FANHDI 1000 NE POR ÉS OLDÓSZER OLDATOS INJEKCIÓHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése

Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - FANHDI 1000 NE
HaemophiliaA‑ban (öröklött VIII.faktorhiány) kialakult vérzés kezelése vagy megelőzése.
A készítmény alkalmazható a szerzett VIII.faktorhiány kezelésére is.
Nem állnak rendelkezésre olyan adatok, melyek alapján a Fanhdi von Willebrand-betegség kezelésre ajánlható lenne.
A kezelést a haemophilia terápiájában jártas orvos felügyeletével kell megkezdeni.
Adagolás
Az adag nagysága és a faktorpótló (szubsztitúciós) kezelés időtartama a VIII.faktorhiány súlyosságától, a vérzés helyétől és mértékétől, valamint a beteg klinikai állapotától függ.
Az alkalmazott VIII.faktor egységek számát nemzetközi egységekben (NE) fejezik ki, amely a VIII.faktort tartalmazó készítményekre vonatkozó mindenkori WHO-standardon alapul. A plazma VIII.faktor aktivitása kifejezhető százalékosan (a normál humán plazmához viszonyítva) vagy nemzetközi egységekben (a VIII.faktor egy nemzetközi standardjához viszonyítva).
Egy nemzetközi egységnyi (NE) VIII.faktoraktivitás megfelel 1ml normál emberi plazmában lévő VIII.faktor mennyiségnek.
Igény szerinti („on‑demand”) kezelés
A szükséges adag kiszámítása azon az empirikus észlelésen alapul, mely szerint egy nemzetközi egység (NE) VIII.faktor ttkg‑onként, a plazma VIII.faktoraktivitását kb. a normál aktivitás 2,1%±0,4%‑ával emeli. A szükséges mennyiség a következő képlet segítségével állapítható meg:
| A szükséges VIII.faktor mennyisége (NE) | = | testtömeg (kg) | x | VIII.faktoraktivitás kívánt növekedése (%) (NE/dl) | x | 0,5 |
A beadandó mennyiséget és az alkalmazás gyakoriságát minden egyes esetben a klinikai hatásosság függvényében kell meghatározni.
Az alábbi vérzéses állapotokban a VIII.faktor aktivitása a megadott ideig ne csökkenjen a szükséges plazma aktivitási szint alá (a normál plazma aktivitásának %‑ában vagy NE/dl‑ben kifejezve). Az alábbi táblázat adagolási útmutatóként használható vérzéses események és műtétek esetén.
A vérzés mértéke/ A szükséges VIII. Az adagolás gyakorisága (óra)
a műtét típusa faktorszint (%) (NE/dl) A kezelés időtartama (nap)
Vérzések
Korai haemarthrosis, 20‑40 Minden 12‑24órában ismételve.
izomvérzés vagy szájüregi Legalább 1 napig, ameddig a
vérzés vérzéses esemény, amit a
fájdalom jelez, megszűnik,
illetve a megfelelő sebgyógyulásig.
Kiterjedtebb haemarthrosisok, 30‑60 Minden 12‑24órában ismételve
izomvérzések vagy vérömlenyek 3‑4napig vagy hosszabb ideig,
(haematomák) amíg a fájdalom és az akut
mozgáskorlátozottság megszűnik.
Életet fenyegető vérzések 60‑100 Minden 8‑24órában ismételve,
amíg a veszély meg nem szűnik.
Műtétek
Kisebb műtétek, 30‑60 24óránként, legalább 1napig,
beleértve a foghúzást is a megfelelő sebgyógyulásig.
Nagyobb műtétek 80‑100 Minden 8‑24órában ismételve,
(pre- és posztoperatív) a megfelelő sebgyógyulásig, majd
legalább további 7napig történő
kezelés a 30‑60%‑os (NE/dl)
VIII.faktoraktivitás fenntartásával.
Profilaxis
Súlyos haemophiliaA‑ban szenvedő betegek vérzés elleni hosszú távú profilaxisára a VIII.faktor szokásos adagja testtömeg-kilogrammonként 20‑40NE 2‑3naponta. Bizonyos esetekben, különösen fiatalabb betegeknél, rövidebb adagolási intervallumokra vagy nagyobb adagokra is szükség lehet.
