STRIVERDI RESPIMAT 2,5 MIKROGRAMM INHALÁCIÓS OLDAT
- Olodaterol
- Var.
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ emelt jogosultsággal felírható
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - STRIVERDI 2,5 MIKROGRAMM
A Striverdi Respimat a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegeknek fenntartó bronchodilatátor terápiaként javallott.
Adagolás
Ez a gyógyszer kizárólag inhalációs alkalmazásra javasolt. A patron csak a Respimat inhalátorba helyezhető és csak annak segítségével használható.
A Respimat inhalátorból 2befújás (puff) egy orvosi dózisnak felel meg.
Felnőttek
A javasolt dózis 5mikrogramm olodaterol, ami a Respimat inhalátorból 2befújásnak (puff) felel meg, melyet naponta 1×, mindig azonos időben kell alkalmazni.
Az ajánlott dózist nem szabad túllépni.
Idősek
Az idős betegek a Striverdi Respimatot a javasolt dózisban alkalmazhatják.
Májkárosodás
Enyhe vagy közepesen súlyos fokú májkárosodás esetén a Striverdi Respimat a javasolt dózisban használható.
Súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek Striverdi Respimat kezelésére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő betegek a Striverdi Respimatot a javasolt dózisban alkalmazhatják. Korlátozott tapasztalat van a Striverdi Respimat súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél történő alkalmazására vonatkozóan.
Gyermekek és serdülők
A Striverdi Respimat gyermekeknél és serdülőknél (18év alatt) nem alkalmazható.
Az alkalmazás módja
Ez a gyógyszer kizárólag inhalációs alkalmazásra javasolt. A patron csak az újratölthető Respimat inhalálóba helyezhető és csak annak segítségével használható. A Respimat inhaláló finom porlasztott permetet hoz létre, amit be kell lélegezni. Az inhalálót kizárólag egyetlen beteg használhatja, egy patron több dózis bejuttatására alkalmas. Az újratölthető Respimat inhaláló lehetővé teszi a patroncserét, egy inhalálóval legfeljebb 6patron használható el.
A Striverdi Respimat használatának megkezdése előtt a betegeknek el kell olvasnia az újratölthető Respimat inhaláló használatára vonatkozó utasításokat.
A gyógyszer megfelelő beadásának céljából az orvosnak vagy az egészségügyi szakszemélyzetnek meg kell mutatnia a betegnek az inhalátor használatát.
Az újratölthető Respimat inhalátor kezelésére és használatára vonatkozó utasítások
Ezt az inhalálót a betegnek NAPONTA EGYSZER kell használni. Minden alkalommal KÉT BEFÚJÁST kell végezni.
-
Ha több mint 7napig nem használta a Striverdi Respimatot, egy befújást nyomjon ki a föld felé!
-
Ha több mint 21napig nem használta a Striverdi Respimatot, ismételje meg a 4–6. lépéseket az “Előkészület az alkalmazásra” c. pontban leírtak szerint, amíg látható gyógyszerpára jön a készülékből. Ezt követően még háromszor ismételje meg a 4–6.lépéseket!
Hogyan kell ápolni az újratölthető Respimat inhalálót?
Legalább hetente egyszer tisztítsa meg a szájcsutorát és a csutora belsejében lévő fém részeket egy nedves ruhával vagy papírtörlővel.
A szájcsutora kismértékű elszíneződése nem befolyásolja az újratölthető Respimat inhaláló teljesítményét.
Amikor szükségesnek látja, törölje át egy nedves törlőruhával az újratölthető Respimat inhaláló külső részét.
Mikor kell új inhaláló csomagot beszerezni
Ha egy inhaláló készülékbe már 6-szor töltöttpatront, szerezzen be új inhaláló készüléket tartalmazó Striverdi Respimat készítményt. Az első patron behelyezését követően ne használja az újratölthető Respimat készüléket egy évnél tovább
Előkészület az alkalmazásra
| Az átlátszó tok levétele: A kupakot tartsa zárva. Nyomja meg a biztonsági reteszt és közben a másik kezével húzza le az átlátszó tokot. | |
| A patron behelyezése: Illessze a patront az inhalálóba. Tegye az inhalálót egy szilárd felületre és erőteljesen nyomja le, hogy a patron a helyére kattanjon. | |
| Jelölje a felhasznált patronok számát és helyezze vissza az átlátszó tokot: Jelölje be az inhaláló készülék címkéjén az erre kijelölt helyen az újabb patron behelyezését, hogy követni tudja hány patront használt el. Tegye vissza az átlátszó tokot. Kattanás fogja jelezni, ha a helyére került. | |
| Fordítás: A kupakot tartsa zárva. Fordítsa el az átlátszó tokot a címkén lévő nyilakkal jelzett irányba, míg kattanást nem hall (fél fordítás). | |
| Nyitás: Nyissa fel a kupakot, amíg az teljesen ki nem pattan. | |
| Nyomás: Irányítsa az inhalálót a föld felé. Nyomja meg az adagoló gombot. Zárja le a kupakot. Ismételje meg a 4–6. lépéseket, amíg a gyógyszerpára láthatóvá nem válik. Miután a gyógyszerpára láthatóvá vált, ismételje meg még háromszor a 4–6. lépést. Az inhaláló használatra készen van és 60befújást (30adagot) fog leadni. |
Mindennapi használat
| ELFORDÍTÁS A kupakot tartsa zárva. FORDÍTSA EL az átlátszó tokot a címkén lévő nyilakkal jelzett irányba, míg kattanást nem hall (fél fordítás). | |
| NYITÁSNYISSA FEL a kupakot, amíg az teljesen ki nem pattan. | |
| NYOMÁS Lassan és teljesen lélegezzen ki. Az ajkaival zárja körül a szájcsutora végét anélkül, hogy a szellőzőnyílást befedné. Irányítsa az inhalálót a torok hátsó része felé. Mialatt lassú, mély lélegzetet vesz száján át, NYOMJA LE az adagológombot és folytassa a belégzést, lassan és olyan hosszan, ameddig kényelmesnek érzi. Tartsa vissza a lélegzetet legalább 10másodpercig, vagy ameddig kényelmesen tudja. Ismételje meg az ELFORDÍTÁS, NYITÁS, NYOMÁS lépéseket, hogy a teljes, 2 befújásnyi adagot bejuttassa. A kupakot zárja vissza és tartsa zárva a készülék következő használatáig. |
Mikor kell kicserélni a Striverdi Respimat patront
A dózisszámláló mutatja, hogy hány befújásra elegendő adag van még a patronban.
