LIDOCAIN-ADRENALIN 20 MG/0,01 MG/ML OLDATOS INJEKCIÓ

Érzéstelenítésre:

Infiltrációs és vezetéses érzéstelenítésre.

A sebészetben, nőgyógyászatban, fogászatban általában a lidokain-adrenalin alkalmazása javasolt.

Adagolás

Helyi érzéstelenítésben a lidokain-adrenalinból adható mennyiség mindig nagyobb, mint a lidokain önálló adagjai. (A lidokain önálló adagjait lásd a Lidocain-EGIS 10mg/ml és 20mg/ml oldatos injekció alkalmazási előírás 4.2 pontjában). Adagolását mindig az alkalmazás helye és a beteg egyéni adottságai határozzák meg. A még megfelelő hatást biztosító legalacsonyabb koncentrációt és adagot célszerű alkalmazni.

Idősek vagy legyengült betegek számára alacsonyabb dózisok adandók koruknak és fizikai állapotuknak megfelelően.

Maximális adag:

Átlagos, egészséges felnőtteknél a lidokain-adrenalin egyszeri maximális dózisa nem lépheti túl a 7mg/ttkg-ot, illetve a lidokain-összdózis az 500mg-ot.

Intravascularis beadása kerülendő, az akut toxikus reakciók megelőzése miatt. Az injekció beadása előtt és az alkalmazás során a fecskendő visszaszívása ajánlott. Véletlen intravascularis adása az átmenetileg jelentkező szapora szívverés révén ismerhető fel. A fő hatást biztosító kezdeti adagot lassan kell befecskendezni, 100‑200mg/perc sebességgel, vagy növekvő adagokban beadni, a beteggel történő folyamatos verbális kontaktus mellett. Toxikus tünetek jelentkezéskor az injekció adását azonnal fel kell függeszteni.

Gyermekek és serdülők

Gyermekek számára alacsonyabb dózisok szükségesek, koruknak, testtömegüknek és általános fizikai állapotuknak megfelelően.

Gyermekeknek a lidokain-adrenalin maximális dózisa 7mg/ttkg. Ismételt dózis csak 2 óra elteltével adható.

Az alkalmazás módja

Subcutan vagy intramuscularis alkalmazásra.

Az oldat hígításával a toxicitás csökken, ezért nagyobb mennyiség alkalmazásakor a hígabb oldat használata indokolt. Hígítása 0,9%-os NaCl oldattal történhet.

• A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Cardiogen shock, jelentősen csökkent balkamrafunkció, II–III. fokú AV-blokk, kifejezett bradycardia, Adams–Stokes-szindróma.

• Az anamnézisben lidokain által kiváltott grand mal rohamok.

• A májműködés súlyos zavara.

• Kéz- és lábujj, orr, fül és penis érzéstelenítésekor vasoconstrictor alkalmazása ellenjavallt!

• A lidokain-adrenalin intravénásan nem adható, így intravénás regionális anesztézia céljára sem alkalmazható.

• Gyulladt, illetve fertőzött bőrterületen alkalmazva a szer hatékonysága csökken.

• Adrenalin tartalma miatt óvatosan használandó magas vérnyomás, szívbetegség, cerebrovascularis betegség vagy thyreotoxicosis, előrehaladott diabetes és bármilyen más patológiás állapot fennállása esetén, melyet az adrenalin súlyosbíthat.

• Lidokain tartalma miatt óvatosság szükséges epilepszia, myasthenia gravis, ingerületvezetési zavar, légzési elégtelenség, májfunkció zavar, veseelégtelenség esetén, és ha a beadandó dózis valószínűleg magas plazmaszintet eredményez. Óvatosság szükséges idős, valamint rossz általános állapotú betegek esetében is.

• A véletlen intravascularis beadás elkerülésére az injekciót a befecskendezés előtt mindig vissza kell szívni a fecskendőbe, bár a vér hiánya a fecskendőben nem zárja ki teljesen ennek lehetőségét. Véletlen intravascularis adása az átmenetileg jelentkező szapora szívverés révén ismerhető fel.

• A fej és a nyak területére, beleértve a fogászati és ganglion stellatum-blokádot, kisebb dózist célszerű adni, mert szisztémás toxikus tünetek jelentkezhetnek az agyi keringés felé való retrograd áramlás útján.

• Az amid típusú helyi érzéstelenítők biztonságossága malignus hyperthermiára hajlamos betegeknél kérdéses, ezért alkalmazásuk kerülendő.

• Tartósítószert tartalmazó oldatok nem alkalmazhatók intracisternalisan, epiduralisan, intrathecalisan vagy egyéb olyan lokalizációkban, ahol a cerebrospinalis folyadékkal kapcsolatba kerülhetnek, továbbá intra- vagy retrobulbarisan sem.

• A paracervicalis blokád néha magzati bradycardiát/tachycardiát okozhat, ezért a magzat szívfrekvenciáját gondosan ellenőrizni kell.

• III. csoportba tartozó antiaritmikumokkal (pl. amiodaronnal) történő egyidejű kezelés esetén a beteg gondos megfigyelése és rendszeres EKG-ellenőrzése szükséges, mert a szívre gyakorolt hatásaik additívak lehetnek (lásd 4.5 pont).

