MALARONE 250 MG/100 MG FILMTABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - MALARONE 250 MG/100 MG
A Plasmodium falciparum malária megelőzése.
Akut és szövődménymentes Plasmodium falciparum malária kezelése.
A Malarone egyaránt hatékony a gyógyszerérzékeny és gyógyszerrezisztens P. falciparum ellen, ezért különösen ajánlott a Plasmodium falciparum malária megelőzésére és akut kezelésére olyan esetekben, amikor a kórokozó rezisztens lehet egyéb antimaláriás készítményekre.
Figyelembe kell venni a hivatalos irányelveket és az antimaláriás készítményekkel szembeni rezisztenciára vonatkozó helyi információkat. A hivatalos irányelvek rendszerint tartalmazzák a WHOés a közegészségügyi hatóságok ajánlásait.
- 24-48 órával a malária endémiás területre érkezése előtt kell megkezdeni,
- folytatni kell a tartózkodás időtartama alatt.
- folytatni kell a terület elhagyását követően 7 napig.
11-20kg testtömeg: napi egy tabletta három egymást követő napon.
21-30kg testtömeg: két tabletta egy adagban három egymást követő napon.
31-40kg testtömeg: három tabletta egy adagban három egymást követő napon.
>40kg testtömeg: felnőtt adag. Idősek Egy farmakokinetikai vizsgálat alapján időskorban dózismódosítás nem szükséges (lásd 5.2pont). MájkárosodásEgy farmakokinetikai vizsgálat alapján enyhe és közepesen súlyos májkárosodás esetén dózismódosítás nem szükséges. Súlyos májkárosodásban szenvedőkön nem végeztek vizsgálatot, de különleges óvintézkedésekre vagy dózismódosításra várhatóan nincs szükség (lásd 5.2pont).
Vesekárosodás Farmakokinetikai vizsgálatok alapján enyhe és közepesen súlyos vesekárosodás esetén dózismódosítás nem szükséges. Súlyos vesekárosodásban szenvedőknek (kreatinin-clearance <30ml /perc) az akut P.falciparum malária kezelésére Malarone helyett lehetőség szerint alternatív kezelés javasolt (lásd4.4 és 5.2pont). Súlyos vesekárosodásban szenvedőknél P. falciparum malária megelőzésére vonatkozóan lásd a 4.3pontot.A készítmény kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Rifampicin vagy rifabutin egyidejű alkalmazása nem javallt, mivel a plazma atovakon szintje kb. 50%-kal, ill. 34%-kal csökken (lásd 4.4pont).
Az egyidejű metoklopramid kezelés esetén az atovakon plazmakoncentrációja szignifikánsan csökkent (kb. 50 %) (lásd 4.4pont). Másfajta antiemetikumot kell alkalmazni.
Az atovakon efavirenzzel vagy kombinációban alkalmazott proteáz inhibitorokkal (PI/r) való együttadása során az atovakon plazmakoncentrációjának akár 75%‑os csökkenését figyelték meg. Ezt a kombinációt, amikor lehetséges, kerülni kell (lásd 4.4pont).
A proguanil fokozhatja a warfarin és az egyéb kumarin-származékok hatását, amely a vérzékenység kockázatának növekedéséhez vezethet. Ennek a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásnak a mechanizmusát még nem igazolták. Orális antikoagulánsokkal végzett folyamatos kezelésben részesülő betegeknél óvatosság szükséges az atovakon-proguanil kombinációval végzett malária profilaxis vagy kezelés megkezdése, illetve megszakítása során. Az orális antikoaguláns adagját lehetőleg a Malarone kezelés alatt, vagy a kezelés megszakítását követően kell beállítani az INR értékek alapján.
A tetraciklinnel való együttadás a plazma atovakon koncentrációjának csökkenésével jár.
A 45mg/kg/nap dózisú atovakon és etopozid együttes alkalmazása gyermekeknél (n=9) akut lymphoblastos leukémiában a PCP (Pneumocystis carinii pneumonia) megelőzésére az etopozid és metabolitjának, az etopozid-katekolnak a plazma koncentrációját (AUC) növelte [medián 8,6% (p=0,055), illetve 28,4% (p= 0,031)] az etopozidnak a szulfametoxazol-trimetoprimmal való együttadásához képest. Az egyidejűleg etopoziddal kezelt betegeknél fokozott körültekintés szükséges (lásd4.4 pont).
