SINORA 1 MG/ML KONCENTRÁTUM OLDATOS INFÚZIÓHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - SINORA 1 MG/ML
Az alkalmazás útja:
Intravénás alkalmazásra.
Az alkalmazás módja:
A Sinora koncentrátum oldatos infúzióhoz intravénás alkalmazásra szánt gyógyszer.
Az ischaemiás nekrózis (bőr, végtagok) elkerülése érdekében megfelelően nagy vénába helyezett kanülön vagy centrális vénás kanülön keresztül alkalmazandó.
Az infúziót fecskendős pumpa, infúziós pumpa vagy cseppszámláló segítségével szabályozott sebességgel kell beadni.
A hígításra vonatkozó utasításokat lásd a 6.6pontban.
Adagolás:
Felnőttek
Az infúzió kezdeti sebessége:
A 6.6pontban ajánlott módon történő hígítást (az elkészített infúzió koncentrációja 40mg/l noradrenalin bázis (80mg/l noradrenalin‑tartarát)) követően az infúzió kezdeti sebessége 70kg testtömeg esetén 10ml/óra és 20ml/óra (0,16–0,33ml/perc) között legyen. Ez 0,4mg/óra és 0,8mg/óra közötti noradrenalin bázissal (0,8mg/óra és 1,6mg/óra közötti noradrenalin‑tartaráttal) egyenértékű. A klinikai gyakorlatban esetenként ennél alacsonyabb, 5ml/óra (0,08ml/perc) kezdeti sebességet alkalmaznak, ami 0,2mg/óra noradrenalin bázissal (0,4mg/óra noradrenalin‑tartaráttal) egyenértékű.
Dózistitrálás:
A noradrenalin infúzió bekötése után az adagolást a megfigyelt presszor hatás függvényében 0,05‑0,1mikrogramm/kg/óra noradrenalin bázisnak megfelelő lépésekben kell titrálni. A normotenzió eléréséhez és fenntartásához szükséges dózis egyénenként igen eltérő. A cél a normál tartomány alsó részébe eső (100–120Hgmm) szisztolés vérnyomás vagy megfelelő (a beteg állapotától függően 65‑80Hgmm‑nél magasabb) artériás középnyomás beállítása.
| Noradrenalin infúziós oldat40mg/l (40mikrogramm/ml) noradrenalin bázis | |||
| Beteg testtömege | Adagolás (mikrogramm/kg/perc) noradrenalin bázis | Adagolás (mg/óra) noradrenalin bázis | Infúziós sebesség (ml/óra) |
| 50kg | 0,05 | 0,15 | 3,75 |
| 0,1 | 0,3 | 7,5 | |
| 0,25 | 0,75 | 18,75 | |
| 0,5 | 1,5 | 37,5 | |
| 1 | 3 | 75 | |
| 60kg | 0,05 | 0,18 | 4,5 |
| 0,1 | 0,36 | 9 | |
| 0,25 | 0,9 | 22,5 | |
| 0,5 | 1,8 | 45 | |
| 1 | 3,6 | 90 | |
| 70kg | 0,05 | 0,21 | 5,25 |
| 0,1 | 0,42 | 10,5 | |
| 0,25 | 1,05 | 26,25 | |
| 0,5 | 2,1 | 52,5 | |
| 1 | 4,2 | 105 | |
| 80kg | 0,05 | 0,24 | 6 |
| 0,1 | 0,48 | 12 | |
| 0,25 | 1,2 | 30 | |
| 0,5 | 2,4 | 60 | |
| 1 | 4,8 | 120 | |
| 90kg | 0,05 | 0,27 | 6,75 |
| 0,1 | 0,54 | 13,5 | |
| 0,25 | 1,35 | 33,75 | |
| 0,5 | 2,7 | 67,5 | |
| 1 | 5,4 | 135 | |
A klinikai gyakorlatban esetenként egyéb hígítást részesítenek előnyben. 40mg/l‑től eltérő hígítás alkalmazásakor az infúzió sebességének kiszámítását a kezelés megkezdése előtt gondosan ellenőrizni kell.
Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek:
Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek kezelését illetően nincs tapasztalat.
Idősek:
A felnőttekhez hasonlóan, lásd a 4.4pontot.
Gyermekek és serdülők:
A Sinora biztonságosságát és hatásosságát gyermekeknél és serdülőknél nem állapították meg.
