PREGABALIN ZENTIVA 150 MG KEMÉNY KAPSZULA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - PREGABALIN 150 MG
Neuropátiás fájdalom
A Pregabalin Zentiva perifériás és centrális neuropátiás fájdalom kezelésére javallott felnőtteknek.
Epilepszia
A Pregabalin Zentiva szekunder generalizációval vagy anélkül fellépő parciális rohamok adjuváns kezelésére javallott felnőtteknek.
Generalizált szorongás
A Pregabalin Zentiva generalizált szorongás (Generalised Anxiety Disorder – GAD) kezelésére
javallott felnőtteknek.
Adagolás
A terápiás tartomány 150–600 mg naponta, amelyet két vagy három adagra elosztva kell bevenni.
Neuropatiás fájdalom
A pregabalin kezdő adagja 150 mg naponta, két vagy három adagra elosztva. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi adag 3–7 nap múlva 300 mg-ra emelhető, és amennyiben szükség van rá, újabb 7 nap múlva a napi adag maximum 600 mg-ig tovább emelhető.
Epilepszia
A pregabalin kezdő adagja 150 mg naponta, két vagy három adagra elosztva. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi adag egy hét múlva 300 mg-ra emelhető. Újabb egy hét múlva a napi adag maximum 600 mg-ig emelhető.
Generalizált szorongás
A dózistartomány 150–600 mg naponta, két vagy három adagra elosztva. A kezelés szükségességét rendszeresen újra kell értékelni. A pregabalin kezdő adagja 150 mg naponta. Az egyénenként változó hatás és tolerabilitás függvényében a napi adag egy hét múlva 300 mg-ra emelhető. Egy újabb hét elteltével a napi adag 450 mg-ra emelhető. A 600 mg-os maximális napi adag további egy hét múlva érhető el.
A pregabalinkezelés felfüggesztése
A jelenlegi klinikai gyakorlat szerint, ha a pregabalinkezelést fel kell függeszteni, akkor a javallattól függetlenül, fokozatosan, legalább egy hét alatt kell elvonni a gyógyszert (lásd 4.4 és 4.8 pont).
Vesekárosodás
A pregabalin a vérkeringésből elsősorban renalis exkrécióval ürül változatlan formában. Mivel a pregabalinclearance egyenesen arányos a kreatininclearance-szel (lásd 5.2 pont), beszűkült vesefunkciójú betegeknél az adag csökkentésének mértékét a kreatininclearance függvényében (CLkr), egyénre szabva kell meghatározni, az 1. táblázatnak megfelelően, amelyet az alábbi képlet segítségével állapítottak meg:
CLkr (ml/perc) =
1,23 × [140 – életkor (évek)] × testtömeg (kg) (× 0,85 nőbetegek esetén) szérum kreatinin (µmol/l)
A pregabalint a plazmából hemodialízissel hatékonyan el lehet távolítani (4 óra alatt a gyógyszer 50%-át). Hemodializált betegekben a napi pregabalinadagot a vesefunkció alapján kell beállítani. A napi adagon felül egy kiegészítő adagot kell bevenni közvetlenül mindegyik 4 órás hemodialízis kezelés után (lásd 1. táblázat).
-
táblázat. A pregabalinadag módosítása a vesefunkció alapján
Kreatininclearance (CLkr) (ml/perc) Pregabalin teljes napi dózis * Adagolási rend Kezdő adag(mg/nap) Maximális adag (mg/nap) ≥60 150 600 BID vagy TID ≥30 – <60 75 300 BID vagy TID ≥15 – <30 25 – 50 150 Naponta egyszer vagy BID <15 25 75 Naponta egyszer Kiegészítő adag hemodialízis után (mg) 25 100 Egy adagban+ TID: napi három adagban BID: napi két adagban
* A teljes napi dózist (mg/nap) az adagolási rendnek megfelelően kell felosztani, hogy megkapjuk a
mg/adag értékeket.
+ A kiegészítő adag egy további adagot jelent.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegek kezelésekor nem szükséges az adag módosítása (lásd 5.2 pont).
Gyermekek és serdülők
A pregabalin biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők
(12 – 17 éves korúak) esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.8, 5.1 és 5.2 pontban található, de az adagolásra vonatkozóan nem adható ajánlás.
Idősek
Idős betegek esetében szükség lehet a pregabalin adagok csökkentésére, amennyiben a beteg csökkent vesefunkciójú (lásd 5.2 pont).
Az alkalmazás módja
A Pregabalin Zentiva étkezés közben vagy attól függetlenül is bevehető.
A Pregabalin Zentiva csak szájon át alkalmazható.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Diabéteszes betegek
A jelenlegi klinikai gyakorlatnak megfelelően az olyan diabéteszes betegek esetében, akiknél a pregabalinkezelés során súlygyarapodás jelentkezik, szükség lehet a hypoglykaemiás gyógyszer adagolásának módosítására.
Túlérzékenységi reakciók
A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok során túlérzékenységi reakciókról számoltak be, köztük angioödémás esetekről. A pregabalinkezelést azonnal meg kell szakítani, ha megjelennek az angioödéma tünetei, mint az arc vagy száj körüli vagy felső légúti duzzanat.
Bőrt érintő, súlyos mellékhatások (SCARs)
Bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (SCARs), köztük Stevens–Johnson-szindrómát (SJS) és toxicus epidermalis necrolysist (TEN) jelentettek ritka előfordulással a pregabalin alkalmazásával kapcsolatban, amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek. A gyógyszer rendelésekor tájékoztatni kell a betegeket a súlyos bőrreakciók jeleiről és tüneteiről, és ezek kialakulását szorosan monitorozni kell. Amennyiben ilyen reakciók kialakulására utaló jeleket vagy tüneteket észlelnek, a pregabalin kezelést azonnal le kell állítani, és (szükség esetén) mérlegelni kell másik terápiás lehetőség alkalmazását.
