RHEOTROMB 500 000 NE POR OLDATOS INJEKCIÓHOZ

- Akut perifériás artériás thrombóosis

- Akut és szubakut mélyvénás thrombosis

- Diagnosztikusan igazolt akut tüdőembólia, különösen instabil hemodinamikai állapot esetén

- Mesterséges arteriovenosus shunt elzáródása (pl. Scribner-shunt)

Az adagolás a mindenkori indikációs területhez igazodik.

Perifériás artériás thrombosiis

Az artériás elzáródások kezelésére kezdődózisként 250.000 - 600.000NE urokináz javasolt 10-20perc alatt iv., majd fenntartó dózisnak 80.000-150.000NE urokináz/óra.

Előírás szerint nem frakcionált heparin egyidejű adása szükséges ahhoz, hogy az ismételt thrombusképződés megelőzése megfelelően biztosítva legyen.

A heparin-adás kezdete és befejezése a thrombin-időtől illetve az aPTI-tól függ. A thrombin időnek a normál 2-4-szeresére, az aPTI-nek a normál 1,5-2,5-szeresére kell megnyúlnia. Általában óránként 500-1.000NE nem frakcionált heparin i.v. adása elegendő.

Mélyvénás thrombosis

A kezdődózis 250.000-600.000NE urokináz 10-20perc alatt iv. A fenntartó dózis 40.000-100.000NE/h.

Előírás szerint nem frakcionált heparin egyidejű adása szükséges ahhoz, hogy az ismételt thrombusképződés megelőzése megfelelően biztosítva legyen.

A heparin-adás kezdete és befejezése a thrombin-időtől illetve az aPTI-tól függ. A thrombin időnek a normáli 2-4-szeresére, az aPTI-nek a normál 1,5-2,5-szeresére kell megnyúlnia. Általában óránként 500-1.000NE nem frakcionált heparin i.v. adása elegendő.

Tüdőembólia

A kezdődózis 2.000 vagy 4.400NE urokináz/ttkg 10-20perc alatt iv. A fenntartó dózis 2.000NE urokináz/ttkg/óra 24órán át egyidejű heparin adás mellett, vagy 4.400N.E. urokináz/ttkg/óra 12óra alatt heparin nélkül. Egyidejű heparin adás esetén a heparinhatás mutatójaként a thrombin időnek a normál 2-4-szeresére kell megnyúlnia.

Előírás szerint nem frakcionált heparin adás folytatása (ill. elkezdése) szükséges ahhoz, hogy az ismételt thrombusképződés megelőzése megfelelően biztosítva legyen.

A heparin-adás kezdete és befejezése a thrombin-időtől illetve az aPTI-tól függ. A thrombin időnek a normál 2-4-szeresére, az aPTI-nek a normális 1,5-2,5-szeresére kell megnyúlnia. Általában óránként 500-1.000NE nem frakcionált heparin i.v. adása elegendő.

Thrombotizált mesterséges arterio-venosus shunt

5.000-25.000NE urokinázt (1ml injekcióhoz való vízben oldva) kell megfelezve az arterio-venosus shunt két szárába beadni.

A beadás módja és időtartama

Intravénás injekcióban és/vagy infúzióban és lokális intraarteriális injekcióban adható.

Az kezelés időtartama a mindenkori indikációtól függ.

Perifériás artériás thrombosis

Az urokináz kezelés időtartama a klinikai képtől, valamint a diagnosztikus vizsgálatok eredményétől függ. Az átlagos kezelési idő 4-5nap.

Mélyvénás tsrombosis

A kezelés időtartama az objektív módon igazolt terápiás eredménytől függően általában 7-14nap. Kivételes esetekben elérheti a 4hetet is.

Tüdőembólia

A kezelés időtartama az alacsony dózisú urokináz/heparin adagolási séma esetén 24óra, nagy dózisú urokináz adagolási séma esetén 12óra.

