SEFFALAIR SPIROMAX 12,75 MIKROGRAMM/100 MIKROGRAMM INHALÁCIÓS POR
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - SEFFALAIR 12,75 MIKROGRAMM/100 MIKROGRAMM
A Seffalair Spiromax alkalmazása az asztma rendszeres kezelésére javallt felnőttek, valamint 12 éves vagy annál idősebb gyermekek és serdülők számára, ha inhalációs kortikoszteroidokkal és „szükség szerint” alkalmazott rövid hatású β2-agonistákkal a tünetek nem megfelelően kontrollálhatók.
Adagolás
A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy minden nap alkalmazni kell a Seffalair Spiromaxot, akkor is, ha tünetmentesek.
Ha az adagok közötti időszakban tünetek jelentkeznek, az azonnali enyhülés érdekében inhalációs, rövid hatású béta2-agonistát kell alkalmazni.
A Seffalair Spiromax kezdő dóziserősségének (12,75/100 mikrogramm: közepes inhalációs kortikoszteroid [ICS] dózis, vagy 12,75/202 mikrogramm: magas ICS-dózis) megválasztásakor figyelembe kell venni a betegség súlyosságát, a korábbi asztmaellenes terápiát, ideértve az ICS dózisát, valamint az asztmás tünetek jelenlegi kontrolljának mértékét.
A betegeket kezelőorvosuknak rendszeresen újra kell értékelnie, hogy a kapott
szalmeterol/flutikazon-propionát hatáserőssége optimális maradjon; a hatáserősség csak orvosi tanácsra változtatható meg. Az adagot arra a legkisebb dózisra kell titrálni, amelynél a tünetek hatékony kontrollja fenntartható.
Ne feledje, hogy a Seffalair Spiromax alkalmazott dózisai eltérnek a más, kereskedelemi forgalomban lévő
szalmeterolt/flutikazont tartalmazó gyógyszerekétől. A különböző gyógyszerek különböző dóziserősségei
(közepes/magas dózisú flutikazon) nem feltétlenül felelnek meg egymásnak, ezért a gyógyszerek nem
cserélhetők fel a megfelelő dóziserősségek alapján.
Felnőttek, valamint 12 éves vagy idősebb gyermekek és serdülők
Egy belégzés: 12,75 mikrogramm szalmeterol és 100 mikrogramm flutikazon-propionát naponta kétszer vagy
Egy belégzés: 12,75 mikrogramm szalmeterol és 202 mikrogramm flutikazon-propionát naponta kétszer
Az asztma kontrolljának elérése után felül kell vizsgálni a kezelést, és mérlegelni kell, hogy váltani kell-e egy alacsonyabb inhalációs kortikoszteroid-dózist tartalmazó szalmeterol/flutikazon-propionát készítményre, valamint ezután kizárólag inhalációs kortikoszteroidra. A dóziscsökkentés során fontos a betegek rendszeres felülvizsgálata.
Ha egy betegnek az ajánlott dózistól eltérő adagolásra van szüksége, megfelelő β2-agonista és/vagy inhalációs kortikoszteroid-adagokat kell felírni.
Különleges betegcsoportok
Idősek
Idős betegeknél nem szükséges a dózis módosítása.
Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis módosítása.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél a Seffalair Spiromax alkalmazását illetően nincsenek rendelkezésre
álló adatok.
Gyermekek és serdülők
A 12 éves vagy idősebb betegeknél az adagolás megegyezik a felnőttekével.
A Seffalair Spiromax biztonságosságát és a hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
Inhalációs alkalmazásra.
Az eszköz egy légzésvezérelt, a belégzési áramlás által működtetett inhalátor, ami azt jelenti, hogy a hatóanyagok a szájfeltéten keresztül történő belégzéskor jutnak a beteg légutaiba.
Szükséges képzés
Ezt a gyógyszert a kezelés hatékonysága érdekében az előírásoknak megfelelően kell alkalmazni. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy gondosan olvassák el a betegtájékoztatót, és kövessék a használati utasításban leírtakat. A gyógyszert felíró szakorvosnak biztosítani kell a képzést a gyógyszer alkalmazásának módjáról valamennyi beteg számára. A képzés célja annak biztosítása, hogy a betegek megtanulják, hogyan kell helyesen használni az inhalátort, és hogy megértsék, hogy a szükséges adag szervezetbe juttatása érdekében erőteljesen kell lélegezni belégzéskor. Az optimális adagolás érdekében fontos az erőteljes belégzés.
A gyógyszer alkalmazása 3 egyszerű lépésben történik: nyitás, légzés és zárás, amelyeket az alábbiakban
ismertetünk.
Nyitás: Vegye kézbe a Spiromaxot a szájfeltét kupakjával lefelé, majd a kupakot lehajtva nyissa ki szájfeltétet teljesen, mindaddig, amíg egy kattanás nem hallható.
Légzés: Lélegezzen ki teljesen. Ne az inhalátoron keresztül lélegezzen ki. Helyezze a szájfeltétet a szájába, és szorosan zárja össze az ajkait körülötte. Lélegezzen erőteljesen és mélyen a szájfeltéten keresztül. Vegye ki a Spiromaxot a szájból, és tartsa vissza a lélegzetét 10 másodpercig, vagy mindaddig, amíg ez Önnek kényelmes.
Zárás: Lélegezzen ki finoman, és zárja le a szájfeltét kupakját.
A betegeknek soha nem szabad a szellőzőnyílásokat elzárni, és a „Légzés” lépésre való felkészülés során nem szabad a Spiromaxon keresztül kilélegezni. Az inhalátort használat előtt nem kell felrázni.
A betegek figyelmét fel kell hívni arra is, hogy inhaláció után vízzel öblítsék ki a szájukat és köpjék ki a vizet, és/vagy mossanak fogat (lásd 4.4 pont).
A betegeknek a készítményben segédanyagként előforduló laktóz íze érezhető lehet a Seffalair Spiromax használata közben.
A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy az inhalátorukat mindig tartsák szárazon és tisztán, szükség esetén
száraz kendővel vagy törlőkendővel finoman töröljék le a szájfeltétet.
A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A betegség súlyosbodása
A szalmeterol/flutikazon-propionát nem alkalmazható akut asztmás rohamok kezelésére; ilyenkor gyors és rövid hatástartamú bronchodilatátorra van szükség. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az ilyen akut asztmás roham oldására alkalmas mentő inhalátorukat mindig tartsák maguknál.
Nem szabad elkezdeni a szalmeterol/flutikazon-propionát alkalmazását exacerbatio esetén, vagy jelentős
állapotromlás vagy az asztma akut súlyosbodása esetén.