Szédülés, aluszékonyság, eszméletvesztés, zavartság és mentális károsodás
A pregabalinkezelés szédüléssel és aluszékonysággal járhat, amely a véletlen sérülések (elesés) gyakoribb előfordulásához vezethet az idősek körében. A forgalomba hozatalt követően eszméletvesztést, zavartságot és mentális károsodást jelentettek még. Ezért a betegeket tájékoztatni kell arról, hogy legyenek óvatosak mindaddig, amíg meg nem ismerik a gyógyszer lehetséges hatásait.
A látással összefüggő hatások
Kontrollos vizsgálatokban a placebóval kezeltekhez képest a pregabalinnal kezelt betegek nagyobb hányada számolt be homályos látásról, mely az esetek többségében az adagolás folytatásakor
megszűnt. A klinikai vizsgálatokban, ahol szemészeti vizsgálatot is végeztek, a látásélesség csökkenésének és a látótér eltérésnek az előfordulási gyakorisága a pregabalinnal kezelt betegeknél magasabb volt, mint a placebóval kezelteknél. A szemfenéki elváltozások incidenciája nagyobb volt a placebóval kezelt betegeknél (lásd 5.1 pont).
A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok során látással összefüggő mellékhatásokról, köztük látásvesztésről, homályos látásról vagy a látásélesség egyéb változásairól is beszámoltak, melyek a legtöbb esetben átmenetiek voltak. A pregabalin elhagyása ezeknek a szemészeti tüneteknek a megszűnését vagy a javulását eredményezheti.
Veseelégtelenség
Veseelégtelenség eseteit jelentették, és néhány esetben a pregabalin alkalmazásának befejezése után ezek a mellékhatások reverzibilisnek bizonyultak.
Egyidejűleg adott antiepileptikus gyógyszerek elvonása
Nem áll rendelkezésre elegendő adat az egyidejűleg adott antiepileptikus gyógyszerek elvonásáról, amikor a pregabalin kiegészítő adagolásával sikerült a rohamokat megfékezni, és a pregabalin monoterápia elérése a cél.
Pangásos szívelégtelenség
A forgalomba hozatalt követően néhány pregabalint szedő betegnél pangásos szívelégtelenséget jelentettek. Ezek a reakciók leginkább idős, kardiovaszkulárisan veszélyeztetett betegnél a neuropátiás fájdalom javallatban alkalmazott pregabalinkezelés folyamán láthatók. A pregabalint óvatosan kell alkalmazni ezeknél a betegeknél. A pregabalin alkalmazásának felfüggesztésével a reakciók megszűnhetnek.
Gerincvelő-sérülés következtében kialakult centrális neuropátiás fájdalom kezelése
Gerincvelő-sérülés következtében kialakult centrális neuropátiás fájdalom kezelése során általában véve a mellékhatások, a központi idegrendszeri mellékhatások és különösen az aluszékonyság előfordulási gyakorisága megnőtt. Ez a tünetek kezeléséhez szükséges egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek (pl. izomrelaxánsok) additív hatásának is tulajdonítható. A pregabalin ebben az állapotban történő felírásakor ezt figyelembe kell venni.
Légzésdepresszió
Súlyos légzésdepresszióról számoltak be a pregabalin alkalmazásával kapcsolatban. Az idősek, illetve azon betegek esetén, akik károsodott légzési funkcióval, légzőszervi vagy neurológiai betegségekkel, vesekárosodással élnek vagy egyidejűleg központi idegrendszeri depresszánsokat alkalmaznak, nagyobb lehet a kockázata annak, hogy ezt a súlyos mellékhatást tapasztalják. Ezen betegeknél szükség lehet az adag módosítására (lásd 4.2 pont).
Öngyilkossági gondolatok és magatartás
Öngyilkossági gondolatokról és magatartásról számoltak be különböző indikációkban antiepileptikus gyógyszerekkel kezelt betegeknél. Antiepileptikumokkal végzett, randomizált, placebokontrollos vizsgálatok egyesített adatainak metaanalízise szintén kimutatta az öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás kis mértékben megnövekedett kockázatát. Ezen kockázat mechanizmusa nem ismert. A forgalomba hozatalt követően a pregabalinnal kezelt betegeknél öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás eseteit észlelték (lásd 4.8 pont). Egy önkontrollos elrendezésű epidemiológiai vizsgálat (a kezelési időszakok és kezelés nélküli időszakok egyénenkénti összehasonlítása) alapján a pregabalinnal kezelt betegeknél megemelkedett az öngyilkossági magatartás megjelenésének és az öngyilkosság általi halálozásnak a kockázata.
A betegeknek (és a betegek gondozóinak) tanácsolni kell, hogy forduljanak orvoshoz, ha öngyilkossági gondolatok vagy öngyilkos magatartás jelei mutatkoznak. A betegeket meg kell figyelni az öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás megjelenésének tekintetében, és a megfelelő kezelést kell fontolóra venni. Öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás megjelenése esetén meg kell fontolni a pregabalin-kezelés felfüggesztését.
A tápcsatorna distalis szakaszának csökkent működése
A forgalomba hozatalt követően a tápcsatorna distalis szakaszának csökkent működésével összefüggő eseményeket (pl. bélelzáródás, paralyticus ileus, székrekedés) jelentettek a pregabalin olyan gyógyszerekkel történő együttes alkalmazásakor, melyek székrekedést okozhatnak, mint például az opioid analgetikumok. A pregabalin és az opioidok kombinációban történő alkalmazásakor a székrekedést megelőző intézkedések megfontolhatók (különösen nőbetegeknél és időseknél).
Együttes alkalmazás opioidokkal
Kellő körültekintés javasolt pregabalin és opioid együttes felírásakor a központi idegrendszeri depresszió kockázata miatt (lásd 4.5 pont). Egy opioidfelhasználók körében végzett eset-kontroll vizsgálatban az opioidokkal egyidejűleg pregabalinnal kezelt betegeknél fokozódott az opioidokhoz kapcsolódó halálozás kockázata az önmagában opioidokat alkalmazóknál tapasztaltakhoz képest (korrigált esélyhányados [adjusted odds ratio, aOR]: 1,68 [95%-os CI: 1,19–2,36]). Ezt a fokozott kockázatot a pregabalin alacsony dózisainál (≤ 300 mg, aOR: 1,52 [95%-os CI: 1,04-2,22]) figyelték meg, és a kockázat a pregabalin nagy dózisainál (> 300 mg, aOR: 2,51 [95%-os CI: 1,24 – 5,06]) emelkedő tendenciát mutatott.
