SOTYKTU 6 MG FILMTABLETTA
- deucravacitinib
- NORM0
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - SOTYKTU 6 MG
Plakkos psoriasis
A SOTYKTU közepesen súlyos vagy súlyos plakkos psoriasis kezelésére javallott olyan felnőtt betegek esetén, akiknél szisztémás terápia alkalmazható.
Arthritis psoriatica
Az önmagában vagy metotrexáttal (MTX) kombinációban alkalmazott SOTYKTU az aktív arthritis psoriatica (PsA) kezelésére javallott olyan felnőtt betegek esetében, akik nem reagáltak megfelelően a korábbi betegségmódosító reumaellenes gyógyszeres (disease-modifying antirheumatic drug, DMARD-) terápiára, vagy azzal szemben intolerancia jelentkezett náluk (lásd 5.1 pont).
A kezelést olyan orvos irányítása és felügyelete mellett kell megkezdeni, aki jártas a SOTYKTU terápiás javallataiban szereplő betegségek diagnosztizálásában és kezelésében.
Adagolás
A javasolt dózis napi egyszer 6 mg szájon át szedve.
Ha a betegnél 24 hét elteltével nem jelentkezik terápiás előny, meg kell fontolni a kezelés abbahagyását. A betegnek a kezelésre adott válaszát rendszeresen értékelni kell.
Különleges betegcsoportok
Idősek
65 éves és idősebb betegeknél nincs szükség dózismódosításra (lásd 5.2 pont). A 75 éves és idősebb betegek esetében a klinikai tapasztalatok rendkívül korlátozottak, és a deukravacitinibet ennél a betegcsoportnál körültekintően kell alkalmazni.
Vesekárosodás
Nincs szükség dózismódosításra a vesekárosodásban szenvedő betegeknél, így a végstádiumú vesebetegségben (end stage renal disease, ESRD) szenvedő, dializált betegeknél sincs (lásd 5.2 pont).
Májkárosodás
Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség dózismódosításra. A deukravacitinib alkalmazása nem javasolt súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd
5.2 pont).
Gyermekek és serdülők
A deukravacitinib biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A tablettát étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is be lehet venni. A tablettát egészben kell lenyelni, és nem szabad összetörni, elvágni vagy szétrágni.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Klinikailag jelentős aktív fertőzések (pl. aktív tuberculosis, lásd 4.4 pont).
Fertőzések
A deukravacitinib növelheti a fertőzések kockázatát (lásd 4.8 pont).
A deukravacitinib-kezelést nem szabad elkezdeni klinikailag jelentős aktív fertőzésben szenvedő betegeknél mindaddig, amíg a fertőzés meg nem szűnik, vagy azt megfelelően nem kezelik (lásd 4.3 pont). Óvatosság szükséges, ha a deukravacitinib alkalmazását olyan betegek esetén mérlegelik, akik krónikus fertőzésben szenvednek vagy akiknél az anamnézisben kiújuló fertőzés szerepel.
A deukravacitinibbel kezelt betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy forduljanak orvoshoz, ha fertőzésre utaló jelek vagy tünetek jelentkeznek. Ha egy betegnél klinikailag jelentős fertőzés alakul ki, vagy a beteg nem reagál a szokásos terápiára, gondos monitorozás szükséges, és a fertőzés megszűnéséig a beteg nem kaphat deukravacitinibet.
A kezelés előtt történő értékelés tuberculosis szempontjából
A deukravacitinib-kezelés megkezdése előtt a betegeket ki kell vizsgálni tuberculosis- (tbc-) fertőzés kizárása céljából. A deukravacitinib nem adható aktív tbc-s betegeknek (lásd 4.3 pont). A deukravacitinib alkalmazása előtt meg kell kezdeni a latens tbc kezelését. A deukravacitinib-kezelés megkezdése előtt megfontolandó a tuberculosis elleni terápia lehetősége azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében olyan latens vagy aktív tbc szerepel, amelynek megfelelő kezelése nem igazolható.
A deukravacitinibbel kezelt betegeket figyelemmel kell kísérni az aktív tbc jeleinek és tüneteinek észlelése érdekében.
Rosszindulatú daganatok
A deukravacitinibbel végzett klinikai vizsgálatok során rosszindulatú daganatokat, köztük lymphomákat és nem melanoma típusú bőrrákot (non-melanoma skin cancer, NMSC) figyeltek meg.
Nem ismert, hogy a tirozin-kináz-2 (TYK2) gátlása összefüggésbe hozható-e a Janus-kináz (JAK) gátlásának mellékhatásaival. Egy JAK-gátlóval végzett nagyszabású, randomizált, aktív kontrollos vizsgálatban, amelyet 50 éves és idősebb, rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő és legalább egy további cardiovascularis kockázati tényezővel rendelkező betegekkel végeztek, a tumornekrózis-faktor- (TNF-) gátlókhoz képest a JAK-gátló mellett nagyobb arányban fordult elő rosszindulatú betegség, különösen tüdőrák, lymphoma és NMSC.
Korlátozott mennyiségű klinikai adat áll rendelkezésre a deukravacitinib-expozíció és a rosszindulatú daganatok kialakulása közötti potenciális összefüggés vizsgálatához. A hosszú távú biztonságosságra vonatkozó értékelések folyamatban vannak. A deukravacitinib-kezelés kockázatait és előnyeit mérlegelni kell a betegeknél a kezelés megkezdése előtt.
Jelentős cardiovascularis nemkívánatos események (major adverse cardiovascular events, MACE), mélyvénás thrombosis (deep venous thrombosis, DVT) és tüdőembólia (pulmonary embolism, PE)
Nem ismert, hogy a TYK2 gátlása összefüggésbe hozható-e a JAK-gátlás mellékhatásaival. Egy JAK-gátlóval végzett nagyszabású, randomizált, aktív kontrollos vizsgálatban, amelyet 50 éves és idősebb, RA-ban szenvedő és legalább egy további cardiovascularis kockázati tényezővel rendelkező betegekkel végeztek, a TNF-gátlókhoz képest a JAK-gátló mellett nagyobb arányban fordult elő MACE (a definíció szerint: cardiovascularis halálozás, nem halálos szívinfarktus és nem halálos stroke), valamint a dózistól függően nagyobb arányban fordult elő vénás thromboembolia, például DVT és PE.
A deukravacitinibbel végzett klinikai vizsgálatok során nem figyeltek meg fokozott kockázatot a MACE, a DVT és a PE tekintetében. A deukravacitinib hosszú távú biztonságosságára vonatkozó értékelések folyamatban vannak. A deukravacitinib-kezelés kockázatait és előnyeit mérlegelni kell a betegeknél a kezelés megkezdése előtt.