A szalmeterol/flutikazon-propionát-kezelés alatt előfordulhatnak az asztmával összefüggő súlyos mellékhatások és exacerbatiók. A betegeket meg kell kérni arra, hogy folytassák a kezelést, de forduljanak orvoshoz, ha az asztmás tüneteik nem javulnak, vagy rosszabbodnak a szalmeterol/flutikazon-propionát-terápia elkezdését követően.
A rohamoldó gyógyszerek (rövid hatású bronchodilatátorok) iránti igény növekedése vagy a rájuk adott csökkent válasz az asztmakontroll romlását jelzi; ilyenkor a beteg állapotának orvosi felülvizsgálata szükséges.
Asztmában a kezelés alatt fellépő hirtelen és progresszív állapotromlás veszélyezteti a beteg életét, és azonnali orvosi beavatkozást igényel. Mérlegelni kell az inhalációs kortikoszteroid adagjának emelését.
A kezelés leállítása
Asztmás betegeknél az exacerbatiók veszélye miatt a szalmeterol/flutikazon-propionát-kezelést nem szabad hirtelen abbahagyni. A terápiás dózist orvosi ellenőrzés mellett kell csökkenteni.
Egyidejűleg fennálló betegségek
A szalmeterol/flutikazon-propionát elővigyázatossággal alkalmazandó aktív vagy látens tüdőtuberkulózisban, illetve gombás, vírusos vagy egyéb légúti fertőzésben szenvedő betegeknél. Szükség esetén azonnal megfelelő kezelést kell kezdeni.
Cardiovascularis hatások
A szalmeterol/flutikazon-propionát ritkán arrhythmiákat okozhat, például előfordulhat supraventricularis tachycardia, extrasystolék és pitvarfibrilláció, továbbá magas terápiás adagok mellett a szérumkáliumszint enyhe és átmeneti csökkenése. A szalmeterol/flutikazon-propionát óvatosan alkalmazandó súlyos cardiovascularis betegségek és tünetek, vagy ritmuszavarok esetén, továbbá thyreotoxicosisban szenvedő betegeknél.
Hypokalaemia és hyperglykaemia
A béta-adrenerg-agonista gyógyszerek egyes betegeknél jelentős hypokalaemiát okozhatnak, valószínűleg intracelluláris shunt révén, amely cardiovascularis mellékhatásokat okozhat. A szérumkáliumszint csökkenése általában átmeneti, nem igényel kiegészítést. Ritkán klinikailag jelentős változásokat észleltek a szérumkáliumszintben a szalmeterol/flutikazon-propionát ajánlott dózisait alkalmazó klinikai vizsgálatokban (lásd 4.8 pont). Ritkán vércukorszint-emelkedést jelentettek (lásd 4.8 pont), amit figyelembe kell venni olyan betegek kezelésekor, akiknek az anamnézisében diabetes mellitus szerepel.
A szalmeterolt/flutikazon-propionátot körültekintően kell alkalmazni a cukorbetegségben vagy nem korrigált hypokalaemiában szenvedő, valamint az alacsony szérumkáliumszintre hajlamos betegeknél.
Paradox bronchospasmus
A dózis belégzését követően paradox bronchospasmus fordulhat elő azonnal fokozódó zihálással és légszomjjal, amely akár életveszélyes is lehet (lásd 4.8 pont). A paradox bronchospasmus kezelését haladéktalanul meg kell kezdeni gyors hatású bronchodilatátorral. A szalmeterol/flutikazon-propionát alkalmazását azonnal abba kell hagyni, a beteget megfigyelés alatt kell tartani, és szükség esetén alternatív terápiát kell elkezdeni.
βéta2-adrenoreceptor-agonisták
A β2-agonista-kezelés farmakológiai mellékhatásai, például a tremor, a palpitatio és a fejfájás észlelhetők, de
ezek rendszerint átmenetiek, és a rendszeres alkalmazás során csökkennek. Szisztémás kortikoszteroidok hatásai
Szisztémás hatások bármilyen inhalációs kortikoszteroid adásakor előfordulhatnak, különösen nagy adagok tartós alkalmazásakor. Ezen hatások előfordulási valószínűsége sokkal kisebb inhalációs kezeléskor, mint per os alkalmazott kortikoszteroidok esetében. A lehetséges szisztémás mellékhatások: Cushing–szindróma, Cushing-szerű tünetek, mellékvesekéreg-szuppresszió, a csontok ásványianyag-sűrűségének csökkenése, cataracta, glaucoma és ritkábban különböző pszichológiai vagy magatartásbeli hatások, beleértve a pszichomotoros hiperaktivitást, az alvászavarokat, a szorongást, a depressziót és az agressziót (különösen gyermekeknél) (az inhalációs kortikoszteroidok szisztémás hatásait gyermekeknél és serdülőknél lásd lentebb a „Gyermekek és serdülők” alfejezetben). Ezért fontos, hogy a beteg állapotát rendszeresen ellenőrizzék, és az inhalációs kortikoszteroid adagját az asztma megfelelő kontrollját biztosító legalacsonyabb adagra állítsák be.
Látászavar
Szisztémás és lokális kortikoszteroidok alkalmazása esetén látászavar fordult elő. Ha a betegnek olyan tünetei vannak, mint a homályos látás vagy más látászavarok, mérlegelni kell a beteg szemészhez történő beutalását a lehetséges okok feltárása érdekében, melyek lehetnek a szürkehályog, glaukóma vagy ritka betegségek, például központi serosus chorioretinopathia (CSCR), amelyet szisztémás és helyi kortikoszteroidok alkalmazása után jelentettek.
Mellékvese-működés
A betegek tartós kezelése inhalációs kortikoszteroidok nagy adagjaival mellékvesekéreg-szuppressziót és akut adrenalis krízist okozhat. Nagyon ritkán 500 mikrogramm és 1000 mikrogramm közötti
flutikazon-propionát-adagok esetén is észleltek mellékvesekéreg-szuppressziót és akut adrenalis krízist.
Potenciálisan akut adrenalis krízist válthatnak ki a traumák, a műtétek, a fertőzések vagy a gyors
dóziscsökkentés. A tünetek jellemzően bizonytalanok, és a következők lehetnek: anorexia, hasi fájdalom, testtömegcsökkenés, fáradtság, fejfájás, hányinger, hányás, hypotensio, csökkent tudatszint, hypoglykaemia és görcsrohamok. Stresszhelyzetekben és elektív műtéti beavatkozások esetén mérlegelni kell kiegészítő szisztémás kortikoszteroid adását.
