MEROPENEM STERISCIENCE 1000 MG POR OLDATOS INJEKCIÓHOZ VAGY INFÚZIÓHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - MEROPENEM 1000 MG
A Meropenem Steriscience a következő fertőzések kezelésére javallt felnőtteknél, serdülőknél és 3hónapos vagy idősebb gyermekeknél (lásd 4.4 és 5.1pont):
-
Súlyos pneumonia, beleértve a nosocomialis és a lélegeztetőgép okozta pneumoniát
-
Bronchopulmonalis infekciók cisztás fibrózisban
-
Szövődményes húgyúti fertőzések
-
Szövődményes intraabdominalis fertőzések
-
Szülés alatt és után szerzett fertőzések
-
A bőr és a lágyrészek szövődményes fertőzései
-
Akut bakteriális meningitis
A fent felsorolt fertőzések valamelyikéhez ismerten vagy feltételezhetően társulva fellépő bacteriaemiában szenvedő betegek kezelésére.
A Meropenem Steriscience alkalmazható neutropeniás betegek feltehetőleg bakteriális fertőzés okozta lázas állapotainak kezelésére.
Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket.
Adagolás
Az alábbi táblázatok általános javaslatokat tartalmaznak az adagolásra vonatkozóan.
Az alkalmazott meropenem dózisának és a kezelés időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni a kezelendő fertőzés típusát, beleértve annak súlyosságát, valamint a klinikai válaszreakciót.
Felnőtteknek és serdülőknek naponta háromszor legfeljebb 2000mg-os dózis, gyermekeknek naponta háromszor legfeljebb 40mg/ttkg dózis különösen megfelelő lehet bizonyos fertőzések, például a kevésbé érzékeny baktériumfajok (pl. Enterobacterales, Pseudomonas aeruginosa vagy Acinetobacterspp.) által okozott vagy nagyon súlyos infekciók kezelésére.
Az adagolás tekintetében további megfontolások szükségesek vesekárosodásban szenvedő betegek kezelésekor (lásd a továbbiakban lent).
Felnőttek és serdülők
| Fertőzés | 8óránként alkalmazandó dózis |
| Súlyos pneumonia, beleértve a nosocomialis és a lélegeztetőgép okozta pneumoniát | 500mg vagy 1000mg |
| Bronchopulmonalis infekciók cisztás fibrózisban | 2000mg |
| Szövődményes húgyúti fertőzések | 500mg vagy 1000mg |
| Szövődményes intraabdominalis fertőzések | 500mg vagy 1000mg |
| Szülés alatt és után szerzett fertőzések | 500mg vagy 1000 mg |
| A bőr és a lágyrészek szövődményes fertőzései | 500mg vagy 1000mg |
| Akut bakteriális meningitis | 2000mg |
| Lázas neutropeniás betegek kezelésére | 1000mg |
A Meropenem Steriscience általában kb. 15-30perces intravénás infúzióban kerül beadásra (lásd 6.2, 6.3 és 6.6pont).
Lehetséges továbbá az 1000mg-ig terjedő dózisokat intravénás bolus injekcióban is beadni, megközelítőleg 5 perc alatt. Korlátozott számú biztonságossági adat áll rendelkezésre, amely alátámasztja a 2000mg-os dózis intravénás bolus injekcióban történő alkalmazását felnőtteknél.
Vesekárosodás
Felnőttek és serdülők dózisát az alábbiak szerint módosítani kell, ha a kreatinin-clearance kisebb mint 51ml/perc. Korlátozott számú adat támasztja alá ezeknek a dózismódosításoknak a 2000mg-os dózisegységre vonatkozó alkalmazását.
| Kreatinin-clearance(ml/perc) | Dózis (a fenti táblázat szerinti 500mg‑os, 1000mg‑os vagy 2000mg‑os dózisegységek alapján) | Gyakoriság |
| 26–50 | egy dózisegység | 12óránként |
| 10–25 | fél dózisegység | 12óránként |
| <10 | fél dózisegység | 24óránként |
A meropenemet a hemodialízis és a hemofiltráció eltávolítja. A szükséges dózist a hemodialízis-ciklus befejezését követően kell alkalmazni.
Nincsenek megállapított adagolási javaslatok peritonealis dialízis kezelésben részesülő betegek esetére.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegek esetén dózismódosítás nem szükséges (lásd 4.4pont).
Időseknél alkalmazandó dózis
Időseknél normális vesefunkció, illetve 50ml/perc feletti kreatinin-clearance értékek esetén nem szükséges a dózis módosítása.
