STRIMVELIS 1-10 MILLIÓ SEJT/ML DISZPERZIÓ INFÚZIÓHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - STRIMVELIS
A Strimvelis csak speciális transzplantációs központokban, és csak az ADA-SCID betegek kezelésében és gondozásában, valamint az autológ CD34+ ex vivo génterápiás készítmények alkalmazásában jártas orvos által alkalmazható. A betegeket regisztrálni kell egy kezelés utáni adatbázisban és gondoskodni kell hosszú távú nyomonkövetésükről.
A Strimvelis kizárólag autológ alkalmazásra szolgál (lásd 4.4 pont).
Szükséges olyan CD34+ őssejt tartalék, amely legalább 1 × 106 CD34+ sejt/kg mennyiséget biztosít. Ezt a Strimvelis-kezelés előtt legalább 3 héttel kell levenni a betegtől. Az őssejteket rescue kezelés céljából kell levenni arra az esetre, ha a készítmény előállítása nem sikerül, a transzplantáció nem sikeres, vagy a kezelést követően elhúzódó csontvelő-aplasia alakul ki.
A Strimvelis előállításához szükséges, hogy a beteg képes legyen legalább 4 millió tisztított CD34+ sejt/kg biztosításához megfelelő CD34+ sejteket adni.
Kezelés előtti kondicionálás
A Strimvelis alkalmazása előtt három nappal kezdve, 6 óránként 0,5 mg/ttkg intravénás buszulfánt
ajánlott adni két egymást követő napon. Az összesített végső buszulfán-dózis 4 mg/ttkg, amely
8 adag 0,5mg/ttkg dózisból tevődik össze. A buszulfán-plazmaszintet minden nap mérni kell az első dózist követően vérmintasorozatból, megfelelő módszer alkalmazásával. Ha a buszulfán AUC-je meghaladja a 4000 nanogramm/ml×óra (947 µmol/l×perc) értéket, a dózist az AUC-érték alapján megfelelő mértékben csökkenteni kell.
Premedikáció
A Strimvelis infúzió beadása előtt 15-30 perccel intravénás antihisztamin alkalmazása ajánlott. Adagolás
A Strimvelis ajánlott adagolási tartománya 2 és 20 × 106 CD34+ sejt/ttkg között van. A beadandó adagot a kezelőorvosnak kell meghatároznia a szállított CD34+ sejtek teljes száma, a beteg kezeléskor mért testsúlya, valamint azon tény alapján, hogy minden felhasznált zsákot teljes egészében be kell adni.
A dózisra vonatkozó további információért lásd a mellékelt gyártási tétel adatlapját (Lot Information sheet, LIS).
Ha a készítmény 2 × 106 CD34+ sejt/ttkg-nál kevesebb CD34+ sejtet tartalmaz, az egyéni
haszon-kockázat értékelés alapján a kezelőorvosnak el kell döntenie, hogy folytatja-e az alkalmazást. A klinikai vizsgálatok során egy betegnél a kezelés sikertelenségét figyelték meg 2 × 106
CD34+ sejt/ttkg-nál kisebb érték esetében.
A Strimvelis-t csak egyetlen alkalommal kell beadni. Különleges betegcsoportok
Idősek
A gyógyszer nem javasolt 65 évesnél idősebb betegek esetében, és ebben a korcsoportban
alkalmazását nem vizsgálták.
Vesekárosodás
A gyógyszert nem vizsgálták vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Várhatóan nincs szükség a
dózis módosítására.
Májkárosodás
A gyógyszert nem vizsgálták májkárosodásban szenvedő betegeknél. Várhatóan nincs szükség a
dózis módosítására.
Az alkalmazás módja
A Strimvelis-t kizárólag intravénás infúzió formájában szabad alkalmazni.
A beadás előtt meg kell győződni arról, hogy a beteg személyazonossága megegyezik-e a Strimvelis infúziós zsák(ok) címkéjén és a kísérő dokumentációban szereplő egyedi betegadatokkal. Ha egynél több Strimvelis zsákra van szükség, egyszerre csak egy zsák gyógyszert szabad beadni. A beadandó infúziós zsákok teljes számát a gyártási tétel adatlapján (LIS) szereplő betegspecifikus információkkal is meg kell erősíteni (lásd 4.4 pont).
