TERBINAFIN HEXAL 250 MG TABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - TERBINAFIN 250 MG
Terbinafin-érzékeny gombás fertőzések, mint például tinea corporis, tinea cruris, tinea pedis kezelése (Dermatophytonok okozta fertőzéseket lásd 5.1pont), amennyiben lokalizációjuknak, súlyosságuknak és kiterjedésüknek megfelelően orális kezelést igényelnek.
Dermatophytonok okozta onychomycosis (terbinafin-érzékeny gombás körömfertőzések) kezelése.
Az gombaellenes szerek alkalmazásakor és felírásakor figyelembe kell venni a nemzeti ajánlásokat.
Figyelem: Ellentétben a lokákisan alkalmazott terbinafinnal, a szájon át alkalmazott terbinafin nem hatásos pityriasis versicolor és hüvelyi candidiasis esetében.
Adagolás
Felnőttek:
250mg naponta egyszer.
A kezelés időtartama a kórképtől és a fertőzés súlyosságától függ.
A bőr gombás fertőzései
Tinea corporis és tinea cruris kezelésének javasolt időtartama 2‑4hét. Tinea pedis esetében (ujjak közötti, talpi/mokaszin‑típusúnál): a kezelés javasolt időtartama 6hét is lehet.
Onychomycosis
A (kéz- és lábköröm-) kezelés időtartama a legtöbb esetben 6héttől 3hónapig terjed. Lábujjköröm-gombásodás esetében általában 3hónapos kezelés elegendő, néhány esetben azonban 6hónapos vagy ennél is hosszabb kezelés válhat szükségessé. Azoknak a betegeknek, akiknek a körömnövekedése a kezelés első heteiben lassú, hosszabb ideig tartó kezelésre lehet szükségük.
Előfordulhat, hogy a fertőzés jelei, tünetei a mikológiai kezelést követően még néhány hétig nem szűnnek meg teljesen, és a gyógyulás csak a kezelés befejezése után néhány hónappal lesz látható, mivel ennyi idő szükséges az egészséges köröm kinövéséhez.
Különleges betegcsoportokra vonatkozó kiegészítő információk
Májkárosodásban szenvedő betegek
Krónikus vagy aktív májbetegségben szenvedő betegek esetében a terbinafin-tabletta nem javasolt (lásd 4.3 és 4.4pont).
Vesekárosodásban szenvedő betegek
Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a terbinafin-tabletta alkalmazását nem vizsgálták megfelelően, ezért alkalmazása ennél a betegcsoportnál nem ajánlott (lásd 4.4 és 5.2pont).
Idősek
Nincs rá bizonyíték, hogy idős betegeknél (65 évesek vagy idősebbek) más adagolásra volna szükség, vagy más, nem kívánt hatások lépnének fel, mint a fiatalabb betegeknél. A máj- vagy vesefunkciók fennálló károsodásának lehetőségét azonban fokozottan kell figyelembe venni, ha terbinafin-tablettát rendelnek ezen betegcsoport számára (lásd 4.3, 4.4 és 4.8pont).
Gyermekek és serdülők
Nem áll rendelkezésre tapasztalat a terbinafin gyermekeknél történő alkalmazására vonatkozóan, ezért a készítmény alkalmazása ennél a betegcsoportnál nem ajánlott.
Alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazás.
A tablettát szájon át, vízzel kell bevenni, lehetőség szerint mindennap ugyanabban az időben.
A tabletta bevehető éhgyomorra vagy étkezés után is. A terbinafin biohasznosulását az étkezés nem befolyásolja.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A terbinafin súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében ellenjavallt.
Májfunkció
Terbinafin-tabletta alkalmazása krónikus vagy aktív májbetegségben nem javasolt.