Gyermekek
-
3 hónaposnál fiatalabb gyermekek
A meropenem hatásosságát és biztonságosságát 3hónaposnál fiatalabb gyermekek esetén nem állapították meg, és nem határozták meg az optimális adagolási sémát. A korlátozott számú farmakokinetikai adat alapján azonban a 8óránkénti 20mg/ttkg megfelelő adagolási séma lehet (lásd 5.2pont).
-
Gyermekek 3hónapos és 11éves kor között és 50kg-os testtömegig
Az ajánlott adagolási sémákat az alábbi táblázat foglalja össze:
| Fertőzés | 8 óránként alkalmazandó dózis |
| Súlyos pneumonia, beleértve a nosocomialis és a lélegeztetőgép-okozta pneumoniát | 10 vagy 20mg/ttkg |
| Bronchopulmonalis infekciók cisztás fibrózisban | 40mg/ttkg |
| Szövődményes húgyúti fertőzések | 10 vagy 20mg/ttkg |
| Szövődményes intraabdominalis fertőzések | 10 vagy 20mg/ttkg |
| A bőr és a lágyrészek szövődményes fertőzései | 10 vagy 20mg/ttkg |
| Akut bakteriális meningitis | 40mg/ttkg |
| Lázas neutropeniás betegek kezelésére | 20mg/ttkg |
-
50testtömegkilogramm feletti gyermekek
A felnőttekre vonatkozó dózist kell alkalmazni.
Nincs tapasztalat vesekárosodásban szenvedő gyermekek esetén.
Az alkalmazás módja
A Meropenem Steriscience‑et általában kb. 15-30perces intravénás infúzióban adják be (lásd 6.2, 6.3 és 6.6pont). Lehetséges továbbá a Meropenem Steriscience legfeljebb 20mg/ttkg-os dózisait intravénás bolus injekcióban is beadni, megközelítőleg 5perc alatt. Korlátozott számú biztonságossági adat áll rendelkezésre, amely alátámasztja a 40mg/ttkg-os dózis intravénás bolus injekcióban történő alkalmazását gyermekeknél.
A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6pontban.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Bármely más, karbapenem típusú antibakteriális szerrel szembeni túlérzékenység.
Súlyos túlérzékenység (pl. anafilaxiás reakció, súlyos bőrreakció) bármilyen más, béta-laktám típusú antibakteriális szerrel (pl. penicillinek vagy cefalosporinok) szemben.
A meropenem egy adott beteg kezelésére történő kiválasztásakor olyan tényezők alapján kell mérlegelni a karbapenem típusú antibakteriális szer alkalmasságát, mint a fertőzés súlyossága, az egyéb alkalmazható antibakteriális szerekkel szembeni rezisztencia prevalenciája és a karbapenem-rezisztens baktériumok kiszelektálódásának kockázata.
Enterobacterales,Pseudomonas aeruginosaésAcinetobacterfajok penemekkel szembeni rezisztenciája
Az Enterobacterales, Pseudomonas aeruginosa és Acinetobacter fajok penemekkel szembeni rezisztenciája változó az Európai Unión belül. A gyógyszert felírónak tanácsos figyelembe vennie ezen baktériumok penemekkel szembeni rezisztenciájának helyi prevalenciáját.
Túlérzékenységi reakciók
Mint minden béta-laktám antibiotikum esetén, súlyos és esetenként halálos kimenetelű túlérzékenységi reakciókat jelentettek (lásd 4.3 és 4.8pont).
Azok a betegek, akiknek anamnézisében karbapenemekkel, penicillinekkel vagy más béta-laktám antibiotikumokkal szembeni túlérzékenység szerepel, a meropenemmel szemben is túlérzékenyek lehetnek. A meropenem-terápia megkezdése előtt a betegtől gondosan informálódni kell a béta-laktám antibiotikumokkal szemben korábban észlelt túlérzékenységi reakciókat illetően.
Súlyos allergiás reakció jelentkezése esetén a gyógyszer alkalmazását fel kell függeszteni, és meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. Súlyos bőrreakciókról (SCAR), mint amilyen a Stevens–Johnson-szindróma (SJS), a toxikus epidermalis necrolysis (TEN), az eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS), az erythema multiforme (EM) és az akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP), számoltak be meropenemmel kezelt betegeknél (lásd 4.8pont). Ha ezen reakciókra jellemző jelek és tünetek jelennek meg, akkor a meropenem adását azonnal abba kell hagyni és mérlegelni kell egyéb kezelési lehetőséget.