Szűrővel ellátott transzfúziós szereléket kell alkalmazni. Csak transzfúziós szerelékhez gyártott szűrőket szabad használni a sejtek készítményből történő akaratlan eltávolításának megelőzése céljából.
Az infúzió sebessége nem haladhatja meg az 5 ml/ttkg/óra értéket. Az alkalmazás időtartama körülbelül 20 perc (lásd 6.6 pont). A beadást követően 50 ml 9 mg/ml (0,9%-os) nátrium-klorid injekciós oldatot tartalmazó fecskendőt kell használni az infúziós zsák átöblítésére.
Óvintézkedések a gyógyszerkészítmény kezelése vagy beadása előtt
Az egészségügyi szakembereknek megfelelő óvintézkedéseket kell tenniük (kesztyű és szemüveg viselése) a fertőző betegségek potenciális átvitelének elkerülése érdekében a termék kezelése során. A Strimvelis elkészítésére, véletlen expozíciójára és megsemmisítésére vonatkozó utasításokat lásd a
6.6 pontban.
A készítménnyel vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Fennálló vagy kórtörténetben szereplő leukemia vagy myelodysplasia.
A csontvelő levétele előtti pozitív teszteredmény humán immundeficiencia (HIV) vírusra vagy bármely más, az emberi szövetekről és sejtekről szóló Európai Uniós hatályos irányelvben felsorolt, átvihető fertőző kórokozóra.
Korábban végzett génterápia.
Nyomonkövethetőség
A sejtalapú fejlett terápiás gyógyszerekre vonatkozó nyomonkövetési szabályokat kell alkalmazni. A nyomonkövetés biztosítása érdekében a termék nevét, a gyártási tétel számát és a kezelt beteg nevét 30 évig meg kell őrizni a készítmény lejárati dátumát követően.
Autológ alkalmazás
A Strimvelis kizárólag autológ alkalmazásra szolgál és sohasem adható más betegnek, csak az eredeti CD34+ sejtdonornak. A Strimvelis-t tilos alkalmazni, ha a készítmény címkéjén és a gyártási tétel adatlapján (LIS) feltüntetett adatok nem egyeznek meg a beteg személyazonosságával.
Az inszerciós onkogenezis kockázata
Egyetlen T-sejtes limfoid leukémia esetet jelentettek ADA-SCID-ben szenvedő gyermekeknél a
Strimvelis kezelés után 4,7 évvel (lásd 4.8. pont).
A Strimvelis-szel kezelt betegeknél másodlagos rosszindulatú daganatok alakulhatnak ki. A betegeket életük végéig monitorozni kell a másodlagos rosszindulatú daganatok szempontjából.
Másodlagos rosszindulatú daganat kialakulása esetén fel kell venni a kapcsolatot a vállalattal, hogy
utasításokat kapjanak a betegminták vizsgálatra való gyűjtésére vonatkozóan.
Általános figyelmeztetések
A Strimvelis-kezelés ADA-SCID-re kifejtett hosszú távú hatásai és a terápiás válasz tartóssága nem ismert (lásd 5.1 pont).
Az ADA-SCID nem immunológiai manifesztációi nem feltétlenül reagálnak a Strimvelis-kezelésre.
Bőrpapilloma és kóros szérumfehérje elektroforézis eseteket, valamint egy-egy esetben lipofibromát, pulmonális térfoglalást és csökkent T-sejt V béta repertoárt jelentettek. A készítmény alkalmazásával fennálló ok-okozati összefüggés nem igazolt.
Egyes esetekben a beteg a készítmény előállításával kapcsolatos problémák miatt nem részesülhet Strimvelis-kezelésben. Miután értesül erről, a kezelőorvosnak ennek megfelelően esetlegesen módosítania kell a beteg kezelési programját (például befejezni a buszulfán kondicionálást és/vagy alkalmazni az őssejt tartalék-kezelést, ha szükséges).
Figyelembe kell venni a mobilizációhoz és a myeloablativ kondicionáláshoz alkalmazott szerek figyelmeztetéseit és óvintézkedéseit.