Védőoltások
A deukravacitinib-kezelés megkezdése előtt megfontolandó az életkornak megfelelő összes védőoltás beadása az érvényes immunizálási irányelvek szerint. A deukravacitinibbel kezelt betegeknél kerülni kell az élő kórokozókat tartalmazó vakcinák alkalmazását. Az élő vagy elölt kórokozókat tartalmazó vakcinákra adott választ nem értékelték.
Segédanyagok
Laktóz
Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Nátrium
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag
„nátriummentes”.
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a deukravacitinibnél nem fordulnak elő klinikailag jelentős gyógyszer-interakciók az alábbi gyógyszerekkel történő együttes alkalmazás esetén, ezért a dózis módosítására nincs szükség.
A deukravacitinib hatása más gyógyszerekre
A deukravacitinib nem befolyásolja jelentős mértékben az alábbi gyógyszerek plazmaexpozícióját: rozuvasztatin (a BCRP és az OATP szubsztrátja), metotrexát (a BCRP és renalis transzporterek szubsztrátja), mikofenolát-mofetil (MMF) (a CES1 és CES2 szubsztrátja), metformin (a renalis MATE2K-függő és a hepaticus OCT1-függő gyógyszertranszport szubsztrátja) és az orális fogamzásgátlók (noretindron-acetát és etinilösztradiol).
Más gyógyszerek hatása a deukravacitinibre
Azok a gyógyszerek, amelyek a CYP enzimek vagy transzporterek inhibitorai vagy induktorai, mint például a ciklosporin (kettős, P-gp- és emlőrákrezisztencia-fehérje- [BCRP-] gátló), a fluvoxamin (erős CYP1A2-gátló), a ritonavir (enyhe CYP1A2-induktor), a difluniszal (UGT1A9-gátló), a pirimetamin (OCT1-gátló), a famotidin (H2-receptor-antagonista) vagy a rabeprazol
(protonpumpa-gátló), nem befolyásolják jelentős mértékben a deukravacitinib plazmaexpozícióját (lásd 5.2 pont).
Terhesség
A deukravacitinib terhes nőknél történő alkalmazásáról korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Állatokkal végzett vizsgálatok nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat a reprodukciós toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont). A deukravacitinib alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt.
Szoptatás
A deukravacitinib és annak metabolitja (BMT-153261) kiválasztódnak az anyatejbe (lásd 5.2 pont). A csecsemők becsült relatív napi dózisa az anyai dózis 12%-ának felel meg.
A deukravacitinib újszülöttre/csecsemőre gyakorolt hatása nem ismert.
A deukravacitinib alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg / halasztják el – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából.
Termékenység
A deukravacitinib humán termékenységre gyakorolt hatását nem értékelték. Állatokkal végzett vizsgálatok nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat a termékenység tekintetében (lásd 5.3 pont).
A deukravacitinib nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
A leggyakrabban jelentett mellékhatások a felső légúti fertőzések voltak (arányuk 18,9% a plakkos psoriasis vizsgálataiban és 15,1% az arthritis psoriatica vizsgálataiban). Összességében a deukravacitinibbel kezelt arthritis psoriaticában szenvedő betegek esetében megfigyelt biztonságossági profil megegyezett a plakkos psoriasisban szenvedő betegeknél megfigyelt biztonságossági profillal. A deukravacitinib hosszabb távú biztonságossági profilja hasonló volt, és összhangban állt a korábbi tapasztalatokkal.
A mellékhatások táblázatos összefoglalása
A klinikai vizsgálatok során a deukravacitinibbel kapcsolatban jelentett mellékhatások (lásd
-
táblázat) a MedDRA szerinti szervrendszeri kategóriák szerint vannak felsorolva a következő egyezményes gyakorisági kategóriák szerint: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem becsülhető meg).
-
táblázat: A mellékhatások felsorolása
Szervrendszeri kategória Gyakoriság Mellékhatás Fertőző betegségek és parazitafertőzések Nagyon gyakori Felső légúti fertőzéseka Gyakori Herpes simplex fertőzésekb Nem gyakori PneumoniaHerpes zosterBronchitis Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Szájüregi fekélyekc A bőr és a bőr alatti szövet betegségei éstünetei Gyakori Acneiform bőrkiütésd Folliculitis Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Gyakori Megemelkedett kreatin-foszfokináz-szint a vérben a A felső légúti fertőzések közé tartozik a nasopharyngitis, a felső légúti fertőzés, a vírusos felső légúti fertőzés, a pharyngitis, a sinusitis, az akut sinusitis, a rhinitis, a tonsillitis, a peritonsillaris tályog, a laryngitis, a tracheitis, a pharyngotonsillitis és a rhinotracheitis.b A herpes simplex fertőzések közé tartozik az ajakherpesz, a herpes simplex, a herpes genitalis, a szemherpesz és a herpesvírus-fertőzés.c A szájüregi fekélyek közé tartozik az aftás fekély, a szájnyálkahártya-fekély, a nyelvfekély és a stomatitis.d Az acneiform bőrkiütések közé tartozik az acne, az acneiform dermatitis, a bőrkiütés, a rosacea, a pustula, a pustularis bőrkiütés, a papularis bőrkiütés és a papula. Kiválasztott mellékhatások leírása
Fertőzések
A POETYK PSO-1 és a POETYK PSO-2 vizsgálatban (lásd 5.1 pont) a deukravacitinib-csoport betegeinek 29,1%-ánál (116,0 esemény/100 személyév) jelentkeztek fertőzések, szemben a placebocsoportba tartozó betegek 21,5%-ával (83,7 esemény/100 személyév) az első 16 hétben. A fertőzések többsége nem volt súlyos, enyhe vagy közepes intenzitású volt, és nem vezetett a deukravacitinib alkalmazásának leállításához. A súlyos fertőzések incidenciája a deukravacitinib-csoportban 0,6% volt (2,0 esemény/100 személyév), a placebocsoportban pedig 0,5%
(1,6 esemény/100 személyév).
A fertőzések aránya a deukravacitinib-csoportban nem nőtt az 52 hét során
(95,4 esemény/100 személyév). A súlyos fertőzések aránya sem emelkedett a deukravacitinib-csoportban az 52 hét során (1,7 esemény/100 személyév).
Összességében: a fertőzések aránya (beleértve a súlyos fertőzéseket is) a deukravacitinibbel kezelt, arthritis psoriaticában szenvedő betegek esetében megegyezett a plakkos psoriasisban szenvedő betegeknél megfigyeltekkel.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A deukravacitinibet egészséges alanyoknál egyszeri, legfeljebb 40 mg-os dózisban (az ajánlott napi 6 mg-os humán dózis >6-szorosa), valamint többszöri, legfeljebb 24 mg-os napi dózisban (12 mg naponta kétszer) alkalmazták 14 napon keresztül, dóziskorlátozó toxicitás előfordulása nélkül.
