RESELIGO 10,8 MG IMPLANTÁTUM ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐBEN

(i) Prostatacarcinoma.

• Metasztatizáló prostatacarcinoma kezelése, amikor a goszerelin igazoltan a sebészeti kasztrációhoz hasonló túlélési előnyöket biztosít (lásd 5.1pont).

- Lokálisan előrehaladott prostatacarcinoma kezelése a sebészeti kasztráció alternatívájaként, azokban az esetekben, amikor a goszerelin igazoltan az antiandrogénekhez hasonló túlélési előnyöket biztosít (lásd 5.1pont).

- Sugárterápia adjuváns kezeléseként a magas kockázatú, lokalizált vagy lokálisan előrehaladott prostatacarcinomában szenvedő betegeknél, azokban az esetekben, amikor a goszerelin igazoltan jobb betegségmentes és össztúlélést biztosít (lásd 5.1pont).

- Sugárterápiát megelőző neoadjuváns kezelésként a magas kockázatú, lokalizált vagy lokálisan előrehaladott prostatacarcinomában szenvedő betegeknél, amikor a goszerelin igazoltan jobb betegségmentes túlélést biztosít (lásd 5.1pont).

- Lokálisan előrehaladott, a betegség progressziójának magas kockázatát hordozó, radikális prostatectomián átesett betegek adjuváns kezeléseként, azokban az esetekben, amikor a goszerelin igazoltan jobb betegségmentes túlélést biztosít (lásd 5.1pont).

(ii) Endometriosis: Endometriosis tüneteinek enyhítése, mint például fájdalom. A kezelés maximális időtartama 6hónap. Az endometiosis kezelésében a Reseligo enyhíti a tüneteket, beleértve a fájdalmat, és csökkenti az endometrialis laesiok számát és méretét.

(iii) Méhfibrómák: Méhfibrómák kezelése sebészeti beavatkozás előtt; a kezelés maximális időtartama 3hónap. A goszerelin 10,8mg-os hatáserősségben javasolt a fibrómák kezelésére, beleértve a laesiok méretének csökkentését, a beteg hematológiai értékeinek javítását és a tünetek – mint például fájdalom – enyhítését. Kiegészítésként alkalmazható műtéti beavatkozások mellett, a műtéti folyamat megkönnyítésére és a műtét alatti vérveszteség csökkentésére.

Javaslat: Kizárólag urológus, onkológus vagy nőgyógyász felügyelete mellett alkalmazható.

Adagolás

Férfiak

12hetenként egy Reseligo depó subcutan injektálva az elülső hasfalba.

Nők

12hetenként egy Reseligo depó subcutan injekció formájában beadva az elülső hasfalba.

Vese- és májkárosodás

Nincs szükség dózismódosításra vese- és/vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél.

Idősek

Idős betegeknél nincs szükség dózismódosításra.

Gyermekek és serdülők

A Reseligo nem javallott gyermekek számára.

Az alkalmazás módja

A Reseligo subcutan alkalmazásra javallott. A Reseligo helyes alkalmazása érdekében olvassa el a doboz belső felszínén található utasításokat.

Az alkalmazás előtt el kell olvasni a használati utasításokat.

A felszín alatt futó arteria epigastrica inferior és ágainak közelsége miatt óvatosság szükséges, amikor a Reseligo-t az elülső hasfalba adják.

Fokozott elővigyázatossággal kell eljárni az alacsony testtömegindexű betegeknél, valamint azoknál, akik véralvadásgátló gyógyszereket kapnak (lásd 4.4pont).

Kellő körültekintéssel kell megbizonyosodni arról, hogy az injekció subcutan kerül beadásra. A tű ne hatoljon be érbe, izomba vagy a peritoneumba.

Amennyiben a goszerelinimplantátumot sebészi úton kell eltávolítani, az eszköz ultrahang segítségével lokalizálható.

A megsemmisítéshez és a gyógyszer egyéb kezeléséhez szükséges különleges elővigyázatossági intézkedéseket lásd a 6.6pontban.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Terhesség és szoptatás (lásd 4.6pont).

