TECVAYLI 90 MG/ML OLDATOS INJEKCIÓ

teclistamab
2

Egyéb monoclonalis antitestek és antitest gyógyszer konjugátumok MONOCLONALIS ANTITESTEK ÉS ANTITEST GYÓGYSZER KONJUGÁTUMOK

Javallatok

Adagolás

Interakciók listája

Korlátozások

Felírási információ

Biztosítási lista

A termék nem szerepel a listán.

Kibocsátási információk

Nincs adat.

Vényköteles korlátozás

Rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszerkészítmény (GYSE esetében nem használatos)

Térítési korlátozás

Nincs adat.

Egyéb információk

Gyógyszer neve

TECVAYLI 90 MG/ML OLDATOS INJEKCIÓ

Összetétel

Nincs adat.

A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)

Janssen-Cilag International NV

Az alkalmazási előírás utolsó frissítése

2026. 08. 27.

Használja a Mediately alkalmazást

Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.

Beolvasás a telefon kamerájával.

4.9

Több mint 36k értékelések

Használja a Mediately alkalmazást

Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.

4,9 csillag, több mint 20k értékelés

SmPC - TECVAYLI 90 MG/ML

Javallatok

A daratumumabbal kombinációban adott TECVAYLI relabáló vagy refrakter myeloma multiplex kezelésére javallott olyan felnőtt betegeknél, akik legalább egy korábbi kezelést kaptak.
A monoterápiában adott TECVAYLI relabáló és refrakter myeloma multiplex kezelésére javallott olyan felnőtt betegeknél, akik legalább három korábbi kezelést kaptak, köztük egy immunmodulátor szert, egy proteaszóma-inhibitort és egy anti-CD38 antitestet, és akik az utolsó kezelés alatt a betegség progresszióját mutatták.

Adagolás

A TECVAYLI-kezelést a myeloma multiplex kezelésében jártas orvosnak kell elkezdenie és felügyelnie.

A TECVAYLI-t egészségügyi szakembernek kell beadnia olyan környezetben, ahol megfelelően képzett egészségügyi személyzet és megfelelő felszerelés áll rendelkezésre a súlyos reakciók, például a citokinfelszabadulási szindróma (cytokine release syndrome, CRS) kezelésére (lásd 4.4 pont).

Adagolás

A premedikációs gyógyszereket minden egyes TECVAYLI dózis előtt be kell adni a felépítő adagolási rend alatt (lásd alább).

A felépítő adagolási rend szerint a TECVAYLI-t aktív fertőzésben szenvedő betegeknél nem szabad alkalmazni (lásd 4. táblázat és 4.4 pont).

A TECVAYLI-kezelést a citokinfelszabadulási szindróma előfordulási gyakoriságának és súlyosságának csökkentése érdekében az 1. és a 2. táblázatban található felépítő adagolási rend szerint kell elkezdeni. A citokinfelszabadulási szindróma kockázata miatt a betegeket utasítani kell arra, hogy maradjanak az egészségügyi intézmény közelében, és a betegeket a TECVAYLI felépítő adagolási rendjének minden egyes dózisának beadását követő 48 órán át naponta monitorozni kell a jelek és tünetek észlelése érdekében (lásd 4.4 pont).

A kezelés megkezdéséhez, vagy – a dózis beadásának elhalasztása után – a kezelés újrakezdéséhez javasolt dózisok vagy adagolási rendek betartásának elmulasztása a hatásmechanizmussal összefüggő mellékhatások, különösen a citokinfelszabadulási szindróma fokozott gyakoriságát és súlyosságát eredményezheti (lásd 4.4 pont).

A daratumumabbal kombinációban alkalmazott terápia javasolt adagolási rendje:

A TECVAYLI javasolt adagolási rendjét daratumumabbal kombinált terápia esetén az 1. táblázat ismerteti:

táblázat: A TECVAYLI javasolt adagolási rendje daratumumabbal kombinált terápia esetén

Adagolási renda	Hét/Nap	Dózisb
	1. nap	Kizárólag daratumumab adása
Felépítő adagolási rendc	2. nap^d	1. felépítő dózis	0,06 mg/ttkg
	4. nap^e	2. felépítő dózis	0,3 mg/ttkg
	8. nap^f	Első kezelési dózis	1,5 mg/ttkg
Heti adagolási rendc	A 3. héttől a 8. hétig^g	További kezelési dózisok	1,5 mg/ttkg
Kéthetenkénti adagolási rendc	A 9. héttől a 24. hétig^h	További kezelési dózisok	3 mg/ttkg
Négyhetenkénti adagolási rendc	A 25. héttől^h	További kezelési dózisok	3 mg/ttkg

A TECVAYLI-t az első kezelési dózis esetében legalább 3 órával a daratumumab beadása után kell alkalmazni, ezt követően pedig a TECVAYLI-t legalább 15 perccel a daratumumab beadása után kell adni.
A dózis az aktuális testtömegen alapul, és subcutan kell beadni.
A dózis beadásának elhalasztása esetén a TECVAYLI-kezelés ismételt elkezdésére vonatkozó ajánlásokat lásd a

3. táblázatban.
Az 1. felépítő dózist a daratumumab beadása után 20 órával vagy később kell beadni.
A 2. felépítő dózis az 1. felépítő dózis után 2–7 nappal adható.
Az első kezelési dózis a 2. felépítő dózis után 2–7 nappal adható. Ez az első, teljes kezelési dózis (1,5 mg/ttkg).
Az 1,5 mg/ttkg kezelési dózisok között minimum 5 nap szünetet kell tartani.
A 3 mg/ttkg kezelési dózisok között minimum 12 nap szünetet kell tartani.

A daratumumab adagolására és alkalmazására vonatkozó utasításokat az 5.1 pont ismerteti, valamint kérjük, hogy a daratumumab subcutan oldatos injekció monoterápiában történő alkalmazására vonatkozó információkért olvassa el annak alkalmazási előírását, kivéve, hogy a TECVAYLI felépítő

adagolási rend szerinti alkalmazás után nem szabad dexametazon (vagy azzal egyenértékű) premedikációt alkalmazni.

Javasolt adagolási rend monoterápiában

A TECVAYLI javasolt adagolási rendjét a 2. táblázat mutatja. A TECVAYLI javasolt dózisa hetente 1,5 mg/ttkg, subcutan (sc.) injekcióban adva, amit 0,06 mg/ttkg-os és 0,3 mg/ttkg-os felépítő dózisok előznek meg. Azoknál a betegeknél, akiknél a teljes válasz vagy annál jobb válasz legalább 6 hónapig fennáll, megfontolandó a csökkentett, kéthetenkénti 1,5 mg/ttkg sc. adagolási gyakoriságra való áttérés (lásd 5.1 pont).

táblázat: A TECVAYLI adagolási rendje monoterápiában

Adagolási rend	Nap	Dózisa
Minden beteg
Felépítő adagolási rendb	1. nap	1. felépítő dózis	0,06 mg/ttkg, sc. egyszeri dózis
	3. nap^c	2. felépítő dózis	0,3 mg/ttkg, sc. egyszeri dózis
	5. nap^d	Első kezelési dózis	1,5 mg/ttkg, sc. egyszeri dózis
Hetenkénti adagolási rendb	Az első kezelési dózis után egy héttel, majd azt követően hetente^e	További kezelési dózisok	1,5 mg/ttkg, sc. hetente egyszer
Azok a betegek, akiknél a teljes válasz vagy annál jobb válasz legalább 6 hónapig fennáll
Kéthetenkénti adagolási rendb	Megfontolandó az adagolás gyakoriságának csökkentése kéthetenkénti 1,5 mg/ttkg sc. adagolásra

A dózis az aktuális testtömegen alapul, és subcutan kell beadni.
A dózis beadásának elhalasztása esetén a TECVAYLI-kezelés ismételt elkezdésére vonatkozó ajánlásokat lásd a

táblázatban.

A 2. felépítő dózis az 1. felépítő dózis után, a második és hetedik nap között adható be.
Az első kezelési dózis a 2. felépítő dózis után, a második és hetedik nap között adható be. Ez az első, teljes kezelési dózis (1,5 mg/ttkg).
A hetenkénti kezelési dózisok között minimum öt nap szünetet kell tartani.

A 11., 12., 13. és 14. táblázat segítségével határozza meg az adagolást az előre kijelölt testtömegtartományok alapján (lásd 6.6 pont).

A kezelés időtartama

A betegeket TECVAYLI-val a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan mértékű toxicitásig kell kezelni.

Premedikációs gyógyszerek

A citokinfelszabadulási szindróma kockázatának csökkentése érdekében az alábbi premedikációs gyógyszereket kell adni a TECVAYLI felépítő adagolási rendjének minden egyes dózisának beadása előtt 1-3 órával (lásd 1. és 2. táblázat) (lásd 4.4 és 4.8 pont).

Kortikoszteroid (16 mg dexametazon per os vagy intravénásan).
Antihisztamin (50 mg difenhidramin per os vagy intravénásan, vagy azzal ekvivalens).
Lázcsillapítók (650–1000 mg paracetamol per os vagy intravénásan, vagy azzal ekvivalens).

Premedikációs gyógyszerek alkalmazására a TECVAYLI további dózisainak beadása előtt is szükség lehet, az alábbi betegeknél:
azoknál a betegeknél, akiknél a TECVAYLI felépítő adagolási rendje alatt a dózis beadásának elhalasztása miatt meg kell ismételni a dózis beadását (3. táblázat), vagy

azoknál a betegeknél, akiknél a legutóbbi dózis beadása után citokinfelszabadulási szindrómát észleltek (4. táblázat).

Profilaktikus terápia

A fertőzések ellen alkalmazott profilaktikus terápiát a 4.4 pont ismerteti. A TECVAYLI-kezelés újrakezdése a kezelés elhalasztását követően

Ha a TECVAYLI egy dózisának beadását elhalasztják, a kezelést a 3. táblázatban felsorolt ajánlások alapján kell újrakezdeni, és a TECVAYLI-t az adagolási rendben megadottak szerint kell folytatni (lásd 1. és 2. táblázat). A premedikációs gyógyszereket a 3. táblázatban leírtak szerint kell adni.

táblázat: Javaslatok a TECVAYLI-kezelés újrakezdésére, a dózis beadásának elhalasztását követően

Utolsó alkalmazott dózis	A halasztás időtartama az utolsó alkalmazottdózistól számítva	Teendő
1. felépítő dózis	Több mint 1 hét (> 7 nap)	A TECVAYLI-kezelés újrakezdése a felépítőadagolási rend szerinti 1. felépítő dózissal (0,06 mg/ttkg)^a.
2. felépítő dózis	Több mint 1 hét, de nem több mint 4 hét(8 nap–≤ 28 nap)	A 2. felépítő dózis (0,3 mg/ttkg)^a beadásának ismétlése és a TECVAYLI-kezelés folytatása afelépítő adagolási rend szerint.
2. felépítő dózis	Több mint 4 hét (> 28 nap)	A TECVAYLI-kezelés újrakezdése a felépítőadagolási rend szerinti 1. felépítő dózissal (0,06 mg/ttkg)^a.
Bármilyen kezelési dózis	Több mint 1 hét, de nem több mint 9 hét(8 nap–≤ 63 nap)	Folytassa a TECVAYLI-kezelést az utolsó kezelési dózissal és adagolási rend szerint.
	Több mint 9 hét, de nem több mint 16 hét(64 nap–≤ 112 nap	A TECVAYLI-kezelés újrakezdése a felépítő adagolási rend szerinti 2. felépítő dózissal(0,3 mg/ttkg)^a.
	Több mint 16 hét (>112 nap)	A TECVAYLI-kezelés újrakezdése a felépítőadagolási rend szerinti 1. felépítő dózissal (0,06 mg/ttkg)^a.

a A premedikációs gyógyszereket minden egyes TECVAYLI dózis alkalmazása előtt be kell adni.

Dózismódosítások

A TECVAYLI-kezelést az 1. és a 2. táblázatban leírt felépítő adagolási rendnek megfelelően kell elkezdeni.

Monoterápia: A TECVAYLI dózisának csökkentése nem javasolt.

Kombinációs terápia: A TECVAYLI-kezelés felépítő szakaszában és az első 1,5 mg/ttkg-os kezelési dózis adása során nem javasolt a dóziscsökkentés. A további kezelési dózisok beadása során fellépő toxicitás kezelésére vonatkozó ajánlásokat a 4.4 pont tartalmazza.

