SEFALLER 5 MG FILMTABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - SEFALLER 5 MG
A Sefaller 5mg filmtabletta allergiás rhinitis (beleértve a perzisztáló allergiás rhinitist is) és krónikus, idiopátiás urticaria tüneti kezelésére javallt felnőtteknél, serdülőknél, valamint 6 éves és afeletti gyermekeknél.
Adagolás
Felnőttek, serdülők és 12 éves vagy ennél idősebb gyermekek
A javasolt napi adag 5mg (1 filmtabletta).
Idősek
Közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő idős betegek kezelésekor ajánlatos módosítani az adagot (lásd a „Vesekárosodás” című bekezdést).
Vesekárosodás
Az adagolási gyakoriságot minden betegnél egyénileg kell megállapítani a vesefunkció függvényében (eGFR – becsült glomerulusfiltrációs ráta). A dózist az alábbi táblázatban leírtaknak megfelelően kell módosítani.
Az alkalmazott dózis módosítása vesekárosodásban szenvedő betegeknél:
| Csoport | eGFR (ml/perc) | Dózis és gyakoriság |
| Normál vesefunkció | 90 | naponta 1×1 tabletta |
| Enyhe vesekárosodás | 60 – < 90 | naponta 1×1 tabletta |
| Közepesen súlyos vesekárosodás | 30 – < 60 | 2 naponként 1 tabletta |
| Súlyos vesekárosodás | 15 – < 30 (nem igényel dialízist) | 3 naponként 1 tabletta |
| Végstádiumú vesebetegség (end-stage renal disease, ESRD) | < 15 (dialízist igényel) | Ellenjavallt |
Vesekárosodásban szenvedő gyermekek és serdülők esetében az adagot – a beteg renalis clearance-ének és testsúlyának figyelembe vételével – egyénileg kell módosítani. Nincsenek vesekárosodásban szenvedő gyermekekre vonatkozó, specifikus adatok.
Májkárosodás
Csak májkárosodásban szenvedő betegek esetén nem szükséges a dózis módosítása.
Májkárosodás és vesekárosodás
Ajánlott az alkalmazott adag módosítása (lásd a ˇVesekárosodás” című bekezdést)
Gyermekek és serdülők
Gyermekek 6 és 12 éves kor között
A javasolt napi adag 5 mg (1 filmtabletta).
Gyermekek 2 és 6 éves kor között
A filmtabletta gyógyszerformával a 2 és 6 éves korú gyermekek számára módosított adagolás nembiztosítható. Ilyen esetben a levocetirizin gyermekgyógyászati kezelésre alkalmas gyógyszerformájának alkalmazása ajánlott.
Az alkalmazás módja
A filmtablettát szájon át kell bevenni - étkezéssel egyidejűleg vagy étkezéstől függetlenül -, és folyadék segítségével, egészben kell lenyelni. A napi adagot ajánlatos egyszerre bevenni.
Az alkalmazás időtartama
Az intermittáló allergiás rhinitist (heti 4 napnál kevesebbszer jelentkező, illetve évente 4 hétnél rövidebb ideig tartó tünetek) a betegség és anamnézise szerint kell kezelni; a tünetek megszűnése után leállítható, majd ismételt megjelenésükkor újra kezdhető a kezelés. Perzisztáló allergiás rhinitis (heti 4napnál többször jelentkező, illetve évente 4 hétnél hosszabb ideig tartó tünetek) esetén folyamatos kezelés ajánlható a beteg allergénexpozíciójának az időszaka alatt. Legalább 6 hónapos kezelési időtartamra vonatkozóan áll rendelkezésre klinikai tapasztalat a levocetirizin alkalmazásával kapcsolatban. Krónikus urticariában és krónikus allergiás rhinitisben a cetirizin (racém forma) alkalmazásával maximum egy éves klinikai tapasztalat áll rendelkezésre.
A készítmény hatóanyagával, cetirizinnel, hidroxizinnel vagy bármely piperazin-származékkal vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegeknél, akiknél a becsült glomerulusfiltrációs ráta (eGFR) 15 ml/perc alatt van (dialízist igényel).
Az egyidejű alkoholfogyasztás esetében ajánlatos az óvatosság (lásd 4.5 pont).