Immunreaktiváció
A klinikai vizsgálatok során, a Strimvelis-kezelést követően javult a T-limfocita (CD3+) és NK (CD56+) sejtszám. A génterápia után 3 évvel megfigyelt középértékek a normáltartomány alatt voltak. Ajánlott a folyamatos utánkövetés.
A centrális vénás katéterek (CVC-k) használatával kapcsolatban jelentettek nemkívánatos
eseményeket (például súlyos CVC-fertőzéseket és az eszközben kialakult thrombosist). A betegeket
szoros megfigyelés alatt kell tartani a potenciális katéterrel kapcsolatos események vonatkozásában. Túlérzékenységi és infúziós reakciók
A Strimvelis-t óvatosan kell alkalmazni aminoglikozidokra, illetve szarvasmarha szérum albuminra túlérzékeny betegeknél.
Sikertelen kitapadás (engraftment)
Egyes esetekben a Strimvelis-kezelés sikertelennek bizonyult. Néhány beteg esetében a hosszú távú enzimpótló terápiát kellett tovább folytatni és/vagy őssejtbeültetést kellett végezni (lásd 5.1 pont). A betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell a súlyos és opportunista fertőzések megjelenését, az immunrekonstitúciós paramétereket és a helyettesítő intravénás immunglobulin (IVIG) szükségességét. Megfelelő válasz elmaradása esetén egyéb ADA-SCID-kezelést ajánlott bevezetni orvosi ellenőrzés mellett.
Fertőző ágensek átvitele
Fennáll a fertőző kórokozók átvitelének kismértékű kockázata. A Strimvelis-t alkalmazó egészségügyi szakembereknek a kezelés után ellenőrizniük kell a betegeken a fertőzések jeleinek és tüneteinek kialakulását, amelyeket szükség esetén megfelelően kezelni kell.
Autoimmunitás és immunogenicitás
A betegeknél autoimmunitás alakulhat ki. A Strimvelis-kezelésben részesült betegek 67%-a (18-ból 12) esetében vagy autoimmun antitesteket vagy más manifesztációkat (például autoimmun
thrombocytopeniát, autoimmun aplastikus anaemiát, autoimmun hepatitist, illetve Guillain–Barré-szindrómát) figyeltek meg (lásd 4.8 pont). Ajánlott a klinikai autoimmunitás rendszeres ellenőrzése. A Strimvelis-kezeléssel kapcsolatban nem végeztek immunogenicitási vizsgálatot.
A 6 hónaposnál fiatalabb és a 6 év és 7 hónaposnál idősebb betegek kezelése
A Strimvelis-t 6 év 7 hónaposnál idősebb, valamint 6 hónaposnál fiatalabb betegeknél óvatosan kell alkalmazni, mert ezekben az életkortartományokban nem állnak rendelkezésre klinikai adatok.
Idősebb betegek jellemzően kevésbé képesek nagy koncentrációjú CD34+-sejt adására, amely azt jelentheti, hogy idősebb betegeknél a kezelés nem lehetséges. A Strimvelis alkalmazását követő sikeres T-sejt-termelést feltehetően befolyásolja a maradék thymus-funkció, amely idősebb gyermekeknél alacsonyabb szintű lehet. A Strimvelis alkalmazását gondosan mérlegelni kell a korábban vizsgáltnál idősebb betegeknél, és csak olyan alkalmakra szabad fenntartani, amelyeknél minden más számításba jövő kezelési lehetőség kimerült.
Szerológiai vizsgálatok
A csontvelő levétele előtt minden beteget tesztelni kell HIV-1/2, HTLV-1/2, HBV és HCV vírusokra, valamint Mycoplasmára, hogy a sejtek forrásául szolgáló anyag biztosan elfogadható legyen a Strimvelis előállítására.
A korábban hepatitis C-re pozitívnak bizonyuló betegek kezelhetők Strimvelis-szel, amennyiben a
≤15 nemzetközi egység/ml számszerűsíthető határértékű nukleinsavvizsgálattal nem igazolható aktív fertőzés. A hepatitis C-kezelés befejezését követően legalább négy héten át legkevesebb 3 egymás utáni alkalommal kapott negatív teszteredmény szükséges, illetve a legutolsó vizsgálat nem több, mint 3 nappal a sejtlevétel előtt kell történjen.