Antibiotikum-kezeléssel összefüggő colitis
Szinte minden antibakteriális szerrel – beleértve a meropenemet is – kapcsolatban jelentettek antibiotikum-kezeléssel összefüggő colitist és pseudomembranosus colitist, amelynek súlyossága az enyhétől az életveszélyes állapotig terjedhet. Erre a kórképre minden olyan esetben gondolni kell, amikor a meropenem alkalmazásának ideje alatt vagy azt követően hasmenés jelentkezik (lásd 4.8pont). Fontolóra kell venni a meropenem-terápia felfüggesztését és a Clostridioides difficile fertőzés specifikus kezelését. Perisztaltikát csökkentő gyógyszereket nem szabad adni.
Convulsiók
Karbapenemekkel – a meropenemet is beleértve – történő kezelés során ritkán convulsiókról számoltak be (lásd 4.8 pont).
Gyógyszer okozta májkárosodás (drug-induced liver injury, DILI)
A májfunkciót szorosan monitorozni kell a meropenem-kezelés alatt, a gyógyszer okozta májkárosodás kockázata miatt (lásd 4.8pont). Amennyiben súlyos DILI jelentkezik, megfontolandó a kezelés leállítása, amennyiben klinikailag indokolt. A meropenem-kezelést kizárólag akkor szabad újrakezdeni, ha azt a beteg kezeléséhez elengedhetetlennek ítélik meg.
Alkalmazás májbetegségben szenvedő betegeknél: már fennálló májbetegség esetén a májfunkciót monitorozni kell a meropenem-kezelés ideje alatt. Dózismódosítás nem szükséges (lásd 4.2pont).
Direkt antiglobulin-teszt (Coombs-teszt) szerokonverzió
A direkt és indirekt Coombs-teszt pozitív lehet a meropenem-kezelés alatt.
Valproinsav, nátrium-valproát vagy valpromid együttes alkalmazása
A meropenem és a valproinsav, nátrium-valproát vagy valpromid együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 4.5pont).
A Meropenem Steriscience nátriumot tartalmaz
Meropenem Steriscience 500mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz
Ez a gyógyszer 45mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2g nátriumbevitel 2,25%‑ának felnőtteknél.
Meropenem Steriscience 1000mgpor oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz
Ez a gyógyszer 90mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2g nátriumbevitel 4,5%‑ának felnőtteknél.
A probeneciden kívül más gyógyszerrel specifikus interakciós vizsgálatot nem végeztek.
A probenecid az aktív tubuláris szekréció során kompetitív a meropenemmel, és így gátolja a meropenem kiválasztását a vesében, aminek hatására megnő a meropenem eliminációs felezési ideje és plazmakoncentrációja. Fokozott elővigyázatosság szükséges a probenecid meropenemmel való együttadásakor.
A meropenem más gyógyszerek fehérjekötő képességére és metabolizmusára gyakorolt potenciális hatását nem vizsgálták. Azonban a fehérjéhez való kötődése olyan kismértékű, hogy e mechanizmus alapján nem várható interakció más vegyületekkel.
A valproinsav vérszintjének csökkenését jelentették karbapenem szerekkel történő együttadáskor: a két hatóanyag együttes alkalmazása kb. 2 nap alatt a valproinsav-szint 60‑100%‑os csökkenését okozta. A csökkenés hirtelen kezdete és mértéke miatt a valproinsav, nátrium‑valproát vagy valpromid biztonságos együttes adagolása karbapenem szerekkel nem megoldható, ezért kerülni kell (lásd 4.4pont).
Orális antikoagulánsok
Az antibiotikumok warfarinnal történő együttes alkalmazása megnövelheti annak antikoaguláns hatását. Sokszor jelentették az orálisan alkalmazott antikoaguláns szerek, köztük a warfarin véralvadásgátló hatásának felerősödését olyan betegeknél, akik egyidejűleg antibakteriális szereket kaptak. A kockázat eltérő lehet a háttérben lévő fertőzés, a kor és a beteg általános állapota függvényében, ezért nehéz megállapítani, hogy az antibiotikum mennyiben járul hozzá az INR (International Normalised Ratio – Nemzetközi Normalizált Ráta) emelkedéséhez. Az INR gyakori monitorozása javasolt az antibiotikumok és orális antikoagulánsok együttes alkalmazásának ideje alatt és röviddel azután is.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Terhesség
A meropenem terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ vagy korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre.
Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3pont).
A meropenem alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt.
Szoptatás
Beszámoltak arról, hogy a meropenem kis mennyiségben kiválasztódik a humán anyatejbe. A meropenemet csak akkor szabad alkalmazni szoptató nőknél, ha az anya kezelésének lehetséges előnyei felülmúlják a gyermeket fenyegető lehetséges kockázatokat.