A goszerelinnel kapcsolatosan beszámoltak az injekció beadásának helyén bekövetkező sérülésekről, beleérve a fájdalommal, haematomával, vérzéssel és érsérüléssel járó eseteket is. Az érintett betegeknél monitorozni kell az esetleges hasűri vérzésre utaló jeleket vagy tüneteket. Nagyon ritka esetekben beadási hiba okozott, vértranszfúziót, illetve sebészeti beavatkozást igénylő érsérülést, valamint haemorrhagiás sokkot. Fokozott óvatosság szükséges, ha a Reseligo-t alacsony testtömegindexű betegeknek vagy olyanoknak adják, akik teljes antikoaguláns gyógyszerelést kapnak (lásd 4.2pont).

Nincsenek az implantátum eltávolítására vagy feloldására vonatkozó adatok.

Férfiak:

Az androgén-deprivációs terápia a QT‑szakasz megnyúlását okozhatja.

Azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében a QT‑szakasz megnyúlása szerepel, vagy akiknél fennállnak a QT‑szakasz megnyúlásának kockázati tényezői, továbbá azoknál, akik QT‑szakasz‑megnyúlást esetlegesen előidéző gyógyszereket szednek (lásd 4.5pont), a Reseligo‑kezelés megkezdése előtt a kezelőorvosnak fel kell mérnie az előny/kockázat arányt, beleértve a Torsade de pointes kialakulásának lehetőségét is.

A goszerelin alkalmazása alaposan megfontolandó olyan férfibetegeknél, akiknél az urether-elzáródás vagy a gerincvelő‑kompresszió fokozott kockázata áll fenn, továbbá az ilyen betegeket a terápia első hónapjában szoros monitorozás alatt kell tartani. Ha gerincvelő‑kompresszió vagy urether-elzáródás miatti veseelégtelenség van jelen, vagy alakul ki, az ilyen szövődményeknél általában elfogadott specifikus kezelést kell alkalmazni.

Fontolóra kell venni egy antiandrogén kezdeti alkalmazását (pl. napi 300mg ciproteron‑acetát három napig a Reseligo‑kezelés előtt és 3hétig a kezelés megkezdése után) az LHRH‑analóg-kezelés kezdetekor, mivel a jelentések szerint ez megelőzi a kezdeti szérum tesztoszteronszint-emelkedés lehetséges következményeit.

Az LHRH‑agonisták alkalmazása a csontok ásványianyag‑tartalmának csökkenését eredményezheti. Férfiaknál az előzetes adatok arra utalnak, hogy a biszfoszfonátok LHRH‑agonistákkal való együttes alkalmazása csökkentheti a csontban az ásványianyag‑vesztést. Fokozott elővigyázatosság szükséges azoknál a betegeknél, akiknél az osteoporosis további kockázati tényezői is jelen vannak (pl. krónikus alkoholabúzus, dohányzás, hosszú távú kezelés antikonvulzív szerekkel vagy kortikoszteroidokkal, osteoporosis a családi anamnézisben).

Hangulatváltozásokról, beleértve a depressziót is, számoltak be.

Az ismerten depresszióban vagy hypertoniában szenvedő betegeket gondosan monitorozni kell.

A GnRH‑agonistákkal, többek között goszerelinnel kezelt betegeknél fokozott a depresszió kialakulásának kockázata, amely súlyos is lehet. A betegeket erről tájékoztatni kell, és megfelelő kezelésben kell részesíteni, ha a tünetek jelentkeznek.

Az LHRH‑agonistákkal kezelt férfiak között a glükóztolerancia csökkenését figyelték meg. Ez diabetes kialakulásában, illetve a már meglévő diabetes mellitusban szenvedő betegeknél a glikémiás kontroll elvesztésében manifesztálódhat. Ezért megfontolandó a vércukorszint monitorozása.

Myocardialis infarctust és szívelégtelenséget figyeltek meg egy farmakoepidemiológia vizsgálatban, amelyben LHRH‑agonistákat alkalmaztak prostatacarcinoma kezelésére. Úgy tűnik, hogy a kockázat az antiandrogénekkel történő kombináció során nő.

Nők:

Nőknél a 10,8mg hatáserősségű goszerelin csak az endometriosis és a fibrómák kezelésére javallott. Azon nők esetében, akiknek más indikációban goszerelin-kezelésre van szükségük, lásd a 3,6mg-os hatáserősségű goszerelin alkalmazási előírását.

Csontásványianyag‑vesztés

Az LHRH‑agonisták alkalmazása valószínűleg a csont ásványianyag‑sűrűségének átlagosan havonta 1%‑os csökkenését okozza a 6hónapos kezelés során. A csontdenzitás minden 10%‑os csökkenéséhez a csonttörések kockázatának kb. két‑háromszoros növekedése köthető.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a nők többségénél a terápia megszüntetése után a csontvesztés megszűnik és a csontállomány helyreáll.