Az alkalmazandó adag nagyságának és az alkalmazás gyakoriságának meghatározása érdekében a kezelés alatt ajánlott a VIII.faktorszint megfelelő meghatározása. Különösen nagyobb sebészi beavatkozások esetén elengedhetetlen a VIII.faktort pótló (szubsztitúciós) kezelés véralvadási vizsgálatokkal (plazma VIII.faktoraktivitás) történő gondos monitorozása. Az egyes betegek VIII.faktorral végzett kezelésre adott válasza különböző lehet, így különböző felezési időt és invivo hasznosulási értékeket mutathatnak.
Gyermekek és serdülők
A Fanhdi biztonságosságát és hatásosságát 6évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták.
Mivel az adagolást a fenti feltételek alapján a klinikai eredmény szerint kell beállítani, a testtömeg szerinti adagolás nem tekinthető különbözőnek a felnőttekétől.
Az alkalmazás módja
Intravénás alkalmazásra. A készítmény legfeljebb 10ml/perc sebességgel adható be. A készítmény alkalmazása előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6pontban.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Túlérzékenység
Allergiás típusú túlérzékenységi reakciók előfordulhatnak a Fanhdi esetében. A készítmény nyomokban a VIII.faktoron kívül egyéb humán fehérjéket is tartalmaz. Amennyiben a túlérzékenység tünetei jelentkeznek, akkor javasolni kell a betegeknek, hogy a készítmény alkalmazását azonnal hagyják abba, és vegyék fel a kapcsolatot a kezelőorvossal. A betegeket tájékoztatni kell a túlérzékenységi reakciók korai tüneteiről, pl.kiütések, generalizált urticaria, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés, hypotonia és anaphylaxia.
Shock esetén a shock-terápia jelenlegi irányelveit kell alkalmazni.
Inhibitorok
A haemophiliaA‑ban szenvedő betegek kezelésének ismert szövődménye aVIII.faktort semlegesítő antitestek (inhibitorok) kialakulása. Ezek azinhibitorok általában aVIII.faktor véralvadást serkentő hatását gátló IgG immunoglobulinok, melyek mennyiségét –amódosított Assay alapján –azegy milliliter plazmában található Bethesda Egységben (BE/ml) fejeznek ki. Azinhibitorok kialakulásának veszélye a betegség súlyosságával és aVIII.faktor expoziciójával arányos. Ez a kockázat aVIII.faktor‑kezelés első20napjában alegnagyobb. Ritkán akezelés első100napja után is megjelenhetnek inhibitorok.
Azinhibitorok ismétlődő megjelenését figyelték meg (alacsony titer) azegyik VIII.faktorkészítményről amásikra való áttérés után azoknál akorábban már több mint100napig kezelt betegeknél, akiknek azanamnézisében inhibitor kialakulása szerepel. Ezért minden gyógyszerváltáskor az összes betegnél javasolt gondosan monitorozni az inhibitorok megjelenését.
Az inhibitorok megjelenésének klinikai jelentősége az inhibitorok titerétől függ: az átmenetileg jelen lévő alacsony titerű inhibitorok, illetve a tartósan alacsony titerben jelen lévő inhibitorok kisebb eséllyel okoznak elégtelen klinikai hatást, mint a nagy titerű inhibitorok.
Általában, a VIII.véralvadási faktor termékekkel kezelt összes betegnél megfelelő klinikai és laboratóriumi vizsgálatok alapján gondosan kell követni, hogy megjelennek‑e inhibitorok. Ha a plazmában a várt VIII.faktor aktivitási szintet nem sikerült elérni, vagy ha a vérzés nem kontrollálható a megfelelő dózissal, akkor vizsgálni kell a VIII.faktor elleni inhibitorok jelenlétét. Amagas inhibitorszintű betegeknél a VIII.faktor kezelés hatástalan lehet, és egyéb terápiás lehetőségeket kell mérlegelni. Az ilyen betegek kezelését a haemophilia kezelésében jártas ésaVIII.faktor inhibitorokkal tapasztalatot szerzett szakorvosnak kell irányítania.
A katéterrel kapcsolatos komplikációk
Ha szükség van centrális vénás hozzáférést biztosító eszközre (central venous access device – CVAD), akkor oda kell figyelni a CVAD‑vel kapcsolatos szövődményekre, köztük a helyi fertőzésekre, a bacteraemiára és a katéter bevezetési helyén kialakuló thrombosisra.