A daratumumab dózisának módosításával kapcsolatos információkért olvassa el a daratumumab subcutan oldatos injekció alkalmazási előírását.

A TECVAYLI-val összefüggő toxicitások kezelése érdekében a dózis beadásának elhalasztására lehet szükség (lásd 4.4 pont). A dózis beadásának elhalasztását követően a TECVAYLI-kezelés újrakezdésére vonatkozó ajánlásokat a 3. táblázat tartalmazza.

A TECVAYLI alkalmazását követő mellékhatások után javasolt teendőket a 4. táblázat sorolja fel.

táblázat: A TECVAYLI alkalmazását követő mellékhatások után javasolt teendők

Mellékhatások	Fokozat	Teendők
Citokinfelszabadulási szindróma^a (lásd4.4 pont)		5. táblázatban.
		5. táblázatban.
		5. táblázatban.

fokozat
- Testhőmérséklet ≥38 °C^b

A mellékhatás megszűnéséig a TECVAYLI-kezelés felfüggesztése.
A citokinfelszabadulási szindróma kezelését lásd az

fokozat
- Testhőmérséklet ≥38 °C^b, az alábbiak valamelyikével:
  - folyadékpótlásra reagáló hypotonia, ami nem igényel vazopresszorokat vagy
  - alacsony áramlású, nasalis kanülön^c vagy nyitott arcmaszkon át adott oxigénpótlás szükségessége.

fokozat (időtartam: kevesebb mint 48 óra)
- Testhőmérséklet ≥38 °C^b, az alábbiak valamelyikével:
  - egy vazopresszor adását igénylő hypotonia, vazopresszinnel vagy anélkül, vagy
  - magas áramlású, nasalis kanülön^c, arcmaszkon, nem visszalégző maszkon vagy Venturi maszkon át adott oxigénpótlás szükségessége.

A mellékhatás megszűnéséig a TECVAYLI-kezelés felfüggesztése.
A citokinfelszabadulási szindróma kezelését lásd az
A TECVAYLI következő dózisa előtt premedikációs gyógyszerek adása.
A TECVAYLI következő dózisa után a beteget 48 órán keresztül, naponta monitorozni kell. A betegeket utasítani kell arra, hogy a naponkénti monitorozás alatt maradjanak egy egészségügyi intézmény közelében.

fokozat (visszatérő vagy az időtartama több mint 48 óra)
- Testhőmérséklet ≥38 °C^b, az alábbiak valamelyikével:
  - egy vazopresszort igénylő hypotonia, vazopresszinnel vagy anélkül, vagy
  - magas áramlású, nasalis kanülön^c, arcmaszkon, nem visszalégző maszkon vagy Venturi maszkon át adott oxigénpótlás szükségessége.

A TECVAYLI-kezelést végleg abba kell hagyni.
A citokinfelszabadulási szindróma kezelését lásd az

	szükségessége.
Immuneffektorsejtes neurotoxicitási szindróma (Immune EffectorCell-Associated Neurotoxicity Syndrome – ICANS)^d (lásd 4.4 pont)	1. fokozat	kezelését lásd a 6. táblázatban.
		közelében.

fokozat
- Testhőmérséklet ≥38 °C^b, az alábbiak valamelyikével:
  - többféle vazopresszort igénylő hypotonia (kivéve a vazopresszint), vagy
  - pozitív nyomású oxigénpótlás (pl. folyamatos pozitív légúti nyomás – continuous positive airway pressure [CPAP], kétfázisú pozitív légúti nyomás – bilevel positive airway pressure [BiPAP], intubáció és gépi lélegeztetés)

A mellékhatás megszűnéséig a TECVAYLI-kezelés felfüggesztése.
Az immuneffektorsejtes neurotoxicitási szindróma

fokozat
fokozat (első megjelenés)

A mellékhatás megszűnéséig a TECVAYLI-kezelés felfüggesztése.
Az immuneffektorsejtes neurotoxicitási szindróma kezelését lásd a 6. táblázatban.
A TECVAYLI következő dózisának beadása után a beteget 48 órán keresztül, naponta monitorozni kell. A betegeket arra kell utasítani, hogy a naponkénti monitorozás alatt maradjanak egy egészségügyi intézmény

fokozat (visszatérő)
fokozat

A TECVAYLI-kezelést végleg abba kell hagyni.
Az immuneffektorsejtes neurotoxicitási szindróma kezelését lásd a 6. táblázatban.

Fertőzések (lásd 4.4 pont)	Minden fokozat	fertőzés megszűnésekor folytatható.
Fertőzések (lásd 4.4 pont)		fertőzés.
Haematologiai toxicitások (lásd 4.4és 4.8 pont)	Az abszolút neutrophilszám kevesebb mint 0,5🞨10⁹/l	0,5🞨10⁹/l vagy magasabb nem lesz.
	Lázas neutropenia	lesz, és a láz megszűnik.
	Haemoglobinszint kevesebb mint 8 g/dl	magasabb nem lesz.
	Monoterápia: A thrombocytaszám kevesebb mint 25 000/µlA thrombocytaszám 25 000/µl és 50 000/µl közötti, vérzésselKombinációs terápia: A thrombocytaszám kevesebb mint 50 000/µl	MonoterápiaKombinációs terápia
Egyéb mellékhatások (lásd 4.8 pont)^e		történő javulásáig.

Az aktív fertőzésben szenvedő betegeknél a TECVAYLI a felépítő adagolási rend szerint nem alkalmazható. A felépítő adagolási rend szerinti TECVAYLI-kezelés az aktív

fokozat
fokozat

A TECVAYLI következő kezelési dózisai (azaz a TECVAYLI felépítő adagolási rendjét követően adott dózisok) beadásának elhalasztása addig, amíg igazoltan fennáll aktív

A TECVAYLI-kezelés felfüggesztése, amíg az abszolút neutrophilszám

A TECVAYLI-kezelés felfüggesztése, amíg az abszolút neutrophilszám 1,0🞨10⁹/l vagy magasabb nem

A TECVAYLI-kezelés felfüggesztése, amíg a haemoglobinszint 8 g/dl vagy

A TECVAYLI-kezelés felfüggesztése, amíg a thrombocytaszám 25 000/µl vagy magasabb nem lesz, és igazoltan fennáll vérzés.
A TECVAYLI-kezelés felfüggesztése, amíg a thrombocytaszám 50 000/µl vagy magasabb nem lesz, és igazoltan fennáll vérzés.

fokozat
fokozat

A TECVAYLI-kezelés felfüggesztése a mellékhatás 2. vagy alacsonyabb fokozatúvá

Az Amerikai Transzplantációs és Sejtterápiás Társaság (American Society for Transplantation and Cellular Therapy – ASTCT) CRS osztályozása alapján (Lee és munkatársai, 2019).
A CRS-nek tulajdonítható. Láz nem mindig van jelen a hypotoniával vagy a hypoxiával egyidejűleg, mivel azt

elfedhetik a beavatkozások, például a lázcsillapítók vagy a citokin-ellenes kezelés (pl. tocilizumab vagy kortikoszteroidok).
Az alacsony áramlású nasalis kanül ≤ 6 l/perc, a magas áramlású nasalis kanül > 6 l/perc.
Az ASTCT ICANS osztályozása alapján.
A National Cancer Institute Common Terminology Criteria for Adverse Events (a nemkívánatos események általános terminológiai kritériumai – NCI CTCAE), 4.03 verziója alapján.

Különleges betegcsoportok

Gyermekek és serdülők

A TECVAYLI-nak gyermekek és serdülők esetén myeloma multiplex kezelésére nincs releváns alkalmazása.

Idősek

A dózis módosítása nem szükséges (lásd 5.2 pont).

Vesekárosodás

Az enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a dózis módosítása nem javasolt (lásd 5.2 pont).

Májkárosodás

Az enyhe májkárosodásban szenvedő betegeknél a dózis módosítása nem javasolt (lásd 5.2 pont). Az alkalmazás módja

A TECVAYLI kizárólag subcutan injekcióként alkalmazható.

A gyógyszer alkalmazás előtti kezelésére vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Figyelmeztetések

Nyomonkövethetőség

A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni.

Citokinfelszabadulási szindróma

Citokinfelszabadulási szindróma, beleértve az életveszélyes vagy végzetes kimenetelű reakciókat is, előfordulhat a TECVAYLI-t kapó betegeknél.

A citokinfelszabadulási szindróma okozta jelek és tünetek közé tartozhatnak, a teljesség igénye nélkül a láz, a hypoxia, a hidegrázás, a hypotonia, a tachycardia, a fejfájás és az emelkedett májenzimszintek. A CRS potenciálisan életveszélyes szövődményei közé tartozhatnak a cardialis dysfunctio, a felnőttkori respiratoricus distress szindróma, a neurológiai toxicitás, a vese- és/vagy májelégtelenség és a disszeminált intravascularis coagulatio (DIC).

A CRS kockázatának csökkentése érdekében a TECVAYLI-kezelést a felépítő adagolási rend szerint kell elkezdeni. A citokinfelszabadulási szindróma kockázatának csökkentése érdekében a premedikációs gyógyszereket (kortikoszteroidok, antihisztamin és lázcsillapítók) a felépítő adagolási rend szerinti TECVAYLI-kezelés minden egyes dózisa előtt be kell adni (lásd 4.2 pont).

Az alábbi betegeket arra kell utasítani, hogy maradjanak az egészségügyi intézmény közelében, és őket 48 órán át, naponta monitorozni kell:

Ha a beteg bármelyik, a TECVAYLI felépítő adagolási rend szerinti dózist megkapta (a CRS miatt).
Ha a beteg TECVAYLI-t kapott, miután 2. vagy magasabb fokozatú CRS-t észleltek nála.

Azoknak a betegeknek, akiknél citokinfelszabadulási szindrómát észlelnek az előző dózisuk után, a TECVAYLI következő dózisa előtt premedikációs gyógyszereket kell adni.

A betegeknek azt a tanácsot kell adni, hogy orvoshoz kell fordulniuk, ha a citokinfelszabadulási szindróma okozta jelek vagy tünetek alakulnak ki. A CRS első jele esetén a betegeknél azonnal meg kell fontolni a hospitalizációt. A súlyosság alapján szupportív kezelést, tocilizumab és/vagy kortikoszteroidok adását kell kezdeni, ahogy azt az alábbi, 5. táblázat mutatja. A myeloid növekedési faktorok, különösen a granulocyta-macrophag kolónia stimuláló faktor (GM-CSF) alkalmazását kerülni kell a CRS alatt, mivel súlyosbíthatják a CRS tüneteit. A TECVAYLI-kezelést fel kell függeszteni, amíg a CRS elmúlik, amint azt a 4. táblázat is mutatja (lásd 4.2 pont).

A citokinfelszabadulási szindróma kezelése

A citokinfelszabadulási szindrómát a klinikai megjelenése alapján kell azonosítani. A betegeket az egyéb okok előidézte láz, hypoxia és hypotonia észlelése érdekében is vizsgálni és kezelni kell.