A kezelés időtartama és a monitorozás:
A Sinora-t addig kell alkalmazni, amíg a gyógyszeres vazopresszor támogatás indokolt. A beteg állapotát a kezelés alatt gondosan ellenőrizni kell. A vérnyomást a kezelés alatt gondosan ellenőrizni kell.
A kezelés leállítása:
A Sinora-infúzió adagolását fokozatosan kell csökkenteni, mert az adagolás hirtelen megszakítása akut hypotoniát okozhat.
-
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
-
Vérvolumenhiány (hypovolaemia) okozta hypotonia.
-
A presszoraminok alkalmazása ciklopropán- vagy halotánanesztézia során súlyos cardialis arrhythmiát okozhat. A kamrafibrilláció fokozódó kockázatának lehetősége miatt a noradrenalin elővigyázatossággal alkalmazható ezen vagy bármilyen más szívérzékenyítő szert kapó betegeknél, illetve jelentősen hypoxiás vagy hypercapniás egyéneknél.
A Sinora-t kizárólag az alkalmazásában jártas egészségügyi szakember alkalmazhatja.
Figyelmeztetések
-
A noradrenalin kizárólag megfelelő vérvolumenpótlással együtt alkalmazható.
-
A hypertonia elkerülése érdekében a noradrenalin infúzió alatt a vérnyomást és az infúzió sebességét gyakran kell ellenőrizni.
-
Az injekcióban beadott készítményeket vizuálisan mindig ellenőrizni kell, és nem szabad felhasználni, ha bennük szemcsék láthatók, vagy ha a színük megváltozott.
-
Extravasatiós kockázat:
A beadás helyén gyakran ellenőrizni kell az infúzió szabad áramlását. Ügyelni kell az extravasatio elkerülésére, ami az injekció bekötésére szolgáló véna környezetében lévő szövetek nekrózisát okozhatja. A fokozott permeabilitású vénafal vasoconstrictiója miatt bizonyos mértékű noradrenalinszivárgás előfordulhat az infundált vénát környező szövetekbe. Ez a szövetek elhalványulását okozhatja, ami azonban nem nyilvánvaló extravasatio miatt következik be. Ezért a szövetek elhalványulásakor megfontolandó az infúzió beadási helyének megváltoztatása, hogy a lokális vasoconstrictio hatásai rendeződhessenek.
-
Extravasatio okozta ischaemia kezelése:
A készítmény extravascularis szivárgása vagy paravasalis beadása kapcsán szöveti destrukció következhet be a gyógyszer vérerekre kifejtett constrictor hatása miatt. Az injekciós területet a lehető leggyorsabban át kell mosni 5–10mg fentolamin‑mezilátot tartalmazó 10–15ml fiziológiás sóoldattal. Ezt vékony tűvel ellátott fecskendővel, lokálisan kell végezni.
Az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Elővigyázatossággal és a pontos javallat betartásával kell eljárni az alábbi esetekben:
-
Akut hypotoniával járó jelentős bal kamrai diszfunkció esetén a beteg vérnyomásának gondos ellenőrzése szükséges. A diagnosztikai vizsgálatokkal egyidejűleg meg kell kezdeni a szupportív kezelést. A noradrenalint cardiogen shockkos és refrakter hypotoniás betegek – különösen a nem emelkedett szisztémás vascularis rezisztenciájú egyének – számára kell fenntartani. Adását 2–4mikrogramm/perc adaggal kell kezdeni, majd emelni, illetve szükség szerint titrálni. Ha a szisztémás perfúzió vagy a szisztolés nyomás >90Hgmm értéken nem tartható fenn 15mikrogramm/perc adaggal, nem valószínű, hogy a további dózisemelés előnyös lenne.
-
Különös körültekintéssel kell eljárni coronaria, mesenterialis vagy perifériás trombózisos betegeknél, mivel a noradrenalin fokozhatja az ischaemiát, és növelheti az infarktusos terület kiterjedését. Hasonlóan körültekintően kell eljárni myocardialis infarctust követően hypotoniás, valamint Prinzmetal–anginás betegeknél.
-
A kezelés során fellépő szívritmuszavar esetén az adagolást csökkenteni kell.
-
Elővigyázatosság javasolt hyperthyreoidismusban szenvedő vagy diabetes mellitusos betegeknél.