Túladagolás esetén a beteget ajánlott szoros megfigyelés alatt tartani a mellékhatások jeleinek vagy tüneteinek észlelése érdekében, és azonnal megfelelő tüneti kezelésben ajánlott részesíteni. A dialízis lényegében nem eliminálja a deukravacitinibet a szisztémás keringésből (lásd 5.2 pont).
Farmakológiai tulajdonságok - SOTYKTU 6 MG
Farmakoterápiás csoport: Immunszuppresszánsok, ATC-kód: L04AF07 Hatásmechanizmus
A deukravacitinib szelektíven gátolja a TYK2 enzimet (a TYK2 a JAK-csoporthoz tartozik). A deukravacitinib a TYK2 regulátoros doménjéhez kötődik, és ezzel stabilizálja a gátló kölcsönhatást az enzim regulátoros és katalitikus doménje között. Ez a TYK2 – receptor által mediált – aktiválásának és downstream funkcióinak az alloszterikus gátlását eredményezi a sejtekben. A TYK2 az interleukin-23 (IL-23), az interleukin-12 (IL-12) és az 1-es típusú interferonok (IFN) jelátvitelét mediálja. Ezek természetes módon előforduló citokinek, amelyek a gyulladásos és immunválaszokban vesznek részt. A deukravacitinib gátolja a proinflammatorikus citokinek és kemokinek felszabadulását.
Farmakodinámiás hatások
Psoriasisban szenvedő betegeknél a deukravacitinib a psoriasissal érintett bőrben csökkentette a psoriasissal összefüggő génexpressziót, így az IL-23-útvonalon és az 1-es típusú IFN-útvonalon szabályozott génexpressziót is. A psoriasisban, illetve arthritis psoriaticában szenvedő betegeknél a deukravacitinib hatására a keringő IL-17A, az IL-19 és a β-defenzin szintje csökkent a 16 hétig tartó, napi egyszeri kezelést követően. Arthritis psoriaticában szenvedő betegeknél további biomarkerek – köztük a C-reaktív protein (CRP), a mátrix metalloproteináz-3 (MMP3), a mátrix metalloproteináz-1 (MMP1), az 1-es típusú kollagén bomlásterméke (C1M) és a TNF-alfa – keringésben lévő szintjének csökkenését is megfigyelték.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Plakkos psoriasis
A deukravacitinib hatásosságát és biztonságosságát két multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebo- és apremilaszt-kontrollos klinikai vizsgálatban (POETYK PSO-1 és POETYK PSO-2) értékelték olyan 18 éves és idősebb betegeknél, akik közepesen súlyos vagy súlyos plakkos psoriasisban szenvedtek, és esetükben szisztémás terápia vagy fényterápia alkalmazható volt. A
betegek testfelszíni (body surface area, BSA) érintettsége ≥10% mértékű volt, a psoriasis kiterjedési és súlyossági index, a PASI (Psoriasis Area és Severity Index) ≥12, a statikus orvosi globális értékelésen (static Physician’s Global Assessment, sPGA) elért, a betegség általános súlyosságára vonatkozó 5 pontos skálán mért pontszám pedig ≥3 (közepesen súlyos vagy súlyos).
A POETYK PSO-1 és POETYK PSO-2 vizsgálatban összesen 1686 beteget értékeltek, közülük 843 beteget randomizáltak napi egyszer 6 mg dózisú deukravacitinib-kezelésre, 422 beteget napi kétszer 30 mg dózisú apremilaszt-kezelésre, 421 beteget pedig placebóra.
Mindkét vizsgálatban a placebót kapó betegek a 16. héten áttértek deukravacitinibre, amely kezelés legfeljebb az 52. hétig folytatódott. Azoknál az apremilaszt-kezelésre randomizált betegeknél, akik a
24. héten nem érték el a PASI 50 (POETYK PSO-1) vagy PASI 75 (POETYK PSO-2) választ, deukravacitinib-kezelésre váltottak, és annak alkalmazását legfeljebb az 52. hétig folytatták. A POETYK PSO-1 vizsgálatban a deukravacitinib-karra randomizált betegeknél a kezelést legfeljebb az
52. hétig folytatták. A POETYK PSO-2 vizsgálatban a deukravacitinibbel kezelt, és a 24. héten
PASI 75 választ elérő betegeket 1 : 1 arányban újra randomizálták, és vagy a deukravacitinib-kezelést folytatták náluk (fenntartó kezelés), vagy placebóra váltottak (kezelés megvonása).
A betegség kiindulási jellemzői a vizsgálati populáció tekintetében mindkét vizsgálat esetében konzisztensek voltak: a betegek többsége férfi volt (67%) körülbelül 47 év volt az átlagéletkor; a betegek többsége 40 és 64 év közötti életkorú volt. A betegek 10%-a volt 65 éves vagy idősebb. Az összesített PASI mediánértéke 18,7, a BSA mediánértéke 20% volt. A kiindulási sPGA pontszám 3-as (közepes) volt a betegek 79,8%-ánál, illetve 4-es (súlyos) a betegek 20,2%-ánál. A bőrgyógyászati életminőség index (Dermatology Life Quality Index, DLQI) mediánértéke 11 volt. A vizsgálatba bevont betegek összesen 18,4%-ánál szerepelt az anamnézisben arthritis psoriatica.
A két vizsgálatban a betegek összesen 40%-a részesült korábban fényterápiában, 42,4%-uk nem kapott korábban szisztémás kezelést (beleértve a biológiai és/vagy nem biológiai kezelést is), 41%-uk részesült korábban nem biológiai szisztémás kezelésben, és 34,8%-uk kapott korábban biológiai terápiát (TNF: 16,1%, IL-12/23: 4,9%, IL-17: 16,6% és IL-23 gátló: 4,4%).
A két vizsgálatban az elsődleges társvégpontok azon betegek arányai voltak, akik 1) a PASI értékében legalább 75%-os javulást (PASI 75) értek el a kiindulási értékhez képest, és 2) a sPGA pontszám szerint tiszta vagy majdnem tiszta (0 vagy 1) értékelést értek el a 16. héten a placebóval összehasonlítva.