Termékenység
A meropenemmel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre a humán termékenységre vonatkozó adatok. Állatkísérletekben nem figyeltek meg a termékenységre kifejtett nemkívánatos hatásokat (lásd 5.3pont).
A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Azonban gépjárművezetéskor vagy gépek kezelésekor figyelembe kell venni, hogy meropenem alkalmazása kapcsán fejfájásról, paraesthesiáról és convulsiókról számoltak be.
A biztonságossági profil összefoglalása
4872 beteg 5026 esetben történt meropenem-kezelésének áttekintése alapján a meropenemmel kapcsolatban a leggyakrabban jelentett mellékhatás a hasmenés (2,3%), a bőrkiütés (1,4%), a hányinger/hányás (1,4%) és a tű beszúrásának helyén jelentkező gyulladás (1,1%) volt. A meropenemmel kapcsolatban leggyakrabban jelentett laboratóriumi nemkívánatos események a thrombocytosis (1,6%) és az emelkedett májenzimszintek (1,5-4,3%) voltak.
Amellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázatban valamennyi mellékhatás szerepel szervrendszerek és gyakoriság szerint felsorolva: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 – < 1/10); nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100); ritka(≥1/10000 – < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
| Szervrendszer | Gyakoriság | Esemény |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Nem gyakori | orális és vaginalis candidiasis |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | thrombocythaemia |
| Nem gyakori | eosinophilia, thrombocytopenia, leukopenia, neutropenia, agranulocytosis, haemolyticus anaemia | |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | Nem gyakori | angiooedema, anaphylaxia (lásd 4.3 és 4.4pont) |
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | Nem gyakori | hypokalaemia |
| Pszichiátriai kórképek | Ritka | delírium |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | fejfájás |
| Nem gyakori | paraesthesiák | |
| Ritka | convulsiók (lásd 4.4pont) | |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | hasmenés, hányás, hányinger, hasi fájdalom |
| Nem gyakori | antibiotikum-kezeléssel összefüggő colitis (lásd 4.4 pont) | |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Gyakori | a transzaminázszintek emelkedése, a vér alkalikusfoszfatáz- és laktát-dehidrogenáz-szintjének emelkedése |
| Nem gyakori | a bilirubin vérszintjének megemelkedése, gyógyszer okozta májkárosodás (DILI)* | |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Gyakori | bőrkiütés, viszketés |
| Nem gyakori | toxicus epidermalis necrolysis, Stevens–Johnson-szindróma, erythema multiforme (lásd 4.4 pont), urticaria | |
| Nem ismert | eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció, akut generalizált exanthemás pustulosis (lásd 4.4 pont) | |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | Nem gyakori | a vér kreatinin- és karbamidszintjének emelkedése |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Gyakori | gyulladás, fájdalom |
| Nem gyakori | thrombophlebitis, fájdalom a tű beszúrásának helyén |
* A gyógyszer okozta májkárosodás magában foglalja a hepatitist és a májelégtelenséget is.
Gyermekek és serdülők
A Meropenem Steriscience 3hónaposnál idősebb gyermekek kezelésére engedélyezett. A rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű adat szerint nincs bizonyíték arra, hogy bármely nemkívánatos gyógyszerreakció kockázata fokozott lenne gyermekeknél. A beérkezett jelentések összhangban voltak a felnőtteknél megfigyelt eseményekkel.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Relatív túladagolás előfordulhat vesekárosodásban szenvedő betegek esetén, amennyiben a dózismódosítás nem történik meg a 4.2pontban leírtak szerint. A forgalomba hozatalt követően szerzett korlátozott tapasztalatok szerint ha a túladagolást követően mellékhatások jelentkeznek, azok összhangban vannak a 4.8pontban leírt mellékhatásprofillal, általában enyhék és rendeződnek a gyógyszer alkalmazásának felfüggesztését, illetve a dózis csökkentését követően. A tüneti kezelés alkalmazása megfontolandó.
Normális vesefunkciójú egyéneknél a vesén keresztül gyors kiürülés következik be.
A meropenem és metabolitja hemodialízissel eltávolíthatók.
Farmakológiai tulajdonságok - MEROPENEM 1000 MG
Farmakoterápiás csoport: szisztémás antibakteriális szerek, karbapenemek, ATC kód: J01DH02
Hatásmechanizmus
A meropenem baktericid hatását a penicillinkötő fehérjékhez (penicillin-binding protein, PBP) kötődve a bakteriális sejtfalszintézis gátlása révén fejti ki Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokban.
