TAMALIS 1 MG/ML BELSŐLEGES OLDAT
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - TAMALIS 1 MG/ML
Adagolás
-
2-11 éves korú gyermekek
Adagolás 25kg, illetve ennél nagyobb testtömegű gyermekek részére: 5ml (5mg rupatadin) belsőleges oldat naponta egyszer, étkezéstől függetlenül.
Adagolás 10kg vagy annál nagyobb és legfeljebb 25kg testtömegű gyermekek esetében: 2,5ml (2,5mg rupatadin) belsőleges oldat naponta egyszer, étkezéstől függetlenül.
-
2évesnél fiatalabb gyermekek
A korcsoportra vonatkozó adatok elégtelensége miatt a készítmény alkalmazása 2év alatti gyermekek esetében nem javasolt (lásd 4.4pont).
-
Felnőttek és 12évesnél idősebb serdülők.
Felnőttek és 12évesnél idősebb serdülők számára megfelelőbb a 10mg rupatadint tartalmazó tabletta alkalmazása.
-
Vese- vagy májelégtelenségben szenvedő betegek
Mivel a vese- és májkárosodásban szenvedő betegek esetében nincs klinikai tapasztalat, a rupatadin alkalmazása ezeknél a betegeknél jelenleg nem javasolt.
Az alkalmazás módja:
Szájon át történő alkalmazásra.
Használati utasítás
-
A tartály kinyitásához nyomja lefelé a kupakot és forgassa az óramutató járásával ellentétes irányba.
-
Helyezze a fecskendőt a perforált dugóba, majd fordítsa fejjel lefelé a tartályt.
-
Szívja fel a fecskendőbe az előírt adagot.
-
A fecskendő segítségével adja közvetlenül a gyermek szájába a gyógyszert.
-
Használat után mosogassa el a fecskendőt
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A rupatadin belsőleges oldat biztonságosságát 2év alatti gyermekek esetében nem állapították meg.
A rupatadin grépfrútlével való együtt adása nem javasolt (lásd 4.5pont).
A rupatadin kombinációja erős CYP3A4 gátlókkal kerülendő, mérsékelt CYP3A4 gátlókkal történő együtt adagolásukat pedig körültekintően kell végezni (lásd 4.5. pontot).
Az érzékeny CYP3A4 szubsztrátok (pl. szimvasztatin, lovasztatin) és a szűk terápiás indexű CYP3A4 szubsztrátok (pl. ciklosporin, takrolimusz, szirolimusz, everolimusz, ciszaprid) adagjának módosítására lehet szükség, mivel a rupatadin növelheti e gyógyszerek plazmakoncentrációját (lásd a 4.5. pontot).
A rupatadin szívműködéssel kapcsolatos biztonságosságát egy felnőtt betegek körében rupatadin 10mg tablettával végzett Thorough QT/QTc vizsgálatban értékelték. A rupatadin terápiás dózisának tízszeresét adva, az semmilyen EKG-elváltozást nem okozott, következésképpen a szívre vonatkozó biztonságossági probléma nem merült fel. A rupatadin adása azonban óvatosságot igényel olyan betegek esetében, akiknél ismert QT‑intervallum megnyúlás, nem korrigált hypokalaemia, vagy olyan proarrhytmiás állapot áll fenn, mint például klinikailag szignifikáns bradycardia, illetve akut szívinfarktus.
A 10mg rupatadint tartalmazó tabletta felnőttek esetében tapasztalt nem gyakori mellékhatása a vér emelkedett szérum kreatin-foszfokináz-, alanin-aminotranszferáz- és aszpartát-aminotranszferáz-értékei, valamint a májfunkciós tesztek eltérései.
Ez a gyógyszer szacharózt tartalmaz, amely fogkárosodást okozhat.
Ritkán előforduló, örökletes fruktóz intoleranciában, glükózgalaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.
Ez a gyógyszer metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, amely esetleg későbbiekben jelentkező allergiás reakciókat okozhat.
Ez a gyógyszer 200mg propilén‑glikolt tartalmaz mililiterenként.
Az alkohol-dehidrogenáz bármely szubsztrátjával, pl. etanollal történő egyidejű alkalmazás súlyos mellékhatásokat okozhat 5éven aluli gyermekeknél.
Bár nem mutatták ki a propilén-glikol reproduktív vagy fejlődési toxicitást okozó hatását állatokban és emberben, átjuthat a magzatba, és kimutatható az anyatejben. Emiatt a propilénglikol terhes vagy szoptató anyáknál történő alkalmazását minden esetben egyedileg kell elbírálni.
