ZOPICLONE GRINDEKS 5 MG FILMTABLETTA

A zopiklon az insomnia rövid távú kezelésére javallott felnőtteknél.

A benzodiazepinek és benzodiazepin-szerű készítmények alkalmazása csak akkor indokolt, ha az állapot súlyos, az életminőséget rontja, vagy a beteget túlzott mértékben megterheli.

Adagolás

Felnőttek

A kezelés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie. A gyógyszert a legkisebb hatásos dózisban kell alkalmazni.

A szokásos kezdő dózis 5mg zopiklon egyszeri dózisban, közvetlenül lefekvés előtt bevéve, és ugyanazon az éjszakán nem szabad újabb dózist bevenni. Azoknál a betegeknél, akiknél ez a dózis nem elegendő, a dózis 7,5mg-ra emelhető.

A napi dózis nem haladhatja meg 7,5mg-ot.

A kezelés időtartama

A kezelés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie (néhány nap–2hét), és a fokozatos megvonási időszakot beleszámítva sem haladja meg a 4hetet. Egyes esetekben szükség lehet a maximális kezelési időtartam meghosszabbítására, ilyen esetekben azonban a beteg állapotát újra kell értékelni, mivel a függőség és az abúzus kockázata az alkalmazott dózis nagyságával és a kezelés időtartamával nő (lásd még 4.4pont).

Különleges betegcsoportok

Idősek

Időseknél a szokásos kezdő dózis 3,75mg zopiklon, amely később 5mg-ra, és szükség esetén 7,5mg‑ra emelhető.

Vesekárosodás

Habár vesekárosodásban szenvedő betegeknél a zopiklon vagy metabolitjainak kumulálódását nem tapasztalták, vesekárosodásban szenvedő betegeknél a javasolt kezdő dózis 3,75mg zopiklon.

Májkárosodás vagy krónikus légzésielégtelenség

A javasolt kezdő dózis 3,75mg zopiklon, amely később 5mg-ra, és szükség esetén 7,5mg‑ra emelhető.

Gyermekek és serdülők

A zopiklon 18évesnél fiatalabb gyermekeknél és serdülőknél nem alkalmazható. A zopiklon biztonságosságát és hatásosságát ebben a korcsoportban nem igazolták.

Az alkalmazás módja

• Szájon át történő alkalmazásra.

• A filmtablettát közvetlenül az esti lefekvés előtt kell bevenni.

• A filmtablettát függőleges testhelyzetben kell bevenni, mivel fekvő testhelyzetben történő bevétel esetén a filmtabletta felszívódása hosszabb időt vehet igénybe.

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;

• súlyos fokú májkárosodás;

• alvási apnoe szindróma;

• myasthenia gravis;

• súlyos légzési elégtelenség;

• alvás közbeni összetett tevékenységvégzés korábbi előfordulása a zopiklon alkalmazását követően (lásd 4.4pont).

A zopiklon-kezelés megkezdése előtt az insomnia bármilyen kiváltó okát megfelelően kezelni kell.

A Zopiclone Grindeks csak elővigyázatossággal alkalmazandó olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében alkohollal vagy kábítószerrel, illetve gyógyszerrel való visszaélés szerepel.

A kezelés alatt az alkoholfogyasztás kerülendő.

Függőség

A szedatívumok vagy hipnotikumok, mint például a zopiklon alkalmazása fizikális vagy pszichés gyógyszerfüggőség, valamint gyógyszerabúzus kialakulásához vezethet.

A függőség vagy abúzus kialakulásának kockázata az alkalmazott dózis nagyságával és a kezelés időtartamával nő. Továbbá, a függőség vagy abúzus kialakulásának kockázata nagyobb azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében alkohollal vagy kábítószerrel, illetve gyógyszerrel való visszaélés szerepel, illetve akik a zopiklon alkalmazásával egyidejűleg alkoholt fogyasztanak vagy más pszichotróp gyógyszereket szednek.