-
Az időskorú betegek különösen érzékenyek lehetnek a noradrenalin hatásaira.
A noradrenalin infundálása közben folyamatosan ellenőrizni kell a vérnyomást és a szívfrekvenciát.
Bármilyen erős hatású vazopresszor elhúzódó adása a plazmavolumen csökkenését eredményezheti, amit megfelelő folyadék- és elektrolitpótló kezeléssel folyamatosan korrigálni kell. Ha a plazmavolument nem korrigálják, az infúzió abbahagyásakor visszatérhet a hypotonia, vagy a vérnyomás csak súlyos perifériás vagy visceralis vasoconstrictio (például csökkent renalis perfúzió) kockázata árán tartható fenn. Ennek következtében a csökkenő véráramlás és szöveti perfúzió miatt szöveti hypoxia és laktátacidózis, valamint esetlegesen ischaemiás károsodás léphet fel.
Az erekre gyakorolt adrenerg hatásból eredő vasopressor hatás alfa‑blokkoló készítmény egyidejű alkalmazásával csökkenthető, míg béta‑blokkoló adása mérsékelheti a készítmény szívre kifejtett stimuláló hatását, és (az arteriolák dilatációjának csökkentése révén) fokozhatja a béta‑1‑adrenerg stimulációból eredő hipertenzív hatását.
Ha a noradrenalint teljes vérrel vagy plazmával egyidejűleg kell alkalmazni, utóbbiakat külön szereléken keresztül kell beadni.
0,14 mmol (vagy 3,3 mg) nátriumot tartalmaz 1 ml‑es ampullánként.
0,57 mmol (vagy 13,2 mg) nátriumot tartalmaz 4 ml‑es ampullánként.
0,72 mmol (vagy 16,5 mg) nátriumot tartalmaz 5 ml‑es ampullánként.
1,44 mmol (vagy 33 mg) nátriumot tartalmaz 10 ml‑es ampullánként.
Ezt kontrollált nátriumtartalmú diétán lévő betegeknél figyelembe kell venni (lásd 2. pont).
Nem ajánlott kombinációk
-
Illékony halogéntartalmú anesztetikumok: súlyos kamrai arrhythmia (a cardialis excitabilitás fokozódása).
-
Imipramin antidepresszánsok: paroxysmalis hypertonia arrhythmia lehetőségével (a szimpatomimetikumok szimpatikus rostokba történő bejutásának gátlása).
-
Szerotonerg-adrenerg antidepresszánsok: paroxysmalis hypertonia arrhythmia lehetőségével (a szimpatomimetikumok szimpatikus rostokba történő bejutásának gátlása).
Az alkalmazás kapcsán óvintézkedést igénylő kombinációk
-
Nem szelektív MAO‑inhibitorok: a szimpatomimetikum presszor hatásának rendszerint közepes mértékű fokozódása. Kizárólag szoros orvosi felügyelet alatt alkalmazhatók.
-
Szelektív MAO‑A‑inhibitorok: a nem szelektív MAO‑inhibitorok alapján extrapolálva a presszor hatás fokozódása. Kizárólag szoros orvosi felügyelet alatt alkalmazhatók.
-
Linezolid: a nem szelektív MAO‑inhibitorok alapján extrapolálva a presszor hatás fokozódása. Kizárólag szoros orvosi felügyelet alatt alkalmazhatók.
A noradrenalin béta‑blokkolókkal történő adásakor elővigyázatosság szükséges, mivel súlyos hypertonia léphet fel.
A noradrenalin alábbi gyógyszerekkel történő adásakor elővigyázatosság szükséges, mivel ezek a cardialis hatások fokozódását okozhatják: pajzsmirigyhormonok, szívglikozidok, antiaritmikumok.
Az ergotalkaloidok és az oxitocin fokozhatja a vasopressor és a vasoconstrictor hatásokat.
Terhesség
A Sinora csökkentheti a placentáris perfúziót, és magzati bradycardiát válthat ki. Ezenkívül fokozhatja a terhes uterus kontraktilitását, és a terhesség késői szakaszában magzati asphyxiát okozhat. Ezeket a magzatot érintő lehetséges kockázatokat tehát az anyára gyakorolt potenciális előnnyel szemben mérlegelni kell.
Szoptatás
A Sinora szoptatás alatti alkalmazásáról nem áll rendelkezésre adat.