A POETYK PSO-1 vizsgálatban deukravacitinibbel a betegek 58,4%-ánál értek el PASI 75 választ, apremilaszttal a betegek 35,1%-ánál és placebóval a betegek 12,7%-ánál a 16. héten. A statikus orvosi globális értékelés (Static Physician’s Global Assessment, sPGA,) szerinti tiszta vagy majdnem tiszta besorolást ért el a betegek 53,6%-a a deukravacitinib-, 32,1%-a az apremilaszt- és 7,2%-a a placebocsoportban a 16. héten. Ezen elsődleges társvégpontok tekintetében igazolták a deukravacitinib placebóval szembeni előnyét. Ezzel összhangban lévő eredményeket tapasztaltak a POETYK PSO-2 vizsgálatban is.
A 2. táblázat az elsődleges társvégpontok és más végpontok főbb hatásossági eredményeit mutatja be.
-
táblázat: Főbb hatásossági eredmények plakkos psoriasisban szenvedő felnőtteknél
| POETYK PSO-1 | POETYK PSO-2 | |||||
| Végpont | Deukravacitinib (N = 332)n (%) | Apremilaszt(N = 168) n (%) | Placebo(N = 166) n (%) | Deukravacitinib (N = 511)n (%) | Apremilaszt(N = 254) n (%) | Placebo(N = 255) n (%) |
| sPGA 0/1 | ||||||
| 16. hét | 178 (53,6) | 54 (32,1)d | 12 (7,2)a,d | 253 (49,5) | 86 (33,9)d | 22 (8,6)a,d |
| 24. hét | 195 (58,7) | 52 (31,0)d | - | 251 (49,8)b | 75 (29,5)d | - |
| POETYK PSO-1 | POETYK PSO-2 | |||||
| Végpont | Deukravacitinib (N = 332)n (%) | Apremilaszt(N = 168) n (%) | Placebo(N = 166) n (%) | Deukravacitinib (N = 511)n (%) | Apremilaszt(N = 254) n (%) | Placebo(N = 255) n (%) |
| sPGA 0 | ||||||
| 16. hét | 58 (17,5) | 8 (4,8)d | 1 (0,6)d | 80 (15,7) | 16 (6,3)e | 3 (1,2)d |
| PASI 75 | ||||||
| 16. hét | 194 (58,4) | 59 (35,1)d | 21 (12,7)a, | 271 (53,0) | 101 (39,8)e | 24 (9,4)a,d |
| 24. hét | 230 (69,3) | 64 (38,1)d | - | 296 (58,7)b | 96 (37,8)d | - |
| PASI 90 | ||||||
| 16. hét | 118 (35,5) | 33 (19,6)e | 7 (4,2)d | 138 (27,0) | 46 (18,1)f | 7 (2,7)d |
| 24. hét | 140 (42,2) | 37 (22,0)d | - | 164 (32,5)b | 50 (19,7)d | - |
| PASI 100 | ||||||
| 16. hét | 47 (14,2) | 5 (3,0)d | 1 (0,6)d | 52 (10,2) | 11 (4,3)f | 3 (1,2)d |
| FejbőrspecifikusPGA 0/1c | (N = 209) | (N = 110) | (N = 121) | (N = 305) | (N = 166) | (N = 173) |
| 16. hét | 147 (70,3) | 43 (39,1)d | 21 (17,4)d | 182 (59,7) | 61 (36,7)d | 30 (17,3)d |
| „Nem reagáló” imputációt (non-responder imputation, NRI) alkalmaztak: a kezelést vagy a vizsgálatot avégpont előtt abbahagyó betegeket, illetve hiányzó adatok esetén a betegeket nem reagálónak tekintették.a Elsődleges társvégpont a deukravacitinib és a placebo összehasonlításárab N = 504, amely a COVID19 világjárvány miatt elmaradt értékeléseket jelzic Azokat a betegeket foglalja magában, akiknél a kiindulási fejbőrspecifikus PGA pontszám ≥3 voltd p ≤0,0001 a deukravacitinib és a placebo, illetve a deukravacitinib és az apremilaszt összehasonlításáhoze p <0,001 a deukravacitinib és az apremilaszt összehasonlításáhozf p <0,01 a deukravacitinib és az apremilaszt összehasonlításához | ||||||
Az életkor, a nem, a rassz, a testtömeg, a betegség időtartama, a kiindulási betegség súlyossága, valamint a biológiai vagy nem biológiai szerekkel végzett korábbi kezelések vizsgálata nem állapított meg eltéréseket a deukravacitinibre adott válaszban ezen alcsoportok között.
Válaszok az idő függvényében
A deukravacitinib esetében a hatásosság gyorsan jelentkezett, a maximális PASI 75 választ a 24. hétre érték el (POETYK PSO-1 és PSO-2), és ez az 52 hét alatt végig fennmaradt (POETYK PSO-1) (lásd 1. ábra).
Betegek százalékos aránya (%)
-
ábra: PASI 75 válasz (NRI) a POETYK PSO-1 vizsgálatban az 52. hétig végzett vizsgálatok alapján
deucravacitinib, n = 332 apremilaszt, n = 168 placebo, n = 166
Hét
A válasz fenntartása és tartóssága
A POETYK PSO-2 vizsgálatban a válasz fenntartásának és tartósságának értékelése érdekében azokat a betegeket, akiket eredetileg deukravacitinib-kezelésre randomizáltak, és akiknél a 24. héten PASI 75 választ értek el, újra randomizálták vagy a deukravacitinib-kezelés folytatására, vagy placebo alkalmazására. Azoknál a 24. héten reagáló betegeknél, akik az ismételt randomizáláskor a placebokarra kerültek, a PASI 75 válasz megszűnéséig eltelt idő mediánértéke körülbelül 12 hét volt. A 2. ábra a PASI 75 választ mutatja a két karon a 24. és 52. hét között.
Betegek százalékos aránya (%)
-
ábra: PASI 75 válasz (NRI) ismételt randomizálást követően, a 24. héten, a POETYK PSO-2 vizsgálatban
deucravacitinib, n = 148 placebo, n = 150
Hét
A betegek által jelentett kimenetelek: egészségértékelés
A 16. héten a placebóval, valamint a 16. héten és a 24. héten az apremilaszttal összehasonlítva a deukravacitinibbel kezelt betegeknél szignifikánsan nagyobb javulást figyeltek meg a bőrgyógyászati életminőség index (Dermatology Life Quality Index, DLQI) szerint mért egészséggel összefüggő életminőségben, valamint a psoriasis tüneteinek és jeleinek naplója (Psoriasis Symptoms and Signs Diary, PSSD) alapján mért, a betegek által jelentett psoriasisos tünetekben (viszketés, fájdalom, égő érzés, szúró érzés és bőrfeszesség) és jelekben (bőrszárazság, repedezés, hámlás, szőrzet elvesztése vagy pikkelyesedés, valamint bőrpír és -vérzés). A POETYK PSO 1 vizsgálatban azoknál a betegeknél, akik folyamatos deukravacitinib-kezelést kaptak, ez a javulás 52 héten keresztül végig megmaradt.
