DEPO-PROVERA 150 MG/ML SZUSZPENZIÓS INJEKCIÓ

Fogamzásgátlás (ovuláció gátlása révén):

• hosszú távon (a menstruációs ciklus felfüggesztése, a teljes fertilitás visszatérésének késleltetése);

• rövid távon (védekezés az egyik vagy másik partner sterilizálása előtti időszakban).

Figyelembe kell venni, hogy a termékenység (ovuláció) visszatérése akár egy évig is elhúzódhat a Depo-Provera alkalmazásának befejezése után (lásd 4.4 pont).

Hosszú távú alkalmazás

Mivel a hosszú távú medroxiprogeszteron-acetát- (MPA-) kezelés a csont ásványianyag-sűrűségének (Bone Mineral Density, BMD) csökkenéséhez vezethet a nők minden korosztályában (lásd 4.4pont), az előny/kockázat arány mérlegelése javasolt, figyelembe véve azt is, hogy terhesség és/vagy szoptatás alatt is csökken a csont ásványianyag‑sűrűsége.

Adagolás

Közvetlenül a felhasználás előtt, a beadandó dózis homogenitásának biztosítása céljából, a medroxiprogeszteron-acetát szuszpenziós injekciót alaposan fel kell rázni.

Az ajánlott dózis 150mg medroxiprogeszteron-acetát-injekció 12-13hetenként (háromhavonként), a glutealis vagy a deltoid izomzatba adott intramuscularis injekcióként alkalmazva. Az intramuscularis szuszpenziós injekció subcutan alkalmazott injekcióként nem adható.

Az első injekció

Az első injekciót a normál menstruációs ciklus kezdetét követő első 5nap folyamán kell beadni, vagy a szülést követően 5napon belül, ha nem szoptat, vagy a szülést követően 6hét múlva, ha szoptat az anya.

A második és az azt követő injekciók

Ha az intramuscularis injekciók alkalmazása között eltelt időszak hosszabb mint 13hét, a terhességet ki kell zárni a következő im. injekció alkalmazása előtt.

Egyéb fogamzásgátló módszerről történő áttérés

Egyéb fogamzásgátló módszerről történő áttérés esetén az im. alkalmazott MPA-t úgy kell alkalmazni, hogy a két fogamzásgátló módszer hatásmechanizmusa alapján biztosítva legyen a folyamatos fogamzásgátlás (például a per os fogamzásgátlóról áttérő nőknek az utolsó aktív tabletta bevételét követő 7napon belül kell megkapniuk az első injekciót).

Alkalmazása gyermekeknél és serdülőknél

Az MPA im. injekció alkalmazása a menarche előtt nem javallt (lásd 4.1 pont).

Rendelkezésre állnak az MPA im. alkalmazására vonatkozó adatok serdülőkorú nőknél (12‑18évesek) (lásd 4.4 és 5.1pont). A BMD csökkenésére vonatkozókon kívül, a Depo-Provera biztonságossága és hatásossága a menarche után lévő serdülő lányok és felnőtt nők esetében várhatóan azonos.

Májkárosodás

Nincsenek a májbetegségnek az MPA farmakokinetikájára gyakorolt hatásait értékelő klinikai vizsgálatok. Azonban az MPA majdnem kizárólag hepaticus metabolizmus útján eliminálódik – valószínű, hogy súlyos májelégtelenségben szenvedő betegeknél a szteroidhormonok igen kis mértékben metabolizálódnak (lásd 4.3 pont).

Vesekárosodás

Nincsenek a vesebetegségnek az MPA farmakokinetikájára gyakorolt hatásait értékelő klinikai vizsgálatok. Mivel az MPA azonban majdnem kizárólag hepaticus metabolizmus útján eliminálódik, súlyos veseelégtelenségben szenvedő nőknél nem szükséges az adagolás módosítása.

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Ismert vagy feltételezett malignus emlődaganat.

• Fennálló terhesség vagy terhesség gyanúja.

• Tisztázatlan eredetű hüvelyi vérzés.

• Súlyos májműködési zavar.

• Fennálló vagy az anamnézisben szereplő meningeoma.

Általános

• Az MPA-kezelés alatt jelentkező váratlan hüvelyi vérzést ki kell vizsgálni.

• Az MPA bizonyos fokú folyadékretenciót okozhat, ezért kellő körültekintéssel adható olyan betegeknek, akiknek meglévő betegségét a folyadékretenció hátrányosan befolyásolhatja.