Farmakokinetikai/farmakodinámiás (PK/PD) összefüggés
Más béta-laktám antibakteriális szerekhez hasonlóan az az idő korrelál legjobban a hatásossággal, amíg a meropenem koncentrációja meghaladja a MIC-értéket (T > MIC). A preklinikai modellekben a meropenem aktivitása akkor mutatkozott meg, amikor a plazmakoncentrációk az adagolási intervallum kb. 40%-ában meghaladták a fertőző organizmusok MIC-értékét. Ezt a célértéket klinikailag nem állapították meg.
Rezisztenciamechanizmus
A meropenemmel szemben kialakuló bakteriális rezisztencia oka lehet: (1) a Gram-negatív baktériumok külső membránjának csökkent permeabilitása (a csökkent porintermelés következményeként), (2) a PBP célenzimek csökkent affinitása, (3) az efflux-pumpa komponensek fokozott expressziója és (4) a karbapenemeket hidrolizáló béta-laktamázok termelődése.
Karbapenem-rezisztens baktériumok okozta fertőzések lokalizált gócait jelentették az Európai Unióban.
Nincs támadáspont-alapú keresztrezisztencia a meropenem és a kinolonok, aminoglikozidok, makrolidok és tetraciklinek osztályába tartozó szerek között. Azonban a baktériumok az antibakteriális szerek egyszerre több osztályával szemben is mutathatnak rezisztenciát, ha a mechanizmusban impermeabilitás és/vagy efflux-pumpa (vagy pumpák) vesz részt.
Határértékek
Az Antimikrobiális Érzékenységi Vizsgálatok Európai Bizottsága (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing – EUCAST) által megállapított minimális gátló koncentrációra (Minimum Inhibitory Concentration, MIC) vonatkozó klinikai határértékek a következők:
Az EUCAST meropenemre vonatkozó klinikai MIC-határértékei (2022. január 1., 12.0 verzió)
| Organizmus | Érzékeny (É)(mg/l) | Rezisztens (R)(mg/l) |
| Enterobacterales (nem meningitis) | ≤2 | >8 |
| Enterobacterales (meningitis) | ≤2 | >2 |
| Pseudomonas spp. (nem meningitis), P. aeruginosa | ≤2 | >8 |
| Pseudomonas spp. (meningitis), P. aeruginosa | ≤2 | >2 |
| Acinetobacter spp. (nem meningitis) | ≤2 | >8 |
| Acinetobacter spp. (meningitis) | ≤2 | >2 |
| Staphylococcus spp. | 1.megjegyzés | 1.megjegyzés |
| Streptococcus A, B, C, G csoport | 2.megjegyzés | 2.megjegyzés |
| Streptococcus pneumoniae (nem meningitis) | ≤2 | >2 |
| Viridans csoportba tartozó Streptococcusok | ≤2 | >2 |
| Streptococcus pneumoniae (meningitis) | ≤0,25 | >0,25 |
| Haemophilus influenzae (nem meningitis) | ≤2 | >2 |
| Haemophilus influenzae (meningitis) | ≤0,25 | >0,25 |
| Moraxella catarrhalis3 | ≤2 | >2 |
| Staphylococcus spp. | 3.megjegyzés | 3.megjegyzés |
| Neisseria meningitidis3,4 | ≤0,25 | >0,25 |
| Bacteroides spp.5 | ≤1 | >1 |
| Prevotella spp. | ≤0,25 | >0,25 |
| Fusobacterium necrophorum | ≤0,03 | >0,03 |
| Clostridium perfringens | ≤0,125 | >0,125 |
| Cutibacterium acnes | ≤0,125 | >0,125 |
| Listeria monocytogenes | ≤0,25 | >0,25 |
| Aerococcus sanguinicola és urinae | ≤0,25 | >0,25 |
| Kingella kingae | ≤0,03 | >0,03 |
| Achromobacter xylosoxidans | ≤1 | >4 |
| Vibrio spp. | ≤0,5 | >0,5 |
| Bacillus spp. (kivéve B. anthracis) | ≤0,25 | >0,25 |
| Burkholderia pseudomallei | ≤2 | >2 |
| Nem fajspecifikus határértékek6 | ≤2 | >8 |
1 A Staphylococcusok karbapenemekkel szembeni érzékenysége a cefoxitin iránti érzékenységből adódik.
2 Az A, B, C és G csoportba tartozó Streptococcusok cefalosporinokkal szembeni érzékenysége a benzilpenicillin iránti érzékenységből adódik.
3 Nem érzékeny izolátumok nagyon ritkán fordulnak elő vagy még nem számoltak be ilyenekről. Az ilyen izolátumokon végzett azonosítási és antibiotikum-érzékenységi vizsgálat eredményét meg kell erősíteni, és az izolátumot el kell küldeni egy referencialaboratóriumba.