A terbinafin-tabletta elrendelése előtt májfunkciós vizsgálatot kell végezni. Mivel hepatotoxicitás kialakulhat a betegeknél előzetesen fennálló májbetegség mellett és annak hiányában is, ezért a májfunkció időszakos (4‑6hetes kezelés utáni) ellenőrzése javasolt. A terbinafin-kezelést azonnal abba kell hagyni emelkedett májfunkciós teszteredmény esetén. Nagyon ritkán beszámoltak súlyos májelégtelenség kialakulásáról terbinafin-tablettával kezelt betegeknél (a májelégtelenség esetenként halálos kimenetelű volt, vagy májtranszplantációt igényelt). A májelégtelenség kialakulásával járó esetekben, a betegek többségénél súlyos, szisztémás alapbetegség állt fenn (lásd 4.3 és 4.8pont).
Terbinafin‑kezelés elrendelésekor a betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy haladéktalanul jelentsék, ha az alábbi jeleket és tüneteket tapasztalják: tisztázatlan hátterű ismétlődő hányinger, étvágycsökkenés, fáradékonyság, hányás, fájdalom a has jobb felső régiójában, sárgaság, sötét színű vizelet vagy világos színű széklet. Ezen tünetek jelentkezésekor a betegek orális terbinafin‑kezelését meg kell szakítani, és a májfunkció vizsgálatát haladéktalanul el kell végezni.
Bőrgyógyászati hatások
Nagyon ritkán beszámoltak súlyos bőrreakciók (pl. Stevens–Johnson-szindróma, toxicus epidermalis necrolysis, eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó, gyógyszer okozta bőrkiütés [DRESS]) kialakulásáról terbinafin tablettát szedő betegeknél. Progresszív bőrkiütés jelentkezése esetén a terbinafin-tabletta szedését fel kell függeszteni.
A terbinafint elővigyázatossággal kell alkalmazni az olyan betegeknél, akiknek már meglévő psoriasisuk vagy lupus erythematosusuk van, mivel a forgalomba hozatalt követően psoriasis, illetőleg cutan és szisztémás lupus erythematosus kialakulásáról és súlyosbodásáról számoltak be.
Hematológiai hatások
Nagyon ritkán vérképzőszervi rendellenességek (neutropenia, agranulocytosis, thrombocytopenia, pancytopenia) kialakulásáról számoltak be terbinafin-tablettát szedő betegeknél. Terbinafin-tablettával kezelt betegeknél kialakuló minden vérképzőszervi betegség kóreredetét értékelni kell, és meg kell fontolni a gyógyszeres kezelés módosításának lehetőségét, beleértve a terbinafin-tabletta szedésének megszakítását is.
Vesefunkciók
Vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance < 50ml/perc, vagy a szérum-kreatininszint > 300µmol/l) nem tanulmányozták megfelelően a terbinafin-tabletta alkalmazását, így az nem ajánlott (lásd 5.2pont).
Kölcsönhatások egyéb gyógyszerekkel
In vitro és in vivo vizsgálatok szerint a terbinafin gátolja a CYP2D6 mediálta metabolizmust (lásd 4.5pont).
A Terbinafin HEXAL 250mg tabletta nátriumot tartalmaz
A készítmény kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Más gyógyszerek hatása a terbinafinra
A terbinafin plazmaclearance-e felgyorsulhat olyan gyógyszerek egyidejű alkalmazása esetén, melyek a metabolizmust serkentik. A rifampicin 100%-kal növelte a terbinafin plazmaclearance-ét. A citokrómP450‑rendszert gátló gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazáskor a terbinafin plazmaclearance-e csökkenhet. A cimetidin 33%-kal csökkentette a terbinafin plazmaclearance-ét.
Amennyiben ilyen gyógyszerek együttes alkalmazása szükségessé válik, a terbinafin adagolását ennek megfelelően kell módosítani.
