LUMIGAN 0,3 MG/ML OLDATOS SZEMCSEPP

Felnőttek számára a megemelkedett szembelnyomás csökkentésére krónikus nyitott zugú glaucomában és ocularis hypertensio esetén (monoterápiaként vagy béta-blokkoló-kezelés kiegészítő kezeléseként adva).

Adagolás

Az ajánlott adag naponta egy csepp, amit este kell az érintett szem(ek)be becseppenteni. Az adag ne haladja meg a napi egyszeri cseppentést, mivel a gyakoribb alkalmazás gyengítheti a szembelnyomást csökkentő hatást.

Gyermekek és serdülők

A LUMIGAN biztonságosságát és hatásosságát 0–18 éves gyermekek és serdülők esetében még nem igazolták.

Vese- és májkárosodás

A LUMIGAN-t nem vizsgálták vesekárosodásban vagy közepesen súlyos és súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél, ezért ilyen betegeknek csak óvatosan adható. A bimatoproszt 0,3 mg/ml oldatos szemcsepp 24 havi adagolása nem károsította a májfunkciót olyan betegeknél, akiknek anamnézisében enyhe fokú májbetegség, vagy kóros kiindulási glutamát-piruvát-transzamináz- (GPT), glutamát-oxálacetát-transzamináz- (GOT) és/vagy bilirubinszint szerepelt.

Az alkalmazás módja

Ha a beteg egyszerre több topicalis szemészeti készítményt használ, akkor alkalmazásuk között legalább 5 percnek kell eltelnie.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

A LUMIGAN 0,3 mg/ml ellenjavallt olyan betegek esetében, akiknek korábban abba kellett hagyniuk valamilyen gyógyszeres kezelést a benzalkónium-kloridnak tulajdonított mellékhatás miatt.

Szemészeti

A kezelés megkezdése előtt a betegeket tájékoztatni kell a prosztaglandin-analóg okozta periorbitopathia (PAP) és a fokozott iris pigmentáció előfordulásának lehetőségéről, mivel a LUMIGAN-kezelés közben ezeket a tüneteket tapasztalták. Az elváltozások közül némelyik tartós lehet, látómező-csökkenést okozhat és különbséget okozhat a két szem kinézete között, ha csak az egyik szemet kezelik (lásd 4.8 pont).

A bimatoproszt 0,3 mg/ml oldatos szemcseppel történt kezelés után nem gyakran (≥1/1000 – <1/100) beszámoltak cystoid macula oedemáról. Ezért macula oedemára hajlamos szem esetében (pl. aphakiás szem, pseudophakiás szem, melynek hátsó lencsetokja nem ép) a LUMIGAN csak kellő óvatossággal adható.

Spontán jelentésekben ritkán beszámoltak korábbi cornealis infiltrátum újraképződéséről illetve szemfertőzések reaktiválódásáról a bimatoproszt 0,3 mg/ml oldatos szemcsepp alkalmazása mellett. A LUMIGAN óvatosan alkalmazandó olyan betegek esetében, akiknél korábban a szem jelentős vírusfertőzése (például herpes simplex) vagy uveitis/iritis fordult elő.

A LUMIGAN-t nem vizsgálták a szem gyulladásos betegségeiben, neovascularis, gyulladásos és zárt zugú glaucomában, congenitalis glaucomában, valamint szűk zugú glaucomában szenvedő betegeknél.

Bőrgyógyászati

Szőrnövekedés fordulhat elő azokon a területeken, ahol a LUMIGAN oldat ismételten kapcsolatba kerül a bőrfelszínnel. Ezért fontos, hogy a LUMIGAN-t az előírások szerint alkalmazzák, és megakadályozzák, hogy az lefolyjon az arcra vagy más bőrterületre.