Az inhalációs flutikazon-propionát-kezelés előnye, hogy minimálisra csökkenti az orális szteroidigényt, azonban orális szteroidról való átállás esetén a mellékvese-kapacitás csökkenésének kockázata jó ideig fennáll. Ezért ezeket a betegeket különös gondossággal kell kezelni, és a mellékvesekéreg működését rendszeresen ellenőrizni kell. Azok a betegek, akik korábban sürgősségi jelleggel nagy dózisú kortikoszteroid-kezelésben részesültek, ugyancsak veszélyeztetve lehetnek. A reziduális károsodás lehetőségére mindig gondolni kell a valószínűleg stresszhatást kiváltó sürgősségi és elektív beavatkozási helyzetekben, és mérlegelni kell a megfelelő kortikoszteroid-kezelést. Elektív beavatkozás előtt a mellékvese-károsodás mértékétől függően esetenként szakorvos tanácsára is szükség lehet.
Más gyógyszerekkel való kölcsönhatások
A ritonavir jelentősen megnövelheti a flutikazon-propionát plazmakoncentrációját. Ezért egyidejű alkalmazásuk kerülendő, kivéve, ha annak potenciális előnye nagyobb, mint a szisztémás kortikoszteroid-mellékhatások kockázata. A szisztémás nemkívánatos hatások kockázata abban az esetben is fokozódik, ha a flutikazon-propionátot más, erős CYP3A-inhibitorokkal kombinálják (lásd 4.5 pont).
Szisztémás ketokonazol egyidejű alkalmazása jelentősen fokozza a szalmeterol szisztémás expozícióját.
Ennek következtében nagyobb gyakorisággal jelentkezhetnek szisztémás mellékhatások (például a
QTc-intervallum megnyúlása és palpitatiók). Kerülendő az egyidejű alkalmazása ketokonazollal vagy más, erős CYP3A4-inhibitorral, kivéve, ha a kezelés előnye felülmúlja a szalmeterol-kezeléssel együtt járó szisztémás mellékhatások potenciálisan nagyobb kockázatát (lásd 4.5 pont).
Gyermekek és serdülők
Ez a gyógyszer 12 éves vagy idősebb gyermekeknek és serdülőknek javallott (lásd 4.2 pont). Figyelembe kell azonban venni, hogy a nagy (jellemzően ≥1000 mikrogramm/nap) dózisú flutikazon-propionáttal kezelt gyermekek és 16 évesnél fiatalabb serdülők fokozott kockázatnak lehetnek kitéve. Szisztémás hatások fordulhatnak elő, különösen nagy adagok tartós alkalmazásakor. A lehetséges szisztémás hatások: Cushing–szindróma, Cushing-szerű tünetek, mellékvese-szuppresszió, akut adrenalis krízis, gyermekek és serdülők növekedésbeli elmaradása, és ritkábban különböző pszichológiai vagy viselkedési hatások, beleértve a pszichomotoros hiperaktivitást, az alvászavarokat, a szorongást, a depressziót vagy az agressziót. Mérlegelni kell a gyermek- vagy a serdülőkorú beteg gyermektüdőgyógyász szakorvoshoz történő irányítását. A tartósan inhalációs kortikoszteroiddal kezelt gyermekek testmagasságát javasolt rendszeresen ellenőrizni. Az inhalációs kortikoszteroid adagját minden esetben a hatékony asztmakontrollt fenntartó legalacsonyabb szintre kell beállítani.
Szájüregi fertőzések
A készítmény flutikazon-propionát-összetevője miatt egyes betegeknél előfordulhat rekedtség, illetve a szájüreg, a garat vagy ritkán a nyelőcső candidiasisa (szájpenész) (lásd 4.8 pont). Mind a rekedtség, mind a candidiasis előfordulása csökkenthető, ha a beteg a gyógyszer alkalmazása után vízzel kiöblíti a száját és kiköpi a vizet, és/vagy fogat mos. A száj és a torok tünetekkel járó candidiasisa topikális antifungális készítményekkel kezelhető, a szalmeterol/flutikazon-propionát-kezelés folytatása mellett.
Laktóztartalom
Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz (lásd 4.3 pont). Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. A laktóz segédanyag tartalmazhat kis mennyiségű tejfehérjét, amely allergiás reakciókat válthat ki azoknál, akiknél súlyos túlérzékenység vagy tejfehérjére-allergia áll fenn.
Gyógyszerkölcsönhatás β-blokkolókkal
A β-adrenerg-blokkolók gyengíthetik vagy antagonizálhatják a szalmeterol hatását. Kerülni kell mind a nem szelektív, mind a szelektív β-blokkolók alkalmazását, hacsak kényszerítő körülmények nem indokolják azt. A β2-agonista-kezelés potenciálisan súlyos hypokalaemiát eredményezhet (lásd 4.4 pont). Fokozott körültekintés ajánlott akut, súlyos asztmában, mert ezt a hatást potencírozhatja a xantinszármazékokkal, szteroidokkal és diuretikumokkal végzett egyidejű kezelés.
Szalmeterol
Erős CYP3A4-inhibitorok
Ketokonazol (400 mg per os naponta egyszer) és szalmeterol (50 mikrogramm inhalálva, naponta kétszer) együttadása hét napon át 15 egészséges önkéntesnél jelentősen megnövelte a plazma szalmeterol-expozícióját (1,4-szeres Cmax- és 15-szörös AUC-érték). Ennek következtében nagyobb gyakorisággal jelentkezhetnek a szalmeterol egyéb szisztémás hatásai (például a QTC-intervallum megnyúlása és palpitatio), mint az önmagában alkalmazott szalmeterol- vagy ketokonazol-kezelés esetében (lásd 4.4 pont).
Nem észleltek klinikailag jelentős hatást a vérnyomásra, a szívfrekvenciára, valamint a vér glükóz- és káliumszintjére. Ketokonazol egyidejű alkalmazása nem növelte meg a szalmeterol eliminációs felezési idejét, és nem fokozta a szalmeterol felhalmozódását ismételt adagolás esetén.
Ketokonazol egyidejű alkalmazása kerülendő, hacsak a kezelés haszna nem múlja felül a szalmeterol-kezelés szisztémás hatásainak lehetséges nagyobb kockázatát. Valószínűleg hasonló a kölcsönhatás kockázata más, erős CYP3A4-inhibitorokkal is (például itrakonazol, telitromicin, ritonavir).
Közepesen erős CYP3A4-inhibitorok
Eritromicin (500 mg per os naponta háromszor) és szalmeterol (50 mikrogramm inhalálva, naponta kétszer) együttadása hat napon át 15 egészséges önkéntesnél csekély, de statisztikailag nem szignifikáns mértékben fokozta a szalmeterol-expozíciót (1,4-szeres Cmax- és 1,2-szeres AUC-érték). Az eritromicinnel történő egyidejű alkalmazása nem járt együtt súlyos mellékhatásokkal.