A flukonazol, CYP2C9- és CYP3A4-enzim-gátló hatásának köszönhetően, a terbinafin Cmax- és AUC‑értékét 52%‑kal, illetve 69%‑kal növelte. Hasonló növekedés fordulhat elő, ha más, a CYP2C9 és CYP3A4 enzimet is gátló gyógyszereket, például ketokonazolt és amiodaront adunk együtt terbinafinnal.
A terbinafin hatása más gyógyszerekre
A terbinafin növelheti az alábbi gyógyszerek hatását vagy plazmakoncentrációját
A terbinafin 19%-kal csökkentette az intravénásan adott koffein clearance‑ét.
Gyógyszerek, melyek túlnyomó részt a CYP2D6 által metabolizálódnak
In vitro és in vivo vizsgálatok szerint a terbinafin gátolja a CYP2D6-mediálta metabolizmust. Ennek klinikai jelentősége lehet olyan gyógyszerek együttes adagolásakor, melyek túlnyomó részt ezen enzim közvetítésével bomlanak le, különösen, ha azoknak is szűk a terápiás ablaka, mint pl. a következő gyógyszercsoportok bizonyos tagjai: triciklikus antidepresszánsok (TCA-k), szelektív szerotoninvisszavétel‑gátlók (SSRI-k), B típusú monoamin-oxidáz (MAO‑B) gátlók, antiarrhythmiás szerek (beleértve az 1A, 1B és 1C osztály tagjait) és béta‑receptor-blokkolók (lásd 4.4pont).
A terbinafin 82%‑kal csökkentette a dezipramin clearance‑ét (lásd 4.4pont).
Az extenzív dextrometorfán- (köhögéscsillapító gyógyszer és CYP2D6-szubsztrát) metabolizálókként jellemzett egészséges egyéneken végzett vizsgálatokban a terbinafin átlagban 16‑97‑szeresére emelte a dextrometorfán/dextrorfán metabolitarányt a vizeletben. Ennek megfelelően lehetséges, hogy a terbinafin átváltoztatja az extenzív CYP2D6-metabolizálókat gyenge metabolizálókká.
A terbinafinnal egyidejűleg alkalmazott egyéb gyógyszerek, amelyek nem, vagy csak elhanyagolható kölcsönhatásokat okoztak
Az in vitro és az egészséges önkéntesekkel végzett vizsgálatok eredményei szerint a terbinafin elhanyagolható inhibitoros vagy clearance-t fokozó potenciállal bír a legtöbb, a citokrómP450‑rendszeren keresztül metabolizálódó gyógyszer esetén (pl. terfenadin, triazolám, tolbutamid, etinilösztradiol [pl. szájon át szedett fogamzásgátlókban]), kivéve azokat, amelyek a CYP2D6-on keresztül metabolizálódnak (lásd fent).
A terbinafin nem befolyásolja a fenazon vagy a digoxin clearance-ét.
A terbinafin nem volt hatással a flukonazol farmakokinetikájára. Ezenkívül nem volt klinikailag jelentős interakció a terbinafin és a potenciálisan együtt adott kotrimoxazollal (trimetoprim és szulfametoxazol), zidovudinnal vagy teofillinnel.
Fogamzóképes korú nők
A szájon át szedhető fogamzásgátlókkal egyidejűleg terbinafin-tablettát szedő betegeknél néhány esetben menstruációs zavarokról (mint például szabálytalan ciklus, áttöréses vérzés, menstruációk közötti vérzés és amenorrhoea) számoltak be. Ugyanakkor ezek a kórképek nem fordultak elő gyakrabban, mint a csak szájon át szedhető fogamzásgátlókat szedő betegek körében.
Nem áll rendelkezésre adat a fogamzóképes korú nők csoportjára vonatkozó különleges ajánlásokra vonatkozóan.
A terbinafin csökkentheti az alábbi gyógyszerek hatását vagy plazmakoncentrációját
A terbinafin 15%‑kal növelte a ciklosporin clearance‑ét.
