GEMCITABINE ACCORD 100 MG/ML KONCENTRÁTUM OLDATOS INFÚZIÓHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - GEMCITABINE 100 MG/ML
A gemcitabin lokálisan kiterjedt vagy metasztatikus húgyhólyag‑karcinóma kezelésére javallt ciszplatinnal kombinációban.
A gemcitabin olyan betegek kezelésére javallt, akik lokálisan kiterjedt vagy metasztatikus hasnyálmirigy‑adenokarcinómában szenvednek.
A gemcitabin ciszplatinnal kombinációban első vonalbeli kezelésként javallt olyan betegek esetében, akik lokálisan kiterjedt vagy metasztatizáló, nem‑kissejtes tüdőkarcinómában (non-small cell lung cancer – NSCLC) szenvednek. Gemcitabin‑monoterápia alkalmazása megfontolható időskorú, vagy a 2‑es teljesítmény (performance) státuszú betegeknél.
A gemcitabin karboplatinnal kombinációban alkalmazva, lokálisan kiterjedt vagy metasztatikus epiteliális ováriumkarcinómában szenvedő betegek kezelésére javallt, akiknél a platina‑alapú első vonalbeli kezelést követően, legalább 6hónapos kiújulás‑mentes időszak után relapszus következett be.
A gemcitabin a paklitaxellel kombinálva nem rezekábilis, lokálisan recidiváló, vagy metasztatizáló emlőkarcinómás betegek kezelésére javasolt, amennyiben adjuváns/neoadjuváns kemoterápiát követően relapszus következett be. Az előzetes kemoterápiának antraciklint kell tartalmaznia, kivéve, ha az klinikailag ellenjavallt.
A gemcitabint csak daganatellenes kemoterápiában képzett szakorvos írhatja fel.
Adagolás
Húgyhólyag‑karcinóma
Kombinációs alkalmazás
A gemcitabin ajánlott dózisa 1000mg/m2 30perces intravénás infúzióban.
A dózist minden egyes 28 napos ciklus 1., 8. és 15. napján kell beadni ciszplatinnal kombinálva.
A ciszplatint 70mg/m2 dózisban a gemcitabint követően kell alkalmazni, minden 28 napos ciklus 1.vagy 2. napján. Ez a négyhetes ciklus aztán ismétlődik. A dóziscsökkentés ciklusonként vagy cikluson belül is alkalmazható, attól függően, hogy milyen mértékű toxicitás jelentkezik a betegnél.
Hasnyálmirigy‑karcinóma
A gemcitabin ajánlott dózisa 1000mg/m2 30perces intravénás infúzióban. Ezt meg kell ismételni hetente egyszer legfeljebb 7 hétig, majd egy hét szünet következik. Az ezt követő ciklusok során heti egyszeri injekciót kell adni, minden 4 hétből három egymást követő héten át. Dóziscsökkentés ciklusonként, vagy cikluson belül is történhet, attól függően, hogy milyen mértékű toxicitás jelentkezik a betegnél.
Nem-kissejtes tüdőkarcinóma
Monoterápia
A gemcitabin ajánlott dózisa 1000mg/m2 30perces intravénás infúzióban beadva. Az alkalmazását meg kell ismételni hetente egyszer 3 hétig, amelyet egy hét szünet követ. Ezt a négyhetes ciklust kell ismételni. A dóziscsökkentés ciklusonként, vagy cikluson belül is alkalmazható, attól függően, hogy milyen mértékű toxicitás jelentkezik a betegnél.
Kombinációs alkalmazás
A gemcitabin ajánlott dózisa 1250mg/m2 testfelület, egy 30perces intravénás infúzióban beadva a 21napos kezelési ciklus 1. és 8. napján. Dóziscsökkentés ciklusonként, vagy cikluson belül is történhet, attól függően, hogy milyen mértékű toxicitás jelentkezik a betegnél.
A ciszplatin alkalmazása 75‑100mg/m2 dózisban történik minden 3hétben egyszer.
Emlőkarcinóma
Kombinációs alkalmazás
A gemcitabin‑paklitaxel kombináció alkalmazásakor a paklitaxel javasolt (175mg/m2) dózisát minden 21 napos ciklus 1. napján, körülbelül 3órás intravénás infúzióban kell beadni, ezt követi a gemcitabin (1250mg/m2) beadása 30perces intravénás infúzióval a ciklus 1. és 8. napján.
A dóziscsökkentés ciklusonként vagy cikluson belül is alkalmazható, attól függően, hogy milyen mértékű toxicitás jelentkezik a betegnél. A beteg abszolút granulocytaszáma a gemcitabin+paklitaxel együttes kezelést megelőzően minimum 1500 (×106/l) legyen.
Ováriumkarcinóma
Kombinációs alkalmazás
A gemcitabin karboplatinnal kombinációban történő alkalmazásakor a gemcitabin ajánlott dózisa 1000mg/m2 minden 21 napos ciklus 1. és 8. napján, 30perces intravénás infúzióként beadva. A karboplatin beadása a gemcitabin beadása után történjen, az 1. napon, a 4,0mg/ml perc célértékű görbe alatti terület (AUC) eléréséhez szükséges dózisban. A dóziscsökkentés ciklusonként, vagy cikluson belül is alkalmazható, attól függően milyen mértékű toxicitás jelentkezik a betegnél.
A toxicitás monitorozása és a toxicitás következtében történő dózismódosítás
Dózismódosítás nem-hematológiai toxicitás esetén
Időszakosan fizikális vizsgálatokat, a vese‑ és májfunkció ellenőrzését kell elvégezni a nem‑hematológiai toxicitás kimutatásához.
A gemcitabin 100mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz milliliterenként 440mg vízmentes etanolt tartalmaz. Ezt magas kockázatú betegcsoportok esetében, például májbetegségben vagy epilepsziában szenvedő betegeknél figyelembe kell venni (lásd 4.4pont).
A dóziscsökkentés ciklusonként, vagy cikluson belül is alkalmazható, attól függően milyen mértékű toxicitás jelentkezik a betegnél. Általánosságban a súlyos (3 vagy 4 fokozatú) nem hematológiai toxicitás esetén – az émelygés/hányás kivételével – a gemcitabin‑kezelést fel kell függeszteni, vagy a dózist csökkenteni kell a kezelőorvos megítélése szerint. A kezelést el kell halasztani addig, amíg az orvos megítélése szerint a toxicitás megszűnik.
A kombinációs terápia során a ciszplatin, karboplatin és paklitaxel dózismódosítására vonatkozó információkért kérjük, olvassa el az adott készítmény alkalmazási előírását.
Dózismódosítás hematológiai toxicitás esetén
A ciklus indítása
Minden indikációban, minden egyes dózis beadása előtt ellenőrizni kell a beteg thrombocyta‑ és granulocytaszámát. A betegeknek a ciklus megkezdése előtt az abszolút granulocytaszáma legalább 1500 (×106/l), a thrombocytaszáma 100000 (×106/l) legyen.