Flutikazon-propionát
Szokásos körülmények között, inhalációs adagolás után a plazma flutikazon-propionát-koncentrációja alacsony, a bélben és a májban a CYP3A4-enzimen történő, nagymértékű first-pass metabolizmus és a magas szisztémás clearance miatt. Ezért nem valószínű, hogy a flutikazon-propionát klinikailag szignifikáns interakciókat okozna.
Egy egészséges önkénteseken intranasalisan alkalmazott flutikazon-propionáttal végzett gyógyszerkölcsönhatás-vizsgálatban kimutatták, hogy naponta kétszer 100 mg dózisban adott ritonavir (amely nagyon hatékony CYP3A4-inhibitor) többszázszorosára emelte a flutikazon-propionát plazmakoncentrációját, ami a szérum kortizolkoncentrációjának jelentős csökkenéséhez vezetett. Az inhalációs flutikazon-propionáttal kapcsolatban nincsenek ilyen interakciós adatok, de a flutikazon-propionát plazmaszintjének jelentős emelkedése várható. Cushing–szindróma és mellékvesekéreg-szuppresszió esetenként előfordult. Ezen kombináció alkalmazását kerülni kell, kivéve, ha a kezelés előnye ellensúlyozza a szisztémás glükokortikoid-mellékhatások megnövekedett kockázatát (lásd 4.4 pont).
Egy egészséges önkénteseken végzett, kis létszámú vizsgálatban a kissé gyengébb CYP3A-inhibitor ketokonazol mellett 150%-kal emelkedett a flutikazon-propionát-expozíció egyszeri inhaláció után. Ennek eredményeként a plazma kortizolszintje nagyobb mértékben csökkent, mint az önmagában adott flutikazon-propionát hatására. Más erős CYP3A-inhibitorokkal, például itrakonazollal és közepesen erős CYP3A-inhibitorokkal, például eritromicinnel történő egyidejű alkalmazás esetén ugyancsak várható a szisztémás flutikazon-propionát-expozíció és a szisztémás mellékhatások kockázatának emelkedése. Ilyen
gyógyszerekkel kapcsolatban elővigyázatosság szükséges, és a tartós alkalmazásukat lehetőleg kerülni kell.
A CYP3A-inhibitorokkal, köztük a kobicisztátot tartalmazó termékekkel történő együttes kezelés várhatóan
növeli a szisztémás mellékhatások kockázatát. A kombinációt kerülni kell, kivéve, ha az előny meghaladja a
szisztémás kortikoszteroid-mellékhatások fokozott kockázatát, ebben az esetben a betegeket monitorozni kell a szisztémás kortikoszteroid hatásai miatt.
Kölcsönhatás P-glikoprotein-inhibitorokkal
A flutikazon-propionát és a szalmeterol egyaránt gyenge szubsztrátja a P-glikoproteinnek (P-gp). A flutikazon in vitro vizsgálatokban nem mutatott P-gp-gátló hatást. Nincs információ a szalmeterol P-gp-gátlási potenciáljáról. Nem végeztek klinikai farmakológiai vizsgálatokat specifikus P-gp-gátlóval és flutikazon-propionáttal/szalmeterollal.
Szimpatomimetikus gyógyszerek
Más szimpatomimetikus gyógyszerek egyidejű alkalmazása (önmagában vagy kombinációs kezelés részeként) potenciálisan additív hatást fejthet ki.
Terhesség
A szalmeterol és a flutikazon-propionát terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében rendelkezésre álló közepes mennyiségű adat (300-1000 terhességi vizsgálati eredmény) azt igazolja, hogy a szalmeterolnak és a flutikazon-propionátnak nincs malformatív vagy foeto-/neonatalis toxikus hatása. Állatkísérletek során
β2-adrenoreceptor-agonisták és glükokortikoszteroidok alkalmazása után reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).
Ennek a gyógyszernek az alkalmazása terhes nőknél csak akkor mérlegelhető, ha az anya számára várható előny meghaladja a bármilyen lehetséges magzati károsodás kockázatát.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a szalmeterol, a flutikazon-propionát, vagy ezek metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe.
Állatkísérletek azt igazolták, hogy a szalmeterol és a flutikazon-propionát, valamint a metabolitjaik kiválasztódnak laktáló patkányok tejébe.
Az újszülött/csecsemő vonatkozásában a kockázatot nem lehet kizárni. A szalmeterol/flutikazon-propionát alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából.
Termékenység
Humán adatok nem állnak rendelkezésre. Mindazonáltal a szalmeterol vagy a flutikazon-propionát állatkísérletekben nem mutatott a termékenységre gyakorolt hatást (lásd 5.3 pont).
Ez a gyógyszer nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek
kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
A Seffalair Spiromax szalmeterolt és flutikazon-propionátot tartalmaz; az ezekre a hatóanyagokra jellemző típusú és súlyosságú mellékhatások várhatók. A két vegyület egyidejű alkalmazásakor nem figyelték meg semmilyen nemkívánatos hatás incidenciájának növekedését. A szalmeterol/flutikazon-propionát adásával kapcsolatban leggyakrabban jelentett nemkívánatos hatások a nasopharyngitis (6,3%), fejfájás (4,4%), köhögés (3,7%) és a szájüregi candidiasis (3,4%) voltak.
Nemkívánatos hatások táblázatos felsorolása
A szalmeterol/flutikazon-propionát-kezeléssel kapcsolatos nemkívánatos hatások az alábbiakban szervrendszerenként és abszolút gyakoriság szerint vannak csoportosítva. A gyakoriság osztályozása a következő: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 - <1/10), nem gyakori (≥1/1000 - < 1/100), ritka
(≥1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert ( a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A gyakorisági adatok klinikai vizsgálatok során nyert adatokból származnak.
