TULOSIN 0,4 MG RETARD KEMÉNY KAPSZULA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - TULOSIN 0,4 MG
Benignus prostata hyperplasiaval (BPH) kapcsolatos alsó húgyúti tünetek (LUTS: lower urinary tract symptoms) kezelése.
Adagolás
Naponta 1 kapszula.
Vesekárosodás
Károsodott vesefunkciójú betegeknél nem szükséges az adag módosítása.
Májkárosodás
Enyhe és közepes májelégtelenségben nem szükséges az adag módosítása (lásd még az „Ellenjavallatok”-at a 4.3 pontban).
Gyermekek és serdülők
Gyermekek körében a Tulosin nem rendelkezik releváns javallattal.
A tamszulozin biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok az 5.1 pontban találhatók.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra. A kapszulát minden nap reggeli, ill. az első étkezés után kell bevenni. Akapszulát egészben kell lenyelni, ülő vagy álló helyzetben. Nem szabad összeroppantani vagy szétrágni, mert ez befolyásolhatja az aktív hatóanyag elhúzódó kioldódását
– A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység, beleértve a gyógyszer-eredetű angio-oedemát.
– Orthostaticus hypotonia az anamnézisben.
– Súlyos májelégtelenség.
A többi α1-adrenoreceptor antagonistához hasonlóan a Tulosin kezelés kapcsán bizonyos esetekben vérnyomásesés fordulhat elő amely eredményeként nagyon ritkán syncope is kialakulhat. Az orthostaticus hypotonia első jeleire (szédülés, gyengeség) a beteget le kell ültetni vagy fektetni, amíg a tünetek megszűnnek.
A Tulosin kezelés megkezdése előtt a beteget meg kell vizsgálni, hogy kizárhatóak legyenek olyan egyéb betegségek, amelyek a BPH tüneteivel megegyező tüneteket okozhatnak. A kezelés előtt és a kezelés ideje alatt rendszeresen rektális digitális vizsgálatot, és szükség esetén prosztata specifikus antigén (PSA) meghatározást kell végezni.
A súlyosan beszűkült vesefunkciójú betegek esetében (kreatinin-clearance<10ml/perc) a kezelést nagy körültekintéssel kell végezni, mert ilyen betegeken nem végeztek vizsgálatokat.
Néhány, tamszulozin-hidrokloridot szedő - vagy korábban szedett - betegnél cataracta vagy glaucoma műtét közben Intraoperativ Floppy Iris szindrómát (IFIS, a szűk pupilla-tünet egy variánsa) figyeltek meg. Az IFIS a műtét közbeni és a műtét utáni szemészeti komplikációk kockázatát fokozhatja.
A tamszulozin-hidroklorid kezelés felfüggesztése cataracta vagy glaucoma műtét előtt 1-2 héttel általában véve hasznosnak bizonyulhat, de ennek előnyét még nem állapították meg. Azoknál a betegeknél is észleltek az IFIS-t, akiknél már hosszabb ideje felfüggesztették a műtét előtti tamszulozin kezelést.
Tamszulozin-hidroklorid kezelést nem ajánlott kezdeni azon betegeknél, akik cataracta vagy glaucoma műtétre vannak előjegyezve. A műtét előkészítése során a cataracta vagy glaucoma műtétet végző sebésznek és a szemészcsoportnak meg kell győződnie, hogy a cataracta vagy glaucoma műtétre előjegyzett beteget kezelik-e vagy kezelték-e tamszulozinnal, annak érdekében, hogy az IFIS műtét alatti kezeléséhez a megfelelő feltételeket biztosítsák.
A tamszulozin-hidroklorid erős CYP3A4 inhibítorokkal kombinációban nem alkalmazható gyengén metabolizáló CYP2D6-fenotípusú betegeknél.
A tamszulozin-hidroklorid közepesen erős (pl. eritromicin) és erős CYP3A4 inhibítorral kombinációban csak kellő óvatossággal alkalmazható (lásd 4.5 pont).
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Nem észleltek kölcsönhatást a tamszulozin-hidroklorid és atenolol, enalapril, vagy teofillin egyidejű alkalmazása során.
Az egyidejűleg adott cimetidin a tamszulozin plazmaszintjének emelkedését okozhatja, a furoszemid pedig annak csökkenését, de mivel a gyógyszerszintek a megfelelő tartományban maradnak, ezért nem szükséges módosítani az adagolást.
In vitro a diazepám, propranolol, triklórmetiazid, klórmadinon, amitriptilin, diklofenák, glibenklamid, szimvasztatin és warfarin adásakor a humán plazmában mért tamszulozin szabad frakciójának mennyisége nem változik meg. A tamszulozin sem változtatja meg a diazepám, propranolol, triklórmetiazid és klórmadinon szabad frakcióit.
A diklofenák és a warfarin azonban fokozhatja a tamszulozin eliminációját.