Egy cikluson belül
A gemcitabin dózismódosítását egy cikluson belül az alábbi táblázatoknak megfelelően kell végrehajtani:
| A gemcitabin dózisának cikluson belüli módosítása húgyhólyag‑karcinóma, NSCLC és hasnyálmirigy‑karcinóma esetén, monoterápiában vagy ciszplatinnal kombinálva | |||
| Abszolút granulocytaszám(×106/l) | Thrombocytaszám(×106/l) | A gemcitabin adagja az átlagos dózis százalékában (%) | |
| >1000 | és | >100000 | 100 |
| 500‑1000 | vagy | 50000‑100000 | 75 |
| <500 | vagy | <50000 | Dózis kihagyása* |
* Cikluson belül a kihagyott kezelés nem állítható vissza addig, amíg a granulocytaszám a legalább 500 (×106/l) értéket, és a thrombocytaszám legalább az 50 000 (×106/l) értéket el nem éri.
| A gemcitabin dózisának cikluson belüli módosítása emlőkarcinóma esetében paklitaxellel kombinálva | |||
| Abszolút granulocytaszám(×106/l) | Thrombocytaszám(×106/l) | A GEMCITABIN‑adagja az átlagos dózis százalékában (%) | |
| ≥1200 | és | >75000 | 100 |
| 1000 ‑ <1200 | vagy | 50000‑75000 | 75 |
| 700 ‑ <1000 | és | ≥50000 | 50 |
| <700 | vagy | <50000 | Dózis kihagyása* |
* A kihagyott kezelés nem állítható vissza a cikluson belül. A kezelés elkezdődik a következő ciklus első napján, ha az abszolút granulocytaszám eléri a legalább 1500 (×106/l) értéket, és a thrombocytaszám a 100000 (×106/l) értéket.
| A gemcitabin dózisának módosítása cikluson belül ováriumkarcinóma esetében, karboplatinnal kombinálva | |||
| Abszolút granulocytaszám(×106/l) | Thrombocytaszám(×106/l) | A GEMCITABIN‑adagja a standard dózis százalékában (%) | |
| >1500 | és | ≥100000 | 100 |
| 1000‑1500 | vagy | 75000‑100000 | 50 |
| <1000 | vagy | <75000 | Dózis kihagyása* |
* A cikluson belül a kihagyott kezelés nem állítható vissza. A kezelés a következő ciklus első napján kezdődik, amint az abszolút granulocytaszám eléri a legalább 1500 (×106/l) értéket, és a thrombocytaszám pedig a 100000 (×106/l) értéket.
Minden indikációra vonatkozó dózismódosítás hematológiai toxicitás esetén, az elkövetkezőciklusokban
A gemcitabin dózisát az eredeti ciklus kezdeti dózisának 75%‑ára kell csökkenteni az alábbi hematológiai toxicitásoknál:
-
Abszolút granulocytaszám <500×106/l több mint 5 napon keresztül
-
Abszolút granulocytaszám <100×106/l több mint 3 napon keresztül
-
Lázas neutropenia
-
Thrombocytaszám <25000×106/l
-
A kezelési ciklus egy hetet meghaladó elhalasztása toxicitás miatt.
Az alkalmazás módja
A gemcitabint a betegek az infúzió során jól tolerálják, és adható járóbeteg‑ellátás keretében is. Extravasatio esetén általában az infúziót azonnal le kell állítani, és újrakezdeni, és egy másik vénába átkötni. A betegeket beadást követően szoros monitorozás alatt kell tartani.
A hígításhoz szükséges információkat lásd a 6.6pontban.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodásban vagy májkárosodásban szenvedő betegek
A gemcitabint körültekintően kell alkalmazni máj‑ vagy vesekárosodásban szenvedő betegeknél, mivel nem áll rendelkezésre elegendő információ a klinikai vizsgálatok alapján egyértelmű dózisajánlást lehessen adni ezen betegcsoportnál (lásd 4.4 és 5.2pont).
Idősek (>65év)
A gemcitabint a 65évnél idősebb betegek jól tolerálták. Nincs arra vonatkozóan bizonyíték, hogy a többi betegnél már javasolt dózismódosításokon túl szükség lenne egyéb dózismódosításra az időseknél (lásd 5.2pont).
Gyermekek és serdülők (<18év)
A gemcitabin alkalmazása 18év alatti gyerekeknél nem ajánlott, mivel nincs elegendő adat a biztonságosságára és hatásosságára vonatkozóan.
A koncentrátumot fel kell hígítani, különben életveszélyes túladagolás fordulhat elő.
A gemcitabin koncentrátum oldatos infúzióhoz az intravénás infúzióhoz való egyéb gemcitabin készítményeknél magasabb koncentrációt tartalmaz (100mg/ml).
A gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátumot hígítani kell. Az adott beteg számára szükséges gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátum teljes mennyiségét 0,1–9mg/ml‑es végleges koncentrációra kell hígítani 9mg/ml‑es (0,9%‑os) steril nátrium‑klorid oldattal (a hígításra vonatkozó utasításokat lásd a 6.6pontban).
‑ A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
‑ Szoptatás (lásd 4.6pont)
A gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátumot alkalmazás előtt megfelelően hígítani kell. A gemcitabin koncentrátum oldatos infúzióhoz koncentrációja különbözik a többi gemcitabin készítményétől (a hígításra vonatkozó további utasításokat lásd 6.6pontban).
A koncentrátumot fel kell hígítani, különben életveszélyes túladagolás fordulhat elő.
A gemcitabin koncentrátum oldatos infúzióhoz az intravénás infúzióhoz való egyéb gemcitabin készítményeknél magasabb koncentrációt tartalmaz (100mg/ml). A gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátumot hígítani kell. Az adott beteg számára szükséges gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátum teljes mennyiségét 0,1–9mg/ml‑es végleges koncentrációra kell hígítani 9mg/ml‑es (0,9%‑os) steril nátrium‑klorid oldattal (a hígításra vonatkozó utasításokat lásd a 6.6pontban).
Az infúziós idő megnyújtása és a dózis gyakoriságának növelése igazoltan fokozta a toxicitást.
A gemcitabin-kezeléssel összefüggésben bőrt érintő, súlyos mellékhatásokat (severe cutaneous adverse reaction, SCAR), köztük Stevens–Johnson-szindrómát (SJS), toxicus epidermalis necrolysist (TEN) és akut generalizált exanthemás pustulosist (AGEP) jelentettek, amelyek életveszélyesek vagy halálosak lehetnek. A betegeket tájékoztatni kell a bőrreakciók jeleiről és tüneteiről, és szoros monitorozásuk szükséges a bőrreakciók kialakulása tekintetében. Ha az ilyen reakciókra utaló jelek és tünetek jelentkeznek, a gemcitabin-kezelést azonnal abba kell hagyni.
Hematológiai toxicitás
A gemcitabin myelosuppressiót idézhet elő, ami leukopenia, thrombocytopenia és anaemia formájában jelentkezik.
A gemcitabinnal kezelt betegeknél minden egyes dózis előtt ellenőrizni kell a thrombocyta‑, leukocyta‑ és granulocytaszámot. Gyógyszer által kiváltott csontvelő–depresszió észlelésekor meg kell fontolni a terápia felfüggesztését vagy módosítását (lásd 4.2pont). A myelosuppressio rövid ideig tart, és általában nem vezet dóziscsökkentéshez, és ritkán vezet a kezelés felfüggesztéshez.
