XALATAN 0,05 MG/ML OLDATOS SZEMCSEPP
- latanoprost
- Var.
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
A készítmény / eszköz EÜ emelt jogosultsággal felírható
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - XALATAN 0,05 MG/ML
Nyílt zugú glaucomában és ocularis hypertensióban szenvedő betegeknél a megnövekedett szembelnyomás csökkentése felnőtteknél (beleértve az időseket).
Ocularis hypertensióban és glaucomában szenvedő gyermekeknél a megnövekedett szembelnyomás csökkentése.
Adagolás
Felnőttek (beleértve az időseket is):
A javasolt alkalmazás naponta 1‑szer 1csepp a beteg szem(ek)be. Optimális hatás a Xalatan esti alkalmazásával érhető el.
A Xalatan adagolása napi egy alkalomnál ne legyen gyakoribb, mert kimutatták, hogy a gyakoribb alkalmazás rontja a készítmény szembelnyomást csökkentő hatását.
Ha egy dózis kimarad, a kezelést a soron következő, szokásos dózissal kell folytatni.
Mint egyéb szemcseppeknél, a lehetséges szisztémás abszorpció csökkentése érdekében javasolt a mediális szemzugban a könnyvezeték egy percen át tartó kompressziója. Ezt minden csepp becseppentését követően azonnal el kell végezni.
A szemcsepp becseppentése előtt a kontaktlencséket el kell távolítani a szem(ek)ből és csak 15perc elteltével szabad visszahelyezni.
Több mint egy lokális szemészeti készítmény alkalmazása esetén a készítmények egymást követő alkalmazása között legalább 5perc várakozási idő szükséges.
Gyermekek és serdülők:
A Xalatan oldatos szemcsepp gyermekgyógyászati betegeknél a felnőttekre vonatkozó adagolás szerint alkalmazható. Koraszülött csecsemőkre (36hét gesztációs kor alatt) vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Az 1évnél fiatalabb korcsoportra vonatkozó adatok száma korlátozott (lásd 5.1pont).
A készítmény hatóanyagával, vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Iris-pigmentáció változásai
A Xalatan az irisben található barna pigmentek mennyiségének növelésével fokozatosan megváltoztathatja a szem színét. A kezelés megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell a szem maradandó elszíneződésének lehetőségéről. Az uni-laterális kezelés állandósult heterochromiát eredményezhet.
A szemszín megváltozását leginkább kevert színű irisszel rendelkező, azaz a kékesbarna, szürkésbarna, sárgásbarna és zöldesbarna szemszínű betegeknél figyelték meg. A latanoproszttal végzett vizsgálatokban a változás általában a kezelés első 8 hónapjában következett be, ritkán a második vagy harmadik évben, de a negyedik év után már nem tapasztalható. Az iris pigmentáció progresszivitási mutatója az idővel csökken és öt évig stabil. A fokozott pigmentáció hatását öt éven túl nem tanulmányozták. Egy nyílt, ötéves, latanoproszttal végzett gyógyszerbiztonságossági vizsgálatban a betegek 33%-ánál jelentkezett iris pigmentáció (lásd 4.8 pont). Az iris színének változása az esetek többségében enyhe és gyakran klinikailag nem figyelhető meg. Kevert színű irisszel rendelkező betegeknél az incidencia 7-85% között változott, a sárgásbarna iris esetén volt a legmagasabb. A homogén kék szemű betegeknél színváltozást nem figyeltek meg és homogén szürke, zöld vagy barna szemű betegnél színváltozást csak ritkán figyeltek meg.
Egy hosszú távú megfigyeléses gyermekgyógyászati vizsgálatban, amelyben a szem hiperpigmentációjának változásait vizsgálták pediátriai glaucomában szenvedő betegeknél, az iris színének enyhén nagyobb fokú sötétedését és lokalizált iris-pigmentációt figyeltek meg azoknál a betegeknél, akik latanoproszt-expozícióban részesültek, mint akik nem (lásd 5.1 pont).
A színváltozást az iris stromalis melanocytáiban a megnövekedett melanintartalom és nem a melanocyták számának a növekedése okozza. Tipikus, hogy az érintett szemekben a barna pigmentáció a pupillától kiindulva koncentrikusan kifelé terjed, de az egész iris vagy annak egy része barnább lehet. A kezelés abbahagyásával az iris barna pigmentjeiben további növekedést nem figyeltek meg. Klinikai vizsgálatokban eddig az iris elszíneződése nem társult semmilyen szimptómával vagy patológiás elváltozással.