Warfarint és terbinafint együttesen szedő betegek esetében előfordult, hogy a protrombinidő növekedésével vagy csökkenésével járó eseteket jelentettek. Ugyanakkor a terbinafin szedése és az eltérések között nem igazolódott ok-okozati összefüggés.
Terhesség
Terbinafinnal nem végeztek megfelelő vagy jól kontrollált klinikai vizsgálatokat terhes nőkön.
Az állatkísérletek nem mutattak ki reprodukciós toxicitást (lásd 5.3pont).
A terhes nőkkel kapcsolatos korlátozott klinikai tapasztalatok és a kezelés hosszú időtartama miatt a terbinafin-tabletta terhesség alatt csak szigorú előny/kockázat mérlegelés után alkalmazható.
Szoptatás
A terbinafin kiválasztódik az anyatejbe, és ott felhalmozódhat. Mivel nem ismert, hogy a terbinafin káros hatásokat okoz-e a szoptatott csecsemőnél, a szoptató anyákat nem szabad terbinafin-tablettával kezelni. Ha kezelésre van szükség, a szoptatást abba kell hagyni.
Termékenység
Nincsenek humán alkalmazásból származó klinikai adatok. A patkányokkal végzett vizsgálatok nem mutattak káros hatásokat sem a férfi, sem a női termékenységre vonatkozóan. (lásd 5.3pont).
Nem végeztek vizsgálatokat a terbinafin-tabletta hatásairól a gépjárművezetéshez vagy a gépek kezeléséhez szükséges képességekre. Amennyiben nemkívánatos hatásként szédülés jelentkezik, a gépjárművezetés és a gépek kezelése kerülendő.
A klinikai vizsgálatokban vagy a forgalomba hozatalt követően észlelt, gyógyszer okozta mellékhatások MedDRA-szervrendszeri kategóriánként vannak felsorolva. Az egyes szervrendszeri kategóriákon belül a gyógyszer okozta mellékhatások gyakoriság szerint vannak felsorolva, a leggyakoribb reakció az első. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a gyógyszer okozta mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra. Emellett minden egyes gyógyszer okozta mellékhatás esetén a megfelelő gyakorisági kategória az alábbi megegyezés szerint kerül megadásra:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100 ‑ <1/10)
Nem gyakori (≥1/1000 ‑ <1/100)
Ritka (≥1/10000 ‑ <1/1000)
Nagyon ritka (<1/10000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
| Szervrendszer | nagyon gyakori | gyakori | nem gyakori | ritka | Nagyon ritka | Nem ismert | |
| (≥1/10) | (≥1/100 – <1/10) | (≥1/1000 – <1/100) | (≥1/10000 – <1/1000) | (<1/10000 ) | (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) | ||
| Vérképzőszerviés nyirokrendszeri betegségekés tünetek | Anaemia | Neutropenia, Agranulocyto-sis Thrombocyto-penia Pancytopenia (lásd 4.4pont) | |||||
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | Anaphylactoid reakciók (angiooedema) Cutan és szisztémás lupus erythematosus | Anaphylacto-id reakciók, Szérumbeteg-ségszerű reakció | |||||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | Csökkent étvágy | ||||||
| Pszichiátriai kórképek | Depresszió | Szorongás | Dysgeusia melletti má-sodlagos dep-ressziós tüne-tek | ||||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Fejfájás | Dysgeusia, beleértve az ageusiát is**, Szédülés | Paraesthesia, Hypoaesthesia | Anosmia (be-leértve a permanens anosmiát is), Hyposmia | |||
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | Látásromlás | Homályos látás, csökkent látásélesség | |||||
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | Tinnitus | Hypacusis, Halláscsökkenés | |||||
| Érbetegségek és tünetek | Vasculitis | ||||||
| Emésztőrend-szeri betegségek és tünetek | Hasi puffadás, Dyspepsia, Hányinger, Hasfájás, Hasmenés, | Pancreatitis | |||||