1. táblázat: Nemkívánatos hatások táblázatos felsorolása| Szervrendszer | Nemkívánatos hatás | Gyakoriság |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Szájüregi candidiasisa | Gyakori1 |
| Influenza | Gyakori | |
| Nasopharyngitis | Gyakori | |
| Rhinitis | Gyakori | |
| Sinusitis | Gyakori | |
| Pharyngitis | Nem gyakori | |
| Légúti fertőzés | Nem gyakori | |
| Nyelőcső-candidiasis | Ritka | |
| Endokrin betegségek és tünetek | Cushing-szindróma, Cushing-szerű tünetek, mellékvesekéreg-szuppresszió, gyermekek ésserdülők növekedésbeli visszamaradása | Ritka 1 |
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | Hypokalaemia | Gyakori 2 |
| Hyperglykaemia | Nem gyakori | |
| Pszichiátriai kórképek | Szorongás | Nem gyakori |
| Alvászavar | Nem gyakori | |
| Viselkedési változások, köztük pszichomotoros hiperaktivitás és irritabilitás,elsősorban gyermekeknél | Nem gyakori | |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Fejfájás | Gyakori |
| Szédülés | Gyakori | |
| Tremor | Nem gyakori | |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | Cataracta | Nem gyakori |
| Glaucoma | Ritka 1 | |
| Homályos látás | Nem ismert1 | |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | Palpitatio | Nem gyakori1 |
| Tachycardia | Nem gyakori | |
| Pitvarfibrilláció | Nem gyakori | |
| Arrhythmiák (köztük supraventricularis tachycardia és extrasystolék) | Ritka | |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Köhögés | Gyakori |
| Torokirritáció | Gyakori | |
| Rekedtség/dysphonia | Gyakori | |
| Oropharyngealis fájdalom | Gyakori | |
| Allergiás rhinitis | Nem gyakori | |
| Orrdugulás | Nem gyakori | |
| Paradox bronchospasmus | Ritka 1 | |
| Emésztőrendszeribetegségek és tünetek | A has felső részét érintő fájdalom | Nem gyakori |
| Dyspepsia | Nem gyakori | |
| A bőr és a bőr alatti szövetbetegségei és tünetei | Kontakt dermatitis | Nem gyakori |
| Szervrendszer | Nemkívánatos hatás | Gyakoriság |
| A csont- és izomrendszer,valamint a kötőszövetbetegségei és tünetei | Hátfájdalom | Gyakori |
| Myalgia | Gyakori | |
| Végtagfájdalom | Nem gyakori | |
| Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatosszövődmények | Laceratio | Nem gyakori |
-
Idetartozik a szájüregi candidiasis, szájüreg gombás fertőzései, oropharyngealis candidiasis és gombás oropharyngitis
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása
Specifikus β2-agonista-kezelés hatásai
A β2-agonista-kezelés farmakológiai hatásai, mint a tremor, a palpitatio és a fejfájás előfordultak, de ezek rendszerint átmenetiek, és a rendszeres gyógyszerszedés során enyhültek.
Paradox bronchospasmus
Az adagolást követően paradox bronchospasmus fordulhat elő azonnal fokozódó zihálással és légszomjjal
(lásd 4.4 pont).
Inhalációs kortikoszteroid-kezelés hatásai
A készítmény flutikazon-propionát-összetevője miatt egyes betegeknél előfordulhat rekedtség, valamint a szájüreg, a garat, vagy ritkán a nyelőcső candidiasisa (szájpenész) (lásd 4.4 pont).
Gyermekek és serdülők
A 12 éves vagy idősebb gyermekeknél és serdülőknél a mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága
várhatóan megegyezik a felnőttekével.
A serdülőkre vonatkozó biztonságossági kiértékelés a Seffalair Spiromax-szal kapcsolatban elvégzett vizsgálatokból származó biztonságossági adatokon alapul, és azt mutatja, hogy a készítmény serdülőkre vonatkozó biztonságossági profilja a felnőtt populációnál megfigyeltekhez hasonló.
Az inhalációs kortikoszteroidok, ideértve a flutikazon-propionátot, a Seffalair Spiromax egyik összetevőjét, növekedésbeli visszamaradást okozhatnak serdülőknél (lásd 4.4 pont). Az orálisan inhalált kortikoszteroidokat, köztük a szalmeterolt / flutikazon-propionátot kapó gyermekek és serdülők növekedését rutinszerűen ellenőrizni kell. A szájon át belélegzett kortikoszteroidok, köztük a szalmeterol / flutikazon-propionát szisztémás hatásainak minimalizálása érdekében az egyes betegek adagját a legkisebb adagra kell titrálni, amely hatékonyan csökkenti a tüneteit.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az
V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A Seffalair Spiromax túladagolásáról nincsenek klinikai vizsgálati adatok, az egyes hatóanyagok
túladagolását illetően azonban a következő adatok állnak rendelkezésre:
Szalmeterol
A szalmeterol-túladagolással együtt járó panaszok és tünetek a szédülés, a szisztolés vérnyomás emelkedése, a tremor, a fejfájás és a tachycardia. Ha a szalmeterol/flutikazon-propionát-kezelést a gyógyszer β2-agonista komponensének túladagolása miatt kell leállítani, gondolni kell a szteroid megfelelő pótlására. Ezen felül hypokalaemia fordulhat elő, ezért a szérumkáliumszintet ellenőrizni kell. Mérlegelendő a káliumpótlás.
Flutikazon-propionát
Akut túladagolás: Az ajánlottnál nagyobb flutikazon-propionát-adagok akut inhalációja a mellékvesekéreg-átmeneti szuppresszióját okozhatja. Ez nem igényel sürgősségi beavatkozást, mivel a mellékvesekéreg-működés néhány nap alatt rendeződik, ami a plazma kortizolszintjének meghatározásával igazolható.
Krónikus túladagolás: A mellékvese-kapacitás monitorozása mellett esetlegesen szisztémás kortikoszteroid-kezelésre lehet szükség. Amint a beteg állapota stabilizálódik, a kezelést valamely inhalációs kortikoszteroid javallott adagjával kell folytatni (lásd 4.4 pont).
A flutikazon-propionát akut, illetve krónikus túladagolása esetén a szalmeterol/flutikazon-propionát-kezelést
a tüneti kontrollhoz elegendő dózisban kell folytatni.
Farmakológiai tulajdonságok - SEFFALAIR 12,75 MIKROGRAMM/100 MIKROGRAMM
Farmakoterápiás csoport: obstruktív légúti betegségekre ható gyógyszerek; adrenerg szerek kombinációi kortikoszteroidokkal és egyéb szerekkel, kivéve anticholinerg szerek, ATC kód: R03AK06
Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások
A Seffalair Spiromax szalmeterolt és flutikazon-propionátot tartalmaz, amelyek különböző hatásmódokkal
rendelkeznek.
Az alábbiakban mindkét hatóanyag megfelelő hatásmechanizmusát tárgyaljuk.
A szalmeterol egy szelektív, hosszú hatástartamú (12 órás) β2-adrenoreceptor-agonista, amelynek hosszú oldallánca a receptor külső feléhez kötődik.
A flutikazon-propionát inhalációja terápiás dózisokban glükokortikoid gyulladáscsökkentő hatású a tüdőben.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A Seffalair Spiromax asztmával kapcsolatos klinikai vizsgálatai
A Seffalair Spiromax hatásosságát és biztonságosságát 3004 asztmás betegnél értékelték. A fejlesztési program két 12 hetes megerősítő vizsgálatot, egy 26 hetes biztonságossági vizsgálatot és
3 dózistartomány-vizsgálatot tartalmazott. A Seffalair Spiromax hatásossága elsősorban az alábbiakban leírt megerősítő vizsgálatokon alapul.
