózis hemodialízis után (mg) | |||
| 25 | 100 | Egy adagban+ | |
TID: napi három adagra osztva; BID: napi két adagra osztva
*A teljes napi dózist (mg/nap) az adagolási rendnek megfelelően kell elosztani, hogy megkapjuk a mg/adag értékeket.
+A kiegészítő dózis egy további adagot jelent.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegek kezelésekor nem szükséges a dózis módosítása (lásd 5.2pont).
Gyermekek és serdülők
A pregabalin biztonságosságát és hatásosságát 12évesnél fiatalabb gyermekek és 12–17éves gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.8, 5.1 és 5.2pontban található, de az adagolásra vonatkozóan nem adható ajánlás.
Idősek
Idős betegek esetében szükség lehet a pregabalin-dózisok csökkentésére, amennyiben a betegnek vesekárosodása van (lásd 5.2pont).
Az alkalmazás módja
A készítmény étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is bevehető. A készítmény kizárólag szájon át alkalmazható.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Diabéteszes betegek
A jelenlegi klinikai gyakorlatnak megfelelően, az olyan diabéteszes betegek esetében, akiknél a pregabalin-kezelés során súlygyarapodás jelentkezik, szükség lehet a hypoglykaemiás gyógyszer adagolásának módosítására.
Túlérzékenységi reakciók
A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok során túlérzékenységi reakciókról számoltak be, köztük angiooedemás esetekről. A pregabalin-kezelést azonnal meg kell szakítani, ha megjelennek az angiooedema tünetei, mint például az arc-, a száj körüli vagy felsőlégúti duzzanat.
Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (severe cutaneous adverse reactions, SCARs)
Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (SCARs), köztük Stevens–Johnson-szindrómát (SJS) és toxicus epidermalis necrolysist (TEN) jelentettek ritka előfordulással a pregabalin alkalmazásával kapcsolatban, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek. A gyógyszer rendelésekor tájékoztatni kell a betegeket a súlyos bőrreakciók jeleiről és tüneteiről, és ezek kialakulását szorosan monitorozni kell. Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket vagy tüneteket észlelnek, a pregabalin-kezelést azonnal le kell állítani, és (szükség esetén) mérlegelni kell másik terápiás lehetőség alkalmazását.
Szédülés, aluszékonyság, eszméletvesztés, zavartság és mentális károsodás
A pregabalin-kezelés szédüléssel és aluszékonysággal járhat, amely a véletlen sérülések (elesés) gyakoribb előfordulásához vezethet az idősek körében. A forgalomba hozatalt követően eszméletvesztésről, zavartságról és mentális károsodásról is beszámoltak. Ezért a betegeket tájékoztatni kell arról, hogy legyenek óvatosak mindaddig, amíg meg nem ismerik a gyógyszer lehetséges hatásait.
A látással összefüggő hatások
Kontrollos vizsgálatokban a placebóval kezeltekhez képest a pregabalinnal kezelt betegek nagyobb hányada számolt be homályos látásról, mely az esetek többségében az adagolás folytatásakor megszűnt. A klinikai vizsgálatokban, ahol szemészeti vizsgálatot is végeztek, a látásélesség csökkenésének és a látótéreltérésnek az előfordulási gyakorisága a pregabalinnal kezelt betegeknél magasabb volt, mint a placebóval kezelteknél. A szemfenéki elváltozások incidenciája nagyobb volt a placebóval kezelt betegeknél (lásd 5.1pont).
A forgalomba hozatalt követően látással összefüggő mellékhatásokról, köztük látásvesztésről, homályos látásról vagy a látásélesség egyéb változásairól is beszámoltak, amelyek a legtöbb esetben átmenetiek voltak. A pregabalin elhagyása ezeknek a szemészeti tüneteknek a megszűnését vagy a javulását eredményezheti.
Veseelégtelenség
Veseelégtelenség eseteit jelentették, és néhány esetben a pregabalin alkalmazásának befejezése után ez a mellékhatás reverzibilisnek bizonyult.
Egyidejűleg adott antiepileptikus gyógyszerek megvonása
Nem áll rendelkezésre elegendő adat az egyidejűleg adott antiepileptikus gyógyszerek megvonásáról, amikor a pregabalin kiegészítő adagolásával sikerült a rohamokat kontrollálni, és a pregabalin monoterápia elérése volt a cél.
Pangásos szívelégtelenség
A forgalomba hozatalt követően néhány pregabalint szedő betegnél pangásos szívelégtelenséget jelentettek. Ezeket a reakciókat leginkább idős, cardiovascularisan veszélyeztetett, neuropatiás betegséggel kezelt betegnél alkalmazott pregabalin-kezelés során észlelték. A pregabalint körültekintően kell alkalmazni ezeknél a betegeknél. A pregabalin alkalmazásának felfüggesztésével a reakciók megszűnhetnek.
Gerincvelősérülés következtében kialakult centrális neuropátiás fájdalom kezelése
Gerincvelősérülés következtében kialakult centrális neuropátiás fájdalom kezelése során általában véve a mellékhatások, a központi idegrendszeri mellékhatások és különösen az aluszékonyság előfordulási gyakorisága megnőtt. Ez a tünetek kezeléséhez szükséges egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek (pl. izomrelaxánsok) additív hatásának is tulajdonítható. A pregabalin ebben az állapotban történő felírásakor ezt figyelembe kell venni.