A perifériás vérkép tovább romolhat a gemcitabin alkalmazásának abbahagyása után. Károsodott csontvelő‑funkciójú betegek esetében a kezelést kellő óvatossággal kell elkezdeni. A többi citotoxikus kezeléshez hasonlóan, tekintetbe kell venni a kumulatív myelosuppressio kockázatát, amikor a gemcitabin‑kezelést egyéb kemoterápiás kezeléssel együtt alkalmazzák.
Máj- és vesekárosodás
A gemcitabin alkalmazása a meglévő májkárosodás exacerbációjához vezethet egyidejű májmetasztázisos, vagy olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében hepatitis, alkoholizmus, vagy májcirrózis szerepel.
A vese‑ és májfunkciók (beleértve a virológiai vizsgálatot is) időszakos laboratóriumi értékelését el kell végezni.
A gemcitabint óvatosan kell alkalmazni a májkárosodásban vagy veseelkárosodásban szenvedő betegeknél, mivel a klinikai vizsgálatok alapján nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy egyértelmű dózisajánlást lehessen adni ezen betegcsoportra vonatkozóan (lásd 4.2pont).
Egyidejű sugárterápia
Egyidejű sugárterápia (egyidejűleg vagy ≤7 nap különbséggel) esetén: toxicitást jelentettek (a részleteket és az alkalmazási javaslatokat lásd a 4.5pontban).
Élő vakcinák
A gemcitabinnal kezelt betegeknél a sárgaláz‑vakcina és egyéb élő, gyengített vakcinák alkalmazása nem javasolt (lásd 4.5pont).
Cardiovascularis betegségek
A gemcitabinnal összefüggő szív és/vagy érrendszeri betegségek kockázata miatt különleges gondossággal kell eljárni olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében cardiovascularis események szerepelnek.
Áteresztő kapilláris szindróma (Capillary Leak szindróma)
Áteresztő kapilláris szindróma (Capillary Leak szindróma) eseteit jelentették gemcitabin‑monoterápiában, vagy gemcitabinnal és egyéb kemoterápiás szerekkel történő kombinációs kezelésben részesülő betegeknél (lásd 4.8pont). Az állapot általában megfelelően kezelhető, amennyiben korán felismerik és megfelelően kezelik, de halálos kimenetelű eseteket is jelentettek. Az állapot szisztémás kapilláris hyperpermeabilitast jelent, amikor a folyadék és fehérjék az intravascularis térből az interstitiumba áramlanak. A klinikai tünetek közé tartoznak a generalizált ödéma, testtömeg-gyarapodás, hypoalbuminaemia, súlyos hypotonia, akut vesekárosodás és tüdőödéma. Amennyiben a terápia során áteresztő kapilláris szindróma alakul ki, a gemcitabin alkalmazását fel kell függeszteni és szupportív terápiát kell kezdeni. Az áteresztő kapilláris szindróma előfordulhat a későbbi ciklusok során, és a szakirodalomban a felnőttkori respiratoricus distress szindrómával hozzák összefüggésbe.
Posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES)
Potenciálisan súlyos következményekkel járó posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) eseteit jelentették gemcitabin monoterápiában, vagy gemcitabinnal és egyéb kemoterápiás szerekkel történő kombinációs kezelésben részesülő betegeknél. Leggyakrabban akut hypertensiót és görcsrohamot jelentettek a gemcitabinnal kezelt és PRES-t tapasztaló betegeknél, de egyéb tünetek is megjelenhetnek, például fejfájás, letargia, zavartság és vakság. A diagnózist optimálisan mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) erősíti meg. A PRES a megfelelő szupportív beavatkozások mellett jellemzően reverzibilis volt. Ha a kezelés során PRES alakul ki, a gemcitabin alkalmazását azonnal abba kell hagyni és szupportív beavatkozásokat kell végezni, beleértve a vérnyomás beállítását és a görcsrohamok elleni terápiát.
Tüdő
A gemcitabin‑kezeléssel kapcsolatosan pulmonalis hatásokat jelentettek, amelyek között súlyosak is voltak (pl. tüdőödémát, interstitialis pneumonitist, vagy felnőttkori respiratoricus distress szindrómát [ARDS]) jelentettek. Amennyiben ilyen hatások jelentkeznek, megfontolandó a gemcitabin‑terápia leállítása. Korai szupportív kezelés segíthet a beteg állapotának javításában.
Vese
Haemolyticus uraemiás szindróma
A gemcitabinnal kezelt betegeknél ritkán a haemolyticus uraemiás szindrómának (HUS) megfelelő klinikai tünetekről számoltak be (forgalomba hozatal utáni adatok) (lásd 4.8pont). A HUS egy potenciálisan életveszélyes állapot. A gemcitabin‑kezelést azonnal le kell állítani a microrangiopathiás haemolyticus anaemiát igazoló első tünetek bármelyikére, ilyenek pl. a thrombocytopeniával együttjáró hirtelen hemoglobinszint‑csökkenés, a szérum bilirubin-, szérum kreatinin-, a vér karbamid‑nitrogén- vagy LDH-szintek emelkedése. A veseelégtelenség a terápia megszakítása után irreverzibilis lehet, szükségessé válhat a dialízis.
Termékenység
A gemcitabin fertilitási vizsgálatokban hím egereknél hypospermatogenesist okozott (lásd 5.3pont). A gemcitabinnal kezelt férfiaknak ezért javasolt tartózkodni a gyermeknemzéstől a kezelés alatt, és még 3hónapig a kezelést követően, továbbá a gemcitabinnal kapcsolatban esetleg kialakuló terméketlenség miatt javasolt a kezelés előtt további információkat kérni a sperma kriokonzerválásával kapcsolatban (lásd 4.6pont).
Nátrium
A gemcitabin 100mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz a maximális napi adagban (2250mg) 206mg (0,9mmol) nátriumot tartalmaz. Ezt figyelembe kell venni az ellenőrzött nátriumdiétát tartó betegeknél.
Etanol
A gemcitabin 100mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz milliliterenként 440mg vízmentes etanolt tartalmaz. Ez alkoholizmusban szenvedő betegek esetében ártalmas lehet, valamint magas kockázatú betegcsoportok esetében, például májbetegségben vagy epilepsziában szenvedő betegeknél, szintén figyelembe kell venni. A központi idegrendszert érintő lehetséges hatásokat, valamint az egyéb hatásokat figyelembe kell venni.
Nem végeztek specifikus interakciós vizsgálatokat (lásd 5.2pont).
Sugárterápia
Együttes alkalmazás (egyidejűleg vagy ≤7nap eltéréssel adva) – Az ezen kombinációs terápiás kezeléssel kapcsolatos toxicitás számos különböző faktortól függ, így a gemcitabin dózisától, a gemcitabin adagolásának gyakoriságától, a sugárkezelés dózisától, a sugárterápia tervezési technikájától, a célszövettől és a céltérfogattól. Preklinikai és klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a gemcitabinnak radioszenzitizáló hatása van. Egy nem-kissejtes tüdőrákos betegekkel végzett klinikai vizsgálatban, ahol 1000mg/m2 dózis gemcitabint adtak legfeljebb 6egymást követő héten át egyidejűleg a terápiás mellkasi sugárkezeléssel, súlyos toxicitás volt megfigyelhető: súlyos, potenciálisan életet veszélyeztető mucositis, valamint oesophagitis és pneumonitis, különösen azoknál a betegeknél, akik nagy mennyiségű sugárkezelést kaptak [az átlagos terápiás térfogat 4795cm3]. Az ezt követően végzett vizsgálatok – mint például egy II. fázisú vizsgálat nem‑kissejtes tüdőrákban, ahol 66Gy mellkasi sugáradagot alkalmaztak együttesen gemcitabinnal (négyszer 600mg/m2) és ciszplatinnal (kétszer 80mg/m2) 6héten át ‑ arra utalnak, hogy ésszerű a gemcitabint alacsonyabb dózisban alkalmazni az egyidejű, kiszámítható toxicitású sugárkezelés mellett. Nem minden tumortípusban határozták még meg az optimális adagolást a gemcitabin és sugárterápia biztonságos együttes alkalmazásához.