A kezelés nincs hatással az irisen már meglévő naevusokra vagy egyéb foltokra. Klinikai vizsgálatokban sem a trabecularis hálózatban, sem az elülső csarnok egyéb részén nem figyeltek meg pigment-felhalmozódást. Öt éves klinikai tapasztalat igazolja, hogy a megnövekedett irispigmentáció semmilyen további klinikai következménnyel nem jár és irispigmentáció jelentkezésekor a Xalatan-kezelés folytatható. Ennek ellenére a betegeket rendszeresen ellenőrizni kell, és ha ezt a klinikai állapot indokolja, a Xalatan-kezelés felfüggeszthető.
Korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre a Xalatanra vonatkozóan krónikus zárt zugú glaucomában, pseudophakiás betegek nyílt zugú glaucomájában és pigmentált glaucomában. Gyulladásos és neovascularis glaucomában vagy gyulladásos szembetegségekben nincs tapasztalat a Xalatannal kapcsolatban. A Xalatannak nincs, vagy csak minimális hatása van a pupillára, de nincs tapasztalat akut zárt zugú glaucomában. Ezért további tapasztalatok megszerzéséig ezekben az állapotokban a Xalatan óvatos használata ajánlott.
Korlátozott számú klinikai adat áll rendelkezésre a cataracta műtét perioperatív periódusában alkalmazott Xalatanra vonatkozóan. Ezeknél a betegeknél a Xalatant óvatosan kell alkalmazni.
A Xalatant óvatosan kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében keratitis herpetica szerepel. Alkalmazását kerülni kell aktív herpes simplex keratitis eseteiben és azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében recurrens keratitis herpetica szerepel, különösen, ha az prosztaglandin analógok alkalmazása mellett jelentkezett.
Macula oedema eseteit jelentették (lásd 4.8 pont) főként aphakiás betegeknél, felszakadt hátsó lencsetokú vagy elülsőcsarnok lencsével rendelkező pseudophakiás betegeknél, vagy olyan betegeknél, akiknél fennállnak a cystoid macula oedema ismert rizikófaktorai (mint diabeteses retinopathia és a retina vénájának elzáródása). A Xalatant óvatosan kell alkalmazni aphakiás betegeknél, felszakadt hátsó lencsetokú vagy elülsőcsarnok lencsével rendelkező pseudophakiás betegeknél vagy olyan betegeknél, akiknél fennállnak a cystoid macula oedema ismert rizikófaktorai.
Iritis / uveitis kialakulására prediszponált betegeknél a Xalatan csak kellő óvatossággal alkalmazható.
Asthmában szenvedő betegekre vonatkozóan korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre, de a forgalomba hozatalt követően néhány esetben az asthma exacerbációját és/vagy nehézlégzést jelentettek. Ezért elegendő tapasztalat megszerzéséig az asthmás betegek kellő körültekintéssel kezelendők (lásd 4.8 pont).
Periorbitális bőrelszíneződést figyeltek meg, az esetek nagy részét japán betegeknél jelentették.
Az eddigi tapasztalatok szerint a periorbitális bőrelszíneződés nem maradandó, és néhány esetben a Xalatan-kezelés folytatása mellett megszűnt.
A latanoproszt fokozatosan megváltoztathatja a szempillákat és a pehelyszőröket a kezelt szemben és a szemkörnyéki területeken. A változások közé tartoznak a megnövekedett hosszúság, vastagság, pigmentáció, a szempillák vagy pehelyszőrök számbeli szaporodása és a szempillák nem megfelelő irányú növekedése. A szempillák elváltozásai a kezelés felfüggesztésével reverzibilisek.
Benzalkónium-klorid
A készítmény benzalkónium-kloridot tartalmaz, amit szemészeti készítményekben széles körben alkalmaznak konzerválószerként. A kevés rendelkezésre álló adat alapján nem különbözik a mellékhatás-profil a gyermekek és serdülők esetében a felnőttekhez képest. Azonban a gyermekek és serdülők szeme általában erőteljesebben reagál egy adott ingerre, mint a felnőtteké. Az irritáció kialakulása befolyásolhatja az adherenciát a gyermekek és serdülők esetében a kezelés során.