Légzőrendszeri

A LUMIGAN-t nem vizsgálták beszűkült légzésfunkciójú betegeknél. Habár korlátozott információ áll rendelkezésre olyan betegekről, akiknek a kórtörténetében asthma vagy COPD szerepel, a forgalomba hozatal után jelentések érkeztek asthma, dyspnoe és COPD exacerbatiójáról, valamint asthmás esetekről. Ezeknek a tüneteknek a gyakorisága nem ismert. A COPD-ben vagy asthmában szenvedő, illetve egyéb állapot miatt beszűkült légzésfunkciójú betegek kezelését óvatosan kell végezni.

Cardiovascularis

A LUMIGAN-t nem vizsgálták első fokúnál súlyosabb szív-blokk és dekompenzált pangásos szívelégtelenség esetén. Korlátozott számban előfordulnak spontán jelentések a bimatoproszt 0,3 mg/ml oldatos szemcsepp alkalmazása mellett fellépett bradycardiáról és hypotensióról. A

LUMIGAN alkalmazása óvatosságot igényel alacsony szívfrekvenciára, illetve alacsony vérnyomásra hajlamos betegek esetén.

Egyéb információk

A 0,3 mg/ml bimatoproszttal végzett vizsgálatok során a glaucomában vagy ocularis hypertensióban szenvedő betegek esetében kimutatták, hogy a napi egy dózisnál több bimatoproszt gyakoribb expozíciójának hatására romolhat az intraocularis nyomást (IOP)-csökkentő hatás (lásd 4.5 pont). A LUMIGAN-t más prosztaglandin-analógokkal együtt alkalmazó betegeket monitorozni kell, hogy nem változik-e a szembelnyomásuk.

A bimatoproszt 0,3 mg/ml oldatos szemcsepp tartósítószerként benzalkóniun-kloridot tartalmaz, amit a lágy kontaktlencsék abszorbeálhatnak. A benzalkóniun-klorid jelenléte miatt szemirritáció, valamint a lágy kontaktlencsék elszíneződése is előfordulhat. A kontaktlencséket a cseppentés előtt ki kell venni, és csak az alkalmazás után 15 perccel szabad visszahelyezni.

A benzalkónium-klorid – ami szemészeti készítményekben gyakran alkalmazott tartósítószer – keratopathia punctatát és/vagy toxikus keratopathia ulcerativát okozhat. Mivel a LUMIGAN tartalmaz benzalkónium-kloridot, gyakori vagy hosszabb idejű alkalmazása szemszárazság, illetve

cornea-érintettség esetén rendszeres szemészeti ellenőrzést tesz szükségessé.

Beszámoltak helyi szemészeti készítmények többdózisos tartályának használatával összefüggésbe hozott bakteriális keratitisről. Ezeket a tartályokat olyan betegek szennyezték be véletlenül, akik a legtöbb esetben más szemészeti betegségben is szenvedtek. Azoknál a betegeknél, akiknél az ocularis epithelium felszíne sérült, nagyobb eséllyel alakulhat ki bakteriális keratitis.

A betegeket utasítani kell arra, hogy a szem sérülésének és az oldat szennyeződésének megakadályozása érdekében az adagolótartály csúcsát ne érintsék hozzá a szemhez vagy a környező területekhez.

Interakciós vizsgálatokat nem végeztek.

Embereknél gyógyszerkölcsönhatások kialakulása nem várható, mivel a bimatoproszt szisztémás koncentrációja a bimatoproszt 0,3 mg/ml oldatos szemcsepp szemészeti alkalmazása után rendkívül alacsony (kevesebb mint 0,2 ng/ml). A bimatoproszt biotranszformációját több enzim különböző metabolikus utakon végzi, és a preklinikai vizsgálatokban nem tapasztaltak a máj metabolizáló enzimjeire gyakorolt hatást.

A klinikai vizsgálatok során a LUMIGAN-t együtt alkalmazták számos különböző szemészeti béta-blokkolóval, és nem tapasztaltak kölcsönhatásra utaló jeleket.