Átvihető ágensek
A humán vérből vagy plazmából előállított gyógyszerek okozta fertőzések megelőzésére szolgáló szokásos óvintézkedések közé tartoznak a donorok kiválogatása, az egyes vérminták és plazmakészletek szűrése bizonyos fertőzésmarkerekre, valamint a vírusok inaktiválására/eltávolítására szolgáló hatékony lépések beiktatása a gyártási eljárásba. Humán vérből vagy plazmából készült gyógyszerkészítmények alkalmazása esetén mindezek ellenére sem zárható ki teljes bizonyossággal a fertőző ágensek átvitelének lehetősége. Ugyanez érvényes az ismeretlen vagy új vírusokra és egyéb kórokozókra.
Az intézkedések hatásosnak számítanak a burokkal rendelkező vírusok, például a humán immundeficiencia vírus (HIV), a hepatitisB vírus (HBV) és a hepatitisC vírus (HCV), valamint a burokkal nem rendelkező hepatitisA vírus (HAV) ellen. Az intézkedések hatékonysága korlátozott lehet a lipidburokkal nem rendelkező vírusok, pl. a ParvovírusB19 ellen.
A ParvovírusB19 fertőzés veszélyes lehet terhes nőkre (magzati fertőzés), valamint immunhiányos betegekre és fokozott vörösvértest‑termelés esetén (pl. haemolyticus anaemiában).
Humán plazmából előállított VIII.faktorkészítményekkel rendszeresen vagy ismételten kezelt betegeknél meg kell fontolni a megfelelő védőoltások (hepatitisA és B) beadását.
Nagyon ajánlott, hogy minden alkalommal, amikor a betegnek Fanhdi‑t adnak, feljegyezzék a készítmény nevét, gyártási számát, hogy szükség esetén a beteg és a készítmény gyártási tétele közötti kapcsolat visszakereshető legyen.
Gyermekek és serdülők
A felsorolt figyelmeztetések és óvintézkedések felnőttekre és gyermekekre is vonatkoznak.
Nátriumtartalom
A Fanhdi gyártási eljárásából származó maradék nátriumtartalom nem haladja meg az injekciós üvegenkénti 23mg‑ot. Ez megfelel a felnőttek számára ajánlott maximális napi nátriumbevitel 1,15%‑ának. Azonban a beteg testtömegétől és az adagolástól függően a beteg egy injekciós üvegnél többet is kaphat.
A humán VIII.véralvadási faktorkészítmények és egyéb gyógyszerek közötti kölcsönhatás nem ismert.
VIII.faktorral reprodukciós vizsgálatokat állatokon nem végeztek. A haemophiliaA nőkben való ritka előfordulása miatt a VIII.faktor terhesség és szoptatás alatti alkalmazásáról nincsen tapasztalat. Ezért a VIII.faktor terhesség és szoptatás alatt kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha feltétlenül szükséges.
A Fanhdi nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléshez szükséges képességeket.
Túlérzékenységi és allergiás reakciókat (angiooedema, égő, csípő érzés az infúzió beadási helyén, hidegrázás, kipirulás, generalizált urticaria, fejfájás, kiütések, hypotonia, levertség, hányinger, nyugtalanság, tachycardia, mellkasi nyomásérzés, fülcsengés, hányás, nehézlégzés) ritkán figyeltek meg, melyekből néhány esetben súlyos anaphylaxia alakulhat ki (a shockot is beleértve).
Ritkán lázat is megfigyeltek.
VIII.faktorral – így például Fanhdi‑val – kezelt, haemophilia A‑ban szenvedő betegekben neutralizáló antitestek (inhibitorok) jelenhetnek meg (lásd 5.1pont). Ha ilyen inhibitorok jelennek meg, ez az állapot elégtelen klinikai válasz formájában nyilvánulhat meg. Ilyen esetekben ajánlott felvenni a kapcsolatot egy haemophiliás betegek kezelésére specializálódott központtal.
A vírusbiztonsággal kapcsolatos tudnivalókat lásd 4.4pontban.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázat a MedDRA szervrendszerenkénti csoportosítás szerint készült (szervrendszerenkénti csoportosítás és preferált kifejezés szint).