Amennyiben CRS-ra van gyanú, akkor a TECVAYLI-kezelést a mellékhatás megszűnéséig fel kell függeszteni (lásd 4. táblázat). A CRS-t az 5. táblázatban lévő ajánlások szerint kell kezelni. CRS-ben szükség esetén szupportív kezelést kell adni (beleértve a lázcsillapító szereket, az intravénás folyadékpótlást, a vasopressorokat, az oxigén adását, stb.). A disszeminált intravascularis coagulatio (DIC), a haematologiai paraméterek, valamint a pulmonalis, cardialis, renalis és hepaticus funkciók monitorozása érdekében laboratóriumi vizsgálatok elvégzését kell mérlegelni.

táblázat: A citokinfelszabadulási szindróma tocilizumabbal és kortikoszteroidokkal történő kezelésére vonatkozó ajánlások

Fokozate	Jelentkező tünetek	Tocilizumaba	Kortikoszteroidokb
1. fokozat	Testhőmérséklet ≥38 °C^c	Mérlegelhető	Mérlegelhető
2. fokozat	Testhőmérséklet ≥38 °C^c, az alábbiak valamelyikével:	Adjon 8 mg/ttkg tocilizumabot^b intravénásan 1 óra alatt (nem haladhatja meg a 800 mg-ot).Szükség szerint8 óránként ismételje meg a tocilizumab alkalmazását, ha nem reagál az intravénás folyadékpótlásra vagy nő a kiegészítésként adott oxigén mennyisége.Egy 24 órás időszak alatt a dózisok számát maximálisan 3-ra kell korlátozni. Összesen legfeljebb 4 dózisalkalmazható.	Ha a tocilizumab-kezelés elkezdését követő 24 órán belül nincs javulás, adjon intravénásan 1 mg/ttkg metilprednizolont, naponta kétszer, vagy10 mg dexametazontintravénásan, 6 óránként.Folytassa a kortikoszteroidok alkalmazását, amíg az esemény 1. fokozatú vagy alacsonyabb nem lesz, majd 3 nap alatt fokozatosan építse azt le.

folyadékpótlásra reagáló hypotonia, ami nem igényel vazopresszorokat vagy
alacsony áramlású, nasalis kanülön^d vagy nyitott arcmaszkon át adott oxigénpótlás szükségessége

3. fokozat	Testhőmérséklet ≥38 °C^c, az alábbiak valamelyikével:	Adjon 8 mg/ttkg tocilizumabot intravénásan, 1 óra alatt (nem haladhatja meg a 800 mg-ot).	Ha nincs javulás, adjon intravénásan 1 mg/ttkg metilprednizolont naponta kétszer, vagy 10 mg dexametazontintravénásan 6 óránként.
		Szükség szerint8 óránként ismételje meg a tocilizumab alkalmazását, ha nem reagál az intravénás folyadékpótlásra vagy nő a kiegészítésként adott oxigén mennyisége.	Folytassa a kortikoszteroidok alkalmazását, amíg az esemény 1. fokozatú vagy alacsonyabb nem lesz, majd 3 nap alatt fokozatosan építse azt le.
		Egy 24 órás időszak alatt a dózisok számát maximálisan 3-ra kell korlátozni. Összesen legfeljebb 4 dózisalkalmazható.
4. fokozat	Testhőmérséklet ≥38 °C^c, az alábbiak valamelyikével:	Adjon 8 mg/ttkg tocilizumabot intravénásan 1 óra alatt (nem haladhatja meg a 800 mg-ot).	Mint fent, vagy naponta 1000 mg metilprednizolon adandó intravénásan 3 napig, az orvos megítélése alapján.
		Szükség szerint8 óránként ismételje meg a tocilizumab alkalmazását, ha nem reagál az intravénás folyadékpótlásra, vagy nő a kiegészítésként adott oxigén mennyisége.	Ha nincs javulás, vagy az állapot romlik, más immunszuppresszánsok alkalmazása mérlegelendő^b.
		Egy 24 órás időszak alatt a dózisok számát maximálisan 3-ra kell korlátozni. Összesen legfeljebb 4 dózisalkalmazható.

egy vazopresszor adását igénylő hypotonia, vazopresszinnel vagy anélkül, vagy
magas áramlású, nasalis kanülön^d, arcmaszkon, nem visszalégző maszkon vagy Venturi maszkon át adott oxigénpótlás szükségessége

többféle vazopresszort igénylő hypotonia (kivéve a vazopresszint), vagy
pozitív nyomású oxigénpótlás (pl. folyamatos pozitív légúti nyomás – continuous positive airway pressure [CPAP], kétfázisú pozitív légúti nyomás – bilevel positive airway pressure [BiPAP], intubáció és gépi lélegeztetés) szükségessége

Részletekért olvassa el a tocilizumab alkalmazási előírását.
A kezelésre nem reagáló CRS-t az intézeti ajánlások szerint kell kezelni.
A CRS-nek tulajdonítható. Láz nem mindig van jelen a hypotoniával vagy a hypoxiával egyidejűleg, mivel azt elfedhetik a beavatkozások, például a lázcsillapítók vagy a citokinellenes kezelés (pl. tocilizumab vagy kortikoszteroidok).
Az alacsony-áramlású nasalis kanül ≤6 l/perc, a magas áramlású nasalis kanül >6 l/perc.
Az ASTCT CRS osztályozása alapján (Lee és munkatársai, 2019).

Immuneffektorsejtes neurotoxicitási szindróma (ICANS)

A TECVAYLI-kezelés után súlyos, életveszélyes vagy halálos kimenetelű immuneffektorsejtes neurotoxicitási szindróma (ICANS) fordult elő.

A betegeket a kezelés alatt monitorozni kell az ICANS-ra utaló jelek és tünetek észlelése érdekében, és azokat azonnal kezelni kell.

A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy forduljanak orvoshoz, ha ICANS okozta jelek vagy tünetek alakulnak ki. Az ICANS első jelére a betegeket azonnal vizsgálni, és a súlyosság alapján kezelni kell. Azokat a betegeket, akiknél 2. vagy magasabb fokozatú ICANS-t észlelnek, vagy akiknél a TECVAYLI előző adagja után 3. fokozatú ICANS első megjelenését észlelik, arra kell utasítani, hogy maradjanak az egészségügyi intézmény közelében, és 48 órán át naponta monitorozni kell őket a jelek és tünetek észlelése érdekében.

ICANS esetén a TECVAYLI-kezelést fel kell függeszteni, amint azt a 4. táblázat mutatja (lásd 4.2 pont).

Az ICANS lehetősége miatt a betegeknek azt kell javasolni, hogy ne vezessenek gépjárművet vagy ne kezeljenek munkagépeket a felépítő adagolási rend szerint adott TECVAYLI-kezelés alatt, és a felépítő adagolási rend szerinti TECVAYLI-kezelés befejezését követő 48 órán át, valamint abban az esetben, ha bármilyen, újonnan megjelenő neurológiai tünetük van (lásd 4.7 pont).

Az ICANS kezelése

Az ICANS első jeleinél mérlegelni kell a beteg neurológiai vizsgálatát. A neurológiai tünetek egyéb okait ki kell zárni. A TECVAYLI-kezelést a mellékhatás megszűnéséig fel kell függeszteni (lásd

táblázat). A súlyos vagy életveszélyes ICANS esetén intenzív osztályos ellátást és szupportív terápiát kell biztosítani. Az egyidejűleg CRS-sel vagy anélkül zajló ICANS általános kezelését a

6. táblázat foglalja össze.

táblázat: Az immuneffektorsejtes neurotoxicitási szindróma (ICANS) kezelésére vonatkozó ajánlások

Fokozat	Jelentkező tüneteka	Egyidejű CRS	Nincs egyidejű CRS
1. fokozat	ICE-pontszám 7–9^bVagy csökkent tudatszint^c: a beteg spontán ébred.	A CRS kezelése az 5. táblázat szerint.A neurológiai tünetek monitorozása és neurológiai konzílium és vizsgálatmérlegelése, az orvos megítélése alapján.	A neurológiai tünetek monitorozása és neurológiai konzílium és vizsgálat mérlegelése, az orvos megítélése alapján.
1. fokozat		Nem szedáló, görcsroham elleni gyógyszerek (pl. levetiracetám) adásának mérlegelése, görcsroham megelőzés céljából.
2. fokozat	ICE-pontszám 3–6^bVagy csökkent tudatszint^c: a beteg hangra ébred.	A CRS kezelésére adjon tocilizumabot az 5. táblázat szerint.Ha a tocilizumab-kezelés elkezdése után nincs javulás, adjon 6 óránként 10 mg dexametazont^d intravénásan, ha még nem szed más kortikoszteroidot. Folytassa a dexametazon alkalmazását az 1. vagy alacsonyabb fokozatúra történő javulásig, majdfokozatosan építse le.	Adjon 6 óránként 10 mg dexametazont^d intravénásan.Folytassa a dexametazon alkalmazását az 1. vagy alacsonyabb fokozatúra történő javulásig, majd fokozatosan építse le.
		Nem szedáló, görcsroham elleni gyógyszerek (pl. levetiracetám) adásának mérlegelése, görcsroham megelőzés céljából. Szükség szerint neurológiai és egyéb szakorvosi konzílium és továbbivizsgálatok mérlegelése.

3. fokozat	ICE-pontszám 0–2^bVagy csökkent tudatszint^c: a beteg kizárólag taktilis ingerekre ébred, vagygörcsrohamok^c, az alábbiak valamelyikével:	A CRS kezelésére adjon tocilizumabot az 5. táblázat szerint.Emellett adjon 10 mg dexametazont^d intravénásan a tocilizumab első dózisa mellé, és 6 óránként adjon újabb dózist.Folytassa a dexametazon alkalmazását az 1. vagy alacsonyabb fokozatúra történő javulásig, majd fokozatosanépítse le.	Adjon 6 óránként 10 mg dexametazont^d intravénásan.Folytassa a dexametazon alkalmazását az 1. vagy alacsonyabb fokozatúra történő javulásig, majd fokozatosan építse le.
		Nem szedáló, görcsroham elleni gyógyszerek (pl. levetiracetám) adásának mérlegelése, görcsroham megelőzés céljából. Szükség szerint neurológiai és egyéb szakorvosi konzílium és további vizsgálatok mérlegelése.
	emelkedett intracranialis nyomás: fokális/lokális oedema látható az idegrendszeri képalkotóvizsgálattal^c.
4. fokozat	ICE-pontszám 0^bVagy csökkent tudatszint^c, az alábbiak valamelyikével:	A CRS kezelésére adjon tocilizumabot az 5. táblázat szerint.Mint fent, vagy naponta 1000 mg metilprednizolon intravénás adása mérlegelendő az első dózis tocilizumab mellé, és folytassa a napi 1000 mg metilprednizolon intravénás adását 2 vagy többnapig.	Mint fent, vagy naponta 1000 mg metilprednizolon intravénás adása mérlegelendő 3 napig. Ha javulás van, akkor kezelje a fentiek szerint.

bármilyen (fokális vagy generalizált) görcsroham, ami gyorsan megszűnik, vagy
convulsióval nem járó görcsroham az elektroenkefalogramon (EEG), ami beavatkozás hatására megszűnik, vagy

a beteg nem ébreszthető, vagy erőteljes vagy ismétlődő taktilis ingereket igényel az ébresztéshez, vagy
stupor vagy coma, vagy

görcsrohamok^c, az alábbiak valamelyikével:motoros eltérések^c:emelkedett intracranialis nyomás/cerebralis oedema^c, az alábbiakhoz hasonló jelekkel és tünetekkel:

Nem szedáló, görcsroham elleni gyógyszerek (pl. levetiracetám) adásának mérlegelése, görcsroham megelőzés céljából. Szükség szerint neurológiai és egyéb szakorvosi konzílium és további vizsgálatok mérlegelése. Emelkedett intracranialis nyomás/cerebralis oedema esetén kezelje az erre vonatkozó intézeti kezelési irányelvek szerint.

életveszélyes, tartós görcsroham (>5 perc), vagy
ismétlődő, klinikailag vagy az agyi elektromos aktivitásban észlelhető görcsroham, a rohamok között a kiindulási állapotra történő visszatérés nélkül, vagy
mély, fokális motoros gyengeség, mint például a hemiparesis vagy paraparesis, vagy
diffúz cerebralis oedema látható az idegrendszeri képalkotó vizsgálaton, vagy
decerebrált vagy decorticált tartás, vagy
a VI. agyideg bénulása, vagy
papilla oedema, vagy
Cushing-triász.

A kezelést a legsúlyosabb, olyan esemény határozza meg, ami semmilyen más oknak nem tulajdonítható.
Ha a beteg ébreszthető, és képes elvégezni az immuneffektorsejtes encephalopathia (Immune Effector Cell-Associated Encephalopathy – ICE) tesztet, értékelje: az orientációt (tudja az évet, hónapot, várost, kórházat = 4 pont); megnevezést (mutasson rá/ nevezzen meg 3 tágyat, pl. mutasson rá az órára, tollra, gombra = 3 pont); utasítások követését (pl. „mutassa fel 2 ujját” vagy „csukja be a szemét, és öltse ki a nyelvét” = 1 pont); íráskészséget (képes leírni egy egyszerű mondatot = 1 pont); és figyelmet (számoljon vissza 100-tól tízesével = 1 pont). Ha a beteg nem

ébreszthető, vagy nem képes megcsinálni az ICE tesztet (4. fokozatú ICANS) = 0 pont.
Más oknak nem tulajdonítható.
Minden, dexametazon adására történő hivatkozás dexametazont vagy azzal egyenértékűt jelent.