4 A N. meningitidis okozta súlyos szisztémás fertőzésekre (meningitis septicaemiával együtt vagy anélkül) vonatkozó határértékeket csak a meropenemre vonatkozóan állapították meg.
5 Bizonyos 1mg/l MIC értékkel rendelkező izolátumok a cfiA gént hordozhatják.
6 Ezeket a határértékeket kizárólag akkor alkalmazzák, amikor nincsenek fajspecifikus határértékek vagy egyéb ajánlások (kihúzás vagy megjegyzés) a fajspecifikus táblázatokban. Ha a MIC meghaladja a PK-PD adatok szerinti rezisztenciahatárértéket, az adott szer alkalmazása nem javasolt. Ha a MIC nem haladja meg a PK-PD adatok szerinti érzékenységi határértéket, ez arra utal, hogy az adott szer elővigyázatossággal alkalmazható. A MIC is megadható, ez azonban nem alapvető fontosságú. Fel kell tüntetni egy megjegyzést arra vonatkozóan, hogy az útmutatás kizárólag a PK-PD adatok szerinti határértékeken alapul, valamint fel kell tünteni a PK-PD adatok szerinti határérték alapjául szolgáló adagolást.
A szerzett rezisztencia prevalenciája egyes fajok esetén földrajzilag és időben változó lehet, így a helyi rezisztencia-adatok ismerete kívánatos, főleg súlyos fertőzések kezelésekor. Szükség szerint szaktanácsot kell kérni, ha a rezisztencia helyi prevalenciája olyan, hogy a szer alkalmazhatósága legalábbis néhány fertőzéstípusnál kérdéses.
A következő táblázatban felsorolt patogének a klinikai tapasztalatból és a terápiás irányelvekből származnak.
Általában érzékeny fajok
Gram-pozitív aerobok
Enterococcus faecalis$
Staphylococcus aureus (meticillin-érzékeny)£
Staphylococcus spp. (meticillin-érzékeny) beleértve a Staphylococcus epidermidist is
Streptococcus agalactiae (B csoport)
Streptococcus milleri csoport (S. anginosus, S. constellatus és S. intermedius)
Streptococcus pneumoniae
Streptococcus pyogenes (A csoport)
Gram-negatív aerobok
Citrobacter freundii
Citrobacter koseri
Enterobacter aerogenes
Enterobacter cloacae
Escherichia coli
Haemophilus influenzae
Klebsiella oxytoca
Klebsiella pneumoniae
Morganella morganii
Neisseria meningitidis
Proteus mirabilis
Proteus vulgaris
Serratia marcescens
Gram-pozitív anaerobok
Clostridium perfringens
Peptoniphilus asaccharolyticus
Peptostreptococcus speciesek (beleértve a P. microst, P. anaerobiust és a P. magnust is)
Gram-negatív anaerobok
Bacteroides caccae
Bacteroides fragilis csoport
Prevotella bivia
Prevotella disiens
Fajok, amelyeknél a szerzett rezisztencia problémát jelenthet
Gram-pozitív aerobok
Enterococcus faecium$†
Gram-negatív aerobok
Acinetobacter speciesek
Burkholderia cepacia
Pseudomonas aeruginosa
Eredendően rezisztens kórokozók
Gram-negatív aerobok
Stenotrophomonas maltophilia
Legionella speciesek
Egyéb mikroorganizmusok
Chlamydophila pneumoniae
Chlamydophila psittaci
Coxiella burnetii
Mycoplasma pneumoniae
$ Fajok, amelyek természetes mérsékelt érzékenységet mutatnak
£ Az összes meticillin-rezisztens Staphylococcus rezisztens a meropenemre
† Rezisztenciaarány ≥50% egy vagy több EU tagországban
Malleus és melioidosis: A meropenem embereknél történő alkalmazása a Burkholderia mallei és a Burkholderia pseudomalleiin vitro érzékenységi adatain és korlátozott számú humán adaton alapul. A malleus és a melioidosis kezelése során a kezelőorvosnak az országos és/vagy a nemzetközi konszenzus dokumentumokban előírtak szerint kell eljárni.
Egészséges egyéneknél az átlagos plazma felezési idő megközelítőleg 1 óra; az átlagos eloszlási térfogat kb. 0,25l/ttkg (11-27l), az átlagos clearance pedig 287ml/perc 250mg esetén, amely 205ml/percre csökken 2000mg esetén. 500, 1000 és 2000mg‑os dózisok 30perces infúzióban történő beadásakor a Cmax-értékek sorrendben kb. 23, 49, illetve 115μg/ml voltak, a megfelelő AUC-értékek pedig sorrendben 39,3, 62,3 és 153μg×óra/ml. Öt percig tartó infúzió beadását követően a Cmax értéke 52 és 112μg/ml volt sorrendben 500, illetve 1000mg-os dózis esetén. A 8óránként ismételt adagoláskor normális veseműködésű betegekben a meropenem nem akkumulálódik.