Légzésdepresszió
Súlyos légzésdepresszióról számoltak be a pregabalin alkalmazásával kapcsolatban. Az idősek, illetve azon betegek esetén, akik károsodott légzési funkcióval, légzőszervi vagy neurológiai betegségekkel, vesekárosodással élnek vagy egyidejűleg központi idegrendszeri depresszánsokat alkalmaznak, nagyobb lehet a kockázata annak, hogy ezt a súlyos mellékhatást tapasztalják. Ezen betegeknél szükség lehet a dózis módosítására (lásd 4.2pont).
Öngyilkossági gondolatok és -magatartás
Öngyilkossági gondolatokról és öngyilkos magatartásról számoltak be különböző indikációkban antiepileptikus gyógyszerekkel kezelt betegeknél. Antiepileptikumokkal végzett, randomizált, placebokontrollos vizsgálatok adatainak metaanalízise szintén kimutatta az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkos magatartás kis mértékben megnövekedett kockázatát. Ezen kockázat mechanizmusa nem ismert.
A forgalomba hozatalt követően a pregabalinnal kezelt betegeknél öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás eseteit észlelték (lásd 4.8pont). Egy önkontrollos elrendezésű epidemiológiai vizsgálat (a kezelési időszakok és kezelés nélküli időszakok egyénenkénti összehasonlítása) alapján a pregabalinnal kezelt betegeknél megemelkedett az öngyilkossági magatartás megjelenésének és az öngyilkosság általi halálozásnak a kockázata.
A betegeknek (és a betegek gondozóinak) azt kell tanácsolni, hogy forduljanak orvoshoz, ha öngyilkossági gondolatok vagy öngyilkos magatartás jelei mutatkoznak. A betegeket meg kell figyelni az öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás megjelenésének tekintetében, és a megfelelő kezelést kell fontolóra venni. Öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás megjelenése esetén meg kell fontolni a pregabalin-kezelés felfüggesztését.
A tápcsatorna distalis szakaszának csökkent működése
A forgalomba hozatalt követően a tápcsatorna distalis szakaszának csökkent működésével összefüggő eseményeket (pl. bélelzáródás, paralyticus ileus, székrekedés) jelentettek a pregabalin olyan gyógyszerekkel történő együttes alkalmazásakor, amelyek székrekedést okozhatnak, mint például az opioid analgetikumok. A pregabalin és az opioidok kombinációban történő alkalmazásakor a székrekedést megelőző intézkedések megfontolhatók (különösen nőbetegeknél és időseknél).
Együttes alkalmazás opioidokkal
Kellő körültekintés javasolt pregabalin és opioid együttes felírásakor a központi idegrendszeri depresszió kockázata miatt (lásd 4.5pont). Egy opioidfelhasználók körében végzett eset-kontroll vizsgálatban az opioidokkal egyidejűleg pregabalint kapó betegeknél fokozódott az opioidokhoz kapcsolódó halálozás kockázata az önmagában opioidokat alkalmazóknál tapasztaltakhoz képest (korrigált esélyhányados [adjusted odds ratio, aOR]: 1,68 [95%-os CI: 1,19–2,36]). Ezt a fokozott kockázatot a pregabalin alacsony dózisainál (≤300mg, aOR: 1,52 [95%-os CI: 1,04–2,22]) figyelték meg, és a kockázat a pregabalin nagy dózisainál (>300mg, aOR: 2,51 [95%-os CI: 1,24–5,06]) emelkedő tendenciát mutatott.
Visszaélés, abúzus potenciál vagy függőség
A pregabalin gyógyszerfüggőséget okozhat, ami terápiás dózisoknál is előfordulhat. Abúzus és visszaélés eseteit jelentették. Nagyobb a pregabalinnal való visszaélés, az abúzus és a függőség kockázata azon betegeknél, akiknek az anamnézisében gyógyszerrel való visszaélés szerepel, és az ilyen betegeknél a pregabalint elővigyázatossággal kell alkalmazni. A pregabalin felírása előtt gondosan fel kell mérni a visszaélés, az abúzus és a függőség kockázatát a betegnél.
A pregabalinnal kezelt betegeknél monitorozni kell a pregabalinnal való visszaélés, az abúzus és a függőség tüneteit, mint például a tolerancia kialakulását, a dózisnövelést és a gyógyszerkereső magatartást.
Elvonási tünetek
Elvonási tüneteket figyeltek meg rövid, illetve hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztését követően. A következő tüneteket említették: álmatlanság, fejfájás, hányinger, szorongás, hasmenés, influenza szindróma, idegesség, depresszió, öngyilkossági gondolatok, fájdalom, convulsio, hyperhidrosis és szédülés. A pregabalin alkalmazásának leállítását követően az elvonási tünetek megjelenése gyógyszerfüggőségre utalhat (lásd 4.8pont). Erről a beteget a terápia megkezdésekor tájékoztatni kell. Ha le kell állítani a pregabalin-kezelést, javasolt azt legalább 1hét alatt, fokozatosan megtenni, függetlenül a javallattól (lásd 4.2pont).
A pregabalin alkalmazása során vagy röviddel a pregabalin felfüggesztését követően convulsiók jelentkezhetnek, beleértve a status epilepticust és a generalizált tónusos-klónusos rohamokat.
A hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztésével kapcsolatosan az adatok arra utalnak, hogy az elvonási tünetek előfordulási gyakorisága és súlyossága dózisfüggő lehet.
Encephalopathia
Encephalopathia eseteit jelentették, főleg olyan alapbetegségben szenvedő betegeknél, amely encephalopathiát válthat ki.
Fogamzóképes nők/fogamzásgátlás
A pregabalin alkalmazása a terhesség első trimeszterében súlyos születési rendellenességeket okozhat a születendő gyermeknél. A pregabalint kizárólag abban az esetben szabad alkalmazni a terhesség alatt, ha az anyára gyakorolt előny egyértelműen meghaladja a magzatot érintő lehetséges kockázatot. A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk a kezelés ideje alatt (lásd 4.6pont).
Mivel a pregabalin nagyrészt változatlan formában a vizeletben választódik ki, és emberben csak elenyésző része metabolizálódik (egy adagnak kevesebb, mint 2%-a mutatható ki metabolitok formájában a vizeletből), invitro nem gátolja más gyógyszerek metabolizmusát és nem kötődik plazmafehérjékhez, nem valószínű, hogy a pregabalin farmakokinetikai interakciókat okozna vagy ilyen interakcióknak lenne tárgya.
Invivo vizsgálatok és populációs farmakokinetikai elemzés
Ennek megfelelően invivo vizsgálatokban nem észleltek klinikailag jelentős farmakokinetikai interakciókat pregabalin és fenitoin, karbamazepin, valproinsav, lamotrigin, gabapentin, lorazepám, oxikodon vagy etanol között. A populációs farmakokinetikai elemzés azt mutatta, hogy az orális antidiabetikumok, a diuretikumok, az inzulin, a fenobarbitál, a tiagabin és a topiramát nem befolyásolták klinikai szempontból szignifikánsan a pregabalin clearance-ét.
Orális fogamzásgátlók, noretiszteron és/vagy etinilösztradiol
A pregabalin és noretiszteron és/vagy etinilösztradiol tartalmú orális fogamzásgátlók egyidejű adása egyik hatóanyag egyensúlyi farmakokinetikáját sem befolyásolja.
Központi idegrendszerre ható gyógyszerek
A pregabalin felerősítheti az alkohol és a lorazepám hatását. A forgalomba hozatalt követően pregabalint és opioidokat és/vagy egyéb központi idegrendszeri (CNS) depresszánsokat szedő betegeknél légzési elégtelenséget, kómát és halált jelentettek. Úgy tűnik, hogy a pregabalin hatása hozzáadódik az oxikodon kognitív- és a nagymotoros funkciókat károsító hatásához.
Interakciók időseknél
Idős önkéntesekkel nem végeztek specifikus farmakodinamikai interakciós vizsgálatokat. Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Fogamzóképes nők/fogamzásgátlás
A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk a kezelés ideje alatt (lásd 4.4pont).
Terhesség
Az állatokkal végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást igazoltak (lásd 5.3pont).
Kimutatták, hogy a pregabalin patkányoknál átjut a placentán (lásd 5.2pont). A pregabalin átjuthat az emberi placentán is.
Súlyos veleszületett fejlődési rendellenességek
Egy több mint 2700, az első trimeszter során pregabalinnak kitett terhességet vizsgáló skandináv megfigyeléses vizsgálat adatai alapján a pregabalinnak kitett gyermekgyógyászati populációban (élő vagy halvaszületett) magasabb volt a súlyos veleszületett rendellenességek (major congenital malformations, MCM) előfordulása, mint a nem kitett populációban (5,9% vs. 4,1%).
Az első trimeszterben pregabalinnak kitett gyermekgyógyászati populációban az MCM kockázata valamivel magasabb volt a nem kitett populációhoz képest (korrigált prevalenciaarány és 95%-os konfidenciaintervallum: 1,14 [0,96–1,35]), valamint a lamotriginnek (1,29 [1,01–1,65]) vagy duloxetinnek (1,39 [1,07–1,82]) kitett populációhoz képest is.
A specifikus fejlődési rendellenességekre vonatkozó elemzések nagyobb kockázatot mutattak ki az idegrendszert, a szemet, az orofacialis hasadékokat, a húgyutakat, valamint a nemi szerveket érintő fejlődési rendellenességek tekintetében, a számok azonban alacsonyak voltak, a becslések pedig pontatlanok.
A Pregabalin Vivanta nem alkalmazható terhesség alatt, kivéve, ha erre egyértelműen szükség van (ha az anyára nézve a várható előny nagyobb, mint a magzatra vonatkozó esetleges kockázat).
Szoptatás
A pregabalin kiválasztódik az anyatejbe (lásd 5.2pont). A pregabalin újszülöttre/csecsemőre gyakorolt hatása nem ismert. A pregabalin alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából.
Termékenység
A pregabalin női termékenységre kifejtett hatásaira vonatkozó klinikai adatok nem állnak rendelkezésre.
A pregabalin spermiumok motilitására gyakorolt hatását értékelő klinikai vizsgálatban a pregabalint egészséges férfi önkénteseknél 600mg/nap dózisban alkalmazták. Három hónapos kezelés után a spermiumok motilitására gyakorolt hatást nem találtak.