• Korábban depresszió miatt kezelt betegeket az MPA-kezelés alatt szorosan ellenőrizni kell.

• Egyes, MPA-kezelésben részesülő betegeknél csökkent glükóztolerancia alakulhat ki. A diabeteses betegeket az MPA-kezelés alatt szorosan ellenőrizni kell.

• Amennyiben endometrialis vagy cervix-szövetet küldenek szövettani vizsgálatra, a patológust (laboratóriumot) tájékoztatni kell arról, hogy a beteg MPA‑kezelésben részesül (lásd 4.8pont).

  • A kezelőorvost, illetve a laboratóriumot tájékoztatni kell arról, hogy az MPA csökkentheti az alábbi endokrin biomarkerek szintjét:

a. plazma/vizelet szteroidok (pl. kortizol, ösztrogén, pregnandiol, progeszteron, tesztoszteron);

b. plazma/vizelet gonadotropinok (pl. LH és FSH);

c. szexhormon‑kötő globulin.

Csökkenhet a glükóztolerancia tesztértéke, míg növekedhetnek a metirapon-teszt, pajzsmirigyfunkciós teszt, koagulációs teszt, protrombin (II. faktor), VII., VIII., IX., X. faktor értékei.

• Amennyiben hirtelen részleges vagy teljes látásvesztés, exophtalmus, kettőslátás vagy migrén alakul ki, akkor a vizsgálatok elvégzéséig nem szabad a gyógyszert újra alkalmazni. Ha a vizsgálatok papillaoedemát vagy vascularis retinalaesiókat igazolnak, a gyógyszer adása nem folytatható.

  • Az MPA-t nem hozták ok-okozati összefüggésbe thromboticus vagy thromboemboliás megbetegedések kialakulásával, azonban az MPA alkalmazása nem javasolt azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében vénás thromboembolia (VTE) szerepel. Az MPA‑kezelés megszakítása javasolt azoknál a betegeknél, akiknél az MPA-kezelés során alakul ki VTE.

A depresszív hangulat és a depresszió a hormonális fogamzásgátló alkalmazásának közismert, nemkívánatos hatásai (lásd 4.8 pont). A depresszió súlyos is lehet, és a szuicid viselkedés és az öngyilkosság szempontjából jól ismert kockázati tényezőt jelent. A nőknek tanácsolni kell, hogy hangulatváltozások és depresszív, akár közvetlenül a kezelés megkezdését követően jelentkező tünetek esetén vegyék fel a kapcsolatot kezelőorvosukkal.

A csont ásványianyag‑sűrűségének csökkenése (Bone Mineral Density, BMD)

A medroxiprogeszteron-acetát (MPA) injekció használata csökkenti a szérumösztrogén-szinteket és a BMD szignifikáns csökkenésével jár az ösztrogénhiány csontátépülésre gyakorolt, ismert hatása miatt. A csontveszteség fokozódik az injekcióhasználat időtartamának növekedésével, bár úgy tűnik, hogy a BMD növekedésnek indul a Depo-Provera alkalmazásának abbahagyását és az ovarium ösztrogéntermelésének növekedését követően.

Ez a BMD-veszteség különös jelentőségű serdülőkorban és fiatal felnőtteknél, a csontfejlődés kritikus időszakában. Nem ismert, hogy az intramuscularis MPA-injekció – a csontfejlődés kritikus időszakában történő – alkalmazása fiatal nőknél csökkenti-e a csont maximális tömegét, és ezáltal növeli-e a csonttörések kockázatát a későbbi élet folyamán, például a menopausa után.

Serdülőkorú nőknél végzett, az intramuscularis MPA BMD‑re gyakorolt hatását értékelő vizsgálatban az MPA alkalmazása a BMD statisztikailag jelentős csökkenésével járt a kiinduláshoz képest. A serdülőknél az intramuscularis MPA abbahagyását követően a BMD átlagértékének kiindulási szintre történő visszaállásához szükséges idő a gerinc lumbalis szakasza esetében 1,2év, a teljes csípőnél és a combnyaknál pedig egyaránt 4,6év volt (lásd 5.1pont). Mindazonáltal, egyes résztvevőknél a BMD nem állt vissza a kiindulási szintre az utánkövetés során, és a hosszú távú kimenetelek ennél a csoportnál nem ismertek. Serdülőknél is alkalmazható a Depo-Provera, de csak abban az esetben, ha az orvossal történt konzultáció során az a döntés születik, hogy a felmerülő más fogamzásgátló módszerek nem alkalmasak vagy nem elfogadhatók.