Károsodott vese‑ vagy májműködésű betegeknél orvosi megfigyelés szükséges, mivel a propilén-glikolnak tulajdonított olyan mellékhatásokat jelentettek, mint pl. a vesefunkciós zavar (akut tubularis necrosis), veseelégtelenség vagy májfunkciós zavar.
Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
A rupatadin belsőleges oldatot gyermekeknél gyógyszerkölcsölhatások tekintetében nem vizsgálták.
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek és 12 évnél idősebb serdülők körében végeztek 10mg rupatadint tartalmazó tablettával.
Egyéb gyógyszerek hatása a rupatadinra
Az erős CYP3A4 gátlókkal (pl. itrakonazol, ketokonazol, vorikonazol, pozakonazol, HIV proteáz inhibitorok, klaritomicin, nefazodon) való együttes alkalmazást kerülni kell és a mérsékelt CYP3A4 gátlókkal (erytromicin, flukonazol, diltiazem) való együttes adását óvatosan kell végezni.
20mg rupatadint egyidejűleg adva ketokonazollal illetve eritromicinnel, a rupatidin szisztémás expozíciója tízszeresére, illetve 2‑3‑szorosára nő. Ezek az adagolásbeli változtatások – a külön-külön történő gyógyszeradagolással összehasonlítva – nem jártak együtt a QT‑intervallumra gyakorolt hatással vagy a mellékhatások fokozódásával.
A grépfrúttal való kölcsönhatás: Grépfrútlével történő együttes alkalmazása 3,5‑szeresére növelte a 10mg rupatadin tabletta szisztémás expozícióját. Ez a grépfrút néhány olyan összetevőjére vezethető vissza, amely gátolja a CYP3A4 enzimet és így fokozza az olyan hatóanyagok plazmakoncentrációját – ilyen pl a rupatadin –, amelyeket a CYP3A4 enzim metabolizál. Valószínű továbbá, hogy a grépfrút hatással van a P-glikoprotein típusú, a hatóanyagok bélből történő felszívódásában szerepet játszó rendszerre is. Ezért a rupatadint nem szabad grépfrútlével egyidejűleg bevenni.
A rupatadin hatása más gyógyszerekre
Óvatosan kell eljárni a rupatadin egyéb, szűk terápiás ablakú metabolizálódó gyógyszerekkel való együttes alkalmazásakor, mivel a rupatadin más gyógyszerekre gyakorolt hatására vonatkozó ismeretek korlátozottak.
Alkohollal való kölcsönhatás: Alkohol fogyasztása után bevett egy db 10mg-os rupatadin tablettának csak marginális hatása volt néhány pszichomotoros teljesítménytesztben, ugyanakkor ez nem tért el szignifikánsan az alkohol önmagában okozott hatásától. A 20mg-os dózis fokozta az alkoholfogyasztás által okozott károsodást.
Kölcsönhatás központi idegrendszeri depresszánsokkal: Ugyanúgy, mint más antihisztaminok esetében, a központi idegrendszeri depresszánsokkal való kölcsönhatás nem zárható ki.
Kölcsönhatás sztatinokkal: A rupatadin klinikai vizsgálatai során nem gyakori mellékhatásként a CPK (kreatin- foszfokináz) tünetmentes emelkedését írták le. A sztatinokkal (melyek közül néhányat szintén a citokróm P450 CYP3A4 izoenzim metabolizál) való kölcsönhatás kockázata nem ismert. A rupatadint ezért óvatosan kell használni, ha sztatinokkal egyidejűleg alkalmazzák.
Kölcsönhatás midazolammal: 10mg rupatidin és 7,5mg midazolam együttes alkalmazása után a midazolam expoziciójának (Cmax és AUC) enyhe növekedését figyelték meg. Ebből következően a rupatidin gyenge CYP3A4 izoenzim gátlóként működik.
Terhesség
A rendelkezésre álló, korlátozott számú (kettő) adat nem utal a rupatadin terhességre vagy a magzatra illetve újszülöttre gyakorolt káros hatására. A mai napig nincs egyéb releváns epidemiológiai adat. Az állatkísérletek nem utalnak a terhességet, az embrionális illetve magzati fejlődést, szülést vagy a szülés utáni fejlődést közvetlenül vagy közvetett módon károsan befolyásoló hatásokra (lásd 5.3pont). A rupatadin alkalmazását a terhesség alatt óvatosságból kerülni kell.