Vér-, szerv-, szövet- és sejtdonáció
A Strimvelis-kezelésben részesült betegek a jövőben már nem adhatnak vért és nem lehetnek szerv-, szövet-, illetve sejttranszplantációs donorok. Ez az információ szerepel a Betegkártyán is.
A Strimvelis beadását követően
A II. szintű minőségellenőrzési eredmények csak a készítmény beadása után válnak elérhetővé. Ha klinikailag releváns minőségi problémákat észlelnek a Strimvelis beadása után (például specifikáción kívül eső eredményeket), értesítik a kezelőorvost. Az orvosnak a szükségletnek megfelelően rendszeres ellenőrzés alatt kell tartania és/vagy kezelnie kell a beteget.
Nátriumtartalom
Ez a gyógyszer 42–137 mg nátriumot tartalmaz, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 2–7%-ának felnőtteknél.
Nem végeztek gyógyszerkölcsönhatás vizsgálatokat. A Strimvelis esetében nem várható kölcsönhatás a máj citokróm P450 enzimcsaláddal vagy gyógyszertranszporterekkel.
Élő vakcinák
Nem vizsgálták az élő vírusvakcinával történő immunizálás biztonságosságát Strimvelis-kezelés alatt vagy azt követően. Élő vírusvakcinával történő oltás a mieloablatív kondicionálás kezdetét megelőző 6 hétben és a Strimvelis-kezelést követően a hematológiai státusz normalizálódásig nem ajánlott.
Mivel a Strimvelis nem felnőttek kezelésére szolgál, nem állnak rendelkezésre humán adatok a terhesség, illetve a szoptatás alatti alkalmazásról, valamint nem végeztek reprodukciós vizsgálatokat állatokon sem.
A termékenységet illetően olvassa el a mieloablatív kondicionáló készítmény alkalmazási előírását. Megjegyzendő, hogy a kezelőorvosnak tájékoztatnia kell a beteg szüleit/gondozóit a spermatogoniális őssejtek vagy a petefészekszövet fagyasztva tárolásának lehetőségeiről.
képességekre
A Strimvelis nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a
gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
A súlyos mellékhatások közé tartozik a T-sejtes típusú akut leukémia és az autoimmunitás (például autoimmun hemolitikus anémia, autoimmun aplasztikus anémia, autoimmun hepatitisz, autoimmun thrombocytopenia és Guillain–Barré-szindróma). A leggyakrabban jelentett mellékhatás a láz volt.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A Strimvelis biztonságosságát 33 beteg esetében értékelték, akik közül 22 beteget a klinikai fejlesztési program keretében, 11 beteget kereskedelmi forgalomban alkalmazott gyógyszerrel kezeltek, átlagosan 12 éves utánkövetési időtartammal a klinikai vizsgálatokban kezelt betegek esetében és 1,5 éves időtartammal a kereskedelmi forgalomban alkalmazott gyógyszerrel kezelt betegek esetében.
Tekintettel a kis betegpopulációra és a kohorszok méretére, az alábbi táblázatban szereplő mellékhatások lehet, hogy nem nyújtanak teljes képet ezen események jellegéről és gyakoriságáról.
A nemkívánatos események a MedDRA szervrendszer osztályok és gyakoriságok szerint kerülnek felsorolásra. Az alkalmazott gyakorisági kategóriák az alábbiak: nagyon gyakori (≥1/10) és gyakori(1/100 – <1/10). Az egyes gyakorisági csoportokon belül a mellékhatások felsorolása súlyosság szerinti csökkenő sorrendben történt.