Fertőzések

A TECVAYLI-t kapó betegeknél súlyos, életveszélyes vagy végzetes kimenetelű fertőzésekről számoltak be (lásd 4.8 pont). A TECVAYLI-kezelés alatt új vagy reaktiválódott vírusfertőzések fordultak elő.

A betegeket a TECVAYLI-kezelés előtt és alatt monitorozni kell a fertőzésekre utaló jelek és tünetek észlelése érdekében és azokat megfelelően kezelni kell. Fertőzésmegelőző óvintézkedéseket (beleértve a védőoltásokat) és antimikrobiális szereket (például a Pneumocystis jirovecii által okozott tüdőgyulladás megelőzése), ideértve az antibiotikus vagy antiviralis (például a herpes zoster reaktivációját megelőző) profilaxist, kell alkalmazni a helyi intézményi irányelveknek megfelelően. A TECVAYLI-kezelés első hónapjaiban a fertőzések aránya magasabb, majd az idő múlásával csökken.

A TECVAYLI-kezelést, a felépítő adagolási rend szerint, nem szabad aktív fertőzésben szenvedő betegeknél alkalmazni. A későbbi dózisok esetén a TECVAYLI-kezelést fel kell függeszteni, amint azt a 4. táblázat mutatja (lásd 4.2 pont).

A TECVAYLI-t kapó betegeknél progresszív multifokális leukoenkephalopathiáról (PML) is beszámoltak, ami halálos kimenetelű is lehet. A betegeket monitorozni kell bármilyen újonnan kialakuló neurológiai jel és tünet, vagy a már meglévők változásai tekintetében. PML gyanúja esetén a TECVAYLI-kezelést fel kell függeszteni, és megfelelő diagnosztikai vizsgálatokat kell végezni. Ha a PML megerősítést nyer, a TECVAYLI adását abba kell hagyni.

Hepatitis B-vírus-reaktiválódás

Hepatitis B-vírus-reaktiválódás fordulhat elő a B-sejtek ellen irányuló gyógyszerekkel kezelt betegeknél, és bizonyos esetekben ez fulmináns hepatitist, májelégtelenséget és halált okozhat.

Azoknál a betegeknél, akiknél a pozitív HBV-szerológia bizonyított, a TECVAYLI-kezelés alatt és a TECVAYLI-kezelés befejezése után még legalább 6 hónapig a HBV-reaktiválódás klinikai és laboratóriumi jeleit monitorozni kell.

Azoknál a betegeknél, akiknél a TECVAYLI-kezelés alatt HBV-reaktiválódás alakul ki, a TECVAYLI-kezelést fel kell függeszteni, amint azt a 4. táblázat mutatja, és a helyi kezelési irányelvek szerint kell kezelni őket (lásd 4.2 pont).

Hypogammaglobulinaemia

A TECVAYLI-t kapó betegeknél hypogammaglobulinaemiáról számoltak be (lásd 4.8 pont).

A TECVAYLI-kezelés alatt az immunglobulinszinteket monitorozni kell. Intravénás vagy subcutan immunglobulin-terápia alkalmazandó az IgG szérumszint 400 mg/dl értéken vagy a felett tartása érdekében. Fertőzések elleni óvintézkedéseket, beleértve az antibiotikus vagy antiviralis profilaxist, kell alkalmazni a helyi intézményi irányelveknek megfelelően.

Védőoltások

A TECVAYLI adásakor a védőoltásokra adott immunválasz csökkenhet.

A TECVAYLI-kezelés során vagy azt követően alkalmazott élő vírusokat tartalmazó védőoltásokkal végzett immunizáció biztonságosságát nem vizsgálták. Az élő vírusokat tartalmazó védőoltásokkal való immunizálás nem ajánlott a kezelés elkezdése előtti legalább 4 hétben, a kezelés alatt és a kezelést követően legalább 4 hétig.

Neutropenia

A TECVAYLI-t kapott betegeknél neutropeniáról és lázas neutropeniáról számoltak be (lásd 4.8 pont).

A teljes vérképet monitorozni kell a vizsgálat megkezdésekor és a kezelés alatt rendszeresen. A helyi intézményi irányelveknek megfelelően szupportív kezelést kell biztosítani.

A neutropeniás betegeket monitorozni kell a fertőzésre utaló jelek észlelése érdekében.

A TECVAYLI-kezelést fel kell függeszteni, amint azt a 4. táblázat mutatja (lásd 4.2 pont). Tumorfellángolás (tumor flare)

TECVAYLI-kezelésben részesülő betegeknél tumorfellángolásról számoltak be (lásd 4.8 pont), ami többek között lokalizált fájdalom és a daganat átmeneti növekedése miatt kialakult ideg- és gerincvelő-kompresszió okozta tünetek formájában jelent meg. A tumor fellángolása nem jelenti a kezelés sikertelenségét vagy a tumor progresszióját. Javasolt a tumor fellángolásának monitorozása és kivizsgálása TECVAYLI-val kezelt betegeknél, és az a klinikai képnek megfelelően kezelendő.

Segédanyagok

Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz dózisonként, azaz gyakorlatilag

„nátriummentes”.

Poliszorbát

Ez a gyógyszer 0,4 mg poliszorbát 20-at tartalmaz milliliterenként, ami megfelel 1,2 mg/3 ml-nek, illetve 0,68 mg/1,7 ml-nek injekciós üvegenként. A poliszorbátok allergiás reakciót okozhatnak.

Interakciók

Interakciók listája

Felvétel az interakciók közé

A TECVAYLI-val interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

A TECVAYLI-kezelés elkezdésével járó kezdeti citokinfelszabadulás szuppresszálhatja a CYP450 enzimeket. A kölcsönhatások legmagasabb kockázata várhatóan a felépítő adagolási rend szerinti TECVAYLI-kezelés elkezdésétől legfeljebb az első kezelési dózis utáni 7 nap vagy a citokinfelszabadulási szindróma alatt van. Ezalatt az időszak alatt azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg szűk terápiás indexű CYP450-szubsztrátokat (pl. ciklosporin) kapnak, monitorozni kell a toxicitást vagy a gyógyszer koncentrációit. Az egyidejűleg adott gyógyszer dózisát szükség szerint módosítani kell.

Terhesség

Fogamzóképes nők/Fogamzásgátlás férfiaknál és nőknél

A TECVAYLI-kezelés elkezdése előtt a fogamzóképes nőknél ellenőrizni kell, hogy terhesek-e.

A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés alatt és a TECVAYLI utolsó dózisát követően még öt hónapig. A klinikai vizsgálatokban azok a férfi betegek, akiknek fogamzóképes női partnerük volt, hatékony fogamzásgátlást alkalmaztak a kezelés alatt és a teklisztamab utolsó dózisa után még három hónapig.

Terhesség

A teklisztamab terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ vagy állatoknál nyert olyan adatok, amelyek felmérnék a teklisztamab terhesség alatti kockázatát. Ismert, hogy a humán IgG a terhesség első trimesztere után átjut a placentán. Ezért a teklisztamab, ami egy humanizált IgG4-alapú antitest, az anyából a fejlődő magzatba juthat. A TECVAYLI alkalmazása terhes nőknél nem javasolt. A TECVAYLI hypogammaglobulinaemiával jár, ezért a TECVAYLI-val kezelt anyák újszülöttjeinél az immunglobulinszintek vizsgálata mérlegelendő.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a teklisztamab kiválasztódik-e a humán vagy az állati anyatejbe, befolyásolja-e a szoptatott csecsemőt, vagy a tejelválasztást. A szoptatott csecsemőknél a TECVAYLI okozta súlyos mellékhatások lehetősége miatt a betegeknek azt kell tanácsolni, hogy ne szoptassanak a TECVAYLI-kezelés alatt, valamint az utolsó dózis után legalább öt hónapig.

Termékenység

A teklisztamab humán fertilitásra gyakorolt hatását illetően nincsenek adatok. A teklisztamab hímek és nőstények termékenységére gyakorolt hatásait nem értékelték állatkísérletekben.

Vezetés

A TECVAYLI nagymértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

Az ICANS lehetősége miatt a TECVAYLI-t kapó betegeknél fennáll a csökkent tudatszint kialakulásának kockázata (lásd 4.8 pont). A betegeket, arra kell utasítani, hogy kerüljék a gépjárművezetést vagy a munkagépek vagy a potenciálisan veszélyes gépek kezelését a TECVAYLI felépítő adagolási rend szerinti kezelése alatt, és a TECVAYLI felépítő adagolási rend szerinti kezelésének befejezését követő 48 órán át, valamint abban az esetben, ha bármilyen, újonnan megjelenő neurológiai tünetük van (1. és 2. táblázat) (lásd 4.2 és 4.4 pont).

Mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A betegeknél a leggyakoribb, bármilyen fokozatú mellékhatás a hypogammaglobulinaemia, neutropenia, citokinfelszabadulási szindróma, felső légúti fertőzés, musculoskeletalis fájdalom, hasmenés, anaemia, köhögés, kimerültség, az injekció beadásának helyén jelentkező reakció, thrombocytopenia, pneumonia, COVID-19, lymphopenia, láz, fájdalom, hányinger, fejfájás és hypokalaemia volt.

A TECVAYLI-t kapott betegek 65%-ánál számoltak be súlyos mellékhatásokról, köztük pneumoniáról (22%), COVID-19-ről (14%), citokinfelszabadulási szindrómáról (11%), felső légúti

fertőzésről (7%), sepsisről (6%), lázról (3,5%), lázas neutropeniáról (3,1%), hasmenésről (2,3%) és

musculoskeletalis fájdalomról (2,3%). A mellékhatások táblázatos felsorolása

A mellékhatások gyakorisága a teklisztamabbal kezelt, myeloma multiplexben szenvedő betegeknél előforduló, bármilyen okból származó nemkívánatos események gyakoriságán alapul, amikor alapos értékelés után a gyógyszer és a nemkívánatos esemény közötti ok-okozati összefüggés legalábbis észszerű lehetőség.

A TECVAYLI biztonságosságát 739, relabáló vagy refrakter myeloma multiplexben szenvedő felnőtt beteg esetében értékelték, beleértve 165 beteget a MajesTEC-1 vizsgálatból és 291 beteget a MajesTEC-9 vizsgálatból, akik subcutan (sc.) TECVAYLI-t kaptak monoterápiában, és akiknél a kezelés medián időtartama 9 (tartomány: 0,20–41) hónap, illetve 13 (tartomány: 0,10–28) hónap volt, valamint 283 beteget a MajesTEC-3 vizsgálatból, akik subcutan TECVAYLI-t kaptak subcutan daratumumabbal kombinálva, és akiknél a kezelés medián időtartama 32 (tartomány: 0,03–43) hónap volt.

A 7. táblázat foglalja össze a MajesTEC-1, MajesTEC-9 és MajesTEC-3 vizsgálatokban résztvevő betegeknél és a forgalmazás megkezdését követően jelentett mellékhatásokat.

A mellékhatások szervrendszeri kategóriák szerint és gyakoriság szerint szerepelnek a 7. táblázatban.