• A lidokain feltehetően porfirinogén, és nem alkalmazható akut porfiriás betegeknél, kivéve, ha ez végképp elkerülhetetlen.

• Adása közben folyamatos EKG-monitorozás szükséges.

• A készítmény kálium-metabiszulfitot tartalmaz, ami ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat és hörgőgörcsöt okozhat.

• A készítmény kevesebb mint 1mmol (39mg) per ampulla káliumot tartalmaz, azaz gyakorlatilag „káliummentes”.

• A Lidocain-adrenalin oldatos injekció 2ml-es kiszerelése 4,8mg nátriumot tartalmaz ampullánként, vagyis a készítmény kevesebb, mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz adagolási egységenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

A Lidocain-adrenalin oldatos injekció 10ml-es kiszerelése 23mg nátriumot tartalmaz ampullánként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2g nátriumbevitel 1,15%-ának felnőtteknél. Ezt figyelembe kell venni, amikor nagyobb mennyiségek kerülnek alkalmazásra.

ALKALMAZÁSA SORÁN MINDIG LEGYENEK KÉZNÉL AZ ÚJRAÉLESZTÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS GYÓGYSZEREK!

• Adrenalin tartalma miatt óvatosan adandó triciklusos antidepresszánssal, MAO-gátlókkal vagy általános érzéstelenítővel kezelt betegeknek, mert együttadásuk súlyos, hosszan tartó vérnyomásemelkedést eredményezhet.

Ezenkívül az adrenalin-tartalmú oldatok és ergot-típusú oxitocin-hatású szerek együttes alkalmazásakor súlyos, perzisztens hypertonia, valamint cerebrovascularis és cardialis történések fordulhatnak elő.

Fenotiazinok és butirofenonok csökkenthetik az adrenalin vasoconstrictor hatását, ezzel vérnyomásesést és tachycardiát okozhatnak.

• Inhalációs narkotikumokkal (mint a halotán és az enflurán) történő általános érzéstelenítés során a súlyos arrhythmiák kialakulásának kockázata miatt az adrenalin-tartalmú oldatok alkalmazásakor óvatosság szükséges.

• A nem kardioszelektív béta-blokkolók, mint a propranolol, fokozzák az adrenalin presszor hatását, ami súlyos hypertoniához és bradycardiához vezethet.

• A lidokain szérumszintjét növeli a cimetidin, petidin, bupivakain, propranolol, kinidin, dizopiramid, amitriptilin, nortriptilin, klórpromazin, imipramin a májban történő lebontás csökkentésével, továbbá emelik bizonyos antivirális szerek is (pl. amprenavir, atazanavir, darunavir, lopinavir).

• A fenitoin fokozza a lidokain kardiodepresszív hatását.

• Alkoholabúzus fokozza a lidokain légzésdeprimáló hatását.

• Óvatosan adható együtt nyugtatókkal, mert szedatív hatásukat fokozza.

• I/a-típusú antiaritmiás gyógyszerekkel (kinidin, prokainamid, dizopiramid, ajmalin), bizonyos antipszichotikumokkal (pl. olanzapin, kvetiapin) vagy 5HT3-antagonistákkal (pl. tropiszetron, dolaszetron) együttadva QT-szakasz-megnyúlás, igen ritkán atrioventricularis blokk, kamrafibrilláció léphet fel.

• A lidokain az izomrelaxánsok hatását erősítheti (korlátozza a neuromuscularis junctióban az ingerületátvitelt).

• Lidokain és prokainamid egyidejű alkalmazásakor hallucináció és delírium jelentkezhet. Feltételezhető, hogy a prokainamid egyidejű alkalmazása a lidokain neurológiai mellékhatásait erősíti.

• Nem végeztek specifikus interakciós vizsgálatokat lidokainnal és III. csoportba tartozó antiaritmikumokkal (pl. amiodaronnal), de óvatosság ajánlott (lásd 4.4 pont).

• A lidokaint óvatosan kell alkalmazni más helyi érzéstelenítőkkel vagy szerkezetileg hasonló szerekkel (pl. mexiletin), mivel a toxikus hatásuk additív.

• Együttadása kinuprisztin/dalfoprisztin-nel kerülendő.

Terhesség

Patkányokon végzett reprodukciós kísérletekben a humán dózis 6,6-szeresét alkalmazva nem mutatott magzatkárosító hatást, de ezen eredmények nem mindig prediktívek a humán reakciókra.

Terhes nők bevonásával adekvát és jól kontrollált vizsgálatok eddig nem történtek. A lidokain átjut a placentán.

Terhességben csak a haszon/kockázat gondos mérlegelésével lehet alkalmazni, különösen az első trimeszterben.

Paracervicalis blokád során (különösen nagy dózisok esetén) és szülés közben gáttáji infiltrációnál adott lidokain gyorsan bejut a magzati keringésbe. A megszületést követően az újszülöttben tartósan magas lehet a lidokain szintje (legalább 48órán át), és magzati/újszülött bradycardia, hypotonia vagy légzési elégtelenség jelentkezhet.