A gyakoriságok értékelése a következő kategóriák szerint történt:
-
Nagyon gyakori (≥1/10)
-
Gyakori (≥1/100‑<1/10)
-
Nem gyakori (≥1/1000‑<1/100)
-
Ritka (≥1/10000‑<1/1000)
-
Nagyon ritka (<1/10000)
-
Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
A gyakorisági csoportokon belül a mellékhatások a súlyosság szerint csökkenő sorrendben vannak feltüntetve.
| MedDRA szerinti szervrendszer osztályozás | Mellékhatás | Gyakoriság |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | VIII.faktorok gátlása (inhibitorok) | Nem gyakori (PTP)* Nagyon gyakori (PUP)* |
* A gyakoriság az összes VIII.faktor készítmény klinikai vizsgálatain alapul, amelyben részt vettek súlyos haemophiliaA‑ban szenvedő betegek is. PTP (previously-treated patients) = korábban már kezelt betegek; PUP (previously-untreated patients) = korábban még nem kezelt betegek”
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológiai tulajdonságok - FANHDI 1000 NE
Farmakoterápiás csoport: vérzéscsillapító: VIII.véralvadási faktor
ATC kód: B02BD02
A Fanhdi‑ban a VIII:Cfaktor a von Willebrand faktorral együtt, komplexként van jelen.
A VIII.faktor/von Willebrand faktorkomplex két különböző élettani funkciót betöltő molekulát (VIII.faktort és von Willebrand faktort) tartalmaz.
Haemophiliás betegeknél infúzióban alkalmazva, a VIII.faktor a beteg keringésében kötődik a von Willebrand faktorhoz. Az aktivált VIII.faktor az aktivált IX.faktor kofaktoraként felgyorsítja a X.faktor átalakulását aktivált X.faktorrá. Az aktivált X.faktor a prothrombint thrombinná alakítja. A thrombin ezután a fibrinogént fibrinné konvertálja és alvadék keletkezik.
A haemophiliaA egy nemhez kötött öröklődésű, a csökkent VIII:Cfaktorszint következtében kialakuló véralvadási zavar, ami az ízületek, izmok vagy belső szervek spontán vagy véletlen sérülés, illetve sebészi beavatkozás következtében kialakuló profúz vérzését okozza. A szubsztitúciós kezeléssel a plazma VIII.faktorszintje megemelkedik, így lehetővé válik a faktorhiány és ezzel a vérzékenység időleges korrekciója.
A klinikai vizsgálatok alapján nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok 6évnél fiatalabb gyermekek Fanhdi kezelésével kapcsolatban.
Immuntolerancia indukcióra (ITI) vonatkozó adatokat olyan, haemophiliaA‑ban szenvedő gyermekeknél és felnőtteknél gyűjtöttek, akiknél inhibitorok alakultak ki a VIII.faktor ellen. Egy retrospektív vizsgálatban részt vevő 57beteg és több prospektív vizsgálatban részt vevő 14beteg az elsődleges és készenléti ITI betegek széles spektrumát reprezentálta. Az adatok azt mutatták, hogy Fahndi‑t alkalmaztak az immuntolerancia indukálására. Azoknál a betegeknél, akiknél sikerült immuntoleranciát elérni, a vérzéseket meg lehetett előzni, illetve azokat ismét uralni lehetett akár profilaktikus, akár igény szerint („on‑demand”) végzett FVIII-koncentrátum kezeléssel.
A plazma VIII.faktor aktivitásának esése exponenciálisan, két fázisban történik.
A Fanhdi felezési ideje a készítménnyel végzett klinikai vizsgálatok alapján 14,18±2,55 óra. Az
| “in vivo” hasznosulási érték 105,5±18,5%, ami kb.= | 2,1±0,4NE/dl NE/ttkg | (kromogén módszerrel |
meghatározva). Az MRT (Mean residence time – a keringésben töltött átlagos idő) értéke 20,6±4,8óra, az AUC 19,3±3,7NEóra/ml és a clearance 2,6±0,5ml/óra/kg.
Gyógyszerészeti jellemzők - FANHDI 1000 NE
Injekciós üveg
Hisztidin
Humán albumin
Arginin
Előretöltött fecskendő
Injekcióhoz való víz
A készítményt nem szabad egyéb gyógyszerekkel keverni.