Ajánlott kellő körültekintés olyan betegek esetében, akiknél vizeletretencióra hajlamosító tényező áll fenn (pl. gerincvelő laesio vagy prostata hyperplasia), mivel a levocetirizin fokozhatja a vizeletretenció kockázatát.
Óvatosság ajánlott olyan betegek esetében akik epilepsziában szenvednek vagy akinél görcsrohamok veszélye áll fenn, mivel a levocetirizin a görcsrohamok erősödését okozhatja.
Az antihisztaminok gátolják az allergiás bőrpróbákra adott választ, ezért az allergia vizsgálatok elvégzése 3 napos kimosási periódusra van szükség.
A levocetirizin kezelés abbahagyásakor viszketés fordulhat elő, abban az esetben is, ha ezek a tünetek a kezelés megkezdése előtt nem voltak tapasztalhatók. A tünetek spontán megszűnhetnek. Egyes esetekben a tünetek súlyosak lehetnek, és a kezelés ismételt megkezdése válhat szükségessé. A kezelés újrakezdésekor a tünetek megszűnhetnek.
Gyermekek és serdülők
A levocetirizin tabletta alkalmazása 6évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem javasolt, mivel ez a gyógyszerforma nem teszi lehetővé a dózis megfelelő adaptálását. A levocetirizin gyermekgyógyászati gyógyszerformájának alkalmazása javasolt.
Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz.
Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz‑galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Levocetirizinnel nem végeztek interakciós vizsgálatokat (így CYP3A4-induktorok vizsgálatát sem); a racém cetirizinről azt mutatták ki, hogy nincsenek klinikailag jelentős nemkívánatos kölcsönhatásai (fenazonnal, azitromicinnel, cimetidinnel, diazepámmal, eritromicinnel, glipiziddel, ketokonazollal és pszeudoefedrinnel sem). A cetirizin clearance kismértékű (16%-os) csökkenését figyelték meg napi 1x400mg teofillin és több különböző dózisban alkalmazott cetirizin együttes adásával végzett vizsgálat során; ugyanakkor a teofillin diszpozíciója nem változott az egyidejű cetirizin adás hatására.
Egy többszörös dózissal végzett vizsgálatban, melyben (naponta kétszer 600mg) ritonavirt és (naponta 10mg) cetirizint alkalmaztak, a cetirizin expozíció mértéke körülbelül 40%-kal emelkedett, ugyanakkor a ritonavir diszpozíció kismértékben változott (-11%) az egyidejű cetirizin adagolást követően.
A levocetirizin felszívódásának mértékét az étkezés nem csökkenti, a felszívódás sebességét azonban lassítja.
Arra érzékeny betegeknél a cetirizin, illetve a levocetirizin és alkohol vagy más, központi idegrendszeri depresszáns szer együttes adása tovább csökkentheti az éberséget és ronthatja a teljesítményt.
Terhesség
A levocetirizin terhes nőknél történt alkalmazásáról nincsenek adatok, vagy korlátozott mennyiségű adat (300-nál kevesebb terhesség kimenetelének eredménye) adat áll rendelkezésre. A levocetirizin racém formája, a cetirizin terhes nőknél történő alkalmazásáról rendelkezésre álló nagy mennyiségű adat (több mint 1000terhesség kimenetelének eredménye) nem igazolt sem malformatív, sem föto/neonatalis toxicitást. Az állatkísérletek nem utalnak a terhességre, az embrionális/foetalis fejlődésre, a szülésre, illetve a postnatalis fejlődésre gyakorolt direkt vagy indirekt káros hatásokra (lásd 5.3 pont).
Amennyiben szükséges, megfontolható a levocetirizin terhesség alatti alkalmazása.
Szoptatás
Kimutatták, hogy a levocetirizin racém formája, a cetirizin kiválasztódik az anyatejbe. Emiatt valószínű a levocetirizin anyatejbe történő kiválasztódása. Az ilyen anyatejjel táplált csecsemőknél a levocetirizinnel összefüggő mellékhatások figyelhetők meg. Emiatt a levocetirizin szoptató anyáknak történő felírásakor óvatosság ajánlott.