Visszaélés, abúzuspotenciál vagy függőség
A pregabalin gyógyszerfüggőséget okozhat, ami terápiás dózisoknál is előfordulhat. Abúzus és visszaélés eseteit jelentették. Nagyobb a pregabalinnal való visszaélés, az abúzus és a függőség kockázata azon a betegeknél, akik az anamnézisében gyógyszerrel való visszaélés szerepel, és az ilyen betegeknél a pregabalint elővigyázatossággal kell alkalmazni. A pregabalin felírása előtt gondosan fel kell mérni a visszaélés, abúzus és függőség kockázatát a betegnél.
A pregabalinnal kezelt betegeknél monitorozni kell a pregabalinnal való visszaélés, az abúzus és a függőség jeleit és tüneteit, mint például a tolerancia kialakulását, a dózisnövelést és a gyógyszerkereső magatartást.
Elvonási tünetek
Elvonási tüneteket figyeltek meg rövid, illetve hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztését követően. A következő tüneteket jelentették: álmatlanság, fejfájás, hányinger, szorongás, hasmenés, influenza szindróma, idegesség, depresszió, öngyilkossági gondolatok, fájdalom, convulsio, hyperhidrosis és szédülés. A pregabalin alkalmazásának leállítását követően az elvonási tünetek megjelenése gyógyszerfüggőségre utalhat (lásd 4.8 pont). Erről a beteget a terápia megkezdésekor tájékoztatni kell. Ha le kell állítani a pregabalin-kezelést, javasolt azt legalább 1 hét alatt, fokozatosan megtenni, függetlenül a javallattól (lásd 4.2 pont).
A pregabalin alkalmazása során vagy röviddel a pregabalin felfüggesztését követően convulsiók
jelentkezhetnek, beleértve a status epilepticust és a generalizált tónusos-klónusos rohamokat.
A hosszú távú pregabalinkezelés felfüggesztésével kapcsolatosan az adatok arra utalnak, hogy az
elvonási tünetek előfordulási gyakorisága és súlyossága dózisfüggő lehet.
Encephalopathia
Encephalopathia eseteit jelentették, főleg olyan alapbetegségben szenvedő betegeknél, amely
encephalopathiát válthat ki.
Fogamzóképes nők/fogamzásgátlás
A Pregabalin Zentiva alkalmazása a terhesség első trimeszterében súlyos születési rendellenességeket okozhat a születendő gyermekben. A pregabalint kizárólag abban az esetben szabad alkalmazni a terhesség alatt, ha az anyára gyakorolt előny egyértelműen meghaladja a magzatot érintő lehetséges kockázatot. A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk a kezelés ideje alatt (lásd 4.6 pont).
Laktóz
A Pregabalin Zentiva kemény kapszula laktóz-monohidrátot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Mivel a pregabalin nagyrészt változatlan formában a vizeletben választódik ki, és emberben csak elenyésző része metabolizálódik (egy adag kevesebb, mint 2%-a mutatható ki metabolitok formájában a vizeletből), in vitro nem gátolja más gyógyszerek metabolizmusát, és nem kötődik plazmafehérjékhez, nem valószínű, hogy a pregabalin farmakokinetikai interakciókat okozna, vagy ilyen interakcióknak lenne tárgya.
In vivo vizsgálatok és populációs farmakokinetikai elemzés
Ennek megfelelően in vivo vizsgálatokban nem észleltek klinikailag jelentős farmakokinetikai interakciókat pregabalin és fenitoin, karbamazepin, valproinsav, lamotrigin, gabapentin, lorazepám, oxikodon vagy etanol között. A populációs farmakokinetikai elemzés azt mutatta, hogy az orális antidiabetikumok, a diuretikumok, az inzulin, a fenobarbitál, a tiagabin és a topiramát nem befolyásolták klinikai szempontból szignifikánsan a pregabalin clearance-ét.
Orális fogamzásgátlók, noretiszteron és/vagy etinil-ösztradiol
A pregabalin- és noretiszteron- és/vagy etinil-ösztradiol-tartalmú orális fogamzásgátlók egyidejű adása
egyik szer egyensúlyi farmakokinetikáját sem befolyásolja.
Központi idegrendszerre ható gyógyszerkészítmények
A pregabalin potenciálhatja az alkohol és a lorazepám hatását.
A forgalomba hozatalt követően pregabalint és opioidokat és/vagy egyéb központi idegrendszeri depresszánsokat szedő betegeknél légzési elégtelenséget, kómát és halált jelentettek. Úgy tűnik, hogy az oxikodon és a pregabalin hatása összeadódik a kognitív és a durva motoros funkciók csökkentésében.
Interakciók időseknél
Idős önkéntesekben nem végeztek specifikus farmakodinamikai interakciós vizsgálatokat. Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Fogamzóképes nők/fogamzásgátlás
A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazniuk a kezelés ideje alatt (lásd 4.4 pont).
Terhesség
Az állatokon végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont).
Kimutatták, hogy a pregabalin patkányokban átjut a placentán (lásd 5.2 pont). A pregabalin átjuthat az emberi placentán is.
Súlyos veleszületett fejlődési rendellenességek
Egy több mint 2700, az első trimeszter során pregabalinnak kitett terhességet vizsgáló skandináv megfigyeléses vizsgálat adatai alapján a pregabalinnak kitett gyermekgyógyászati populációban (élő vagy halvaszületett) magasabb volt a súlyos veleszületett rendellenességek (major congenital malformations, MCM) előfordulása, mint a nem kitett populációban (5,9% vs. 4,1%).