Egy nőstény patkányokkal végzett fertilitási vizsgálat a reprodukcióra kifejtett mellékhatásokat mutatott. Hím patkányokkal végzett fertilitási vizsgálatok a reprodukcióra és a fejlődésre kifejtett mellékhatásokat mutattak. Ezen adatok klinikai jelentősége nem ismert (lásd 5.3pont).
A pregabalin kismértékben vagy közepes mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A pregabalin szédülést és aluszékonyságot okozhat, ezért befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A betegeket tájékoztatni kell, hogy amíg nem ismerik, hogy a gyógyszer befolyásolja-e ezen képességeiket, ne vezessenek, ne kezeljenek összetett gépeket, illetve ne végezzenek más, potenciálisan veszélyes tevékenységeket.
A pregabalin klinikai vizsgálati programjában több mint 8900beteg kapott pregabalint, közülük több mint 5600-an vettek részt kettős vak, placebokontrollos vizsgálatokban. A leggyakrabban jelentett mellékhatás a szédülés és a somnolentia volt. A mellékhatások általában enyhék, illetve közepes mértékűek voltak. Az összes kontrollos vizsgálatban a pregabalint szedő betegek 12%-ánál függesztették fel a kezelést mellékhatások következtében, míg ez az arány 5% volt a placebót szedő betegek esetében. A kezelés felfüggesztését eredményező leggyakoribb mellékhatás a pregabalint szedő betegcsoportokban a szédülés és a somnolentia volt.
Az alábbi, 2.táblázatban az összes olyan mellékhatás, amely a placebóhoz képest nagyobb gyakorisággal és több, mint egy betegnél fordult elő, szervrendszerenként és előfordulási gyakoriság szerint kerül felsorolásra (nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100–<1/10); nem gyakori (≥1/1000–<1/100); ritka (≥10000<1/1000); nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
A felsorolt mellékhatások az alapbetegséggel és/vagy az egyidejűleg szedett gyógyszerekkel is összefüggésben lehetnek.
Gerincvelősérülés következtében kialakult centrális neuropátiás fájdalom kezelése során általában véve a mellékhatások, a központi idegrendszeri nemkívánatos események és különösen az aluszékonyság előfordulási gyakorisága megnőtt (lásd 4.4pont).
Az alábbi felsorolásban a forgalomba hozatalt követően jelentett további mellékhatások dőlt betűvel vannak feltüntetve.
2.táblázat a pregabalin mellékhatásai
| Szervrendszeri kategória | Mellékhatások |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |
| Gyakori | Nasopharyngitis |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Neutropenia |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Túlérzékenység |
| Ritka | Angiooedema, allergiás reakció |
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | |
| Gyakori | Megnövekedett étvágy |
| Nem gyakori | Étvágytalanság, hypoglykaemia |
| Pszichiátriai kórképek | |
| Gyakori | Eufórikus hangulat, zavartság, ingerlékenység, dezorientáció, insomnia, csökkent libidó |
| Nem gyakori | Hallucináció, pánikroham, nyugtalanság, agitáció, depresszió, depresszív hangulat, emelkedett hangulat, agresszió, hangulati hullámzások, deperszonalizáció, szótalálási nehézség, kóros álmok, megnövekedett libidó, anorgasmia, apátia |
| Ritka | Gátlások felszabadulása, öngyilkos magatartás, öngyilkossági gondolatok |
| Nem ismert | Gyógyszerfüggőség |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nagyon gyakori | Szédülés, somnolentia, fejfájás |
| Gyakori | Ataxia, koordinációs zavar, tremor, dysarthria, amnézia, memóriakárosodás, figyelemzavar, paraesthesia, hypaesthesia, szedáció, egyensúlyzavar, letargia |
| Nem gyakori | Syncope, stupor, myoclonus, eszméletvesztés, pszichomotoros hiperaktivitás, dyskinesia, posturalis szédülés, intenciós tremor, nystagmus, kognitív zavar, mentális károsodás, beszédzavar, hyporeflexia, hyperaesthesia, égő érzés, ízérzés hiánya, rossz közérzet |
| Ritka | Convulsiók, parosmia, hypokinesia, dysgraphia, parkinsonizmus |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | |
| Gyakori | Homályos látás, diplopia |
| Nem gyakori | Perifériás látás elvesztése, látászavar, szemduzzanat, látótérkiesés, csökkent látásélesség, szemfájdalom, asthenopia, szikralátás, száraz szem, fokozott könnyezés, szemirritáció |
| Ritka | Látásvesztés, keratitis, oscillopsia, térlátás-érzékelés megváltozása, mydriasis, strabismus, szemkáprázás |
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | |
| Gyakori | Vertigo |
| Nem gyakori | Hyperacusis |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | |
| Nem gyakori | Tachycardia, I.fokú atrioventricularis blokk, sinus bradycardia, pangásos szívelégtelenség |
| Ritka | QT-távolság megnyúlása, sinus tachycardia, sinus arrhythmia |
| Érbetegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Hypotonia, hypertonia, hőhullámok, kipirulás, hideg végtagok |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Dyspnoe, orrvérzés, köhögés, orrdugulás, rhinitis, horkolás, orrszárazság |
| Ritka | Tüdőoedema, torokszorítás-érzés |
| Nem ismert | Légzésdepresszió |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |
| Gyakori | Hányás, hányinger, székrekedés, hasmenés, flatulentia, haspuffadás, szájszárazság |
| Nem gyakori | Gastrooesophagealis reflux betegség, fokozott nyálelválasztás, orális hypaesthesia |
| Ritka | Ascites, pancreatitis, nyelvduzzanat, dysphagia |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | |
| Nem gyakori | Emelkedett májenzimszintek* |
| Ritka | Icterus |
| Nagyon ritka | Májelégtelenség, hepatitis |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |
| Nem gyakori | Papulás bőrkiütés, urticaria, hyperhidrosis, viszketés |
| Ritka | Toxikus epidermalis necrolysis,Stevens–Johnson-szindróma, hideg verítékezés, |
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | |
| Gyakori | Izomgörcs, ízületi fájdalom, hátfájdalom, végtagfájdalom, nyaki izomgörcs |
| Nem gyakori | Ízületi duzzanat, myalgia, izomrángás, nyakfájdalom, izommerevség |
| Ritka | Rhabdomyolysis |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Vizelet inkontinencia, dysuria |
| Ritka | Veseelégtelenség, oliguria, vizeletretenció |
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | |
| Gyakori | Erectilis dysfunctio |
| Nem gyakori | Szexuális funkciózavar, késői ejakuláció, dysmenorrhoea, emlőfájdalom |
| Ritka | Amenorrhoea, emlőváladékozás, az emlő megnagyobbodása, gynaecomastia |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | |
| Gyakori | Perifériás oedema, oedema, rendellenes testtartás, elesés, részegség érzése, abnormalitás érzése, fáradtság, |
| Nem gyakori | Generalizált oedema, arc oedema, mellkasi szorító érzés, fájdalom, láz, szomjúság, hidegrázás, asthenia |
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | |
| Gyakori | Testtömeg-növekedés |
| Nem gyakori | A kreatin-foszfokináz szintjének emelkedése a vérben, emelkedett vércukorszint, thrombocytaszám-csökkenés, a vér emelkedett kreatininszintje, a vér káliumszintjének csökkenése, testtömegcsökkenés |
| Ritka | Fehérvérsejtszám-csökkenés |
* Emelkedett glutamát-piruvát-transzamináz (GPT) más néven alanin-aminotranszferáz (ALAT) és emelkedett glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) más néven aszpartát-aminotranszferáz (ASAT).
Elvonási tüneteket figyeltek meg rövid-, illetve hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztését követően. A következő tüneteket jelentették: álmatlanság, fejfájás, hányinger, szorongás, hasmenés, influenza szindróma, convulsiók, idegesség, depresszió, öngyilkossági gondolatok, fájdalom, hyperhidrosis és szédülés. Ezek a tünetek gyógyszerfüggőségre utalhatnak. Erről a beteget a terápia megkezdésekor tájékoztatni kell.
A hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztésével kapcsolatosan az adatok arra utalnak, hogy az elvonási tünetek előfordulási gyakorisága és súlyossága dózisfüggő lehet (lásd 4.2 és 4.4pont).
Gyermekek és serdülők
Öt, másodlagos generalizációval járó vagy anélküli parciális rohamokban szenvedő betegek bevonásával végzett gyermekgyógyászati vizsgálat (4 és 16éves kor közötti betegekkel végzett 12hetes hatásossági és biztonságossági vizsgálat, n=295; 1hónapos és 4évesnél fiatalabb kor közötti betegekkel végzett 14napos hatásossági és biztonságossági vizsgálat, n=175; farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálat, n=65; és két 1éves, nyílt elrendezésű, utánkövetéses biztonságossági vizsgálat, n=54 és n=431) megfigyelései alapján a pregabalin biztonságossági profilja hasonló volt a felnőtt epilepsziás betegek körében végzett vizsgálatok során megfigyelthez. A pregabalin-kezeléssel végzett 12hetes vizsgálatban leggyakrabban megfigyelt mellékhatások a somnolentia, láz, felsőlégúti fertőzés, fokozott étvágy, testtömeg-gyarapodás és a nasopharyngitis voltak. A pregabalin-kezeléssel végzett 14napos vizsgálatban leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos események a somnolentia, a felső légúti fertőzés és a láz voltak (lásd 4.2, 5.1 és 5.2pont).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V.függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A forgalomba hozatalt követően a pregabalin túladagolása esetén leggyakrabban jelentett mellékhatások a somnolentia, zavart állapot, agitáció és nyugtalanság voltak.
Görcsrohamokról is beszámoltak.
Ritkán kómás esetekről számoltak be.
A pregabalin túladagolása esetén általános támogató kezelés alkalmazandó, illetve szükség szerint hemodialízisre is sor kerülhet (lásd 4.2pont, 1.táblázat).
Farmakológiai tulajdonságok - PREGABALIN 150 MG
Farmakoterápiás csoport: antiepileptikumok, egyéb antiepileptikumok, ATC kód: N03AX16
A hatóanyag, a pregabalin egy gamma-aminovajsav analóg ((S)-3-(aminometil)-5-metilhexanoinsav).
Hatásmechanizmus
A pregabalin a központi idegrendszerben a feszültségfüggő kalciumcsatornák egyik járulékos alegységéhez (alfa2-deltafehérjéhez) kötődik.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Neuropátiás fájdalom
Diabéteszes neuropátiában, posztherpeszes neuralgiában és gerincvelősérülésben végzett klinikai vizsgálatok a pregabalin hatékonyságát igazolták. A neuropátiás fájdalom más típusaiban hatékonyságát nem vizsgálták.