Nem egyidejű (>7nap különbséggel adott) alkalmazás ‑ Az adatok elemzése ‑ az irradiációs tüneteken kívül ‑ nem jelez toxicitásnövekedést olyan esetben, amikor a gemcitabint több mint 7nappal a sugárkezelés előtt vagy után adták. Az adatok szerint a gemcitabin elkezdhető a sugárkezelés akut hatásainak megszűnése után, vagy legalább egy héttel a sugárkezelés után.
A célszövetek sugárkárosodását jelentették (pl. oesophagitis, colitis és pneumonitis) mind a sugárkezeléssel egyidejű, mind pedig a nem egyidejű gemcitabin‑hidroklorid alkalmazás esetén.
Egyéb
A sárgaláz-vakcina és gyengített, élő vakcinák alkalmazása – különösen immunszupprimált betegeknél – a szisztémás, potenciálisan halálos kimenetelű betegségek kockázata miatt nem javasolt.
A készítményben található alkohol mennyisége miatt megváltozhat az egyéb gyógyszerek hatása.
Fogamzóképes nők/fogamzásgátlás nőknél és férfiaknál
A gemcitabin lehetséges genotoxikus hatása miatt (lásd 5.3 pont), a fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátló módszereket kell alkalmazniuk a gemcitabinnal történő kezelés során, illetve 6hónapig a kezelés abbahagyása után.
A férfiaknak tanácsos tartózkodniuk a gyermeknemzéstől, illetve hatékony fogamzásgátló módszer alkalmazása javasolt a gemcitabinnal történő kezelés során, és 3hónapig annak abbahagyása után.
Terhesség
Nem áll rendelkezésre elegendő adat a gemcitabin terhes nők körében történő alkalmazásáról. Állatkísérletek reproduktív toxicitást mutattak ki (lásd 5.3pont). Az állatkísérletek eredményei és a gemcitabin‑hidroklorid hatásmechanizmusa alapján ez a készítmény nem alkalmazható terhesség alatt, kivéve, ha az egyértelműen szükséges. A nőket figyelmeztetni kell arra, hogy ne essenek teherbe a gemcitabin-kezelés ideje alatt, valamint arra, hogy amennyiben mégis teherbe esnének, erről azonnal tájékoztassák kezelőorvosukat.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a gemcitabin kiválasztódik‑e a humán anyatejbe, és nem zárhatóak ki a szoptatott csecsemőre gyakorolt kedvezőtlen nemkívánatos hatások.
A gemcitabin alkalmazásának ideje alatt a szoptatást fel kell függeszteni.
Termékenység
Fertilitási vizsgálatokban a gemcitabin hím egereknél hypospermatogenesist okozott (lásd 5.3pont). A gemcitabinnal kezelt férfiaknak ezért javasolt tartózkodniuk a gyermeknemzéstől a kezelés alatt, és még 3 hónapig a kezelést követően, továbbá, a gemcitabinnal kapcsolatban esetleg kialakuló terméketlenség miatt javasolt a kezelés előtt további információkat kérni a sperma kriokonzerválásával kapcsolatosan.
A készítményben található alkohol mennyisége károsan befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A készítmény a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Mindazonáltal beszámoltak arról, hogy a gemcitabin enyhe vagy akár közepes fokú aluszékonyságot okozott, különösen alkoholfogyasztással együtt. A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy tilos gépjárművet vezetni és gépeket kezelni, amíg be nem bizonyosodik, hogy már nem aluszékonyak.
A gemcitabin‑kezeléssel kapcsolatban leggyakrabban jelentett mellékhatások közé tartoznak a következők: émelygés hányással vagy anélkül, emelkedett máj transzamináz- (ASAT/ALAT, azaz SGOT/SGPT) és alkalikus foszfatázszintek, amelyről a betegek mintegy 60%‑ánál számoltak be; proteinuria és haematuria a betegek körülbelül 50%‑ánál; dyspnoe a betegek 10‑40%‑ánál (tüdőkarcinómás betegeknél gyakrabban előfordul); allergiás bőrkiütések a betegek körülbelül 25%‑ánál, viszketéssel együtt pedig a betegek mintegy 10%‑nál fordultak elő.
A mellékhatások gyakoriságát és súlyosságát a dózis, az infúzió sebessége és a dózisok között eltelt idő befolyásolja (lásd 4.4pont). Dóziskorlátozó mellékhatások a thrombocyta‑, leukocyta‑ és granulocytaszám csökkenése (lásd 4.2pont).
Klinikai vizsgálatok adatai
A gyakorisági kategóriák a következők: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 ‑ <1/10), nem gyakori (≥1/1000 ‑ <1/100), ritka (≥1/10000 ‑ <1/1000), nagyon ritka (<1/10000), gyakoriság nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A következő táblázatban feltüntetett nemkívánatos hatások és gyakoriságuk klinikai vizsgálati adatokon alapulnak. Az egyes gyakorisági csoportokon belül a nemkívánatos hatások csökkenő súlyosság szerint vannak feltüntetve.