60befújás
Kevesebb mint 10befújás van hátra. Szerezzen be új patront.
A patron kiürült. A kivételhez vegye le az átlátszó tokot. Az inhaláló ilyenkor lezárt állapotban van. Vegye ki a patron az inhalálóból. Helyezzen be új patront kattanásig (folytassa a 2.lépéssel). Az új patron jobban kilóg, mint az első patron (folytassa a 3. lépéssel). Ne felejtse el visszahelyezni az átlátszó tokot, hogy az inhalálót használhassa (a lezárt állapotot feloldja).
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Asthma
A Striverdi Respimat nem használható asthmában. Az olodaterol hosszú távú hatékonyságát és biztonságosságát asthmában nem vizsgálták.
Akut bronchospasmus
A fenntartó kezelésként naponta egyszer adagolható Striverdi Respimat bronchodilatator, nem alkalmazható akut bronchospasmus elhárítására, vagyis akut epizódok sürgősségi ellátására.
Hypersensitivitás
Mint minden gyógyszer esetében, a Striverdi Respimat alkalmazását követően is azonnali típusú túlérzékenységi reakció léphet fel.
Paradox bronchospasmus
Az egyéb inhalációs gyógyszerekhez hasonlóan a Striverdi Respimat alkalmazása is eredményezhet paradox bronchospasmust, ami életveszélyes is lehet. Paradox bronchospasmus jelentkezése esetén a Striverdi Respimat alkalmazását azonnal le kell állítani és alternatív kezelést kell kezdeni.
Szisztémás hatások
A hosszú hatású béta2‑adrenerg agonistákat óvatosan kell alkalmazni cardiovascularis betegségben szenvedőknél, különösen ischémiás szívbetegségben, súlyos cardialis decompensatio szívritmuszavarokban, hipertrófiás obstruktív cardiomyopathia, hypertonia, konvulzív betegségben vagy thyreotoxicosisban szenvedő betegeknél, ismert vagy feltételezett QT-megnyúlás (QT>0,44sec) esetén és azoknál a betegeknél, akik szokatlanul erősen reagálnak a szimpatomimetikus aminokra.
Kizárták a klinikai vizsgálatokból azokat a betegeket, akiknek a kórtörténetében az előző évben myocardiális infarktus instabil vagy életveszélyes ritmuszavar, a megelőző évben szívelégtelenség miatti kórházi kezelés szerepelt, vagy akiknél paroxizmális tachycardiát (>100ütés/perc) diagnosztizáltak. Ezért ezekben a betegcsoportokban csak korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre. A Striverdi Respimat ezekben a betegcsoportokban csak óvatosan alkalmazható.
Cardiovascularis hatások
A többi béta2‑adrenerg agonistához hasonlóan az olodaterol is klinikailag szignifikáns cardiovascularis hatásokat okozhat egyes betegeknél, amit a pulzusszám, a vérnyomás emelkedése és/vagy egyéb tünetek jeleznek. Ilyen hatások jelentkezése esetén a kezelés leállítására lehet szükség. Ezen kívül a béta-adrenerg agonisták EKG eltéréseket okozhatnak, pl. a T-hullám ellaposodása, ST-depresszió, bár ezeknek a megfigyeléseknek a klinikai jelentősége nem ismert.
Hypokalaemia
A béta2‑adrenerg agonisták jelentős hypokalaemiát okozhatnak egyeseknél, ami kardiovaszkuláris mellékhatásokat okozhat. A szérumkáliumszint csökkenése általában átmeneti, pótlást nem igényel. Súlyos COPD-ben szenvedő betegeknél a hypokalaemia potenciálhatja a hypoxia és az egyidejű kezelés (lásd 4.5pont), ami fokozhatja a szívritmuszavarok kialakulása iránti hajlamot.