Termékenység
Nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a levocetirizinnel kapcsolatban.
Összehasonlító klinikai vizsgálatok során nem észleltek arra utaló bizonyítékokat, hogy az ajánlott
dózisban alkalmazott levocetirizin csökkentené a mentális éberséget, a reakciókészséget, illetve a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Mindazonáltal, egyes betegeknél a levocetirizin kezelés alatt somnolentia, fáradtság és aszténia fordulhat elő. Emiatt azon betegeknek, akik gépjárművet szándékoznak vezetni, illetve potenciálisan veszélyes tevékenységet folytatnak vagy gépeket kezelnek, figyelembe kell venniük a gyógyszerkészítményre adott egyéni válaszreakciójukat.
Klinikai vizsgálatok
Felnőttek, serdülők és 12 éves kor feletti gyermekek:
A 12–71 éves nők és férfiak körében végzett terápiás vizsgálatok során az 5mg levocetirizint kapó betegcsoport 15,1%-ában fordult elő legalább egy mellékhatás, a placebo csoport 11,3%-ával szemben. Ezen mellékhatások 91,6%-a enyhe-mérsékelt volt.
A levocetirizinnel végzett terápiás vizsgálatokban a mellékhatások miatt a vizsgálatból kieső betegek aránya az 5mg levocetirizinnel kezelteknél 1,0% (9/935), a placebo csoport esetében pedig 1,8% (14/771) volt.
A levocetirizin klinikai terápiás vizsgálatai 935 vizsgálati személyt foglaltak magukban, akik a javasolt napi 5mg-os adagban voltak kitéve a gyógyszer hatásának. Ebből az egybegyűjtött anyagból a következő mellékhatásokat jelentették 1% vagy nagyobb (gyakori: ≥1/100 – <1/10) arányban az 5 mg levocetirizin, illetve a placebo mellett:
| Preferált kifejezés(WHOART) | Placebo(n =771) | Levocetirizin 5 mg(n = 935) |
| Fejfájás | 25 (3,2%) | 24 (2,6%) |
| Aluszékonyság | 11 (1,4%) | 49 (5,2%) |
| Szájszárazság | 12 (1,6%) | 24 (2,6%) |
| Fáradékonyság | 9 (1,2%) | 23 (2,5%) |
További mellékhatások, mint az aszténia vagy a hasfájás nem gyakori előfordulását (nem gyakori: ≥1/1000 – <1/100) figyelték meg.
A szedatív mellékhatások, mint az aluszékonyság, a fáradékonyság és az aszténia előfordulása egészében véve gyakoribb (8,1%) volt az 5mg levocetirizin mellett, mint a placebo mellett (3,1%).
Gyermekek
Két placebo-kontrollos vizsgálatban 159, 6-11 hónapos és 1-6 éves korú gyermeket kezeltek két héten át, napi 1,25mg-os, illetve naponta kétszer 1,25 mg-os dózisban alkalmazott levocetirizinnel. Az alábbi mellékhatások fordultak elő 1%-os vagy nagyobb gyakorisággal a levocetirin, illetve a placebo esetében.
| Szervrendszeri kategória és preferált kifejezés | Placebo (n=83) | Levocetirizin 5 mg (n=159) |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | ||
| Hasmenés | 0 | 3 (1,9%) |
| Hányás | 1 (1,2%) | 1 (0,6%) |
| Székrekedés | 0 | 2 (1,3%) |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | ||
| Aluszékonyság | 2 (2,4%) | 3 (1,9%) |
| Pszichiátriai kórképek | ||
| Alvászavar | 0 | 2 (1,3%) |
Kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatokban 243, 6-12 éves korú gyermeket kezeltek naponta 5mg levocetirizinnel, különböző, 1 hétnél rövidebbtől 13 hétig terjedő időtartamig. Az alábbi mellékhatások fordultak elő 1%-os vagy nagyobb gyakorisággal a levocetirin, illetve a placebo esetében.
| Preferált kifejezés | Placebo(n=240) | Levocetirizin 5mg (n=243) |
| Fejfájás | 5 (2,1%) | 2 (0,8%) |
| Aluszékonyság | 1 (0,4%) | 7 (2,9%) |
Postmarketing tapasztalatok
A postmarketing tapasztalatokból származó mellékhatások felsorolása szervrendszeri kategóriánként és az előfordulási gyakoriság szerint történt.