A proguanilt elsődlegesen a CYP2C19 metabolizálja. Ugyanakkor potenciális farmakokinetikai interakció a CYP2C19 enzim más szubsztrátjaival, inhibitoraival (pl. moklobemid, fluvoxamin), és induktoraival (pl. artemizinin, karbamazepin) nem ismert (lásd 5.2pont).
Terhesség
Az egyidejűleg adott atovakon és proguanil-hidroklorid hatását terhességben nem vizsgálták, így a potenciális kockázat nem ismert.
Állatkísérletekben a kombináció nem bizonyult teratogénnek.
Az egyes összetevők nem mutattak hatást a vajúdásra vagy a pre- és postnatalis fejlődésre. Egy teratogenitási vizsgálatban vemhes nyulakon anyai toxicitást észleltek (lásd 5.3pont).
A Malarone terhességben csak akkor alkalmazható, ha az anya számára várható előny meghaladja a magzatnak okozott esetleges károsodás kockázatát.
A Malarone proguanil összetevője a parazita dihidrofolát-reduktáz inhibitora. Nincs arra utaló klinikai vizsgálati adat, hogy folát adása csökkentené a készítmény hatásosságát. A gyermekvállalást tervező nők folát kiegészítést kapnak a születéskori nyitott gerinc megelőzése érdekében, ezt a kiegészítést a Malarone szedésekor is folytatni kell.
Szoptatás Egy patkányokon végzett vizsgálatban az atovakon koncentráció a tejben 30%-a volt az anyai atovakon plazmakoncentrációnak. Nem ismert, hogy embereknél az atovakon kiválasztódik-e az anyatejbe.A proguanil kismértékben kiválasztódik az anyatejbe.
Szoptató anyák nem szedhetnek Malarone-t.
Szédülést jelentettek, ezért a készítményt szedőket figyelmeztetni kell, hogy ilyen jellegű hatás jelentkezése esetén járművet vezetni vagy baleseti veszéllyel járó munkát végezni tilos.
A malária-kezelés céljából alkalmazott Malarone-nal végzett klinikai vizsgálatok során a leggyakrabban jelentkező mellékhatások a következők voltak: hasi fájdalom, fejfájás, anorexia, hányinger, hányás, hasmenés és köhögés.
A malária megelőzés céljából Malarone-nal végzett klinikai vizsgálatok során a leggyakrabban jelentkező mellékhatások a következők voltak: fejfájás, hasi fájdalom és hasmenés.
A következő táblázat összefoglalja azokat a mellékhatásokat, amelyek feltételezhető (legalább lehetséges) ok-okozati összefüggésben vannak az atovakon-proguanil kombinációval történő kezeléssel, és amelyeket a klinikai vizsgálatok során, vagy a forgalomba hozatal után spontán bejelentés formájában jelentettek.
A mellékhatások a következő egyezményes osztályozás szerint vannak csoportosítva: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100–<1/10); nem gyakori (≥1/1000–<1/100); ritka (≥1/10000 – <1/1000); nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg).
Gyermekeket illetően hosszú távú biztonságossági adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. AMalarone hosszú távú hatását a növekedésre, pubertásra, és az általános fejlődésre nem vizsgálták.
| Szervrendszer | Nagyon gyakori | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nem ismert |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Anaemia Neutropenia1 | Pancytopenia | |||
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | Allergiás reakciók | Angiooedema3 Anafilaxia (lásd 4.4 pont) Vasculitis3 | |||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | Hyponatra-emia1 Anorexia | Emelkedett amiláz-szint1 | |||
| Pszichiátriai kórképek | Abnormális álmok Depresszió | Szorongás | Hallucinációk | Pánikroham Sírás Rémálmok Pszichotikus rendellenesség | |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Fejfájás | Álmatlanság Szédülés | Görcsroham | ||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | Palpitáció | Tachycardia | |||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Hányinger1 Hányás Hasmenés Hasi fájdalom | Stomatitis | Étel intolerancia3, Szájüregi fekély3 | ||
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Emelkedett májenzim-szintek1 | Hepatitis Cholestasis3 | |||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Viszketés Bőrkiütés | Hajhullás Urticaria | Stevens-Johnson szindróma, Erythema multiforme Felhólyagosodás Bőrhámlás Fényérzékenységi reakció | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Láz | ||||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Köhögés |
-
Az atovakon kísérőiratában feltüntetett gyakoriság. Az atovakonnal végzett klinikai vizsgálatokban résztvevő betegek nagyobb adagokat kaptak, és gyakran szenvedtek az előrehaladott HIV-fertőzés szövődményeitől. Ilyen eseményeket sokkal ritkábban vagy egyáltalán nem észleltek az atovakon-proguanillal végzett klinikai vizsgálatok során.