Hyperglycaemia
A béta2‑adrenerg agonisták nagy dózisban történő belégzése emelheti a plazma glükóz szintjét.
Anaesthesia
Halogénezett inhalációs anaestheticummal végzendő tervezett műtét esetén óvatosság szükséges, mivel fokozott a béta-agonista bronchodilatatorok cardiális mellékhatásainak valószínűsége.
Segédanyagok:
A benzalkónium-klorid zihálást és légzési nehézséget okozhat. Asztmás betegeknél fokozottan nő ezen mellekhatás előfordulásának veszélye.
A Striverdi Respimat nem alkalmazható más, hosszú hatású béta2‑adrenerg agonista gyógyszerrel együtt.
A korábban rendszeresen (pl. naponta 4×) rövid hatású béta2‑adrenerg agonista inhalációs szert használó betegek figyelmét fel kell hívni, hogy azt csak az akut légúti tünetek tüneti enyhítésére használják.
Adrenerg szerek
Egyéb adrenerg-szerek egyidejű adása (önmagukban vagy kombinációs terápia részeként) elősegíthetik a Striverdi Respimat mellékhatásainak jelentkezését.
Xantin származékok, szteroidok vagy diuretikumok
A xantin-származékokkal, szteroidokkal vagy nem kálium‑megtakarító diuretikumokkal történő egyidejű kezelés felerősítheti az adrenerg agonisták káliumszintet csökkentő hatását (lásd 4.4pont).
Béta-blokkolók
A béta-adrenerg blokkolók gyengíthetik vagy antagonizálhatják a Striverdi Respimat hatását. Ezért a Striverdi Respimat csak akkor adható együtt béta-adrenerg blokkolókkal (a szemcseppeket is beleértve), ha nagyon alapos indok van a használatukra. Ebben az esetben szelektív béta-blokkolók alkalmazását kell mérlegelni, bár ezeket is óvatosan kell adni.
MAO-inhibitorok és triciklusos antidepresszánsok, QT-szakasz megnyúlást okozó szerek
A monoamin-oxidáz inhibitorok vagy triciklusos antidepresszánsok, vagy más, ismerten QT-szakaszt megnyújtó szerek fokozhatják a Striverdi Respimat cardiovascularis rendszerre kifejtett hatásait.
Farmakokinetikai gyógyszer-gyógyszer interakció
Nem figyeltek meg az olodaterol szisztémás expozíciójára kifejtett releváns hatást a gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatás vizsgálatok során flukonazollal történő egyidejű alkalmazása esetén, melyet CYP2C9 gátlók modelljeként használnak.
Az egyidejűleg alkalmazott potens P-gP- és CYP-inhibitor-ketokonazol az olodaterol szisztémás expozícióját körülbelül 70%-kal növelte meg. Dózismódosítás nem szükséges.
Az együttesen alkalmazott olodaterol és tiotrópium nem befolyásolta jelentős mértékben a másik hatóanyag szisztémás expozícióját sem.
Az in vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy az olodaterol nem gátolja a CYP enzimeket vagy gyógyszer transzportereket a klinikai gyakorlatban elért plazmakoncentrációknál.
Terhesség
Nem állnak rendelkezésre adatok a Striverdi Respimat terhes nőknél történő alkalmazásáról.
Az állatkísérletek nem mutattak direkt vagy indirekt káros hatásokat a reproduktív toxicitás vonatkozásában klinikailag releváns expozíció esetén (lásd 5.3pont).
Elővigyázatosságból előnyösebb kerülni a Striverdi Respimat alkalmazását terhesség alatt.
A többi béta2‑adrenerg agonistához hasonlóan az olodaterol gátolhatja a szülést a méh simaizomzatára kifejtett relaxáns hatás miatt.
Szoptatás
Klinikai adatok nem állnak rendelkezésre az olodaterol alkalmazásáról szoptató anyáknál.
Nem ismert, hogy az olodaterol/metabolitjai kiválasztódnak-e humán anyatejbe. A rendelkezésre álló farmakokinetikai/toxikológiai adatok állatoknál az oldaterol és/vagy metabolitjai kiválasztódását mutatták az anyatejbe.
Mivel a szoptató anya olodaterol/metabolitjai szisztémás expozíciója elhanyagolható 5mikrogramm napi humán dózis esetén, a szoptatott újszülöttre/csecsemőre kifejtett jelentős hatásokra nem kell számítani.
Dönteni kell, hogy a szoptatás vagy a Striverdi Respimat terápia függesztendő fel, figyelembe véve a szoptatott csecsemő és az anya előnyét.
Termékenység
Nem állnak rendelkezésre a termékenységre vonatkozó klinikai adatok a Striverdi Respimat vonatkozásában. Az olodaterollal végzett preklinikai vizsgálatok a termékenységre kifejtett mellékhatásokat nem igazoltak.
A gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre kifejtett hatásokat nem vizsgálták.