Az előfordulási gyakoriság meghatározása a következő:
nagyon gyakori (≥1/10);
gyakori (≥1/100 - <1/10);
nem gyakori (≥1/1000 - <1/100);
ritka (≥1/10 000 to <1/1000);
nagyon ritka (<1/10 000);
nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert: túlérzékenység, beleértve az anafilaxiát
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Nem ismert: fokozott étvágy
Pszichiátriai kórképek
Nem ismert: agresszivitás, nyugtalanság, hallucináció, depresszió, álmatlanság, öngyilkossági gondolatok, rémálmok
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert: convulsio, paraesthesia, szédülés, ájulás, tremor, dysgeusia
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Nem ismert: látászavarok, homályos látás, oculogyria
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Nem ismert: vertigo
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem ismert: palpitáció, tachycardia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nem ismert: nehézlégzés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert: hányinger, hányás, hasmenés
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nem ismert: hepatitis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem ismert: angioneurotikus oedema, fix gyógyszerkiütés, pruritus, bőrkiütés, urticaria
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Nem ismert: myalgia, arthralgia
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Nem ismert: dysuria, vizeletretenció
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem ismert: oedema
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Nem ismert: testsúlynövekedés, kóros májfunkciós vizsgálati eredmények
Kiválasztott mellékhatások leírása
A levocetirizin kezelés megszakítását követően bőrviszketést jelentettek.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Tünetek
A túladagolás tünetei közé tartozhat felnőttek esetében a bágyadtság, gyermekek esetében pedig kezdetben az izgatottság és nyugtalanság, amit bágyadtság követ.
A túladagolás kezelése
A levocetirizinnek nincsen specifikus antidotuma.
Amennyiben túladagolás fordul elő, akkor tüneti, illetve támogató kezelés javasolt. Rövid idővel a gyógyszer bevétele után gyomormosás végezhető. A levocetirizin hemodialízissel nem távolítható el hatékonyan.
Farmakológiai tulajdonságok - SEFALLER 5 MG
Farmakoterápiás csoport: szisztémás antihisztaminok, piperazin-származékok, ATC kód: R06AE09
Hatásmechanizmus
A levocetirizin, a cetirizin (R) enantiomérje, hatékony és szelektív perifériás H1-receptor antagonista.
A receptorkötési vizsgálatokban kimutatták a levocetirizin nagyfokú affinitását a humán H1‑receptorokhoz (Ki = 3,2nmol/l). A levocetirizin affinitása 2-szerese a cetirizinének (Ki=6,3nmol/l). A levocetirizin H1-receptorokról történő disszociációjának felezési ideje 115±38 perc. Egyszeri alkalmazását követően 4 óra múlva 90%-ban, 24 óra múlva pedig 57%-ban foglalja el a receptorokat.
Farmakodinámiás hatások
Egészséges önkéntesekkel végzett farmakodinámiás vizsgálatok azt mutatják, hogy a levocetirizint – a cetirizinéhez viszonyítva fele nagyságú dózisban – a cetirizinéhez hasonló aktivitás jellemzi, mind a bőr-, mind pedig az orrtünetek tekintetében.
A levocetirizin farmakodinámiás aktivitását randomizált, kontrollos vizsgálatokban tanulmányozták:
Egy vizsgálatban, melynek során 5mg levocetirizin, 5mg dezloratadin és placebo hisztaminal kiváltott ödémás-gyulladásos reakcióra gyakorolt hatását hasonlították össze, a levocetirizin kezelés a duzzanat és pír jelentősen kisebb kialakulását eredményezte, ami az első 12 órában volt a legnagyobb fokú, és 24 órán keresztül tartott (p<0,001) a placebóhoz és a dezloratadinhoz viszonyítva.
Az 5mg levocetirizin hatásának kezdetét a pollen kiváltotta tünetekre egy órával a gyógyszer bevétele után figyelték meg az allergén provokációs kamrákban végzett placebokontrollos vizsgálatokban.