Trombotizált mesterséges arterio-venosus shunt

Az urokináz alkalmazása, ha szükséges, 30percenként ismételhető. Az alkalmazás időtartama azonban a 2órát nem haladhatja meg.

Időskorúak

Idős betegeknél – különösen 75év felett – gondosan mérlegelni kell a thrombolysis előnyét a cerebralis vérzés fokozott kockázatával szemben (l. 4.4 pont)

Paediatriai betegek

A biztonságosságra a hatásosságra vonatkozó adatok elégtelensége miatt gyermekgyógyászati alkalmazása nem javasolt (l. 4.4 pont).

- A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni

túlérzékenység

- a csökkent véralvadás minden formája, különösen a spontán fibrinolízis, hemorrhagiás diathesis és orális antikoagulánsokkal végzett egyidejű kezelés

- akut cerebrovascularis történés (pl. TIA), különösen az intracranialis vérzések

- intracranialis neoplasia, aneurysmák vagy az agyi artériák arteriovenosus fejlődési rendellenességei

- aneurysma dissecans

- manifeszt, klinikailag jelentős vérzés

- fokozott vérzéshajlam a következők következtében:

- gyomor-bélbetegségek, pl. malignus daganatok, ulcus ventriculi és duodeni, akut colitis

ulcerosa

- az urogenitális traktus betegségei, pl. malignus daganatok, urolithiasis

- tüdőbetegségek, pl. cavernosus tüdőbetegség vagy bronchiectasia

- súlyos májbetegségek, pl. májcirrhosis, nyelőcső varixok

- súlyos vesebetegségek.

- súlyos vérzést (pl. gastrointestinalis, intrakraniális), súlyos traumát vagy nagy sebészeti beavatkozást (pl. coronaria-bypass műtét, intrakraniális vagy intraspinális beavatkozások vagy traumák) követően, 3 hónapon belül

- az első 4 hétben post partum, abortust vagy abortus imminenst követően; placenta praevia gyanúja esetén; nem komprimálható erek punkciója után

- szervbiopsziát követően, 10 napon belül; lumbálpunkció után; hosszantartó külső szívmasszázs után; röviddel az intramuscularis injekció után

- súlyos, kezeletlen hypertonia (szisztolés érték 200 Hgmm felett, diasztolés érték 100 Hgmm

felett, fundus hypertonicus III és IV)

- haemorrhagiás retinopathia (pl. diabetes mellitusban) vagy egyéb vérzéshajlammal járó szembetegségek

- akut pancreatitis, pericarditis, bakteriális endocarditis

- szepszis

Az urokináz csak fokozott óvatossággal adható a következő esetekben:

- A 4.3-ban nem említett cerebrovascularis betegségek vagy anamnesztikusan ismert, hosszan

tartó cerebrovascularis történések

- hypertonia

- a bal szívfélben lévő thrombus gyanúja esetén (pl. mitralis stenosis pitvarfibrillációval)

- szeptikus thrombophlebitis vagy elzáródott, fertőződött arteriovenosus fisztula

- olyan körülmények, amikor egy lehetséges vérzésforrás nehezen hozzáférhető

- a thrombocytaszám csökkenés és/vagy azoknak a laborértékeknek a változása,

amelyek csökkent véralvadásra utalnak (pl. a prothrombinidő, az aPTI megnyúlása)

Idős betegeknél – különösen 75év felett – gondosan mérlegelni kell a thrombolysis előnyét a cerebralis vérzés fokozott kockázatával szemben (l. 4.2).

Fokozott vérzésveszély áll fenn antikoagulánsok vagy thrombocyta aggregáció-gátlók korábbi vagy egyidejű adása esetén.

Az urokináz kezelés alatt az intramuszkuláris injekció adását és merev katéterek alkalmazását kerülni kell.

Vérzések jelentkezésekor a sürgősségi állapot esetén szükséges teendők szerint kell eljárni.

Emberi fehérjékből előállított gyógyszerek alkalmazásakor fertőző betegségek – köztük eddig ismeretlen természetűek – átvitele nem zárható ki biztonsággal.