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Májelég-telenség Hepatitis, Sárgaság, Cholestasis, Májenzim-szint‑emel-kedés (lásd 4.4 pont) | Májelégtelen-ség következ-ményes májtranszplan-tációval vagy halálos kimenetellel. Ezen esetek többségében a betegek súlyos alapbetegség-ben szenvedtek. | |||||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Kiütés, Urticaria | Fényérzé-kenységi reakciók (pl. photoderma-tosis, fényérzékeny-ségi allergiás reakciók és polimorf fénykiütés) | Erythema multiforme, Stevens–Johnson-szindróma, Toxicus epidermalis necrolysis, Akut genera-lizált exanthemás pustulosis (AGEP), Toxikus bőr-kiütés, Dermatitis exfoliativa, Dermatitis bullosa, Psoriasiform eruptio, vagy a psoriasis fellángolása. Alopecia | Eosinophiliá-val és szisztémás tünetekkel járó, gyógyszer okozta bőrki-ütés (DRESS) | |||
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | Arthralgia Myalgia | Rhabdomyo-lysis | |||||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Kimerültség | Láz | Influenza-szerű betegség | ||||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | Testtömeg-csökkenés*** | Emelkedett kreatinin-foszfokináz-szint a vérben, | |||||
* A következő mellékhatások a terbinafin forgalomba hozatalát követő spontán jelentések és a szakirodalmi adatok alapján készült. Mivel ezeket az eseteket ismeretlen méretű populációból, önkéntes alapon jelentették be, nem minden esetben lehetett a gyakoriságot megbízhatóan megállapítani, ezért ezeket „Nem ismert” kategóriába soroltuk.
** Ízérzés zavarai, beleértve az ízérzés elvesztését is, ami a kezelés felfüggesztése után általában néhány héten belül rendeződik. Néhány esetben beszámoltak az ízérzékelési zavar hosszabb ideig történő fennállásáról.
*** Testtömegcsökkenés az ízérzés zavarai miatt.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
a) Túladagolás tünetei
Néhány esetben túladagolásról (5g-ig terjedő) számoltak be, amely fejfájást, hányingert, fájdalmat a has felső régiójában és szédülést eredményezett.
b) Túladagolás kezelése
Először aktív szént kell alkalmazni a hatóanyag eliminálása érdekében. Amennyiben szükséges, tüneti kezelést kell alkalmazni. Nincs ismert specifikus antidotum.
Farmakológiai tulajdonságok - TERBINAFIN 250 MG
Farmakoterápiás csoport: bőrgyógyászati készítmények, gombásodás elleni szisztémás készítmények, ATC-kód: D01BA02
Hatásmechanizmus
A terbinafin erősen specifikus módon gátolja a gombák szterol‑bioszintézisét, már a korai fázisban. Ez az ergoszterol hiányához, a szkvalének intracelluláris felhalmozódásához és a gombasejtek pusztulásához vezet. A terbinafin a szkvalén‑epoxidázt gátolja a gomba sejtmembránjában. A szkvalén‑epoxidáz enzim nem kapcsolódik a citokrómP450‑rendszerhez.
Farmakodinámiás hatások
A terbinafin gombás fertőzés elleni, széles hatásspektrumú allilamin-származék, amely hatékony a bőr, a haj és a köröm dermatophytonjai által okozott fertőzésekben. A kezelésre érzékeny kórokozók: Trichophyton (pl. T. rubrum, T. mentagrophytes, T. verrucosum, T. tonsurans, T. violaceum), Microsporum (pl. M. canis), Epidermophyton floccosum, valamint a Candida (pl. Candida albicans) és a Malassezia nemzetség az élesztőgombák közül. A terbinafin alacsony koncentrációban is fungicid hatású a dermatophytonokkal, penészgombákkal és egyes dimorf gombákkal szemben. Sarjadzógombák elleni hatása – a fajtól függően – fungicid (Malassezia furfur [korábbi elnevezése: Pityrosporum orbiculare]) vagy fungisztatikus.