Ha fizikális függőség alakul ki, a kezelés hirtelen abbahagyása elvonási tüneteket eredményezhet. Ezek közé tartozhat az insomnia, a fejfájás, az izomfájdalom, a nagyfokú szorongás, a feszültség, az agitatio, a zavartság és az ingerlékenység. Súlyos esetekben a következő tünetek is jelentkezhetnek: deperszonalizáció, derealizáció, hyperacusis, zsibbadás és bizsergő érzés a végtagokban, érzékenység a fényre, a zajra és a fizikai érintésre, hallucináció és epilepsziás görcsök.

Az elvonási tünetek napokkal a kezelés abbahagyása után is jelentkezhetnek. Rövid hatású benzodiazepinek alkalmazásakor, különösen nagy dózisok esetén, a tünetek akár az egyes dózisok bevétele között eltelt időtartam alatt is kialakulhatnak.

Rebound insomnia

Ez a kezelés abbahagyásakor jelentkező átmeneti szindróma, amely során erőteljesebben, ismét megjelennek azok a tünetek, amelyek a szedatívumokkal/hipnotikumokkal történő kezelést szükségessé tették. Ezen tünetek kialakulásának kockázata nagyobb, ha a kezelést hirtelen szakítják meg, különösen hosszan tartó kezelést követően. Ezért ajánlott erről a beteget tájékoztatni, és javasolni a dózis fokozatos csökkentését (lásd még 4.8pont, Nemkívánatos hatások, mellékhatások). Az elvonási tünetek kockázatának csökkentése érdekében az altatószerekkel csak rövid ideig tartó vagy intermittáló kezelés végezhető.

A kezelés időtartama

A kezelés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie (lásd 4.2pont), és a fokozatos megvonási időszakot beleszámítva sem haladja meg a 4hetet. Ez a kezelési időtartam kizárólag a beteg állapotának újraértékelését követően hosszabbítható meg. A kezelés megkezdésekor hasznos lehet a beteget tájékoztatni, hogy a kezelés rövid ideig fog tartani, és pontosan elmagyarázni, hogy hogyan lehet a dózist fokozatosan csökkenteni. Fontos továbbá felhívni a beteg figyelmét a rebound hatás kialakulásának lehetőségére, hogy a kezelés leállítása során ezek a tünetek indokolatlanul ne aggasszák a beteget.

Pszichomotoros képességcsökkenés

Hasonlóan más szedatívumokhoz/hipnotikumokhoz, a zopiklon is okoz központi idegrendszeri hatásokat. A pszichomotoros képességekben bekövetkező változások várhatóan az alkalmazást követő néhány órában jelennek meg. A pszichomotoros képességek – beleértve a csökkent gépjárművezetési képességet is – csökkenésének kockázata az alábbi esetekben fokozódik:

• a zopiklon a mentális éberséget igénylő tevékenységek végzése előtt 12óránál kevesebb időn belül kerül bevételre (lásd 4.7pont);

• az ajánlott dózisnál nagyobb dózis kerül bevételre;

• a zopiklont más központi idegrendszeri depresszánsokkal, alkohollal, illegális szerekkel vagy a zopiklon vérszintjét megemelő gyógyszerekkel együtt alkalmazzák (lásd 4.5pont).

A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a teljes mentális éberséget és motoros koordinációt igénylő, baleseti veszéllyel járó munkavégzést (pl. gépek kezelése vagy gépjárművezetés) kerüljék a zopiklon alkalmazását követően, különösen a bevételt követő 12óra során.

Anterográd amnesia

Amennyiben a Zopiclone Grindeks bevételét követően az alvás megszakad, vagy a bevételhez képest későn kerül sor lefekvésre, a betegnél anterográd amnesia alakulhat ki. Az anterográd amnesia az alkalmazást követő néhány órán belül jelenhet meg.

Az anterográd amnesia kockázatának csökkentése érdekében, a betegeknek a következőket kell tanácsolni:

• a filmtablettát közvetlenül lefekvés előtt kell bevenni, vagy amikor a beteg már ágyban van;

• biztosítani kell a lehető legkedvezőbb feltételeket a teljes, megszakítás nélküli éjszakai alváshoz (7–8óra).