Egy vizsgálatban, amelyben 12betegnek 8óránként 1000mg meropenemet adtak műtét után intraabdominalis fertőzés kezelésére, az egészséges egyéneknél mért értékekhez képest a Cmax és a felezési idő hasonló, az eloszlási térfogat nagyobb (27l) volt.
Eloszlás
A meropenem plazmafehérjékhez való átlagos kötődése kb. 2% volt, és független volt a koncentrációtól. Gyors (5perc vagy rövidebb idő alatti) beadást követően a farmakokinetika biexponenciális, de ez sokkal kevésbé nyilvánvaló 30perces infúziót követően. A meropenem jól penetrál számos testnedvbe és szövetbe, ideértve a tüdőt, a bronchialis váladékot, az epét, a cerebrospinalis folyadékot, a nőgyógyászati szöveteket, a bőrt, a fasciát, az izmokat és a peritonealis exsudatumot.
Biotranszformáció
A meropenem a béta-laktám gyűrű hidrolízise által metabolizálódik, egy mikrobiológiailag inaktív metabolitot hozva létre. In vitro a meropenem az imipenemhez képest csökkent érzékenységet mutat a humán dehidropeptidáz-I (DHP-I) általi hidrolízissel szemben; így nem szükséges DHP-I inhibitor együttes alkalmazása.
Elimináció
A meropenem elsősorban a vesén keresztül választódik ki változatlan formában; a dózis kb. 70%-a (50–75%) választódik ki változatlanul 12 órán belül. További 28%-ot mikrobiológiailag inaktív metabolitként nyertek vissza. A széklettel a dózis csak kb. 2%-a ürül. A mért vese-clearance és a probenecid hatása azt mutatja, hogy a meropenem mind filtráción, mind tubuláris szekréción keresztülmegy.
Vesekárosodás
A vesekárosodás magasabb plazma AUC-t és hosszabb felezési időt okoz a meropenem vonatkozásában. Az AUC értéke 2,4-szeresére növekedett közepesen súlyos (CrCl 33-74ml/perc) és 5‑szörösére növekedett súlyos (CrCl 4-23ml/perc) vesekárosodás esetén, valamint 10-szeresére a hemodialízis-kezelésben részesülő betegeknél (CrCl <2ml/perc), az egészséges egyénekkel (CrCl >80ml/perc) összehasonlítva. A mikrobiológiailag inaktív, felhasadt gyűrűs metabolit AUC-értéke is jelentősen megemelkedett a vesekárosodásban szenvedő betegeknél.
Az adagolás módosítása javasolt közepesen súlyos és súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.2pont).
A meropenemet a hemodialízis eltávolítja, a clearance a hemodialízis alatt kb. 4-szer nagyobb, mint
anuriás betegek esetén.
Májkárosodás
Alkoholos cirrhosisban szenvedő betegek körében végzett vizsgálatban a májbetegség nem volt hatással a meropenem ismételt dózisok utáni farmakokinetikájára.
Felnőtt betegek
Betegek körében végzett farmakokinetikai vizsgálatokban nem mutatkoztak jelentős farmakokinetikai különbségek az azonos vesefunkciójú egészséges egyénekhez képest. Hetvenkilenc, intraabdominalis fertőzés vagy pneumonia miatt kezelt beteg adataiból kialakított populációs modell alapján a centrális eloszlási térfogat függ a beteg testtömegétől, a clearance pedig a kreatinin-clearance-től és az életkortól.
Gyermekek
A farmakokinetikai vizsgálatok fertőzött csecsemőknél és gyermekeknél 10, 20 és 40mg/ttkg-os dózisok esetén az 500, 1000 illetve 2000mg-os dózissal kezelt felnőtteknél mért Cmax-értékeket megközelítő értékeket mutattak. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a farmakokinetika (a dózist és a felezési időt tekintve) a felnőtteknél megfigyeltekhez hasonlóan alakult minden korcsoportban, a legfiatalabb egyének kivételével (6hónapos kor alatt a t1/2: 1,6óra). Az átlagos meropenem clearance-értékek a következők voltak: 5,8ml/perc/ttkg (6–12éves kor), 6,2ml/perc/ttkg (2–5éves kor), 5,3ml/perc/ttkg (6–23hónapos kor) és 4,3ml/perc/ttkg (2–5hónapos kor). A dózis megközelítőleg 60%-a választódik ki a vizeletbe 12óra után meropenemként, további 12% pedig metabolitként. A cerebrospinalis folyadék meropenem-koncentrációja meningitises gyermekeknél kb. 20%-a az egyidejűleg mérhető plazmaszinteknek, bár jelentős egyéni eltérések vannak.