A betegeket figyelmeztetni kell azonban, hogy szédülés előfordulását jelentették a klinikai vizsgálatokban. Ezért óvatosság szükséges gépjárművezetéskor vagy gépek kezelése során. Ha a beteg szédülést észlel, kerülnie kell a potenciálisan veszélyes tevékenységeket, mint a gépjárművezetés vagy a gépek kezelése.
-
A biztonsági profil összefoglalása
A javasolt dózis esetén a leggyakoribb mellékhatások a nasopharyngitis, szédülés, hypertonia, bőrkiütés és ízületi fájdalom. Ezek általában enyhék vagy mérsékelt súlyosságúak.
-
A mellékhatások táblázatos összefoglalása
Az alább felsorolt mellékhatás gyakoriságok 6placebokontrollos, parallel csoportos, COPD-s betegeken 4–48héten át végzett klinikai vizsgálat összesített adataiból, az 5mikrogramm olodaterolt kapó csoportban (1035beteg) észlelt gyógyszermellékhatás (azaz az olodaterolnak tulajdonított mellékhatás) gyakoriságokon alapulnak.
A gyakoriságot a következő konvenciók alapján határoztuk meg:
Nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg)
| Szervrendszer/ MedDRA által javasolt kifejezés | Gyakoriság |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |
| Nasopharyngitis | Nem gyakori |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |
| Szédülés | Nem gyakori |
| Érbetegségek és tünetek | |
| Hypertonia | Ritka |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |
| Bőrkiütés | Nem gyakori |
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | |
| Ízületi fájdalom | Ritka |
-
Kiválasztott mellékhatások leírása
A bőrkiütés előfordulása Striverdi Respimatra adott túlérzékenységi reakciónak tekinthető; a többi lokálisan felszívódó gyógyszerhez hasonlóan más túlérzékenységi reakciók is előfordulhatnak.
-
Béta2- agonista melékhatás profil
A Striverdi Respimat a hosszú hatású béta2-adrenerg agonisták terápiás csoportjába tartozik. Ezért figyelembe kell venni a béta-adrenerg agonista osztályra jellemző lehetséges mellékhatásainak előfordulását. Ezek a következők lehetnek: tachycardia, ritmuszavar, palpitatio, myocardialis ischémia, angina pectoris, hipertónia vagy hipotónia, tremor, fejfájás, idegesség, insomnia, szédülés, szájszárazság, hányinger, izomgörcs, fáradtság, rossz közérzet, hypokalemia, hyperglycemia, és metabolikus acidózis.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Tünetek
Az olodaterol túladagolása valószínűleg a típusos béta2‑adrenerg agonista hatások felerősödéséhez vezet, ilyenek myocardialis ischémia, hipertónia vagy hipotónia, tachycardia, ritmuszavarok, palpitatio, szédülés, idegesség, insomnia, szorongás, fejfájás, tremor, szájszárazság, izomgörcsök, hányinger, fáradtság, rossz közérzet, hypokalemia, hyperglycemia és metabolikus acidózis.
A túladagolás kezelése
A Striverdi Respimat kezelést fel kell függeszteni. Szupportív és tüneti kezelést kell kezdeni. Súlyos esetben kórházi felvétel szükséges. Mérlegelhető a kardioszelektív béta-blokkolók alkalmazása, de csak rendkívüli körültekintéssel, mivel a béta-adrenerg blokkolók használta bronchospasmust válthat ki.
Farmakológiai tulajdonságok - STRIVERDI 2,5 MIKROGRAMM
Farmakoterápiás csoport: Obstruktív légúti betegségek gyógyszerei, Szelektív béta2‑adrenoreceptor agonisták, ATC kód: R03AC19
Hatásmechanizmus
Az olodaterolnak nagy affinitása és nagy szelektivitása van a humán béta2‑adrenoceptorok iránt.
Az in vitro vizsgálatok kimutatták, hogy az olodaterolnak 241-szer erősebb agonista aktivitása van a béta2‑adrenoceptorokon, mint a béta1-adrenoceptorokon, és 2299-szer erősebb az agonista aktivitása, mint a béta3-adrenoceptorokon.
A vegyület farmakológiai hatását a béta2-adrenoceptorokhoz kötődve, és azokat aktiválva fejti ki inhalációs lokális adagolás követően.
A légutakban ezeknek a receptoroknak az aktiválása az intracelluláris adenil-cikláz stimulálását eredményezi, ez az enzim mediálja a ciklikus-3’,5’ adenozin monofoszfát (cAMP) szintézisét. Az emelkedett cAMP szint bronchodilatiót okoz a légúti simaizmok relaxációján keresztül.
Az olodaterol preklinikai profilja a gyors hatáskezdetű és legalább 24órás hatású, hosszú hatású szelektív béta2-adrenoceptor agonistákénak (long-acting selective béta2-adrenoceptor agonist (LABA)) felel meg.