A gyakorisági kategóriák meghatározása a következő: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori

(≥1/100-<1/10), nem gyakori (≥1/1000–<1/100), ritka (≥1/10 000–<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek feltüntetésre.

táblázat: Myeloma multiplexben szenvedő betegeknél jelentkező mellékhatások a klinikai vizsgálatokban és a forgalmazás megkezdését követően

Szervrendszeri kategória	Mellékhatás	Gyakoriság (minden fokozat)	N=739

			Bármilyen fokozatú (%)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések	Felső légúti fertőzés¹	Nagyon gyakori	60	9
	Pneumonia²	Nagyon gyakori	34	24
	COVID-19³	Nagyon gyakori	31	13
	Húgyúti fertőzés⁴	Nagyon gyakori	15	4,1
	Sepsis⁵	Gyakori	9	6
	Cellulitis	Gyakori	2	1,1
	Progresszív multifokális leukoencephalopathia	Nem gyakori	0,1	0,1
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok(beleértve a cisztákat és polipokat is)	Tumorfellángolás^*	Nem ismert
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	Neutropenia	Nagyon gyakori	71	65
	Anaemia⁶	Nagyon gyakori	44	23
	Thrombocytopenia	Nagyon gyakori	34	17
	Lymphopenia	Nagyon gyakori	26	24
	Leukopenia	Nagyon gyakori	19	10
	Lázas neutropenia	Gyakori	4,9	4,6
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Hypogammaglobulinaemia⁷	Nagyon gyakori	76	3,8
Immunrendszeri betegségek és tünetek	Citokinfelszabadulási szindróma	Nagyon gyakori	65	0,4
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Hypokalaemia	Nagyon gyakori	20	7
	Csökkent étvágy	Nagyon gyakori	14	0,7
	Hypophosphataemia	Gyakori	9	2,4
	Hyponatraemia	Gyakori	7	2
	Hyperkalaemia	Gyakori	3,5	0,8
	Hyperamylasaemia	Gyakori	3,2	0,9
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Fejfájás	Nagyon gyakori	21	0,9
	Perifériás neuropathia⁸	Nagyon gyakori	15	0,4
	Encephalopathia⁹	Gyakori	6	0,5
	Immuneffektorsejtes neurotoxicitási szindróma	Gyakori	2,7	0,3
Érbetegségek és tünetek	Haemorrhagia¹⁰	Nagyon gyakori	10	1,8
	Hypertensio¹¹	Nagyon gyakori	10	4,9
	Hypotensio¹¹	Gyakori	7	1,1

vagy
fokozatú (%)

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Köhögés¹²	Nagyon gyakori	40	0,5
	Dyspnoe¹³	Nagyon gyakori	11	2,4
	Hypoxia	Gyakori	3,9	1,8
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Hasmenés¹⁴	Nagyon gyakori	45	4,2
	Hányinger	Nagyon gyakori	22	0,4
	Székrekedés	Nagyon gyakori	16	0,1
	Hányás	Nagyon gyakori	16	0,5
	Hasi fájdalom¹⁵	Nagyon gyakori	12	0,5
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Musculoskeletalis fájdalom¹⁶	Nagyon gyakori	45	3,4
	Izomgörcs	Gyakori	6	0
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Az injekció beadási helyén fellépő reakció¹⁷	Nagyon gyakori	37	0,1
	Fáradtság¹⁸	Nagyon gyakori	37	3,2
	Láz	Nagyon gyakori	25	0,7
	Fájdalom¹⁹	Nagyon gyakori	24	0,9
	Oedema²⁰	Nagyon gyakori	12	0,3
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Transzaminázszint-emelkedés²¹	Nagyon gyakori	16	2,8
	Testtömegcsökkenés	Nagyon gyakori	13	2
	Emelkedettgamma-glutamiltranszferáz-szint	Gyakori	10	2,3
	Emelkedett lipázszint	Gyakori	8	1,1

Megjegyzés: A nemkívánatos események osztályozása az NCI-CTCAE 5.0 verzió szerint történt, kivéve az ICANS-t és a CRS-t, amelyeket az ASTCT konszenzusos besorolási rendszere (Lee et al. 2019) alapján osztályoztak.

1 A felső légúti fertőzésbe beletartozik az akut sinusitis, az adenovírus okozta felső légúti fertőzés, a bakteriális rhinitis, a bronchiolitis, a bronchitis, a bakteriális bronchitis, a krónikus bronchitis, a Haemophilus bronchitis, a vírusos bronchitis, a krónikus sinusitis, a Herpes simplex bronchitis, a nasopharyngitis, a pharyngitis, a Streptococcus pharyngitis, a légúti óriássejtes vírus (respiratory syncytial virus, RSV) okozta fertőzés, a légúti fertőzés, a bakteriális légúti fertőzés, a gombás légúti fertőzés, a vírusos légúti fertőzés, a rhinitis, a rhinovírus-fertőzés, a sinobronchitis, a sinusitis, a bakteriális sinusitis, a tracheitis, a tracheobronchitis, a felső légúti gombás fertőzés, a felső légúti fertőzés, a bakteriális felső légúti fertőzés, a vírusos rhinitis, a vírusos sinusitis és a vírusos felső légúti fertőzés.

2 A pneumoniába beletartozik az atípusos pneumonia, a Candida-pneumonia, a koronavírus okozta pneumonia, az

Enterobacter okozta pneumonia, az alsó légúti fertőzés, a bakteriális alsó légúti fertőzés, a vírusos alsó légúti fertőzés, a Metapneumovirus okozta pneumonia, a Pneumocystis jirovecii okozta pneumonia, a pneumonia, az adenovírus okozta pneumonia, a bakteriális pneumonia, a Chlamydia okozta pneumonia, a Cryptococcus okozta pneumonia, a citomegalovírusos okozta pneumonia, az Escherichia okozta pneumonia, a gombás pneumonia, a Haemophilus okozta pneumonia, az influenzavírus okozta pneumonia, a Klebsiella okozta pneumonia, a Legionella okozta pneumonia, a Moraxella okozta pneumonia, a Mycoplasma okozta pneumonia, a Parainfluenza vírus okozta pneumonia, a Pneumococcus okozta pneumonia, a Pseudomonas okozta pneumonia, a légúti óriássejtes vírus (respiratory syncytial virus, RSV) okozta pneumonia, a Staphylococcus okozta pneumonia, a Streptococcus okozta pneumonia, a vírusos pneumonia és a Stenotrophomonas maltophilia okozta pneumonia.

3 A COVID-19-be beletartozik a COVID-19 és a COVID-19 okozta pneumonia.

4 A húgyúti fertőzésbe beletartozik a cystitis, az Escherichia okozta cystitis, a vérzéses cystitis, a Klebsiella okozta cystitis, az Escherichia okozta húgyúti fertőzés, az urogenitális fertőzés, a Klebsiella okozta húgyúti fertőzés, a pyelonephritis, az akut pyelonephritis, a pyuria, a húgyúti candidiasis, a húgyúti fertőzés, a bakteriális húgyúti fertőzés, az Enterococcus okozta húgyúti fertőzés, a gombás húgyúti fertőzés és a Staphylococcus okozta húgyúti fertőzés.

5 A sepsisbe beletartozik a hasi sepsis, az Acinetobacter okozta bacteriaemia, a Bacillus okozta bacteriaemia, a bacteriaemia, a bakteriális sepsis, a Campylobacter okozta bacteriaemia, a Campylobacter okozta sepsis, a

Citrobacter okozta bacteriaemia, a Corynebacterium okozta bacteriaemia, az eszközzel összefüggő bacteriaemia, az Enterococcus okozta bacteriaemia, az Enterococcus okozta sepsis, az Escherichia okozta bacteriaemia, az Escherichia okozta sepsis, a Haemophilus okozta sepsis, a Klebsiella okozta sepsis, a Meningococcus okozta sepsis, a neutropeniás sepsis, a Pseudomonas okozta bacteriaemia, a Pseudomonas okozta sepsis, a pulmonalis sepsis, a sepsis, a septicus shock, a Staphylococcus okozta bacteriaemia, a Staphylococcus okozta sepsis, a Streptococcus okozta sepsis és az urosepsis.

6 Az anaemiába beletartozik az anaemia, a vashiányos anaemia, a leukoerythroblastos anaemia és a mikrociter anaemia.

7 A hypogammaglobulinaemiába beletartoznak azok a betegek, akiknél nemkívánatos eseményként

hypogammaglobulinaemia, hyperglobulinaemia, csökkent immunglobulinszint lép fel és/vagy azok a betegek, akiknél a laboratóriumi IgG-szint alacsonyabb mint 400 mg/dl a TECVAYLI-kezelés után.

8 A perifériás neuropathiába beletartozik a dysaesthesia, a hypaesthesia, az orális hypaesthesia, a neuralgia, a perifériás neuropathia, a paraesthesia, az orális paraesthesia, a perifériás motoros neuropathia, a perifériás szenzoros neuropathia és az isiász.

9 Az encephalopathiába beletartozik az amnesia, az agyi köd, a kognitív zavar, a zavart tudatállapot, a beszűkült tudatállapot, a letargia, a memóriazavar és a somnolentia.

10 A haemorrhagiába beletartozik az analis vérzés, a conjunctivalis vérzés, az epistaxis, a szembevérzés, a szemhéj

vérzése, a szemhéjhaematoma, a gastrointestinalis vérzés, a fogínyvérzés, a haematochezia, a haematoma, a haematuria, a haemoperitoneum, a haemoptysis, a haemorrhoidalis vérzés, az aranyér, a hepaticus vérzés, a gastrointestinalis traktus alsó szakaszának vérzése, a melaena, a szájüregi vérzés, az orvosi beavatkozást követően kialakuló vérzés, a postmenopausalis vérzés, a pulmonalis alveolaris haemorrhagia, a rectalis vérzés, a subduralis haematoma, a gastrointestinalis traktus felső szakaszának vérzése és az üvegtesti vérzés.

11 A hypertensióba beletartozik a megemelkedett vérnyomás, az esszenciális hypertonia, a hypertensio, a hypertoniás krízis, a megnövekedett artériás középnyomás és a systolés hypertensio.

12 A köhögésbe beletartozik az allergiás köhögés, a köhögés, a produktív köhögés és a felső légúti köhögés szindróma.

13 A dyspnoeba beletartozik az akut légzési elégtelenség, a dyspnoe, a terheléskor jelentkező dyspnoe és a légzési elégtelenség.

14 A hasmenésbe beletartozik a bakteriális hasmenés, a hasmenés és a vírusos hasmenés.

15 A hasi fájdalomba beletartozik a hasi diszkomfortérzés, a hasi fájdalom, az alhasi fájdalom, a gyomortáji fájdalom, a gyomortáji diszkomfortérzés és a gastrointestinalis fájdalom.

16 A musculoskeletalis fájdalomba beletartozik az arthralgia, a hátfájás, a csontfájdalom, a musculoskeletalis mellkasi fájdalom, a musculoskeletalis fájdalom, a myalgia, a nyakfájás, a végtagfájdalom és a keresztcsonti fájdalom.

17 Az injekció beadásának helyén jelentkező reakcióba beletartozik a pruritus az injekció beadásának helyén, az

injekció beadási helyén jelentkező reakció, az erythema az injekció beadási helyén, a véraláfutás az injekció beadási helyén, a cellulitis az injekció beadási helyén, az elszíneződés az injekció beadási helyén, a diszkomfortérzés az injekció beadási helyén, az ekcéma az injekció beadási helyén, az erythema az injekció beadási helyén, az injekció beadási helyén jelentkező vérömleny, a hyperaesthesia az injekció beadási helyén, az induratio az injekció beadási helyén, a gyulladás az injekció beadási helyén, az irritáció az injekció beadási helyén, az oedema az injekció beadási helyén, a fájdalom az injekció beadási helyén, a paraesthesia az injekció beadási helyén, az injekció beadásának helyén jelentkező viszketés, az injekció beadásának helyén jelentkező bőrkiütés, az injekció beadásának helyén jelentkező reakció, az injekció beadásának helyén jelentkező duzzanat, az injekció beadásának helyén jelentkező hólyagok és az injekció beadásának helyén jelentkező melegség.

18 A fáradtságba beletartozik a gyengeség, a fáradtság és a rossz közérzet.

19 A fájdalomba beletartozik a hónaljfájdalom, a mellfájdalom, a daganatos fájdalom, a mellkasi fájdalom, a fülfájdalom, a szemfájdalom, az arcfájdalom, a bordaívtől a medencéig terjedő hasi-háti régió fájdalma, az ínyfájdalom, az ágyékfájdalom, a gégefájdalom, a nem szív eredetű mellkasi fájdalom, a nyelőcsőfájdalom, a szájfájdalom, a száj- és garatfájdalom, a fájdalom, az állkapocsfájdalom, a bőrfájdalom, a medencetáji fájdalom, a perineális fájdalom, a szemkörnyéki fájdalom, a sinus fájdalom, a gerincfájdalom, a herefájdalom, a fogfájás és a daganatos fájdalom.

20 Az oedemába beletartozik a szemhéjoedema, az arcoedema, a lokalizált oedema, az oedema, a perifériás oedema, a szemkörnyéki oedema, a perifériás duzzanat, a bőroedema, a duzzanat, az arcduzzanat és a hereduzzanat.

21 A transzaminázszint-emelkedésbe beletartozik az emelkedett glutamát-piruvát-transzaminázszint, az emelkedett glutamát-oxálacetát-transzaminázszint, a hypertransaminasaemia és a transzaminázszint-emelkedés.

* A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján.