-
táblázat: A betegek által jelentett kimenetelek a POETYK PSO-1 és a POETYK PSO-2 vizsgálatban
POETYK PSO-1 POETYK PSO-2 Deukravacitinib Apremilaszt Placebo Deukravacitinib Apremilaszt Placebo DLQI0 vagy 1 pontszámot elérő betegek (NRI)* N = 322 N = 161 N = 160 N = 495 N = 247 N = 246 16. hét, n (%) 132 (41,0) 46 (28,6)a 17 (10,6)b 186 (37,6) 57 (23,1)b 24 (9,8)b 24. hét, n (%) 155 (48,1) 39 (24,2)b - 205 (41,4) 53 (21,5)b - PSSD-vel mért tünetek pontszámaVáltozás a kiindulástól (mBOCF)** N = 306 N = 158 N = 151 N = 466 N = 233 N = 239 16. hét, átlag (standard hiba) –26,7 (1,8) –17,8 (2,2)b –3,6 (2,1)b –28,3 (1,1) –21,1 (1,4)b –4,7 (1,4)b 24. hét, átlag (standard hiba) –31,9 (2,0) –20,7 (2,4)b - –29,1 (1,1) –21,4 (1,5)b - PSSD-vel mért jelek pontszámaVáltozás a kiindulástól (mBOCF)* N = 306 N = 158 N = 151 N = 466 N = 233 N = 239 16. hét, átlag (standard hiba) –28,9 (1,8) –20,0 (2,2)b –5,3 (2,1)a –31,9 (1) –23,8 (1,4)b –7,1 (1,4)b 24. hét, átlag (standard hiba) –33,8 (2,0) –22,5 (2,4)b - –32,4 (1,1) –24,2 (1,5)b - * Betegek ≥2 kiindulási pontszámmal** Korrigált átlagos változás; modified baseline observation carried forward, mBOCF – a korrigált kiindulási adatok imputációja hiányzó adatok esetén; standard hiba (SE)a p <0,01 a deukravacitinib és a placebo, illetve a deukravacitinib és az apremilaszt összehasonlításáhozb p <0,0001 a deukravacitinib és a placebo, illetve a deukravacitinib és az apremilaszt összehasonlításához Arthritis psoriatica
A deukravacitinib hatásosságát és biztonságosságát két, multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban (POETYK PsA-1 és POETYK PsA-2) értékelték 18 éves és idősebb,
aktív arthritis psoriaticában (PsA) (≥3 duzzadt ízület; ≥3 nyomásérzékeny ízület; C-reaktív protein (CRP-) szint ≥3 mg/l) és aktív vagy a kórelőzményben szereplő plakkos psoriasisban szenvedő betegeknél. A betegeknek a kiinduláskor legalább 3 hónapja fennálló arthritis psoriatica diagnózisa volt mindkét vizsgálatban, és a szűréskor megfeleltek az arthritis psoriatica besorolási kritériumainak (Classification criteria for Psoriatic Arthritis, CASPAR). A POETYK PsA-1 vizsgálatban a betegeknél a kéz és/vagy a lábfej röntgenfelvételén legalább egy csonterózió is észlelhető volt.
A hatásosságot a PsA-1 (n = 670) és a PsA-2 (n = 624) vizsgálatban összesen 1294 betegnél értékelték a 16. hétig. A PsA-1 vizsgálatban a betegeket randomizálták, és 16 héten át naponta egyszer 6 mg deukravacitinibet vagy placebót kaptak. A 16. héten a placebót kapó betegeket átállították naponta egyszer 6 mg deukravacitinib-kezelésre. A betegeket az 52. hétig követték. A PsA-2 vizsgálatban a betegeket randomizálták, és naponta egyszer 6 mg deukravacitinibot; placebót; vagy naponta kétszer 30 mg apremilasztot (biztonságossági referencia kar) kaptak. A placebokontrollos hatásossági értékelési időszak 16 hét volt. A PsA-2 vizsgálat 16. hetében a placebót kapó betegeket átállították naponta egyszer 6 mg deukravacitinib-kezelésre, a deukravacitinibet vagy apremilasztot kapó betegek pedig az 52. hétig folytatták a kijelölt kezelést.
Az összesített adatokból származó kiindulási betegségjellemzők azt mutatták, hogy a betegség medián időtartama 4,0 év volt, és a betegek többségénél polyarthritis (75,7%) fordult elő, utána az oligoarthritis (13,5%) következett. A betegek 8,4%-ánál túlnyomóan distalis interphalangealis ízületi érintettség, míg 15,5%-uknál perifériás és psoriasisos spondylarthritis állt fenn. Dactylitis a betegek 30,8%-ánál, enthesitis pedig a 61,8%-ánál volt tapasztalható, továbbá 49,1%-uknak volt a testfelszín (BSA) ≥3%-ára kiterjedő psoriasisos bőrelváltozása és a statikus orvosi globális értékelésen (Static Physician’s Global Assessment, sPGA) elért legalább 2-es pontszáma.
Mindkét vizsgálatban a betegek többsége korábban még nem részesült biológiai terápiában, és valamennyien nem reagáltak megfelelően, intoleranciát mutattak vagy a válasz megszűnését tapasztalták a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a hagyományos szintetikus DMARD-ok (conventional synthetic DMARD, csDMARD) vagy az apremilaszt alkalmazásakor. A PsA-2 vizsgálatban ezen felül anti-TNF-alfa-kezelésben már részesült betegek is részt vettek. Az összevont vizsgálati elemzésekben a betegek 56,3%-a kapott egyidejűleg metotrexátot (MTX), 10,0%-a kapott egyidejűleg más csDMARD-ot és 33,7%-a nem kapott egyidejűleg semmilyen csDMARD-ot.
Az elsődleges végpont mindkét vizsgálatban azon betegek százalékos aránya volt, akik a 16. héten elérték az Amerikai Reumatológiai Társaság (American College of Rheumatology, ACR) definiálta ACR20 választ.
Klinikai válasz
A 16. hétre a deukravacitinib-kezelés mindkét vizsgálatban szignifikáns javulást eredményezett a betegségaktivitásban a placebóhoz képest, az ACR20/50/70 és a minimális betegségaktivitás (Minimal Disease Activity, MDA) mérése alapján (lásd 4. táblázat). A deukravacitinib-kezelésben részesülő betegeknél a klinikai válaszok a 16. héten túl is javultak, és az eredmények az 52. hétig fennmaradtak.