A béta-adrenoreceptorokat három alcsoportba osztják, a béta1‑adrenoceptorok döntően a szív simaizmában találhatók, a béta2-adrenoceptorok döntően a légúti simaizmokban, a béta3-adrenoceptorok pedig döntően a zsírszövetben fordulnak elő. A béta2-agonisták bronchodilatációt okoznak. Bár a béta2-adrenoceptor a domináns adrenerg receptor a légutak simaizmában, jelen van számos más sejt felszínén is, többek között a tüdő epithel és endothel sejtjein, valamint a szívben. A béta2-receptorok pontos szerepe a szívben nem ismert, de jelenlétük fokozza annak a valószínűségét, hogy még a nagymértékben szelektív béta2-adrenerg agonistáknak is lehetnek szívhatásai.
A szív elektrofiziológiájára kifejtett hatások
Az olodaterol QT/QTc-intervallumra gyakorolt hatásait 24egészséges férfi és nő önkéntes bevonásával vizsgálták egy kettős vak, random besorolásos, placebo- és aktív (moxifloxacin) kontrollos vizsgálatban. Az olodaterol egyszeri 10, 20, 30 és 50mikrogrammos dózisai esetén a placebóval összehasonlítva a QT-szakasz a kiindulási értékhez képest a gyógyszer adagolását követően 20perc – 2 órával dózisfüggő módon, 1,6(10mg olodaterol) – 6,5ms-mal (50mikrogramm olodaterol) nőtt, a kétoldalas 90%-os konfidencia intervallum felső határa kevesebb mint 10millisecundum volt minden dózisszinten az egyénileg korrigált QT(QTcI) esetében.
5 és 10mikrogramm olodaterol szívfrekvenciára és szívritmusra kifejtett hatását 24órás folyamatos EKG segítségével vizsgálták (Holter monitor) egy 48 hetes, placebokontrollos, III. fázisú vizsgálat 772fős alcsoportjában. Nem figyeltek meg dózis- vagy időfüggő trendet vagy mintát a szívfrekvencia extraszisztolé ütések átlagos változásában. A kezelés végére a korai ütések kiinduláshoz képest észlelt eltolódása nem mutatott jelentős különbséget az 5mikrogramm vagy 10mikrogramm olodaterol és a placebo között.
Klinika hatásosság és biztonságosság
Az olodaterol III.fázisú klinikai fejlesztési programja 4pár ismételt (replika), randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot foglalt magában, amelyekben 3533 COPD-s beteget kezeltek (1281 kapott 5mikrogrammos dózist, 1284 kapott 10mikrogrammos dózist):
-
két ismételt, placebo- és aktív kontrollos, parallelcsoportos, 48 hetes vizsgálat, amelyekben az aktív kontroll napi kétszer 12mikrogramm formoterol volt [1. és 2. vizsgálat]
-
két ismételt, placebokontrollos, parallel csoportos, 48 hetes vizsgálat [3. és 4. vizsgálat]
-
két ismételt, placebo- és aktív kontrollos, 6hetes, keresztezett vizsgálat, amelyekben az aktív kontroll napi kétszer 12mikrogramm formoterol volt [5. és 6. vizsgálat]
-
két ismételt, placebo- és aktív kontrollos, 6hetes, keresztezett vizsgálat, amelyekben az aktív kontroll napi egyszer 18mikrogramm tiotropium HandiHaler volt [7. és 8. vizsgálat].
Minden vizsgálatban mérték a légzésfunkciót (forszírozott kilégzési térfogat egy másodperc alatt, FEV1); a 48 hetes vizsgálatokban értékelték a csúcsponti (AUC0-3) és mélyponti légzésfunkció válaszokat, míg a 6 hetes vizsgálatok a légzésfunkciós profilt a teljes 24 órás adagolási intervallum alatt értékelték. A két ismételt, placebo- és aktív kontrollos, 48hetes vizsgálatban felvették a Transition Dyspnea Index-et (TDI, átmeneti dyspnoe index), mint a dyspnoe mértékét, valamint a St. George’s Respiratory Questionnaire-t (SGRQ) (St. George‑féle légúti kérdőív) az egészségi állapottal kapcsolatos életminőség mérésére.
A III. fázisú programba bevont betegek legalább 40évesek voltak, klinikai diagnózisuk COPD volt, legalább 10éve dohányoztak, és a tüdőkárosodásuk mérsékelt vagy súlyos volt (bronchodilatátor utáni FEV1 kevesebb, mint a várható érték 80%-a (GOLD-féle II–IV stádium); bronchodilatátor utáni FEV1/FVC arány kevesebb mint 70%).
A betegek jellemzői
A globális, 48hetes vizsgálatokba [1. és 2. vizsgálat, 3. és 4. vizsgálat] bevont 3104beteg többsége férfi (77%), fehérbőrű (66%) vagy ázsiai (32%) volt, az átlagéletkor 64év. Az átlagos bronchodilatátor utáni FEV1 1,38l (GOLD II [50%], GOLD III [40%], GOLD IV [10%]) volt. A béta2-agonistára adott átlagos válasz a kiindulási érték 15%-a volt (0,160l). Az egyéb hosszú hatású béta2-agonisták kivételével minden más, tüdőre ható gyógyszer alkalmazása megengedett volt, mint egyidejű kezelés (pl. tiotrópium [24%], ipratrópium [25%], inhalációs szteroidok [45%], xantinok [16%]); a betegek beválogatása a tiotropium-használat szerint történt. Az elsődleges légzésfunkciós hatékonysági végpontok mind a négy vizsgálatban a következők voltak: a kezelés előtti kiinduláshoz képest észlelt FEV1 AUC0-3 változás, és a kezelés előtti kiinduláshoz képest észlelt mélyponti (trough; dózis előtti) FEV1 változás (az 1. és 2. vizsgálatban 24hét után, a 3. és 4. vizsgálatban 12hét után).
