MEMANTINE ACCORD 10 MG FILMTABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése

Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - MEMANTINE 10 MG
Adagolás
A kezelést csak az Alzheimer típusú dementia diagnózisában és kezelésében kellő tapasztalattal rendelkező orvos rendelheti el, illetve folytathatja. A kezelés csak akkor kezdhető meg, ha biztosított a beteg gyógyszerszedését rendszeresen ellenőrző személy. A diagnózist a mindenkor érvényben lévő diagnosztikai irányelvek szerint kell felállítani. A memantin tolerálhatóságát és adagolását rendszeresen felül kell vizsgálni, lehetőleg a kezelés megkezdését követő három hónapon belül. Ezt követően a memantin terápiás előnyét és a beteg kezeléssel szembeni toleranciáját az érvényben lévő klinikai irányelvek szerint kell rendszeresen felülvizsgálni. A fenntartó kezelés mindaddig folytatható, ameddig a memantinkezelés terápiás előnyöket biztosít és a beteg tolerálja azt. A kezelés abbahagyása mérlegelendő, ha a terápiás hatás már nem bizonyított vagy a beteg nem tolerálja a kezelést.
Felnőttek
Dózisnövelés
A maximális napi adag 20 mg. A mellékhatások kockázatának csökkentése érdekében a fenntartó
dózist a terápia első 3 hete folyamán heti 5 mg-os dózisnöveléssel állítják be az alábbiak szerint:
-
hét (1-7. nap):
Naponta egy 10 mg-os filmtabletta felét (5 mg) kell bevenni.
-
hét (8-14. nap):
Naponta egy 10 mg-os filmtablettát (10 mg) kell bevenni.
-
hét (15-21. nap):
Naponta egyszer másfél 10 mg-os filmtablettát (15 mg) kell bevenni.
-
héttől kezdődően:
Naponta két 10 mg-os filmtablettát (20 mg) kell bevenni.
Fenntartó dózis
A javasolt fenntartó dózis 20 mg naponta.
Idősek
A klinikai vizsgálatok alapján a 65 év feletti betegek kezeléséhez a fent leírtak szerint beállított napi 20 mg-os dózis (naponta egyszer, két 10 mg-os tabletta) ajánlott.
Vesekárosodás
Kismértékben csökkent veseműködésű betegek esetében (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) nincs szükség a dózismódosításra. Középsúlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén (kreatinin- clearance 30–49 ml/perc) a napi dózis 10 mg. Amennyiben a kezelést a beteg legalább 7 napig jól tolerálta, úgy az adag a standard titrálási séma szerint napi 20 mg-ig emelhető. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén (kreatinin-clearance 5–29 ml/perc) a napi adag 10 mg kell legyen.
Májkárosodás
Enyhe vagy középsúlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében (Child-Plugh A és Child-Pugh B) nincs szükség dózismódosításra. A memantin súlyos májkárosodásban történő alkalmazásáról nem áll rendelkezésre adat. Súlyos mértékű májkárosodásban szenvedő betegeknél a Memantine Accord alkalmazása nem ajánlott.
Gyermekek és serdülők
A Memantine Accord alkalmazása 18 évesnél fiatalabb gyermekeknél a biztonságosságra és hatásosságra vonatkozó adatok hiánya miatt nem javasolt.
Az alkalmazás módja
A Memantine Accord-ot naponta egyszer, ugyanabban az időben kell bevenni. A filmtabletta étkezés
közben vagy attól függetlenül is bevehető.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Fokozott óvatosság javasolt epilepsziásoknál és azoknál a betegeknél, akik kórelőzményében konvulziók vagy epilepsziára hajlamosító tényezők szerepelnek.
Az N-metil-D-aszpartát (NMDA)-antagonisták – pl. amantadin, ketamin vagy dextrometorfán – egyidejű alkalmazását kerülni kell. Ezek a vegyületek a memantinnal megegyező receptor rendszerre hatnak, így (az elsődlegesen a központi idegrendszerrel kapcsolatos) mellékhatások gyakorisága és intenzitása fokozódhat (lásd 4.5 pont).