Az in vitro (Boyden-kamrában és sejtréteg-technikákkal végzett) vizsgálatok azt mutatják, hogy a levocetirizin gátolja az eotaxin által indukált transendothelialis eosinophil migrációt mind a bőr-, mind pedig a tüdősejteken keresztül. Egy 14 felnőtt beteggel végzett, farmakodinámiás, placebo-kontrollos, in vivo (bőrkamra technikával végzett) vizsgálatban kimutatták, hogy az 5mg levocetirizin összehasonlítva a placebóval három fontos gátló hatást fejt ki a pollen-indukálta reakció első 6 órája folyamán: gátolja a VCAM-1 felszabadulást, módosítja a vascularis permeabilitást és csökkenti az eosinophil sejtek beáramlását.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A levocetirizin hatékonyságát és biztonságosságát több, szezonális allergiás rhinitisben, perenniális allergiás rhinitisben, vagy perzisztens allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegekkel végzett kettős vak, placebokontrollos klinikai vizsgálatban igazolták. Néhány vizsgálatban a levocetirizin jelentősen enyhítette az allergiás rhinitis tüneteit, beleértve az orrdugulást is.
Egy 6 hónapos, 551 (közülük 276 levocetirizinnel kezelt), perzisztáló (azaz legalább 4 egymást követő héten, hetente 4 napon át fennálló tünetekkel jellemezhető) allergiás rhinitisben szenvedő és házipor‑atkával és fűpollennel szemben szenzitizálódott felnőtt beteggel végzett klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az 5 mg levocetirizin klinikai és statisztikai szempontból szignifikánsan hatásosabb volt a placebónál az allergiás rhinitis összesített tüneti pontértékének csökkentése tekintetében a vizsgálat teljes időtartama alatt, tachyfilaxia nélkül. A levocetirizin a vizsgálat teljes időtartama alatt szignifikánsan javította a betegek életminőségét.
Egy 166 krónikus idiopathiás urticariás beteget magában foglaló placebokontrollos klinikai vizsgálat során 85 beteget kezeltek placebóval , 81 beteget pedig naponta egyszer 5mg levocetirizinnel, hat héten át. A levocetirizinnel végzett kezelés a viszketés súlyosságának jelentős csökkenését eredményezte az első hét során és a teljes vizsgálati időszakon keresztül, a placebóhoz viszonyítva. A levocetirizin az egészséggel kapcsolatos életminőség jelentősebb javulását is eredményezte – a Bőrgyógyászati Életminőség Indexszel (Dermatology Life Quality Index) felmérve – a placebóhoz képest.
Az urticariás állapotok modelljeként a krónikus idiopathiás urticariát vizsgálták. Mivel a hisztamin felszabadulás az urticariás betegségek egyik oki tényezője, a levocetirizin várhatóan hatásos az egyéb urticariás állapotok tüneteinek enyhítésében is, a krónikus idiopathiás urticaria mellett.
EKG-val a levocetirizinnek a QT távolságra gyakorolt semmilyen releváns hatását nem lehetett kimutatni.
Gyermekek és serdülők
A levocetirizin tabletta gyermekgyógyászati biztonságosságát és hatásosságát két placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban tanulmányozták, 6–12 éves, szezonális, illetve perenniális allergiás rhinitisben szenvedő betegeket részvételével. A levocetirizin mindkét vizsgálatban jelentősen mérsékelte a tüneteket és javította az egészséggel kapcsolatos életminőséget.
6 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a klinikai biztonságosságot számos rövid-, illetve hosszú távú terápiás vizsgálatban állapították meg.
-
Egy klinikai vizsgálatban 29, 2-6 éves, allergiás rhinitisben szenvedő gyermeket kezeltek naponta kétszer 1,25mg levocetirizinnel, 4 héten keresztül
-
egy klinikai vizsgálatban 114, 1-5 éves, allergiás rhinitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő gyermeket kezeltek naponta kétszer 1,25mg levocetirizinnel, 2 héten keresztül
-
egy klinikai vizsgálatban 45, 6-11 hónapos, allergiás rhinitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő gyermeket kezeltek naponta egyszer 1,25mg levocetirizinnel, 2 héten keresztül
-
egy hosszú távú (18 hónapos) klinikai vizsgálatban 255, a beválasztáskor 12-24 hónapos, atopiás gyermeket kezeltek levocetirizinnel.