A 6hetes vizsgálatokat [5. és 6. vizsgálat, 7. és 8. vizsgálat] Európában és Észak-Amerikában végezték. Az 5. és 6. vizsgálatokban a bevont 199beteg többsége férfi (53%) és fehérbőrű (93%) volt, az átlagéletkor 63év volt. A bronchodilatátor utáni átlagos FEV1 1,43l volt (GOLD II [54%], GOLD III [39%], GOLD IV [7%]). A béta2-agonistára adott átlagos válasz a kiindulási érték 17%-a volt (0,187l). Az egyéb hosszú hatású béta2-agonisták kivételével minden más, tüdőre ható gyógyszer alkalmazása megengedett volt, mint egyidejű kezelés (pl. tiotrópium [24%], ipratrópium [16%], inhalációs szteroidok [31%], xantinok [0.5%]). A 7. és 8. vizsgálatokban a bevont 230beteg többsége férfi (69%) és fehérbőrű (99,6%) volt, az átlagéletkor 62év volt. A bronchodilatátor utáni átlagos FEV1 1,55l volt (GOLD II [57%], GOLD III [35%], GOLD IV [7%]). A béta2-agonistára adott átlagos válasz a kiindulási érték 18%-a volt (0,203l). Az egyéb hosszú hatású béta2-agonisták és antikolinerg-szerek kivételével minden más, tüdőre ható gyógyszer alkalmazása megengedett volt, mint egyidejű kezelés (pl. inhalációs szteroidok [49%], xantinok [7%]).
Légzésfunkció
A 48hetes vizsgálatokban a naponta egyszer, reggel alkalmazott 5mikrogramm olodaterol jelentős javulást hozott (p<0,0001) a légzésfunkcióban az első dózist követő 5percen belül (átlagosan 0,130l FEV1 növekedés a kezelés előtti kiindulási 1,18l-hez viszonyítva). A légzésfunkció szignifikáns javulása 24órán át fennmaradt (átlagosan 0,162l növekedés a FEV1 AUC0-3 értékében a placebóhoz viszonyítva, p<0,0001; átlagosan 0,071l növekedés a 24órás mélyponti FEV1 értékében a placebóhoz viszonyítva, p<0,0001); a légzésfunkció javult a tiotrópiumot használók és nem használók között is. Az olodaterol hörgőtágító hatásának (FEV1 AUC0-3 válasz) nagysága attól függött, hogy a kiinduláskor milyen mértékben volt reverzibilis a légáramlás korlátozottsága (ezt rövid hatású béta-agonista hörgőtágító alkalmazásával tesztelték); azoknál a betegeknél, akiknél nagyobb mértékű volt a reverzibilitás induláskor, az olodaterol általában nagyobb mértékű hörgőtágulatot hozott létre, mint azoknál, akiknél a reverzibilitás kisebb volt az induláskor. Mind az olodaterol, mind az aktív komparátor esetében alacsonyabb volt a hörgőtágító hatás (l‑ben mérve) a súlyosabb COPD-s betegeknél. Az olodaterol hörgőtágító hatása a 48hetes kezelési időszak alatt fennmaradt. Az olodaterol javította a reggeli és esti PEFR (peak expiratory flow rate; kilégzési csúcsáramlás) értéket is, amit a betegek napi rögzített értékei alapján, a placebóhoz viszonyítva mértek.
A 6hetes vizsgálatokban az olodaterol jelentősen nagyobb mértékben javította a FEV1-et a placebóhoz képest (p<0,0001) a teljes 24órás adagolási időszak alatt (átlagosan 0,175l-es [5. és 6.vizsgálat] és 0,211l [7. és 8. vizsgálat] növekedés a FEV1 AUC0-3 értékében a placebóhoz viszonyítva, p<0,0001; átlagosan 0,137l [5. és 6. vizsgálat] és 0,168l [7. és 8. vizsgálat] növekedés a FEV1 AUC0-24 értékében a placebóhoz viszonyítva, p<0,0001).átlagosan 0,102l [5. és 6. vizsgálat] és 0,134l [7. és 8. vizsgálat] növekedés a 24órás mélyponti FEV1 értékében a placebóhoz viszonyítva, p<0,0001). A légzésfunkció javulása hasonló volt a napi 2x alkalmazott formoterol esetén észlelthez [5. és 6. vizsgálat; átlagosan 0,205l növekedés a FEV1 AUC0-3 értékében a placebóhoz viszonyítva; átlagosan 0,108l növekedés a 24órás mélyponti FEV1 értékében a placebóhoz (p<0,0001)] és a napi egyszeri tiotrópium HandHaler-hez viszonyítva [7. és 8. vizsgálat; átlagosan 0,211l növekedés a FEV1 AUC0-3 értékében a placebóhoz viszonyítva; átlagosan 0,129l növekedés a 24órás mélyponti FEV1 értékében a placebóhoz viszonyítva (p<0,0001)].