Szoptatás
A rupatadin kiválasztódik az állatok tejébe. Az nem ismert, hogy a rupatadin kiválasztódik-e az anyatejbe. A szoptatás abbahagyására vagy a rupatadin-kezelés befejezésére, illetve a szedéstől való tartózkodásra vonatkozó döntést a szoptatásból származó, a gyermeket érintő előnyt, és a gyógyszeres kezelésből származó, az anyára vonatkozó előnyt mérlegelve kell meghozni.
Termékenység
Nincsenek klinikai adatok a termékenységre vonatkozóan. Állatokon végzett kísérletek jelentős termékenységcsökkenést mutattak az embereknél alkalmazott maximális terápiás adagot meghaladó expozíciós szinteken (lásd 5.3 pont).
A 10mg-os rupatadin dózisnak nem volt hatása a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre. Mindazonáltal körültekintően kell eljárni autóvezetés vagy gépek kezelése előtt, amíg a betegnek a rupatadinra adott egyedi reakciói nem ismertek.
A rupatadin belsőleges oldat klinikai vizsgálatába 626, 2-11 éves korú gyermeket vontak be. Közülük 147 beteg 2,5 mg rupatadint, 159 beteg 5 mg rupatadint, 249 beteg placebót és 71 beteg dezloratadint. kapott.
A mellékhatások gyakoriságát az alábbiak szerint adjuk meg:
-
Gyakori (≥1/100 ‑ <1/10)
-
Nem gyakori (≥1/1000 ‑ <1/100)
A rupatadin belsőleges oldattal a klinikai vizsgálat során kezelt betegek körében a mellékhatások gyakorisága az alábbi volt:
| Szervrendszerenkénti csoportosítás | Rupatadin 2,5mg<0 | Rupatadin 5mg | Placebo | ||
| GyakoriságPreferált kifejezés | (n=147) | (n=159) | (n=249) | ||
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |||||
| Nem gyakori | Influenza | 0 | 1(0,63%) | 0 | |
| Nasopharyngitis | 1 (0,68%) | 0 | 0 | ||
| Felső légúti fertőzés | 1 (0,68%) | 0 | 0 | ||
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | |||||
| Uncommon | Eosinophilia | 0 | 1(0,63%) | 0 | |
| Neutropenia | 0 | 1(0,63%) | 0 | ||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |||||
| Gyakori | Fejfájás | 2 (1,36%) | 4 (2,52%) | 4 (1,61%) | |
| Somnolentia | 0 | 2 (1,26%) | 0 | ||
| Nem gyakori | Szédülés | 0 | 1 (0,63%) | 1 (0,40%) | |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |||||
| Nem gyakori | Hányinger | 0 | 1 (0,63%) | 2 (0,80%) | |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |||||
| Nem gyakori | Eczaema | 0 | 1 (0,63%) | 1 (0,40%) | |
| Éjszakai verejtékezés | 0 | 1 (0,63%) | 0 | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | |||||
| Nem gyakori | Fáradtság | 0 | 1 (0,63%) | 0 | |
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Felnőttek és gyermekek esetében sem számoltak be túladagolásról. Egy klinikai biztonsági vizsgálatban hat napon át napi 100mg rupatadin adását a felnőttek jól tolerálták. A leggyakoribb mellékhatás az álmosság volt. Nagyon nagy adag véletlen bevétele esetén tüneti kezelésre van szükség, és a megfelelő szupportív intézkedések megtételére.
Farmakológiai tulajdonságok - TAMALIS 1 MG/ML
Farmakoterápiás csoport: más antihisztaminok szisztémás alkalmazásra, ATC kód: R06A X28.
A rupatadin egy második generációs, hosszú hatásidejű hisztamin antagonista, szelektív perifériás H1‑receptor antagonista aktivitással. Néhány metabolitjának (dezloratadin és annak hidroxilált metabolitjai) marad antihisztamin aktivitása, és ez részlegesen hozzájárulhat a hatóanyag teljes hatékonyságához.
A rupatadin nagy koncentrációjával végzett in vitro vizsgálatok kimutatták a hízósejtek immunológiai és nem immunológiai stimulusokkal indukált degranulációjának gátlását, valamint a cytokinek, főleg a TNFalfa felszabadulásának gátlását emberi hízósejtekben és monocytákban. Ezeknek a megfigyeléseknek a klinikai relevanciáját még meg kell erősíteni.