16 és 434 mikrogramm között hat dózis flutikazon-propionátot (mért dózisban kifejezve) naponta kétszer, többadagos szárazpor-inhalátorral (multidose dry powder inhaler, MDPI) és egy nyílt flutikazon-propionát szárazpor-összehasonlítóval (100 mikrogramm vagy 250 mikrogramm) adtak két randomizált, kettős vak, placebokontrollos 12 hetes vizsgálatban. A 201-es vizsgálatot olyan betegeknél végezték, akik tünetei a kezelés kezdetén nem voltak kontrolláltak, és akiket rövid hatású β2-agonistákkal önmagában vagy nem kortikoszteroid típusú asztmagyógyszerekkel kombinálva kezeltek. Az alacsony dózisú inhalációs kortikoszteroidot (ICS) alkalmazó betegek legalább 2 hetes kimosódási időszak után kerülhettek be. A 202-es vizsgálatot olyan betegeknél végezték, akik tünetei a kezelés kezdetén nem voltak kontrolláltak, és akiket nagy dózisú ICS-sel kezeltek hosszú hatású béta-agonistával (LABA) vagy a nélkül. A 201-es és a 202-es vizsgálatban alkalmazott flutikazon-propionát Spiromax [Fp MDPI] (16, 28, 59, 118, 225 és 434
mikrogramm) mért dózisai eltérnek az összehasonlító készítmények (flutikazon inhalációs por) és a 3. fázisú
vizsgálati készítmény címkén feltüntetett dózisaitól (113 és 232 mikrogramm flutikazon-propionát esetében). A 2. és 3. fázis közötti dózisváltozások a gyártási folyamat optimalizálásából adódtak.
A szalmeterol-xinafoát 4 dózisának hatásosságát és biztonságosságát kettős vak, 6 periódusú keresztezett vizsgálatban értékelték, és összehasonlították az egyadagos flutikazon-propionát Spiromax és a nyílt elrendezésben alkalmazott flutikazon-propionát/szalmeterol 100/50 mikrogramm szárazpor-inhalátorral, amely perzisztens asztma esetén összehasonlító készítményként szolgált. A vizsgált szalmeterol-dózisok 6,8 mikrogramm, 13,2 mikrogramm, 26,8 mikrogramm és 57,4 mikrogramm voltak, az MDPI által kibocsájtott 118 mikrogramm flutikazon-propionáttal kombinálva (mért dózisban kifejezve). Az ebben a vizsgálatban használt szalmeterol mért dózisai (6,8, 13,2, 26,8 és 57,4 mikrogramm) kissé eltérnek az összehasonlító készítmények (flutikazon/szalmeterol inhalációs por) és a 3. fázisú vizsgálati készítmények mért dózisaitól a címkén feltüntetett dózisaitól (113 és 232 mikrogramm flutikazon-propionát és
14 mikrogramm szalmeterol esetében).
A gyártási folyamat optimalizálásának eredményeként a III. fázisú és a kereskedelmi forgalomba került termékek jobban megfelelnek az összehasonlító termékek hatáserősségeinek. A farmakokinetikai jellemzéshez minden adagolási időszakban gyűjtöttünk plazmát.
Felnőttek, valamint 12 éves vagy idősebb gyermekek és serdülők
Két III. fázisú klinikai vizsgálatot végeztek; 2 vizsgálatban összehasonlították a rögzített dózisú kombinációt flutikazon-propionáttal vagy placebóval (1. és 2. vizsgálat).
A Seffalair Spiromaxot (FS MDPI) önmagában alkalmazott flutikazon-propionáttal vagy placebóval összehasonlító vizsgálatok
Két kettős vak, párhuzamos csoportos klinikai vizsgálatot, az 1. és a 2. vizsgálatot végeztek FS MDPI-vel 1375 felnőtt, valamint gyermek és serdülőkorú (12 éves vagy idősebb, a kiindulási FEV1 40–85%-a az előre jelzett normálértéknek) asztmában szenvedő betegnél, akik asztmája nem volt optimálisan kontrollálva a jelenlegi kezelésükkel. Az összes kezelést naponta kétszer 1 belégzésként alkalmaztuk a Spiromax inhalátorból, és az egyéb fenntartó terápiákat leállítottuk.
-
vizsgálat: Ez a randomizált, kettős vak, placebokontrollos, 12 hetes hatásossági és biztonságossági vizsgálat összehasonlította az 55 mikrogramm és 113 mikrogramm Fp MDPI-t (1 belégzés naponta kétszer) az FS MDPI-vel (14/55 mikrogramm és 14/113 mikrogramm (1 belégzés naponta kétszer) és placebóval gyermekeknél és serdülőknél (12 éves vagy idősebb), valamint felnőtt betegeknél, akiknél asztmatünetek tartósan fennállnak alacsony dózisú vagy közepes dózisú inhalációskortikoszteroid-kezelés vagy inhalációs kortikoszteroid/LABA-kezelés ellenére. Azok a betegek, akik az egyszeres vak elrendeződésben placebo MDPI-t kaptak, a kiindulási ICS-kezelésről beklometazon-dipropionát inhalációsaeroszol-kezelésre váltottak naponta kétszer 40 mikrogramm adaggal a kezdeti időszakban. A betegeket véletlenszerűen osztották be placebo vagy közepes erősségű dózissal történő kezelésre az alábbiak szerint: 130 beteg placebót, 130
Fp MDPI-t kapott 113 mikrogramm dózisban és 129 beteg FS-t MDPI-t kapott 14/113 mikrogramm adagban. A kiindulási FEV1-mérések hasonlók voltak a kezelési csoportok között. A vizsgálat elsődleges végpontjai a FEV1 legalacsonyabb értékének változása a 12. héten minden betegnél és a standardizált kiindulási értékhez viszonyított FEV1 AUEC0-12h-érték változása a 12. héten egy 312 beteget tartalmazó alcsoporton vizsgálva, akiknél a dózis alkalmazása után sorozatos spirometriát végeztek.