A biztonságossági profil hasonló volt az 1-5 éves gyermekekkel végzett, rövid távú vizsgálatokban tapasztaltakhoz.
A levocetirizin farmakokinetikai profilja lineáris, az egyének közötti variabilitása alacsony. A farmakokinetikai profil azonosnak bizonyult az enantiomer önmagában, illetve racém cetirizin formájában történő adásakor. A felszívódási és kiválasztási folyamat során nem lép fel királis inverzió.
Felszívódás
A levocetirizin orális adagolást követően gyorsan és jelentős mértékben felszívódik. Felnőttek esetében a plazma csúcskoncentráció 0,9 órával a beadás után mérhető. A „steady-state” állapot két nap alatt alakul ki. Egyetlen 5mg-os orális dózis, illetve naponta 5mg ismételt adását követően a plazma csúcskoncentráció értéke 270ng/ml, illetve 308 ng/ml volt. A felszívódás mértéke az alkalmazott dózistól független, és az étkezés sem befolyásolja, a csúcskoncentrációt azonban csökkenti és késlelteti.
Eloszlás
Sem a levocetirizin szöveti eloszlására, sem pedig a vér-agy gáton történő átjutására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre humán adatok. Patkányokban és kutyákban a legmagasabb szöveti értékeket a májban és a vesékben mérték, a legalacsonyabbat pedig a központi idegrendszer kompartmentben.
Humán a lazmafehérjékhez való kötődése 90%-os. A levocetirizin megoszlási térfogata restriktív jellegű, értéke 0,4l/kg.
Biotranszformáció
A levocetirizin metabolizációjának mértéke emberben kisebb, mint a dózis 14%-a, emiatt a genetikai polimorfizmusból vagy az enzim-inhibitorok egyidejű szedéséből eredő különbségek elhanyagolhatóak. A metabolizmus típusai közül az aromatikus oxidációt, az N- és O-dealkilációt és a taurin konjugációt kell megemlíteni. A dealkilációban elsősorban a CYP3A4 izoenzim, az aromatikus oxidációban pedig több és/vagy nem azonosított CYP izoenzim vesz részt. A levocetirizin az 5 mg-os orális dózist követően kialakuló csúcskoncentrációknál jóval magasabb koncentrációkban sem befolyásolja az 1A2, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4 CYP izoenzimek aktivitását.
Csekély mértékű metabolizmusa és a metabolikus gátló hatás hiánya miatt a levocetirizinnek más szerekkel - illetve más szereknek levocetirizinnel- fellépő kölcsönhatása valószínűtlen.
Kiválasztás
A levocetirizin plazma felezési ideje felnőttekben 7,9±1,9 óra. Kisgyermekek esetében a felezési idő rövidebb. A látszólagos teljes test clearance átlagértéke felnőttek esetében 0,63 ml/perc/kg. A kiválasztás legnagyobb mértékben a vizelettel történik, ami átlagosan a dózis 85,4 %-ának felel meg. A széklettel csak a beadott dózis 12,9%-a ürül. A levocetirizin mind glomerularis filtrációval, mind aktív tubularis szekrécióval választódik ki a vesében.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás
A levocetirizin látszólagos teljes test clerance-e korrelál a kreatinin clearance-ével. Ezért közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében ajánlatos a levocetirizin adagolási gyakoriságának módosítása (lásd 4.2 pont). Anuriás, végstádiumú vesebetegségben szenvedő lévő betegeknél a levocetirizin teljes test clearance-e kb. 80%-kal csökken az egészséges egyénekben mért értékhez képest. A szokásos 4 órás hemodialízis időtartama alatt a levocetirizin <10%-a távolítható el a szervezetből.