| Szervrendszeri kategóriák | Nagyon gyakori | Gyakori |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Anaemiaa, Neutropeniaa | Autoimmun haemolytikus anaemia,Autoimmun aplastikus anaemia,Autoimmun thrombocytopenia |
| Jó-, rosszindulatú és nemmeghatározott daganatok | T-sejtes típusú akut leukémia | |
| Endokrin betegségek és tünetek | Hypothyreosis | Autoimmun thyreoiditis |
| Idegrendszeri betegségek éstünetek | Guillain–Barré-szindróma | |
| Érbetegségek és tünetek | Hypertoniaa | |
| Légzőrendszeri, mellkasi ésmediastinalis betegségek és tünetek | Asthma, Allergiás Rhinitis | |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Autoimmun hepatitis | |
| A bőr és a bőr alatti szövetbetegségei és tünetei | Atopiás dermatitis, Eczema | |
| Általános tünetek, az alkalmazáshelyén fellépő reakciók | Láz | |
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | Emelkedett májenzim értékeka, Antinuclearis antitest (ANA) pozitivitás, Simaizom antitestpozitivitás | Antineutrophil cytoplasma antitest pozitivitás |
aA buszulfán kondicionálással potenciálisan összefüggésben állónak tekintett mellékhatások Egyes kiválasztott mellékhatások leírása
T-sejtes limfoid leukémia miatti inszerciós onkogenezis
A Strimvelis-szel kezelt ADA-SCID-ben szenvedő 33 beteg közül egyetlen T-sejtes limfoid leukémia esetet jelentettek egyetlen, gyermeknél (gyakoriság: 3%). Ez az esemény a Strimvelis-szel történt kezelés után 4,7 évvel fordult elő. A retrovírusos integrációs hely (RIS) elemzése egyetlen, az LMO2 géntől, az ismert onkogéntől 40 kb-nál felfelé elhelyezkedő egyetlen domináns klónt azonosított ≥98%-os abundenciával.
Immunrekonstitúció
A táblázatban lévő összes észlelt mellékhatást (eltekintve a buszulfánnal potenciális összefüggésben lévőktől) jellegük és időbeli megjelenésük alapján az immunrekonstitúcióval kapcsolatban állónak tekintik. Ezeket az autoimmun mellékhatásokat génterápián túlesett betegeknél jelentették.
Többségüket az utánkövetési időszak 3. hónapja és 3. éve között jelentették, és önmaguktól rendeződtek, kivéve a hypothyreosist és a pozitív ANA-teszteket. Ezenkívül a táblázatban szereplő allergiával összefüggő mellékhatásokat az utánkövetési időszak 3. hónapja és 3. éve között jelentették.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológiai tulajdonságok - STRIMVELIS
Farmakoterápiás csoport: immunstimulánsok, egyéb immunstimulánsok, ATC-kód: L03AX Hatásmechanizmus
Az infúzió beadását követően a CD34+ sejtek megtapadnak a csontvelőben, ahol repopulálják a vérképzőrendszert olyan sejtekkel, amelyek farmakológiailag aktív mennyiségben expresszálják az ADA enzimet.
A betegben történő sikeres megtapadást követően a készítmény hatása várhatóan élethosszig fog
tartani.
Farmakodinámiás hatások
A mérföldkő jelentőségű vizsgálatban részt vevő betegek körében a genetikailag módosított sejtek százalékos arányának középértéke a perifériás vérben egy évvel a kezelést követően a CD19+ sejtek esetében 28% (tartomány: 6%-92%), a CD3+ sejtek esetében 73% (tartomány: 20%-100%) volt, míg 3 évvel a kezelést követően a CD19+ sejtek esetében 30% (tartomány: 8%-101%), a CD3+ sejtek esetében és 67% (tartomány: 39%-82%) volt. A hosszú távú utánkövetésben részt vevő betegek körében a 8. évben a perifériás vérben mért, genetikailag módosult sejtek százalékos arányának medián értéke a CD19+-sejtek esetében 97% (tartomány: 1%–101%), a CD3+-sejtek esetében 101% (tartomány: 1%–101%) volt.