A mellékhatások gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg.
| Szervrendszer | Nemkívánatos hatás/mellékhatás |
| Pszichiátriai kórképek | Szorongás, álmatlanság, zavartság, gyengeség, pszichotikus állapot. |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Fejfájás, tremor. |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | Glaucomás roham (anatómialig prediszponált betegekben a csarnokzug elzáródása miatt nagyon gyakori). |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | Tachycardia, bradycardia (vélhetően a vérnyomás-emelkedés által kiváltott reflex révén), arrhythmiák, palpitatio, a szívizom kontraktilitásának fokozódása a szívre gyakorolt béta‑adrenerg (inotrop és chronotrop) hatás révén, akut szívelégtelenség, stress cardiomyopathia. |
| Érbetegségek és tünetek | Artériás hypertonia és szöveti hypoxia; az erős vasoconstrictor hatás kiváltotta ischaemiás károsodás a végtagok és az arc hidegségét és sápadtságát okozhatja. |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Légzési elégtelenség vagy nehezítettség, dyspnoe. |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Hányinger, hányás. |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | Vizeletretenció. |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Lehetséges irritáció és nekrózis az infúzió beadásának helyén. |
A vérnyomás fenntartása céljából folyamatosan alkalmazott vazopresszor a vérvolumen pótlása nélkül az alábbi tüneteket okozhatja:
-
súlyos perifériás és visceralis vasoconstrictio,
-
vese véráramlásának csökkenése,
-
vizelettermelés csökkenése,
-
hypoxia,
-
szérumlaktátszint emelkedése.
Túlérzékenység vagy túladagolás esetén az alábbi hatások gyakrabban jelentkezhetnek: hypertonia, fotofóbia, retrosternalis fájdalom, garatfájdalom, sápadtság, intenzív verejtékezés és hányás.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A túladagolás súlyos hypertoniát, reflex bradycardiát, a perifériás rezisztencia jelentős emelkedését és a perctérfogat csökkenését okozhatja. Mindezt kínzó fejfájás, fotofóbia, retrosternalis fájdalom, sápadtság, intenzív verejtékezés és hányás kísérheti. Túladagolás esetén a kezelést le kell állítani, és megfelelő korrektív kezelést kell indítani.
Farmakológiai tulajdonságok - SINORA 1 MG/ML
Farmakoterápiás csoport: adrenerg és dopaminerg szerek, ATCkód: C01CA03
Hatásmechanizmus
A klinikumban normál körülmények között alkalmazott adagok mellett megfigyelhető vascularis hatások a szív és az érrendszer alfa- és béta‑adrenerg receptorainak egyidejű stimulációjából erednek. A szív kivételével a hatás elsődlegesen az alfa‑receptorokon valósul meg.
Farmakodinámiás hatások
Fokozódik a szívizom összehúzódásának ereje (és vagalis gátlás hiányában a frekvenciája). Nő a perifériás ellenállás, valamint emelkedik a szisztolés és diasztolés vérnyomás.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A vérnyomás-emelkedés a szívfrekvencia reflexes csökkenését válthatja ki. A vasoconstrictio a vese, a máj, a bőr és a simaizmok perfúziójának csökkenését eredményezheti. A lokális vasoconstrictio haemostasist és/vagy nekrózist okozhat.
A vérnyomásra gyakorolt hatás az infúzió leállítása után 1‑2perccel megszűnik.
A noradrenalinnak két sztereoizomerje létezik; a Sinora 1mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz a biológiailag aktív L‑izomert tartalmazza.
Felszívódás:
-
Subcutan: gyenge
-
Per os: a noradrenalin per os alkalmazást követően gyorsan inaktiválódik a gastrointestinalis rendszerben
-
Intravénás alkalmazást követően a noradrenalin plazma felezési ideje körülbelül 1‑2perc.
Eloszlás:
-
A noradrenalin celluláris reuptake és metabolizmus kombinációja révén gyorsan kiürül a plazmából. A vér-agy gáton nem jut át könnyen.
Biotranszformáció:
-
Metiláció a katechol‑O‑metiltranszferáz által.
-
Dezamináció a monoamin-oxidáz (MAO) által.
-
Mindkét folyamat végső metabolitja a 4‑hidroxi‑3‑metoxi‑mandulasav.
-
Intermedier metabolitok: normetanefrin és 3,4‑dihidroxi‑mandulasav.