Orális adagolás esetén a gyógyszer a bőrben, a hajban és körmökben a fungicid hatáshoz szükséges koncentrációban halmozódik fel. A kezelés megszüntetése után ez még 15-20 napig jelen van.
A terbinafint a bőr és köröm Trichophyton (pl. T. rubrum, T. mentagrophytes, T.verrucosum, T. violaceum), Microsporum canis, illetve Epidermophyton floccossum okozta gombás fertőzéseinek kezelésére használják.
A terbinafin gyenge hatással bír a sarjadzógomba Candida fajokkal és a Malassezia nemzetséggel szemben.
Ellentétben a lokális terbinafin‑kezeléssel, a terbinafin tabletta nem hatásos a pityriasis (tinea) versicolor kezelésében.
A szkvalén-epoxidáz enzim nem kapcsolódik a citokrómP450‑rendszerhez.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Onychomycosis
A terbinafin-tabletta onychomycosis kezelésben mutatott hatásosságát azoknak a lábujjköröm- és/vagy kézujjköröm-fertőzésben szenvedő betegek válaszreakciója jellemzi, akik három, amerikai/kanadai placebokontrollos klinikai vizsgálatban vettek részt (SFD301, SF5 és SF1508).
Az első lábujjköröm‑vizsgálat eredményei, amelyeket a 48.héten értékeltek (12hetes kezelés, 36hetes követéssel a kezelés befejezése után) mikológiai gyógyulást mutattak a betegek 70%‑ánál, ami a meghatározás szerint az érintett bőrterületről vett natív minta mikroszkopikus vizsgálatának (KOH-teszt) negatív eredménye, plusz a negatív tenyésztési eredmény egyidejű fennállása. A betegek 59%‑ánál tapasztaltak hatásos kezelést (mikológiai gyógyulás plusz 0% körömérintettség vagy >5mm‑es új, egészséges köröm növekedése). A betegek 38%‑ánál igazoltak mikológiai gyógyulást plusz klinikai gyógyulást (0%‑os körömérintettség).
A második, dermatophyticus onychomycosisos lábujjköröm-vizsgálatban, amelyben nem dermatophyták is kitenyésztek, a dermatophyták ellenihez hasonló hatásosságot igazoltak. A jelenlévő dermatophyticus onychomycosisból kitenyészett nem dermatophyták patogén szerepe nem tisztázott. Ennek a társulásnak a klinikai jelentősége nem ismert.
A kézujjköröm‑vizsgálat eredményei, amelyeket a 24.héten értékeltek (6hetes kezelés, 18hetes követéssel a kezelés befejezése után) mikológiai gyógyulást mutattak a betegek 79%‑ánál, hatásos kezelést mutattak a betegek 75%‑ánál, és mikológiai gyógyulást plusz klinikai gyógyulást mutattak a betegek 59%‑ánál.
Az onychomycosis esetén a kezelés sikerességéig eltelt átlagos idő megközelítőleg 10hónap volt az első lábujjköröm‑vizsgálat, és 4hónap volt a kézujjköröm‑vizsgálat esetén. Az első lábujjköröm‑vizsgálatban a klinikai gyógyulás elérése után legalább 6hónappal és a terbinafin‑kezelés befejezése után legalább egy évvel értékelt betegek esetén a klinikai relapszusarány megközelítőleg 15% volt.
A bőr gombás fertőzései (tinea corporis, tinea cruris, tinea pedis) és a bőr Candida nemzetségbe tartozó (pl.Candida albicans) élesztőgombák okozta fertőzései, ahol a fertőzés lokalizációja, súlyossága vagy kiterjedése következtében aper oskezelést általában megfelelőnek tartják.