Tolerancia

A rövid hatású benzodiazepinek és benzodiazepin-szerű hatóanyagok altató hatása néhány hétig tartó kezelést követően csökkenhet. A zopiklon esetében azonban kifejezett tolerancia nem következett be a legfeljebb 4hétig tartó kezelés során.

Alvajárás és azzal összefüggő viselkedésformák

Alvajárásról és azzal összefüggő egyéb viselkedésformákról (pl. alvás közbeni gépjárművezetés, ételkészítés és ételfogyasztás, szexuális aktus, telefonálás), valamint azokra vonatkozó amnéziáról számoltak be olyan betegeknél, akik a zopiklon első vagy további dózisait vették be, és nem voltak teljesen éber állapotban. A betegek általában nem emlékeztek ezekre az eseményekre.

Az alvás közbeni összetett tevékenységek végzése során a beteg súlyosan megsérülhet, vagy kárt tehet másokban. Az ilyen sérülések halálosak is lehetnek.

Az alkohol és más központi idegrendszeri depresszánsok együttes alkalmazása zopiklonnal, vagy a javasolt maximális dózisnál nagyobb dózisban alkalmazott zopiklon fokozza ezen viselkedésformák előfordulásának kockázatát. A zopiklon-kezelés leállítása komolyan megfontolandó azoknál a betegeknél, akik ilyen viselkedésformákról számolnak be (lásd 4.5pont).

Egyéb pszichiátriai és paradox reakciók

A benzodiazepinek és a benzodiazepin-szerű hatóanyagok alkalmazásakor a következő reakciók fordulhatnak elő: nyugtalanság, agitatio, ingerlékenység, agresszivitás, érzékcsalódások, dühkitörések, rémálmok, hallucinációk, psychosis, helytelen viselkedés és egyéb viselkedési zavarok. Ilyen esetekben a készítmény alkalmazását abba kell hagyni. Ezek a reakciók időseknél gyakrabban jelentkeznek.

Öngyilkosság/ depresszió/ major depresszív epizódok

Néhány epidemiológiai vizsgálat szerint az öngyilkossági gondolatok, az öngyilkossági kísérletek és az öngyilkosság előfordulási gyakorisága nagyobb azoknál a depresszióban szenvedő vagy nem szenvedő betegeknél, akik benzodiazepin- és más hipnotikum-kezelésben – beleértve a zopiklon-kezelést is –részesülnek. Az ok-okozati összefüggést azonban nem igazolták.

Más hipnotikumokhoz hasonlóan a zopiklon nem alkalmazható depresszió kezelésére, és akár el is fedheti annak tüneteit (ilyen betegeknél öngyilkosságra kerülhet sor).

Major depresszív epizódokban szenvedő betegek esetében:

A benzodiazepinek és a benzodiazepin-szerű hatóanyagok önmagukban nem rendelhetők, mivel elősegíthetik a depresszió mint alapbetegség megnyilvánulását és tartós fennmaradását, amely az öngyilkosság kockázatának fokozódásával jár.

Az öngyilkosság kockázata miatt ezeknél a betegeknél a zopiklon lehető legkisebb dózisát kell alkalmazni, elkerülendő az esetleges szándékos túladagolást.

Opioidokkal történő együttes alkalmazás kockázatai

A Zopiclone Grindeks és opoidok együttes alkalmazása szedációhoz, légzésdepresszióhoz, kómához és halálhoz vezethet. Ezen kockázatok miatt szedatív gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek, mint a Zopiclone Grindeks együttes felírása opiodokkal olyan betegek számára korlátozódik, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem lehetségesek. Ha a Zopiclone Grindeks és opioidok együttes felírásáról születik döntés, a legkisebb hatásos dózist kell a lehető legrövidebb ideig alkalmazni (lásd még az általános adagolási javaslatokat a 4.2pontban).