Egyes tényezők emelhetik a vizelet pH értékét (lásd 5.2 pont „Elimináció”), ami a beteg fokozott ellenőrzését teheti szükségessé. Ilyen faktor lehet például az étrend drasztikus megváltozása, pl. húst tartalmazó étrendről vegetáriánus étrendre való áttérés, vagy alkalizáló gyomorsavlekötők fokozott bevitele. Továbbá a vizelet pH-értékének emelkedését okozhatja a renalis tubularis acidosis (RTA), vagy a vizeletvezető rendszer Proteus baktériumok által okozott súlyos gyulladása is.
A legtöbb klinikai vizsgálatból kizárták az olyan betegeket, akik kevéssel a vizsgálatot megelőzően
szívinfarktuson estek át, nem kompenzált congestiv szívelégtelenségben szenvedtek (NYHA III-IV)
vagy magas vérnyomásuk nincs egyensúlyban. Ennek következtében csak kevés adat áll
rendelkezésünkre és az ilyen állapotú betegeket szorosan ellenőrizni kell.
Segédanyagok:
A Memantine Accord laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz intoleranciában, Lapp
laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
A memantin farmakológiai hatása és hatásmechanizmusa alapján az alábbi interakciókkal kell számolni:
-
A hatásmechanizmus alapján feltehető, hogy az L-dopa, dopaminerg agonisták és antikolinerg szerek hatása erősödhet az NMDA-antagonisták, pl. a memantin, egyidejű alkalmazása esetén. A barbiturátok és neuroleptikumok hatása csökkenhet. A memantin izomrelaxánsokkal, dantrolen vagy baklofénnel történő egyidejű alkalmazása befolyásolhatja ezek hatását, és a dózis módosítására lehet szükség.
-
A farmakotoxikus pszichózis kockázata miatt kerülendő a memantin és az amantadin egyidejű
alkalmazása. Mindkét vegyület kémiailag rokon az NMDA-antagonistákkal. Ugyanez igaz lehet a ketamin és dextrometorfán esetében is (lásd 4.4 pont). Egy olyan esetet is közöltek, amely bizonyos kockázatra utal a memantin és fenitoin kombinált alkalmazása esetén.
-
A vesén át az amantadinnal megegyező kationos transzportrendszer révén kiválasztódó más
hatóanyagok, mint pl. a cimetidin, ranitidin, prokainamid, kinidin, kinin és nikotin, szintén kölcsönhatásba léphetnek a memantinnal, ami potenciálisan magasabb plazmaszintet okozhat.
-
A memantin hidroklorotiaziddal (HCT-vel), vagy bármely HCT-t tartalmazó készítménnyel
való egyidejű alkalmazása esetén a HCT szérumszintje csökkenhet.
-
A gyógyszer kereskedelmi bevezetését követően warfarinnal történt kombináció esetén egyedi esetekben az INR emelkedéséről számoltak be. Noha erre vonatkozóan oki összefüggést nem állapítottak meg, a protrombinidő (nemzetközi normalizált ráta, INR) szoros ellenőrzése javasolt orális antikoagulánssal történő együttadás esetén.
Egyszeri gyógyszeradag alkalmazása mellett az egészséges önkéntesekkel végzett farmakokinetikai vizsgálatokban nem észleltek számottevő, a hatóanyagok közötti kölcsönhatást a memantin és a gliburid/metformin vagy a donepezil között.
Egy egészséges önkéntesekkel végzett klinikai vizsgálatban nem észlelték a memantinnak a galantamin farmakokinetikájára gyakorolt lényeges hatását.
A memantin in vitro nem gátolta a CYP 1A2, 2A6, 2C9, 2D6, 2E1, 3A enzimeket, a flavin tartalmú monoxigenázt, az epoxid-hidrolázt vagy a szulfatálást.
Terhesség
A memantinnal kapcsolatban nincsenek terhességre vonatkozó klinikai adatok. Az állatkísérletek arra utalnak, hogy az emberi dózisnak megfelelő, vagy enyhén magasabb adagolás mellett a memantin potenciálisan lassíthatja a méhen belüli fejlődést (lásd 5.3 pont). Emberben a potenciális kockázat nem ismert. Terhesség alatt a memantin nem alkalmazható, csak akkor, ha egyértelműen szükséges.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a memantin átjut-e a humán anyatejbe, de a vegyület lipofil tulajdonságát
figyelembe véve valószínű, hogy igen. Memantin kezelés alatt álló nők nem szoptathatnak.