Az első trimeszterben pregabalinnak kitett gyermekgyógyászati populációban az MCM kockázata
valamivel magasabb volt a nem kitett populációhoz képest (korrigált prevalenciaarány és 95%-os
konfidenciaintervallum: 1,14 [0,96–1,35]), valamint a lamotriginnek (1,29 [1,01–1,65]) vagy duloxetinnek (1,39 [1,07–1,82]) kitett populációhoz képest is.
A specifikus fejlődési rendellenességekre vonatkozó elemzések nagyobb kockázatot mutattak ki az idegrendszert, a szemet, az orofacialis hasadékokat, a húgyutakat, valamint a nemi szerveket érintő fejlődési rendellenességek tekintetében, a számok azonban alacsonyak voltak, a becslések pedig pontatlanok.
A pregabalint a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van (ha az anyára nézve a várható előny nagyobb, mint a magzatra vonatkozó esetleges kockázat).
Szoptatás
A pregabalin kiválasztódik az emberi anyatejbe (lásd 5.2 pont). A pregabalin hatása(i) az újszülött gyermekre/csecsemőre nem ismertek. A pregabalin alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy megszakítják a kezelést – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve.
Termékenység
Nincsenek klinikai adatok a pregabalin női termékenységre kifejtett hatásaira vonatkozóan.
A pregabalin spermiumok motilitására gyakorolt hatását értékelő klinikai vizsgálatban a pregabalint egészséges férfi önkénteseknél 600 mg/nap dózisban alkalmazták. Három hónapos kezelés után nem volt a spermiumok motilitására gyakorolt hatás.
Egy nőstény patkányokkal végzett fertilitási vizsgálat nem kívánatos reproduktív hatásokat mutatott. Hím patkányokkal végzett fertilitási vizsgálatok a termékenységre és a fejlődésre kifejtett nem kívánatos hatásokat mutattak. Ezen adatok klinikai jelentősége nem ismert (lásd 5.3 pont).
A pregabalin kismértékben vagy mérsékelten befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A pregabalin szédülést és aluszékonyságot okozhat, ezért befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A betegeket tájékoztatni kell, hogy addig, amíg nem ismerik, hogy a gyógyszer befolyásolja-e ezen képességeiket, ne vezessenek, ne kezeljenek összetett gépeket, illetve ne végezzenek más, potenciálisan veszélyes tevékenységeket.
A pregabalin klinikai programjában több, mint 8 900 beteg kapott pregabalint, közülük több, mint 5 600-an vettek részt kettős vak, placebokontrollos vizsgálatokban. A leggyakrabban jelentett mellékhatás a szédülés és az aluszékonyság volt. A mellékhatások általában enyhék illetve közepes
fokúak voltak. Az összes kontrollos vizsgálatban a pregabalint szedő betegek 12%-ánál függesztették fel a kezelést mellékhatások következtében, míg ez az arány 5% volt a placebót szedő betegek esetében. A kezelés felfüggesztését eredményező leggyakoribb mellékhatás a pregabalint szedő betegcsoportokban a szédülés és az aluszékonyság volt.
Az alábbi 2. táblázatban van felsorolva az összes mellékhatás szervrendszerenként és előfordulási gyakoriság szerint (nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 –
<1/100), ritka (≥10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg), amely a placebóhoz képest nagyobb gyakorisággal és több, mint egy betegben fordult elő. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
A felsorolt mellékhatások az alapbetegséggel és/vagy az egyidejűleg szedett gyógyszerekkel is
összefüggésben lehetnek.
Gerincvelő-sérülés következtében kialakult centrális neuropátiás fájdalom kezelése során általában véve a mellékhatások, a központi idegrendszeri nemkívánatos események és különösen az aluszékonyság előfordulási gyakorisága megnőtt (lásd 4.4 pont).
Az alábbi táblázatban a forgalomba hozatalt követő tapasztalatból származó további hatások dőlt
betűvel vannak feltüntetve.
-
táblázat. A pregabalin gyógyszermellékhatásai
| Szervrendszer | Gyógyszermellékhatások |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |
| Gyakori | Nasopharyngitis |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Neutropenia |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Túlérzékenység |
| Ritka | Angiooedema, allergiás reakció |
| Anyagcsere-és táplálkozási betegségek és tünetek | |
| Gyakori | Megnövekedett étvágy |
| Nem gyakori | Anorexia, hypoglykaemia |
| Pszichiátriai kórképek | |
| Gyakori | Eufórikus hangulat, zavartság, ingerlékenység, dezorientáció, insomnia, csökkent libidó |
| Nem gyakori | Hallucináció, pánikroham, nyugtalanság, agitáció, depresszió, depresszív hangulat, emelkedett hangulat, agresszió, hangulati hullámzások, deperszonalizáció, szótalálási nehézség, kóros álmok, megnövekedett libidó, anorgasmia, apátia |
| Ritka | Gátlások felszabadulása, öngyilkos magatartás, öngyilkossági gondolatok |
| Nem ismert | Gyógyszerfüggőség |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nagyon gyakori | Szédülés, aluszékonyság, fejfájás |
| Gyakori | Ataxia, koordinációs zavar, tremor, dysarthria, amnézia, memóriakárosodás, figyelemzavar, paraesthesia, hypaesthesia, szedáció, egyensúlyzavar, letargia |
| Nem gyakori | Syncope, stupor, myoclonus, eszméletvesztés, pszichomotoros hiperaktivitás, dyskinesia, posturalis szédülés, intenciós tremor, nystagmus, kognitív zavar, mentális károsodás, beszédzavar, hyporeflexia, hyperaesthesia, égő érzés, ízérzés hiánya, rossz közérzet |
| Ritka | Convulsiók, parosmia, hypokinesia, dysgraphia, parkinsonizmus |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | |
| Gyakori | Homályos látás, diplopia |
| Szervrendszer | Gyógyszermellékhatások |
| Nem gyakori | Perifériás látás elvesztése, látászavar, szemduzzanat, látótérkiesés, csökkent látásélesség, szemfájdalom, asthenopia, szikralátás, száraz szem, fokozott könnyezés, szemirritáció |