LUMIGAN és egyéb glaucoma-elleni gyógyszerek (a topicalis béta-blokkolók kivételével) egyidejű alkalmazását a glaucoma kiegészítő kezelésében nem vizsgálták.

Glaucomában vagy ocularis hypertensióban szenvedő betegek esetében más

prosztaglandin-analógokkal való együttes alkalmazás esetén romolhat a prosztaglandin-analógok (pl. LUMIGAN) IOP-csökkentő hatása (lásd 4.4 pont).

Terhesség

Terhes nőknél történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a bimatoproszt tekintetében. Az állatokkal végzett vizsgálatok magas, az anyára nézve toxikus dózisok esetén reprodukciós toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).

A LUMIGAN-t a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha erre egyértelműen szükség van.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a bimatoproszt kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Állatkísérletek kimutatták a bimatoproszt kiválasztódását a tejbe. A LUMIGAN alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából.

Termékenység

Nincsenek adatok a bimatoprosztnak a humán termékenységre gyakorolt hatásáról.

A LUMIGAN elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Mint minden más szemészeti kezelésnél, ha a cseppentés után átmenetileg homályos a látás, a betegnek meg kell várnia, míg ez elmúlik, mielőtt gépjárművet vezetne, vagy gépeket kezelne.

A biztonságossági profil összefoglalása

A klinikai vizsgálatok során több mint 1800 beteget kezeltek LUMIGAN 0,3 mg/ml oldatos szemcseppel. A LUMIGAN 0,3 mg/ml oldatos szemcseppel monoterápiában és kombinációban végzett III. fázisú klinikai vizsgálatok eredményeinek összegzése alapján a leggyakoribb, kezeléssel összefüggő nemkívánatos események a következők voltak: a szempilla növekedése, mely az első évben legfeljebb 45%-ban fordult elő, az új bejelentések előfordulási gyakorisága a 2. év végére lecsökkent 7%-ra, a 3. év végére 2%-ra; a conjunctiva hyperaemiája (többnyire alig észrevehető vagy enyhe fokú és nem gyulladásos jellegű) legfeljebb 44%-ban az első évben, az új bejelentések előfordulási gyakorisága a 2. év végére lecsökkent 13%-ra, a 3. év végére 12%-ra; a szem viszketése legfeljebb 14%-ban az első évben, az új bejelentések előfordulási gyakorisága a 2. év végére lecsökkent 3%-ra, a 3. év végére 0%-ra. A kezelést a betegek kevesebb mint 9%-a hagyta abba nemkívánatos események miatt az első év során, az egyéb okból történt megszakításokat is beleértve a megszakítás gyakorisága a 2. és 3. évben egyaránt 3% volt.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A LUMIGAN 0,3 mg/ml oldatos szemcseppel végzett klinikai vizsgálatok során, illetve a forgalomba hozatal utáni időszakban az alábbi mellékhatásokról számoltak be. A legtöbb mellékhatás a szemet érintette, enyhe vagy mérsékelt fokú volt és egyik sem volt súlyos.

A nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) gyakoriságú mellékhatásokat az 1. táblázat mutatja be, szervrendszerek szerint. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