Elimináció:
A noradrenalin főként a metabolitok glükuronid- és szulfátkonjugátumai formájában távozik a vizelettel.
Gyógyszerészeti jellemzők - SINORA 1 MG/ML
A Sinora kizárólag a 6.6pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
Noradrenalin‑tartarátot tartalmazó infúziós oldatok esetében beszámoltak az alábbi vegyületekkel való inkompatibilitásról: lúgos kémhatású készítmények és oxidálószerek, barbiturátok, klórfeniramin, klórtiazid, nitrofurantoin, novobiocin, fenitoin, nátrium‑bikarbonát, nátrium‑jodid, sztreptomicin.
Az infúziós zsákokkal való kompatibilitást lásd a 6.6pontban.
2év.
Hígítás után:
A 4mg/l és 40mg/l noradrenalin bázisnak megfelelő koncentrációjú hígított oldat fizikai és kémiai stabilitása 9mg/ml (0,9%) nátrium‑klorid-oldatban, 5% glükóz-oldatban vagy 9mg/ml nátrium‑klorid-oldat és 5% glükóz-oldat elegyében 25°C hőmérsékleten 24óráig igazolt. Mikrobiológiai szempontok miatt azonban a készítményt hígítás után azonnal fel kell használni. Amennyiben a készítményt nem használják fel azonnal, akkor a felhasználást megelőző tárolási időért és körülményekért a felhasználó felelős, de ez szokásos esetben 2‑8°C hőmérsékleten nem haladhatja meg a 24órát.
Legfeljebb 25°C‑on tárolandó. Nem fagyasztható!
A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
A gyógyszer hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3pontban.
Sinora 1 mg/1 ml koncentrátum oldatos infúzióhoz
2 ml‑es, I‑es típusú, törőpontos, színtelen, átlátszó üvegampullában.
10 darab, egyenként 1ml oldatos infúzióhoz való koncentrátumot tartalmazó ampulla dobozban.
Sinora 4 mg/4 ml koncentrátum oldatos infúzióhoz
5 ml‑es, I‑es típusú, törőpontos, színtelen, átlátszó üvegampullában.
10 darab, egyenként 4ml oldatos infúzióhoz való koncentrátumot tartalmazó ampulla dobozban.
Sinora 5 mg/5 ml koncentrátum oldatos infúzióhoz
5 ml‑es, I‑es típusú, törőpontos, színtelen, átlátszó üvegampullában.
10 darab, egyenként 5 ml oldatos infúzióhoz való koncentrátumot tartalmazó ampulla dobozban.
Sinora 10 mg/10 ml koncentrátum oldatos infúzióhoz
10 ml‑es, I‑es típusú, törőpontos, színtelen, átlátszó üvegampullában.
10 darab, egyenként 10ml oldatos infúzióhoz való koncentrátumot tartalmazó ampulla dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Hígítási utasítás:
Felhasználás előtt 5% glükóz-oldatban, 9mg/ml (0,9%) nátrium‑klorid-oldatban vagy 9mg/ml nátrium‑klorid-oldat és 5% glükóz-oldat elegyében kell hígítani.
Fecskendős pumpával történő alkalmazáshoz adjon 2ml koncentrátumot 48ml 5% glükóz-oldathoz (vagy 9mg/ml nátrium‑klorid-oldathoz vagy 9mg/ml nátrium‑klorid-oldat és 5% glükóz-oldat elegyéhez), vagy cseppszámlálóval történő alkalmazáshoz adjon 20ml koncentrátumot 480ml 5% glükóz-oldathoz (vagy 9mg/ml nátrium‑klorid-oldathoz vagy 9mg/ml nátrium‑klorid-oldat és 5% glükóz-oldat elegyéhez). Az infúziós oldat végső koncentrációja mindkét esetben 40mg/l noradrenalin bázis (ami 80mg/l noradrenalin‑tartaráttal egyenértékű). 40mg/l noradrenalin bázisnak megfelelő koncentrációjú oldattól eltérő hígítás is alkalmazható (lásd 4.2pont). 40mg/l noradrenalin bázist tartalmazó hígítástól eltérő hígítás alkalmazásakor az infúzió sebességének kiszámítását a kezelés megkezdése előtt gondosan ellenőrizni kell.
A készítmény PVC infúziós zsákokkal kompatibilis.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (két keresztes)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).