DEFEVIX 266 MIKROGRAMM LÁGY KAPSZULA

D-vitamin-hiány (vagyis <25nmol/l 25(OH)D-szint) kezelésére felnőtteknél.

A D-vitamin-hiány megelőzésére olyan felnőtteknél, akiknél ennek kockázatát azonosították – például malabszorpciós szindrómában, vesebetegségben kialakuló csont- és ásványi-anyagcsere krónikus zavarában (CKD-MBD: chronic kidney disease mineral and bone disorder) szenvedő vagy egyéb, azonosított kockázatokkal rendelkező betegeknél.

Adjuváns szerként az osteporosis specifikus kezelésére D-vitamin-hiányos vagy a D-vitamin-hiány kockázatának kitett betegeknél.

Adagolás

D-vitamin-hiány kezelésére és a D-vitamin-hiány megelőzésére olyan betegeknél, akiknél ennek kockázatát állapították meg: havonta egy kapszula.

Adjuváns szerként az osteoporosis specifikus kezelésére: havonta egy kapszula.

Egyes betegeknél a vitamin-hiány mértékének kimutatását követően nagyobb dózisokra is szükség lehet. A maximálisan alkalmazott dózis ezekben az esetekben sem lépheti túl a heti egy kapszulát. Amint a 25(OH)D plazmaszintje stabilizálódik az elérni kívánt tartományban, a kezelést abba kell hagyni, vagy a gyógyszert ritkábban kell adagolni.

A Defevix 266 mikrogramm lágy kapszula nem alkalmazható napi rendszereséggel.

A dózist, a kezelés gyakoriságát és időtartamát az orvos határozza meg, figyelembe véve a 25(OH)D plazmaszintjét, a beteg jellemzőit és állapotát, az olyan egyéb társbetegségeket, mint például az elhízás és a malabszorpciós zavar, és a kortikoszteroidokkal való kezelést. A Defevix 266 mikrogramm lágy kapszula akkor ajánlott, ha a ritkább alkalmazást részesítik előnyben.

A 25(OH)D szérumkoncentrációját a kezelés megkezdése után általában 3-4 hónappal kell ellenőrizni.

A gyógyszer hatáserősségét alkalmanként nemzetközi egységben fejezik ki. Ez a mértékegység nem cserélhető fel a kolekalciferol (D-vitamin) készítmények hatáserősségének kifejezésére használt nemzetközi egység mértékegységgel (lásd 4.4pont).

Vesekárosodás

A Defevix 266 mikrogramm lágy kapszula krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél történő alkalmazása esetén a kalcium és foszfor szérumszintjeit rendszeresen ellenőrizni kell és meg kell előzni a hypercalcaemia kialakulását (lásd 4.4 pont).

Idősek

Az idős betegek és a fiatalabb felnőttek között nem észleltek különbségeket a biztonságosság vagy a hatásosság tekintetében.

Gyermekek és serdülők

A Defevix 266 mikrogramm lágy kapszula biztonságosságát és hatásosságát 18év alatti gyermekek és serdülők esetében még nem állapították meg. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Hypercalcaemia (>2,6 mmol/l szérumkalcium-szint) vagy hypercalciuria,

• Vesekövek (kalciumkövek),

• D-hypervitaminosis.

Hypercalcaemiaéshyperphosphataemia

A kalcifediol-monohidrát szájon át történő alkalmazására adott megfelelő klinikai válasz eléréséhez megfelelő étrendi kalciumbevitelre is szükség van. Ezért a terápiás hatások ellenőrzése érdekében a 25(OH)D-szint mellett a következő paramétereket is monitorozni kell: a kalcium, a foszfor és az alkalikus foszfatáz szérumszintjét, valamint a vizelettel történő 24 órás kalcium- és foszfátürítést. Az alkalikus foszfatáz szérumszintjének csökkenése általában megelőzi a hypercalcaemia kialakulását. A paraméterek stabilizálódását követően a fent említett vizsgálatokat, különösen a 25(OH)D és a kalcium szérumszintjének meghatározását a beteg fenntartó kezelése során is rendszeresen el kell végezni.

Vesekárosodás:

Elővigyázatossággal kell alkalmazni. A gyógyszer krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél történő alkalmazása esetén a szérum kalcium- és foszforszintjeit rendszeresen ellenőrizni kell és meg kell előzni a hypercalcaemia kialakulását. A kalcitriollá történő átalakulás a vesében történik, ezért súlyos vesekárosodás (30ml/perc alatti kreatinin-clearance) esetén a farmakológiai hatások igen jelentős csökkenése következhet be.

Szívelégtelenség:

Fokozott elővigyázatosságra van szükség. A beteg szérumkalciumszintjét folyamatosan ellenőrizni kell, különösen digitáliszt szedő betegeknél, mert hypercalcaemia léphet fel és ritmuszavarok jelentkezhetnek. A kezelés kezdetén heti kétszeri vizsgálat javasolt.

Hypoparathyreosis:

Az 1-alfa-hidroxilázt a parathormon aktiválja. Ennek következtében mellékpajzsmirigy-elégtelenség esetén a kalcifediol aktivitása csökkenhet.