A benzalkónium-klorid a jelentések alapján szemirritációt, valamint a szemszárazságra utaló tüneteket okoz, és hatással lehet a könnyfilmre és a szaruhártya felszínére is. Szemszárazságban szenvedő betegeknél, és azoknál, akiknél a szaruhártya sérülhet, alkalmazása körültekintést igényel.
Hosszan tartó alkalmazás esetén a betegek állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
Kontaktlencse használata
A kontaktlencse abszorbeálhatja a benzalkónium-kloridot. A kontaktlencséket a Xalatan alkalmazása előtt ki kell venni és csak 15perc múlva lehet visszahelyezni (lásd 4.2 pont).
Gyermekek
Az 1évnél fiatalabb korcsoportra vonatkozó hatékonysági és biztonságossági adatok száma nagyon korlátozott (lásd 5.1pont). Koraszülött csecsemőkre (36hetes gesztációs kor alatt) vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
0‑3éves korú gyermekeknél, akik főleg PCG-ben (primer congenitalis glaucoma) szenvednek, a műtét (pl. trabeculotomia/goniotomia) marad az elsővonalbeli kezelés.
Gyógyszerinterakcióra vonatkozó definitív adatok nem állnak rendelkezésre.
Az intraocularis nyomás paradox fokozódásáról számoltak be két prosztaglandin‑analóg egyidejű szemészeti alkalmazásakor, ezért két vagy több prosztaglandin tartalmú készítmény, prosztaglandin‑analóg vagy prosztaglandin származék egyidejű alkalmazása nem javasolt.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőtteknél végeztek.
Termékenység
Állatkísérletekben kimutatták, hogy a latanoprosztnak nincs hatása a férfi vagy női termékenységre (lásd 5.3pont).
Terhesség
A készítmény biztonságos alkalmazását humán terhességben nem igazolták. A terhességre, a magzatra vagy az újszülöttre gyakorolt káros farmakológiai hatások veszélye miatt a Xalatan a terhesség ideje alatt nem alkalmazható, kivéve, ha ez egyértelműen indokolt.
Szoptatás
A latanoproszt és metabolitjai az anyatejjel kiválasztódhatnak, ezért a készítmény alkalmazása alatt a szoptatás nem javasolt.
A Xalatan kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Hasonlóan más szemészeti készítményekhez, becseppentés után átmeneti homályos látást okozhat. Amíg ez el nem múlik, a betegek ne vezessenek gépjárművet, ne kezeljenek gépeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
A legtöbb nemkívánatos hatás a szemmel kapcsolatos. Egy nyílt, öt éves, latanoproszttal végzett gyógyszerbiztonságossági vizsgálatban a betegek 33%-ánál jelentkezett iris pigmentáció (lásd 4.4pont). Az egyéb szemészeti nemkívánatos hatások általában átmenetiek és az alkalmazás idején lépnek fel.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
| Szervrendszeri kategória | Nagyon gyakori ≥1/10 | Gyakori ≥1/100- <1/10 | Nem gyakori ≥1/1000- <1/100 | Ritka ≥1/10000- <1/1000 | Nagyon ritka<1/10000 |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Keratitis herpetica*§ | ||||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Fejfájás*; szédülés* | ||||
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | Iris hiperpigmentáció; enyhe vagy mérsékelt kötőhártya-vérbőség; szemirritáció (égő, viszkető, szúró érzés a szemben és idegentest érzés); a szempilla és a szemhéj pehelyszőr elváltozása (a szempillák meghosszabbodása, vastagodása, elszíneződése és számuk megnövekedése) | Többnyire tünetmentes keratitis punctata; blepharitis; szemfájdalom; fotofóbia; conjunctivitis* | Szemhéj-oedema; száraz szem; keratitis*; homályos látás; macula oedema beleértve a cystoid macula oedemát*; uveitis* | Iritis*; cornea oedema*; cornea eróziók; periorbitális oedema; trichiasis*; distichiasis; iris cysta*§; lokalizált bőrreakció a szemhéjakon; a szemhéjak palpebralis bőrének sötétedése; a bulbáris conjunctiva pseudopemphigoid betegsége*§ | Periorbitális és szemhéj elváltozások, a szemhéj sulcus mélyülését eredményez-ve |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | Angina, palpitáció* | Instabil angina | |||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Asthma*; dyspnoe* | Asthma exacerbációja | |||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Hányinger*, hányás* | ||||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Kiütés | Pruritus | |||
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | Myalgia*, arthralgia* | ||||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Mellkasi fájdalom* |
*A forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatás
§Mellékhatás gyakorisága a 3-as szabály alkalmazásával megállapítva („The Rule of 3”)
Nagyon ritkán szaruhártya-meszesedést észleltek foszfát tartalmú szemcseppek használatakor jelentősen károsodott szaruhártya esetén.