-
táblázat: Hatásossági eredmények arthritis psoriaticában szenvedő felnőtteknél
| POETYK PsA-1 | POETYK PsA-2 | |||||
| Deukravacitinib(N = 336) | Placebo(N = 334) | Placebótól való eltérés (95%-os CI) | Deukravacitinib(N = 312) | Placebo(N = 312) | Placebótól való eltérés (95%-os CI) | |
| ACR20 válasz | ||||||
| 16. hét (%) | 54,2 | 34,1 | 20,0 | 54,2 | 39,4 | 14,8 |
| (12,7; 27,4)a | (7,0; 22,5)a | |||||
| 52. hét | 76,3 | 71,9 | ||||
| (%)* | (212/278) | (194/270) | ||||
| POETYK PsA-1 | POETYK PsA-2 | |||||
| Deukravacitinib(N = 336) | Placebo(N = 334) | Placebótól való eltérés(95%-os CI) | Deukravacitinib(N = 312) | Placebo(N = 312) | Placebótól való eltérés(95%-os CI) | |
| ACR50 válasz | ||||||
| 16. hét (%) | 24,7 | 13,5 | 11,2 | 28,8 | 16,3 | 12,5 |
| (5,3; 17,1)c | (6,0; 19,0)c | |||||
| 52. hét | 48,9 | 47,0 | ||||
| (%)* | (136/278) | (127/270) | ||||
| ACR70 válasz | ||||||
| 16. hét (%) | 11,6 | 5,4 | 6,2 | 10,6 | 5,4 | 5,2 |
| (2,0; 10,4)d | (0,9; 9,4)d | |||||
| 52. hét | 30,2 | 30,0 | ||||
| (%)* | (84/278) | (81/270) | ||||
| Minimális betegségaktivitási (MDA)** válasz | ||||||
| 16. hét (%) | 19,0 | 10,2 | 8,9 | 25,6 | 14,7 | 10,9 |
| (3,6; 14,2)b | (4,6; 17,1)b | |||||
| 52. hét | 40,7 | 48,3 | ||||
| (%)* | (114/280) | (130/269) | ||||
| „Nem reagáló” imputációt (non-responder imputation, NRI) alkalmaztak a 16. hétig. A 16. hét után a megfigyelt adatok láthatók, imputáció nélkül.„N” a randomizált betegek száma.a p ≤0,0002b p ≤0,001c Nominális p ≤0,0002d Nominális p ≤0,02* Az adatok a rendelkezésre álló alanyok esetében megfigyelt % (n/N) formátumban kerülnek bemutatásra** Minimális betegségaktivitás (MDA) = 7 kimenetelből 5 teljesülése: nyomásérzékeny ízületek száma ≤1; duzzadt ízületek száma ≤1; a psoriasis aktivitási és súlyossági mutatója (Psoriasis Activity and Severity Index)≤1 vagy testfelszín ≤3%; a beteg által jelentett fájdalom vizuális analóg skálája (visual analogue scale, VAS)≤15; a beteg általános betegségaktivitása VAS ≤20; egészségiállapot-felmérő kérdőív – rokkantsági mutató (Health Assessment Questionnaire Disability Index) ≤0,5; nyomásérzékeny enthesispontok száma ≤1 | ||||||
A PsA-1 és PsA-2 vizsgálatban a deukravacitinibbel kezelt betegeknél a 16. hétre javulás mutatkozott az ACR összes komponense tekintetében, beleértve a fájdalom beteg általi értékelését (fájdalom VAS) is. A javulás a 16. hét után is folytatódott, és az 52. hétig fennmaradt.
Az axiális érintettségű / predomináns spondylitisben szenvedő betegek száma túl csekély volt ahhoz, hogy érdemi értékelést lehessen végezni.
A POETYK PsA-1 vizsgálatban a deukravacitinibet kapó betegek a 16. hétre – a placebocsoporthoz képest – nominálisan szignifikáns javulást értek el a (28 ízületre vonatkozó) CRP-t alkalmazó betegségaktivitási pontszámban (Disease Activity Score, DAS) (DAS28-CRP: –1,33 versus –0,83). A POETYK PsA-2 vizsgálatban is hasonló javulást figyeltek meg a 16. héten (–1,28 versus –0,80).
A SOTYKTU-t kapó, egyidejűleg plakkos psoriasisban is szenvedő betegeknél szignifikáns javulás volt megfigyelhető a 16. héten – a placebocsoporthoz képest – a psoriasis kiterjedési és súlyossági index (Psoriasis Area Severity Index, PASI 75) mérése alapján, és az eredmények az 52. hétig fennmaradtak mindkét vizsgálatban.
A fizikai funkcióban tapasztalt válasz
A deukravacitinib-kezelésben részesülő betegek a kiinduláshoz képest mindkét vizsgálatban statisztikailag szignifikáns javulást mutattak a fizikai funkcióban, az egészségiállapot-értékelő kérdőív rokkantsági mutató (Health Assessment Questionnaire Disability Index, HAQ-DI) szerint mérve, a placebocsoporthoz viszonyítva. A kiindulási értékhez képest, a HAQ-DI változásában a placebóhoz viszonyított korrigált átlagos eltérés (95%-os CI) -0,17 (-0,24; -0,09) volt a PsA-1 vizsgálatban, míg - 0,11 (-0,18; -0,04) a PsA-2 vizsgálatban – a 16. héten. A HAQ-DI válaszadók aránya (≥0,35 javulás a kiinduláshoz képest) a deukravacitinibet kapó betegeknél a placebocsoporthoz képest: 51,3% versus
38,8% volt a PsA-1 vizsgálatban, és 48,9% versus 43,2% a PsA-2 vizsgálatban – a 16. héten. A válasz az 52. hétig fennmaradt mindkét vizsgálatban.
Egyéb, egészséggel összefüggő kimenetelek
A 16. héten a deukravacitinibbel kezelt betegek a placebocsoporthoz képest javulást értek el az SF-36, fizikális komponenseket összesítő (Physical Component Summary, PCS-) pontszámban. A 16. héten a deukravacitinibet kapó betegeknél szignifikáns javulás volt megfigyelhető a placebóhoz képest a
PCS-pontszámban: a kiinduláshoz viszonyított korrigált átlagos eltérés (95%-os CI): 2,3 (1,3; 3,4), p <0,0001 volt a POETYK PsA-1 vizsgálatban és 2,0 (1,0; 3,1), p = 0,0002 a POETYK PsA-2 vizsgálatban. A javulás az 52. hétig fennmaradt mindkét vizsgálatban.