Ez a veszély a Rheotromb 500.000N.E. előállítása során alkalmazott kettős vírusinaktiválás miatt (fizikailag a klasszikus pasztörizálás, és kémiailag pH 4-en történő inkubálás) rendkívül csekély.

A Rheotromb 500.000NE nátriumot tartalmaz, ez azonban ampullánként kevesebb mint 1mmol (23mg) nátrium.

A biztonságosságra a hatásosságra vonatkozó adatok elégtelensége miatt gyermekgyógyászati alkalmazása nem javasolt (l. 4.2).

Fokozott vérzésveszély áll fenn a következők egyidejű adásakor

- Antikoagulánsok, mint pl. heparin, kumarinszármazékok,

- A thrombocyta-képzést vagy –funkciót befolyásoló gyógyszerek, pl.

-- Acetilszalicilsav

-- Allopurinol

-- Klofibrát-származékok

-- Fenilbutazon

-- Indometacin

-- Dipiridamol

-- Tiklopidin

-- Tetraciklin

-- Valproátsav

-- Thiouracil

-- Szulfonamid

-- Citosztatikumok

-- dextrán

-- nem szteroid gyulladáscsökkentők

Az urokináz fibrinolitikus hatását a következő anyagok gátolják:

- Antifibrinolitikumok, pl. aprotinin, ε-aminokapronsav és tranexámsav.

Terhesség fennállása esetén és szoptató nőknél csak akkor alkalmazható, ha feltétlenül szükséges, mivel a biztonságra vonatkozó tapasztalatok emberben nem állnak rendelkezésre.

Nem értelmezhető.

Az urokináz kezelés leggyakoribb mellékhatása a vérzés. A vérzésveszély egyidejű heparin kezelés esetén fokozott.

MedDRA szerinti gyakorisági kategóriák:

Nagyon gyakori (≥1/10)

Gyakori ((≥1/100 – <1/10)

Nem gyakori ((≥1/1000 –<1/100)

Ritka ((≥1/10 000 –<1/1000)

Nagyon ritka (<1/10 000)

Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Nagyon ritka

Bőrpírral, urticariával, dyspnoeval és hipotóniával járó allergiás, ill. anafilaxiás reakciókat figyeltek meg.

Érbetegségek és tünetek

Nem gyakori

A thrombusok széteséséből embólia alakulhat ki.

Ritka

Életveszélyes vérzéses szövődmények ritkán fordulnak elő (pl. intrakraniális, retroperitonealis, gasztrointesztinális, urogenitális és intrahepatikus, valamint egyéb parenchymás vérzések).

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Nem gyakori

Gastrointestinalis vérzések fordulnak elő.

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetekNem gyakori

Urogenitális vérzések fordulnak elő.

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Gyakori:

Gyakran fordul elő mikrohematuria, a punkciós helyek vérzése, hematomák kialakulása, orrvérzés és fogínyvérzés.

Nem gyakori:

Átmeneti hőmérséklet-emelkedés észlelhető.

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei

Gyakori

A kezelés kezdetén a hematokrit érték kimutathatóan vérzés nélkül is gyakran csökken.

Túladagolás esetén vérzés léphet fel. Kompresszióval elállítható vérzések jelentkezése esetén a terápia gondos ellenőrzés mellett folytatható.

A fenti módon nem kezelhető és kezelést szükségessé tevő vérzéses szövődmények esetén az urokináz kezelést fel kell függeszteni, és adott esetben aprotinin (antifibrinolitikum) adható. A kezdődózis 500.000 - 1.000.000 KIE/óra iv (KIE: kallikrein inhibitor egység)., majd 50.000 KIE/óra a vérzés csillapodásáig (Cave anaphylaxia!).

Súlyos vagy életet veszélyeztető vérzés, illetve hiperfibrinolízis esetén az urokináz kezelést azonnal le kell állítani, és alvadási faktor szubsztitúció szükséges krioprecipitátummal, fibrinogénnel, friss plazmával vagy friss vérrel.