Azoknál a betegeknél, akik a goszerelint endometriosis kezelésére kapják, kimutatták, hogy a kiegészítésként alkalmazott hormonpótló terápia (HRT) mérsékli a csontdenzitás-csökkenést és a vazomotoros tüneteket. A goszerelin-kezelésben részesülő nők esetében nincs tapasztalat a HRT alkalmazásával.

Nem állnak rendelkezésre specifikus adatok a bizonyítottan osteoporosisban szenvedő, és azon betegekre vonatkozóan, akiknél fennállnak az osteoporosis kockázati tényezői (pl. krónikus alkoholabúzus, dohányzás, hosszan tartó kezelés a csontásványianyag‑sűrűséget csökkentő gyógyszerekkel, pl. antikonvulzív szerek és kortikoszteroidok; osteoporosis a családi anamnézisben; hiányos táplálkozás, pl. anorexia nervosa). Mivel a csontásványianyag‑sűrűség csökkenése ezeknél a betegeknél valószínűleg még károsabb hatású, a goszerelin‑kezelést egyénenként kell megfontolni, és kizárólag akkor lehet elkezdeni, ha gondos mérlegelés után a kezelés előnyei meghaladják a kockázatokat. További intézkedések megfontolandóak a csontásványianyag‑vesztés megakadályozására.

Megvonásos vérzés

A korai goszerelin‑kezelés során néhány nőnél különböző időtartamú és intenzitású hüvelyi vérzés fordulhat elő. Ha hüvelyi vérzés jelentkezik, ez általában a kezelés elindítása utáni első hónapban tapasztalható. Az ilyen vérzés valószínűleg ösztrogén-megvonásos vérzés, amely várhatóan spontán megszűnik. Ha a vérzés folytatódik, ennek okát ki kell vizsgálni.

A 10,8mg-os goszerelin-kezelés abbahagyása után a menstruáció visszatéréséig eltelt idő egyes betegeknél megnyúlhat (a 10,8mg-os goszerelin alkalmazásának abbahagyását követően a szekunder amenorrhoea fennállásának átlagos időtartama 7-8hónap). Ha a menstruáció gyors visszatérése fontos, 3,6mg-os goszerelin ajánlott.

A goszerelin alkalmazása növelheti a méhnyak rezisztenciáját ezáltal megnehezítheti a méhnyak tágulást.

Nincsenek klinikai adatok a jóindulatú nőgyógyászati elváltozások goszerelinnel történő hat hónapnál hosszabb ideig történő kezelésének hatásairól.

Fogamzóképes nőknek nem-hormonális fogamzásgátlást kell alkalmazni a goszerelin‑kezelés alatt és a kezelés befejezése után, amíg a menstruáció helyre nem áll.

Az ismerten depresszióban és magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek gondos monitorozása szükséges.

A goszerelin‑kezelés alatt a doppingvizsgálat pozitív eredményt adhat.

Gyermekek és serdülők

A goszerelin alkalmazása gyermekeknél nem javallott, mivel ebben a betegcsoportban nem állapították meg a hatásosságát és biztonságosságát.

Mivel az androgén-deprivációs kezelés a QT‑szakasz megnyúlását okozhatja, a Reseligo együttes alkalmazását gondosan mérlegelni kell a QT‑szakaszt ismerten megnyújtó vagy Torsade de pointes kialakulását indukáló gyógyszerekkel, mint amilyenek az Ia. (pl. kinidin, dizopiramid) vagy III. csoportba (amiodaron, szotalol, dofetilid, ibutilid) tartozó antiaritmiás szerek, valamint metadonnal, moxifloxacinnal, antipszichotikumokkal, stb. (lásd 4.4pont).

Terhesség

A Reseligo terhesség alatt nem alkalmazható, mivel az LHRH‑agonisták ezen időszak alatti alkalmazása esetén elméletileg fennáll az abortusz vagy a magzati rendellenesség kialakulásának veszélye. A fogamzóképes nőket a kezelés megkezdése előtt gondosan meg kell vizsgálni a terhesség kizárása érdekében. A kezelés alatt nem-hormonális fogamzásgátlást kell alkalmazni, amíg a menstruáció helyre nem áll (lásd még a menstruáció helyreállására vonatkozó figyelmeztetés a 4.4pontban).