1. táblázat: A mellékhatások listája

   Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatás
   Idegrendszeri betegségek és tünetek	gyakori	fejfájás
   	nem gyakori	szédülés
   Szembetegségek és szemészeti tünetek	nagyon gyakori	a conjunctiva hyperaemiája, szemviszketés, szempilla- növekedés, prosztaglandin-analóg okozta periorbitopathia
   	gyakori	keratitis punctata superficialis, cornea erosio, égő érzés a szemben, szemirritáció, allergiás conjunctivitis, blepharitis, a látásélesség gyengülése, asthenopia, conjunctiva oedema, idegentestérzés, szemszárazság, szemfájdalom, photophobia, könnyezés, szemváladékozás, látászavarok/homályos látás, az iris fokozott pigmentációja, a szempilla sötétedése, szemhéjerythema, szemhéjviszketés
   	nem gyakori	retinavérzés, uveitis, cystoid macula oedema, iritis, blepharospasmus, szemhéjretractio, periorbitalis erythema, szemhéj oedema
   	nem ismert	ocularis diszkomfort
   Érbetegségek és tünetek	gyakori	hypertensio
   Légzőrendszeri, mellkasi ésmediastinalis betegségek és tünetek	nem ismert	asthma, asthma exacerbatiója, COPD exacerbatiója, dyspnoe
   Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	nem gyakori	hányinger
   A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei	gyakori	a szem körüli bőr pigmentációja
   	nem gyakori	hirsutismus
   	nem ismert	bőrelszíneződés (periocularis)
   Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépőreakciók	nem gyakori	asthenia
   Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	gyakori	kóros májfunkciós értékek
   Immunrendszeri betegségek és tünetek	nem ismert	túlérzékenységi reakció, beleértve a szem allergia és azallergiás dermatitis okozta panaszokat és tüneteket is

   Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

   Prosztaglandin-analóg okozta periorbitopathia (PAP)

   A prosztaglandin-analógok, beleértve a LUMIGAN-t is, periorbitalis lipodystrophiás változásokat okozhatnak, amelyek a szemhéj sulcusának elmélyüléséhez, ptosishoz, enophthalmushoz, szemhéj-visszahúzódáshoz, dermatochalasis involutióhoz és a sclera inferior

   láthatóvá válásához vezethetnek. A változások jellemzően enyhék, már a LUMIGAN-kezelés megkezdését követő első hónap után megjelenhetnek, és a látómező csökkenését okozhatják még abban az esetben is, ha a beteg nem észleli. A PAP összefüggésbe hozható a szem körüli bőr hyperpigmentatiójával vagy elszíneződésével, és hypertrichosisával. Mindegyik változásról úgy találták, hogy részben vagy teljesen visszafordítható, ha a kezelést leállítják vagy más kezelésre térnek át.

   Iris hyperpigmentatio

   Az iris fokozott pigmentációja valószínűleg tartós. A pigmentáció változását a melanocytákban lévő megnövekedett melanintartalom okozza, és nem a melanocyták számának növekedése. Az iris fokozott pigmentációjának hosszú távú hatásai nem ismertek. A bimatoproszt szemészeti alkalmazásakor megfigyelt iris-színváltozás akár hónapokig vagy évekig észrevétlen maradhat.

   Jellemzően a pupilla körüli barna pigmentáció koncentrikusan szétterjed az iris perifériája felé, és az egész iris vagy annak több része barnább lesz. Úgy tűnik, hogy a kezelés nincs hatással az irisnek sem a naevusaira, sem a szeplőire. A bimatoproszt 0,3 mg/ml oldatos szemcsepp esetében tizenkét havi kezelés során tapasztalt incidencia 1,5% volt (lásd 4.8 pont), és 3 évi kezelés után sem növekedett.

   Foszfátot tartalmazó szemcseppeknél jelentett mellékhatások

   Nagyon ritkán szaruhártya-kalcifikáció eseteit jelentették a foszfáttartalmú szemcseppek használatával kapcsolatban néhány, jelentősen károsodott szaruhártyájú betegnél.

   Feltételezett mellékhatások bejelentése

   A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

   Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Túladagolásról nem számoltak be és szemészeti alkalmazás során túladagolás előfordulása valószínűtlen is.

Túladagolás esetén tüneti és szupportív kezelést kell folytatni. A LUMIGAN véletlen lenyelése esetén az alábbi információk hasznosak lehetnek: patkányoknál és egereknél két hétig orálisan adott bimatoproszt 100 mg/ttkg/nap adagig nem okozott toxicitást. Ez az adag mg/m²-ben kifejezve legalább 70-szer magasabb, mintha egy 10 kg-os gyermek egy palack LUMIGAN 0,3 mg/ml oldatos szemcseppet nyelne le.