Kiválasztott mellékhatások leírása

Citokinfelszabadulási szindróma

Klinikai vizsgálatokban (monoterápia és kombinált terápia; N=739) a betegek 65%-ánál számoltak be CRS-ről a TECVAYLI-kezelés után. A betegek 27%-ánál tapasztaltak egynél több CRS-eseményt. A legtöbb betegnél a kezdeti, felépítő adagolási rend ideje alatt észlelték a CRS-t (az 1. felépítő dózis [37%], a 2. felépítő dózis [33%] vagy az első kezelési dózis [21%] alkalmával). A CRS-esemény

1. fokozatú (47%), 2. fokozatú (17%) vagy 3. fokozatú volt (0,4%). A CRS megjelenéséig eltelt medián idő 2 nap volt (tartomány: 1–9 nap) a legutóbbi dózis után, és a CRS medián időtartama 2 nap volt (tartomány: 1 – 22 nap).

A CRS-sel járó leggyakoribb jelek és tünetek a láz (65%), a hypotensio (13%), a hypoxia (8%), a hidegrázás (6%) és a fejfájás (4%) voltak.

Klinikai vizsgálatokban CRS események 33%-ánál tocilizumabot, 6%-ánál kortikoszteroidokat és 3%-ánál kortikoszteroidokkal kombinált tocilizumabot alkalmaztak a CRS kezelésére.

ICANS

Klinikai vizsgálatokban (monoterápia és kombinált terápia; N=739), a TECVAYLI javasolt dózisát kapó betegek 2,7%-ánál számoltak be ICANS előfordulásáról. 3-as és 4-es fokozatú ICANS a betegek 0,2%-ánál fordult elő. Az ICANS leggyakoribb klinikai manifesztációi a zavart állapot (1,2%) és a dysgraphia (0,8%) voltak. Az ICANS megjelenhet a CRS-sel egyidejűleg, a CRS megszűnése után vagy CRS nélkül is. A megfigyelés alapján az ICANS megjelenéséig eltelt idő 1 és 11 nap között volt a legutóbbi dózis beadása után.

Fertőzések

A klinikai vizsgálatokban (monoterápia és kombinációs terápia; N=739) a javasolt dózisban TECVAYLI-t kapó betegek 46%-ánál jelentkeztek súlyos fertőzések, 49%-uknál 3. vagy 4. fokozatú fertőzések, 7%-uknál pedig halálos kimenetelű fertőzések.

Idősek

A monoterápiás klinikai vizsgálatokban (MajesTEC-1 és MajesTEC-9) 186 beteg volt 65 évesnél fiatalabb, 165 beteg volt 65 és 75 év közötti, és 105 beteg 75 éves, vagy annál idősebb. Súlyos nemkívánatos események a 65 év alatti betegek 65%-ánál fordultak elő, szemben a 65 és 75 év közötti betegek 63%-ával, illetve a 75 éves vagy annál idősebb betegek 52%-ával.

A kombinált terápiás klinikai vizsgálatban (MajesTEC-3) 141 beteg volt 65 évesnél fiatalabb, 112 beteg volt 65 és 75 év közötti, és 30 beteg 75 éves, vagy annál idősebb. Súlyos nemkívánatos

események a 65 év alatti betegek 63%-ánál fordultak elő, szemben a 65 és 75 év közötti betegek 77%-ával, illetve a 75 éves vagy annál idősebb betegek 83%-ával.

A monoterápiás és kombinált terápiás klinikai vizsgálatokban (MajesTEC-1, MajesTEC-9 és MajesTEC-3), a betegek 42%-ánál fordultak elő fertőzések (3. vagy 4. fokozatú) a 65 év alattiaknál, szemben a 65 és 75 év közöttiek 47%-ával, és a 75 éves vagy annál idősebbeknél előforduló 38%-kal. A 65 éves életkor alatti betegek 7%-ánál, a 65 és 75 éves életkor közöttiek 6%-ánál, valamint a

75 éves vagy annál idősebbek 8%-ánál fordult elő végzetes fertőzés. Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat-profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Túladagolás

Jelek és tünetek

A teklisztamab maximális tolerált dózisát nem határozták meg. A klinikai vizsgálatokban legfeljebb 6 mg/ttkg-os dózisokat alkalmaztak.

Kezelés

Túladagolás esetén a beteget monitorozni kell a mellékhatások okozta valamennyi jel és tünet észlelése érdekében, valamint megfelelő tüneti kezelés azonnali elkezdése szükséges.

Farmakológiai tulajdonságok - TECVAYLI 90 MG/ML

Farmakodinamikai tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: egyéb monoklonális antitestek és antitest–gyógyszer-konjugátumok, ATC-kód: L01FX24

Hatásmechanizmus

A teklisztamab egy teljes méretű, IgG4-PAA bispecifikus antitest, amelynek célpontja a T-sejtek felszínén expresszálódó CD3-receptor és a B-sejt maturációs antigén (BCMA), ami a malignus myeloma multiplex B sejtvonal sejtjei, valamint késői stádiumú B-sejtek és plazmasejtek felszínén expresszálódik. Kettős kötődési helyeivel a teklisztamab képes a CD3⁺ T-sejteket a BCMA⁺-sejtek szoros közelségébe vonzani, ami T-sejt-aktivációt és a BCMA⁺-sejtek ezt követő lysisét és pusztulását eredményezi, amit a szekretált performin és a citotoxikus T-sejtek szekretoros vesiculumaiban tárolt, különböző granzimek mediálnak. Ez a hatás a T-sejt receptor specificitásra vagy az antigénprezentáló sejtek felszínén lévő major hisztokompatibilitási komplex (MHC) 1 osztály molekulákra való tekintet nélkül alakul ki.

Farmakodinámiás hatások

A kezelés első hónapja alatt a T-sejtek aktivációját, a T-sejtek redistribúcióját, a B-sejtek redukcióját és a szérum citokinek indukcióját figyelték meg.

A teklisztamab-kezelés első hónapja alatt a reagálók többségénél az oldható BCMA csökkenését, és a teklisztamabra adott fokozott válaszreakció esetén az oldható BCMA nagyobb arányú csökkenését figyelték meg.

Immunogenitás

Gyógyszerellenes antitestek jelenlétét nagyon ritkán mutatták ki. A gyógyszerellenes antitestek farmakokinetikára, hatásosságra vagy biztonságosságra gyakorolt hatását nem észlelték.

Klinikai hatásosság

Daratumumabbal kombinált terápia – MajesTEC–3

A daratumumabbal kombinált TECVAYLI (Tec-Dara) hatásosságát egy olyan randomizált, nyílt elrendezésű, multicentrikus klinikai vizsgálatban (MajesTEC-3) értékelték relabált vagy refrakter myeloma multiplexszel diagnosztizált betegek esetében, amely során a kontrollcsoport vagy daratumumab, pomalidomid és dexametazon kombinációját (DPd), vagy daratumumab, bortezomib és dexametazon kombinációját (DVd) kapta. A vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akik egy–három korábbi kezelést kaptak, köztük proteaszóma-inhibitort (PI) és lenalidomid-kezelést is. Azoknak a betegeknek, akik korábban csak egy kezelésben részesültek, a lenalidomidra refrakternek kellett lenniük. A vizsgálatból kizárták azokat a betegeket, akiknek egy előző anti-CD38 monoklonális antitest terápiára rezisztens betegségük volt, vagy akik korábban bármilyen BCMA-val célzott terápiában részesültek, és azokat a betegeket, akiknél központi idegrendszeri vagy agyhártya-érintettség állt fent myeloma multiplex vagy más súlyos idegrendszeri betegség miatt. Kizárták továbbá azokat a betegeket is, akiknél a szív ejekciós frakciója alacsony volt, illetve akik ritkább típusú plazmasejtes daganatokban szenvedtek, mint amilyen például a plazmasejt-leukemia, a primer szisztémás könnyűlánc-amyloidosis, a Waldenström-macroglobulinaemia vagy a POEMS-szindróma (polyneuropathia, organomegalia, endocrinopathia, monoklonális plazmasejt-rendellenesség, bőrelváltozások).

A betegek a TECVAYLI-t subcutan kapták a kezelés során, ami egy 0,06 mg/ttkg-os és egy

0,3 mg/ttkg-os felépítő dózissal indult, majd ezt egy kezelési adagolási rend követett, melynek során a betegek a 8. hétig heti 1,5 mg/ttkg-os dózist, majd a 24. hétig kéthetente egyszer 3 mg/ttkg-os dózist, ezt követően pedig négyhetente egyszer 3 mg/ttkg-os dózist kaptak, a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezéséig. A daratumumabot subcutan, heti 1800 mg-os dózisban adták az 1. héttől a 8. hétig, majd 1800 mg-ot kéthetente egyszer a 24. hétig, majd ezt követően négyhetente egyszer, a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezéséig (lásd 4.2 pont).

Összesen 587 beteget randomizáltak: 291 beteget a Tec-Dara vizsgálati karba, és 296 beteget a kontroll vizsgálati karba (aki közül 269-et a DPd-csoportba, és 27-et a DVd-csoportba soroltak). A randomizáció stratifikálása a következők alapján történt: a vizsgáló orvos által választott DPd- vagy DVd-kezelés; a betegség szűréskori stádiuma (amit a nemzetközi stádiumbeosztási rendszer szerint (International Staging System, ISS) értékeltek (I. vagy II. vagy III. stádium); korábbi anti-CD38 monoklonális antitest-expozíció (igen vagy nem); és a korábbi terápiás vonalak száma (1, 2 vagy 3). A Tec-Dara vizsgálati kar és a kontroll vizsgálati kar kiindulási betegségjellemzői hasonlók voltak. A résztvevők medián életkora kiinduláskor 64 év volt (tartomány: 25–88 év), 10%-uk ≥75 éves; 55%-a volt férfi, 65%-a fehér bőrű, 6%-a fekete vagy afroamerikai és 22%-a ázsiai. Az ISS alapján a betegek 62,5%-a volt I. stádiumban, 29,5%-a II. stádiumban és 8,0%-a III. stádiumban. A betegek 35,9%-ánál nagy kockázatú citogenetikai eltéréseket (del(17p), t(4;14) vagy t(14; 16) jelenlétét) állapították meg. Ezen felül a betegek 14%-ánál lágyrész-plazmacitómát diagnosztizáltak.

Az előző kezelési vonalak medián száma 2 volt (tartomány: 1–3), és a betegek 37,8%-a részesült korábban egy vonalbeli terápiában. Minden beteg részesült korábban lenalidomid-terápiában, a betegek 99,8%-a kapott proteaszóma-inhibitort; 83,6%-uk nem reagált a lenalidomidra. Ezen felül a betegek 5,3%-a kapott korábban anti-CD38 monoklonális antitest-kezelést.