| Szervrendszer | Gyakorisági csoport |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon gyakori Leukopenia (Neutropenia 3‑as fokozat =19,3%; 4‑es fokozat=6%). A myelosuppressio általában enyhe vagy közepesen súlyos és elsősorban a granulocytaszámot érinti (lásd 4.2 és 4.4pont) Thrombocytopenia Anaemia Gyakori Lázas neutropenia Nagyon ritka Thrombocytosis Thromboticus microangiopathia |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon ritka Anaphylactoid reakció |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Gyakori Fertőzések Nem ismert Sepsis |
| Anyagcsere‑ és táplálkozási betegségek és tünetek | Gyakori Anorexia |
| Idegrendszer betegségek és tünetek | Gyakori Fejfájás Insomnia Aluszékonyság Nem gyakori Cerebrovascularis esemény Nagyon ritka Posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (lásd 4.4pont) |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | Nem gyakori Arrhythmia, elsősorban supraventricularis arrhythmia Szívelégtelenség Ritka Myocardialis infarctus |
| Érbetegségek és tünetek | Ritka Perifériás vasculitis és gangraena klinikai jelei Hypotensio Nagyon ritka Áteresztő kapilláris szindróma (lásd 4.4pont) |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Nagyon gyakori Dyspnoe –rendszerint enyhe és kezelés nélkül gyorsan rendeződik Gyakori Köhögés Rhinitis Nem gyakori Intersticialis pneumonitis (lásd 4.4pont) Bronchospasmus –rendszerint enyhe és átmeneti jellegű, de parenteralis kezelést is igényelhet. Ritka Tüdőödéma Felnőttkori respiratoricus distress szindróma (lásd 4.4pont) |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon gyakori Hányás Hányinger Gyakori Hasmenés Stomatitis és a szájnyálkahártya kifekélyesedése Székrekedés Nagyon ritka Ischaemiás colitis |
| Máj‑és epebetegségek, illetve tünetek | Nagyon gyakori A máj transzaminázok (ASAT és ALAT azaz SGOT/SGPT) és alkalikus foszfatázok szintjének emelkedése. Gyakori Emelkedett bilirubinszint Nem gyakori Súlyos hepatotoxicitás, a májelégtelenséget és a halált is beleértve Ritka Emelkedett gamma‑glutamil-transzferáz (gamma‑GT)‑szint |
| A bőr és a bőralatti szövetek betegségei és tünetei | Nagyon gyakori Allergiás bőrkiütés, gyakran pruritusszal együtt Alopecia Gyakori Pruritus Verítékezés Ritka Súlyos bőrreakciók, a pikkelyesedést és a hólyagos bőrkiütéseket is beleértve Kifekélyesedés Hólyag- és fekélyképződés Hámlás Nagyon ritka Lyell-szindróma Stevens–Johnson‑szindróma Nem ismert Pseudocellulitis Akut generalizált exanthemás pustulosis |
| A csont‑ és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | Gyakori Hátfájás Myalgia |
| Vese‑ és húgyúti betegségek és tünetek | Nagyon gyakori Haematuria Enyhe proteinuria Nem gyakori Veseelégtelenség (lásd 4.4 pont) Haemolyticus uraemiás szindróma (lásd 4.4pont) |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Nagyon gyakori Influenzaszerű tünetek – leggyakoribb tünetek: láz, fejfájás, hidegrázás, myalgia, asthenia és anorexia. Köhögésről, rhinitisről, levertségről, verejtékezésről és alvászavarokról is beszámoltak. Ödéma/perifériás ödéma, beleértve az arcödémát is. Az ödéma a kezelés abbahagyása után rendszerint reverzibilis. Gyakori Láz Asthenia Hidegrázás Ritka Az injekció beadási helyén létrejövő, többnyire enyhe reakciók. |
| Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények | Ritka Irradiációs toxicitás (lásd 4.5pont) Korábbi besugárzás helyén fellépő bőrreakciók („radiation recall”) |
Kombinációban történő alkalmazás emlőkarcinóma esetén
A 3‑as és 4‑es fokozatú hematologiai toxicitás, beleértve a neutropenia gyakorisága nő a gemcitabin‑paklitaxel kombináció alkalmazásakor. Ezen nemkívánatos reakciók számának növekedése azonban nem jár együtt a fertőzések vagy vérzéses események incidenciájának növekedésével. Kimerültség és lázas neutropenia leggyakrabban a gemcitabin‑paklitaxel kombináció alkalmazásakor fordul elő. Az anaemiával nem társuló kimerültség rendszerint az első ciklus után rendeződik.
| 3‑as és 4‑es fokozatú mellékhatásokPaklitaxel, versus gemcitabin paklitaxellel együtt | |||||
| A betegek száma (%) | |||||
| Paklitaxel kar(N=259) | Gemcitabin+paklitaxel kar (N=262) | ||||
| 3‑asfokozat | 4‑esfokozat | 3‑asfokozat | 4‑esfokozat | ||
| Laboratóriumi rendellenességek | |||||
| Anaemia | 5 (1,9) | 1 (0,4) | 15 (5,7) | 3 (1,1) | |
| Thrombocytopenia | 0 | 0 | 14 (5,3) | 1 (0,4) | |
| Neutropenia | 11 (4,2) | 17 (6,6)* | 82 (31,3) | 45 (17,2)* | |
| Nem‑laboratóriumi rendellenességek | |||||
| Lázas neutropenia | 3 (1,2) | 0 | 12 (4,6) | 1(0,4) | |
| Kimerültség | 3 (1,2) | 1 (0,4) | 15 (5,7) | 2 (0,8) | |
| Hasmenés | 5 (1,9) | 0 | 8 (3,1) | 0 | |
| Motoros neuropathia | 2(0,8) | 0 | 6(2,3) | 1(0,4) | |
| Szenzoros neuropathia | 9(3,5) | 0 | 14(5,3) | 1(0,4) | |
* 7napnál tovább tartó 4‑es fokozatú neutropeniáról számoltak be a gemcitabin-paklitaxel kombinációs karon lévő betegek 12,6%‑nál, míg a paklitaxel‑karon lévő betegek 5,0%‑nál fordult elő.
Kombinációban történő alkalmazás húgyhólyag‑karcinóma esetén
| 3‑as és 4‑es fokozatú mellékhatásokMVAC versus Gemcitabin és ciszplatin együttesen | ||||
| A betegek száma (%) | ||||
| MVAC (metotrexát, vinblasztin, doxorubicin és ciszplatin) kar(N=196) | Gemcitabin+ciszplatin kar(N=200) | |||
| 3‑as fokozat | 4‑es fokozat | 3‑as fokozat | 4‑es fokozat | |
| Laboratóriumi rendellenességek | ||||
| Anaemia | 30 (16) | 4 (2) | 47 (24) | 7 (4) |
| Thrombocytopenia | 15 (8) | 25 (13) | 57 (29) | 57 (29) |
| Nem‑laboratóriumi rendellenességek | ||||
| Émelygés és hányás | 37 (19) | 3 (2) | 44 (22) | 0 (0) |
| Hasmenés | 15 (8) | 1 (1) | 6 (3) | 0 (0) |
| Infekció | 19 (10) | 10 (5) | 4 (2) | 1 (1) |
| Stomatitis | 34 (18) | 8 (4) | 2 (1) | 0 (0) |
Kombinációban történő alkalmazás ovariumkarcinóma esetén
| 3‑as és 4‑es fokozatú mellékhatásokKarboplatin versus gemcitabin és karboplatin együttesen | |||||
| A betegek száma (%) | |||||
| Karboplatin kar(N=174) | Gemcitabin+karboplatin kar(N=175) | ||||
| 3‑as fokozat | 4‑es fokozat | 3‑as fokozat | 4‑es fokozat | ||
| Laboratóriumi rendellenességek | |||||
| Anaemia | 10 (5,7) | 4 (2,3) | 39 (22,3) | 9 (5,1) | |
| Neutropenia | 19 (10,9) | 2 (1,1) | 73 (41,7) | 50 (28,6) | |
| Thrombocytopenia | 18 (10,3) | 2 (1,1) | 53 (30,3) | 8 (4,6) | |
| Leukopenia | 11 (6,3) | 1 (0,6) | 84 (48,0) | 9 (5,1) | |
| Nem‑laboratóriumi rendellenességek | |||||
| Haemorrhagia | 0 (0,0) | 0 (0,0) | 3 (1,8) | (0,0) | |
| Lázas neutropenia | 0 (0,0) | 0 (0,0) | 2 (1,1) | (0,0) | |
| Neutropenia nélküli fertőzés | 0 (0) | 0 (0,0) | (0,0) | 1 (0,6) | |
A szenzoros neuropathia is gyakrabban fordult elő a kombinációban történt kezelésnél, mint karboplatin‑monoterápia esetén.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóságoknak az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A gemcitabin‑hidroklorid‑túladagolásnak nincs ismert antidotuma. Akár 5700mg/m2–ig terjedő dózisokat is alkalmaztak 30perces intravénás infúziós adagolással kéthetente, klinikailag elfogadható mértékű toxicitás mellett. Túladagolás gyanúja esetén monitorozni kell a beteg vérképét, és szükség szerint szupportív terápiát kell alkalmazni.