| Ritka | Látásvesztés, keratitis, oscillopsia, térlátás-érzékelés megváltozása, mydriasis, strabismus, szemkáprázás |
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | |
| Gyakori | Vertigo |
| Nem gyakori | Hyperacusis |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | |
| Nem gyakori | Tachycardia, I. fokú atrioventricularis blokk, sinus bradycardia, pangásos szívelégtelenség |
| Ritka | QT távolság megnyúlása, sinus tachycardia, sinus arrhythmia |
| Érbetegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Hypotonia, hypertonia, hőhullámok, kipirulás,hideg végtagok |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Dyspnoe, orrvérzés, köhögés, orrdugulás, rhinitis, horkolás, orrszárazság |
| Ritka | Tüdőödéma, torokszorítás-érzés |
| Nem ismert | Légzésdepresszió |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |
| Gyakori | Hányás, hányinger, székrekedés, hasmenés, flatulentia, haspuffadás, szájszárazság |
| Nem gyakori | Gastrooesophagealis reflux betegség, fokozott nyálelválasztás, orális hypaesthesia |
| Ritka | Ascites, pancreatitis, nyelvduzzanat, dysphagia |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | |
| Nem gyakori | Megemelkedett májenzimszintek* |
| Ritka | Icterus |
| Nagyon ritka | Májelégtelenség, hepatitis |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |
| Nem gyakori | Papulosus bőrkiütés, urticaria, hyperhidrosis,viszketés |
| Ritka | Toxicus epidermalis necrolysis, Stevens-Johnson szindróma, hideg verítékezés |
| A csont-és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | |
| Gyakori | Izomgörcs, ízületi fájdalom, hátfájdalom, végtagok fájdalma, nyaki izomgörcs |
| Nem gyakori | Ízületi duzzanat, myalgia, izomrángás, nyakfájdalom, izommerevség |
| Ritka | Rhabdomyolysis |
| Vese-és húgyúti betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Vizeletinkontinencia, dysuria |
| Szervrendszer | Gyógyszermellékhatások |
| Ritka | Veseelégtelenség, oliguria, vizeletretenció |
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | |
| Gyakori | Erectilis dysfunctio |
| Nem gyakori | Szexuális zavar, késői ejakuláció, dysmenorrhoea, emlőfájdalom |
| Ritka | Amenorrhoea, emlőváladékozás, az emlőmegnagyobbodása, gynaecomastia |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | |
| Gyakori | Perifériás oedema, oedema, rendellenes testtartás, elesés, részegség érzése, szokatlanság érzése, fáradtság |
| Nem gyakori | Generalizált oedema, arcoedema, mellkasi szorító érzés, fájdalom, láz, szomjúság, hidegrázás, asthenia |
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | |
| Gyakori | Testtömeg-növekedés |
| Nem gyakori | A vérben a kreatinin-foszfokináz szintjének emelkedése, emelkedett vércukorszint, thrombocytaszám-csökkenés, a vér emelkedett kreatininszintje, vér káliumszintjének csökkenése, testtömegcsökkenés |
| Ritka | Fehérvérsejtszám-csökkenés |
*Emelkedett glutamát-piruvát-transzaminázszint (GPT) és emelkedett glutamát-oxálacetát-transzaminázszint (GOT).
Elvonási tüneteket figyeltek meg rövid illetve hosszú távú pregabalin-kezelés felfüggesztését követően. A következő tüneteket jelentették: álmatlanság, fejfájás, hányinger, szorongás, hasmenés, influenza szindróma, convulsiók, idegesség, depresszió, öngyilkossági gondolatok, fájdalom, hyperhidrosis és szédülés. Ezek a tünetek gyógyszerfüggőségre utalhatnak. Erről a beteget a terápia megkezdésekor tájékoztatni kell.
A hosszú távú pregabalinkezelés felfüggesztésével kapcsolatosan az adatok arra utalnak, hogy az
elvonási tünetek előfordulási gyakorisága és súlyossága dózisfüggő lehet (lásd 4.2 és 4.4 pont).
Gyermekek és serdülők
Öt, másodlagos generalizációval járó vagy anélküli parciális rohamokban szenvedő beteggel végzett gyermekgyógyászati vizsgálat (4 és 16 éves kor közötti betegekkel végzett 12 hetes hatásossági és biztonságossági vizsgálat, n = 295; 1 hónapos és 4 évesnél fiatalabb kor közötti betegekkel végzett 14 napos hatásossági és biztonságossági vizsgálat, n = 175; farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálat, n = 65 és két 1 éves nyílt, követéses biztonságossági vizsgálat, n = 54 és n = 431) megfigyelései alapján a pregabalin biztonságossági profilja hasonló volt a felnőtt epilepsziás betegek körében végzett vizsgálatok során megfigyelthez. A pregabalinkezeléssel végzett 12 hetes vizsgálatban leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos események az aluszékonyság, láz, felső légúti
fertőzés, megnövekedett étvágy, testsúlygyarapodás és nasopharyngitis voltak. A pregabalinkezeléssel végzett 14 napos vizsgálatban leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos események a somnolentia, a felső légúti fertőzés és a láz voltak (lásd 4.2, 5.1 és 5.2 pont).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A forgalomba hozatalt követően a pregabalin túladagolása esetén leggyakrabban jelentett mellékhatás
az aluszékonyság, zavart állapot, agitáció, nyugtalanság volt. Görcsrohamokról is beszámoltak.
Ritkán kómás esetekről számoltak be.
A pregabalin túladagolása esetén általános támogató kezelésre van szükség, illetve szükség szerint hemodialízisre is sor kerülhet (lásd 4.2 pont, 1. táblázat).
Farmakológiai tulajdonságok - PREGABALIN 150 MG
Farmakoterápiás csoport: analgetikumok, egyéb fájdalom- és lázcsillapítók, ATC kód: N02BF02.
A hatóanyag, a pregabalin egy gamma-aminovajsav-analóg [(S)-3-(aminometil)-5-metilhexanoinsav]. Hatásmechanizmus
A pregabalin a központi idegrendszerben a feszültségfüggő kalciumcsatornák egyik járulékos
alegységéhez kötődik (α2-δ fehérjéhez).