Kizárólag a csomagolásban található infúziós szereléket szabad használni, mivel a humán VIII.véralvadási faktor adszorbeálódhat egyes infúziós szerelékek belső felületéhez, ami a kezelés elégtelenségét okozhatja.
A Fanhdi felhasználhatósági időtartama 3év, legfeljebb 30°C‑on tárolva.
Fizikai és kémiai szempontból az elkészített oldat 25°C‑on 12órán át stabil. Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni. Ha nem kerül azonnal felhasználásra a tárolás időtartama és körülményei a felhasználó felelőssége és rendszerint nem lehet több mint 24óra 2‑8°C‑on, hacsak a feloldás nem ellenőrzött és validált aszeptikus körülmények között történt.
Legfeljebb 30°C‑on tárolandó. Nem fagyasztható.
A feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3pontban.
250NE: 355mg por lepattintható rózsaszín PP védőlappal, rollnizott alumíniumkupakkal és klórbutil gumidugóval lezárt, átlátszó, színtelen, IIhidrolitikai osztályú injekciós üvegben.
500NE: 355mg por lepattintható fehér PP védőlappal, rollnizott alumíniumkupakkal és klórbutil gumidugóval lezárt, átlátszó, színtelen, IIhidrolitikai osztályú injekciós üvegben.
1000NE: 355mg por lepattintható világoszöld PP védőlappal, rollnizott alumíniumkupakkal és klórbutil gumidugóval lezárt, átlátszó, színtelen, IIhidrolitikai osztályú injekciós üvegben.
Oldószer előretöltött fecskendőben: 10ml víz átlátszó, színtelen, Ihidrolitikai osztályú, egyik oldalon brómbutil gumidugattyúval, másik oldalon szintetikus poliizoprén + brómbutil védősapkával lezárt üvegfecskendőben.
Kiszerelés: 1porampulla + 1oldószer előretöltött fecskendőben + mikrofilter + áttöltő adapter + infúziós szerelék + 2alkoholos törlőkendő, dobozban.
A címkén feltüntetett lejárati idő után nem szabad felhasználni. A megmaradt készítményt nem szabad későbbi kezeléshez félretenni, még hűtőszekrényben tárolva sem.
Az oldat elkészítése:
-
Melegítse fel az üvegeket maximum 30°C‑ra.
-
Csatlakoztassa a dugattyút az oldószert tartalmazó fecskendőhöz.
-
Vegye ki a szűrőt a csomagolásából. Vegye le a fecskendőről a zárókupakot, és csatlakoztassa a fecskendőt a szűrőhöz.
-
Vegye ki az áttöltő adaptert a csomagolásból, és csatlakoztassa a szűrőhöz és a fecskendőhöz.
-
Távolítsa el a kupakot az injekciós üvegről, és törölje le a dugót a mellékelt alkoholos törlővel.
-
Szúrja át a dugót az áttöltő adapter tűjével.
-
A teljes oldószer mennyiséget nyomja át a fecskendőből az injekciós üvegbe.
-
Rázogassa óvatosan az injekciós üveget mindaddig, amíg a készítmény fel nem oldódik. Egyéb parenterálisan alkalmazandó készítményekhez hasonlóan ne használja fel az oldatot, ha az oldódás nem tökéletes vagy az oldatban részecskék láthatók.
-
Rövid időre válassza szét a fecskendőt és a szűrőt az injekciós üvegtől és az áttöltő adaptertől, hogy a vákuum megszűnjön.
-
Fordítsa meg az injekciós üveget, és szívja az oldatot a fecskendőbe.
-
Készítse elő a betegeken az injekció beadásának helyét, és fecskendezze be a készítményt a mellékelt pillangós tűvel. Az intravénás beadás sebessége 3ml/perc legyen, és a vazomotoros reakció megelőzése érdekében soha ne haladja meg a 10ml/perc értéket.
A szereléket nem szabad ismételten felhasználni.
Minden fel nem használt maradékot és hulladékot előírásszerűen kell kezelni.
Az elkészített oldat tiszta vagy enyhén opálos. Zavaros vagy fel nem oldott részecskéket tartalmazó oldatot nem szabad felhasználni. Felhasználás előtt meg kell vizsgálni a feloldott készítmény színét, és hogy nem tartalmaz-e feloldatlan részecskéket.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: II/2. csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).