A betegek szoros megfigyelése szükséges a légzésdepresszió és szedáció jeleinek és tüneteinek kialakulása szempontjából. Erősen ajánlott erről tájékoztatni a betegeket és (adott esetben) gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5pont).

Különleges betegcsoportok

Májkárosodás

Dóziscsökkentés javasolt, lásd 4.2pont. A benzodiazepinek alkalmazása ellenjavallt súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegek kezelésére, mivel encephalopathia kialakulását válthatja ki (lásd 4.3pont).

Légzéskárosodás

A légzésdepresszió kialakulásának kockázata miatt alacsonyabb dózis javasolt krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegek esetében.

Vesekárosodás

Dóziscsökkentés javasolt (lásd 4.2pont).

Idősek

Időseknél dóziscsökkentésre van szükség (lásd 4.2pont). A zopiklon izomrelaxáns hatása miatt fennáll az elesés kockázata éjszakai felkeléskor, különösen időseknél.

Gyermekek és serdülők

A Zopiclone Grindeks 18évesnél fiatalabb gyermekeknél és serdülőknél nem alkalmazható. A zopiklon biztonságosságát és hatásosságát ebben a korcsoportban nem igazolták.

Segédanyagok

A készítmény kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

A Zopiclone Grindeks 5mg filmtabletta kosnil vörös „A” (E124) színezőanyagot tartalmaz, amely allergiás reakciókat okozhat.

Az egyidejű alkalmazás nem ajánlott

Alkohol

A zopiklon alkalmazása nem ajánlott alkoholfogyasztással egyidejűleg. Az alkohol fokozhatja a Zopiclone Grindeks szedatív hatását, így az befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

Kölcsönhatások, amelyek elővigyázatosságot igényelnek

Központi idegrendszeri depresszánsok

A zopiklon központi idegrendszeri depresszáns hatása fokozódhat más központi idegrendszeri depresszánsokkal – pl. neuroleptikumokkal, hypnotikumokkal, anxiolitikumokkal/szedatívumokkal, antidepresszánsokkal, narkotikus analgetikumokkal, antiepileptikumokkal, anesztetikumokkal és szedatív antihisztaminokkal – történő egyidejű alkalmazáskor.

Narkotikus analgetikumok alkalmazásakor fokozott eufória fordulhat elő, amely fokozott pszichés függőséghez vezethet.

Opioidok

Szedatív gyógyszerek, például a benzodiazepinek vagy a benzodiazepinnel rokon gyógyszerek, mint a Zopiclone Grindeks, opioidokkal történő együttadása növeli a szedáció, légzésdepresszió, kóma és halál kockázatát az additív központi idegrendszeri depresszív hatás miatt. Korlátozni kell az egyidejű alkalmazás dózisát és a kezelés időtartamát (lásd 4.4pont).

CYP3A4-enzim-inhibitorok/induktorok

Mivel a zopiklont a citokróm CYP3A4-izoenzim metabolizálja, a zopiklon plazmaszintje emelkedhet, ha CYP3A4-gátlókkal, pl. makrolid antibiotikumokkal, azolokkal, HIV-proteáz-gátlókkal és grépfrútlével együtt alkalmazzák. CYP3A4-gátlókkal történő egyidejű alkalmazáskor a zopiklon dózisának csökkentése válhat szükségessé.

Ezzel szemben, a zopiklon plazmaszintjei csökkenhetnek, ha CYP3A4-induktorokkal, pl. fenobarbitállal, fenitoinnal, karbamazepinnel, rifampicinnel és közönséges orbáncfüvet tartalmazó készítményekkel együtt alkalmazzák. CYP3A4-induktorokkal történő egyidejű alkalmazáskor a zopiklon dózisának emelése válhat szükségessé.

Eritromicin

Az eritromicin zopiklon farmakokinetikájára kifejtett hatását egészséges önkénteseknél vizsgálták. Eritromicin jelenlétében a zopiklon AUC-értéke 80%-kal nő, ami feltehetően annak köszönhető, hogy az eritromicin gátolja a CYP3A4-enzim által metabolizált gyógyszerek lebomlását. Ennek következtében a zopiklon altató hatása fokozódhat.