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Neuropátiás fájdalom
Diabéteszes neuropátiában, posztherpeszes neuralgiában és gerincvelő-sérülésben végzett vizsgálatok a pregabalin hatásosságát igazolták. A neuropátiás fájdalom más típusaiban a hatásosságát nem vizsgálták.
A pregabalint 10 kontrollos klinikai vizsgálatban legfeljebb 13 héten át vizsgálták napi kétszeri adagolással és legfeljebb 8 héten át napi háromszori adagolással. Összességében a napi kétszeri és háromszori adagolási mód biztonságossági és hatásossági profilja hasonló volt.
A legfeljebb 12 hétig tartó, perifériás és centrális neuropátiás fájdalom indikációban végzett klinikai vizsgálatok során a fájdalom csökkenését tapasztalták már a kezelés első hetében és végig a kezelés alatt.
A perifériás neuropátiás fájdalom indikációban végzett kontrollos klinikai vizsgálatokban a pregabalinnal kezelt betegek 35%-ának, illetve a placebóval kezelt betegek 18%-ának számolt be a fájdalom index 50%-os javulásáról. Azon betegek közül, akik nem tapasztaltak aluszékonyságot, ilyen javulást a pregabalinnal kezelt betegek 33%-ánál, illetve a placebóval kezelt betegek 18%-ánál figyeltek meg.
Azon betegek esetén, akik aluszékonyságot tapasztaltak, a válaszarány a pregabalint szedőknél 48%-os, a placebót szedőknél 16%-os volt.
A centrális neuropátiás fájdalom indikációban végzett kontrollos klinikai vizsgálatban a pregabalinnal kezelt betegek 22%-a, illetve a placebóval kezelt betegek 7%-a számolt be a fájdalomindex 50%-os javulásáról.
Epilepszia
Kiegészítő kezelés
A pregabalint 3 kontrollos klinikai vizsgálatban 12 héten át vizsgálták napi kétszeri vagy napi háromszori adagolás mellett. Összességében a napi kétszeri és háromszori adagolási mód biztonságossági és hatásossági profilja hasonló volt.
A rohamgyakoriság csökkenését a kezelés első hetében észlelték.
Gyermekek és serdülők
A pregabalin hatásosságát és biztonságosságát 12 évesnél fiatalabb és serdülőkorú gyermekgyógyászati betegek epilepsziájának adjuváns kezelésére nem igazolták. Egy farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálatban, amelybe 3 hónapostól 16 éves korig vontak be parciális rohamokban szenvedő betegeket (n = 65), a megfigyelt nemkívánatos események hasonlóak voltak a felnőttek körében észleltekhez. Egy 12 hetes, placebokontrollos, 4 és 16 éves kor közötti gyermekek (n = 295) bevonásával végzett, valamint és egy 14 napos placebokontrollos, 1 hónapos és 4 évesnél fiatalabb kor közötti gyermekek (n = 175) bevonásával végzett, a parciális rohamok kezelésére kiegészítő terápiaként alkalmazott pregabalin hatásosságának és biztonságosságának felmérésére szolgáló vizsgálat eredményei, valamint két, 3 hónapos és 16 éves kor közötti epilepsziás gyermekgyógyászati betegekkel (sorrendben n = 54 és n = 431) végzett 1 éves, nyílt biztonságossági vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy mellékhatásként gyakrabban figyeltek meg lázat és felső légúti fertőzéseket, mint a felnőtt epilepsziás betegekkel végzett vizsgálatokban (lásd 4.2, 4.8 és
pont).
A 12 hetes placebokontrollos vizsgálatban a gyermekgyógyászati (4 és 16 éves kor közötti) betegek 2,5 mg/ttkg/nap (legfeljebb 150 mg/nap) dózisban pregabalint, 10 mg/ttkg/nap (legfeljebb
600 mg/nap) dózisban pregabalint vagy placebót kaptak. Azoknak a százalékos aránya, akiknél a kiindulási értékhez képest legalább 50%-kal csökkent a parciális rohamok gyakorisága, 40,6% volt a 10 mg/ttkg/nap dózisú pregabalinnal kezelt betegeknél (p = 0,0068 a placebóhoz viszonyítva), 29,1% volt a 2,5 mg/ttkg/nap dózisú pregabalinnal kezelt betegeknél (p = 0,2600 a placebóhoz viszonyítva), és 22,6% volt a placebót kapóknál.
A 14 napos placebokontrollos vizsgálatban az (1 hónapos és 4 évesnél fiatalabb kor közötti) gyermekgyógyászati betegek pregabalint 7 mg/ttkg/nap dózisban, pregabalint 14 mg/ttkg/nap dózisban vagy placebót kaptak. A rohamok 24 órás medián gyakorisága a kiinduláskor és az utolsó viziten 4,7 és 3,8 volt a 7 mg/ttkg/nap dózisban pregabalint kapók esetében, 5,4 és 1,4 volt a 14 mg/ttkg/nap dózisban pregabalint kapók esetében, valamint 2,9 és 2,3 a placebót kapók esetében. A 14 mg/ttkg/nap dózisban adott pregabalin jelentősen csökkentette a parciális rohamok logtranszformált gyakoriságát a placebóhoz képest (p = 0,0223); a 7 mg/ttkg/nap dózisban adott pregabalin nem mutatott javulást a placebóhoz viszonyítva.
Egy 12 hetes, placebokontrollos vizsgálatban résztvevő primer generalizált tónusos-clonusos (PGTC) görcsrohamokban szenvedő 219 beteg (5–65 éves, köztük 66 beteg életkora 5-16 év volt)
-
mg/ttkg/nap (legfeljebb 300 mg/nap) pregabalint, 10 mg/ttkg/nap (legfeljebb 600 mg/nap) pregabalint vagy placebót kapott adjuváns kezelésként. Azoknak a betegeknek a százalékos aránya, akiknél a kiindulási értékhez képest legalább 50%-kal csökkent a PGTC-rohamok gyakorisága 41,3% volt az 5 mg/ttkg/nap pregabalint, 38,9% volt a 10 mg/ttkg/nap pregabalint, illetve 41,7% volt a placebót kapók esetében.