A MajesTEC-3 vizsgálat statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a progressziómentes túlélés (progression-free survival, PFS) és a teljes túlélés (overall survival, OS) tekintetében a Tec-Dara vizsgálati karban a kontroll vizsgálati karhoz képest. A hatásossági eredményeket egy független felülvizsgáló bizottság (Independent Review Committee – IRC) értékelése határozta meg, az International Myeloma Working Group (IMWG) 2016-os kritériumai alapján (lásd 8. táblázat, valamint 1. és 2. ábra).

táblázat: A MajesTEC-3 vizsgálat hatásossági eredményei

	Tec-Dara vizsgálati kar (N=291)	Kontroll vizsgálati kar (N=296)
Progressziómentes túlélés (PFS)a
Események száma – n [%]	44 (15,1)	187 (63,2)
Medián, hónapok (95%-os CI)	NR (NE, NE)	18,10 (14,6, 22,8)

Relatív hazárd (95%-os CI)^b; p-érték^c	0,17 (0,12; 0,23); <0,0001
24 hónapos PFS aránya, % (95%-os CI)	85,2 (80,4; 88,9)	42,2 (36,3; 48,0)
36 hónapos PFS aránya, % (95%-os CI)	83,4 (78,2; 87,4)	29,7 (23,6; 36,0)
Teljes remisszió vagy jobb (sCR+CR)a, n(%)	238 (81,8)	95 (32,1)
95%-os CI (%)	(76,9; 86,0)	(26,8; 37,7)
Esélyhányados (95%-os CI)^d; p-érték^e	9,56 (6,47; 14,14); <0,0001
Összesített válasz (sCR+CR+VGPR+PR)a, n (%)	259 (89,0)	223 (75,3)
95%-os CI (%)	(84,8; 92,4)	(70,0; 80,1)
Esélyhányados (95%-os CI)^d; p-érték^e	2,65 (1,68; 4,18); <0,0001
MRD negativitásf,g, n/N (%)	153/262 (58,4)	46/269 (17,1)
95%-os CI (%)	(52,2; 64,4)	(12,8; 22,1)
Esélyhányados (95%-os CI)^d; p-érték^h	6,78 (4,53; 10,15); <0,0001
Teljes túlélés (OS)a
Események száma – n [%]	46 (15,8)	98 (33,1)
Medián, hónapok (95%-os CI)	NR (NE, NE)	NR (41,40, NE)
Relatív hazárd (95%-os CI)^b; p-érték^c	0,46 (0,32; 0,65); <0,0001
24 hónapos túlélési arány, % (95%-os CI)	86,5 (81,9; 90,0)	76,4 (71,1; 80,9)
36 hónapos túlélési arány, % (95%-os CI)	83,3 (78,3; 87,2)	65,0 (58,8; 70,5)

CI=konfidenciaintervallum; NE (not estimable)=nem becsülhető, NR (not reached)=nem elért; MRD (minimal residual disease)=mérhető reziduális betegség; Kontroll vizsgálati kar=DPd vagy DVd

Az utánkövetés medián időtartama = 34,5 hónap.

a A beválasztás szerinti elemzési halmaz alapján.

b Stratifikált Cox-féle arányos hazárd modell. Minden stratifikált elemzés esetében a stratifikálás az ISS-stádiumbeosztás (I. vs. II. vagy III.) és a korábbi kezelési vonalak száma (1 vs. 2 vagy 3) alapján történt, a randomizálásnak megfelelően.

c Stratifikált lograng-próba

d A stratifikált táblázatokhoz az általános esélyhányados Mantel−Haenszel-féle becslését használták.

e Cochran–Mantel–Haenszel khi-négyzet próba.

f Az MRD újgenerációs szekvenáláson (next-generation sequecing, NGS) alapuló elsődleges elemzési halmaza, amelyet úgy definiálunk, mint a vizsgálatba randomizált összes beteg, kivéve a Kínában toborzott betegeket.

^g 10^-5 küszöbérték alapján, újgenerációs szekvenálási meghatározás (clonoSEQ) alkalmazásával.

h Fisher-féle egzakt próba

A MajesTEC-3 vizsgálatban a korábban anti-CD38 monoklonális antitesttel kezelt betegeknél (n=15) a teljes terápiásválasz-arány (overall response rate, ORR) 93,3% volt (95%-os CI: 68,1; 99,8).

A reagálóknál a válaszadásig eltelt medián időtartam 1,2 hónap volt (tartomány: 0,9–0,25 hónap) a Tec-Dara vizsgálati karban, és 1,2 hónap volt (tartomány: 0,7–6,3 hónap) a kontrollcsoportban.

ábra: A PFS Kaplan–Meier-féle görbéje a MajesTEC-3 vizsgálatban
ábra: Az OS Kaplan–Meier-féle görbéje a MajesTEC-3 vizsgálatban

Monoterápia – MajesTEC-1

A TECVAYLI-monoterápia hatásosságát relabáló vagy refrakter myeloma multiplexben szenvedő betegeknél egy egykarú, nyílt elrendezésű, multicentrikus, I/II. fázisú vizsgálatban (MajesTEC-1) értékelték. A vizsgálatban olyan betegek vettek részt, akik legalább három korábbi kezelést kaptak, köztük proteaszóma-inhibitort, egy immunmodulátor szert és egy anti-CD38 monoklonális antitestet. A vizsgálatból kizárták azokat a betegeket, akiknél stroke vagy görcsroham fordult elő az elmúlt

6 hónapban, azokat a betegeket, akiknek az Eastern Cooperative Oncology Group teljesítménypontszáma (ECOG PS) ≥2 volt, akiknek plazmasejtes leukémiája, ismert, aktív központi idegrendszeri érintettsége volt vagy a myeloma multiplex meningealis érintettségének klinikai jeleit mutatták, aktív vagy az anamnézisükben szereplő, dokumentált autoimmun betegségük volt, a vitiligo, az 1-es típusú cukorbetegség és a korábbi autoimmun thyreoiditis kivételével.

A TECVAYLI 0,06 mg/ttkg-os és 0,3 mg/ttkg-os felépítő dózisait a betegek subcutan kapták, amit ezt követően a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezéséig hetente egyszer a TECVAYLI 1,5 mg/ttkg-os, subcutan adott kezelési dózisát adagolták. Azok a betegek, akiknél a teljes válasz (CR) vagy annál jobb válasz legalább 6 hónapig fennállt, alkalmasak voltak az adagolás gyakoriságának kéthetenkénti, 1,5 mg/ttkg subcutan dózisra történő csökkentésére a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezéséig (lásd 4.2 pont). Az 1. felépítő dózis és a

2. felépítő dózis közötti medián időtartam 2,9 nap (tartomány: 2–7 nap) volt. A 2. felépítő dózis és az első kezelési dózis közötti medián időtartam 3,1 nap (tartomány: 2–9 nap) volt. A betegeket a TECVAYLI felépítő adagolási rend szerinti minden egyes dózisának beadása után monitorozás céljából legalább 48 órán át hospitalizálták.

A hatásossági populációba 165 beteg tartozott. A medián életkor 64 év volt (tartomány: 33–84 év), a betegek 15%-a ≥75 éves; 58%-a volt férfi; 81%-a volt fehér bőrű, 13%-a volt fekete bőrű, 2%-a volt ázsiai. A vizsgálatba történő belépéskor a nemzetközi stádium-meghatározás (International Staging System – ISS) szerint a betegek 52%-a I. stádiumú, 35%-a II. stádiumú, és 12%-a III. stádiumú volt. Nagy kockázatú citogenetikai eltérés (del(17p). t(4;14) vagy t(14; 16) megléte) a betegek 26%-ánál volt jelen. A betegek 17%-ának volt extramedulláris plasmacytomája.

A myeloma multiplex kezdeti diagnózisától a beválogatásig eltelt medián időtartam 6 év (tartomány: 0,8–22,7 év) volt. A korábbi kezelések medián száma 5 (tartomány: 2–14) volt, és a betegek 23%-a kapott 3 korábbi kezelést. A betegek 82%-a kapott korábban autológ őssejt-transzplantációt, és a betegek 4,8%-a kapott korábban allogén transzplantációt. A betegek 78%-a volt refrakter három gyógyszercsoportra (refrakter a proteaszóma-inhibitorra, egy immunmodulátor szerre és egy

anti-CD38 monoklonális antitestre).

A hatásossági eredmények a teljes válaszarányon alapultak, amit egy független felülvizsgáló bizottság (Independent Review Committee – IRC) értékelése határozott meg, az International Myeloma Working Group (IMWG) kritériumai alapján (lásd 9. táblázat).

táblázat: A MajesTEC-1-vizsgálat hatásossági eredményei

	Összes kezelt (N=165)
Teljes válaszarány (ORR: sCR, CR, VGPR, PR) n	104 (63,0%)
(%)
95%-os CI (%)	(55,2%; 70,4%)
Szigorú teljes válasz (sCR)	54 (32,7%)
Teljes válasz (CR)	11 (6,7%)
Nagyon jó részleges válasz (VGPR)	32 (19,4%)
Részleges válasz (PR)	7 (4,2%)
A válaszreakció időtartama (DOR) (hónap)
A reagálók száma	104
DOR (hónap): medián érték (95%-os CI)	18,4 (14,9; NE)¹
A első válaszreakcióig eltelt idő (hónap)
A reagálók száma	104
Medián	1,2
Tartomány	(0,2; 5,5)

MRD-negativitási arány2 az összes kezelt betegnél, n (%) [N = 165]	44 (26,7%)
95%-os CI (%)	(20,1%; 34,1%)
MRD-negativitási arány2,3 a CR-t vagy sCR-t elérő betegeknél, n (%) [N = 65]	30 (46,2%)
95%-os CI (%)	(33,7%; 59,0%)

1 NE = Nem becsülhető

2 Meghatározása szerint az MRD negativitási arány azoknak a résztvevőknek az aránya, akik MRD negatív státuszt értek el (ami 10-5) a kezdő dózis után bármely időpontban, és a progresszív betegség (PD) vagy a későbbi, myeloma ellenes kezelés előtt.

3 Csak a CR/sCR elérését követő 3 hónapon belüli, a halálig/progresszióig/rákövetkező kezelésig (kizárólag)

bekövetkező MRD értékelést (10^-5 vizsgálati küszöbérték) vették figyelembe.

Egy 30,6 hónapos medián utánkövetési idő elteltével a reagálók (n=104) körében végzett frissített hatásossági elemzés eredményei az elsődleges elemzéshez képest a CR-t (7,3%) és az sCR-t (38,8%) elérő betegek nagyobb arányát mutatták. Az MRD-negativitási arányok szintén nőttek az összes kezelt beteg (29,1%) és a CR-t vagy sCR-t elérő betegek (51,3%) esetében. A medián DOR 24,0 (17,0; NE) hónap volt.

Az adagolási rend módosítását követő medián követési idő 12,6 (tartomány: 1,0–24,7) hónap volt azoknál a betegeknél, akiket kéthetenkénti 1,5 mg/ttkg-os subcutan adagolásra állítottak át.

Gyermekek és serdülők

Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén minden korosztálynál eltekint a TECVAYLI vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől myeloma multiplexben (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati információk).

Farmakokinetikai tulajdonságok

A monoterápiában alkalmazott teklisztamab megközelítőleg a dózissal arányos farmakokinetikai tulajdonságokat mutatott a subcutan adást követően, a 0,08 mg/ttkg-os és 3 mg/ttkg-os dózistartományban. A teklisztamab-monoterápia javasolt dózisának beadása után a dinamikus egyensúlyi állapotbeli expozíció 90%-át 12, heti kezelési dózis alkalmazása után érték el. Az átlagos akkumulációs arány az első és a 13. heti, 1,5 mg/ttkg-os teklisztamab kezelési dózis között, a Cmax esetén 4,2-szeres, a Ctrough esetén 4,1-szeres és a Cavg esetén 5,3-szoros volt.

A teklisztamab farmakokinetikai jellemzői mind monoterápiában, mind daratumumabbal kombinációban alkalmazva megegyeztek.

A teklisztamab Cmax, Ctrough és Cavg értékeit a 10. táblázat mutatja.

táblázat: A javasolt dózisban alkalmazott teklisztamab farmakokinetikai jellemzői relabáló vagy refrakter myeloma multiplexben szenvedő betegeknél

	Cmax (µg/ml)	Ctrough (µg/ml)	Cavg (µg/ml)
Teklisztamab monoterápia
Dinamikus egyensúlyi állapot 1,5 mg/ttkg heti dózissal^a	23,8 (55%)	21,1 (63%)	22,8 (57%)
Teklisztamab daratumumabbal kombinálva
Első 1,5 mg/ttkg-os dózis	6,36 (54%)	5,79 (59%)	4,96 (55%)
1,5 mg/ttkg-os heti adagolás vége^b	19,6 (54%)	17,3 (62%)	18,6 (56%)
3,0 mg/ttkg-os kéthetenkénti adagolás vége^c	29,9 (55%)	19,8 (85%)	26,2 (62%)
Dinamikus egyensúlyi állapot négyhetente 3,0 mg/ttkg dózis mellett^d	20,2 (52%)	5,82 (152%)	13,7 (67%)

Cavg=a teklisztamab átlagos (average) szérumkoncentrációja az adagolási intervallum alatt; Cmax=a teklisztamab maximumális szérumkoncentrációja; Ctrough=a szérum teklisztamab koncentrációja a következő dózis előtt;

a ^{expozíció dinamikus egyensúlyi állapotban a 13. heti dózis után.}

b ^{a 7. heti dózis után kialakuló expozíció.}

c ^{a 8., kéthetente adott dózis után kialakuló expozíció}

d ^{expozíció dinamikus egyensúlyi állapotban az 5. négyhetente adott dózis után.} Megjegyzés: Az adatok mértani átlagértékben vannak megadva (CV%)

Abszorpció

A teklisztamab átlagos biohasznosulása subcutan alkalmazva 72% volt. A monoterápiában alkalmazott teklisztamab medián (tartomány) tmax-értéke az első dózis után 139 óra (19–168), a 13. heti kezelési dózis után pedig 72 óra (24–168) volt.