A transzgén jelenléte fokozott ADA expressziót eredményez. Egy évvel a kezelés után az ADA (mononukleáris sejt adenozin deamináz) aktivitás középértéke a perifériás vér limfocitákban
181,2 nmol/óra/mg protein (tartomány: 42,1-1678,2), szemben a kiindulási 80,6 nmol/óra/mg protein középértékkel (tartomány: 30,5-92,3). Az ADA aktivitás a 8 éves utánkövetés időtartama alatt emelkedett szinten maradt.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Az ADA-SCID-ben szenvedő 18 beteg mind Strimvelis-kezelést kapott egy nyílt elrendezésű, a mérföldkő jelentőségű vizsgálat (AD1115611; N=12), két korai nyílt elrendezésű vizsgálat (AD1117054 / AD1117056; N73) és egy kivételes gyógyszerhasználati program (compassionate use) (AD1117064; N=3) keretében. A vizsgálatok a Strimvelis hatásosságát 0,9 ×106 – 18,2 ×106
CD34+ sejt/kg tartományban értékelték. Az összes beteg buszulfán kondicionálásban részesült a génterápia előtt, többségében 4 mg/ttkg összdózissal intravénásan, a CD34+ infúziót megelőzően 2 egymást követő napon át. Négy beteg részesült korábban sikertelen őssejt transzplantációban haploidentikus donortól, és a 18-ból 15 beteg kapott előzetesen enzimpótló kezelést polietilénglikollal módosított szarvasmarha adenozin-deaminázzal (PEG-ADA). A korábban PEG-ADA-kezelésben részesült betegeknél ezt a kezelést 10-22 nappal a Strimvelis-kezelés előtt befejezték. Az életkor középértéke a programban 1,7 év volt (tartomány: 0,5–6,1 év). A betegek
61%-a volt fiúgyermek. A fehér bőrűek aránya 83% (56% kaukázusi/európai és 28%
arab/észak-afrikai származású), az afrikai amerikai/afrikai származásúaké 11%, míg az ázsiaiaké 6% volt.
A mérföldkő jelentőségű vizsgálatban kezelt betegek
A Strimvelis hatásosságát egy 3 éves, nyílt elrendezésű, prospektív vizsgálatban értékelték olyan gyermekeknél, akiknek nem volt HLA-identikus őssejtdonor testvérük, és vagy nem reagáltak megfelelően a PEG-ADA-ra, vagy intoleranciát mutattak, vagy nem volt számukra hozzáférhető a kezelés.
A mérföldkő jelentőségű vizsgálatban kezelt betegek a kezelés után három évvel észlelt eredményeit az 1. táblázat ismerteti. A Strimvelis-kezelés a kezelés után 3 évvel 100%-os túlélési rátát, csökkent súlyos fertőzési rátát és emelkedett T-limfocita (CD3+) rátát eredményezett, továbbá az összes betegnél a kezelés utáni vörösvértest deoxiadenozin-nukleotid (RBC dAXP) szintek a patológiás értékek (>100 mmol/ml) alatt voltak.
1. táblázat: Az ITT (Intent To Treat – beválasztás szerinti) populáció mérföldkő jelentőségű
vizsgálatban kezelt betegek eredményei 3 évvel a kezelést követően*
| Végpont | Kiindulásiérték/kezelés előttiértéka | 3. év/3 évvel akezelést követően |
| Túlélés n% | Nem értelmezhető | 12100% |
| Súlyos fertőzéseknSúlyos fertőzések aránya/személy-év a megfigyelés ideje alatt (95%-oskonfidencia intervallum) | 121,10 (0,68-1,46) | 120,38c (0,21-0,65) |
| T-lymphocyta (×106/l) nközépérték (tartomány) | 1188,0 (19-2718) | 11828,0 (309-2458) |
| A <100 nmol/ml vénás RBC dAXP értékkel bíró betegek %-os aránya a Strimvelis-kezelés utánn% | Nem értelmezhetőe | 11100% |
* Egy beteg PEG-ADA-kezelés (≥3 hónapos) vagy hemopoetikus őssejt transzplantáció után gyűjtött adatait is
beleértve
a Súlyos fertőzésekre a teljes kezelés előtti időszak (retrospektíven gyűjtve), továbbá a kiindulási vizsgálat során gyűjtött T-lymphocyta adatok alapján. A 10-es számú betegnél nem állt rendelkezésre a T-lymphocyta kiindulási érték.
b A túlélésre és a súlyos fertőzésekre a kezelés utáni 3 éves időszak, valamint a 3. éves vizsgálat során gyűjtött T-lymphocyta és dAXP adatok alapján. A 8-as számú beteg kikerült a vizsgálatból a 3. éves vizsgálat előtt, ezért nem állt rendelkezésre a T-lymphocyta és dAXP adata.