A 6-11 éves korú gyermekek esetében a rupatadin belsőleges oldat a felnőttekéhez (> 12éves) hasonló farmakokinetikát mutat: négyhetes kezelés után farmakodinámiás hatás (a bőrreakció területe csökkent, antihisztaminhatás) is megfigyelhető volt. Egy idült allergiás rhinitisben szenvedő, 6‑11éves korú gyermekek bevonásával végzett, kettős-vak, randomizált, placebo-kontrollált megerősítő vizsgálat négy és hathetes kezelés után kimutatta, hogy a rupatadin belsőleges oldat jobb profillal rendelkezik a placebóhoz képest, az orrtünetek (rhinorrea és viszkető orr, száj, torok illetve fül) enyhítése terén. A vizsgálat során továbbá a placeboval szemben az életminőség szignifikáns javulása is végig kimutatható volt.
A H1 elleni vegyületek hatásosságának értékelésére minden csalánkiütéssel járó állapot esetében klinikai modellként a krónikus spontán urticariát alkalmazták, mert etiológiától függetlenül az alapvető patofiziológia hasonló, és ezek a krónikus betegek lényegében könnyebben bevonhatók egy klinikai vizsgálatba. Az urticaria a hízósejtek által okozott betegség, és minden csalánkiütéses elváltozás kialakulásának fő mediátorai a hisztamin és egyéb mediátorok (PAF és citokinek). Mivel a rupatadin képes blokkolni a hisztamin és más gyulladásos mediátorok felszabadulását, várható, hogy hatékonyan enyhíti nemcsak a klinikai irányelvek javaslatiban szereplő krónikus spontán urticaria, de az egyéb csalánkiütéssel járó állapotok tüneteit is.
A rupatadin belsőleges oldat hatásosságát a krónikus spontán urticaria kezelésében 2–11 éves gyermekek esetében egy multicentrikus, randomizált, aktív és placebo kontrollos vizsgálatban igazolták. Összesen 206 gyermeket vontak be a vizsgálatba. Közülük 113 volt 2–5 éves, 93 pedig 6–11 éves. A gyermekeket rupatadinnal (n=66), placebóval (n=69) vagy dezloratadinnal (n=71) kezelték. A rupatadin alkalmazott dózisa legfeljebb 25 kg testtömegű gyermekek esetében 2,5mg, 25 kg feletti testtömegű gyermekek esetében pedig 5mg volt. A dezloratadin alkalmazott dózisa legfeljebb 25 kg testtömegű gyermekek esetében 1,25mg, 25 kg feletti testtömegű gyermekek esetében pedig 2,5mg volt. A placebóhoz képest statisztikailag szignifikáns javulás mutatkozott a fő végpont, a heti urticaria aktivitási pontszám (UAS7; beleértve a csalánkiütést és a pruritust) átlagos változása tekintetében, amelyet 6 hetes kezelést követően értékeltek (rupatadin -11,77 vs. placebo -5,55; p <0,001). A csalánkiütések heti számának átlagos százalékos csökkenése a kiindulás végpontján a kiinduláshoz képest 56,7% volt a rupatadin, 49,4% a dezloratadin és 22,7% a placebo esetében. A pruritus átlagos százalékos csökkenése a kiindulás végpontján a kiinduláshoz képest 56,8% volt a rupatadin, 46,7% a dezloratadin és 33,4% a placebo esetében. Mindkét kezelés (rupatadin és dezloratadin) statisztikailag szignifikánsan nagyobb mértékű javulást eredményezett mint a placebo, a csalánkiütés és a viszketés csökkenése tekintetében, míg az aktív kezelések között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség ezen hatásmutatókban. A heti urticaria aktivitási pontszám (UAS7; beleértve a csalánkiütést és a pruritust) több mint 50%-os változásában megmutatkozó kezelésre adott válaszreakciót a rupatadinnal kezelt gyermekek 61%-nál figyelték meg, míg a placebo csoportban ez az arány 36%, a dezloratadinnal kezelt csoportban pedig 54% volt.
Önkéntesek (n=393) és allergiás rhinitis‑ben valamint chronicus idiopathiás urticariában szenvedő betegek (n=2650) bevonásával végzett klinikai vizsgálatok nem mutatták a 2‑100mg‑os dózistartományban beadott rupatadin tabletta elektrokardiogramra gyakorolt szignifikáns hatását.