Itrakonazol

Itrakonazollal (ami a CYP3A4 által mediált metabolizmus gátlója) történő egyidejű alkalmazáskor a zopiklon biohasznosulása körülbelül 70%-kal nő.

Rifampicin

A rifampicin erősen indukálja a zopiklon metabolizmusát, feltehetően a CYP3A4-enzimen keresztül. A zopiklon plazmakoncentrációja körülbelül 80%-kal csökken, és hatása a pszichomotoros vizsgálatok során jelentősen csökkent.

Terhesség

A zopiklon alkalmazása terhesség alatt nem ajánlott.

Állatokkal végzett vizsgálatok nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat a reprodukciós toxicitás tekintetében.

A zopiklon átjut a placentán.

Kohorszvizsgálatokból származó, terhes nőkre vonatkozó nagy mennyiségű adat (több mint 1000terhesség kimenetelének eredménye) nem igazolta a fejlődési rendellenességek előfordulását a terhesség első trimeszterében alkalmazott benzodiazepinek vagy benzodiazepin-szerű hatóanyagok expozícióját követően. Bizonyos eset-kontroll vizsgálatok azonban a benzodiazepinek terhesség alatti alkalmazásával összefüggő ajak- és szájpadhasadékok gyakoribb előfordulásáról számoltak be.

A terhesség második és/vagy harmadik trimeszterében történő benzodiazepinek vagy benzodiazepin-szerű hatóanyagok alkalmazását követően csökkent magzati mozgás és magzati szívfrekvencia-eltérések eseteiről számoltak be.

A benzodiazepinek vagy benzodiazepin-szerű hatóanyagok, köztük a zopiklon alkalmazása a terhesség késői szakaszában vagy a vajúdás során – a készítmény farmakológiai hatásának következtében –az újszülöttre gyakorolt hatásokkal jár, mint például hypothermia, izomtónus-csökkenés, táplálási nehézségek (gyenge szopási képesség – floppy-baby szindróma) és légzésdepresszió. Súlyos újszülöttkori légzésdepresszió eseteiről is beszámoltak.

Ezen felül, a szedatívumokat/hipnotikumokat a terhesség késői szakaszában tartósan szedő anyák gyermekeinél fizikális függőség alakulhat ki, és a születést követő időszakban fennáll az elvonási tünetek kialakulásának kockázata.

Javasolt az újszülött megfelelő monitorozása a születést követő időszakban.

Azoknak a fogamzóképes nőknek, akiknek Zopiclone Grindeks-et írnak fel, tanácsolni kell, hogy ha gyermeket szeretnének, vagy azt gyanítják, hogy teherbe estek, keressék fel kezelőorvosukat a kezelés leállításának megbeszélése céljából.

Szoptatás

A zopiklon kiválasztódik az anyatejbe. Habár a zopiklon koncentrációja az anyatejben alacsony, szoptató anyáknál a készítmény alkalmazását kerülni kell.

A zopiklon nagymértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A zopiklon-kezelés során a reakcióképesség csökkenhet. Ezt figyelembe kell venni éberséget igénylő tevékenységek végzésekor (pl. gépjárművezetés vagy pontosságot igénylő munkavégzés), különösen a zopiklon alkalmazását követő első 12órában. A kockázat csökkentése érdekében a zopiklon bevételét követően legalább 12órás, megszakítás nélküli pihenőidő javasolt a gépjárművezetés, a gépek kezelése és a magasban végzett munka megkezdése előtt.

Ezen felül, a kockázat fokozottabb egyidejű alkoholfogyasztás vagy más központi idegrendszeri depresszánsok szedése esetén. A kockázat még nagyobb, ha az alvás időtartama nem elegendő. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy zopiklon szedése során kerüljék az alkoholfogyasztást vagy más pszichoaktív szerek alkalmazását.