c Súlyos fertőzéseknek számítanak azok, amelyek hospitalizációt, vagy annak meghosszabbítását igénylik. A génterápiát közvetlenül követő 3 hónapos hospitalizációt kizárták a számításból.
d dAXP=dAMP+dADP+dATP. A dAXP eredmények azon betegek százalékos arányának reszponder-analízisén alapulnak, akiknél a génterápiás kezelés után az adekvát metabolikus detoxifikáció kritériuma teljesült, emiatt a kiindulási érték nem értelmezhető.
e A kiinduláskor 11-ből 9 (87%) betegnél volt a dAXP értéke <100 nmol/ml. Ezen betegek mindegyike kapott korábban PEG-ADA-t.
T-sejt-funkció: a mérföldkő jelentőségű vizsgálatban kezelt betegeknél 1 évvel a génterápia után T-sejt proliferációt igazoltak anti-CD3 antitestekkel (62 629 cpm-es középérték, tartomány: 4531-252 173), illetve fitohemaglutininnal végzett stimulációra (140 642 cpm-es középérték,
tartomány: 11119-505 607), és ezek a válaszok a 3. évben is fennmaradtak. A működőképes T-sejtek képződésére további támogató bizonyítékot szolgáltattak azok az eredmények, amelyek szerint a TREC (T-sejt-receptor-excíziós cirkuláris darabok) értékek a perifériás vérlimfocitákban a kiindulási érték fölé emelkedtek (középérték 141, tartomány: 56-1542 DNS kópia/100 ng) a kezelést követő
-
évben, amely fennmaradt a 3. évben is, továbbá, hogy az összes betegnél a génterápiát követő egy vagy több időpontban poliklonális V-béta láncok jelenlétét igazolták.
B-sejt-funkció: a mérföldkő jelentőségű vizsgálatban kezelt összes 12 beteg a szűrés időpontjában intravénás immunglobulin (IVIG) terápiában részesült. Hét beteg (58%) hagyta abba az IVIG alkalmazását a génterápiát követő 0-3 éves utánkövetési időszak során.
Hosszú időtartamú utánkövetés
A túlélési ráta a mérföldkő jelentőségű vizsgálatban részt vevő 12 betegnél, valamint az integrált analízisbe bevont 18 betegnél is 100%-os volt, körülbelül 12 éves átlagos utánkövetési időtartam mellett. Ebben a mérföldkő jelentőségű vizsgálat populációjában a beavatkozásmentes túlélési idő (definíciója: olyan túlélési idő, amelynek során nem volt szükség hosszú időtartamú (≥3 hónapos) újbóli PEG-ADA-kezelésre vagy csontvelő transzplantációra) 92%-os volt (12 beteg közül 11) [az integrált populáció esetében 82% (17 beteg közül 14)]. Egy, a pilot vizsgálatban kezelt betegnél nem voltak adatok a PEG-ADA újbóli adásáról, ezért nem került az integrált populáció beavatkozásmentes túlélési adatai közé. Hosszú időtartamú (három hónapnál hosszabb, folyamatos) PEG-ADA-kezelésben három beteg részesült, ezek közül kettőnél később identikus testvér őssejtátültetést végeztek, és egy beteg krónikus PEG-ADA-kezelésen maradt. Egy másik betegnél autoimmun folyamat miatt átmenetileg kellett alkalmazni PEG-ADA-t (lásd 4.4 pont).
A mérföldkő jelentőségű vizsgálatban kezelt és a hosszú távú utánkövetésben (long-term follow-up, LTFU) részt vevő betegek körében a súlyos fertőzések rátája a teljes utánkövetési időszakban csökkent (2. táblázat).