Monoterápia (újonnan diagnosztizált esetek)
A pregabalint egy 56 héten át tartó kontrollos klinikai vizsgálatban értékelték, napi kétszeri adagolásban. A pregabalinnal a lamotriginhez képest nem sikerült non-inferioritást („nem rosszabb, mint”) elérni a hathónapos rohammentesség mint végpont tekintetében. A pregabalin és a lamotrigin ugyanolyan biztonságos és jól tolerálható volt.
Generalizált szorongás
A pregabalint tanulmányozták 6 kontrollos vizsgálatban 4-6 hétig, egy idősek körében végzett vizsgálatban 8 hétig, valamint egy hosszú távú relapszusprevenciós vizsgálatban, amely egy 6 hónapig tartó kettős vak relapszusprevenciós szakaszt is magában foglalt.
A GAD tüneteinek a Hamilton-féle szorongásértékelő skálán (Hamilton Anxiety Rating Scale [HAM-A]) mért enyhülését a kezelés első hetében észlelték.
A kontrollos klinikai vizsgálatok (4 – 8 hetes időtartamban) során a pregabalinnal kezelt betegek 52%-ánál és a placebót kapó betegek 38%-ánál figyeltek meg legalább 50%-os javulást a HAM-A összpontértékben a vizsgálat megkezdésétől a végpontig.
Kontrollos vizsgálatokban a placebóval kezeltekhez képest a pregabalinnal kezelt betegek nagyobb
hányada számolt be homályos látásról, mely a legtöbb esetben a kezelés folytatásával megszűnt.
Kontrollos klinikai vizsgálatokban szemészeti vizsgálatokat (köztük a látásélesség, a látótér szabályos vizsgálatát és pupillatágításban végzett szemfenékvizsgálatot) végeztek több, mint 3600 betegnél.
Ezeknél a betegeknél, a pregabalinnal kezelt betegek 6,5%-ánál és a placebóval kezeltek 4,8%-ánál a látásélesség csökkent. A pregabalinnal kezeltek 12,4%-ánál, a placebóval kezelt betegek 11,7%-ánál látótéreltérést mutattak ki. Szemfenéki elváltozásokat a pregabalinnal kezelt betegek 1,7%-ánál, a placebóval kezeltek 2,1%-ánál figyeltek meg.
A pregabalin egyensúlyi farmakokinetikája hasonló egészséges önkéntesekben, antiepileptikumokat
szedő epilepsziás betegekben és krónikus fájdalomban szenvedő betegekben.
Felszívódás
A pregabalin éhgyomorra adva gyorsan felszívódik, csúcskoncentrációja a plazmában mind egyszeri, mind többszöri adagolás után egy órán belül alakul ki. A pregabalin becsült orális biohasznosulása
≥ 90%, amely független a dózistól. Ismételt adagolás után az egyensúlyi állapot 24–48 órán belül kialakul. A pregabalin felszívódásának az üteme lelassul, ha étellel együtt veszik be, a Cmax kb. 25–30%kal csökken, a tmax pedig kb. 2,5 órával később jön létre. A pregabalin étellel együtt való adagolása nem befolyásolja klinikailag szignifikánsan a pregabalin abszorpciójának a mértékét.
Eloszlás
Preklinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy egerekben, patkányokban és majmokban a pregabalin átjut a vér-agy gáton. A pregabalin patkányokban átjut a placentán, és laktáló patkányok tejében is jelen van. Emberben a pregabalin látszólagos megoszlási térfogata orális adagolás után kb. 0,56 l/kg. A pregabalin nem kötődik plazmafehérjékhez.
Biotranszformáció
A pregabalin metabolizmusa emberben elhanyagolható. Radioaktívan jelölt pregabalin adagolása után a vizeletben kimutatott radioaktivitás 98%-át a változatlan formájú pregabalin adta.
A pregabalin vizeletben megtalálható fő metabolitja, a pregabalin N-metilált származéka adta a dózis 0,9%-át. Preklinikai vizsgálatokban nem volt jele a pregabalin S-enantiomerből R-enantiomerré való racemizációjának.
Elimináció
A pregabalin eliminációja a vérkeringésből elsősorban renális exkrécióval történik változatlan formában. A pregabalin közepes elimininációs felezési ideje 6,3 óra. A pregabalin plazma- és vese-clearance-e egyenesen arányos a kreatinin clearance-ével (lásd 5.2 pont, Vesekárosodás).
Beszűkült vesefunkciójú illetve hemodializált betegeknél az adag módosítása szükséges (lásd 4.2 pont, 1. táblázat).
Linearitás/nonlinearitás
A pregabalin farmakokinetikája az ajánlott napi adagok mellett lineáris. A pregabalin farmakokinetikájának egyének közötti variabilitása alacsony (<20%). A többszöri adagolás farmakokinetikája levezethető az egyszeri adagolás adataiból. Ezért a pregabalin plazmakoncentrációjának rutinszerű monitorozása nem szükséges.
Nem
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a pregabalin plazmakoncentrációját klinikai szempontból szignifikánsan nem befolyásolja a beteg neme.
Vesekárosodás
A pregabalin clearance-e egyenesen arányos a kreatinin clearance-ével. Továbbá, a pregabalin hemodialízissel hatékonyan eltávolítható a plazmából (egy 4 órás hemodialízis kezelés után a
pregabalin plazmakoncentrációja kb. 50%-kal csökken). Mivel a pregabalin nagyrészt a vesén keresztül ürül, vesekárosodásban szenvedő betegeknél az adagot csökkenteni kell, illetve hemodialízis után kiegészítő adagot kell beadni (lásd 4.2 pont, 1. táblázat).
Májkárosodás
Csökkent májfunkciójú betegeken nem végeztek specifikus farmakokinetikai vizsgálatokat. Mivel a pregabalin nem metabolizálódik szignifikánsan, és nagyrészt változatlan formában választódik ki a vizeletben, nem valószínű, hogy a csökkent májműködés szignifikánsan megváltoztatná a pregabalin plazmakoncentrációit.