-
A forgalomba hozatal utáni spontán bejelentésekben fordultak elő, ezért gyakoriságuk nem ismert.
-
A proguanillal kapcsolatban fordultak elő.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Nincs elég tapasztalat ahhoz, hogy előre meg lehessen jósolni Malarone-nal történő túladagolás következményét vagy speciális kezelést lehessen javasolni. Azonban a bejelentett esetekben a megfigyelt tünetek ugyanazok voltak, mint a gyógyszer ismert mellékhatásai. Túladagolás esetén a beteget megfigyelés alatt kell tartani és tüneti és támogató kezelést kell alkalmazni.
Farmakológiai tulajdonságok - MALARONE 250 MG/100 MG
Hatásmechanizmus
A Malarone hatóanyagai, az atovakon és a proguanil-hidroklorid, a nukleinsav replikációhoz szükséges pirimidinek bioszintézisének két különböző útján fejtik ki hatásukat. Az atovakon P.falciparum elleni hatása a mitokondriális elektrontranszport gátlásán keresztül nyilvánul meg a citokróm bc1 komplex szintjén, és a mitokondriális membrán potenciál összeomlik. A proguanil egyik hatásmechanizmusa metabolitján, a cikloguanilon keresztül a dihidrofolát-reduktáz gátlása, ami megszakítja a deoxitimidilát szintézisét. A proguanilnak van egy, a cikloguanil metabolittól független antimaláriás hatása is, és a proguanil, de nem a cikloguanil, felerősíti az atovakonnak a mitokondriális membrán potenciál összeomlását előidéző hatását a malária parazitákban. Ez a mechanizmus lehet a magyarázata a kombinációban alkalmazott atovakon és proguanil közötti szinergizmusnak.
Mikrobiológia
Atovakon erős aktivitással rendelkezik a Plasmodium fajokkal szemben (in vitro a P. falciparum elleni IC50 0,23-1,4ng/ml).
Az atovakon és az egyéb jelenleg alkalmazott antimaláriás szerek között nincs keresztrezisztencia. Több mint 30 P. falciparum izolátumból in vitro rezisztenciát mutattak ki klorokinra (az izolátumok 41%-a), kininre (az izolátumok 32%-a), meflokinra (az izolátumok 29%-a), és halofantrinra (az izolátumok 48%-a) de nem észleltek atovakonra (az izolátumok 0%-a).
A proguanil antimaláriás aktivitását elsődleges metabolitján, a cikloguanilon keresztül fejti ki (in vitro a P. falciparum különböző törzsével szemben az IC50 4-20ng/ml; a proguanil és egy másik metabolit, a 4-klór-fenilbiguanid is mutat némi aktivitást in vitro 600-3000ng/ml-nél).
In vitroP. falciparum vizsgálatokban az atovakon és proguanil kombináció szinergizmusát mutatták ki. Ezt a klinikai hatékonysági vizsgálatok is igazolták immunis és nem-immunis betegeknél.
Nincs farmakokinetikai interakció az atovakon és proguanil között az ajánlott dózisban. Klinikai vizsgálatokban, amikor gyermekek kaptak Malarone-t, testsúlyuknak megfelelő adagban, az atovakon, a proguanil és a cikloguanil szintek általában ugyanabban a tartományban voltak, mint a felnőtteknél.
Felszívódás
Az atovakon erősen lipofil vegyület, kevéssé vízoldékony. HIV-fertőzött betegekben az abszolút bihasznosulás 750 mg egyszeri atovakon adag étellel történt bevétele után 23% volt, kb. 45% egyének közötti eltéréssel.
Az atovakon étkezési zsíradékkal történő bevétele növeli a felszívódás sebességét és mértékét, így az AUC 2-3-szorosára és a Cmax 5-szörösére emelkedik. A Malarone filmtablettát táplálékkal vagy tejes itallal ajánlott bevenni (lásd 4.2 pont).
A proguanil-hidroklorid gyorsan és nagymértékben felszívódik, függetlenül a táplálék bevételtől.