A biztonságossági profil összefoglalása

A zopiklonnal kezelt betegek körülbelül 10%-a tapasztal mellékhatásokat. A leggyakoribb mellékhatások a keserű íz érzése, amely gyakran átmeneti és a klinikai vizsgálatok során a betegek 4%-nál fordult elő, valamint az álmosság, ami dózisfüggő.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

Az alábbi táblázatban a mellékhatások gyakorisága a következők szerint került besorolásra: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100–<1/10), nem gyakori (≥1/1000–<1/100), ritka (≥1/10000–<1/1000), nagyon ritka (<1/10000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Ezen mellékhatások kialakulása mind az alkalmazott dózis nagyságától, mind a beteg egyéni érzékenységétől függ.

* A depresszió mint alapbetegség manifesztálódhat benzodiazepinek és benzodiazepin-szerű hatóanyagok alkalmazásakor.

** A zopiklon alkalmazása még terápiás dózisok alkalmazásakor is fizikális függőséget, a kezelés leállítása pedig elvonási tüneteket vagy rebound hatást okozhat (lásd 4.4pont). Pszichés függőség is kialakulhat. Gyógyszerabúzus előfordult.

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

A zopiklon-kezelés leállításakor megvonási szindrómáról számoltak be (lásd 4.4pont, Figyelmeztetések és óvintézkedések). Az elvonási tünetek változóak és a következőket foglalhatják magukba: alvászavar, szorongás, remegés, verejtékezés, agitatio, zavartság, fejfájás, palpitatio, tachycardia, delirium, rémálmok, hallucinációk és ingerlékenység. Nagyon ritka esetekben görcsrohamok is előfordultak.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Toxicitás

Az egyéni eltérések nagyok. Az 5mg-os dózis másfél éves gyermekeknél enyhe mérgezést okozott. Körülbelül 30mg-os dózis alkalmazása 6éves gyermekeknél közepesen súlyos mérgezést okozott. Felnőtteknél a 22,5–50mg dózisok, időseknél pedig a 40mg-os dózis enyhe mérgezést okozott. Felnőtteknél az >50–>100mg dózisok enyhe vagy közepesen súlyos mérgezést okoztak. A 100mg-os dózis mély eszméletvesztéshez vezetett felnőtteknél. A 187mg-os dózis alkoholfogyasztás mellett súlyos mérgezést okozott felnőtteknél.

Tünetek

A zopiklon túladagolása általában különböző mértékű központi idegrendszeri depresszió formájában nyilvánul meg (amely időseknél néha nagyon hosszantartó), és az aluszékonyságtól a kómáig terjedhet. Enyhébb esetekben, a tünetek a következők: fáradékonyság, álmosság, aluszékonyság, zavartság, letargia, eszméletvesztés; ezeknek a tüneteknek a kialakulása előtt vagy után esetenként izgatottság és hallucinációk jelentkeznek. Súlyosabb esetekben a tünetek között előfordul ataxia, izomtónus-csökkenés, hypotensio, methaemoglobinaemia, légzésdepresszió (főként egyidejű alkoholfogyasztás vagy központi idegrendszeri depresszánsok szedése esetén) és kóma.

Egyéb kockázati tényezők, mint az egyidejűleg fennálló betegség vagy a beteg legyengült állapota, súlyosbíthatják a tüneteket, és nagyon ritkán végzetes kimenetellel járhatnak.

Kezelés

Túladagolás esetén megfelelő klinikai körülmények között végzett tüneti és támogató kezelés szükséges; figyelmet kell fordítani a légzésfunkcióra és a keringésre. Gyomormosás vagy aktív szén alkalmazása csak akkor indokolt, ha azt a túladagolás után rövid idővel végzik. A flumazenil mint antidotum hasznos lehet a központi idegrendszeri depresszió és a légzésdepresszió enyhítésére, ami főként súlyos mérgezés esetén indokolt az intubáció és a légzéstámogatás elkerülése érdekében. Megjegyzendő, hogy a flumazenil hatásának időtartama rövidebb a zopiklon hatástartamánál.

A zopiklon nagy eloszlási térfogata miatt a hemodialízis nem hatásos a túladagolás kezelésére.