Gyermekek és serdülők
A pregabalin farmakokinetikáját egy farmakokinetikai és tolerálhatósági vizsgálat során epilepsziás gyermekgyógyászati betegek körében (korcsoportok: 1–23 hónapos, 2–6 éves, 7–11 éves, valamint 12–16 éves korig), 2,5 mg, 5 mg, 10 mg és 15 mg/ttkg/nap dózisszinteken értékelték.
Miután gyermekgyógyászati betegeknek éhgyomorra per os pregabalint adtak, a maximális plazmakoncentráció eléréséhez szükséges idő általában hasonló volt a teljes korcsoportban, és 0,5-2 órával a dózis beadása után következett be.
A pregabalin Cmax és AUC paraméterei minden korcsoportban a dózis növelésével lineárisan emelkedtek. A 30 kg vagy annál nagyobb testtömegű betegekhez viszonyítva a 30 kg alatti gyermekgyógyászati betegek esetében az AUC 30%-kal alacsonyabb volt, a 43%-os, emelkedett testtömeg szerint korrigált clearance miatt.
Gyermekgyógyászati betegeknél 6 éves korig a pregabalin terminális felezési idejének az átlagértéke 3-4 óra volt, míg 7 éves és annál idősebb betegeknél ez az érték 4–6 óra volt.
A populációs farmakokinetikai elemzés azt mutatta, hogy a kreatininclearance a pregabalin oralis clearance-ének szignifikáns kovariánsa, míg a testtömeg a pregabalin látszólagos oralis eloszlási térfogatának szignifikáns kovariánsa volt, és ezek a kapcsolatok gyermekgyógyászati és felnőtt betegek esetében is hasonlóak voltak.
A pregabalin farmakokinetikáját 3 hónaposnál fiatalabb betegek körében nem vizsgálták (lásd 4.2, 4.8 és 5.1 pont).
Idősek
A pregabalin clearance-e a korral általában csökken. A pregabalinclearance csökkenése per os beadást követően a kreatininclearance korfüggő csökkenésének felel meg. Korfüggő beszűkült vesefunkció fennállása esetén szükségessé válhat a pregabalin adagjának csökkentése (lásd 4.2 pont, 1. táblázat).
Szoptató anyák
12 óránként adott 150 mg pregabalin (300 mg-os napi dózis) farmakokinetikáját 10 szoptató anya esetében értékelték, akiknél már legalább 12 hét eltelt a szülés óta. A szoptatás nem fejtett ki hatást, vagy csak kismértékű hatást fejtett ki a pregabalin farmakokinetikájára. A pregabalin kiválasztódott az anyatejbe, ahol az átlagos dinamikus egyensúlyi állapotú koncentrációja az anya plazmájában mért értéknek kb. 76%-a volt. A 300 mg/nap dózist, illetve a maximális 600 mg/nap dózist kapó anyák esetében az anyatejből a csecsemőbe bekerülő becsült dózis (150 ml/ttkg/nap átlagos tejfogyasztást feltételezve) sorrendben 0,31 mg/ttkg/nap, illetve 0,62 mg/ttkg/nap lenne. Ezek a becsült dózisok az anya teljes napi dózisának kb. 7%-át jelentik, mg/kg alapján számítva.
Gyógyszerészeti jellemzők - PREGABALIN 150 MG
Kapszula töltet Laktóz-monohidrát
Hidegen duzzadó kukoricakeményítő
Talkum
Kapszula héj
Pregabalin Zentiva 25 mg, 50 mg, 150 mg kemény kapszula
Kapszula test és kupak
-
Fekete vas-oxid (E172)
-
Titán-dioxid (E171)
-
Zselatin
Jelölő festék
-
Sellak
-
Fekete vas-oxid (E172)
-
Propilén-glikol
-
Erős ammónia oldat
-
Kálium-hidroxid
Pregabalin Zentiva 75 mg, 225 mg, 300 mg kemény kapszula
Kapszula kupak
-
Vörös vas-oxid (E172)
-
Sárga vas-oxid (E172)
-
Titán-dioxid (E171)
-
Zselatin
Kapszula test
-
Fekete vas-oxid (E172)
-
Titán-dioxid (E171)
-
Zselatin
Jelölő festék
-
Sellak
-
Fekete vas-oxid (E172)
-
Propilén-glikol
-
Erős ammónia oldat
-
Kálium-hidroxid
Pregabalin Zentiva 100 mg, 200 mg kemény kapszula
Kapszula test és kupak
-
Vörös vas-oxid (E172)
-
Sárga vas-oxid (E172)
-
Titán-dioxid (E171)
-
Zselatin
Jelölő festék
-
Sellak
-
Fekete vas-oxid (E172)
-
Propilén-glikol
-
Erős ammónia oldat
-
Kálium-hidroxid
Pregabalin Zentiva 25 mg kemény kapszula elsődleges csomagolásként alu/alu (OPA/alu/PVC-alu) vagy PVC/PVDC/alu buborékcsomagolásban.
Pregabalin Zentiva 50 mg, 75 mg, 100 mg, 150 mg, 200 mg, 225 mg és 300 mg kemény kapszula
elsődleges csomagolásként PVC/alu buborékcsomagolásban.
Pregabalin Zentiva 25 mg és 50 mg 14, 21, 56, 84, 98 vagy 100 kemény kapszulát tartalmazó kiszerelésben áll rendelkezésre.
Pregabalin Zentiva 75 mg, 150 mg, és 300 mg 14, 56, 84, 98, 100 vagy 112 kemény kapszulát tartalmazó kiszerelésben áll rendelkezésre.
Pregabalin Zentiva 100 mg és 200 mg kiszerelése 21, 84, 98 vagy 100 kemény kapszulát tartalmazó kiszerelésben áll rendelkezésre.
Pregabalin Zentiva 225 mg 14, 56, 98 vagy 100 kemény kapszulát tartalmazó kiszerelésben áll rendelkezésre.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.