-
táblázat: A súlyos fertőzések kumulatív rátája személy-évenkénti expozícióra vonatkoztatva, éves lebontásban (kombinált mérföldkő jelentőségű és LTFU ITT vizsgálati populáció)*
| Kezeléselőtt | Kezelés után | ||||||||
| Időtartam | n/a | 3 hónap– 1 év | 2. év végéig | 3. év végéig | 4. év végéig | 5. év végéig | 6. év végéig | 7. év végéig | 8. év végéig |
| Betegekszáma | 17 | 17 | 17 | 17 | 16 | 15 | 15 | 15 | 15 |
| Súlyosfertőzésekszáma | 40 | 11 | 18 | 18 | 20 | 20 | 21 | 21 | 21 |
| Súlyos fertőzések rátájabetegévenként | 1,08 | 0,73 | 0,56 | 0,35 | 0,30 | 0,24 | 0,22 | 0,19 | 0,17 |
* Kizárva egy, az 1. pilot vizsgálatban részt vevő beteg adatait, akit a génterápiát követő 13. évig nem követtek nyomon. n/a – nem értelmezhető.
Gyógyszerészeti jellemzők - STRIMVELIS
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ezt a gyógyszert nem szabad keverni más gyógyszerekkel.
24 óra
A hűtött állapot megszűnését követően legfeljebb 90 perc (15 °C–25 °C).
Mindaddig hűtve (2 °C–8 °C) tárolja, amíg a beteg készen nem áll a kezelésre.
Szobahőmérsékleten (15 °C–25 °C) történő szállítást követően ne hűtse le újra (2 °C–8 °C).
50 ml-es etilén-vinilacetát (EVA) infúziós zsák luer spike csatlakozóval és luer lock védősapkával, többször használatos külső tartályban.
Óvintézkedések a gyógyszer kezelése vagy alkalmazása előtt
Ez a gyógyszer humán vérsejteket tartalmaz. Az egészségügyi szakembereknek megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket kell tenniük (kesztyű és védőszemüveg viselése) a fertőző betegségek potenciális átadásának elkerülése érdekében.
A Strimvelis-t közvetlenül abba az egészségügyi intézménybe szállítják, ahol az infúzió beadásra kerül. Az infúziós zsákot/zsákokat egy zárt külső tartályba helyezik. A zsákokat a külső tartályban kell tárolni mindaddig, amíg nem kerülnek felhasználásra.
A Strimvelis kizárólag autológ felhasználásra szolgál. A beteg személyazonosságát az infúzió beadása előtt össze kell hasonlítani az elsődleges és/vagy külső tartályon, valamint a gyártási tétel adatlapján (LIS) található alapvető egyedi betegadatokkal. Ne adja be a Strimvelis-t, ha az infúziós zsák betegspecifikus címkéjén található információk nem egyeznek meg a tervezett beteggel. A beadandó infúziós zsákok teljes számát a gyártási tétel adatlapján (LIS) szereplő betegspecifikus információkkal is meg kell erősíteni.
A fémkazettából való óvatos eltávolítás után szobahőmérsékleten (15 °C–25 C) melegítse fel az infúziós tasakot a bontatlan, lezárt tasakban, lamináris áramlású biztonsági fülkében legalább
7 percig.
Gyengéden rázogassa az infúziós zsákot, hogy újból diszpergálódjanak a sejtaggregátumok, majd a beadásnál használjon szűrővel ellátott transzfúziós szereléket a megmaradt sejtaggregátumok eltávolítására.
Óvintézkedések a gyógyszer megsemmisítése előtt
Be kell tartani az emberi eredetű anyagok kezelésére vonatkozó helyi szabályokat a fel nem használt gyógyszerek vagy a hulladékanyagok kezelése során. A Strimvelis-szel érintkezésbe került anyagokat (szilárd és folyékony hulladékokat) potenciálisan fertőző hulladékként kell kezelni és megsemmisíteni, az emberi eredetű anyagok kezelésére vonatkozó helyi szabályoknak megfelelően.
Véletlen expozíció
Kerülni kell a Strimvelis-szel történő véletlen expozíciót. Véletlen expozíció esetén az emberi eredetű anyagok kezelésére vonatkozó helyi szabályokat kell követni, amelyek többek között a szennyeződött bőr lemosását és a szennyezett ruhadarabok eltávolítását jelenti. A Strimvelis-szel esetlegesen érintkezésbe került munkafelületeket és anyagokat megfelelő fertőtlenítőszerrel kell fertőtleníteni.