Egy fogamzásgátlást alkalmazó, elsősorban felnőtt nők körében végzett kiterjedt, megfigyeléses vizsgálat azt mutatta, hogy az intramuscularis MPA alkalmazása nem fokozta a csonttörések kockázatát. Fontos, hogy ez a tanulmány nem tudta meghatározni, hogy az MPA használata befolyásolja-e a csonttörések arányát az élet későbbi szakaszában (lásd 5.1pont, „A csonttörés előfordulási gyakorisága és az intramuscularis MPA (150mg) alkalmazása közötti kapcsolat fogamzóképes korú nőknél”).

Bármely életkorban lévő nőnél a kezelés kockázatainak és előnyeinek alapos újraértékelésére van szükség azoknál, akik a kezelést 2évet meghaladó időtartamban kívánják folytatni. Különösen az osteoporosis jelentős életmódbeli és/vagy orvosi kockázataival rendelkező nők esetében fontos, hogy vegyenek fontolóra más fogamzásgátló módszert a Depo-Provera használata előtt.

Az osteoporosis jelentős kockázati tényezői közé tartoznak az alábbiak:

• Alkoholfogyasztás és/vagy dohányzás.

• A csonttömeget csökkentő gyógyszerek hosszú távú alkalmazása, pl. antiepileptikumok vagy kortikoszteroidok.

• Alacsony testtömegindex (Body Mass Index, BMI) vagy táplálkozási zavar, például anorexia nervosa vagy bulimia.

• Korábbi, kis trauma okozta törés.

• A családi anamnézisben szereplő osteoporosis.

A BMD felnőtt és serdülő nőknél történő változásairól további információk találhatók az 5.1pontban.

Akár a szokásos étrendben, akár a táplálékkiegészítők formájában fogyasztott megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin fontos a csontok egészsége szempontjából bármely életkorú nőnél.

• A legtöbb MPA-injekciós kezelésben részesülő nő a menstruációs vérzési ciklus megváltozását észleli (például szabálytalan vagy nem kiszámítható vérzés/pecsételő vérzés, ritkán erős vagy folyamatos vérzés). Az MPA-injekció folytatása során egyre kevesebben észlelnek szabálytalan vérzést és egyre többen amenorrhoeát. A rendszertelen, erős, elhúzódó vérzés átmenetileg ösztrogén együttadásával kezelhető.

• Az MPA-injekciót alkalmazó nők hosszú távú, esetkontrollos surveillance-e során összességében az emlődaganat kockázata nem vagy kis mértékben növekedett és nem nőtt összességében az ovarium-, máj- és cervixcarcinoma kockázata, míg az endometrium‑carcinoma vonatkozásában elnyújtott, protektív hatású kockázatcsökkenést találtak. Ennek ellenére a terápia megkezdése előtt az előny/kockázat arányt mérlegelni kell.

• Az MPA intramuscularis szuszpenziós injekciónak elnyújtott fogamzásgátló hatása van. Az utolsó injekció után eltelt átlagos fogamzásgátlási idő azoknál a betegeknél, akik teherbe szeretnének esni, 10hónap (4-31hónap között egyénileg változó), s ez nem függ a kezelés időtartamától.

• Az MPA-kezelés során testtömeg-gyarapodásra való hajlamot figyeltek meg.

• Ha sárgaság alakul ki, mérlegelni kell, hogy a gyógyszer ismételten alkalmazható‑e.

• A nőket tájékoztatni kell arról, hogy az MPA-injekció nem véd a nemi úton terjedő fertőzésektől, beleértve a HIV-fertőzést is (AIDS), ugyanakkor mivel az MPA egy steril injekció, ha az utasításoknak megfelelően alkalmazzák, nem okozhatja nemi úton terjedő fertőzések átvitelét. A biztonságos szex érdekében alkalmazott védekezési módszerek, beleértve a gumióvszer helyes és következetes alkalmazását, csökkentik a nemi úton terjedő fertőzések, többek között a HIV átadásának kockázatát szexuális érintkezés során.

Egyénileg kell mérlegelni a fogamzásgátlási módszerek előnyeit és kockázatait minden egyes nő esetében.

Nincs kielégítő adat a vér koleszterin-, triglicerid- és LDL-szintjének változásáról.