Tinea corporis, tinea cruris
Három kontrollos, kettős vak, randomizált, multicentrikus vizsgálat, az 5OR (4hetes vizsgálat), a 6‑7OR (4hetes vizsgálat) és a 11‑21OR (6hetes vizsgálat) értékelte a terbinafin-tabletta hatásosságát és biztonságosságát a tinea corporis és cruris kezelése esetén.
Két kettős vak, placebokontrollos vizsgálat (5OR, 6-7OR) értékelte a naponta kétszer 125mg terbinafin hatásosságát a tinea corporisszal/crurisszal diagnosztizált betegeknél. A vizsgálatokban összesen 46beteget randomizáltak terbinafinra és 49‑et placebóra. A csoportok közt nem volt jelentős különbség a demográfiai jellemzők és az anamnesis adatai tekintetében. A negatív mikológiai vizsgálatok és a klinikai tünetek csökkenésével igazolt hatásosságot a 4.héten és a kontrollvizsgálat alkalmával értékelték. A mikológiai vizsgálatokat direkt mikroszkópos módszerrel (a gombamicéliumok jelenlétének kimutatása natív mintákban) és a natív mintákból nyert tenyészeteken (a szaporodás kimutatása) végezték. A kezelés végén és a kontrollvizsgálatkor mindkét vizsgálatban minimális hatásosságot igazoltak a placebóval kezelt betegeknél a szájon át adott terbinafin hatásosságához képest. Az 5OR vizsgálat során naponta kétszer 125mg terbinafin mellett a mikológiai gyógyulás és a klinikai tünetek enyhülése a kezelés befejezésekor a betegek 73, illetve 54%-ánál, az utánkövetés során pedig a betegek 89, illetve 62%-ánál következett be, míg a placebocsoportnál ugyanezek az értékek minden esetben 0%-nak bizonyultak. Az 6-7OR vizsgálatban naponta kétszer 125mg terbinafin mellett a mikológiai gyógyulás és a klinikai tünetek enyhülése a kezelés befejezésekor a betegek 97, illetve 89%-ánál volt megfigyelhető, míg ugyanez a placebocsoport betegeinél 29%, illetve 12% volt. Az utánkövetés során naponta kétszer 125mg terbinafin mellett a mikológiai gyógyulás és a klinikai tünetek enyhülése a betegek 97, illetve 91%-ánál volt megfigyelhető, míg ugyanez a placebocsoport betegeinél 37%, illetve 21% volt.
A harmadik (11‑21OR) egy 6hetes, kettős vak, randomizált, multicentrikus vizsgálat volt, mely a naponta kétszer adott 125mg terbinafin hatásosságát és biztonságosságát hasonlította össze a naponta kétszer adott 250mg grizeofulvinéval. A hatásossági analízisbe mindkét csoportból 126 beteget vontak be. Ez a vizsgálat nagyarányú mikológiai gyógyulást mutatott a naponta kétszer 125mg terbinafinnal kezelt vizsgálati karon (a betegek 97%-ánál a kezelés befejezésekor, illetve 100%-ánál az utánkövetés során, míg a griseofulvinnal kezelt betegeknél ez az arány 90%, illetve 94% volt) és szignifikánsan jobb volt a jelek és tünetek enyhülése a terbinafinnal kezelt vizsgálati karon a kezelés végén (93%) és az utánkövetés során (94%) a másik vizsgált hatóanyaghoz képest (ahol ugyanezen értékek 86%, illetve 87% voltak).