Idősek
Klinikai vizsgálatokban 1519, plakkos psoriasisban szenvedő, deukravacitinibbel kezelt beteg közül 152 beteg volt 65 éves vagy idősebb, ezek közül 21 beteg volt 75 éves vagy idősebb (lásd 4.2 pont). Klinikai vizsgálatokban 1312, arthritis psoriaticában szenvedő, deukravacitinibbel kezelt beteg közül 171 beteg volt 65 éves vagy idősebb, és 22 beteg volt 75 éves vagy idősebb. Összességében nem volt különbség az expozíció, a biztonságosság vagy a hatásosság tekintetében a deukravacitinib-kezelésben részesülő idősebb és fiatalabb betegek között.
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a SOTYKTU vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a plakkos psoriasis és az arthritis psoriatica kezelésére vonatkozóan (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
A deukravacitinib csaknem teljes orális felszívódást, dózisfüggő expozíciónövekedést mutatott, és farmakokinetikája nem egyértelműen időfüggő.
Felszívódás
A tabletta szájon át történő alkalmazását követően a deukravacitinib gyors és közel teljes felszívódást mutatott. A tmax mediánértéke 2 és 3 óra között alakult, az abszolút orális biohasznosulás mértéke pedig 99% volt egészséges önkénteseknél. A napi egyszeri adagolást követően mérsékelt (<1,4-szeres, dinamikus egyensúlyi állapotban tapasztalt) akkumulálódást figyeltek meg.
Étkezés
A deukravacitinib alkalmazható étkezéstől, illetve a gyomor pH-értékét módosító szerek (H2-receptor-blokkolók és protonpumpa-gátlók) bevételétől függetlenül. Az étkezéssel vagy a gyomor pH-értékét módosító szerekkel történő együttes alkalmazás nem befolyásolta a teljes deukravacitinib-expozíciót (AUC[INF]).
Eloszlás
Dinamikus egyensúlyi állapotban az eloszlási térfogat (Vss) 140 l, ami meghaladja a test teljes víztartalmát [42 l], és ez extravascularis eloszlásra utal. A deukravacitinib 81,6%-ban kötődik emberi plazmafehérjékhez, elsősorban a humán szérumalbuminhoz.
A deukravacitinib hasonlóan oszlik el a plazma és a vörösvértest komponensek között, a vér/plazma koncentrációarány 1,26.
Kiválasztódás az anyatejbe
Nyolc egészséges szoptató nőnek adtak be egyszeri 9 mg deukravacitinibet szájon át. Ezt követően a deukravacitinib és annak fő metabolitja, a BMT-153261, mérhető volt az anyatejben. A maximális
anyatejkoncentráció gyorsan elérhető volt; a tmax medián értéke a deukravacitinib esetében kb. 1 óra, a BMT-153261 esetében pedig 6 óra volt. A deukravacitinib esetében a Cmax és az AUC becsült anyatej–plazma aránya 1,5, illetve 3,2 volt, míg a BMT-153261 esetében ezek magasabbak voltak (Cmax-arány: 13; AUC-arány: 16). A dózis beadását követő 24 órán belül a deukravacitinib 93%-a és a
BMT-153261 80%-a kiválasztódott az anyatejbe. A szoptatásnak alig volt, vagy egyáltalán nem volt hatása a deukravacitinib plazmaexpozíciójára.
Biotranszformáció
Embernél a deukravacitinib négy elsődleges biotranszformációs úton metabolizálódik, úgymint a triazol rész N-demetilációja a citokróm P-450 (CYP) 1A2 által, amely során BMT-153261 fő metabolit képződik; a ciklopropil-karboxamid hidrolízise a karboxil-észteráz 2 (CES2) által, amely során BMT-158170 fő metabolit képződik; N-glükuronidáció az uridin-5-difoszfát-glükuronoziltranszferáz (UGT) által, amely során BMT-334616 képződik; valamint monooxidáció a deuterált metilcsoportnál a CYP 2B6/2D6 által, amely során M11 képződik.
Dinamikus egyensúlyi állapotban a keringésben kimutatható fő vegyület a deukravacitinib, amely a hatóanyagból származtatható vegyületek 49%-át teszi ki. A keringésben előforduló két fő metabolit a BMT-153261 és a BMT-158170; melyek felezési ideje hasonló a deukravacitinib anyavegyületéhez. A BMT-153261 hasonló hatással rendelkezik, mint az eredeti vegyület, míg a BMT-158170 farmakológiailag inaktív. A keringésben a BMT-153261-expozíció jóval alacsonyabb, mint az eredeti vegyületé, ezért a farmakológiai aktivitás túlnyomó részben az eredeti deukravacitinib vegyületnek tulajdonítható.
Nem azonosítottak további egyedi humán metabolitokat, és a keringésben hosszú időn keresztül jelen lévő metabolitokat sem.
Elimináció
A deukravacitinib több úton is ürül, beleértve az I. és II. fázisú metabolizmust, valamint a közvetlen vesén keresztüli és széklettel történő eliminációt. Továbbá ehhez egyetlen enzim sem járult hozzá a teljes clearance 26%-ánál nagyobb mértékben. A deukravacitinib nagymértékben metabolizálódik, a szájon át alkalmazott [14C] deukravacitinib-dózis 59%-a metabolitok formájában ürül a vizelettel (a dózis 37%-a) és a széklettel (a dózis 22%-a). A változatlan formában jelen lévő deukravacitinib a vizeletben a dózis 13%-át, a székletben a dózis 26%-át tette ki.
A 6 mg deukravacitinib effektív felezési ideje egészséges felnőtteknél körülbelül 10 óra, a teljes clearance pedig 15,3 l/óra (CV 27%). A populációs farmakokinetikai elemzések alapján a deukravacitinib effektív felezési ideje 10–11 óra a psoriasisban, illetve arthritis psoriaticában szenvedő alanyoknál – hasonló az egészséges felnőttekéhez. A deukravacitinib clearance-e psoriasisban szenvedő alanyoknál hasonló az egészséges felnőttekéhez, míg arthritis psoriaticában szenvedő alanyoknál mérsékelten alacsonyabb (29%-kal) az egészséges felnőttekéhez képest. A deukravacitinib az efflux transzporterek, a P-glikoprotein (P-gp) és az emlőrákrezisztencia-fehérje (BCRP), valamint az OCT1 uptake transzporter szubsztrátja. Ezeknek a transzportereknek a deukravacitinib farmakokinetikájához való hozzájárulása minimális a nagy passzív permeabilitás, a magas orális biohasznosulás és az ezekhez a transzporterekhez való alacsony affinitás miatt.
A deukravacitinib nem szubsztrátja az OATP, NTCP, OAT1, OAT3, OCT2, MATE1 vagy MATE2K transzportereknek.
Linearitás/nonlinearitás
Az egyszeri dózisban, tablettaként alkalmazott deukravacitinib farmakokinetikája lineáris volt a 3 mg
és 36 mg közötti dózistartományban.