- táblázat: A minimális FEV1 értéke változásának elsődleges analízise a 12. héten a kiinduláshoz képest, kezelési csoportonként – 1. vizsgálat (FAS)
| Változó Statisztika | Fp MDPI | FS MDPI | |
| Placebo (N=129) | 113mikrogramm naponta kétszer(N=129) | 14/113mikrogramm naponta kétszer(N=126) | |
| FEV1 (L) változása a12. héten | |||
| LS átlaga | 0,053 | 0,204 | 0315 |
| Változó Statisztika | Fp MDPI | FS MDPI | |
| Placebo (N=129) | 113mikrogramm naponta kétszer (N=129) | 14/113mikrogramm naponta kétszer (N=126) | |
| Összehasonlítás a placebóval | |||
| Különbség az LS átlagának értékében | 0,151 | 0,262 | |
| 95%-os CI | (0,057, 0,244) | (0,168, 0,356) | |
| p-érték | 0,0017 | 0,0000 | |
| Összehasonlítás Fp MDPI-vel | |||
| 113mikrogrammhoz viszonyítva: | |||
| Különbség az LS átlagának értékében | 0,111 | ||
| 95%-os CI | (0,017, 0,206) | ||
| p-érték | 0,0202 |
A kombinációs kezelés és a monoterápia összehasonlítása a multiplicitás szempontjából nem volt kontrollos. FEV1 = erőltetett kilégzési térfogat 1 másodperc alatt; FAS = teljes elemzési készlet; Fp MDPI =
flutikazon-propionát többadagos szárazpor-inhalátor; FS MDPI = flutikazon-propionát/szalmeterol többadagos szárazpor-inhalátor; n = szám; LS = legkisebb négyzetek; CI = konfidenciaintervallum
A tüdőfunkció javulása az első adag beadásától számított 15 percen belül következett be (15 perccel az adag
beadása után az LS-átlag változásának különbsége a kiindulási értékhez képest a FEV1-ben 0,164 l volt
FS MDPI 14/113 mikrogramm esetén a placebóval összehasonlítva (nem korrigált p-érték <0,0001). A FEV1 maximális javulása általában 6 órán belül következett be az FS MDPI 14/113 mikrogramm esetében, és a javulás az 1. és a 12. héten a vizsgálat 12 órája alatt fennmaradt (1. ábra). A 12 hetes kezelés után nem figyeltek meg csökkenést a 12 órás hörgőtágító hatásban.
-
ábra: Elsődleges analízis soros spirometriában: A FEV1 (l) átlagának változása a 12. héten a kiinduláshoz képest, az idő és a kezelési csoport függvényében – 1. vizsgálat (FAS; Sorozatos spirometria alcsoport)
KERESKEDELMI NÉV: SPIROMAX 113/14 mikrogramm (N=60)
FLUTIKAZON-PROPIONÁT SPIROMAX 113 mikrogramm (N=69) PLACEBO (N=53)
1. nap
Kiindulás ↑
12. hét Kiindulás
Óra
0.5
0.4
0.3
0.2
FEV1 (l) átlagos változása
FAS = teljes elemzési készlet; FEV1 = erőltetett kilégzési térfogat 1 másodperc alatt
-
vizsgálat: Ez a randomizált, kettős vak, placebokontrollos, 12 hetes hatásossági és biztonságossági
vizsgálat összehasonlította a flutikazon-propionát többadagos szárazpor-inhalátor (Fp MDPI)
113 mikrogramm és 232 mikrogramm (1 belégzés naponta kétszer) és a szalmeterol/flutikazon többadagos szárazpor-inhalátor (FS MDPI) 14/113 mikrogramm és 14/232 mikrogramm (1 belégzés naponta kétszer), illetve placebokezeléseket gyermekeknél és serdülőknél, valamint felnőtteknél, akiknél asztmatünetek tartósan fennállnak alacsony dózisú vagy közepes dózisú inhalációskortikoszteroid-kezelés vagy inhalációs kortikoszteroid/LABA-kezelés ellenére. Azok a betegek, akik az egyszeres vak elrendezésben placebo MDPI-t kaptak, a kiindulási ICS-kezelésről napi kétszer 55 mikrogrammos Fp MDPI-kezelésre váltottak a kezdeti időszakban. A betegeket véletlenszerűen osztották be az alábbi kezelési csoportokba: 145 beteg kapott placebót, 146 beteg kapott Fp MDPI 113 mikrogrammos, 146 beteg kapott Fp MDPI
232 mikrogrammos, 145 beteg kapott FS MDPI 14/113 mikrogrammos és 146 beteg kapott FS MDPI 14/232 mikrogrammos kezelést. A kiindulási FEV1-mérések hasonlóak voltak a kezelési csoportok között: Fp MDPI 113 mikrogramm 2,069 l, Fp MDPI 232 mikrogramm 2,075 l, FS MDPI 14/113 mikrogramm 2,157 l, FS MDPI 14/232 mikrogramm 2,083 l és placebo 2,141 l. A vizsgálat elsődleges végpontjai a FEV1 legalacsonyabb értékének változása a 12. héten minden betegnél és a standardizált kiindulási értékhez viszonyított FEV1 AUEC0-12h-érték változása a 12. héten egy 312 beteget tartalmazó alcsoporton vizsgálva, akiknél a dózis alkalmazása után sorozatos spirometriát végeztek.
-
táblázat: A minimális FEV1-érték változásának elsődleges analízise a 12. héten a kiinduláshoz képest, kezelési csoportonként – 2. vizsgálat (FAS)
Változó Statisztika Fp MDPI FS MDPI Placebo (N=143) 113mikrogramm napontakétszer (N=145) 232mikrogramm napontakétszer (N=146) 14/113mikrogramm napontakétszer (N=141) 14/232mikrogramm napontakétszer (N=145) FEV1 (L) változása a 12. héten LS átlaga -0,004 0,119 0,179 0,271 0,272 Összehasonlítás placebóval Különbség az LS átlagának értékében 0,123 0,183 0,274 0,276 95%-os CI (0,038, 0,208) (0,098, 0,268) (0,189, 0,360) (0,191, 0,361) p-érték 0,0047 0,0000 0,0000 0,0000 Összehasonlítás Fp MDPI-vel 113mikrogrammhoz viszonyítva: 232mikrogrammhoz viszonyítva: Különbség az LS átlagának értékében 0,152 0,093 95%-os CI (0,066, 0,237) (0,009, 0,178) p-érték 0,0005 0,0309 A kombinációs kezelés és a monoterápia összehasonlítása a multiplicitás szempontjából nem volt kontrollos. FEV1 = erőltetett kilégzési térfogat 1 másodperc alatt; FAS = teljes elemzési készlet; Fp MDPI =
flutikazon-propionát többadagos szárazpor-inhalátor; FS MDPI = flutikazon-propionát/szalmeterol többadagos szárazpor-inhalátor; n = szám; LS = legkisebb négyzetek; CI = konfidenciaintervallum
A tüdőfunkció javulása az első adag beadásától számított 15 percen belül következett be (15 perccel az adag beadása után az LS-átlag változásának különbsége a kiindulási értékhez képest az FEV1 esetében 0,160 l volt az FS MDPI 14/113 mikrogramm esetén, és 0,187 l a 14/232 mikrogramm esetén, placebóval összehasonlítva (nem korrigált p-érték <0,0001 mindkét adagnál). A FEV1 maximális javulása általában
3 órán belül következett be az FS MDPI-csoportok esetében, és a javulás az 1. és a 12. héten a vizsgálat 12 órája alatt fennmaradt (2. ábra). A 12 hetes kezelés után nem figyeltek meg csökkenést a 12 órás hörgőtágító hatásban az FS MDPI-csoportokban.