Az adrenalin csökkentheti a méh vérátáramlását és kontraktilitását, különösképpen az anyai véráramba történő véletlen befecskendezést követően.

Szoptatás

A lidokain az anyatejbe kis mennyiségben jut át. Ez gyakorlatilag nem jelent kockázatot a csecsemő számára.

Nem ismert, hogy az adrenalin kiválasztódik-e az anyatejbe. Ennek ellenére szoptatás esetén a készítmény alkalmazásakor fokozott óvatosság szükséges.

A készítménynek központi idegrendszeri mellékhatásai lehetnek (lásd 4.8 pont), melyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ezért helyi érzéstelenítést követően a kezelőorvos a beavatkozástól függően egyedileg határozza meg a tilalom mértékét.

A nemkívánatos események gyakoriságait az alábbi módon osztályozzák:

Nagyon gyakori (≥1/10)

Gyakori (≥1/100 ‑ <1/10)

Nem gyakori (≥1/1000 ‑ <1/100)

Ritka (≥1/10000 ‑ <1/1000)

Nagyon ritka (<1/10000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A mellékhatások jórészt dózisfüggőek. Leggyakrabban a következők fordulnak elő:

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek:

Nem ismert: methaemoglobinaemia

Immunrendszeri betegségek és tünetek:

Ritka: túlérzékenység, anaphylactoid reakciók

Nagyon ritka: oedema, bőrjelenségek, rendkívül súlyos esetekben anaphylaxiás shock

Pszichiátriai kórképek:

Nem ismert: nagyobb adagok esetén nyugtalanság, euphoria, dezorientáció

Idegrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: paraesthesia, szédülés

Nem gyakori: convulsio, ajak- és nyelvzsibbadás, tremor, eszméletvesztés, dysarthria

Ritka: neuropathia, perifériás ideg sérülése, arachnoiditis

Nem ismert: álmosság

Szembetegségek és szemészeti tünetek:

Nem gyakori: homályos látás, átmeneti látásvesztés a lidokain-toxicitás jelei lehetnek

Ritka: diplopia

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:

Nem gyakori: fülzúgás, hyperacusis

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek:

Gyakori: bradycardia

Ritka: ingerületvezetési zavarok, myocardium depressio, szívmegállás, arrhythmiák

Érbetegségek és tünetek:

Gyakori: hypotonia, hypertonia

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek:

Ritka: nagyobb adagok esetén légzésdepresszió és légzésleállás

Nem ismert: légszomj, bronchospasmus

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:

Gyakori: hányinger, hányás

A készítmény nátrium-metabiszulfit tartalma miatt arra érzékeny egyéneken előfordulhat allergiás reakció (asztmás roham, anafilaxia). Ritkán súlyos túlérzékenységi reakciókat és hörgőgörcsöt okozhat.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Tünetek

Ajak-és nyelvzsibbadás, nyugtalanság, szorongás, fülzúgás, szédülés, homályos látás, tremor, depresszió és álmosság lehetnek a központi idegrendszeri toxicitás első jelei. Ekkor a lidokain‑adrenalin injekció adását azonnal fel kell függeszteni. Később izomrángások és generalizált convulsiók jelentkezhetnek. Súlyos esetben cardiovascularis toxicitás tapasztalható, amit általában a központi idegrendszeri toxicitás tünetei előznek meg. Hypotonia, bradycardia, arrhythmia és akár szívmegállás is előfordulhat a helyi érzéstelenítők magas szisztémás koncentrációjának hatására.

Helyi érzéstelenítők véletlen intravascularis beadása következtében azonnal (másodperceken vagy néhány percen belül) szisztémás toxikus reakciók jelentkezhetnek. Túladagolás esetén a szisztémás toxicitás később (15‒60 perccel az injekció beadását követően) jelentkezik a helyi érzéstelenítő vérkoncentrációjának lassabb emelkedése miatt.

Kezelés

Lokális anesztézia alkalmazása közben rendkívül fontos a beteg cardiovascularis és légzési funkcióinak, valamint éberségi szintjének folyamatos figyelése. Ezen paraméterek megváltozása lidokain-túladagolásra utalhat, így azonnal oxigént kell adni a betegnek. Biztosítani kell a szabad légutakat, szükség esetén asszisztált vagy kontrollált lélegeztetés mellett.

Convulsiok esetén benzodiazepin (pl. diazepám), vagy rövid hatású barbiturát (pl. pentobarbitál) adható, figyelembe véve azt, hogy ezen szerek intravénás adás során légzésdepressziót okozhatnak.

Cardiovascularis komplikációk fellépésekor tüneti kezelést kell alkalmazni. Bradycardia, vezetési zavar esetén intravénás 0,5‒1mg atropin, valamint szimpatomimetikum, hypotonia esetén béta‑receptor izgató adható. Szükség esetén intravénás folyadékpótlást kell adni, és az ionháztartást rendezni kell. Szívmegállás esetén azonnal resuscitatiot kell kezdeni. Akut túladagolás időszakában a dialízis nem eredményes.