EloszlásAz atovakon és a proguanil látszólagos megoszlási térfogata a testtömegtől függ.
Az atovakon erősen kötődik a fehérjékhez (>99%), de in vitro nem szorítja le az egyéb erős fehérjekötődésű gyógyszereket, ami arra utal, hogy a fehérjekötésből történő leszorításon alapuló jelentős interakciókkal nem kell számolni.
A szájon át történő adagolást követően az atovakon megoszlási térfogata felnőttekben és gyermekekben kb. 8,8l/ttkg.
A proguanil 75%-ban kötődik fehérjékhez. A szájon át történő adagolást követően a megoszlási térfogata felnőttekben és gyermekekben 20-42l/kg között van.
Az emberi plazmában az atovakon és a proguanil kötődését nem befolyásolja a másik jelenléte.
BiotranszformációNincs bizonyíték arra, hogy az atovakon metabolizálódna, és a vizeletben elhanyagolható mennyiségben választódik ki, túlnyomórészt a széklettel ürül (> 90 %), változatlan formában.
A proguanil-hidroklorid részben metabolizálódik, elsődlegesen a 2C19 polimorf citokróm P450 izoenzimen, kevesebb, mint 40% ürül a vizelettel változatlan formában. Metabolitjai, a cikloguanil és a 4-klorofenilbiguanid szintén a vizelettel ürülnek.
A Malarone ajánlott dózisban történő adagolása mellett a proguanil metabolizmusa valószínűleg nincs hatással a malária profilaxisára vagy kezelésére.
EliminációAz atovakon eliminációs felezési ideje felnőttekben 2-3nap, gyermekekben 1-2nap.
A proguanil és a cikloguanil eliminációs felezési ideje felnőttekben és gyermekben egyaránt 12‑15óra.
Az atovakon és proguanil orális clearance-e emelkedik a testtömeggel, és kb. 70%-kal magasabb egy 80kg-os, mint egy 40kg-os emberben. 10-80kg-os testtömegű gyermekekben és felnőttekben az átlagos orális clearance 0,8-10,8l/óra között volt az atovakon esetében, és 15-106l/óra a proguanil esetében.
Farmakokinetika idős korban
Az atovakon és proguanil felszívódásának sebességében és mértékében nincs klinikailag szignifikáns különbség a fiatalok és az idősek között. A cikloguanil szisztémás hasznosulása az idősekben magasabb, mint a fiatalokban (az AUC 140%-kal és a Cmax 80%-kal magasabb), ugyanakkor az eliminációs felezési időben nincs szignifikáns különbség (lásd 4.2 pont).
Farmakokinetika vesekárosodás estén
Enyhe és közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedőknél az atovakon, a proguanil és a cikloguanil orális clearance és/vagy AUC értékei azonos tartományban vannak a normál vesefunkciójú személyekével.
Az atovakon Cmax és AUC értéke 64%-kal, ill. 54%-kal alacsonyabb súlyos vesekárosodásban szenvedőkben.
Súlyos vesekárosodásban szenvedőkben a proguanil felezési ideje (t½39óra) és a cikloguanilé (t½37óra) megnyúlt, ami ismételt adagok alkalmazása esetén a gyógyszer kumulációjához vezethet (lásd 4.2 és 4.4 pont).
Farmakokinetika májkárosodás esetén
Enyhe és közepesen súlyos májkárosodásban szenvedőknél nem változik klinikailag szignifikáns mértékben az atovakon expozíció az egészséges egyénekhez képest.
Enyhe és közepesen súlyos májkárosodás esetén a proguanil AUC érték 85%-kal magasabb, az eliminációs felezési idő változatlan, és a cikloguanil Cmax és AUC értéke 65-68%-kal alacsonyabb.
Súlyos májelégtelenségben szenvedő betegekről nem állnak rendelkezésre adatok (lásd 4.2 pont).
Gyógyszerészeti jellemzők - MALARONE 250 MG/100 MG
Tabletta mag
Poloxamer188
Mikrokristályos cellulóz
Részlegesen szubsztituált hidroxipropilcellulóz
PovidonK30
karboximetil-keményítő-nátrium (Atípus)
Magnézium-sztearát
Filmbevonat
Hipromellóz
Titán-dioxid (E171)
Vörös vas-oxid (E172)
Makrogol400
Makrogol8000
12 filmtabletta PVC alumínium/papír gyermekbiztos buborékcsomagolásban.
A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás:II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).