Farmakológiai tulajdonságok - GEMCITABINE 100 MG/ML
Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, pirimidin analógok. ATC kód: L01BC05
Citotoxikus aktivitás sejtkultúrákban
A gemcitabin jelentős citotoxikus aktivitást mutatott számos rágcsáló‑ és emberi tumorsejt‑kultúrával szemben. Hatása fázisspecifikus, vagyis a gemcitabin elsődlegesen a DNS‑t szintetizáló (Sfázisú) sejteket pusztítja, és bizonyos körülmények között gátolja a sejtek fejlődését a G1/Sfázis határán.
In vitro a gemcitabin citotoxicitása függ mind a koncentrációtól, mind az időtől.
Tumorellenes aktivitás preklinikai modellekben
Állati tumor‑modellekben a gemcitabin tumorellenes aktivitása az adagolási sémától függ. Naponta adagolva az állatoknál magas a mortalitás, azonban minimális tumorellenes‑aktivitás volt megfigyelhető. Amennyiben azonban a gemcitabint minden harmadik vagy negyedik napon adták be, alkalmazható volt nem‑letális dózisban és az egér‑tumorok széles skálájára jelentős tumorellenes aktivitással.
Hatásmechanizmus
Sejtmetabolizmus és hatásmechanizmus: A gemcitabint (dFdC), ami egy pirimidin antimetabolit a nukleozid‑kináz metabolizálja intracellulárisan aktív difoszfát- (dFdCDP) és trifoszfát- (dFdCTP) nukleoziddá. A gemcitabin citotoxikus hatása a DNS‑szintézis gátlásának köszönhető, ami a dFdCDP és dFdCTP kétféle hatásmechanizmusán keresztül valósul meg. Először a dFdCDP gátolja a ribonukleotid‑reduktázt, amely egyedül felelős a DNS‑szintézishez szükséges dezoxi‑nukleozid‑trifoszfát (dCTP) képződésének katalizálásáért. Ennek az enzimnek a dFdCDP általi gátlása csökkenti a dezoxinukleozidokat általában, de különösen a dCTP‑t. Másodsorban a dFdCTP és a dCTP kompetitív módon épül a DNS‑be (önpotencírozás).
A fentiekhez hasonló módon, kismennyiségű gemcitabin beépülhet a RNS‑be is. Ezért a dCTP csökkent intracelluláris koncentrációja lehetővé teszi a dFdCTP‑nek a DNS‑be való beépülését. A DNS‑polimeráz‑epszilon nem képes a gemcitabin eltávolítására, és a növekvő DNS‑szál kijavítására. A gemcitabin DNS‑be való beépülése után még egy nukleotid tevődik hozzá a növekvő DNS‑szálakhoz. A hozzáadás után lényegében teljes mértékben gátlás alá kerül a további DNS‑szintézis (maszkírozott lánctermináció). A gemcitabin a DNS‑be való beépülése után valószínűleg elindítja az apoptosisként ismert programozott sejthalál folyamatát.
Klinikai jellemzők
Húgyhólyag‑karcinóma
Egy randomizált, III. fázisú vizsgálat, melyet 405előrehaladott vagy metasztatikus urothel átmeneti‑sejtes karcinómában szenvedő beteg bevonásával végeztek, nem mutatott különbséget a gemcitabin/ciszplatin és a metotrexát/vinblasztin/adriamicin/ciszplantin (MVAC) kezelések között az átlagos túlélési idő (12,8hónap és 14,8hónap, p=0,547), a betegség progresszójáig eltelt idő (7,4és 7,6hónap, p=0,842) és a válaszadási idő (49,4% és 45,7%, p=0,512) tekintetében. A gemcitabin és ciszplatin kombinációja azonban kedvezőbb toxicitási profilt mutatott, mint a MVAC.
Hasnyálmirigy‑karcinóma
Egy randomizált, III. fázisú vizsgálatban, melyet 126előrehaladott, vagy metasztatikus hasnyálmirigy‑karcinómában szenvedő beteg bevonásával végeztek, a gemcitabin statisztikailag szignifikánsan magasabb klinikai hatás és válaszadási arányt mutatott, mint az 5‑fluorouracil (23,8%, illetve 4,8%, p=0,0022). A progresszióig eltelt idő statisztikailag szignifikáns növekedését 0,9hónapról 2,3hónapra (log‑rang p<0,0002), és az átlagos túlélés statisztikailag szignifikáns mértékben 4,4‑ről 5,7hónapra nőtt (log‑rang p<0,0024) a gemcitabinnel kezelt betegek körében, a 5‑fluorouracillal kezeltekhez képest.
Nem‑kissejtes tüdőkarcinóma
Egy randomizált, III. fázisú vizsgálatban, melyet 522inoperábilis, lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus nem kissejtes tüdőkarcinómában (NSCLC) szenvedő beteg bevonásával végeztek, a gemcitabin és ciszplatin kombinációja statisztikailag szignifikánsan magasabb válaszarányt mutatott, mint a ciszplatin‑monoterápia (31,0%, illetve 12,0%, p <0,0001). A progresszióig eltelt idő statisztikailag szignifikáns megnyúlását észlelték 3,7hónapról 5,6hónapra (log-rang p <0,0012), és az átlagos túlélés statisztikailag szignifikáns meghosszabbodását 7,6hónapról 9,1hónapra (log-rang p<0,004) tapasztalták a gemcitabin/ciszplatin‑kezelést kapott betegek körében a ciszplatin‑monoterápiában részesülőkhöz képest.
Egy másik randomizált III. fázisú vizsgálatban, melyet 135, III/B. vagy IV. stádiumú NSCLC‑s beteg bevonásával végeztek, a gemcitabin és ciszplatin kombináció statisztikailag szignifikánsan magasabb válaszarányt adott, mint a ciszplatin és etopozid kombináció (40,6% és 21,2%, p=0,025). A progresszióig eltelt idő statisztikailag szignifikáns növekedését 4,3hónapról 6,9hónapra (p=0,014) tapasztalták a gemcitabin/ciszplatin kombinációval kezelt betegeknél az etopozid/ciszplatinnal kezeltekhez képest.
A tolerabilitás mindkét karon hasonlónak bizonyult, mind a két vizsgálatban.
Ováriumkarcinóma
Egy randomizált, III. fázisú vizsgálatban 356előrehaladott epiteliális ováriumkarcinómában szenvedő beteget randomizáltak, akiknél a platina‑alapú kezelést követően legalább hat hónappal relapszus következett be, gemcitabin és karboplatin (GCb) és csak karboplatin (Cb) kezelési csoportokba.
A betegség progressziójáig eltelt idő statisztikailag szignifikáns növekedését 5,8hónapról 8,6hónapra (log‑rang p<0,0038) tapasztalták a GCb‑vel kezelt csoportban a Cb‑csoporthoz képest. A válaszadási arány eltérései a GCb esetében 47,2%, a Cb‑nél 30,9% volt (p=0,0016) és az átlagos túlélési idő, ami a GCb‑kezelésnél 18hónap, míg a Cb‑kezelésnél 17,3hónap volt (p=0,73) ezek kedvezőbbek voltak a GCb‑karon.