Termékenység
A memantin esetén a nem klinikai vizsgálatokban nem figyeltek meg sem a hím, sem a nőstény
fertilitással kapcsolatos mellékhatásokat.
A közepesen súlyos és súlyos Alzheimer-betegség rendszerint gátolja a járművezetési és gépkezelési képességet. Továbbá a memantin kis- vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket, ezért az ambuláns betegeket figyelmeztetni kell, hogy fokozott óvatosság szükséges gépjárművezetés és gépek kezelése esetén.
A biztonságossági profil összefoglalása
Az enyhétől a súlyos stádiumig terjedő dementiában szenvedő betegek bevonásával végzett klinikai vizsgálatokban összesen 1784 beteget kezeltek memantinnal, 1595 beteg pedig placebót kapott, és a memantin, illetve a placebo mellett előforduló mellékhatások gyakorisága összességében nem különbözött. A mellékhatások általában enyhék vagy mérsékelten súlyosak voltak. A leggyakoribb olyan mellékhatás, ami a memantinnal kezelt csoportban gyakrabban fordult elő, mint a placebóval kezelt csoportban, a szédülés (6,3% vs. 5,6%), a fejfájás (5,2% vs. 3,9%), a székrekedés (4,6% vs.
2,6%) az aluszékonyság (3,4% vs. 2,2%) és a hipertenzió (4,1% vs. 2,8%) volt.
A következő táblázat memantinnal végzett klinikai vizsgálatok során, illetve a készítmény piaci bevezetése óta előfordult gyógyszermellékhatásokat összegzi. Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A mellékhatásokat szervrendszerenként az elfogadott osztályozás szerint az alábbi gyakorisági
csoportokba sorolták: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 –
< 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000, nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
| Szervrendszer | Gyakoriság | Mellékhatások |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Nem gyakori | Gombás fertőzések |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | Gyógyszer túlérzékenység |
| Pszichiátriai kórképek | Gyakori | Aluszékonyság |
| Nem gyakori | Zavartság | |
| Nem gyakori | Hallucinációk1 | |
| Nem ismert | Pszichotikus reakciók2 | |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | Szédülés |
| Gyakori | Egyensúlyzavarok | |
| Nem gyakori | Járászavar | |
| Nagyon ritka | Görcsrohamok | |
| Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos tünetek | Nem gyakori | Szívelégtelenség |
| Érbetegségek és tünetek | Gyakori | Hipertenzió |
| Nem gyakori | Vénás trombózis/tromboembólia |
| Légzőrendszeri, mellkasi ésmediastinalis betegségek és tünetek | Gyakori | Nehézlégzés |
| Emésztőrendszeri betegségek éstünetek | Gyakori | Székrekedés |
| Nem gyakori | Hányás | |
| Nem ismert | Pancreatitis2 | |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Gyakori | Emelkedett májfunkciós értékek |
| Nem ismert | Hepatitis | |
| Általános tünetek, az alkalmazáshelyén fellépő reakciók | Gyakori | Fejfájás |
| Nem gyakori | Kimerültség |
1Hallucinációkat elsősorban súlyos Alzheimer-betegségben szenvedő betegeknél figyeltek meg.
2A gyógyszer kereskedelmi bevezetését követően regisztrált egyedi esetek.
A kiválasztott mellékhatások leírása
Az Alzheimer-betegség depresszióval, öngyilkossági gondolatokkal és öngyilkossággal társult. A gyógyszer kereskedelmi bevezetését követően memantinnal kezelt betegeknél is jelentettek ilyen eseményeket.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A klinikai vizsgálatokból és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján a túladagolásról csak
kevés információ áll rendelkezésre.
Tünetek: Relatíve nagy dózisú túladagolások (200 mg, illetve 105 mg/nap 3 napig) vagy csak fáradékonysággal, gyengeséggel és/vagy hasmenéssel vagy semmilyen tünettel nem jártak. A 140 mg alatti vagy nem ismert adagú túladagolások mellett a betegeknél központi idegrendszeri (zavartság, álmosság, aluszékonyság, szédülés, izgatottság, agresszió, hallucináció és járászavar) és/vagy emésztőrendszeri tünetek (hányás és hasmenés) jelentkeztek.