Gyermekek és serdülők
93 (25 és 68) pediátriai beteg részvételével végzett két rövidtávú klinikai vizsgálatban (≤12hét) a biztonságossági profil hasonló volt a felnőtteknél megfigyelthez és nem jelentettek új nem kívánatos hatást. A rövid távú biztonságossági profil a különböző gyermekgyógyászati alcsoportokban is hasonló volt (lásd 5.1 pont). A felnőttekhez képest a gyermekpopulációban gyakrabban figyelték meg a következő nem kívánatos hatásokat: nasopharyngitis és pyrexia.
Egy 115 beteg részvételével végzett, hosszú távú megfigyeléses gyermekgyógyászati vizsgálatban a biztonságossági profil hasonló volt a korábbi gyermekgyógyászati vizsgálatokban megfigyelthez, és nem jelentettek új nemkívánatos eseményt (lásd 5.1 pont).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Tünetek
Eltekintve bizonyos szem-irritációktól és a conjunctiva hyperaemiájától, a Xalatan túladagolásnak nem ismert egyéb, szemet érintő mellékhatása.
Kezelés
A Xalatan oldatos szemcsepp véletlen lenyelésekor a következő információk hasznosak lehetnek:
egy cseppentős tartály 125mikrogramm latanoprosztot tartalmaz. Több mint 90%-a májon át „first pass” mechanizmus révén metabolizálódik. Egészséges önkéntesben 3mikrogramm/ttkg intravénás infúzióban adva nem váltott ki tüneteket, de 5,5-10mikrogramm/ttkg dózisban hányingert, hasi fájdalmat, szédülést, fáradtságot, kimelegedést, izzadást okozott. Majmoknál a latanoproszt intravénás infúziójának 500mikrogramm/ttkg dózisig nincs jelentős hatása a cardiovascularis rendszerre.
A latanoproszt intravénás beadása majmoknál átmeneti bronchus szűkületet váltott ki. Ugyanakkor a latanoproszt a szemben lokálisan, a Xalatan klinikai dózisához képest hétszeres dózisban alkalmazva közepesen súlyos bronchialis asthmában szenvedő betegeknél nem okozott bronchoconstrictiót.
Xalatan túladagolás esetén tüneti kezelést kell alkalmazni.
Farmakológiai tulajdonságok - XALATAN 0,05 MG/ML
Farmakoterápiás csoport: glaucoma elleni készítmények és pupillaszűkítők ATC-kód: S01E E01
A hatóanyag a latanoproszt, egy prosztaglandin F2α analóg, szelektív prosztanoid FP receptor agonista, mely a csarnokvíz uveoscleralis elfolyásának növelésével csökkenti a szem belnyomását. A szembelnyomás csökkenése emberben körülbelül az alkalmazást követő 3. és 4. óra között kezdődik. A készítmény maximális hatását a 8. óra és a 12. óra között éri el. A nyomáscsökkenés 24 órán át megtartott.
Állatokon és embereken végzett vizsgálatok szerint a hatás fő mechanizmusa a megnövekedett uveoscleralis elfolyás. Ezen kívül más elfolyást növelő lehetőségről is beszámoltak humán vonatkozásban (a trabecularis elfolyás ellenállásának csökkentése).
Pivotális vizsgálatok bizonyították a Xalatan hatásosságát monoterápiában. Kombinációban történő alkalmazásra vonatkozóan is végeztek vizsgálatokat. Ide tartoznak azok a vizsgálatok, melyek szerint a latanoproszt hatásos béta adrenerg receptor antagonistákkal (timolol) kombinációban alkalmazva. Rövid távú (1-2 hétig tartó) vizsgálatok szerint a latanoproszt hatása adrenerg agonistákkal (dipivalil epinefrin), per os alkalmazott karboanhidráz gátlókkal (acetazolamid) kombinációban alkalmazva addítív és kolinerg agonistákkal (pilokarpin) legalább részben additív.