Emlődaganat

Néhány epidemiológiai vizsgálat során az emlődaganat tekintetében, összességében nem találtak emelkedett kockázatot a depo-progesztogén-injekciókat (pl. MPA-t) alkalmazó betegeknél az azokat nem alkalmazókkal összehasonlítva. Relatív kockázatnövekedést találtak azonban azoknál a nőknél, akik aktuálisan, vagy csak néhány évvel korábban alkalmaztak depo-progesztogén injekciót. Ezekből az adatokból nem lehet arra következtetni, hogy az MPA-t aktuálisan alkalmazók között az emlődaganat diagnózisának megemelkedett aránya vajon az aktuálisan kezeltek fokozott ellenőrzésének, vagy az injekcióban adott progesztogének biológiai hatásának, vagy az okok kombinációjának a következménye-e.

Meningeoma

A medroxiprogeszteron-acetáttal hosszabb ideig (több évig) kezelt betegeknél meningeomás eseteket (egy- vagy többszörös érintettség) jelentettek. A medroxiprogeszteron-acetáttal kezelt betegeknél a klinikai gyakorlatnak megfelelően kell monitorozni a meningeoma jeleit és tüneteit. Ha a betegnél meningeomát diagnosztizálnak, a medroxiprogeszteron-acetát-kezelést elővigyázatosságból le kell állítani.

Egyes esetekben a meningeoma zsugorodását figyelték meg a depó medroxiprogeszteron-acetát-kezelés leállítását követően.

A Depo-Provera propil-parahidroxibenzoátot és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz segédanyagként. A propil-parahidroxibenzoát és a metil-parahidroxibenzoát allergiás reakciókat (amelyek esetleg csak később jelentkeznek) és kivételes esetben hörgőgörcsöt okozhat.

A Depo-Provera kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz milliliterenként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

A nagy dózisú MPA-val egyidejűleg alkalmazott aminoglutetimid jelentősen csökkentheti a medroxiprogeszteron-acetát szérumkoncentrációját. A nagy dózisú, per os alkalmazott MPA-t szedőket figyelmeztetni kell arra, hogy aminoglutetimid egyidejű adásakor az MPA hatékonysága csökkenhet.

Az MPA in vitro elsődlegesen hidroxiláció útján, a CYP3A4 segítségével metabolizálódik. Az MPA és a CYP3A4-induktorok vagy -inhibitorok klinikai hatását vizsgáló specifikus gyógyszerkölcsönhatás-vizsgálatokat nem végeztek, ezért a CYP3A4-induktorok és -inhibitorok klinikai hatása ismeretlen.

Terhesség

Az MPA alkalmazása terhes nőknél ellenjavallt.

Egyes esetismertetések – adott körülmények között – a terhesség első trimeszterében progesztogén gyógyszerekkel történő intrauterin expozíció, valamint a magzatoknál a genitáliák fejlődési rendellenességei közti kapcsolatra utalnak.

Nem tervezett, az MPA injekció (150mg) adását követő 1-2hónapon belül bekövetkező terhességekből születő újszülöttek az alacsony születési testtömeg megnövekedett kockázatának lehetnek kitéve, ami viszont az újszülöttkori halálozás magasabb kockázatával jár. A tényleges kockázat azonban alacsony, mivel MPA-kezelés során a teherbe esés nem gyakori.

Ha a nő a kezelés alatt terhes lesz, tájékoztatni kell őt a lehetséges magzati veszélyekről.

Szoptatás

Az MPA és metabolitjai kiválasztódnak az anyatejbe. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy ez bármilyen veszélyt jelentene a csecsemőre (lásd 5.2pont).

A medroxiprogeszteron-acetát hatását a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre nem vizsgálták szisztematikusan.

Az alábbi táblázatban a klinikai vizsgálatokban észlelt, minden nemkívánatos esemény figyelembevételével meghatározott mellékhatások kerültek felsorolásra, a gyakoriságok feltüntetésével. A klinikai vizsgálatokban 4200nő vett részt, akik MPA-t kaptak fogamzásgátlás céljából legfeljebb 7évig. A leggyakrabban (>5%) jelentett mellékhatások a következők voltak: testtömeg-növekedés (69%), testtömegcsökkenés (25%), fejfájás (16%), idegesség (11%), abdominalis fájdalom vagy diszkomfortérzés (11%), szédülés (6%) és csökkent libido (6%).

* A forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatás

A forgalomba hozatalt követően jelentett további mellékhatások

A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok során ritkán osteoporosisos esetekről, köztük osteoporosisos törésekről számoltak be im. MPA-injekciót alkalmazó betegeknél.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Nem igényel más beavatkozást, mint a terápia megszakítását.