A pregabalint 10, kontrollos klinikai vizsgálatban mintegy 13héten át vizsgálták napi kétszeri adagolással, és mintegy 8héten át, napi háromszori adagolással. Összességében a napi kétszeri és háromszori adagolási mód biztonságossági és hatékonysági profilja hasonló volt.
A mintegy 12hétig tartó, perifériás és centrális neuropátiás fájdalom indikációban végzett klinikai vizsgálatok során, a fájdalom csökkenését tapasztalták már a kezelés első hetében és végig a kezelés alatt.
A perifériás neuropátiás fájdalom indikációban végzett kontrollos klinikai vizsgálatokban a pregabalinnal kezelt betegek 35%-a, illetve a placebóval kezelt betegek 18%-a számolt be a fájdalomindex 50%-os javulásáról. Azon betegek közül, akik nem tapasztaltak aluszékonyságot, ilyen javulást a pregabalinnal kezelt betegek 33%-ánál, illetve a placebóval kezelt betegek 18%-ánál figyeltek meg. Azon betegek esetén, akik aluszékonyságot tapasztaltak, a válaszarány a pregabalint szedőknél 48%-os, a placebót szedőknél 16%-os volt.
A centrális neuropátiás fájdalom indikációban végzett kontrollos klinikai vizsgálatokban pregabalinnal kezelt betegek 22%-a, illetve a placebóval kezelt betegek 7%-a számolt be a fájdalomindex 50%-os javulásáról.
Epilepszia
Kiegészítő kezelés
A pregabalint 3 kontrollos klinikai vizsgálatban 12héten át vizsgálták napi kétszeri vagy napi háromszori adagolás mellett. Összességében a napi kétszeri és háromszori adagolási mód biztonságossági és hatékonysági profilja hasonló volt.
A rohamok gyakoriságának csökkenését már a kezelés első hetében észlelték.
Gyermekek és serdülők
A pregabalin hatásosságát és biztonságosságát 12évesnél fiatalabb és serdülőkorú gyermekgyógyászati betegek epilepsziájának adjuváns kezelésére nem igazolták. Egy farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálatban, amelybe 3hónapostól 16éves korig vontak be parciális rohamokban szenvedő betegeket (n=65), a megfigyelt nemkívánatos események hasonlóak voltak a felnőttek körében észleltekhez. Egy 12hetes, placebokontrollos 4 és 16éves kor közötti gyermekek és serdülők (n=295) bevonásával végzett, és egy 14napos, placebokontrollos, 1hónapos és 4 évesnél fiatalabb kor közötti gyermekek (n=175) bevonásával végzett, a parciális rohamok kezelésére kiegészítő terápiaként alkalmazott pregabalin hatásosságának és biztonságosságának felmérésére szolgáló vizsgálat eredményei, valamint két 3hónapos és 16éves kor közötti epilepsziás gyermekgyógyászati betegekkel (n=54 és n=431) végzett 1éves, nyílt elrendezésű biztonságossági vizsgálat eredményei azt mutaják, hogy mellékhatásként gyakrabban figyeltek meg lázat és felső légúti fertőzéseket, mint a felnőtt epilepsziás betegekkel végzett vizsgálatokban (lásd 4.2, 4.8 és 5.2pont).
A 12hetes placebokontrollos vizsgálatban a (4 és 16éves kor közötti) gyermekgyógyászati betegek 2,5mg/ttkg/nap (legfeljebb 150mg/nap) dózisban pregabalint, 10mg/ttkg/nap (legfeljebb 600mg/nap) dózisban pregabalint, vagy placebót kaptak. Azoknak a százalékos aránya, akiknél a kiindulási értékhez képest legalább 50%-kal csökkent a parciális rohamok gyakorisága, 40,6% volt a 10mg/ttkg/nap dózisú pregabalinnal kezelt betegeknél (p=0,0068 a placebóhoz viszonyítva), 29,1% volt a 2,5mg/ttkg/nap dózisú pregabalinnal kezelt betegeknél (p=0,2600 a placebóhoz viszonyítva), és 22,6% volt a placebót kapóknál.
A 14napos placebokontrollos vizsgálatban a (1hónapos és 4évesnél fiatalabb kor közötti) gyermekgyógyászati betegek pregabalint 7mg/ttkg/nap dózisban, pregabalint 14mg/ttkg/nap dózisban, vagy placebót kaptak. A rohamok 24órás medián gyakorisága a kiinduláskor és az utolsó viziten 4,7 és 3,8 volt a 7mg/ttkg/nap dózisban pregabalint kapók esetében, 5,4 és 1,4 volt a 14mg/ttkg/nap dózisban pregabalint kapók esetében, valamint 2,9 és 2,3 a placebót kapók esetében. A 14mg/ttkg/nap dózisban adott pregabalin jelentősen csökkentette a parciális rohamok log-transzformált gyakoriságát a placebóhoz képest (p=0,0223); a 7mg/ttkg/nap dózisban adott pregabalin nem mutatott javulást a placebóhoz viszonyítva.