Szoptatás

A Reseligo alkalmazása a szoptatás időszakában nem javasolt.

A goszerelin nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A következő gyakorisági kategóriákat az összes, a klinikai vizsgálatokból, a posztmarketing vizsgálatokból és a spontán bejelentésekből származó gyógyszer mellékhatások alapján állapították meg. A leggyakrabban megfigyelt mellékhatások többek között a hőhullámok, a verejtékezés és az injekció beadásának helyén fellépő reakciók.

A mellékhatások gyakoriságát a következő kategóriák szerint osztályozták: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Táblázat: A goszerelin mellékhatásai MedDRA szervrendszer osztályok szerinti felsorolásban

* A gyakoriság a klinikai kutatásokból/biztonságossági kutatásokból származó adatokból került megállapításra, ha a gyakoriság megállapítására nem állt rendelkezésre elegendő adat akkor a “Nem ismert” gyakorisági kategória kerülhet feltüntetésre.

^a Az LHRH‑agonistákkal kezelt férfiak között megfigyelték a glükóztolerancia csökkenését. A kezelés során kialakulhat diabetes, illetve diabeteses betegek esetén felborulhat a glükóz‑háztartás.

^b Farmakológiai hatások, amelyek ritkán teszik szükségessé a kezelés felfüggesztését. A verejtékezés és a hőhullámok a goszerelin-terápia leállítása után továbbra is fennmaradhatnak.

^c Ezek megnyilvánulhatnak hypotoniában vagy hypertoniában, és alkalmanként figyelték meg a goszerelinnel kezelt betegeknél. Ezek az eltérések általában átmenetiek, a goszerelin‑terápia folytatása mellett vagy annak felfüggesztésekor megszűnnek. Az ilyen változások miatti orvosi beavatkozásra, beleértve a goszerelin‑kezelés megszüntetését, ritkán volt szükség.

^d Ezek a mellékhatások általában enyhék és gyakran a terápia felfüggesztése nélkül megszűnnek.

^e Kezdetben a prostatacarcinomás betegeknél átmenetileg fokozódhat a csontfájdalom, ami tünetileg kezelhető.

^f Egy farmakoepidemiológia vizsgálatban figyelték meg, amelyben LHRH‑agonistákat alkalmaztak a prostatacarcinoma kezelésére. Úgy tűnik, hogy antiandrogénekkel kombinálva a kockázat nő.

^g Hajhullást jelentettek nőknél, jóindulatú indikációkban kezelt fiatalabb betegeknél is. Ez általában enyhe, de alkalmanként súlyos is lehet.

^h Főként a testszőrzet hullása, amely a csökkent androgénszint várható hatása.

ⁱ Legtöbbször a goszerelin‑kezelés megkezdése utáni első hónapban jelentettek acnét.

Posztmarketing tapasztalatok

Kisszámú esetben a vérkép megváltozását, májműködési zavart, pulmonalis emboliát és interstitialis pneumoniát jelentettek a goszerelin‑kezeléssel összefüggésben.

Kis számban hypercalcaemia előfordulásáról számoltak be olyan nőknél, akik endometriosis és/vagy méhfibrómák miatt részesültek kezelésben. Hypercalcaemiára utaló tünetek esetén (például szomjúság, székrekedés, étvágy hiánya, hányinger, hányás, zavartság, apátia, szívritmuszavarok) a hypercalcaemia fennállásának diagnosztikai úton történő kizárása szükséges.

Ritkán, néhány beteg az LHRH‑analóg kezelés folyamán a természetes menopausa állapotába kerülhet és a menstruáció a kezelés megszüntetése után nem tér vissza. Nem ismert, hogy ez a goszerelin‑kezelés hatása vagy a nőgyógyászati állapotuk tükröződése.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Humán túladagolással kapcsolatosan kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Azokban az esetekben, amikor a goszerelint véletlenül az előírt idő előtt vagy nagyobb dózisban adták, nem észleltek klinikailag releváns mellékhatást. Az állatkísérletek arra utalnak, hogy a goszerelin magasabb adagjai mellett is csak a szándékos terápiás hatások, úgymint a nemihormon-koncentrációkra, valamint a reproduktív traktusra gyakorolt hatások jelentkeznek. Túladagolás esetén tüneti kezelést kell végezni.