Dyspnoe, Az egészséggel kapcsolatos életminőség, sürgősségi (rescue) gyógyszerhasználat, Patient Global Rating
A Transition Dyspnea Index (TDI; átmeneti dyspnoe index) és a St. George’s Respiratory Questionnaire (SGRQ; egészségi állapottal kapcsolatos kérdőív) is felvételre került az ismételt, placebo- és aktív-kontrollos, 48hetes vizsgálatok [1. és 2. vizsgálat] során.
24hét után nem volt szignifikáns különbség a Striverdi Respimat, formoterol és placebo között a TDI fokális pontszámban, mivel a placebocsoportban váratlan javulás jelentkezett az egyik vizsgálatban (1.táblázat); egy post-hoc analízis szerint, ami figyelembe vette a kezelés abbahagyását, a Striverdi Respimat és a placebo közötti különbség szignifikáns volt.
1.táblázat TDI fokális pontszám 24hetes kezelés után
| Átlagos kezelés | Különbség a placebóhoz képest | ||
| átlag (p-érték) | |||
| Primer elemzés | placebo | 1,5 (0,2) | |
| olodaterol 5mikrogramm naponta 1× | 1,9 (0,2) | 0,3 (p=0,1704) | |
| formoterol 12mikrogramm naponta 2× | 1,8 (0,2) | 0,2 (p=0,3718) | |
| Post-hoc elemzés | placebo | 1,5 (0,2) | |
| olodaterol 5mikrogramm naponta 1× | 2,0 (0,2) | 0,5 (p=0,0270) | |
| formoterol 12mikrogramm naponta 2× | 1,8 (0,2) | 0,4 (p=0,1166) |
24hét után a Striverdi Respimat szignifikánsan javította az átlagos SGRQ összpontszámot a placebóhoz képest (2. táblázat); a javulás mindhárom SGRQ alcsoportban észlelhető volt (tünetek, aktivitás, kihatás). Több olodaterollal kezelt betegnél javult az SGRQ összpontszám nagyobb mértékben mint az MCID (Minimally Clinically Important Difference) (4egység) a placebóhoz viszonyítva (50.2% vs. 36.4%, p<0,0001).
2. táblázat SGRQ összpontszám 24hetes kezelés után
| Kezelés, átlag(változás a kiinduláshoz képest) | Különbség a placebóhoz képest | ||
| Átlag (p-érték) | |||
| Összpontszám | Kiindulás | 44,4 | |
| placebo | 41,6 (-2,8) | ||
| olodaterol 5mikrogramm naponta 1× | 38,8 (-5,6) | -2,8 (p=0,0034) | |
| formoterol 12mikrogramm naponta 2× | 40,4 (-4,0) | -1,2 (p=0,2009) |
Az olodaterollal kezelt betegek kevesebb nappali és éjszakai sürgősségi (rescue) szalbutamolt használtak a placebóval kezelt betegekkel összehasonlítva.
A 48hetes vizsgálatok mindegyikében nagyobb mértékben javult a betegek légúti állapota az olodaterollal kezelt csoportban a placebóhoz képest a Patient´s Global Rating (PGR) skála alapján.
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetében minden korosztálynál eltekint az olodaterol krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD-re) vonatkozó vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől (lásd 4.2pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
-
Általános bevezetés
Az olodaterol farmakokinetikájára vonatkozó információk egészséges, COPD-s és asztmás betegekből származnak terápiás és afeletti dózisok orális inhalációját követően.
Az olodaterol lineáris farmakokinetikát mutatott, egyszeri 5–70mikrogrammos dózis, vagy ismételt, napi egyszeri 2–20mikrogramm inhalációját követően a szisztémás expozíció a dózissal arányos volt.
Ismételt, napi egyszeri inhaláció esetén az olodaterol egyensúlyi plazmakoncentrációja 8nap után alakult ki, az expozíció az egyszeri dózis 1,8-szerese volt.
-
A hatóanyag általános jellemzői a gyógyszerkészítmény alkalmazását követően
Felszívódás
Az olodaterol maximális plazmakoncentrációja az inhalációt követően 10–20percen belül kialakul. Egészséges önkéntesekben az olodaterol abszolút biohasznosulása inhalációt követően körülbelül 30%, míg per os oldatban adva az abszolút biohasznosulás 1% alatti. Így, az olodaterol szisztémás hasznosulását inhalációt követően a pulmonális felszívódás határozza meg.
Eloszlás
Az olodaterol több kompartmentes megoszlási kinetikát mutat inhalációt, valamint intravénás adást követően is. A megoszlási térfogat nagy (1110l), ami kiterjedt szöveti eloszlásra utal. In vitro a [14C] izotóppal jelölt olodaterol kötődése a humán plazmafehérjékhez független a koncentrációtól, és körülbelül 60%.