Klinikai vizsgálatok szerint a latanoprosztnak nincs szignifikáns hatása a csarnokvíz termelődésére. A latanoprosztnak nincs hatása a vér-csarnokvíz barrierre.
Majmokon végzett kísérletek azt bizonyították, hogy a latanoproszt klinikumban használt adagjának nincs, vagy elhanyagolható hatása van az intraocularis vérkeringésre. Bár helyi kezelés alatt enyhe vagy mérsékelt kötőhártya- vagy episcleralis hyperaemia előfordulhat.
Extracapsularis lencseextrakción átesett majom szemét folyamatosan latanoproszttal kezelték és a fluoreszcein-angiográfiás vizsgálat szerint nem volt hatása a retina ereire.
Rövid ideig tartó kezelés alatt a latanoproszt nem indukált fluoreszcein szivárgást a pseudophakiás emberi szem hátsó szegmentumában.
A latanoproszt klinikai dózisokban alkalmazva nem mutatott szignifikáns farmakológiai hatást a cardiovascularis és légzőrendszerre.
A United Kingdom Glaucoma Treatment Study (UKGTS) néven közzétett randomizált, háromszorosan maszkolt, placebokontrollos vizsgálat, a latanoproszt (50 mikrogramm/ml) szemcseppek hatékonyságát vizsgálta a látótér megőrzésében 516 újonnan diagnosztizált enyhe vagy közepesen súlyos nyitott zugú glaukómában (OAG) szenvedő betegnél. A placebocsoportban 59betegnél (25,6%; 95%-os CI 20,1-31,8) glaukómával összeegyeztethető látótérromlás következett be, míg a latanoproszt csoportban 35 betegnél (15,2%; 95%-os CI 10,8-20,4) (p=0,006), amihez a kiindulási értékhez képest 3,8 Hgmm-es intraocularis nyomáscsökkenés (IOP – intraocular pressure) társult a latanoproszt csoportban és 0,9 Hgmm a placebocsoportban (az utolsó megfigyelést követő korrekció után). Az első romlásig eltelt idő szignifikánsan hosszabb volt a latanoproszt csoportban, mint a placebocsoportban (korrigált HR 0,44, 95%-os CI 0,28-0,69; p=0,0003). Annak ellenére, hogy vizsgálat az elsődleges idő-esemény végponton végzett időközi elemzés alapján korai szakaszban lezárult, és további limitációk adódhatnak a nagyszámú betegkövetési veszteségből, a vizsgálat kimutatta, hogy a latanoproszt alkalmazásával csökkentett IOP késleltette a látótér romlását néhány enyhe vagy közepesen súlyos nyitott zugú glaukómában szenvedő betegnél.
Gyermekek és serdülők
18éves kornál fiatalabb gyermekgyógyászati betegeknél a latanoproszt hatékonyságát egy 12hetes, kettős-vak, 107ocularis hypertensióban és pediátriai glaucomában szenvedő beteg részvételével végzett, a latanoprosztot timolollal összehasonlító klinikai vizsgálatban vizsgálták. Az újszülöttek gesztációs korának legalább 36hétnek kellett lennie. A betegek naponta egyszer 0,005%-os latanoprosztot vagy naponta kétszer 0,5%-os (illetve a 3éves kornál fiatalabb betegek 0,25%-os) timololt kaptak. Az elsődleges hatékonysági végpont a kezelés kezdete és a vizsgálat 12. hete közötti átlagos IOP csökkenés volt. Az átlagos IOP csökkenés hasonló volt a latanoproszttal, illetve timolollal kezelt csoportban. A 12.héten a latanoproszttal kezelt csoportban az átlagos IOP csökkenés minden kezelt korcsoportban (0‑3év, 3‑12év és 12‑18éves korú) hasonló volt a timolollal kezelt csoportban mérthez.
Azonban, a latanoprosztra vonatkozó hatékonysági adatok a 0‑3éves korcsoportban 13beteg adatain alapulnak, és a gyermekgyógyászati klinikai vizsgálatban a 0‑1éves korosztályt képviselő 4betegnél releváns hatékonyság nem volt kimutatható. Koraszülött (36hét alatti gesztációs korú) csecsemőkre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
A primer congenitális/infantilis glaucomában (PCG) szenvedő betegek alcsoportjában mért IOP csökkenés hasonló volt a latanoproszttal, illetve timolollal kezelt csoportban. A nemPCG (juvenilis nyílt zugú glaucoma, aphakiás glaucoma) alcsoport hasonló eredményeket mutatott, mint a PCG alcsoport.