Az Európai Gyógyszerügynökség felfüggesztette a Tamalis belsőleges oldattal végzett klinikai vizsgálatok eredményének a gyermekpopuláció valamennyi alcsoportjára való kiterjesztésének kötelezettségét az allergiás rhinitis és az urticaria esetében (lásd 4.2pont).
Gyermekpopuláció
Felszívódás és biohasznosulás
A 2–5 és 6–11 éves gyermekek alcsoportjaiban a rupatadin gyorsan felszívódott, és ismételt, szájon át alkalmazott dózist követően az átlagos Cmax sorrendben 1,9 and 2,5ng/ml volt. Az expozíciót tekintve az átlagos összes görbe alatti terület (AUC) érték 10,4ng.óra/ml volt a 2–5éves gyermekek körében és 10,7ng.óra/ml a 6–11éves gyermekeknél. Ezen értékek mindegyike hasonló volt a felnőttek és a serdülők esetében kapott értékekhez.
A rupatadin áltagos eliminációs felezési ideje 2–5 éves gyermekek esetében 15,9óra, míg 6–11éves gyermekek esetében 12,3óra volt, amelyek hosszabb időtartamok, mint a felnőtteknél és serdülőknél alkalmazott tabletták esetében.
Táplálékbevitel hatása
A rupatadin belsőleges oldattal nem végeztek a táplálékkal való kölcsönhatást elemző vizsgálatot. A táplálékbevitel hatását 10mg rupatadin tabletta esetében vizsgálták felnőttekkel és serdülőkkel. A táplálékbevitel körülbelül 23%‑kal növelte meg a rupatadin teljes felszívódott mennyiségét (AUC). A maximális plazmakoncentrációt (Cmax) nem befolyásolta a táplálékbevitel. Ezeknek a különbségeknek nincs klinikai jelentőségük.
Metabolizmus és elimináció
Egy felnőttekkel végzett szekréciós vizsgálatban hét nap alatt a beadott rupatadin 34,6%‑át a vizeletből, 60,9%‑át a pedig székletből lehetett kinyerni. Orálisan beadva a rupatadin jelentős pre‑szisztémás metabolizmuson esik át. A vizeletben és a székletben talált változatlan hatóanyag mennyisége jelentéktelen volt. Ez azt jelenti, hogy a rupatadin majdnem teljesen metabolizálódik. A dezloratadin valamint más hidroxilált származékai, mint aktív metabolitok nagyjából az aktív hatóanyagok teljes szisztémás expozíciójának 27%-át, illetve 48%-át adták. Emberi máj‑mikroszómákkal végzett in vitro metabolizmus vizsgálatok azt mutatják, hogy a rupatadint főleg a citokróm P450 (CYP 3A4) metabolizálja.
In vitro vizsgálatok alapján a rupatidin CYP1A2, CYP2B6, CYP2C8, CYP2C19, UGT1A1 és UGT2B7 enzimekkel szembeni gátló hatása nem valószínű. A rupatidin várhatóan nem gátolja a szisztémás vérkeringésben lévő OATP1B1, OATP1B3 valamint BCRP (emlőrák rezisztencia fehérje) hepatikus és intesztinális transzportfehérjéket. Továbbá az intesztinális P-gp (P‑glikoprotein) enyhe gátlását figyelték meg.
Egy in vitro CYP indukciós vizsgálatban a rupatidin CYP1A2, CYP2B6 és CYP3A4 gátlónak bizonyult, azonban ez a hatás in vivo nem valószínű. In vivo vizsgálatok alapján a rupatidin gyenge CYP3A4 izoenzim gátlóként működik.
Gyógyszerészeti jellemzők - TAMALIS 1 MG/ML
propilén-glikol (E1520)
vízmentes citromsav
vízmentes dinátrium-hidrogén-foszfát
szacharin-nátrium
szacharóz
metil-parahidroxibenzoát (E-218)
kinolinsárga (E-104)
banánaroma (természetazonos aromák és extraktumok keveréke propilénglikol oldószerben)
tisztított víz.
30 hónap
Az első felbontást követően a lejárati idő megegyezik a dobozon és a tartályon feltüntett lejárati idővel.
120ml térfogatú, borostyán színű polietilén-tereftalát (PET) tartály perforált LDPE dugóval, valamint sárga színű, HDPE gyermekbiztos kupakkal lezárva. Egy tartály dobozban, amely tartalmaz egy 0,25ml‑es beosztással ellátott 5ml-es (PP, PE) adagolófecskendőt is.
Nincsenek különleges előírások.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a helyi előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes).
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).