A legnagyobb túladagolást, összesen 2000 mg memantin orális bevételét, a beteg központi idegrendszeri tünetekkel (10 napos kóma, később diplopia és nyugtalanság) élte túl. A beteg tüneti kezelést és plazmaferezist kapott. A beteg maradandó szövődmény nélkül felgyógyult.
Egy másik nagy dózisú túladagolási esetben a beteg szintén életben maradt, és felgyógyult. A beteg 400 mg memantint vett be orálisan. A betegnél központi idegrendszeri tünetek léptek fel, pl. nyugtalanság, pszichózis, látási hallucinációk, fokozott görcskészség, aluszékonyság, stupor és eszméletvesztés.
Kezelés: Túladagolás esetén tüneti kezelés szükséges. Az intoxikáció és túladagolás kezelésére nincs specifikus antidotum. A hatóanyag eltávolítására szükség esetén a standard klinikai eljárás, pl. gyomormosás, aktív szén (az enterohepatikus körforgás megszakítása), a vizelet savanyítása, forszírozott diurézis alkalmazandó.
A központi idegrendszer (KIR) túlstimulálására utaló jelek és tünetek esetén óvatos tüneti kezelés alkalmazása megfontolandó.
Farmakológiai tulajdonságok - MEMANTINE 10 MG
Farmakoterápiás csoport: egyéb anti-dementia gyógyszerek, ATC-kód: N06D X01
Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy neurodegeneratív dementia esetében a glutamát neurotranszmisszió, különösen az NMDA-receptorok működési zavara, egyaránt hozzájárul a tünetek megjelenéséhez és a betegség progressziójához.
A memantin egy feszültségfüggő, közepes affinitású, nem kompetitív NMDA-receptor-antagonista. A memantin modulálja azt a glutamát okozta patológiásan megnövekedett izgalmi szintet, mely neuronális diszfunkcióhoz vezethet.
Klinikai vizsgálatok:
Egy középsúlyos-súlyos Alzheimer-kóros betegekkel (a vizsgálatba vonáshoz alkalmazott eljárás az ún. Mini-Mentális állapotfelmérő (mini mental state examination – MMSE) kiindulási összpontszám: 3–14) végzett, memantin monoterápiával folytatott pivotal vizsgálatba összesen 252 járóbeteget vontak be. A memantin kezelés 6 hónap után felülmúlta a placebo hatását (OC-elemzés (observed cases analysis) a CIBIC-plus skálán (a klinikusoknak a beteggel készített interjú alapján alkotott véleménye a beteg állapotváltozásáról, clinician’s interview based impression of charge): p = 0,025; az ADCS-ADLsev (az Alzheimer-kór kooperatív vizsgálat – mindennapi tevékenységek értékelésére kidolgozott mutató, Alzheimer’s disease cooperative study – activities of daily living) skálán:
p = 0,003; a SIB (jelentős mértékű állapotromlás értékelésére kidolgozott mutató, severe impairment
battery) skálán: p = 0,002).
Egy enyhe-középsúlyos Alzheimer-betegségben szenvedő betegekkel (kiindulási MMSE összpontszám: 10–22) végzett, memantin monoterápiával folytatott pivotal vizsgálatba 403 beteget vontak be. Az elsődleges végpontok tekintetében a memantin szignifikánsan jobb hatásúnak bizonyult a placebónál (a 24. héten végzett LOCF elemzés (utolsó elvégzett megfigyelés értékelése, last observation carried forward) az ADAS-cog (az Alzheimer-kór állapotának értékelési skálája, Alzheimer’s disease assessment scale) skálán: p = 0,003; a CIBIC-plus skálán: p = 0,004). Egy másik enyhe-középsúlyos Alzheimer-betegségben szenvedő betegekkel (kiindulási MMSE összpontszám: 11–23) végzett, memantin monoterápiával folytatott vizsgálatba összesen 470 beteget vontak be véletlenszerűen. Az előzetesen meghatározott elvek szerint végzett elsődleges értékelésben az elsődleges hatékonysági végpont tekintetében a 24. héten nem értek el statisztikailag szignifikáns különbséget.