Emlőkarcinóma
Egy randomizált III. fázisú vizsgálatban, melybe 529adjuváns/neoadjuváns kemoterápia után relapszusba került, inoperábilis, lokálisan recidiváló vagy metasztatikus emlőkarcinómában szenvedő beteget vontak be, a gemcitabin/paklitaxel kombinációnál a betegség dokumentált progressziójáig eltelt idő statisztikailag szignifikánsan 3,98‑ról 6,14hónapra nőtt (log‑rang p=0,0002) a gemcitabin/paklitaxel‑csoportban, a csak paklitaxel‑kezelésben részesülőkhöz képest.
377haláleset után a teljes túlélési idő 18,6hónap volt a gemcitabin/paklitaxellel kezelteknél és 15,8hónap a csak paklitaxellel kezelt csoportban (log‑rang p=0,0489, kockázati arány: 0,82), továbbá az összesített válaszarány pedig 41,4% illetve 26,2% volt (p=0,0002).
Felszívódás
A gemcitabin farmakokinetikáját 353betegen vizsgálták, hét vizsgálatban. A 121nő és 232férfi kora 29 év és 79év között volt. Ezen betegek közül körülbelül 45%‑nál nem‑kissejtes tüdőkarcinómát, 35%‑nál hasnyálmirigy‑karcinómát diagnosztizáltak. A következő farmakokinetikai paramétereket kapták a 0,4‑1,2órás infúzióban beadott 500‑2592mg/m2‑es dózistartományban.
A plazma csúcskoncentrációk értéke (az infúzió befejezése után 5percet követően mért értékek) 3,2‑45,5mikrogramm/ml volt. Az anyavegyület plazmakoncentrációja egy 1000mg/m2/dózis 30perc alatt történő beadását követően, körülbelül 30percig az infúzió befejezése után 5mikrogramm/ml fölötti értéken maradt, és 0,4mikrogramm/ml‑nél magasabb volt további egy óráig.
Eloszlás
A centrális kompartment megoszlási térfogata nőknél 12,4l/m2, férfiaknál 17,5l/m2 (az egyéni variabilitás 91,9%) volt.
A perifériális kompartment megoszlási térfogata 47,4l/m2 volt. A perifériális kompartment térfogata nemtől függetlennek mutatkozott.
A plazmafehérje‑kötődés elhanyagolhatónak tekinthető.
Felezési idő: életkortól és nemtől függően 42‑94perc között változott. Az ajánlott adagolási séma esetén a gemcitabin eliminációja gyakorlatilag befejeződik az infúzió megkezdésétől számított 5‑11órán belül. Heti egyszeri alkalmazás esetén a gemcitabin nem akkumulálódik.
Biotranszformáció
A gemcitabin gyorsan metabolizálódik a citidin‑dezamináz segítségével a májban, a vesében, a vérben és más szövetekben. Az intracelluláris metabolizmus során gemcitabin mono‑, di‑ és trifoszfátok (dFdCMP, dFdCDP és dFdCTP) keletkeznek, melyek közül a dFdCDP és dFdCTP tekinthető aktívnak. Ezen intracelluláris metabolitok nem voltak kimutathatóak a plazmában vagy vizeletben. Az elsődleges metabolit, a 2'‑dezoxi‑2', 2'‑difluorouridin (dFdU) nem aktív, és megtalálható a plazmában és a vizeletben is.
Elimináció
A szisztémás clearance 29,2l/óra/m2 és 92,2l/óra/m2 között volt, nemtől és kortól függően (az egyéni variabilitás 52,2% volt). Nők esetében a clearance körülbelül 25%‑kal alacsonyabb, mint férfiaknál. Bár a clearance gyors, a korral valószínűleg csökken mind férfiaknál, mind nőknél. Az ajánlott 30perces infúzióban adagolt 1000mg/m2 gemcitabin dózis esetén sem a nőknél, sem a férfiaknál nem szükséges a gemcitabin dózisának csökkentése a clearance‑érték csökkenése miatt.
Vizelettel történő kiválasztás:10%‑nál kevesebb ürül változatlan formában. Renalis clearance:2‑7l/óra/m2.
Az alkalmazást követő héten a beadott gemcitabin dózis 92‑98%‑a volt visszanyerhető, 99%-a vizeletből, főképp dFdU formában, és 1%‑a a széklettel választódott ki.
dFdCTP kinetika
Ez a metabolit a perifériás vérkeringés polimorfonukleáris sejteiben található, az alábbi információk ezekre a sejtekre vonatkoznak. Az intracelluláris koncentrációk a gemcitabin dózissal együtt növekednek a 35‑350mg/m2/30perc közötti tartományban, ami 0,4‑5mikrogramm/ml‑es dinamikus egyensúlyi koncentrációt eredményez. 5mikrogramm/ml feletti gemcitabin plazmakoncentrációnál a dFdCTP‑szintek nem nőnek, ami arra utal, hogy a metabolit képződése telíthető ezekben a sejtekben.
A terminális felezési idő: 0,7‑12óra.
dFdU kinetika
A plazma csúcskoncentráció (3‑15perccel a 1000mg/m2‑s dózis 30perc alatt történő infúziója után): 28‑52mikrogramm/ml.
A fenntartó koncentráció heti egyszeri dózis adagolását követően: 0,07‑1,12mikrogramm/ml nyilvánvaló akkumuláció nélkül.
Trifázisos plazmakoncentráció az idő függvényében, a terminális fázis átlagos felezési ideje 65óra (33‑84óra közötti tartomány).
dFdU képződése az anyavegyületből: 91%‑98%.
A centrális kompartment átlagos megoszlási térfogata: 18l/m2 (11‑22l/m2 tartomány)
Átlagos dinamikus egyensúlyi megoszlási térfogat: (Vss): 150l/m2 (96‑228l/m2 tartomány)
Szöveti megoszlás: kiterjedt
Átlagos látszólagos clearance: 2,5l/óra/m2 (1‑4l/óra/m2 tartomány).
Vizelettel történő kiválasztás: teljes mértékű.
Gemcitabin és paklitaxel kombinációs terápia
A kombinációs terápia nem változtatja meg sem a gemcitabin, sem a paklitaxel farmakokinetikáját.
Gemcitabin és karboplatin kombinációs terápia
A karboplatinnal kombinációban alkalmazva a gemcitabin farmakokinetikája nem változott.
Vesekárosodás
Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodás (kreatinin-clearance: 30 ml/perc és 80ml/perc között) nem gyakorolt bizonyított, szignifikáns hatást a gemcitabin farmakokinetikai jellemzőire.
5.3 Preklinikai biztonságossági adatok
Egereken és kutyákon végzett, ismételt dózisú 6hónapig tartó vizsgálatokban a legfontosabb megfigyelés a haematopoeticus rendszer adagolási programtól és dózistól függő, reverzibilis suppressiója volt.
A gemcitabin mutagénnek bizonyult egy in vitro mutációs és egy in vivo csontvelő‑micronucleus tesztben. Karcinogenitást értékelő, hosszú távú állatkísérleteket nem végeztek.
Fertilitási vizsgálatokban a gemcitabin reverzibilis hypospermatogenesist okozott hím egereknél. A nőstényeknél nem észleltek a fertilitásra gyakorolt hatást.