Vesekövek:

A calcaemiát monitorozni kell, mivel a D-vitamin növeli a kalcium felszívódását, és súlyosbíthatja a helyzetet. Ezeknek a betegeknek csak akkor adható D-vitamin-pótlás, ha az előnyök meghaladják a kockázatokat.

Tartós immobilizáció

Hosszan tartó immobilizáció esetén szükség lehet a dózis csökkentésére a hypercalcaemia elkerülése érdekében.

Sarcoidosis, tuberculosis és egyéb granulomatosus kórképek:

Óvatosan kell alkalmazni, mivel ezek az állapotok a D-vitamin hatásával szembeni fokozottabb érzékenységhez, valamint a nemkívánatos hatások kockázatának növekedéséhez vezetnek az ajánlottnál alacsonyabb dózisoknál is. Ezeknél a betegeknél ellenőrizni kell a szérum és a vizelet kalciumkoncentrációját.

Laboratóriumi vizsgálatok:

Laboratóriumi vizsgálatokat befolyásoló tényezők: a kalcifediol zavarhatja a koleszterin meghatározását (Zlatkis‑Zak módszer), ami tévesen emelkedett szérum-koleszterinszintet eredményezhet.

A segédanyagokkal kapcsolatos figyelmeztetések

Ez a gyógyszer 5 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz lágy kapszulánként. A gyógyszer egy kapszulájában lévő mennyiség kevesebb mint 1 ml sörnek vagy 1 ml bornak felel meg. A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz.

Ez a gyógyszer 22 mg szorbitot tartalmaz lágy kapszulánként.

Ez a gyógyszer Sunset yellow színezőanyagot (E 110) tartalmaz, amely allergiás reakciókat okozhat.

A kalcifediol dózisának meghatározása nemzetközi egységben (NE) kifejezve nem lehetséges, mivel ez túladagoláshoz vezethet. E helyett a 4.2 pontban szereplő adagolási ajánlást kell követni.

• Fenitoin, fenobarbitál, primidon és egyéb enziminduktorok: az enziminduktorok csökkenthetik a kalcifediol plazmakoncentrációját és a májmetabolizmus indukciója révén gátolhatják a hatásait. Emiatt a vitaminpótlásra való javaslat megítélése céljából általában a 25(OH)D plazmaszintjének ellenőrzése javasolt abban az esetben, ha a kalcifediolt olyan antiepileptikumokkal együtt alkalmazzák, amelyek CYP3A4 induktorok.

• Szívglikozidok: A kalcifediol hypercalcaemiát okozhat, ami viszont fokozhatja a digoxin inotróp hatásait és toxicitását, ami szívritmuszavarokhoz vezet.

• A kalcifediol felszívódását csökkentő gyógyszerek, például a kolesztiramin, a kolesztipol vagy az orlisztát, csökkent hatást eredményezhetnek. Javasolt ezen gyógyszerek és a D-vitamin-pótlók bevétele között legalább két órát várni.

• Paraffin és ásványi olaj: A kalcifediol lipidoldékonysága miatt a termék paraffinban feloldódhat, és a belekben történő felszívódása így csökkenhet. Más típusú hashajtók alkalmazása vagy legalább az adagok különböző időpontokban történő bevétele ajánlott.

• Tiazid diuretikumok: Tiazid diuretikum (hidroklorotiazid) és D-vitamin-pótlók együttes alkalmazása hypoparathyreosisban szenvedő betegeknél hypercalcaemiához vezethet, amely átmeneti lehet, valamint a D-vitamin-analóggal történő kezelés megszakítását teheti szükségessé.

• Egyes antibiotikumok, például a penicillin, a neomicin és a klóramfenikol fokozhatják a kalcium felszívódását.

• Foszfátkötő szerek, például magnéziumsók: Mivel a D-vitamin hatással van a foszfáttranszportra a belekben, a vesékben és a csontokban, így hypermagnesaemia léphet fel. A foszfátkötő szerek adagját a szérum foszfátkoncentrációjának megfelelően kell beállítani.

• Verapamil: Egyes vizsgálatok az antianginás hatás potenciális gátlását igazolták, az antagonisztikus hatásaik következtében.

• D-vitamin: Bármely D-vitamin-analóggal történő együttes alkalmazása kerülendő, mivel additív hatások és hypercalcaemia léphetnek fel.

• Kalciumpótló készítmények: Kerülni kell a kalciumpótló készítmények ellenőrizetlen szedését.

• Kortikoszteroidok: Ellensúlyozzák a D-vitamin-analóg gyógyszerek, például a kalcifediol hatását.

Kölcsönhatás étellel és itallal

Figyelemmel kell lenni a D-vitaminnal dúsított élelmiszerekre, mivel additív hatások léphetnek fel.

Terhesség

Terhes nőknél nem végeztek vizsgálatokat kalcifediollal.

Az állatokon végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást igazoltak (lásd 5.3pont).

Terhesség alatt ez a gyógyszer nem alkalmazható.