Antiinfektív kezelést igénylő újszülötteknél a meropenem clearance-e nagyobb volt az idősebb vagy nagyobb gesztációs korban világra jött újszülötteknél; az átlagos felezési idő összességében 2,9óra volt. Egy populációs farmakokinetikai modellen alapuló Monte Carlo-szimuláció azt mutatta, hogy 8óránkénti 20mg/ttkg-os adagolás P. aeruginosa esetében 60% T>MIC-értéket ért el a koraszülöttek 95%-ánál és az időre születettek 91%-ánál.
Idősek
Egészséges idősek (65-80évesek) körében végzett farmakokinetikai vizsgálatokban a plazma‑clearance csökkenését tapasztalták, amely korrelált a kreatinin-clearance korfüggő csökkenésével és a nemrenalis clearance kisebb mértékű csökkenésével. Idős betegeknél dózismódosítás nem szükséges, kivéve a közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodás eseteit (lásd 4.2pont).
Gyógyszerészeti jellemzők - MEROPENEM 1000 MG
3 év.
Feloldás után:
Intravénás bolus injekció esetében
Az intravénás bolus injekcióhoz való elkészített oldat kémiai-fizikai stabilitása 25°C-on tárolva 3 órán át, hűtőszekrényben (2–8°C-on) tárolva 12 órán át igazolt.
Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni, kivéve, ha az elkészítés módszere kizárja a mikrobiológiai szennyeződés kockázatát.
Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége.
Intravénás infúzió esetében
Az intravénás infúzióhoz 0,9%-os nátrium-klorid-oldattal (9 mg/ml) elkészített oldat kémiai-fizikai stabilitása 25°C-on tárolva 3 órán át, hűtőszekrényben (2–8°C-on) tárolva 6 órán át igazolt.
Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni, kivéve, ha az elkészítés módszere kizárja a mikrobiológiai szennyeződés kockázatát.
Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége.
A Meropenem Steriscience 5%-os glükóz-oldattal (50 mg/ml) elkészített oldatát azonnal fel kell használni.
Az elkészített oldat nem fagyasztható.
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3pontban.
Meropenem Steriscience 500mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz
Injekciós üveg brómbutil gumidugóval és égkék színű műanyag lepattintható tetővel ellátott alumínium kupakkal lezárva.
Meropenem Steriscience 1000mg por oldatos injekcióhoz vagy infúzióhoz
Injekciós üveg brómbutil gumidugóval és vörös színű műanyag lepattintható tetővel ellátott alumínium kupakkal lezárva.
A gyógyszer 1db vagy 10db injekciós üveget tartalmazó kiszerelésben kapható. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Injekció
Az intravénás bolus injekcióban alkalmazandó Meropenem Steriscience‑et steril, injekcióhoz való vízben kell feloldani. A bolus injekcióhoz való oldat elkészítéséhez a Meropenem Steriscience gyógyszerkészítményt steril, injekcióhoz való vízben kell feloldani, hogy a kész oldat koncentrációja 50mg/ml legyen.
Infúzió
Intravénás infúzióhoz a Meropenem Steriscience injekciós üveg tartalma közvetlenül feloldható 0,9%‑os (9mg/ml) nátrium-klorid vagy 5%‑os (50mg/ml) glükóz oldatos infúzióval. Az oldatos infúzió elkészítéséhez a Meropenem Steriscience gyógyszerkészítményt vagy 9mg/ml (0,9%‑os) nátrium-klorid oldatos infúzióval, vagy 50mg/ml (5%‑os) glükóz oldatos infúzióval kell feloldani, hogy a kész oldat koncentrációja 1–20mg/ml legyen.
Mindegyik injekciós üveg kizárólag egyszeri felhasználásra szolgál.
Szabványos aszeptikus technikákat kell alkalmazni az oldat elkészítése és beadása során. Alkalmazás előtt fel kell rázni az oldatot.
Alkalmazás előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell az oldatot, nem tartalmaz-e látható részecskéket, illetve nincs-e elszíneződve. Kizárólag tiszta, színtelen vagy sárga színű, látható részecskéktől mentes oldatot szabad felhasználni.
Az oldat pH-ja 7,3–8,3.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy keresztes)
Osztályozás: II./3csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.§‑ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).