A tamszulozin-hidroklorid erős CYP3A4 inhibítorokkal együtt alkalmazva megnövekedett tamszulozin-hidroklorid expozíciót okozhat. A tamszulozin-hidroklorid AUC és Cmax értékének 2,8illetve 2,2 szeres emelkedését eredményezi a ketakonazollal (ismert erős CYP3A4 inhibítor) történő együtt alkalmazása. Mivel a gyenge CYP2D6 metabolizálók nehezen ismerhetők fel és a tamszulozin-hidroklorid expozíció szignifikáns emelkedése lehetséges, amikor tamszulozin-hidroklorid erős CYP3A4 inhibítorokkal együttadják gyenge CYP2D6 metabolizálóknak, a tamszulozin-hidroklorid nem adható együtt erős CYP3A4 inhibítorokkal gyengén metabolizáló CYP2D6-fenotípusú betegeknél. A tamszulozin-hidroklorid óvatosan adható erős és közepesen erős CYP3A4 inhibítorokkal együtt.
A tamszulozin-hidroklorid paroxetinnel, erős CYP2D6 inhibítor, történő együttadása a tamszulozin Cmax és AUC értékeinek 1,3 szoros illetve 1,6 szoros emelkedését eredményezi, de ez a növekedés klinikailag nem jelentős.
Egyéb α1-adrenoreceptor antagonistával, ill. anesztetikummal történő együttes alkalmazása hypotoniát okozhat.
A Tulosin nem alkalmazható nőbetegek kezelésére.
A tamszulozin rövid és hosszú távú vizsgálatai során ejakulációs zavarokat észleltek. Ejakulációs zavarokról, retrográd ejakulációról és ejakulációs rendellenességről számoltak be a törzskönyvezést követő fázisban.
A Tulosin 0,4mg retard kemény kapszulának a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásairól nem végeztek vizsgálatokat. A betegnek tudnia kell azonban, hogy az alkalmazást követően szédülés léphet fel.
| Szervrendszerenkénti csoportosítás a MedDRA rendszer szerint | Gyakori(≥1/100 -<1/10) | Nem gyakori (≥1/1000 - <1/100) | Ritka (≥1/10000 - <1/1000) | Nagyon ritka (<1/10000) | Nem ismert(a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | szédülés (1,3%) | fejfájás | syncope | ||
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | homályos látás*, látáskárosodás* | ||||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | palpitatio | ||||
| Érbetegségek és tünetek | orthostaticus hypotonia | ||||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | rhinitis | epistaxis* | |||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | obstipatio, diarrhoea, hányinger, hányás | szájszárazság* | |||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | bőrkiütés, pruritus, urticaria | angio-oedema | Stevens-Johnson szindróma | erythema multiforme*, exfoliatív dermatitis* | |
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | ejakulációs zavarok | priapismus | retrográd ejakuláció*, ejakuláció képtelenség* | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | gyengeség |
*Poszt-marketing megfigyelések
A tamszulozin-kezeléssel összefüggő Intraoperativ Floppy Iris szindrómaként (IFIS) ismert, szűk pupilla-tünetről számoltak be cataracta vagy glaucoma műtét közben a forgalmazást követően (lásd 4.4 pont).
A forgalomba hozatalt követően a nemzetközi terápiás tapasztalat során a következő nemkívánatos eseményekről számoltak be a tamszulozin használatával kapcsolatban: pitvarfibrilláció, arrhythmia, tachycardia és dyspnoe. Mivel a spontán nemkívánatos eseményeket a forgalomba hozatalt követő nemzetközi terápiás tapasztalat során jelentették, az események gyakorisága és a tamszulozin használat közti ok-okozati összefüggés megbízhatóan nem határozható meg.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Tünetek
A tamszulozin-hidroklorid túladagolás súlyos vérnyomáscsökkentő hatású lehet. Különböző szintű túladagolás esetében is súlyos vérnyomáscsökkentő hatást figyeltek meg. 12 mg tamszulozin-hidroklorid volt az a legmagasabb adag, amit egy beteg véletlenül kapott, ez fejfájást eredményezett, további kórházi ápolás nem volt szükséges.
Kezelés
Túladagoláskor fellépő akut hypotonia esetén cardiovascularis támogatást kell alkalmazni. A vérnyomás és a szívfrekvencia helyreállítható, ha a beteget lefektetik. Amennyiben ez nem elegendő, volumenpótlás és a beteg állapotától függően vasopressor terápia adható.
A vesefunkciót ellenőrizni kell, és általános módszerekkel megtámogatni. Mivel a tamszulozin nagyon erősen kötődik a plazmafehérjékhez, a dialízis-kezelés valószínűleg eredménytelen.
A felszívódás megakadályozására a beteget meg kell hánytatni. Nagy mennyiség bevételekor gyomormosást kell végezni, a betegnek aktív szenet és ozmotikus hashajtót (pl. nátrium-szulfátot) szükséges adni.
Farmakológiai tulajdonságok - TULOSIN 0,4 MG
Farmakoterápiás csoport: Urológiai készítmények; Benignus prostata hypertrophia gyógyszerei;
α-adrenoreceptor antagonisták.