0.5
KERESKEDELMI NÉV: SPIROMAX 232/14 mcg (N=65)
KERESKEDELMI NÉV: SPIROMAX 113/14 mcg (N=57) FLUTIKAZON-PROPIONÁT SPIROMAX 232 mcg (N=55) FLUTIKAZON-PROPIONÁT SPIROMAX 113 mcg (N=56) PLACEBO (N=41)
0.4
0.3
0.2
0.1
1. nap
Kiindulás ↑
12. hét Kiindulás
Óra
FEV1 (l) átlagos változása
2. ábra: Elsődleges analízis sorozatos spirometriában: A FEV1 (l) átlagának változása a 12. héten a kiinduláshoz képest, az idő és a kezelési csoport függvényében – 2. vizsgálat (FAS; Sorozatos spirometria alcsoport)FAS = teljes elemzési készlet; FEV1 = erőltetett kilégzési térfogat 1 másodperc alatt
Gyermekek és serdülők
12-17 éves betegeket vizsgáltak. Az alábbiakban bemutatjuk a két megerősítő vizsgálat összesített
eredményeit a FEV1 kiindulási értékének változásához viszonyítva 12-17 éves betegeknél (4. táblázat). A
12. héten a völgy-FEV1 változása a kiindulási értékhez képest az összes Fp MDPI és FS MDPI adagolási csoportnál nagyobb volt, mint a placebocsoportban – az összes korcsoportban, mindkét vizsgálatban, hasonlóan a vizsgálatok összesített eredményeihez.
- táblázat: A tényleges értékek és a kiindulási érték változásának összefoglalása FEV1 mért értékei és azok kiindulási értékhez viszonyított változásai a 12. héten, kezelési csoportonként, 12-17 éves betegeknél (FAS)a
| Időpont, Statisztika | Placebo | Flutikazon-propionát Spiromax | Seffalair Spiromax | ||
| 113mikrogramm naponta kétszer | 232mikrogramm naponta kétszer | 14/113mikrogramm naponta kétszer | 14/232mikrogramm naponta kétszer | ||
| Kiindulás | |||||
| n | 22 | 27 | 10 | 24 | 12 |
| Átlag (SD) | 2.330 (0.3671) | 2.249 (0.5399) | 2.224 (0.4362) | 2.341 (0.5513) | 2.598 (0.5210) |
| Medián | 2.348 | 2.255 | 2.208 | 2.255 | 2.425 |
| Min, Max | 1.555, 3.075 | 0.915, 3.450 | 1.615, 3.115 | 1.580, 3.775 | 1.810, 3.695 |
| Változás a 12. héten | |||||
| n | 22 | 27 | 10 | 24 | 12 |
| Átlag (SD) | 0.09 (0.3541) | 0.378 (0.4516) | 0.558 (0.5728) | 0.565 (0.4894) | 0.474 (0.5625) |
| Medián | 0.005 | 0.178 | 0.375 | 0.553 | 0.375 |
| Min, Max | -0.850, 0.840 | -0.115, 1.650 | -0.080, 1.915 | -0.265, 1.755 | -0.295, 1.335 |
a Teljes elemzési készlet = FAS
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén minden korosztálynál eltekint a Seffalair Spiromax vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől az asztma kezelése esetén (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
Farmakokinetikai szempontból az egyes összetevők külön értékelhetők. Szalmeterol
A szalmeterol lokálisan hat a tüdőben, ezért a terápiás hatás nincs összefüggésben a plazmaszinttel. Kevés adat áll rendelkezésre a szalmeterol farmakokinetikájáról, mert a terápiás dózisok inhalációs adagolása után kialakuló alacsony plazmaszintek (körülbelül 200 pikogramm/ml vagy alacsonyabb) mérése nehezen kivitelezhető.
Flutikazon-propionát
Egyetlen adag flutikazon-propionát abszolút biohasznosulása inhalációs alkalmazás esetén egészséges egyéneknél a névleges dózis nagyjából 5 és 11%-a között változik, az alkalmazott inhalálóeszköztől függően. Asztmás betegeknél a megfigyelések szerint az inhalációs flutikazon-propionát szisztémás expozíciója kisebb.
Felszívódás
A gyógyszer főleg a tüdőből jut a szisztémás keringésbe, eleinte gyorsabb, majd lassabb a felszívódása. Az inhalált adag egy részét lenyelheti a beteg, de csekély vízoldékonysága és preszisztémás metabolizmusa miatt ez minimálisan járul hozzá a szisztémás hatáshoz, orális biohasznosulása kevesebb mint 1%. A szisztémás expozíció lineárisan nő az inhalált adag nagyságával.
Eloszlás
A flutikazon-propionátra jellemző a magas plazma-clearance (1150 ml/perc), dinamikus egyensúlyi állapotban a nagy megoszlási térfogat (körülbelül 300 l), és a mintegy 8 órás terminális felezési idő. 91%-ban kötődik plazmafehérjékhez.
Biotranszformáció
A flutikazon-propionát a szisztémás keringésből gyorsan távozik. Ennek elsődleges útja CYP3A4 enzimen keresztül történő metabolizáció, melynek során inaktív karboxilsav-metabolit keletkezik. A székletben más, azonosítatlan metabolitokat is kimutattak.
Elimináció
A flutikazon-propionát renalis clearance-e elhanyagolható. A dózis kevesebb mint 5%-a választódik ki a vizelettel, főleg metabolitok formájában. Az adag legnagyobb része a széklettel ürül metabolitok és változatlan hatóanyag formájában.
Gyermekek és serdülők
A 12-17 éves betegeknél farmakokinetikai elemzést végeztek. Bár az alcsoportok kicsik voltak, a flutikazon-propionát és a szalmeterol szisztémás expozíciója a 12-17 éves és a ≥18 éves alcsoportokban nem különbözött szignifikánsan egyik kezelés esetén sem a teljes vizsgálati populációhoz viszonyítva. A látszólagos eliminációs felezési időt (t½) az életkor nem befolyásolta.
Gyógyszerészeti jellemzők - SEFFALAIR 12,75 MIKROGRAMM/100 MIKROGRAMM
Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.
Használat után a szájfeltét kupakját zárva kell tartani.
Fehér inhalátor, a szájfeltéten félig átlátszó, sárga kupakkal. Az inhalátornak a gyógyszerrel és a nyálkahártyával érintkező részei akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS), polietilénből (PE) és polipropilénből (PP) készülnek. Minden egyes inhalátor 60 adagot tartalmaz, és nedvességmegkötőt tartalmazó fóliába van csomagolva.
1 inhalátort tartalmazó kiszerelés.
Gyűjtőcsomagolás, ami 3 inhalátort tartalmaz (3 inhalátor 1 csomagban). Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.