Gyermekek és serdülők
Egy 14, 6-11 éves, 20-40kg testtömegű gyermekekkel végzett farmakokinetikai vizsgálatból származó adatok azt mutatják, hogy a Cmax és az AUC értékek 2-szer nagyobbak az egészséges felnőtt vizsgálati alanyoknál mérteknél, egy vizsgálatok közötti összehasonlítás alapján. Az átlagos Cmax érték 450ng/ml volt, átlagosan 1,2 óra múlva mérve, a testsúly szerint normalizált teljes test clearance 30%-kal magasabb volt, az elminációs felezési idő pedig 24%-kal rövidebb volt a gyermekek esetében, mint a felnőtteknél. 6 évesnél fiatalabb gyermekgyógyászati betegeknél nem végeztek ilyen farmakokinetikai vizsgálatokat. Retrospektív populációs farmakokinetikai analízist végeztek 323 (181, 1-5 éves gyermek, 18, 6-11 éves gyermek és 124, 18-55 éves felnőtt) vizsgálati alany részvételével, akik egyszeri vagy többszöri, 1,25mg – 30mg dózisú levocetirizint kaptak. Az analízisből származó adatok azt mutatták, hogy a napi egyszeri 1,25 mg-os dózis alkalmazása 6 hónapos és 5 éves kor közötti gyermekeknél hasonló plazmakoncentrációkat eredményez, mint a napi egyszeri 5mg-os dózis felnőttek esetében.
Idősek
Korlátozott mértékben állnak rendelkezésre idős szermélyekre vonatkozó farmakokinetikai adatok. Naponta egyszeri 30mg-os levocetirizin dózis 6 napon át ismételt orális alkalmazását követően a 9 idős (65-74 éves) vizsgálati alany teljes test clearance körülbelül 33%-kal alacsonyabb volt a fiatal felnőttek megfelelő értékéhez képest. Kimutatták, hogy a racém cetirizin diszpozíciója jobban függ a vesefunkciótól, mint az életkortól. Ez az eredmény a levocetirizinre is vonatkoztatható, mivel mind a levocetirizin, mind pedig a cetirizin döntően a vizelettel ürül. A levocetirizin dózisát tehát idős betegeknél a vesefunkció függvényében kell megállapítani.
Nem
77 beteg (40 férfi, 37 nő) farmakokinetikai eredményeit értékelték a nem esetleges hatása szempontjából. A felezési idő kissé rövidebb volt nőknél (7,08 ± 1,72 óra), mint férfiaknál (8,62 ± 1,84 óra); azonban a testtömeg szerint korrigált orális clearance nőknél (0,67 ± 0,16ml/min/kg) hasonlónak bizonyult a férfiak értékéhez (0,59 ± 0,12ml/min/kg). Normál vesefunkciójú férfiak és nők esetében tehát ugyanolyan napi dózisok és adagolási intervallumok alkalmazandók.
Rassz
A rassz hatását a levocetirizinre nem vizsgálták. Mivel a levocetirizin döntően a vesén keresztül választódik ki, és nincsenek lényeges fajtabeli különbségek a kreatinin clearance tekintetében, a levocetirizin farmakokinetikai jellemzői várhatóan nem különböznek az egyes fajták esetében. A racém cetirizin kinetikájában nem mutattak ki fajtával összefüggő különbségeket.
Májkárosodás
A levocetirizin farmakokinetikáját nem vizsgálták májkárosodásban szenvedő vizsgálati alanyok esetében. Krónikus májkárosodásban szenvedő betegeknél (hepatocellularis, cholestaticus és biliaris cirrhosis) egyszeri 10-20mg dózisú racém cetirizin adásakor 50%-kal hosszabb volt a felezési idő, és 40%-kal alacsonyabb volt a clearance az egészséges önkéntesek megfelelő értékeihez viszonyítva.
Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés
A levocetrizin hisztamin-indukálta bőrreakciókra gyakorolt hatása nem függ a plazmakoncentrációtól.
Gyógyszerészeti jellemzők - SEFALLER 5 MG
Tablettamag
laktóz-monohidrát
mikrokristályos cellulóz
magnézium-sztearát (E572)
Filmbevonat
hipromellóz (E464)
titán-dioxid (E171)
makrogol 400
A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
7, 10, 14, 15, 20, 21, 28, 30, 40, 50, 56, 60, 70, 90, 100, 112 vagy 120 db filmtabletta PVC/PE/PVDC//Al vagy PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban;
30×1 tabletta PVC/PE/PVDC//Al vagy PVC/PVDC//Al adagonként perforált buborékcsomagolásban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.