Az IOP-re gyakorolt hatás a kezelés első hete után (lásd a grafikont) megmutatkozott és a vizsgálat 12hetes időtartama alatt a felnőttekhez hasonlóan megtartott volt.
| Táblázat: IOP csökkenés (Hgmm) a 12. héten aktív kezelési csoportonként és a kezelés kezdetén felállított diagnózisokra vonatkoztatva | |||||
| LatanoprosztN=53 | TimololN=54 | ||||
| Kezelés kezdetén mért átlag (SH) | 27,3 (0,75) | 27,8 (0,84) | |||
| A kezelés kezdetén mért átlaghoz képest változás a 12. héten†(SH) | -7,18 (0,81) | -5,72 (0,81) | |||
| p-érték a timolollal szemben | 0,2056 | ||||
| PCGN=28 | Nem-PCGN=25 | PCGN=26 | Nem-PCGN=28 | ||
| Kezelés kezdetén mért átlag (SH) | 26,5 (0,72) | 28,2 (1,37) | 26,3 (0,95) | 29,1 (1,33) | |
| A kezelés kezdetén mért átlaghoz képest változás a 12. héten†(SH) | -5,90 (0,98) | -8,66 (1,25) | -5,34 (1,02) | -6,02 (1,18) | |
| p-érték a timolollal szemben | 0,6957 | 0,1317 | |||
SH: standard hiba
† Kovariancia analízis (ANCOVA) modellen alapuló korrigált becslés.
Két nem beavatkozással járó (non-interventional – NI), hosszú távú, engedélyezés utáni gyógyszerbiztonságossági vizsgálatot terveztek meg a szem hiperpigmentációs változásai indicenciasűrűségének megállapítására egy 10 évet felölelő utánkövetési időszak alatt, a glaucomában és emelkedett IOP-ben szenvedő gyermekgyógyászati betegek körében végzett vizsgálat 3 éves időszaka, illetve a 7 éves kiterjesztési utánkövető vizsgálat alatt gyűjtött adatok összevonásával. Az alapvizsgálatból összesen 115 beteget vezettek át és vontak be a teljes elemzésbe (Full Analysis Set – FAS). A vizsgálatra alkalmas, 18 évnél fiatalabb betegeket három csoportra osztották: 76 beteg került a latanoproszt-csoportba (folyamatos latanoproszt-kezelést kapott ≥ 1 hónapon keresztül); 1 beteg a nem latanoproszt prosztaglandinanalógok (PGA) csoportjába (folyamatos kezelést kapott nemlatanoproszt PGA-val ≥ 1 hónapon keresztül); és 38 beteg a PGA-expozíció nélküli csoportba (nem kapott folyamatos kezelést semmilyen PGA-val ≥ 1 hónapon keresztül). A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a szem hiperpigmentációs változásai csak kis számú betegnél voltak megfigyelhetők mindkét kezelt csoportban, és gyakrabban fordultak elő a latanoproszt-expozíciós csoportban, mint a PGA-expozíció nélküli csoportban. A szempilla hiperpigmentációjának aránya 4,5% volt a latanoproszt-expozíciós csoportban, szemben a PGA-expozíció nélküli csoport 0%-ával; és az iris-hiperpigmentáció aránya 6,0% volt a 3,0%-kal szemben. A szem hiperpigmentációs változásainak incidenciasűrűsége (100 betegévenként) alacsony volt és hasonló volt mindkét kezelési csoportban: a szempilla-meghosszabbodásé 2,53, illetve 3,35; az iris-hiperpigmentációé 0,92, illetve 0,42; és a szempilla-hiperpigmentációé 0,69, illetve 0.
A vizsgálati kezeléssel kapcsolatban nem figyeltek meg semmilyen súlyos mellékhatást (serious adverse events – SAE). A kezeléssel összefüggésben felmerülő mellékhatások (treatment emergent adverse events – TEAE) többségét a Szembetegségek és szemészeti tünetek szervrendszeri kategóriában jelentették, többnyire enyhék voltak és gyakrabban jelentették a latanoproszt-expozíciós csoportban, mint a PGA-expozíció nélküli csoportban. A jelenlegi biztonságossági profilhoz képest nem találtak klinikailag jelentős biztonságossági aggályokat vagy új biztonságossági aggályokat, sem a mellékhatások eltérő előfordulási gyakoriságát. Összességében a vizsgálatban megfigyelt biztonságossági végpontok gyakorisága hasonló volt a korábbi gyermekgyógyászati vizsgálatokban jelentett mellékhatás-gyakoriságokhoz.