Interakciók
A deukravacitinib hatása más gyógyszerekre
In vitro vizsgálatok nem igazolták, hogy a deukravacitinib és annak a keringésben jelen lévő fő metabolitjai klinikailag releváns expozíció mellett gátolják a fő CYP enzimeket (1A2, 2B6, 2C8, 2C9, 2C19, 2D6, 3A4), UGT enzimeket (1A1, 1A4, 1A6, 1A9, 2B7), a CES2-t és a
gyógyszertranszportereket (P-gp, BCRP, OATP1B1, OATP1B3, BSEP, MRP2, OAT1, OAT3, OCT1, OCT2, MATE1 és MATE2K). Ezenkívül a deukravacitinib nem indukálja a CYP1A2, 2B6 és 3A4 enzimeket (lásd 4.5 pont).
Különleges betegcsoportok
Idősek
A populációs farmakokinetikai elemzés alapján a deukravacitinib dinamikus egyensúlyi átlagos expozíciója (Cátl,egys) magasabb volt – akár 31%-kal a 65–74 éves (n = 87 beteg az 1387, psoriasisos beteg közül [6,3%] és n = 155 beteg az 1325, arthritis psoriaticában szenvedő beteg közül [11,7%]); és akár 53%-kal a 75–84 éves betegeknél (n = 13 beteg az 1387, psoriasisos beteg közül [0,94%] és
n = 23 beteg az 1325, arthritis psoriaticában szenvedő beteg közül (1,7%)]. A ≥85 éves betegekre vonatkozóan expozíciós adatok korlátozottan állnak rendelkezésre.
Vesekárosodásban szenvedő betegek
A vesekárosodásnak nincs klinikailag jelentős hatása a deukravacitinib-expozícióra (lásd 4.2 pont) egy célzott vizsgálat alapján, amelyben a becsült glomerulusfiltrációs rátát (estimated glomerular filtration rate, eGFR) egy vesebetegség esetén történő étrend-módosításra (modification of diet in renal disease, MDRD) vonatkozó egyenlettel határozták meg. A normál vesefunkciójú csoporttal összehasonlítva a deukravacitinib Cmax-értéke legfeljebb 15%-kal tért el, illetve az AUC[INF] értéke legfeljebb 48%-kal emelkedett meg a vesekárosodásban (enyhe [eGFR: ≥60 – <90 ml/perc], közepesen súlyos [eGFR:
≥30 – <60 ml/perc], súlyos [eGFR: <30 ml/perc], valamint ESRD [eGFR: <15 ml/perc]) szenvedő csoportokban. A normál vesefunkciójú csoporttal összehasonlítva a BMT-153261 Cmax-értéke legfeljebb 34%-kal, az AUC[INF] értéke pedig legfeljebb 84%-kal emelkedett a vesekárosodásban szenvedő csoportokban.
A dialízis lényegében nem eliminálja a deukravacitinibet a szisztémás keringésből (dialízisenként a dózis 5,4%-a ürült ki).
Májkárosodásban szenvedő betegek
Az enyhe (a Child–Pugh-féle besorolás szerinti A stádiumú) és a közepesen súlyos (a Child–Pugh-féle besorolás szerinti B stádiumú) májkárosodásnak nincs klinikailag jelentős hatása a deukravacitinib-expozícióra (lásd 4.2 pont). A normál májfunkciójú csoporttal összehasonlítva az enyhe és a közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő csoportban a deukravacitinib Cmax-értéke legfeljebb 10%-kal és AUC[INF]-értéke legfeljebb 40%-kal emelkedett; a nem kötött állapotban levő deukravacitinib Cmax-értéke pedig legfeljebb 26%-kal és AUC[INF]-értéke legfeljebb 60%-kal nőtt.
Súlyos (a Child–Pugh-féle besorolás szerinti C stádiumú) májkárosodásban szenvedő felnőtteknél a deukravacitinib teljes Cmax-értéke hasonló volt, míg teljes AUC-értéke 43%-kal volt magasabb, mint az egészséges felnőtteknél. Ezeknél a felnőtteknél a nem kötött állapotban levő deukravacitinib Cmax-és AUC[INF]-értéke 62%-kal, illetve 131%-kal nőtt. A deukravacitinib alkalmazása nem javasolt súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.2 pont).
A BMT-153261 AUC[0-T] értéke 19%-kal csökkent enyhe, 53%-kal közepesen súlyos, illetve 76%-kal súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél a normál májfunkciójú alanyokéhoz képest, míg a BMT-153261 Cmax-értéke 25%-kal csökkent enyhe, 59%-kal közepesen súlyos, illetve 79%-kal súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél.
Nemek közötti különbségek
Populációs farmakokinetikai modellezés és szimuláció alapján nőknél várhatóan akár 30%-kal magasabb lesz a dinamikus egyensúlyi állapotra meghatározott átlagos deukravacitinib-expozíció (Cmax,egys és Cátl,egys), mint a férfiaknál.
Testtömeg
Populációs farmakokinetikai modellezés és szimuláció alapján a kisebb (60 kg alatti) testtömegű betegeknél várhatóan legfeljebb 37,4%-kal (Cmax,egys), illetve legfeljebb 26,6%-kal (Cátl,egys) lesz magasabb a deukravacitinib-expozíció dinamikus egyensúlyi állapotra meghatározott mértani átlaga. A nagyobb (90 kg fölötti) testtömegű betegeknél várhatóan legfeljebb 24,8%-kal (Cmax,egys), illetve legfeljebb 19,6%-kal (Cátl,egys) lesz alacsonyabb a deukravacitinib-expozíció dinamikus egyensúlyi állapotra meghatározott mértani átlaga (a 60–90 kg közötti testtömegű betegekhez képest).
Intrinsic tényezők
A rassz és az etnikai hovatartozás nem gyakorolt klinikailag jelentős hatást a deukravacitinib-expozícióra.
Gyógyszerészeti jellemzők - SOTYKTU 6 MG
Tablettamag
hipromellóz-acetát-szukcinát vízmentes laktóz mikrokristályos cellulóz kroszkarmellóz-nátrium
hidrofil kolloid szilícium-dioxid magnézium-sztearát
Filmbevonat
poli(vinil-alkohol) titán-dioxid (E171) makrogol
talkum
vörös vas-oxid (E172) sárga vas-oxid (E172)
Poli(vinil-klorid)/poliklór-trifluoretilén (PVC/PCTFE) átlátszó buborékcsomagolás, átnyomható alumíniumfóliával lezárva. Buborékcsomagolásonként 7 vagy 14 filmtablettát tartalmaz (naptárjelzéses vagy nem naptárjelzéses buborékcsomagolásban).
Kiszerelések: 7, 14, 28 és 84 filmtabletta.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.