Hat III-as fázisú, placebokonrollos, 6 hónapos (memantin monoterápiával ill. beállított dózisú acetilkolinészteráz-gátlót szedő betegek memantin kezelésével folytatott) vizsgálatban résztvevő közepesen súlyos, illetve súlyos Alzheimer-betegségben szenvedő betegek (MMSE összpontszám:
< 20) adatainak metaanalízise szerint a memantin statisztikailag szignifikánsan hatékonyabb volt a
kognitív, a globális és a funkcionális paraméterek tekintetében is. Külön elemezve azokat a betegeket, akiknél mindhárom paraméter egyidejűleg rosszabbodott, az eredmények azt mutatták, hogy a memantin statisztikailag szignifikánsan késleltette a rosszabbodást: a placebo csoportban kétszer annyi beteg állapota romlott mindhárom paraméter tekintetében, mint amennyié a memantin csoportban (21% vs. 11%, p < 0,0001).
Felszívódás:
A memantin abszolút biohasznosulása körülbelül 100%-os. A tmax 3 és 8 óra között van. Nincs arra mutató jel, hogy az étel befolyásolná a memantin felszívódását.
Eloszlás:
Napi 20 mg-os memantin dózissal 70–150 ng/ml (0,5–1 μmol) érték közötti egyensúlyi plazmakoncentrációt értek el, mely egyénenként nagymértékben eltért. 5–30 mg-os napi dózis mellett 0,52-es átlagos (cerebrospinalis folyadék, CSF) liquor/szérum arányt mértek. A megoszlási térfogat körülbelül 10 l/kg. A memantin plazmafehérjékhez való kötődésének mértéke körülbelül 45%.
Biotranszformáció:
Az emberi szervezetben keringő memantin-rokon anyagok 80%-a az anyavegyületként van jelen. A fő emberi metabolitok az N-3,5-dimetil-gludantán, a 4- és 6-hidroxi-memantin izomerikus keveréke, valamint az 1-nitrozo-3,5-dimetil-adamantán. Ezen metabolitok közül egyik sem rendelkezik NMDA- antagonista aktivitással. In vitro nem mutattak ki citokróm P450 által katalizált metabolizmust.
A 14C-memantin orális beadását vizsgáló kutatásban a bevitt dózis átlagosan 84%-a 20 napon belül eliminálódott, több mint 99%-a a veséken keresztül választódott ki.
Elimináció:
A memantin eliminációja monoexponenciális, a terminális t1/2 60–100 óra. A normális veseműködésű önkénteseken 170 ml/perc/1,73 m2 teljes clearance (Cltot) volt mérhető, és a teljes renális clearance egy része tubuláris szekréció útján ment végbe.
A vesében történő kiválasztás bizonyos mértékű tubuláris reabszorpcióval jár, amelyet valószínűleg kationos szállító-proteinek közvetítenek. A memantin renális eliminációs aránya lúgos vizelet mellett 7–9 közötti faktorral csökkenhet (ld. 4.4 pont). A vizelet lúgosságának oka lehet az étrend drasztikus megváltoztatása, pl. hústartalmú étrendről vegetáriánus étrendre való áttérés, vagy alkalizáló gyomorsav lekötők nagymértékű bevitele is.
Linearitás:
Önkénteseken végzett vizsgálatokban a memantin farmakokinetikája a 10–40 mg-os dózistartományban lineáris.
Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés:
A memantin napi 20 mg-os dózisa mellett a liquor szintje megegyezik a memantin ki-értékével (ki = inhibitor konstans), ami az emberi frontális agykéregben 0,5 μmol.
Gyógyszerészeti jellemzők - MEMANTINE 10 MG
Tabletta mag:
Laktóz-monohidrát Mikrokristályos cellulóz
Vízmenetes kolloid szilícium-dioxid Kroszpovidon
Magnézium-sztearát
Bevonat:
Hipromellóz Poliszorbát 80
Makrogol 400
Titán-dioxid (E 171)
PVC/PE/PVDC-alumínium buborékcsomagolás.
14, 28, 30, 42, 50, 56, 98, 100 és 112 db tablettát tartalmazó dobozban.
A Memantine Accord 10 mg tabletta adagonként perforált naptáras buborékcsomagolásban, 14 × 1, 28 × 1, 56 × 1 és 98 × 1 tablettát tartalmazó dobozban is elérhető.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.