Felszívódás
A latanoproszt egy inaktív izopropil-észter prodrug, mely hidrolízist követően latanoprosztsavvá alakulva válik biológiailag aktívvá.
A prodrug a corneán jól abszorbeálódik a corneán való átjutás során hidrolizálódik és ezáltal már aktiválódott állapotban kerül a csarnokvízbe.
Eloszlás
Emberben végzett vizsgálatok szerint helyi alkalmazást követően csúcskoncentrációját a csarnokvízben körülbelül 2 óra múlva éri el.
Majmoknál helyi alkalmazást követően a latanoproszt főként az elülső szegmensben, a kötőhártyában és a szemhéjakban oszlik meg. A gyógyszer csak kis mennyiségben éri el a hátsó szegmentet.
BiotranszformációA latanoprosztsav a szemben gyakorlatilag nem metabolizálódik. A metabolizmus fő helye a máj. Felezési ideje az emberi plazmában 17 perc. Fő metabolitjai az 1,2-dinor, ill. 1,2,3,4-tetranor metabolitok, melyek állatkísérletekben nem, vagy nagyon csekély biológiai aktivitást mutattak és főként a vizelettel választódnak ki.
EliminációA latanoprosztsav eliminációja a humán plazmából gyors (t½= 17 perc) intravénás és helyi alkalmazást követően. A szisztémás clearance 7ml/perc/kg. A latanoproszt elsődlegesen a vizelettel (>80%) és 15%-a a széklettel választódik ki.
Gyermekek és serdülők
A latanoprosztsav plazmakoncentrációinak meghatározására egy nyílt farmakokinetikai vizsgálatot végeztek ocularis hypertensióban és glaucomában szenvedő 22felnőtt és 25gyermekgyógyászati beteg (újszülött korútól 18éves korig) részvételével. Minden korcsoportban mindkét szemet naponta egy csepp 0,005% latanoproszttal kezelték legalább 2 héten át.
A latanoprosztsav szisztémás expozíciója a felnőtteknél mérthez képest körülbelül 2-szer magasabb volt a 3‑12éves korú, és 6‑szor magasabb a 3évnél fiatalabb gyermekeknél, de a szisztémás mellékhatások széles biztonságossági sávja megtartott volt (lásd 4.9pont). A plazma csúcskoncentráció eléréséig eltelt median idő 5perc volt a dózist követően minden korcsoportban. A median plazma eliminációs féléletidő rövid (<20perc), gyermekgyógyászati és felnőtt betegeknél hasonló volt és steady state állapotban nem eredményezett latanoprosztsav akkumulációt a szisztémás keringésben.
Gyógyszerészeti jellemzők - XALATAN 0,05 MG/ML
benzalkónium-klorid 50%
nátrium-klorid
nátrium-dihidrogén-foszfát-monohidrát (E339i)
vízmentes dinátrium-hidrogén-foszfát (E339ii)
injekcióhoz való víz
In vitro vizsgálatok szerint a Xalatant tiomerzál tartalmú szemcseppekkel elegyítve precipitáció következik be. Ezért ilyen gyógyszerek alkalmazásakor, a szemcseppek legalább 5perces várakozási idő elteltével alkalmazandók.
Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.
A fénytől való védelem érdekében a tartályt tartsa a dobozában.
A gyógyszer első felbontás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.
2,5 ml oldat csavaros HDPE kupakkal lezárt és garanciazárást biztosító műanyag kupakkal ellátott LDPE cseppentős tartályba töltve. A tartály LDPE vagy MDPE cseppentő feltétben végződik
.
1 (5 ml-es) cseppentős tartály dobozonként, a 2,5 ml oldat kb. 80 cseppnek felel meg.
Cseppentő, csavaros tető és polietilén védőkupak biztosítja a tartály felnyitásáig az oldat sterilitását.
Használat előtt a védőkupak eltávolítandó.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (keresztjelzés nélkül)
Osztályozás:II./1 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J).
Webes hivatkozások
Csomagolás és ár
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz EÜ emelt jogosultsággal felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz EÜ emelt jogosultsággal felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz EÜ emelt jogosultsággal felírható