ATC-kód: G04CA02
Hatásmechanizmus
Szelektív és kompetitív módon kötődik a posztszinaptikus α1-receptorokhoz, különösen az α1A- és az α1D-receptor altípushoz. Ezáltal gátolja a húgycső és a prosztata simaizmainak a feszülését.
Farmakodinámiás hatások
A tamszulozin fokozza a maximális vizeletáramlást azáltal, hogy megszünteti a húgycső és a prosztata simaizmainak feszüléséből adódó obstrukciót.
Javulást eredményez mind az irritatív, mind az obstruktív tünetek tekintetében, amelyek kialakulásában az alsó húgyutak simaizomzatának fokozott feszülése alapvető szerepet játszik.
Jelentősen késlelteti a sebészi beavatkozások és a katéterizáció szükségességének idejét.
Az α1-gátlók csökkenthetik a vérnyomást a perifériás ellenállás csökkentése révén.
A tamszulozinnal végzett vizsgálatok során klinikailag számottevő vérnyomásesést nem észleltek.
Tartós kezelés során is érvényesül a vizelettartásra és ürítésre gyakorolt hatása.
Gyermekek
Kettős vak, randomizált, placebo kontrollos, dózismegállapító vizsgálatot végeztek neuropathiás húgyhólyagban szenvedő gyermekeken. Összesen 161 (2 és 16 éves kor közötti) gyermeket randomizáltak és kezeltek a tamszulozin 3 dózisának (alacsony [0,001–0,002 mg/kg], közepes [0,002‑0,004 mg/kg] és magas [0,004–0,008 mg/kg]) egyikével vagy placebóval. Az elsődleges végpontot az LPP (detrusor leak point pressure) 40 H2Ocm érték alá csökkenése jelentette, amit azonos napon történő két mérés alapján határoztak meg. A másodlagos végpontok az alábbiak voltak: A detrusor LPP tényleges és százalékos változása a kiindulási értékhez képest, a hydronephrosis és a hydroureter mértékének csökkenése vagy stabilizációja, a katéterezésnél nyert vizelet mennyiségének változása, valamint a vizeletürítések száma a katéterezéseknél, amelyeket a katéterezési naplóban rögzítettek alapján állapítottak meg. A placebo csoport és a 3 tamszulozin csoport egyike között sem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget, sem az elsődleges, sem bármelyik másodlagos végpont esetében. Egyik dózisszint esetében sem figyeltek meg dózis-hatás összefüggést.
Felszívódás
A tamszulozin a belekből szívódik fel, biohasznosulása csaknem teljes.
A tamszulozin felszívódása csökken, ha étkezés közben veszik be.
Hasonló felszívódási körülmények biztosíthatók, ha a beteg mindig az azonos étkezés (pl. reggeli) után veszi be a gyógyszert.
Farmakokinetikája lineáris.
Egyszeri adag 0,4mg tamszulozin étkezés utáni per os bevitelét követően a maximális plazma-koncentráció kb. 6 óra múlva alakul ki. Ismételt adagolással az egyensúlyi állapot az 5. napon érhető el, amikor a Cmax kb. 2/3-dal nagyobb, mint az egyszeri adagolás után. Bár ezek a mérések idősebb betegekben történtek, hasonló adatok várhatók fiatal betegek esetében is.
A plazmaszintek interindividuális variabilitása kifejezett mind egyszeri, mind többszöri adagolás után is.
Eloszlás
Férfiakban a tamszulozinnak kb. 99%-a kötődik plazmafehérjéhez és az eloszlási térfogata kicsi (kb. 0,2l/kg).
Biotranszformáció
A tamszulozin metabolizációja lassú, ezért a first pass hatása nem számottevő. A tamszulozin legnagyobb része változatlan formában található a plazmában. A májban metabolizálódik. Patkányokban a tamszulozin alig okoz mikroszomális enzimindukciót.
In vitro vizsgálatok azt mutatják, hogy a metabolizációért a CYP3A4 és a CYP2D6 enzimek felelősek, a tamszulozin-hidroklorid metabolizmusában más CYP izoenzimek kevésbé játszanak szerepet. A CYP3A4 és a CYP2D6 metabolizáló enzimek gátlása a tamszulozin-hidroklorid megnövekedett expozíciójával járhat.(lásd 4.4 és 4.5 pont)
Egyik metabolitja sem aktívabb az anyavegyületnél.
Elimináció
A tamszulozin és metabolitjai főképp a vizelettel ürülnek ki, a hatóanyagnak kb. 9%-a ürül változatlan formában. Étkezés után alkalmazott egyszeri 0,4mg tamszulozin adag után és egyensúlyi állapotban mérve a plazmafelezési idő 10-13 óra között van.
Gyógyszerészeti jellemzők - TULOSIN 0,4 MG
Kapszula tartalma: poliszorbát, trietil-citrát, talkum, kalcium-sztearát, metakrilsav-etakrilát-kopolimer (1:1), mikrokristályos cellulóz
Kapszulahéj: kinolinsárga (E104), indigókármin (E132), titán-dioxid (E171), zselatin
10 db, ill. 30 db retard kemény kapszula PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.