Eloszlás

Az átlagos eloszlási térfogat 5,63 l volt (29%-os variációs koefficiens (CV)).

Eliminácó

A teklisztamab-clearance idővel csökken, az átlagos (CV%) maximális csökkenés a kiindulási értékhez képest a 13., hetenként adott monoterápiás kezelési dózisig 40,8% (56%). A clearance geometriai átlaga (CV%) 0,472 l/nap (64%) a 13., hetenként adott monoterápiás kezelési dózis időpontjában. Azoknál a betegeknél, akik a 13., hetenként adott monoterápiás kezelési dózis után abbahagyják a teklisztamab-kezelést, várhatóan a teklisztamab-koncentráció a Cmax-ról 50%-kal csökken a tmax után 15 nappal (medián érték) (7–33 nap; 5.–95. percentilis érték), és a teklisztamab koncentráció a Cmax-ról 97%-kal csökken a tmax után 69 nappal (medián érték) (32–163 nap).

A populációs farmakokinetikai analízis azt mutatta, hogy az oldható BCMA nem befolyásolta a teklisztamab szérumkoncentrációit.

Különleges betegcsoportok

A TECVAYLI farmakokinetikai tulajdonságait betöltött 18. évesnél fiatalabb gyermekeknél és serdülőknél nem vizsgálták.

A populációs farmakokinetikai analízis eredményei azt mutatják, hogy az életkor (24–84 év) és a nemi hovatartozás nem befolyásolja a teklisztamab farmakokinetikáját.

Vesekárosodás

A TECVAYLI-val szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokat vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem végeztek.

A populációs farmakokinetikai analízisek eredményei azt mutatják, hogy az enyhe vesekárosodás (60 ml/perc ≤ becsült glomerulusfiltrációs ráta (eGFR) <90 ml/perc) vagy a közepesen súlyos vesekárosodás (30 ml/perc ≤ eGFR <60 ml/perc) nem befolyásolta jelentősen a teklisztamab farmakokinetikáját. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegekről korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre.

Májkárosodás

A TECVAYLI-val szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokat májkárosodásban szenvedő betegeknél nem végeztek.

A populációs farmakokinetikai analízisek eredményei azt mutatják, hogy az enyhe májkárosodás (az összbilirubinszint több mint a normálérték felső határának [ULN] 1–1,5-szerese, bármilyen mértékű

glutamát-oxálacetát-transzamináz (GOT) érték mellett, vagy az összbilirubinszint ≤ ULN és a GOT

> ULN) nem befolyásolta jelentősen a teklisztamab farmakokinetikáját. Közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegekre vonatkozóan korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, súlyos májkárosodásban szenvedő betegekre vonatkozóan pedig egyáltalán nem állnak rendelkezésre adatok.

Gyógyszerészeti jellemzők - TECVAYLI 90 MG/ML

Segédanyagok felsorolása

EDTA-dinátriumsó-dihidrát tömény ecetsav

poliszorbát 20 (E432) nátrium-acetát-trihidrát szacharóz

injekcióhoz való víz

Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.

Felhasználhatósági időtartam

Bontatlan injekciós üveg

2 év Felbontás után

Az injekciós üveg felbontása után (beleértve az előkészített injekciós fecskendőt) a kémiai és fizikai stabilitása 2 °C–8 °C-on tárolva 8 napon keresztül, környezeti hőmérsékleten (15 °C–30 °C) tárolva 24 órán keresztül bizonyított.

Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni. Ha nem használják fel azonnal, akkor a beadás előtti tárolás idejéért és annak körülményeiért a felhasználó felelős, és nem lehet több 24 óránál 2 °C–8 °C-on tárolva, kivéve, ha az előkészítés igazoltan aszeptikus körülmények között történt.

Különleges tárolási előírások

Hűtőszekrényben (2 °C–8 °C) tárolandó. Nem fagyasztható!

A fénytől való védelem érdekében az eredeti dobozban tárolandó.

Csomagolás típusa és kiszerelése

30 mg teklisztamabot tartalmazó, 3 ml oldatos injekció (10 mg/ml), I-es típusú üveg injekciós üvegben, elasztomer zárással és lepattintható védőlappal ellátott, rollnizott alumínium kupakkal. 1 injekciós üveget tartalmazó kiszerelés.

153 mg teklisztamabot tartalmazó, 1,7 ml oldatos injekció (90 mg/ml), I-es típusú üveg injekciós üvegben, elasztomer zárással és lepattintható védőlappal ellátott, rollnizott alumínium kupakkal. 1 injekciós üveget tartalmazó kiszerelés.

A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

A TECVAYLI 10 mg/ml és a TECVAYLI 90 mg/ml készítmények potenciális adagolási hibáinak minimálizálása érdekében nagyon fontos, hogy az ebben a pontban adott, az előkészítésre és a beadásra vonatkozó utasításokat szigorúan betartsák.

A TECVAYLI-t kizárólag subcutan injekcióban szabad beadni. Ne adja be a TECVAYLI-t intravénásan.

A TECVAYLI 10 mg/ml és a TECVAYLI 90 mg/ml injekciós üvegek csak egyszeri alkalommal használhatók fel.

A TECVAYLI különböző koncentrációjú oldatát tartalmazó injekciós üvegeket nem szabad kombinálni a kezelési dózis elérése érdekében.

A TECVAYLI előkészítése és beadása során aszeptikus technikát kell alkalmazni.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

A TECVAYLI előkészítése

A rendelt dózist minden egyes TECVAYLI injekció esetén ellenőrizni kell. A hibák minimalizálása érdekében, a TECVAYLI injekció előkészítéséhez használja az alábbi táblázatokat.
- A 1. felépítő dózis esetén a beteg aktuális testtömegén alapuló összdózisnak, az injekciós térfogatnak és a szükséges injekciós üvegek számának meghatározásához a 10 mg/ml-es TECVAYLI készítmény esetén használja a 11. táblázatot.

táblázat: A TECVAYLI (10 mg/ml) injekciós térfogata az 1. felépítő dózis (0,06 mg/ttkg) esetén

1. felépítő dózis(0,06 mg/ttkg)	Testtömeg (kg)	Összdózis (mg)	Injekciós térfogat (ml)	Az injekciós üvegek száma (1 injekciósüveg=3 ml)
	35–39,9	2,2	0,22	1
	40–44,9	2,5	0,25	1
	45–49,9	2,8	0,28	1
	50–59,9	3,3	0,33	1
	60–69,9	3,9	0,39	1
	70–79,9	4,5	0,45	1
	80–89,9	5,1	0,51	1
	90–99,9	5,7	0,57	1
	100–109,9	6,3	0,63	1
	110–119,9	6,9	0,69	1
	120–129,9	7,5	0,75	1
	130–139,9	8,1	0,81	1
	140–149,9	8,7	0,87	1
	150–160	9,3	0,93	1

A 2. felépítő dózis esetén a beteg aktuális testtömegén alapuló összdózisnak, az injekciós térfogatnak és a szükséges injekciós üvegek számának meghatározásához a 10 mg/ml-es TECVAYLI készítmény esetén használja a 12. táblázatot.

táblázat: A TECVAYLI (10 mg/ml) injekciós térfogata a 2. felépítő dózis (0,3 mg/ttkg) esetén

2. felépítő dózis(0,3 mg/ttkg)	Testtömeg (kg)	Összdózis (mg)	Injekciós térfogat (ml)	Az injekciós üvegek száma (1 injekciósüveg=3 ml)
	35–39,9	11	1,1	1
	40–44,9	13	1,3	1
	45–49,9	14	1,4	1
	50–59,9	16	1,6	1
	60–69,9	19	1,9	1
	70–79,9	22	2,2	1
	80–89,9	25	2,5	1
	90–99,9	28	2,8	1
	100–109,9	31	3,1	2
	110–119,9	34	3,4	2
	120–129,9	37	3,7	2
	130–139,9	40	4,0	2
	140–149,9	43	4,3	2
	150–160	47	4,7	2

A 1,5 mg/ttkg-os kezelési dózis esetén a beteg aktuális testtömegén alapuló összdózisnak, az injekciós térfogatnak és a szükséges injekciós üvegek számának meghatározásához a 90 mg/ml-es TECVAYLI készítmény esetén használja a 13. táblázatot.

táblázat: A TECVAYLI (90 mg/ml) injekciós térfogata 1,5 mg/ttkg-s kezelési dózis esetén

Kezelési dózis (1,5 mg/ttkg)	Testtömeg (kg)	Összdózis (mg)	Injekciós térfogat (ml)	Az injekciós üvegek száma (1 injekciósüveg=1,7 ml)
	35–39,9	56	0,62	1
	40–44,9	64	0,71	1
	45–49,9	71	0,79	1
	50–59,9	83	0,92	1
	60–69,9	99	1,1	1
	70–79,9	108	1,2	1
	80–89,9	126	1,4	1
	90–99,9	144	1,6	1
	100–109,9	153	1,7	1
	110–119,9	171	1,9	2
	120–129,9	189	2,1	2
	130–139,9	198	2,2	2
	140–149,9	216	2,4	2
	150–160	234	2,6	2

A 3 mg/ttkg-os kezelési dózis esetén a beteg aktuális testtömegén alapuló összdózisnak, az injekciós térfogatnak és a szükséges injekciós üvegek számának meghatározásához a 90 mg/ml-es TECVAYLI készítmény esetén használja a 14. táblázatot.

táblázat: A TECVAYLI (90 mg/ml) injekciós térfogata 3 mg/ttkg-os kezelési dózis esetén

Kezelési dózis (3 mg/ttkg)	Testtömeg (kg)	Összdózis (mg)	Injekciós térfogat (ml)	Az injekciós üvegek száma (1 injekciósüveg=1,7 ml)
	35–39,9	108	1,2	1
	40–44,9	126	1,4	1
	45–49,9	144	1,6	1
	50–59,9	162	1,8	2
	60–69,9	198	2,2	2
	70–79,9	225	2,5	2
	80–89,9	252	2,8	2
	90–99,9	288	3,2	2
	100–109,9	315	3,5	3
	110–119,9	342	3,8	3
	120–129,9	378	4,2	3
	130–139,9	405	4,5	3
	140–149,9	432	4,8	3
	150–160	468	5,2	4

Vegye ki a megfelelő TECVAYLI injekciós üveget a hűtőszekrényből (2 °C–8 °C), és hagyja a környezet hőmérsékletére melegedni (15 °C–30 °C), szükség szerint, legalább 15 percig. Ne melegítse a TECVAYLI-t semmilyen más módon.
Amint elérte a környezet hőmérsékletét, az összekeveréshez megközelítőleg 10 másodpercig óvatosan forgassa körbe-körbe az injekciós üveget. Ne rázza össze!
Egy felszívótű segítségével szívja fel a szükséges térfogatú TECVAYLI injekciót az injekciós üveg(ek)ből egy megfelelő méretű fecskendőbe.
- Egyetlen injekció térfogata sem haladhatja meg a 2,0 ml-t. A 2,0 ml-nél több oldatot igénylő dózisokat egyenlően ossza szét több fecskendőbe.
A TECVAYLI kompatibilis rozsdamentes acél injekciós tűkkel és polipropilén és polikarbonát fecskendőkkel.
A felszívótűt cserélje le egy megfelelő méretű injekciós tűre.
A TECVAYLI-t a beadás előtt meg kell nézni, hogy nem tartalmaz-e szemcséket, vagy nem színeződött-e el. Ne alkalmazza, ha az oldat elszíneződött, zavaros, vagy ha idegen részecskéket tartalmaz.
- TECVAYLI oldatos injekció színtelen vagy halványsárga.
  
  A TECVAYLI beadása
Fecskendezze be a szükséges térfogatú TECVAYLI-t a hasfal subcutan szöveteibe (preferált injekció beadási hely). A TECVAYLI más terület (pl. comb) subcutan szöveteibe is befecskendezhető.
Ha több injekció beadása szükséges (akár monoterápiaként, akár kombinált terápiában), akkor a TECVAYLI injekciókat legalább 2 cm-re kell beadni egymástól.
Ne fecskendezze be tetoválásokba, hegekbe vagy olyan területekbe, ahol a bőr vörös, véraláfutásos, érzékeny, tömött vagy nem ép.