Tinea pedis
Két kettős vak, kontrollos vizsgálat hasonlította össze a naponta kétszer adott 125mg terbinafint a placebóval (39‑40OR) és a naponta kétszer adott 250mg grizeofulvinnal (20OR) a tinea pedis kezelése során. Mindkét vizsgálatba olyan betegeket vontak be, akiknek krónikus, recurrens betegsége volt. A 39‑40OR vizsgálatban a terbinafint kapó betegek 65%‑ánál számoltak be mikológiai gyógyulásról a kontrollvizsgálatkor, míg a placebóval kezelt betegek egyike sem reagált a kezelésre. A 20OR vizsgálatban a terbinafinnal kezelt betegek körében a 6hetes kezelés utáni kontrollvizsgálatkor a betegek 88%‑ánál mutatkozott gyógyulás, összehasonlítva a grizeofulvinnal kezelt betegek 45%‑ánál észlelt gyógyulással. A további vizsgálat során, 10hónap után 94%‑os gyógyulási arányról számoltak be, szemben az ugyanebben a betegpopulációban grizeofulvin mellett észlelt 30%‑os gyógyulási aránnyal.
Felszívódás
Szájon át történő bevételt követően a terbinafin jól felszívódik (>70%). 250mg terbinafin 1,5órával a bevételt követően 1,3µg/ml maximális plazmaszintet eredményez. Dinamikus egyensúlyi állapotban (a 70%-os dinamikus egyensúlyi állapot megközelítőleg 28nap alatt érhető el) a csúcskoncentráció átlagosan 25%‑kal volt magasabb, mint az gyszeri adag után, és a plazma AUC-értéke pedig 2,3‑szeresére emelkedett. Az AUC emelkedéséből egy kb. 30órás hatékony felezési idővel lehet számolni. A terbinafin biológiai hasznosulását az étkezés csak mérsékelten befolyásolja, (kevesebb mint 20%‑kal emeli meg az AUC‑t). Dózismódosításra nincs szükség.
Eloszlás
A terbinafin erősen kötődik a plazmafehérjékhez (99%). Gyorsan átdiffundál a bőr dermis rétegén, és a lipofil karakterű stratum corneumban akkumulálódik. A terbinafin kiválasztódik a faggyúban, ami magas magas koncentrációt eredményez a hajtüszőkben, a hajban és a faggyúmirigyekben gazdag bőrterületekben. Továbbá, már a kezelés első heteiben bizonyítottan bejut a körömlemezbe is.
Biotranszformáció
A terbinafint a citokrómP450 enzimrendszer legalább hét izoenzime gyorsan és nagymértékben metabolizálja, melyek közül a legfontosabbak a CYP2C9, a CYP1A2, a CYP3A4, a CYP2C8 és a CYP2C19.
Elimináció
A biotranszformáció során keletkező metabolitok nem rendelkeznek gombaellenes hatással, és elsősorban a vizelettel választódnak ki. Többszöri adagok adása utáni, hosszú időszakot felölelő vérvételek trifázisos eliminációt és megközelítőleg 16,5napos terminális felezési időt jeleztek.
Biohasznosulás
A terbinafin-tabletták abszolút biohasznosulása a first-pass metabolizmus következtében körülbelül 50%.
Különleges betegcsoportok
Az életkor nem befolyásolta klinikailag releváns mértékben a terbinafin dinamikus egyensúlyi plazmakoncentrációját.
Vesekárosodásban (kreatinin‑clearance <50ml/perc), vagy előzetesen fennálló májbetegségben szenvedő betegekkel végzett egyadagos farmakokinetikai vizsgálatok szerint a terbinafin clearance-e kb. 50%-kal csökkenhet.
Gyógyszerészeti jellemzők - TERBINAFIN 250 MG
A típusú karboximetilkeményítő-nátrium,
hipromellóz,
vízmentes kolloid szilícium-dioxid,
burgonyakeményítő,
magnézium-sztearát.
Tablettatartály: A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
Buborékcsomagolás: A fénytől való védelem érdekében a buborékcsomagolást tartsa a dobozában.
Terbinafin HEXAL 250mg tabletta
8 db, 10 db, 14 db, 20 db, 28 db, 30 db, 42 db, 56 db, 98 db vagy 100 db tabletta Al//PVC buborékcsomagolásban vagy garanciazáras HDPE-tartályban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.