Egy 12hetes, placebokontrollos vizsgálatban részt vevő, primer generalizált tónusos-clonusos (PGTC) görcsrohamokban szenvedő 219beteg (5–65éves, köztük 66beteg életkora 5–16év volt) 5mg/ttkg/nap (legfeljebb 300mg/nap) pregabalint, 10mg/ttkg/nap (legfeljebb 600mg/nap) pregabalint vagy placebót kapott adjuváns kezelésként. Azoknak a betegeknek a százalékos aránya, akiknél a kiindulási értékhez képest legalább 50%-kal csökkent a PGTC-rohamok gyakorisága, 41,3% volt az 5mg/ttkg/nap pregabalint, 38,9% volt a 10mg/ttkg/nap pregabalint, illetve 41,7% volt a placebót kapók esetében.
Monoterápia (újonnan diagnosztizált esetek)
A pregabalint egy 56héten át tartó kontrollos klinikai vizsgálatban értékelték, napi kétszeri adagolásban. A pregabalinnal a lamotriginhez képest nem sikerült non-inferioritást („nem rosszabb, mint”) elérni a hat hónapos rohammentesség, mint végpont tekintetében. A pregabalin és a lamotrigin hasonlóan biztonságos és jól tolerálható volt.
Generalizált szorongás
A pregabalinnal végzett vizsgálatok: 6kontrollos vizsgálat, amelyek 4–6hétig tartottak, egy idősek körében végzett vizsgálat, amely 8hétig tartott, valamint egy hosszú távú relapszus-prevenciós vizsgálat, amely egy 6hónapig tartó kettős vak relapszus-prevenciós szakaszt is magában foglalt.
A GAD tüneteinek a Hamilton-féle szorongás értékelő skálán (Hamilton Anxiety Rating Scale [HAM‑A]) mért enyhülése a kezelés első hetében már megfigyelhető volt.
A kontrollos klinikai vizsgálatok (4–8hetes időtartamban) során a pregabalinnal kezelt betegek 52%‑ánál, és a placebót kapó betegek 38%-ánál figyeltek meg legalább 50%-os javulást a HAM-A-összpontértékben a vizsgálat megkezdésétől a végpontig.
Kontrollos vizsgálatokban a placebóval kezeltekhez képest a pregabalinnal kezelt betegek nagyobb hányada számolt be homályos látásról, amely a legtöbb esetben a kezelés folytatásával megszűnt.
Kontrollos klinikai vizsgálatokban szemészeti vizsgálatokat (köztük a látásélességet, a látótér szabályos vizsgálatát és pupillatágításban végzett szemfenékvizsgálatot) végeztek több mint 3600betegnél. Ezeknél a betegeknél, a pregabalinnal kezelt betegek 6,5%-ánál és a placebóval kezeltek 4,8%-ánál a látásélesség csökkent. A pregabalinnal kezeltek 12,4%-ánál, a placebóval kezelt betegek 11,7%-ánál látótér eltérést mutattak ki. Szemfenéki elváltozásokat a pregabalinnal kezelt betegek 1,7%-ánál, a placebóval kezeltek 2,1%-ánál figyeltek meg.
A pregabalin egyensúlyi farmakokinetikája egészséges önkénteseknél, antiepileptikumokat szedő epilepsziás betegeknél és krónikus fájdalomban szenvedő betegeknél hasonló.
Felszívódás
A pregabalin éhgyomorra adva gyorsan felszívódik, csúcskoncentrációja a plazmában mind egyszeri, mind többszöri adagolás után egy órán belül alakul ki. A pregabalin becsült orális biohasznosulása ≥90%, amely független a dózistól. Ismételt adagolás után az egyensúlyi állapot 24–48órán belül kialakul. A pregabalin felszívódásának üteme lelassul, ha étellel együtt veszik be, a Cmax kb. 25‑30%‑kal csökken, a tmax pedig kb. 2,5órával később jön létre. Ugyanakkor, a pregabalin étellel együtt való adagolása nem befolyásolja klinikailag szignifikánsan a pregabalin abszorpciójának mértékét.
Eloszlás
Preklinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy egereknél, patkányoknál és majmoknál a pregabalin átjut a vér-agy gáton. A pregabalin patkányoknál átjut a placentán, és laktáló patkányok tejében is jelen van. Embernél a pregabalin látszólagos megoszlási térfogata orális adagolás után kb. 0,56l/ttkg. A pregabalin nem kötődik plazmafehérjékhez.
Biotranszformáció
A pregabalin metabolizmusa emberben elhanyagolható. Radioaktívan jelölt pregabalin adagolása után a vizeletben kimutatott radioaktivitás 98%-át a változatlan formájú pregabalin adta. A pregabalin vizeletben megtalálható fő metabolitja, a pregabalin N-metilált származéka adta a dózis 0,9%-át. Preklinikai vizsgálatokban nem volt jele a pregabalin S-enantiomerből R-enantiomerré való racemizációjának.
Elimináció
A pregabalin eliminációja a vérkeringésből elsősorban renális exkrécióval, változatlan formában történik. A pregabalin közepes eliminációs felezési ideje 6,3óra. A pregabalin plazma- és vese-clearance-e egyenesen arányos a kreatinin-clearance-szel (lásd 5.2pont, Vesekárosodás).
Vesekárosodásban szenvedő vagy hemodializált betegeknél a dózis módosítása szükséges (lásd 4.2pont, 1.táblázat).