Az olodaterol a P-gp, OAT1, OAT3 és OCT1 transzporterek szubsztrátja. Az olodaterol nem szubsztrátja a következő transzportereknek: BCRP, MRP, OATP2, OATP8, OATP-B, OCT2 és OCT3.
Biotranszformáció
Az olodaterol lényegében direkt glukuronidáción és a metoxi-csoporton történő O-demetiláción, majd konjugáción keresztül metabolizálódik. A hat azonosított metabolit közül csak egy konjugálatlan demetilált vegyület kötődik a béta2-receptorokhoz. Ez a metabolit azonban nem mutatható ki a plazmában a javasolt terápiás dózis vagy annál 4-szer nagyobb dózisok krónikus inhalálását követően. Így az olodaterol tekinthető az egyetlen, farmakológiai hatással bíró vegyületnek.
Az olodaterol O-demetilációjában a citokróm P450 izoenzimek, a CYP2C9 és CYP2C8, valamint elhanyagolható mértékben a CYP3A4, míg az olodaterol glükoronidok kialakulásában az uridin-difoszfát-glikozil-transzferáz izoformák, az UGT2B7, UGT1A1, 1A7 és 1A9 játszanak szerepet.
Elimináció
Az olodaterol össz clearance-e egészséges önkéntesekben 872ml/perc, a renális-clearance pedig 173ml/perc.
[14C]-izotóppal jelölt olodaterol intravénás adását követően a radioaktivitás 38%-a jelent meg a vizeletben, 53%-a pedig a székletben. Intravénás adagolást követően a vizeletben kimutatható változatlan olodaterol 19% volt. Per os adás után csak a radioaktivitás 9%-a jelent meg a vizeletben (0,7% változatlan olodaterol), míg nagyobb rész a székletben jelent meg (84%). A dózis több mint 90%-a intravénás adás után 6, orális adás után pedig 5nappal kiürült. Inhalációt követően a változatlan olodaterol vizeletbe történő kiválasztódása az adagolási intervallumon belül egészséges önkénteseknél egyensúlyi állapotban a dózis 5-7%-a volt.
Az olodaterol plazmakoncentrációja inhalációt követően multifázisos módon csökken, a terminális felezési idő körülbelül 45óra.
-
Jellemzők a betegekben
2kontrollos klinikai vizsgálat adatainak felhasználásával végeztek farmakokinetikai meta-analízist; a vizsgálatokban 405COPD-s és 296asthmás beteget kezeltek Striverdi Respimattal.
Az elemzés azt mutatta, hogy nincs szükség a dózis módosítására az életkornak, nemnek vagy testsúlynak az olodaterol inhalációját követően létrejövő szisztémás expozícióra gyakorolt hatása alapján COPD-s betegeknél.
Vesekárosodás
Vesekárosodás esetén nem nőtt klinikailag jelentős mértékben a szisztémás expozíció.
Májkárosodás
Enyhe vagy közepesen súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek és egészséges kontrollok között nem volt különbség az olodaterol eliminációjában vagy fehérjekötődésében. Súlyos májelégtelenségben szenvedőkön nem végeztek vizsgálatot.
Rassz
A vizsgálatokon belüli és vizsgálatok közötti farmakokinetikai adatok összehasonlítása azt mutatta, hogy magasabb szisztémás expozíció észlelhető a japánok és egyéb ázsiaiak között, mint a kaukázusiaknál.
A kaukázusiakon és ázsiaiakon az olodaterol javasolt terápiás dózisainak kétszer nagyobb dózisokkal végzett klinikai vizsgálataiban biztonsági problémákat nem találtak.
Gyógyszerészeti jellemzők - STRIVERDI 2,5 MIKROGRAMM
Lejárati idő: 3év
A patron a használatbavétel után: 3hónapig használható.
Az inhaláló készülék a használatba vétel után: 1évig használható.
Javasolt használat: 1 inhaláló készülékkel 6patront használhat el.
Figyelem: Az újratölthető RESPIMAT inhaláló működését a vizsgálatok során 540 dózis leadására is alkalmasnak találták (ez 9patronnak felel meg).
A gyógyszerkészítménnyel érintkező tartály típusa és anyaga:
Polietilén/polipropilén patronba töltött oldat polipropilén kupakkal, beleépített szilikon tömítőgyűrűvel. A patron alumínium hengerbe van zárva.
Egy patron 4ml inhalációs oldatot tartalmaz.
Egyszeres csomag: 1db újratölthető Respimat inhalátor és 1db patron, ami 60befújást (30orvosi dózist) tartalmaz.
Háromszoros csomag: 1db újra tölthető Respimat inhalátor és 13db patron, ami egyenként 60befújásra elegendő mennyiséget (30orvosi adag) tartalmaz.
Egyszeres utántöltő csomag: 1db patron, ami 60befújásra elegendő mennyiséget (30orvosi adag) tartalmaz.
Háromszoros utántöltő csomag: 3db patron, ami egyenként 60befújásra elegendő mennyiséget (30orvosi adag) tartalmaz.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Webes hivatkozások
Csomagolás és ár
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ emelt jogosultsággal felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ emelt jogosultsággal felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
A készítmény / eszköz EÜ emelt jogosultsággal felírható