Az állatkísérletek értékelése reproduktív toxicitást, például születési rendellenességeket és az embrió fejlődésére, a terhesség előrehaladására, vagy a peri- és postnatalis fejlődésre gyakorolt egyéb hatásokat mutatott ki.
Gyógyszerészeti jellemzők - GEMCITABINE 100 MG/ML
Makrogol 300
Propilénglikol
Vízmentes etanol
Nátrium‑hidroxid (pH beállításához)
Tömény sósav (pH beállításához)
6.2 Inkomapatibilitások
Amennyiben a gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátumot oldott állapotban, műanyag polivinil‑klorid (PVC) tartályokban tárolják, a készítmény DEHP (di‑(2‑etilhexil)ftalát) tartalma átszivároghat a PVC‑tartályon. Emiatt a hígított oldat elkészítése, tárolása és beadása csak PVC‑t nem tartalmazó eszközök használatával történhet.
Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
Felbontatlan injekciós üvegek:
3év
Felnyitás után és hígítás előtt:
Mindegyik injekciós üveg egyszer használatos, és felnyitás után azonnal fel kell használni. Ha nem használják fel azonnal, a felbontás utáni tárolási időért és körülményekért a felhasználót terheli a felelősség.
Hígítás után:
0,9%‑os nátrium‑klorid oldattal való hígítás után az oldat kémiai és fizikai stabilitását, legfeljebb 25°C‑on, valamint 2°C – 8°C‑on tárolva, 60napig igazolták.
Mikrobiológiai szempontból az oldatos infúziót azonnal fel kell használni. Ha nem használják fel azonnal, a felhasználó felelős a tárolás időtartamáért és körülményeiért, ami általában nem haladhatja meg a 24órát 2°C – 8°C‑on, kivéve, amikor a feloldást (és a további hígításokat, ha ilyenek történtek) kontrollált és validált aszeptikus körülmények között végezték.
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
A gyógyszer első felbontása utáni tárolási körülményeire vonatkozóan lásd a 6.3pontot.
2 ml-es injekciós üveg
A koncentrátum tiszta, színtelen vagy enyhén sárgás oldat. 2ml‑es, I. típusú üvegből készült, átlátszó, 13mm‑es gumidugóval és 13mm‑es lepattintható alumínium fedéllel lezárt injekciós üvegbe töltve kapható.
10 ml-es injekciós üveg
A koncentrátum tiszta, színtelen vagy enyhén sárgás oldat. 10ml‑es, I. típusú üvegből készült, átlátszó, 20mm‑es gumidugóval és 20mm‑eslepattintható alumínium fedéllel lezárt injekciós üvegbe töltve kapható.
15 ml-es injekciós üveg
A koncentrátum tiszta, színtelen vagy enyhén sárgás oldat. 15ml‑es, I. típusú üvegből készült, átlátszó, 20mm‑es gumidugóval és 20mm‑es lepattintható alumínium fedéllel lezárt injekciós üvegbe töltve kapható.
20 ml-es injekciós üveg
A koncentrátum tiszta, színtelen vagy enyhén sárgás oldat. 20ml‑es, I. típusú üvegből készült, átlátszó, 20mm‑es gumidugóval és 20mm‑es lepattintható alumínium fedéllel lezárt injekciós üvegbe töltve kapható.
Kiszerelések:
1×2ml‑es injekciós üveg
1×10ml‑es injekciós üveg
1×15ml‑es injekciós üveg
1×20ml‑es injekciós üveg
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Kezelés
Az infúziós oldat kezelésekor és megsemmisítésekor a citosztatikus anyagokra vonatkozó általános biztonsági óvintézkedéseket be kell tartani. Az oldatos infúzió kezelését egy biztonsági boxban kell végezni, és a személyzetnek védőköpenyt és védőkesztyűt kell használni. Ha nem áll rendelkezésre biztonsági box, a felszerelést védőmaszkkal és védőszemüveggel is ki kell egészíteni.
Ha a készítmény szemmel érintkezésbe kerül, súlyos irritációt okozhat. A szemet azonnal és alaposan ki kell mosni vízzel. Ha tartós az irritáció, orvoshoz kell fordulni.
Ha az oldat bőrre kerül, alaposan le kell öblíteni vízzel.
Utasítások a hígításhoz
A gemcitabin koncentrátum oldatos infúzióhoz hígításához az egyetlen jóváhagyott oldószer a (tartósítószer nélküli) 9mg/ml‑es (0,9%‑os) nátrium‑klorid oldatos injekció.
-
A gemcitabin intravénás infúzióként való beadáshoz történő elkészítését aszeptikus technikával kell végezni
-
A gemcitabin koncentrátum oldatos infúzióhoz tiszta, színtelen vagy enyhén sárgás oldat, 100mg/ml‑es gemcitabin‑koncentrációval. Az adott beteg számára szükséges gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátum teljes mennyiségét 9mg/ml‑es (0,9%‑os) steril nátrium‑klorid oldatban kell hígítani. A maximális dózisú gemcitabin (kb. 2,25g) felhasználásával elkészített, végleges arányra hígított oldat koncentrációjának körülbelül 0,1–9mg/ml‑nek kell lennie. A 4,5mg/ml (500ml oldószerrel hígítva) és 9mg/ml (250ml oldószerrel hígítva) közötti koncentráció körülbelül 1000mOsmol/kg és 1700mOsmol/kg közötti ozmolaritásnak felel meg. A hígított oldat tiszta, színtelen vagy enyhén sárgás.
-
Az oldat elkészítését, a hígított oldat tárolását és beadását csak PVC‑tnem tartalmazó eszközök felhasználásával szabad végezni.
Az infúziós oldat elkészítése
A gemcitabin koncentrátum oldatos infúzióhoz milliliterenként 100mg gemcitabint tartalmaz. A koncentrátumot beadás előtt fel kell hígítani.
Amennyiben az injekciós üvegeket hűtőszekrényben tárolták, felhasználás előtt 5percig hagyja állni a szükséges számú gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátumot tartalmazó dobozt 25°C alatti hőmérsékleten. A beteg számára szükséges dózishoz több infúziós üvegre is szükség lehet a gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátumból.
Egy kalibrált fecskendőbe aszeptikus módon szívja fel a kívánt mennyiséget a gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátumból.
A gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátum kívánt mennyiségét 9mg/ml‑es (0,9%‑os) nátrium‑klorid oldatot tartalmazó infúziós zsákba kell fecskendezni.
Az infúziós zsákban lévő infúziós oldatot kézzel, döntögető mozdulatokkal össze kell keverni. Ugyanezzel az oldószerrel további hígítás a 0,1–9mg/ml‑es végleges koncentráció eléréséig végezhető.
Mint minden parenterális gyógyszert, a gemcitabin oldatos infúzióhoz való koncentrátumot vizuálisan meg kell vizsgálni a beadás előtt szemcsés részek és elszíneződés szempontjából. Amennyiben szemcsés részek láthatók, ne adja be a készítményt. (az első felbontás vagy hígítás utáni eltarthatóságra vonatkozóan lásd a 6.3pontot)
A gemcitabin kizárólag egyszer használatos. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés:XX (két kereszt)
-
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.§‑ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg‑szakellátást vagy fekvőbeteg‑szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).