Linearitás/nem-linearitás
A pregabalin farmakokinetikája az ajánlott napi dózisok mellett lineáris. A pregabalin farmakokinetikájának egyének közötti variabilitása alacsony (<20%). A többszöri adagolás farmakokinetikája levezethető az egyszeri adagolás adataiból. Ezért a pregabalin plazmakoncentrációjának rutinszerű monitorozása nem szükséges.
Nem
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a pregabalin plazmakoncentrációját klinikai szempontból nem befolyásolja szignifikánsan a beteg neme.
Vesekárosodás
A pregabalin clearance-e egyenesen arányos a kreatinin-clearance-ével. Továbbá, a pregabalin hemodialízissel hatékonyan eltávolítható a plazmából (egy 4órás hemodialízis kezelés után a pregabalin plazmakoncentrációja kb. 50%-kal csökken). Mivel a pregabalin nagyrészt a vesén keresztül ürül, vesekárosodásban szenvedő betegeknél a dózist csökkenteni kell, illetve hemodialízis után kiegészítő dózist kell beadni (lásd 4.2pont, 1.táblázat).
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegekkel nem végeztek specifikus farmakokinetikai vizsgálatokat. Mivel a pregabalin nem metabolizálódik szignifikánsan, és nagyrészt változatlan formában választódik ki a vizeletben, nem valószínű, hogy a csökkent májműködés szignifikánsan megváltoztatná a pregabalin plazmakoncentrációit.
Gyermekek és serdülők
A pregabalin farmakokinetikáját egy farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálat során epilepsziás gyermekgyógyászati betegek körében (korcsoportok: 1–23hónapos, 2–6éves, 7–11éves, valamint 12‑16éves), 2,5mg, 5mg, 10mg és 15mg/ttkg/nap dózisszinteken értékelték.
Miután gyermekgyógyászati betegeknek éhgyomorra peros pregabalint adtak, a maximális plazmakoncentráció eléréséhez szükséges idő általában hasonló volt az összes korcsoportban, és 0,5‑2órával a dózis beadása után következett be.
A pregabalin Cmax és AUC paraméterei minden korcsoportban a dózis növelésével lineárisan emelkedtek. A 30kg, vagy annál nagyobb testtömegű betegekhez viszonyítva a 30kg alatti gyermekgyógyászati betegek esetében az AUC 30%-kal alacsonyabb volt, a 43%-os, emelkedett testtömeg szerint korrigált clearance miatt.
Gyermekgyógyászati betegeknél 6éves korig a pregabalin terminális felezési idejének átlagértéke 3‑4óra volt, míg 7éves és annál idősebb betegeknél ez az érték 4–6óra volt.
A populációs farmakokinetikai elemzés azt mutatta, hogy a kreatinin-clearance a pregabalin orális clearance-ének szignifikáns kovariánsa, míg a testtömeg a pregabalin látszólagos orális eloszlási térfogatának szignifikáns kovariánsa volt, és ezek a kapcsolatok gyermekgyógyászati és felnőtt betegek esetében is hasonlóak voltak.
A pregabalin farmakokinetikáját 3hónaposnál fiatalabb betegek körében nem vizsgálták (lásd 4.2, 4.8 és 5.1pont).
Idősek
A pregabalin clearance-e a korral általában csökken. A pregabalin clearance-ének csökkenése szájon át történő adagolást követően az időskorral összefüggő kreatinin-clearance csökkenésének felel meg. Az időskorral összefüggő vesekárosodás fennállása esetén szükségessé válhat a pregabalin dózisának csökkentése (lásd 4.2pont, 1.táblázat).
Szoptató anyák
A 12óránként adott 150mg pregabalin (300mg-os napi dózis) farmakokinetikáját 10szoptató anya esetében értékelték, akiknél már legalább 12hét eltelt a szülés óta. A szoptatás nem fejtett ki hatást, vagy csak kismértékű hatást fejtett ki a pregabalin farmakokinetikájára. A pregabalin kiválasztódott az anyatejbe, ahol az átlagos dinamikus egyensúlyi állapotú koncentrációja az anya plazmájában mért értéknek kb. 76%-a volt. Az anyatejből a csecsemőbe átjutó becsült dózis (150ml/ttkg/nap átlagos tejfogyasztást feltételezve) 0,31mg/ttkg/nap lenne a 300mg/nap dózist kapó anyák esetén, illetve 0,62mg/ttkg/nap a 600mg/nap dózist kapó anyák esetében. Ezek a becsült dózisok az anya teljes napi dózisának kb. 7%-át jelentik, mg/ttkg alapján számítva.
Gyógyszerészeti jellemzők - PREGABALIN 150 MG
Pregabalin Vivanta 75mg és 300mg kemény kapszula
Kapszulatöltet:
mannit
talkum
Kapszulahéj:
zselatin
titán-dioxid (E171)
vörös vas-oxid (E172)
tisztított víz
Jelölőfesték:
sellak
fekete vas-oxid (E172)
kálium-hidroxid
propilénglikol
Pregabalin Vivanta 150mg kemény kapszula
Kapszulatöltet:
mannit
talkum
Kapszulahéj:
zselatin
titán-dioxid (E171)
tisztított víz
Jelölőfesték:
sellak
fekete vas-oxid (E172)
kálium-hidroxid
propilénglikol
14db, 21db, 56db, 70db, 84db, 100db vagy 112db kemény kapszula Al/PVC/Aclar vagy Al/PVC/PVdC buborékcsomagolásban, dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.