Szoptatás

A kalcifediol kiválasztódik az anyatejbe.

Nem zárhatóak ki az újszülötteket/csecsemőket érintő kockázatok. Nagy dózisú kalcifediol anyai bevitele magas kalcitriolszintet eredményezhet az anyatejben, ami hypercalcaemiát okozhat a csecsemőknél.

Ez a gyógyszer nem alkalmazható szoptatás alatt.

Termékenység

Nincsenek adatok a kalcifediol-monohidrát termékenységre gyakorolt hatásáról.

A kalcifediol-monohidrát nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A gyakoriságok felosztása a következőképpen történik: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100) ritka (≥1/10000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10000) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A D-vitaminnal kapcsolatos mellékhatások az emelkedett kalciumszinttel hozhatók összefüggésbe, a D-vitamin túlzott bevitele, például túladagolás vagy hosszan tartó kezelés esetén. A D-vitamin-analógok dózisai, amelyek hypervitaminosishoz vezetnek, egyénenként jelentősen eltérnek. A megemelkedett kalciumszintek miatt mellékhatások jelentkezhetnek a kezelés kezdetén vagy később (lásd 4.9 pont Túladagolás).

Immunrendszer

Nem ismert gyakoriság (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): Túlérzékenységi reakciók (mint például anaphylaxia, angiooedema, nehézlégzés, kiütés, helyi oedema/helyi duzzanat és erythema).

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek:

Nem ismert gyakoriság (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): Hypercalcaemia és hypercalciuria.

A feltételezett mellékhatások jelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Tünetek:

A D-vitamin nagy dózisban vagy hosszú ideig történő alkalmazása esetén hypercalcaemiát, hypercalciuriát, hyperphosphataemiát és veseelégtelenséget okozhat. A túladagolás korai tüneteiként gyengeség, fáradtság, álmosság, fejfájás, anorexia, szájszárazság, fémes ízérzet, hányinger, hányás, hasi görcsök, polyuria, polydipsia, nocturia, obstipatio vagy hasmenés, szédülés, tinnitus, ataxia, kiütés, izom-hypotonia (különösen gyermekeknél), izom- vagy csontfájdalom és ingerlékenység jelentkezhet.

A hypercalcaemia későbbi tünetei közé a következők tartoznak: orrfolyás, viszketés, csökkent libidó, nephrocalcinosis, veseelégtelenség, felnőtteknél osteoporosis, gyermekeknél a növekedés elmaradása, fogyás, anaemia, meszesedéssel járó conjunctivitis, photophobia, pancreatitis, emelkedett karbamidszint (BUN-blood urea nitrogen), albuminuria, hypercolesterinaemia, emelkedett transzaminázszintek (GOT és GPT), hyperthermia, generalizált vascularis-meszesedés, görcsök, lágyrészmeszesedés. Ritka esetekben a betegeknél magas vérnyomás vagy pszichotikus tünetek alakulhatnak ki; a szérum alkalikus foszfatázszint csökkenhet; az elektrolitegyensúly felborulása és a mérsékelt acidózis együtt szívritmuszavarokhoz vezethet.

A legsúlyosabb esetekben, amikor a szérumkalciumszint meghaladja a 3 mmol/l-t, eszméletvesztés, metabolikus acidózis és kóma alakulhat ki. Bár a túladagolás tünetei általában visszafordíthatók, a túladagolás vese- vagy szívelégtelenséghez vezethet.

Elfogadott tény, hogy a 25-OH-kolekalciferol 375nmol/l feletti szérumszintje a mellékhatások gyakoribb előfordulásával járhat.

A vér kalcium-, foszfát-, albumin- és karbamidszintjének, valamint a koleszterinszintnek és a transzaminázok szintjének az emelkedése jellemző az ilyen típusú túladagolásra.

Kezelés:

A kalcifediol-monohidrát túladagolásának kezelése a következőkből áll:

1. A kalcifediol-monohidrát‑kezelés, valamint minden kalciumpótló készítmény alkalmazásának megszakítása.

2. kalciumszegény étrend követése. Nagy mennyiségű folyadék orális és parenterális úton történő adása a kalciumkiválasztás fokozására. Szükség esetén szteroidok alkalmazása, és forszírozott diuresis kiváltása kacsdiuretikumokkal, például furoszemiddel.

3. Ha a bevétel 2 órán belül történt, akkor gyomormosás és hánytatás javasolt. Ha a D-vitamin már tovább haladt a gyomorból, hashajtó (paraffin vagy ásványi olaj) adható. Ha a D-vitamin már felszívódott, haemodyalisis vagy peritonealis dyalisis végezhető kalciummentes dializáló oldattal.

A kalcifediol-monohidrát hosszan tartó alkalmazása miatt kialakuló hypercalcaemia a kezelés abbahagyása után még körülbelül 4 hétig fennáll. A hypercalcaemia jelei és tünetei általában reverzibilisek. A tartósan fennálló hypercalcaemia által okozott meszesedés azonban súlyos vese- vagy szívelégtelenséget és halált is okozhat.